A biológiai vízminőség és az algák kapcsolata
|
|
- Oszkár Bodnár
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A biológiai vízminőség és az algák kapcsolata A vízminőség, biológiai vízminőség, vízminőség és algák kapcsolatrendszerét Felföldy és Kis-Keve munkái alapján tárgyaljuk. Felföldy a 70-es években a biológiai vízminőség egységes és hazánkban elfogadott rendszerét dolgozta ki, Kiss-Keve pedig az algológia tudományterületén tevékenykedik. A vízminőség nem más, mint a víz tulajdonságainak összessége. Ha a víz minőségéről beszélünk, akkor elsősorban mindig valamilyen szempont szerint kiválasztott, valamilyen célra alkalmas vízminőségről beszélünk. Ennek megfelelően ivóvíz-, öntözővíz-, fürdővízminőség, vagy felszíni folyó és állóvízminőség kapcsán vizsgáljuk a víz azon tulajdonságait, amelyek az adott szempontból lényegesek. A tiszta vagy szennyezett víz fogalmát tehát nem is értelmezhetnénk az ember vízhasználata nélkül. Természetes vizeinkben azonban az élőlények csak a környezeti paraméterek bizonyos határai között képesek élni. A természetben nem igazán különíthetjük el Kanada hegyvidéki patakjait a benne élő pisztrángokkal tiszta vízként, hiszen egy a természetes eutrofizáció folyamata során, az őszi lombhullás miatt szerves anyaggal telített, oxigénhiányos erdei tavacskának is megvan a saját, az előbbi példánál fajokban akár gazdagabb életközössége. Ennek ellenére szükség van arra, hogy a vízszennyezés, szennyezett víz fogalmát meghatározzuk. Csupán az ember szempontjából közelítve, vízszennyezés minden olyan hatás, ami a víz minőségét úgy befolyásolja, hogy annak alkalmassága emberi használatra csökken vagy megszűnik. Ökológiai szempontból, más élőlények szempontjait is figyelembe véve, vízszennyezésnek kell fölfogjunk minden olyan hatást, ami a felszíni, felszín alatti vizeink minőségét úgy módosíthatja, hogy a víz alkalmassága a benne zajló természetes folyamatok biztosítására és az emberi használatra csökken vagy megszűnik. A vízminőség vizsgálatára a különböző vizsgálati szempontoknak megfelelően többféle mérőműszert alkalmaznak, de olyan műszer ill. módszer, amellyel univerzálisan lehetne vizsgálni minden tulajdonságot, természetesen nem létezik. A vizek szennyezettségi fokának kimutatására azonban jól alkalmazhatóak biológiai vízminősítési eljárások. A felszíni vizek szennyezettségének bioindikátorok alkalmazásával történő vizsgálatát több mint egy évszázaddal ezelőtt kezdték el használni. Alapját a vízi 1
2 szervezetek limitáltságának felismerése jelentette, ami a földrajzi, kémiai szemlélet mellett megindította az ökológiai szemlélet és a hidrobiológiai módszerek rohamos fejlődését. A módszer előnye a kémiai vizsgálatokkal szemben az, hogy kimutatható vele akár a több hónappal ezelőtt történt szennyeződés is (pl. egy-egy fejlődési stádium hiánya utal rá). Természetes vizeinkben a vízminőség, a víz tulajdonságainak összessége, az élettelen környezet és az élővilág közötti anyagcsere következményeként alakul ki. A biológiai vízminőség megismerésekor, taglalásakor mi a vízminőség biológiai szempontból lényeges elemeit, összetevőit, alkotóit emeljük ki. Ennek megfelelően négy tulajdonságcsoportot vizsgálunk: - halobitás - trofitás - szaprobitás - toxicitás. Ezek szorosan összefügghetnek egymással, tehát egyet-egyet közülük kiragadva, csupán önmagában elemezve, ismereteink hiányosak maradnak, a vízben zajló történéseket nehezen, töredékesen értelmezhetjük. Ezért ha lehetséges, cél mind a négy tulajdonságcsoport vizsgálata. Def.: A halobitás a kontinentális vizek biológiai szempontból fontos szervetlen kémiai tulajdonságainak összessége, amit a meder vagy vízgyűjtő terület geológiai és geokémiai tulajdonságai határoznak meg, de döntően változtatják mesterséges bevezetések is (bányavizek, szennyvizek). Egyszerűen mérhető kémiai tulajdonságcsoport, amit az élővilág csak kivételes esetben alakít, általában alkalmazkodik hozzá. Def.: A trofitás a szervetlenből szerves anyagot létrehozó, ezzel a víz minőségét befolyásoló adottságok, jelenségek gyűjtőfogalma: a szervetlen növényi tápanyagok minősége, mennyisége és változása a vízben, a szerves anyagot építő fotoautotrofikus élőlények (algák, vízinövények) minősége és mennyisége, működésüknek a vízminőséget alakító, befolyásoló folyamatai. - Potenciális trofitás: a növényi tápanyagkínálat mértéke (kiemelten az ásványi N és P) - Aktuális trofitás: az adott pillanatban megvalósult (kialakult) trofitás (trofitási szint), mely a termelés erősségével, a növények (planktonikus és bevonatlakó algák, alámerült vízinövények) mennyiségével, a klorofill-koncentrációval jellemezhető. 2
3 A trofitás növekedése az eutrofizálódás. Az eutrofizálódás a trofitás emelkedését jelző biológiai reakció, ami mindig külső, allochton anyagok bejutásán múlik. Az eutrofizálódásnak két formáját kell megkülönböztetnünk: természetes és mesterséges. A természetes eutrofizálódás alapvetően a tavakra jellemző, lassú természetes folyamat, amikor a tó korának előrehaladtával a vízgyűjtőből bemosódó szerves anyagok és a tóban termelődő szerves anyagok lebomlásának eredményeképp a növényi tápanyagkoncentráció növekszik, s ennek hatására a tó trofitásfoka is emelkedik. Ez általában a tavak feltöltődésével együtt járó jelenség, ami több ezer, tízezer évig is eltarthat, s a kiváltó okok miatt általában visszafordíthatatlan folyamat. A tó életében ez nem okoz drasztikus változásokat, az ember számára nem jelent gyors, kellemetlen vízminőség változást. Ezzel szemben a mesterséges eutrofizálódás alapvetően emberi tevékenység hatására jön létre, s legtöbbször rövid idő, akár néhány év alatt bekövetkező, drasztikus változás. Def.: A szaprobitás a szerves anyagokat szervetlen összetevőikre bontó és ezzel a vízminőséget befolyásoló adottságok és jelenségek gyűjtőfogalma, a heterotrofikus élőlények számára táplálékul szolgáló, hozzáférhető szerves tápanyagok minősége, mennyisége és változása a vízben, a szerves anyagot bontó, heterotrofikus élőlények minősége (a legapróbbaktól a legnagyobbakig), mennyisége és működésüknek a vízminőséget alakító folyamatai. Def.: A toxicitás a víz mérgezőképessége, amit a mérgek okoznak. (A méreg relatív fogalom!) A mérgek ritkán természetes eredetűek (pl. algatoxinok, üledékekben keletkező ammónia, kén-hidrogén), legtöbbször emberi tevékenység hatására kerülnek a vizekbe. A négy tulajdonságcsoport összefüggése szerint, pl. szerves szennyvízzel terhelt, nagy szaprobitású vizekben, a szerves anyagokat a vízben élő heterotrofikus élőlények bontják, ásványosítják. A mineralizált vegyületek aztán a víz trofitását növelik. A szervetlen vegyületekkel dúsított vízben elszaporodnak az algák ( = eutrofizálódás). Az általuk kiválasztott szerves anyagcseretermékek, testük anyagai és a pusztulásukkal felszabaduló szerves anyagok a víz szaprobitását növelik. A szaprobitást növelő szerves anyagok maguk nem mérgezőek, de a rajtuk élő mikroorganizmusok sok oxigént használnak fel, ami oxigénhiányt okozhat, és sokféle élőlény halálához vezet. Az így redukálóvá váló környezetben bomlástermékek (ammónia, kén-hidrogén, foszfor-hidrogén) keletkezhetnek, amelyek bizonyos körülmények között a víz mérgezőképességét, toxicitását okozzák. A víz toxicitása a természetes tisztulás bénításával akadályozhatja a szaprobitás csökkenését és a trofitás előbb vázolt növekedését. 3
4 A szerves anyagok tehát először szennyezik a vizet, aztán ásványosodásuk után növényi tápanyaggal dúsítják azt, míg a szervetlen növényi tápanyagok előbb dúsítják és utóbb következik be a termelt szerves anyagokkal történő önszennyezés. A növényi tápanyagok dúsulására bekövetkező biológiai reakció általában az algák, leggyakrabban a fitoplankton fokozódó, súlyos esetben szélsőségesen erőteljes szaporodását eredményezni. Gyakorivá válnak a vízkivirágzások, azok minden kellemetlen kísérőjelenségével együtt. A fentiekből egyértelműen következik, hogy a biológiai vízminőség alakításában, detektálásában az algáknak, az algavizsgálatoknak a trofitás esetében van kiemelkedő szerepük. A mesterséges eutrofizálódás egyik legkellemetlenebb megnyilvánulási formája a fokozódó algásodás, a mind gyakoribbá váló vízkivirágzások. Ez elsősorban a politrofikus és hipertrofikus trofitási szinteken okoz komoly problémákat, mind a vízben lejátszódó (egészséges) természetes építő-lebontó folyamatok szempontjából, mind a gyakorlati vízhasznosítás vonatkozásában. Egyszerű módszernek tekinthető a fitoplankton vagy bentikus eutrofizálódás esetén a rögzült algák, vízinövények egységnyi térfogatra, területre vonatkoztatott a-klorofill meghatározása tekinthető. Az eredmények értékeléséhez trofitási táblázatok nyújtanak segítséget (1. és 2. táblázat). Összes algaszám 10 6 liter -1 a-klorofill Elsődleges termelés mg*m -3 mg C*m -2 *nap -1 g C*m -2 *év -1 0 atrofikus ultra-oligotrofikus <0,01 <1 <50 <10 2 oligotrofikus 0,01 0, oligo-mezotrofikus 0,05 0, mezotrofikus 0,10 0, mezo-eutrofikus 0,5 1, eutrofikus 1, eu-politrofikus politrofikus >2500 >500 9 hipertrofikus >500 >800?? 1. táblázat: A Felföldy-féle biológiai vízminősítési rendszer 4
5 A trofitás fokozatai TP Átlagos a-klorofil Maximum a-klorofil Átlagos Secchi Minimum Secchi ultraoligotrofikus < 4,0 < 1,0 < 2,5 > 12,0 > 6,0 oligotrofikus < 10,0 < 2,5 < 8,0 > 6,0 > 3,0 mezotrofikus , ,5 eutrofikus ,5 1,5 0,7 hipertrofikus > 100 > 25 > 75 < 1,5 < 0,7 2. táblázat: A trofitás fokozatai az OECD-osztályozás alapján (1982) (OECD = Organisation for Economic Co-operation and Development = Nemzetközi Gazdasági és Fejlesztési Szervezet) Algológia vizsgálatok gyakran felhasználhatóak egyéb gyakorlati célú vízminőség meghatározásokra. Ilyenek pl. az ivóvíztisztitás, ivóvízellátás folyamán végzett algológiai vizsgálatok. Felszíni vizekből történő ivóvíztisztítás esetén az algavizsgálatok a tisztítandó nyers víz és a tisztítási technológia különböző fázisai vizének algaflórája ismeretében segíthetik jelentősen a hatékony víztisztítást. Hasonló a helyzet a fürdővizek esetében itt főleg medencékre gondoljunk. A fürdőmedencék, legyenek azok töltő-ürítő rendszerűek vagy vízvisszaforgatással üzemelők, esetenként (gyakran) bealgásodhatnak, s ilyenkor az algavizsgálatok segítséget jelenthetnek a helyes technológia kialakításában. A halastavak esetében, kivéve talán a pisztrángos tógazdaságokat, az algavizsgálatokat a halastó termelékenységének alapfeltételéről, a természetes hozam alapját jelentő elsődleges termelésről tájékozódhatnak. Lényegesek az algavizsgálatok szennyvíz-utótisztító tórendszer esetén is, vagy pl. a Kis-Balaton tórendszerében, ahol az algák egyrészt az oxigéntermeléssel járulnak hozzá a tisztítás folyamatához, másrészt (részben) rájuk hárul(na) a növényi tápanyagok megkötése. Ez utóbbi esetben nagyon is lényeges, hogy a növényi tápanyagok planktonalgák testében halmozódnak-e föl s úsznak tovább a tóból, vagy rögzült algákéban, s így blokkolódnak a tóban. További lehetőségként lehet megemlíteni az algák kriminalisztikai hasznosítását. Elsősorban vízi balesetek alkalmával lényeges lehet az a tény, hogy egy adott vízre jellemző a benne élő algák faji összetétele. Ilyen célra elsősorban kovaalgák azonosítása alkalmas. 5
6 Irodalomjegyzék: Dr. Felföldy Lajos (1981): A vizek környezettana - Általános hidrobiológia. Mezőgazdasági kiadó, Bp. pp Kiss K. Tihamér (1998): Bevezetés az algológiába. Budapest, Elte Eötvös Kiadó, pp
A biológiai vízminősítés
A biológiai vízminősítés Fehér Gizella ADUVIZIG A vízminőség biológiai vízminőség Vízminőség: a víz tulajdonságainak összessége Olyan módszer, amivel a vízminőséget meghatározhatjuk, olyan skálák, mérőszámok,
RészletesebbenVÍZGAZDÁLKODÁS. Vízminõség ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA
ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE VÍZGAZDÁLKODÁS A vízek fizikai, organoleptikus, kémiai, biológiai, bakteriológiai jellemzése. Vízminõség A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA 1. Organoleptikus (érzékszervi tulajdonságok);.
RészletesebbenMUNKAANYAG. Bazsáné dr. Szabó Marianne. Biológiai vízvizsgálat. A követelménymodul megnevezése:
Bazsáné dr. Szabó Marianne Biológiai vízvizsgálat A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem azonosító
Részletesebbenjéggé szilárdult víz (krioszféra) az Antarktisz és Grönland jegében sokszorosan több víz van, mint a szárazföldek, összes tavában és folyójában
VÍZ ÉS A KÖRNYEZET - természeti erőforrás, a bioszféra egyik eleme - az élő szervezetek 70-80 %-át adják (az ember testében átlagosan 67 % víz van) - egyedülálló fizikai tulajdonságokkal rendelkezik magas
RészletesebbenFelszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem
Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)
Részletesebben1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus
Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai
RészletesebbenVÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN
VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon
RészletesebbenTermészetes vizek szennyezettségének vizsgálata
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges
RészletesebbenVízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi
VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes
RészletesebbenA Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben
A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben Lapis Barbara Tisztább Termelés Magyarország Központja Budapest Corvinus Egyetem
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
Részletesebben1. B. Fogalmazza meg a munkavédelem fogalmát, célját és feladatát! Sorolja fel területeit!
1. A. Foglalja össze a vízminőség fogalmát, ismertesse a vízminőségi osztályokat! 1. B. Fogalmazza meg a munkavédelem fogalmát, célját és feladatát! Sorolja fel területeit! 2. A. Beszéljen az ivóvízminőségre
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati
RészletesebbenKészítette: Szerényi Júlia Eszter
Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek
RészletesebbenA TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK SZEPTEMBER 26.
A TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK 2017. SZEPTEMBER 26. VÍZ- MINT STRATÉGIAI JELENTŐSÉGŰ ERŐFORRÁS TÉMAFELVETÉS 01 felszíni víztestek ökológiai állapotának
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) A haltermelés vízkémiai és hidrobiológiai alapjai
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) A haltermelés vízkémiai és hidrobiológiai alapjai Fizikai tulajdonságok Vízhőmérséklet Az édesvízi halak poikilotherm, azaz változó testhőmérsékletű
RészletesebbenKörnyezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás
Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,
RészletesebbenLétesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében
Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében Kerepeczki Éva és Tóth Flórián NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas 2017. december 7. A rendszer bemutatása Létesítés:
RészletesebbenA vízi ökoszisztémák
A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
Részletesebben2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz
RészletesebbenMembrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató
Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató 3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. Levélcím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117. Tel.: (48) 500-000 Telefax:
RészletesebbenA halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre
A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ I. Tesztfeladatok Összesen: 40 pont Környezetvédelem témakör Maximális pontszám:
Részletesebben, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.
2019.06.18., Budapest stakeholder workshop Kiss Veronika- KSzI Kft. TAKING COOPERATION FORWARD 1 Akcióterv és megvalósítási lehetőségek a hazai mintaterületeken TAKING COOPERATION FORWARD 2 . A PROJEKT
RészletesebbenAz energia áramlása a közösségekben
Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements
RészletesebbenAz öntözés tízparancsolata
1. Az öntözés - mint vízgazdálkodási kategória - a víz hasznosításának egyik módja, egyben az adott helyen rendelkezésünkre álló víz felhasználásának egyik eszköze és az adott (vízgyűjtő)terület vízháztartásának
RészletesebbenKÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás
KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás Víztisztítási technológiák Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem. RKK. 2010. Vízfelhasználások Közműolló VÍZFORRÁSOK Felszíni és felszín alatti vizek
Részletesebben1. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS
1. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS Munkánkat, környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve, papíralapú forrásanyagok felhasználása nélkül végeztük el. Gondolataink alapmotívumait az interneten fellelhető ismeretanyagok
RészletesebbenI. Egyszerű választás. 7 pont
A feladatokat készítette: Drávucz Lászlóné, Szolnok Lektorálta: 2012. április 21. Fülep Teofil, Miskolc Curie Környezetvédelmi Emlékverseny Országos döntő 7 8. évfolyam 2011/2012. A csapat kódszáma:..
RészletesebbenÉletünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1
Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
Részletesebben3. Ökoszisztéma szolgáltatások
3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK
KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK Tesztfeladatok Környezetvédelem témakör Összesen: 40 pont Maximális pontszám: 20 pont 1. Az alábbi négyféle asszociáció
Részletesebben10 rémisztő tény a globális felmelegedésről
10 rémisztő tény a globális felmelegedésről A globális felmelegedés az egyik legégetőbb probléma, amivel a mai kor embere szembesül. Hatása az állat- és növényvilágra, a mezőgazdaságra egyaránt ijesztő,
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1828/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Fővárosi Levegőtisztaságvédelmi Kft. Környezetmikrobiológiai Laboratórium 1153
RészletesebbenMagyarországi állóvizek sugaras szimmetriájú kovaalgái. Elterjedés, diverzitás Ács Éva és Kiss Keve Tihamér
Magyarországi állóvizek sugaras szimmetriájú kovaalgái. Elterjedés, diverzitás Ács Éva és Kiss Keve Tihamér MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet Bevezetés A sugaras szimmetriájú algák fontos
Részletesebben2015.02.26. Vízvédelem KM011_1. A víz fizikai és kémiai paraméterei. 2014/2015-ös tanév II. félév
Vízvédelem KM011_1 2014/2015-ös tanév II. félév 2. rész: A vizek minőségi paraméterei és a vizek szennyezése Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék A víz
RészletesebbenAz élelmiszerek romlásos jelenségei
Az élelmiszerek romlásos jelenségei A nyers élelmiszerek élő sejt- és szövetrendszere a romlási folyamatokkal szemben a terményeknek természetes immunitást biztosít. Ez az immunitás azonban csak addig
RészletesebbenA Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről
A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről Gaul Réka Orsolya BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály maszesz, 2018. november 29 2 24 beérkező
RészletesebbenVízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi
RészletesebbenDr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György
Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület
RészletesebbenVízminőség, vízminősítés
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Hidrobiológia előadás Minőség Dolgok, jelenségek, folyamatok belső lényegi tulajdonságainak összessége, melyek révén
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
RészletesebbenOsztályozóvizsga követelményei
Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:
RészletesebbenMEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK, TANULSÁGOK... AZ ÖREG TÓ VIZÉRŐL
MEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK, TANULSÁGOK... AZ ÖREG TÓ VIZÉRŐL Helyszín: időpont: Osztály: Csoporttagok: 1. Nézzetek körül a tó partján. Milyen? Húzzátok alá a megfelelő jellemzőt. csak nádas és erdő veszi körül
RészletesebbenA víz Szerkesztette: Vizkievicz András
A víz Szerkesztette: Vizkievicz András 1.A talajban, mint talajoldat, ami lehet: kapilláris víz (növények által felvehető víz), adszorbciós víz (talajkolloidok felületén megkötött víz, növények számára
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi Szolgáltató Bt. (1037 Budapest, Zay utca 1-3.) akkreditált területe
RészletesebbenDr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014
Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr.Papp Mária c. Egyetemi docens 2014.Július 3.-Szeged Én az oktatást akartam szolgálni Életútja 1928. február 2-án Apácaszakállason születettföldművelő szülők
RészletesebbenBevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
RészletesebbenBIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
RészletesebbenVízminőségi problémák megoldása felszíni vízműben ÉRV ZRt - Lázbérc Kulcsár László Divízióvezető
Vízminőségi problémák megoldása felszíni vízműben ÉRV ZRt - Lázbérc Kulcsár László Divízióvezető 3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. Levélcím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117. Tel.: (48) 560-601 Telefax: (48)
Részletesebbena NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (telephely: 1037 Budapest, Zay u.1-3.) akkreditált mûszaki területe
RészletesebbenTermészetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok
Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)
RészletesebbenPolgármesteri Hivatal Műszaki Osztály 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/510-300
Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/510-300 Ikt. sz.: 06-5114-16/2007 Témafelelős: Baloghné Berezvai Csilla Tárgy: A Kurca főcsatorna vizének biológiai vízminőség (bioremediáció)
RészletesebbenVÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek
VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet
Részletesebben1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait!
1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait! 2. Ismertesse a baleset, és a munkabaleset fogalmát! Milyen teendői vannak
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.
RészletesebbenA VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re
Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Hegyi Árpád Szent István Egyetem MKK, KTI Halgazdálkodási Tanszék 1. óra Alapfogalmak, vizeink jellemzése és csoportosítása Vizeink csoportosítása
RészletesebbenMorzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből
NO-BLE Ideas Budapest, 2014.03.10. Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből Dr. Szépvölgyi Ákos Mikrobiológiai oltókultúra Az Elmolight Bt. az alternatív növénytápláláshoz
RészletesebbenA biológiai vízminősítés módszertana
A biológiai vízminősítés módszertana a kanári madarak esete a bányászokkal 1) A víz az élet egyik alapeleme, egyben minden gazdasági tevékenység alapvető feltétele. 2) Földünk vízkészletének mindössze
RészletesebbenT E M A T I K A. Óvó- és Tanítóképző Intézet
Óvó- és Tanítóképző Intézet T E M A T I K A a tanító szakos hallgatók számára TERMÉSZETTUDOMÁNY A HÉTKÖZNAPOKBAN (CB3313) oktatáshoz 2018/2019. tanév I. félév Heti óraszám: 0 óra előadás 1 óra szeminárium
RészletesebbenKombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai
RészletesebbenTalajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek
Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek A talajszennyeződés forrásai: élő ( főként az ember ) élettelen közvetlenül pl. túlzott műtrágya vagy peszticid
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
RészletesebbenMilyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus
Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus Fő problémák: Nagy mennyiségű fölösiszap keletkezik a szennyvíztisztító telepeken. Nem hatékony a nitrifikáció
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
RészletesebbenVízbiztonság a vízműtől a fogyasztóig. Basics Ferenc Aqualabor Kft. Basics Kft.
Vízbiztonság a vízműtől a fogyasztóig Basics Ferenc Aqualabor Kft. Basics Kft. Bevezetés Az Alaptörvényben biztosított jog, hogy Magyarország minden lakója egészséges ivóvízhez jusson. Ezen jog egyik alapfeltétele,
RészletesebbenA nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.
A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a
RészletesebbenAz Effektív Mikroorganizmusok (EM) hatása a halastavi környezetre
Az Effektív Mikroorganizmusok (EM) hatása a halastavi környezetre Hegyi Árpád, Mészáros Erika, Trenovszki Magdolna, Lefler Kinga Katalin, Lugasi Andrea, Egyed Imre, Hidas András, Urbányi Béla HAKI napok
RészletesebbenAnyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia
Prudukcióbiológia Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia Vadbiológia és ökológia #09 h Tárgya # A bioszférában lejátszódó biológia termelés folyamatai # Az élô szervezetek anyag- és energiaforgalma
RészletesebbenAz aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudumányi Kar Környezettudományi Intézet Agrometeorológiai Intézeti Tanszék Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága
RészletesebbenA GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése
A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési
RészletesebbenOsztályozóvizsga követelményei
Pécsi Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Általános iskola Tantárgy: Jelöljön ki egy elemet. KÉMIA Évfolyam: 8 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű
Részletesebben11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre
11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarország vízgazdálkodása. 5.lecke 1. Magyarország a legek országa: a Föld egyik
RészletesebbenBIZTONSÁGI ADATLAP 91/155/EWG - ISO 11014-1 szerint
BIZTONSÁGI ADATLAP 91/155/EWG - ISO 11014-1 szerint Kiállítva: 2004. november Módosítva: 2005 június 2006 augusztus 1. A készítmény és a vállalat azonosítása A készítmény azonosítása Ajánlott felhasználás
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. Meteorológia Légkörtan
Dr. Lakotár Katalin Meteorológia Légkörtan TERMÉSZETTUDOMÁNYOK Biológia Kémia Fizika Földtudományok geofizika geokémia geológia óceanológia hidrológia meteorológia geográfia /földrajz/ A meteorológia helye
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenA felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése
A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A víz körforgása a Földön ezer km3 % újratermelődési idő óceánok és tengerek 1 380
Részletesebben1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15)
Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-18 Nagykunság 1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15) 1-2. melléklet Állóvíz típusok referencia jellemzői - 1 - 1-2. melléklet: Állóvíz típusok
RészletesebbenEgy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az
Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Vízminőség-védelem; biológiai vízminősítés. 16.lecke Biológiai vízminősítés Halobitás;
RészletesebbenKlórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek
Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek Készítette: Durucskó Boglárka Témavezető: Jurecska Laura 2015 Téma fontossága Napjainkban a talaj és a talajvíz
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2015 nyilvántartási számú (1) akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1003/2015 nyilvántartási számú (1) akkreditált státuszhoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi Szolgáltató Bt. (1037 Budapest, Zay utca 1-3.) akkreditált területe II.
RészletesebbenA rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk
A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenA ZÖLDINFRASTRUKTÚRA SZEREPE A FENNTARTHATÓ VÁROSI CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁSBAN
SZENT ISTVÁN EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZETI ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KAR Kert- és Szabadtértervezési Tanszék CONSTRUMA NEMZETKÖZI ÉPÍTŐIPARI KIÁLLÍTÁS Csizmadia Dóra A ZÖLDINFRASTRUKTÚRA SZEREPE A FENNTARTHATÓ VÁROSI
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1379/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A REG-INFO Kft. (1221 Budapest, Ady Endre u. 113/b.) akkreditált területe I. Az akkreditált
RészletesebbenXXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF
XXXIII. Szombathely 2015. július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL Zöldi Irma OVF JOGSZABÁLYI HÁTTÉR a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a földtani
RészletesebbenA Balaton déli vízgyűjtőjén található vizes élőhelyek hidrobiológiai vizsgálata
A Balaton déli vízgyűjtőjén található vizes élőhelyek hidrobiológiai vizsgálata Dr. Körmendi Sándor Tszv.egyetemi docens Kaposvári Egyetem Természetvédelmi Tanszék MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő,
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenKovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről
RészletesebbenLevegőtisztaságvédelem. Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás, Vízellátás-Csatornázás Tanszék 1.
Szabványok Levegőtisztaságvédelem Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás, Vízellátás-Csatornázás Tanszék 1. Nemzetközi egyezmények //2004.04.14. Genfi Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon
RészletesebbenA Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései
A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53
Részletesebben