A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése: 33 522 04 0001 33 02 Érintésvédelmi, erősáramú berendezés szabványossági felülvizsgáló Villanyszerelő 4
Minden helyesen megválaszolt kérdés 10 pontot ér. Ha egy kérdésen belül több helyes válaszlehetőség is van, úgy az értékelés: két jó válaszos kérdés esetén 5 vagy 10 pont, három jó válaszos kérdés esetén 4, 7 vagy 10 pont a bekarikázott helyes válaszok számától függően. Ha a válaszok között hibás válasz is van, a feladat 0 pontra értékelendő. A szóbeli vizsgarész alól mentesül, aki a tesztkérdésekből 75 pontot elért, és a fakultatív feladatokat is hibátlanul megoldja. 1. Hogyan kell elvégezni egy leválasztott hálózatszakasz szigetelési ellenállásának mérését? (Több helyes válasz!) a) El kell távolítani a foglalatokból a fényforrásokat. b) Ki kell kötni a fogyasztókészülékek (pl.: tűzhely) csatlakozóvezetékeit. c) Ki kell húzni a készülékek csatlakozódugóit. d) A beépített készülékek kapcsolóit ki helyzetbe kell állítani. e) A PEN vezető földelését meg kell szüntetni. 2. Tűzvédelmi szempontból milyen berendezésekhez kell külön leválasztó főkapcsolót szerelni? (Több helyes válasz!) a) A hőfejlesztő berendezésekhez. b) A biztonsági berendezésekhez. c) A helyi és általános világításhoz. d) A biztonsági világításhoz. e) A térvilágításhoz. 3. Felügyelt villamos kezelőterekben és kezelőhelyiségekben a feszültség alatt álló részeket szándékos érintés ellen kell-e védeni? a) Kell, mert ez a biztonságot növeli. b) Nem kell, mert csak kioktatott személyek tartózkodhatnak a helyiségben. c) A védelem elengedhetetlen a bonyolult kapcsolások és a nagymértékű veszélyeztetés miatt. d) Szándékos érintés ellen sehol sem lehet védekezni, így a véletlen megérintés ellen kell védelmet létesíteni. 4. Mitől függ az, hogy egy helyiség milyen tűzveszélyességi osztályba tartozik? a) Az épületszerkezetek tűzveszélyességétől. b) Csak az ott használt anyagoktól. c) Csak az ott folytatott tevékenységtől (nyílt láng stb.). d) Az ott használt anyagoktól és az ott folytatott tevékenységtől. 5. Mi határozza meg az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (OTSZ) előírt időszakos felülvizsgálat gyakoriságát a villamos berendezéseknél? a) Csak a létesítmény hivatalos tűzvédelmi szabályzata szerint kell elvégezni. b) A helyiségek tűzveszélyességi osztályba sorolása. c) Az építmény tűzveszélyességi osztályba sorolása. T 2/5
6. Mi ellen véd az IP védettségi fokozat? a) Robbanás és víz behatolása ellen. b) Tűz és mechanikai sérülés ellen. c) Személyek, tárgyak, por, illetve víz behatolása ellen. d) Illetéktelen személyek beavatkozása ellen. 7. Állandó szigetelésellenőrző rendszer esetén hogyan kell elvégezni a kötelező szigetelési méréseket? a) A mérés idejére a szigetelésellenőrző rendszert le kell választani. b) Elegendő a mérés idejére a szigetelésellenőrző rendszert kikapcsolni. c) Az ilyen rendszereknél nem szükséges a mérést elvégezni. 8. Miért kell a villamos áramütést szenvedett balesetes műszaki- és életmentését a villamos szakembereknek ismerni? (Több helyes válasz!) a) Miniszteri rendelet előírja. b) Emberi kötelesség. c) Munkavédelmi rendelet előírja. d) A villamos szakemberek általános műveltségét gyarapítja. e) Az MSZ 1585 kötelezően előírja. f) Az MSZ 2364 kötelezően előírja. 9. Jelölje meg azokat az eseteket, amikor a villamos berendezéseket feszültségcsökkenési, illetve feszültség-kimaradás elleni védelemmel kell ellátni! (Több helyes válasz!) a) A terheléssel induló berendezéseket, ha túláramvédelemmel nincsenek ellátva. b) Amelyeknél a feszültség kimaradása, csökkenése, illetve visszatérése kárt okozhat. c) Amelyeknél a váratlan újraindulás balesetet okozhat. d) Amelyek élettartama jelentős mértékben függ a gyakori feszültség-kimaradástól vagy csökkenéstől. 10. Zárlat elleni védelemre lehetőség szerint milyen jellegű olvadóbiztosítót kell alkalmazni? a) Gyorskioldásút. b) Lassú (lomha) kioldásút. c) Zárlat elleni védelemre teljesen mindegy, a megszakító képességet kell figyelembe venni. T 3/5
Fakultatív feladat: a) Határozza meg az alábbi adatokkal jellemzett aszinkron motorhoz alkalmazandó túláramvédelmet! A motor adattáblája szerint: - a névleges teljesítmény: P n = 22 kw - a névleges feszültség: Un = 3x400/230 V - a teljesítménytényező: cos ϕ = 0,82 A meghatározott érékek: - a motor névleges árama - a szükséges olvadóbiztosító - a hőkioldó beállítási értéke b.) Határozza meg számítással egy vezetékleágazás túláramvédelmére alkalmazható olvadóbiztosító maximális értékét! A leágazás adatai: - a vezeték keresztmetszete: A = 16 mm 2 a leágazás hossza: l = 160 m - a hálózat névleges feszültsége: Un = 230 V - a vezeték fajlagos ellenállása: Ω mm 2 ρ = 0,0178 m (réz) Az alkalmazható biztosítóbetét maximális értéke: c.) Határozza meg egy üzem átlagteljesítményét az alábbi adatok alapján! - A fogyasztásmérő műszerállandója: C = 1200 ford/kwh - Az áramváltó áttétele: a i = 500/5 - A feszültségváltó áttétele: au = 1 - A mérés időtartama: t = 150 sec - A mért tárcsafordulat: n = 12 T 4/5
Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%. T 5/5