KÖZPONTI STTISZTIKI HIVTL MISKOLCI IGZGTÓSÁG KIEMELTEN TÁMOGTOTT KISTÉRSÉGEK Z ÉSZK-MGYRORSZÁGI RÉGIÓBN Miskolc 2008. április
Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága, 2008 ISBN 978-963-235-101-8 (internet) Felelős szerkesztő: Dr. Kapros Tiborné igazgató További információ: Szalainé Homola ndrea szerkesztő (telefon: 46/518-270, e-mail: andrea.szalaine@ksh.hu) Internet: http://www.ksh.hu tajekoztatas.miskolc@ksh.hu 46/518-272 (telefon) 2
Bevezető z országgyűlés a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 6. e) pontja alapján 2007. június 25-én új határozatot fogadott el a 2013. december 31-ig terjedő időszakra a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció új elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről. z új, a 67/2007. (VI. 28.) számú országgyűlési határozatban meghatározott besorolási feltételrendszer alapján, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2007. évi CVII. törvénnyel módosított 2004. évi CVII. törvény alapján újból meg kellett határozni a kistérségek fejlettségét, és ismét be kellett sorolni területfejlesztés szempontjából a kedvezményezett térségeket. kedvezményezett térségek új besorolását a 311/2007. (XI. 17.) kormányhatározat tette közzé, ez alapján a KSH 2008 februárjában tájékoztatót jelentetett meg a kiemelten támogatott kistérségekről. Jelen összeállításunk e tájékoztató anyag felhasználásával készült. kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszere kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszere szerint: Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség alatt a területi fejlettségi besorolás alapján kedvezőtlenebb helyzetben lévő kistérségeket kell érteni. kistérségek területi fejlettség alapján történő besorolásánál gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási mutatókból (öt mutató csoport) képzett komplex mutatót szükséges figyelembe venni. ( megyei jogú várossal rendelkező kistérségek esetében a komplex mutató számítását a mjv. mutatóival és a mjv. mutatói nélkül is indokolt elvégezni, majd a két számítási mód számtani átlagát figyelembe venni.) Kedvezményezett kistérségeknek minősülnek a hátrányos helyzetű kistérségek és ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségek. Hátrányos helyzetű kistérségnek kell minősíteni azokat a kistérségeket, amelyeknek a komplex mutatója kisebb, mint az összes kistérség komplex mutatójának átlaga. hátrányos helyzetű kistérségeken belül azokat a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségeket, amelyekben az ország lakónépességének 15%-a él, leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek kell minősíteni. zokra a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező leghátrányosabb helyzetű kistérségekre, amelyekben az ország lakónépességének 10%-a él, felzárkóztatásuk érdekében alapvetően európai uniós forrásokra építve komplex programot kell kidolgozni, és annak megvalósítását kiemelten szükséges támogatni. Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak kell minősíteni azokat a településeket, amelyeknek a komplex mutatója kisebb, mint az összes település komplex mutatójának átlaga. Jelentős munkanélküliséggel sújtottnak kell minősíteni azokat a településeket, amelyekben a munkanélküliségi arány számított mutatója meghaladja az országos átlag 1,75-szeresét. társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak vagy jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősített településeket a hátrányos, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak és jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősített településeket a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel egyenlő elbánásban szükséges részesíteni. komplex mutató rendszerének új alapokra történő helyezése z állam által ellátott feladatokban és a központi költségvetésben bekövetkezett változások és ezzel párhuzamosan az öngondoskodás szerepének felértékelődése 3
következtében, tekintettel a társadalomban bekövetkezett változásokra, elengedhetetlen volt a komplex mutató új alapokra való helyezése. Ennek keretén belül megtörtént a mutatószámcsoportok, valamint a mutatószámcsoportokat alkotó mutatók felülvizsgálata. z Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium a Központi Statisztikai Hivatallal együttműködve több alkalommal hajtott végre próbaszámításokat az elmúlt években. z eltérő módszerrel (pl. faktoranalízis) és mutatókkal végzett számítások eredményeként azonban a kistérségek sorrendje alapvetően nem változott meg, így továbbra is a pontozásos módszer, a komplex fejlettségi mutató került alkalmazásra. nnak érdekében, hogy a komplexmutató-rendszer a kistérségek társadalmi-gazdasági helyzetében bekövetkezett változásokat jobban figyelembe tudja venni, s a felmerülő igények is a lehetőségek szerint beépüljenek a rendszerbe, a gazdasági, az infrastrukturális, valamint a foglalkoztatási mutatók mellett egy önálló társadalmi és egy önálló szociális mutató készült el. z új rendszerben erőteljesebben jelennek meg a társadalmi és a szociális szempontok, ugyanakkor a bekövetkezett változásokkal arányban csökken a gazdasági, az infrastrukturális, valamint a foglalkoztatási szempontok súlya. négy mutatócsoportos, 19 változóból álló rendszert felváltó öt mutatócsoportos 31 mutatós rendszer a kistérségek helyzetét szélesebb körben vizsgálja és veszi figyelembe a besorolásnál, így a korábbi rendszernél átfogóbb eredményt adhat. kedvezményezett kistérségek meghatározásának menete területfejlesztési-statisztikai kistérségek 174 térségből álló, új rendszerét a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 2007. évben módosított melléklete tette közzé. vizsgálatokat a kistérségeknek erre a rendszerére végezték el. társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű (kedvezményezett) kistérségek meghatározásának menete: 1. z egyes mutatók szélsőértékei által meghatározott értékskálát öt egyenlő részre osztották, majd a legrosszabb értéktől a legjobb felé haladva a kistérségek mutatójuknak megfelelően 1 5 pontszámot kaptak. 2. Ott, ahol Budapesten volt a legkedvezőbb adat, illetve eléggé kiugrónak tűnt a maximum, egy kevésbé kiugró értéket vettek alapul az osztályozáskor. z ún. fordított mutatóknál a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, a halálozási arány, a segélyezettek aránya és a munkanélküliségi mutatók a legrosszabb értékeknél kedvezőbb szinten állapították meg a minimum értékeket, ezzel szűkítve az értékskálát, s lehetővé téve az optimálisabb számítást. Erre a számítások elvégzésekor az elérési mutató kivételével mindenütt sor került. 3. hétköznapi elérés mutatója az adott távolságok, valamint az egyes útszakaszokon engedélyezett maximális sebességek figyelembevételével, valamennyi településre kiszámításra került. mutató összetett jellegét az adja, hogy értékét 50%-ban a megyeközpont, ill. a legközelebbi megyeszékhely, 50%-ban a kistérség központ, illetve a legközelebbi kistérségi központ elérhetőségének percátlaga alapján határozták meg. kistérségi hétköznapi elérési mutató a térség települési mutatóinak népességszámmal súlyozott átlaga. másik elérhetőségi mutató a gyorsforgalmi csomópontok elérésének mutatója. Ez utóbbinál valamennyi településre kiszámításra került a gyorsforgalmi úthálózat legközelebbi csomópontjának/felhajtójának az elérése. kistérségi mutató itt is a térség településeinek népességszámmal súlyozott átlaga. 4
4. z egyes mutatócsoportok átlagos értéke adta a gazdasági, az infrastrukturális, a társadalmi, a szociális és a foglalkoztatási helyzet mérőszámát, majd az öt mutatócsoport átlaga lett az elmaradottság (fejlettség) közös mérőszáma, az ún. komplex fejlettségi mutató azokban a kistérségekben, ahol nem megyei jogú város a székhely. ( megyei jogú város székhelyű kistérségeknél a székhelytelepüléssel együtt illetve az a nélkül számított komplex mutató átlaga volt a minősítés alapja.) számítások során a fentiek szerinti komplex mutató egyszerű számtani átlaga 2,90 pont volt. kedvezményezett térségek területi megoszlása z ország keleti-nyugati megosztottsága ezen a téren is megmutatkozik. hátrányos helyzetű térségek számának 68%-a, népességüknek 76%-a a keleti régiókban van. Kedvező a helyzet Közép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon, valamint Nyugat- Dunántúlon, ahol együttesen a hátrányos helyzetű kistérségek 12,8%-a található, s lakónépességük mindössze 8,5%-a sorolható ebbe a kategóriába. Legmagasabbak az arányszámok az Észak-lföldön, ahol a régió kistérségeinek 86%-a hátrányos helyzetű. Kedvezményezett kistérségek az országban, 2007 leghátrányosabb kistérségek közül a Közép-magyarországi, Közép-dunántúli és Nyugat-dunántúli régiókban egy sem található, ezen kistérségek Dél-Dunántúlon, illetve az ország keleti felében vannak. leghátrányosabb, komplex programmal is segítendő 33 kistérségből 12 található Észak-Magyarországon, 8-8 az Észak-lföldön, illetve Dél-Dunántúlon, míg 5 a Dél- lföldön. kistérségek komplex mutatója alapján Közép-Magyarország a legfejlettebb régió, őt követi Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl, az országos átlag feletti értékekkel. Átlag alatti az érték a Dél-Dunántúlon (2,69) és a Dél-lföldön (2,58), legkedvezőtlenebb helyzetben van Észak-Magyarország és Észak-lföld azonos (2,49) értékekkel. 5
Régió régiók néhány jellemző mutatója, 2007 Hátrányos helyzetű térségek népességének aránya, régió=100,0 Komplex mutató kistérségek átlagos népessége* települések átlagos népessége* Közép-Magyarország 0,4 4,10 73 534 6 292 Közép-Dunántúl 9,8 3,44 42 594 2 762 Nyugat-Dunántúl 8,1 3,28 39 974 1 526 Dél-Dunántúl 56,2 2,69 38 707 1 477 Észak-Magyarország 53,0 2,49 44 694 2 052 Észak-lföld 66,8 2,49 54 476 3 921 Dél-lföld 54,0 2,58 53 689 5 284 Összesen 31,3 2,90 48 382 2 656 *Budapest nélkül. megyék közül csak Győr-Moson-Sopronban nincs kedvezményezett kistérség, őt követi Komárom-Esztergom, Pest és Veszprém. hátrányos helyzetű kistérségek száma 90% felett van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 80-90% között Baranya, Borsod-baúj-Zemplén, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. társadalmi, gazdasági és szociális problémák súlyát jobban jelzi a kedvezményezett kistérségek népességének megyén belüli aránya. Legkedvezőtlenebb a helyzet Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol a népesség több mint 70%-a él hátrányos helyzetű kistérségekben, de további 7 megyében (Békés, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya, Borsod-baúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar) is 50% felett van ez az arány. megyék sorrendje kistérségeik komplex mutatójának népességszámmal súlyozott átlaga alapján tovább árnyalja a régiók szintjén bemutatott különbségeket. Budapest (4,38) után a legmagasabb a kistérségek komplex mutatójának átlaga Pest (3,83) megyében, őt követi Komárom-Esztergom (3,58), majd Győr-Moson-Sopron (3,45) és Veszprém (3,45). legalacsonyabb értékkel (2,21) amely a budapesti mutató értékének fele Borsod-baúj-Zemplén megye rendelkezik. Szintén kedvezőtlenek az értékek Szabolcs-Szatmár-Bereg (2,29), Békés (2,48), Baranya (2,51) és Nógrád (2,51) megyében. hátrányos és a leghátrányosabb kistérségek lehatárolásának eredményei az Észak-magyarországi régióban 67/2007. (VI. 28.) OGY. határozat alapján az országban 94 kedvezményezett kistérséget határoltak le, ebből 21 az Észak-magyarországi régióban található. kedvezményezett kistérségek komplex mutató szerinti rangsorának utolsó helyén a Borsod-baúj-Zemplén megyében található baúj-hegyközi kistérség áll rendkívül alacsony 1,51-es értékkel. több mint 21%-os munkanélküliséggel küszködő kistérség 2004 óta áll az utolsó helyen, sőt még távolodott is a leggazdagabbaktól. Ma már háromszoros a szorzó az baúj-hegyközi és a legfejlettebb budaörsi kistérség komplex mutatója között, míg 1998-ban még csak 2,7-szeres volt a két szélső érték közti különbség. z utolsó előtti helyen a szintén Borsod-baúj-Zemplén megyei Bodrogközi kistérség áll 1,53-as értékkel. z új lehatárolás eredményeként a korábban kedvezményezett kistérségek közül a régióban két Nógrád megyei a Balassagyarmati, illetve a Rétsági esett ki. 6
z Észak-magyarországi régió kistérségei 2,90-es határértéknek tekintett komplex mutató alapján a régió 28 kistérségének háromnegyede tartozik a kedvezményezett csoportba. Borsod-baúj-Zemplén megyében a kistérségek 87%-a, Heves megyében 57%-a, Nógrád megyében kétharmada tartozik ebbe a kategóriába. 21 kedvezményezett (hátrányos helyzetű) kistérség közül 3 leghátrányosabb helyzetű, 12 pedig a leghátrányosabb helyzetű, komplex programmal is segítendő kategóriába tartozik. z Észak-magyarországi régió komplex mutatója 2,49. Ezt az értéket a kedvezményezett kistérségek közül mindössze 5 kistérség mutatója (Füzesabonyi: 2,55; Kazincbarcikai: 2,59; Mezőkövesdi: 2,77; Pásztói: 2,69; Sátoraljaújhelyi: 2,63) haladja meg, ezen kistérségek a Bélapátfalvaival együttvéve alkotják a hátrányos, de nem leghátrányosabb kistérségek körét. régió lakosságának több mint fele (53%-a) a kedvezményezett kistérségek, 36%-a a leghátrányosabb, s 28%-a a komplex programmal is támogatandó leghátrányosabb kistérségek valamelyikében él. kedvezményezett kistérségek közül legtöbben az Ózdi kistérségben élnek (72 ezer fő), míg a legkevesebb lelket a Bélapátfalvai kistérség (13 ezer fő) számlálja. régió településeinek 72,8%-a, a városok 67,5%-a a hátrányos helyzetű kistérségekhez tartozik. 7
z Észak-magyarországi régió kedvezményezett kistérségeinek főbb mutatószámai Kistérség Komplex mutató települések száma Ebből: város Lakónépesség 2007.01.01 baúj-hegyközi 1,51 24 2 15 123 Bátonyterenyei 2,06 14 1 25 660 Bélapátfalvai 2,40 13 1 13 287 Bodrogközi 1,53 17 1 17 804 Edelényi 1,90 47 2 36 155 Encsi 1,80 36 1 24 241 Füzesabonyi 2,55 16 1 32 133 Hevesi 1,97 17 2 35 910 Kazincbarcikai 2,59 32 1 62 181 Mezőcsáti 1,78 9 1 14 788 Mezőkövesdi 2,77 21 1 43 664 Ózdi 1,89 29 3 72 266 Pásztói 2,69 26 1 33 362 Pétervásárai 2,19 20 1 22 398 Salgótarjáni 2,19 23 1 66 488 Sárospataki 2,13 16 1 26 385 Sátoraljaújhelyi 2,63 19 2 23 879 Szécsényi 2,19 13 1 19 702 Szerencsi 2,04 18 1 44 337 Szikszói 1,89 23 1 19 338 Tokaji 2,12 11 1 14 222 Észak- magyarországi régió 2,49 610 40 1 251 441 Gazdasági helyzet komplex mutató főbb összetevői régiók gazdasági helyzete és fejlettsége visszatükröződik az ott élő népesség jövedelmében és életszínvonalában is. vállalkozások számának területi eloszlása, de még inkább a régió népességéhez való viszonyítása kifejezi ott élők vállalkozókészségét, ami hatással van a térség versenyképességére is. régió kedvezményezett kistérségeinek mutatószámai a működő vállalkozások 1000 lakosra jutó számának esetében jelentősen elmaradnak az ország kistérségeinek átlagától (70); egyharmaduk még az országos átlag felét sem éri el. Legalacsonyabb a működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma a Bodrogközi (20) és az baúj-hegyközi (27) kistérségben. vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma jelentősen szóródik a régió kedvezményezett kistérségeiben. Míg a Mezőcsáti kistérségben (45) az országos átlag (2251) 2%-a, addig a Mezőkövesdi (3758), a Bélapátfalvai (3753), a Pétervásárai (3577) és a Sátoraljaújhelyi (3544) kistérségekben jelentősen meghaladja azt. z ezer lakosra jutó kiskereskedelmi boltok száma a kedvezményezett kistérségek egyikében sem éri el az országos (16,5) átlagot. foglalkoztatottak főbb nemzetgazdasági ágak közötti megoszlását, a munkalehetőségeket nagyban befolyásolja a térségek már korábban kialakult ipari, vagy 8
mezőgazdasági jellege, földrajzi elhelyezkedése, domborzata. Megfigyelhető, hogy a nagy ipari várossal rendelkező kistérségekben (Ózdi, Kazincbarcikai) mind a mezőgazdaságban, mind a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak aránya jelentősen elmarad az országos átlagtól, míg az baúj-hegyközi, Encsi, Szikszói és Tokaji kistérségekben mindkét szektor foglalkoztatottjainak aránya meghaladja azt. z ezer lakosra jutó önkormányzati helyi adók tekintetében egyedül a Kazincbarcikai kistérség (32 812 Ft) haladja meg az országos átlagot (32 332 Ft), a kedvezményezett kistérségek több mint felénél a mutató értéke nem éri el annak harmadát sem. Kistérség z Észak-magyarországi régió kedvezményezett kistérségeinek gazdasági mutatói működő vállalkozások 1000 lakosra jutó száma 2004 vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma z 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi boltok száma mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya,% 2001 szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya,% 2001 z önkormányzati helyi adók 1000 lakosra, Ft. baúj-hegyközi 27 2 132 10,5 12,6 63,8 4 702 Bátonyterenyei 38 436 12,1 3,5 48,4 8 553 Bélapátfalvai 36 3 753 13,0 5,2 53,3 7 058 Bodrogközi 20 128 8,9 7,3 48,6 2 311 Edelényi 29 1 452 11,7 5,5 63,0 5 131 Encsi 28 545 11,7 8,8 64,5 4 720 Füzesabonyi 39 1 490 15,8 10,8 57,0 10 479 Hevesi 38 679 14,1 12,0 47,6 8 234 Kazincbarcikai 37 510 14,3 1,0 52,1 32 812 Mezőcsáti 32 45 11,3 14,8 50,0 6 792 Mezőkövesdi 49 3 758 16,4 8,0 56,5 15 404 Ózdi 32 199 12,1 1,9 54,0 14 071 Pásztói 46 656 13,6 4,2 47,0 10 480 Pétervásárai 52 3 577 12,1 5,5 47,2 9 280 Salgótarjáni 56 752 15,3 1,5 59,5 20 756 Sárospataki 46 1 684 15,0 9,1 56,4 9 456 Sátoraljaújhelyi 47 3 544 18,9 2,7 54,6 13 236 Szécsényi 44 601 14,3 3,6 48,1 6 402 Szerencsi 37 207 11,9 8,5 59,1 16 363 Szikszói 29 235 9,6 9,8 64,5 4 186 Tokaji 42 2 159 15,8 6,3 66,9 11 042 174 kistérség együtt 70 2 251 16,5 5,5 61,6 32 332 Infrastruktúra z infrastruktúra, vagyis a régió, s ezen belül a kistérségek megközelíthetősége, közművesítettsége, valamint az információs és a kommunikációs eszközök és hálózatok megléte szintén fontos tényezői az adott régió/kistérség versenyképességének. Ezen a téren a régió egyes kedvezményezett kistérségei jelentősen elmaradnak az országos átlagtól. közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya egyedül a Füzesabonyi kistérségben éri el az országos átlagot. Legalacsonyabb a mutató a komplex programmal is támogatandó Encsi (70,1%), Edelényi (73,7%), Szikszói (73,9%), valamint baúj-hegyközi (75,3%) kistérségekben. 9
z egy km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza nagyon változó. Míg a Tokaji kistérségben (1017 m) majdnem kétszerese az országos átlagnak (568 m), addig a Bodrogközi kistérség településein -ben nem volt kiépített csatornahálózat. z átlagtól szintén jelentősen elmarad az baúj-hegyközi (81 m), a Bátonyterenyei (169 m), a Pásztói (191 m), a Hevesi (253 m) valamint a Szerencsi (257 m) kistérség. vezetékes gázzal rendelkező háztartások 1 aránya szintén jól tükrözi az egyes kistérségek közötti infrastrukturális különbségeket. z baúj-hegyközi (31,1%) és a Sátoraljaújhelyi (34,2%) kistérségben nem éri el az országos átlag (75%) felét sem, míg a Füzesabonyi (81,9%), a Mezőkövesdi (82,2%) és a Pétervásárai térségben (75,2%) meghaladja azt. Kistérség z Észak-magyarországi régió kedvezményezett kistérségeinek infrastrukturális mutatói közüzemi vízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások aránya, % z egy km vízvezetékhálózatra jutó csatornahálózat hossza, m vezetékes gázellátásba bekapcsolt háztartások száma a lakásállomány %-ában Hétköznapi elérés, perc, 2007 telefon főállomások (ISDNnel együtt) 1000 lakosra jutó száma, db, kábeltelevízió előfizetőinek 1000 lakosra jutó száma, db, szélessávú internet előfizetők 1000 lakosra jutó száma, fő 2006 baúj- Hegyközi 75,3 81 31,1 35,9 232 131 16,6 Bátonyterenyei 84,1 169 58,7 12,9 242 68 25,8 Bélapátfalvai 81,9 769 67,3 19,8 281 125 29,9 Bodrogközi 80,9 56,0 48,8 209 102 10,0 Edelényi 73,7 719 51,4 29,5 225 104 29,6 Encsi 70,1 404 43,9 27,3 228 100 21,8 Füzesabonyi 94,2 323 81,9 19,9 273 60 39,0 Hevesi 90,4 253 73,1 28,4 263 50 29,6 Kazincbarcikai 88,8 519 68,6 21,0 259 248 74,1 Mezőcsáti 81,3 847 50,5 24,8 209 41 21,7 Mezőkövesdi 92,1 425 82,2 22,9 303 92 50,5 Ózdi 79,0 290 59,4 33,4 237 201 26,3 Pásztói 90,1 191 61,8 27,1 260 77 41,4 Pétervásárai 77,3 795 75,2 23,3 330 69 19,5 Salgótarjáni 87,6 613 52,3 6,3 285 208 73,8 Sárospataki 81,1 846 49,1 37,6 290 153 57,3 Sátoraljaújhelyi 88,0 763 34,2 43,2 297 178 46,0 Szécsényi 84,0 736 54,1 20,5 252 99 27,6 Szerencsi 84,1 257 57,8 22,8 256 103 34,0 Szikszói 73,9 655 56,5 19,5 220 89 14,4 Tokaji 84,2 1 017 59,1 28,2 301 77 36,2 174 kistérség együtt 94,0 568 75,0 8,6 343 201 83,0 1 vezetékes gázellátásba bekapcsolt háztartások száma a lakásállomány százalékában. 10
komplex mutató számításába bekerült az ún. elérési mutató, mely percben kifejezve, a sebességhatárok figyelembevételével mutatja a központok (megyeszékhely, kistérségi központ) elérését a térség településeinek népességszámával súlyozva. hétköznapi elérés mutatója a régió kedvezményezett kistérségei közül egyedül a Salgótarjáni kistérségben jobb (6,3 perc) az országos átlagnál (8,6 perc). legmagasabb mutatószámmal rendelkező kistérségek rendre Borsod-baúj-Zemplén megyében találhatóak, többnyire a perifériális helyzetben lévő kistérségekben. Míg az 1000 lakosra jutó telefon főállomások száma nem mutat lényeges eltéréseket, addig az 1000 lakosra jutó kábeltévé-előfizetők tekintetében a legalacsonyabb, illetve a legmagasabb arányszám közötti eltérés hatszoros (Mezőcsáti kistérség: 41, Kazincbarcikai kistérség: 248). z 1000 lakosra jutó szélessávú internet előfizetők esetében több mint hétszeres a különbség a legalacsonyabb (Bodrogközi: 10,0), illetve a legmagasabb (Kazincbarcikai: 74,1) érték között, ami még így is 9-cel elmarad az országos átlagtól. Társadalmi mutatószámok társadalmi mutatószámok tükrözik a kedvezményezett kistérségek lakóinak társadalmi jólétét, ideértve a személygépkocsi állományt, az épített 3 és több szobás lakások arányát, az egy állandó lakosra jutó SZJ alapot képező jövedelem mértékét, valamint az adott kistérség lakosságmegtartó~vonzó erejét a vándorlási különbözet révén. 2000 és között épített 3 és több szobás lakások aránya a régió kedvezményezett kistérségei közül egyikben sem éri el az országos 3,25%-os átlagot. Rendkívül alacsony (1% alatti) a mutató értéke a Bátonyterenyei, a Pétervásárai, illetve a Salgótarjáni kistérségekben, míg a legjobb arány a Füzesabonyi (2,56%), illetve a Sátoraljaújhelyi (2,47%) kistérségeket jellemzi. személygépkocsik kor szerint súlyozott ezer lakosra jutó száma szintén mindegyik kistérségben az országos átlag (135) alatt van, a Bodrogközi kistérség ennek még az 50%-át sem éri el (65). Ugyanez a helyzet az egy állandó lakosra jutó SZJ alapot képező jövedelem esetében is: míg az országos átlag 601 928 forint, addig a Bodrogközi kistérségben mindössze 262 460 forint. kedvezményezett kistérségek közül csak a Salgótarjáni és a Kazincbarcikai kistérségben haladja meg a mutató az 500 ezer forintot, de ezen értékek is jelentősen (több mint 80 ezer forinttal) elmaradnak a 174 kistérség átlagától. kistérségek lakosságmegtartó képességét vizsgálva látható, hogy összesen 5 kistérségben pozitív az ezer lakosra jutó vándorlási különbözet átlaga 1990 és között. Ezek a kistérségek: Bélapátfalvai (2,1), Encsi (1,7), Füzesabonyi (4,0), Mezőkövesdi 1,0) és Pásztói (0,4). legjelentősebb az elvándorlás a Sátoraljaújhelyi (-7,6), az baúj-hegyközi (-7,3) és az Ózdi (-6,4) kistérségekből. z ezer lakosra jutó halálozások száma az Encsi (12,9) és a Pásztói (13,1) kistérségekben alacsonyabb az országos átlagnál (13,4), a Bélapátfalvai (19,4) és a Pétervásárai (18,2) térségekben viszont jóval magasabb. 11
Kistérség z Észak-magyarországi régió kedvezményezett kistérségeinek társadalmi mutatói 2000- között épített 3-X szobás lakások aránya,% 2 személygépkocsik kor szerint súlyozott 1000 lakosra jutó száma, db, vándorlási különbözet 1000 lakosra jutó évi átlaga, fő, 1990- között z 1000 lakosra jutó halálozások száma, fő, z egy állandó lakosra jutó SZJ alapot képező jövedelem, Ft, baúj-hegyközi 1,51 72-7,3 17,6 306 342 Bátonyterenyei 0,75 95-2,2 15,9 418 498 Bélapátfalvai 1,02 75 2,1 19,4 398 962 Bodrogközi 1,69 65-3,5 17,3 262 460 Edelényi 1,23 72-5,3 14,4 340 039 Encsi 1,78 71 1,7 12,9 333 971 Füzesabonyi 2,56 82 4,0 16,3 404 282 Hevesi 1,58 85-0,9 16,4 352 405 Kazincbarcikai 1,07 88-5,9 13,9 514 888 Mezőcsáti 1,05 69-2,6 15,6 332 732 Mezőkövesdi 1,65 93 1,0 17,1 464 167 Ózdi 1,09 78-6,4 15,6 359 671 Pásztói 1,73 104 0,4 13,1 461 427 Pétervásárai 0,76 92-0,9 18,2 373 221 Salgótarjáni 0,87 110-3,6 15,6 520 373 Sárospataki 2,15 103-5,8 14,2 446 178 Sátoraljaújhelyi 2,47 107-7,6 15,5 496 132 Szécsényi 1,83 94-1,2 16,7 386 373 Szerencsi 1,76 88-2,5 13,8 384 183 Szikszói 1,88 71-0,1 13,8 346 167 Tokaji 1,84 92-0,5 15,5 409 851 174 kistérség együtt 3,25 135 13,4 601 928 Szociális-, foglalkoztatási helyzet kedvezményezett kistérségek szociális és foglalkoztatási helyzete szoros összefüggésben van a kistérségek társadalmi mutatószámaival, hiszen ha többek között a kistérségekben kevés a munkahely, rosszak a foglalkoztatási feltételek a fiatalok nagyobb valószínűséggel vándorolnak el az adott kistérségből, de ugyanez befolyásolja a kistérség szociális helyzetét is, hiszen a magas és tartós munkanélküliség miatt több lesz a segélyben részesülők száma, a lakosság egyre szegényebbé válik. Másrészről fontos vizsgálni a kistérségek fiatalodási indexét (mennyire fiatal az adott térség népessége), valamint a kistérségek lakosságának iskolázottságát, szakképzettségét, azt hogy mennyire versenyképesek a munkaerőpiacon. fiatalodási index az Észak-magyarországi régió kistérségeinek többségében az országos átlag (73,2) felett van, legalacsonyabb a mutató értéke a Pétervásárai (50,1) és a Bélapátfalvai (58,8) kistérségekben. z előzőekben vizsgált halálozási mutatók is ebben a két kistérségben a legrosszabbak, így elmondható, hogy ezen két kistérség demográfiai szempontból kedvezőtlen helyzetben van. fiatalodási index magas (100% feletti arány) az Encsi, Bodrogközi, Szikszói, Mezőcsáti, Edelényi és az baúj-hegyközi kistérségekben. Ezen, komplex programmal is támogatandó kistérségekben fiatalabb korösszetételű a lakosság, azaz több a gyermekkorú, mint a 60 év feletti lakos. 2 z időszak végi lakásállományból, %. 12
Ha megnézzük a foglalkoztatott nélküli háztartások arányát, valamint a rendszeres szociális segélyben részesítettek ezer lakosra jutó évi átlagos számát, látható, hogy az előbb felsorolt fiatal kistérségekben legkedvezőtlenebbek az arányszámok. foglalkoztatott nélküli háztartások hányada mindegyikben meghaladja az 55%-ot, de a többi kedvezményezett kistérségében is rendre magasabb a mutató értéke, mint az országos átlag (40,9%). rendszeres szociális segélyben részesítettek esetében is ugyanez a tendencia figyelhető meg, de itt sokkal nagyobb az értékek szórása. z országos átlagnál (15,74) egyedül a Pásztói kistérség (14,16) adata kedvezőbb. legrosszabb helyzetben az baúj-hegyközi kistérség van, ahol majdnem minden tizedik lakos részesül rendszeres szociális segélyben, de nem sokkal jobb a helyzet a Bodrogközi, az Encsi, az Edelényi, valamint a Szikszói kistérségekben sem, ahol a mutató értéke közel 5-6-szorosa az országos átlagnak. Kistérség z Észak-magyarországi régió kedvezményezett kistérségeinek szociális-, foglalkoztatási mutatói fiatalodási index (0-14/60-X éves népesség aránya), %, foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, %, 2001 18-X éves, legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya, %, 2001 rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma 1000 lakosra, fő, z álláskesresők aránya, %, 2006. év átlaga tartós álláskesresők aránya (12 hónapon túli), %, 2006. év átlaga ktivitási ráta, %, 2001 baúj- Hegyközi 101,4 62,1 19,5 94,52 21,15 8,46 29,2 Bátonyterenyei 65,6 51,5 25,8 40,84 12,70 4,39 35,7 Bélapátfalvai 58,8 52,0 21,2 24,29 8,67 1,81 33,4 Bodrogközi 110,5 61,9 14,1 89,28 20,17 6,75 27,1 Edelényi 103,4 56,8 21,3 77,09 15,41 5,25 30,0 Encsi 124,4 56,5 22,5 86,12 18,82 6,69 30,9 Füzesabonyi 80,0 49,3 25,4 26,90 8,44 2,25 34,9 Hevesi 91,8 54,4 19,8 49,58 14,37 5,40 33,0 Kazincbarcikai 82,7 49,0 31,3 48,41 11,24 3,92 35,7 Mezőcsáti 103,4 56,9 17,7 67,28 15,16 5,25 31,8 Mezőkövesdi 64,2 51,0 28,0 17,90 7,51 1,73 33,0 Ózdi 91,5 55,2 26,2 55,83 13,78 5,41 31,9 Pásztói 71,7 47,0 23,9 14,16 8,05 2,25 37,6 Pétervásárai 50,1 54,2 22,9 33,81 10,98 2,91 33,4 Salgótarjáni 68,4 47,0 36,7 44,67 12,47 4,78 39,2 Sárospataki 82,8 49,8 28,9 52,62 12,88 4,66 33,8 Sátoraljaújhelyi 87,8 44,6 34,8 48,45 12,59 4,30 37,5 Szécsényi 77,8 47,5 23,1 33,77 13,99 4,64 35,2 Szerencsi 99,4 53,8 25,7 65,03 12,48 4,52 32,9 Szikszói 110,2 55,8 22,9 76,92 16,94 7,52 31,5 Tokaji 69,0 55,5 26,8 58,08 15,12 5,75 32,3 174 kistérség együtt 73,2 40,9 38,2 15,74 5,97 1,56 40,3 13
z iskolázottságot a 18 év feletti, legalább középiskolai érettségivel rendelkezők arányával mérték. Ez alapján a Salgótarjáni, valamint kevéssel lemaradva a Sátoraljaújhelyi kistérségben élők a legképzettebbek, de még ezen kistérségek sem érik el a 38,2%-os országos átlagot. z arányszám az baúj-hegyközi, a Bodrogközi, a Hevesi, valamint a Mezőcsáti kistérségekben a legalacsonyabb (mind a négy kistérségben 20% alatt van). z álláskeresők aránya a kedvezményezett kistérségek héttizedében minimum 2-szer akkora, mint az országos átlag (5,97%). régió mindössze 4 kistérségében (Bélapátfalvai, Füzesabonyi, Mezőkövesdi, Pásztói) 10% alatti a munkanélküliség, de még itt is meghaladja az országos átlagot. tartós (12 hónapon túli) álláskeresők esetében sincs olyan kistérség, melynek mutatója kedvezőbb lenne az országosnál, kivéve a tartós álláskeresők hányadát az összes álláskeresőn belül, mely a Bélapátfalvai (21%) és a Mezőkövesdi (23%) kistérségekben alacsonyabb a 174 kistérség átlagánál (26%). Legmagasabb az arányuk a Szikszói és az baúj-hegyközi kistérségekben (44, illetve 40%), ami azt jelenti, hogy az álláskeresők négytizede több mint egy év alatt sem tudott elhelyezkedni, újra munkába állni. 14