INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2009. április - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Szakágazat és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest, Szeged 2009. április 6.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2009 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 14 mm (Drávaszabolcs) és 78 mm (Hegyeshalom) között alakult, az országos területi átlagérték 38 mm volt, amely 8 mm-rel (27 %-kal) volt több a márciusi átlagnál. A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége az ország túlnyomó részén meghaladta a márciusi átlagot. A legtöbb csapadék (60-78 mm) a Kisalföld nyugati részén hullott. Összefügg területet érint csapadékhiány (1-25 mm) a Dunántúl Balatontól délre es részén, valamint a Duna-Tisza köze területén fordult el. A 2009. március havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása 70 60 50 40 30 20 Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadéktöbblet (45 mm) Hegyeshalom, a legnagyobb csapadékhiány (25 mm) Drávaszabolcs állomáson jelentkezett. A hónap közepén bekövetkezett átmeneti ers lehlés következtében csapadék egy része hó formájában hullott. Síkvidéken a Tiszántúl középs és északi részén, valamint a Bodrogközben összefügg hótakaró alakult ki, amelynek maximális vastagsága 1-9 cm között változott. Síkvidéken a maximális hóvastagságot (9 cm) Nyírábrány állomáson jegyezték fel. 2
Maximális hóvastagság (cm) 2009. március Hóvastagság (cm) 1-5 6-10 11-20 >21 Az alábbi ábrán a 2009. január-március idszakra havi bontásban mutatjuk be a csapadékösszeg országos területi átlagértékének relatív eltérését a sokévi középértéktl. 100 A havi csapadékösszeg országos területi átlagértékének sokévi (1971-2000) átlagtól való eltérése (%) a 2009. január-március idszakban eltérés, % 80 60 40 20 0-20 -40-60 -80 44 45 27-100 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII A következ ábrán a 2009. január-március idszakban lehullott csapadék mennyiségének területi eloszlását szemléltetjük. A háromhavi csapadék-összeg 71 mm (Szeged külterület) és 216 mm (Sümeg) között alakult, az országos területi átlagérték 126 mm volt, amely 35 mm-rel (38 %-kal) haladta meg az idszakos átlagot. Síkvidéken a január-március idszakban lehullott csapadék mennyisége a Duna-Tisza köze déli részének kivételével meghaladta az idszakos átlagot. Országos áttekintésben az idszakos átlaghoz viszonyított legnagyobb háromhavi csapadéktöbblet (80-110 mm) a Dunántúl nyugati harmadán fordult el. 3
Az átlaghoz viszonyított legnagyobb idszakos csapadékhiány (10 mm) Kiskunmajsa, a legnagyobb háromhavi csapadéktöbblet (110 mm) Gyr-Likócs állomáson fordult el. A 2009. január-március havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása 200 180 160 140 120 100 80 A következkben az elmúlt meteorológiai téli félévi (2008. október 2009. március) csapadékösszeg idszakos átlagtól való eltérésének területi eloszlását mutatjuk be. Ebben a hat hónapban a lehullott csapadék mennyisége 176 mm (Újfehértó) és 414 mm (Letenye) között változott. Az országos területi átlagérték 247 mm volt, amely 22 mm-rel (10 %-kal) haladta meg az idszakos átlagot. A viszonyítási idszak átlagához képest a legnagyobb csapadékhiány (58 mm) Sátorhely [Baranya m.], a legnagyobb csapadéktöbblet (108 mm) Balmazújváros állomáson fordult el. A 2008. október-2009. március idszakban lehullott csapadék átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása (mm) 100 75 50 25 0-25 -50 4
Léghmérséklet A március havi középhmérséklet -0,7 C (Kékestet) és 6,9 C (Hercegszántó) [Bács- Kiskun m.] között alakult, az országos területi átlagérték 5,3 C volt, ami 0,3 C-kal volt magasabb az átlagnál. A havi középhmérséklet az ország túlnyomó részén kevéssel az átlag felett alakult, a legnagyobb eltérés (1,2 C) Hercegszántó állomáson jelentkezett. A 2009. március havi középhmérséklet ( C) területi eloszlása 6.5 6.0 5.5 5.0 4.5 4.0 3.5 3.0 2.5 2.0 1.5 1.0 0.5 0.0-0.5 Az alábbi ábrán a havi középhmérséklet országos területi átalagértékeinek idei alakulását szemléltetjük. 6,0 A havi középhmérséklet országos területi átlagértékének sokévi (1971-2000) átlagtól való eltérése ( C) a 2009. január-március idszakban 5,0 4,0 3,0 eltérés, C 2,0 1,0 0,0-1,0-0,9 0,3 0,3-2,0-3,0 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 5
Talajnedvesség A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által számított, %-ban megadott talajtelítettségi adatok alapján végeztük el. A talajtelítettség meghatározását szolgáló modell felülvizsgálata az OMSZ-nál folyamatban van. A rendelkezésre álló adatok egyelre csak a 0-20 cm-es mélységi régióra tekinthetk megbízhatónak, így a jelen helyzetértékelésben csak ezen talajréteg nedvességviszonyait jellemezzük. 2009 márciusában síkvidékeink túlnyomó részészén a talaj legfels (0-20 cm-es) rétegének nedvességtartalma az egy hónappal korábbi állapothoz viszonyítva csökkent. Az átlagosnál lényegesen csapadékosabb idjárás következtében a legkisebb mérték változás a Kisalföldön történt, a 0-20- cm-es talajréteg nedvességtartalmát területi átlagban 90 % körüli telítettségi értékek jellemezték. A Duna-Tisza köze túlnyomó részén és a Körös-Maros köze egyes térségeiben a talajtelítettség a hónap végére 50 % alá csökkent. Az Alföld többi részén a 0-20 cm-es talajréteg nedvességtartalmát a 60-70 % közötti telítettségi értékek jellemezték. Talajvíz Magyarország síkvidéki területei csaknem egészén emelkedett a talajvízszint márciusban. Kisebb süllyedés csak elszigetelt területrészeken fordult el. 30-40 cm közötti emelkedés mutatkozott a Kisalföld legnagyobb részén, valamint a Tiszántúlon a Nagykunság, a Hortobágy, Hajdúság, a Körösök-vidéke, a Tiszahát és a Szatmári-síkság, illetve kisebb körzetekben a Pesti-síkság, a Mezföld, a Dráva-mellék, valamint a Bodrogköz területén. Az 1971-2000 közötti idszak március havi átlagértékénél alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör a Duna-Tisza közén, a Hátság északi és délnyugati területrészén, illetve a Mátra elterében (>200 cm). 50-100 cm közötti eltérés mutatkozott a Hátság, a Nagykunság és a Hortobágy peremvidékén, a Körös-Maros köze nyugati felén, a Mezföld déli részén, a Dráva-mellék kisebb körzeteiben és a Fels-Szigetköz északi, kisebb területrészén. 50 cm-nél kisebb eltérés alakult ki a Nyírség keleti és nyugati peremvidékén, a Körösök vidékén, a Körös-Maros köze nyugati felén, a Dráva-mellék, a Dél-Mezföld és a Kisalföld egyes körzeteiben. A Kisalföld csaknem egészén, a Mezföld északi peremterületén, a Dráva-mellék egyes körzeteiben, a Pesti- és a Solti-síkság kisebb területrészein, a Közép- Tisza vidéken, a Hajdúság nyugati felén, a Fels-Tisza vidék egyes térszínein és a Maros hordalékkúpján változatos területi eloszlásban jellemzen 50-200 cm, a peremterületeken 0-50 cm - a viszonyítási idszaknál magasabban helyezkedett el a talajvíztükör. A talajvízszint a síkvidékek területi átlagában az elmúlt hónapban az 1971-2000. közötti idszak március havi átlagértékénél 25-30 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el. Belvízi helyzetértékelés 2009 márciusában országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 309,98 millió m 3 volt, amely 166,30 millió m 3 -rel (116 %-kal) haladta meg az elz havi mennyiséget. A március havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt. 6
A hónap folyamán a budapesti, a bajai, a székesfehérvári és a pécsi KÖVÍZIG mködési területének kivételével sokfelé alakult ki belvízelöntés, amelynek március 14-15-re esett maximális kiterjedése 52540 ha volt. A hónap második felében az elöntéssel érintett terület gyorsan csökkent, a hónap utolsó napján 11000 ha volt. A tározókban visszatartott víz mennyisége országos összesítésben az elz havi értékhez képest 11,64 millió m 3 -rel (12 %-kal) növekedett. Idjárás-elrejelzés 2. ELREJELZÉS Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2009. március 28-án kiadott hosszú távú meteorológiai elrejelzése szerint az április az átlagosnál hvösebb, átlagosnál csapadékosabb, a május átlagosnál hvösebb és átlagosan csapadékos, míg a június az átlagosnál melegebb és az átlagosnál szárazabb lesz. A havi középhmérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi elrejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlagokat tüntettük föl): Hónap Havi középhmérséklet C Havi csapadékösszeg (mm) április 8,2 10,4 (10,3) 40 75 (46) május 13,4 15,4 (15,6) 45 80 (62) június 18,3 20,7 (18,6) 40 80 (76) Az OMSZ 2009. április 6-án kiadott középtávú elrejelzése szerint az elttünk álló 10 napon nagyobb változásoktól mentes, kellemes tavaszi idjárásra lehet számítani. Az idszak els felében folytatódik az átlagosnál melegebb id. Április 12-tl mérsékelt lehlés várható, de a napi középhmérsékletek valószínleg ekkor sem csökkennek az idszakos átlag alá. Számottev csapadék nem valószín, legfeljebb e hét második felében fordulnak el helyi záporok, zivatarok. A lehulló csapadék mennyisége legfeljebb az ország délnyugati részén közelíti meg területi átlagban az 5 mm/24 óra értéket. A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. áprilisra elrejelzett értékei Összehasonlítási célból meghatároztuk a Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. márciusi és 2008. márciusi értékeibl számított arányszámot, melynek országos átlaga 1,222. Ezek szerint 2009 márciusában országosan nedvesebb volt a vízháztartási helyzet, mint 2008 márciusában. Az 2009. április hónapra három változatban elrejelzett GVM-értékek térképszer feldolgozását a következ ábrán mutatjuk be. A GVM áprilisra elrejelzett értékei a sokévi átlagtól országos viszonylatban lényegesen nem térnek el, és a 2008. áprilisi helyzettl sem. A területi eloszlás tekintetében az Alföld déli felén szárazabb vízháztartás várható, mint az északi részeken. Az A-változatban az Alsó- Tisza vidékén 0,8 alatti értékek is elfordulhatnak, míg az Alföld északi részén és a Dunántúlon a B-változatban 1,2 fölötti, a C-változatban még nagyobb értékek kialakulása is lehetséges. 7
A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. áprilisra elrejelzett értékei A-változat (csapadékszegény áprilisi idjárás esetén) B-változat (átlagosan csapadékos áprilisi idjárás esetén) GVM C-változat (átlagosnál csapadékosabb áprilisi idjárás esetén) Belvíz-elrejelzés A viszonylag csapadékos január-márciusi három hónap következtében a talaj nedvességtartalma az átlagosnál fleg az Alföld északi felén valamivel nagyobb, de a szokatlanul meleg április eleji idjárás miatt a párolgás és a növényzet párologtatása már igen jelents. Ezért kiterjedtebb belvízképzdés április májusban csak ott valószínsíthet, ahol kifejezetten nagy mennyiség és intenzitású csapadék hullana. 8
Aszály-elrejelzés Április elején a megelz (október-márciusi) idszak csapadék és talajvíz adatainak ismeretében, ezen adatokkal három változatban elvégzett számítások alapján lehetség nyílik az idei aszály becslésére. Az erre szolgáló aszályindexet (PAI) három változatban, az átlagosnál szárazabb (A-változat), átlagos (B-változat) és átlagosnál csapadékosabb (C-változat) május-augusztus feltételezésével számítottuk ki. Az aszályindex elrejelzett értékeinek területi eloszlását a következkben két változatban, az A- és a B-változatban szemléltetjük. A C-változatban az index elrejelzett értéke sehol sem éri el az aszályindex küszöbértékét jelent 6,0-t, ezért errl a változatról nem adunk eloszlástérképet. A B-változatban, tehát átlagos további idjárás esetén csak a Duna-Tisza köze keleti része lesz aszállyal sújtott terület (PAI > 6). Ersebb és országos kiterjedés aszályra csapadékszegény további idjárás esetén kell számítani, ami a hosszú távú idjárás elrejelzés szerint júniustól kezdve következhet be. A PAI országos átlaga elérheti a 8,5-ös értéket (A-változat). Egyelre valószínleg komolyabb tavaszi aszály nem fenyeget, de a Duna Tisza közén a mélyre süllyedt talajvízszint miatt már kisebb tavaszi csapadékhiány is aszályos helyzetet idézhet el. Az aszályindex (PAI) 2009-re elrejelzett értékeinek területi eloszlása A-változat (csapadékszegény idjárás esetén) B-változat (átlagosan csapadékos idjárás esetén) PAI 9