INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2009. március - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Szakágazat és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest, Szeged 2009. március 5.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2009 februárjában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 14 mm (Szeged-külterület) és 81 mm (Hegyeshalom) között alakult, az országos területi átlagérték 42 mm volt, amely 13 mm-rel (45 %-kal) volt több a februári átlagnál. A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége az ország túlnyomó részén meghaladta a februári átlagot. A legtöbb csapadék (60-81 mm) a Kisalföld nyugati részén hullott. Összefügg területet érint csapadékhiány (1-11 mm) a Duna-Tisza köze déli harmadán fordult el. Országos áttekintésben a februári átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadéktöbblet (51 mm) Hegyeshalom, a legnagyobb csapadékhiány (12 mm) Tés [Veszprém m.] állomáson jelentkezett (1. ábra). A 2009. február havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása 80 70 60 50 40 30 20 A csapadék egy része hó formájában hullott. Síkvidéken átmenetileg mindenütt kialakult összefügg hótakaró, amelynek maximális vastagsága 1-27 cm között változott. A 10 cm-t meghaladó hóvastagságok összefügg területen a Tiszántúlon fordultak el. Síkvidéken a maximális hóvastagságot (27 cm) Sarkad-Malomfok állomáson jegyezték fel. 2
Maximális hóvastagság (cm) 2009. februárban Hóvastagság (cm) 1-5 6-10 11-20 >21 A következ ábrán a 2009. január-február idszakra havi bontásban mutatjuk be a csapadékösszeg országos területi átlagértékének relatív eltérését a sokévi középértéktl. eltérés, % 100 80 60 40 20 0-20 -40-60 -80-100 44 45 A havi csapadékösszeg országos területi átlagértékének sokévi (1971-2000) átlagtól való eltérése (%) a 2009. január-február idszakban I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII A 2009. január-február idszakban lehullott kéthavi csapadék-összeg 47 mm (Nyíregyháza- Napkor) és 157 mm (Sümeg) között alakult, az országos területi átlagérték 88 mm volt, amely 27 mm-rel (44 %-kal) haladta meg az idszakos átlagot. Síkvidéken a január-február idszakban lehullott csapadék mennyisége a Tiszántúl néhány kisebb körzetének kivételével meghaladta az idszakos átlagot. Országos áttekintésben az idszakos átlaghoz viszonyított legnagyobb kéthavi csapadéktöbblet (60-84 mm) a Dunántúl nyugati harmadán fordult el. 3
A 2009. január-február idszak csapadékösszegének (mm) területi eloszlása 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 Az átlaghoz viszonyított legnagyobb idszakos csapadékhiány (8 mm) Újfehértó [Szabolcs- Szatmár-Bereg m.], a legnagyobb kéthavi csapadéktöbblet (87 mm) Sümeg állomáson fordult el. Léghmérséklet A február havi középhmérséklet -4,3 C (Kékestet) és 2,3 C (Öregcsert Csorna-puszta) [Bács-Kiskun m.] között alakult, az országos területi átlagérték 0,9 C volt, ami 0,3 C-kal haladta meg az átlagot. A havi középhmérséklet az ország túlnyomó részén kevéssel az átlag felett alakult, a legnagyobb eltérés (1,2 C) Cegléd állomáson jelentkezett. Különösen a hónap els dekádját jellemezte az átlagosnál lényegesen enyhébb idjárás, ugyanakkor február 15-23. között a napi középhmérsékletek az átlagos alatt voltak. A 2009. február havi léghmérséklet ( C) 2.0 1.5 1.0 0.5 0.0-0.5-1.0-1.5-2.0-2.5-3.0-3.5-4.0 4
A következ ábrán a havi középhmérséklet országos területi átalagértékeinek idei alakulását szemléltetjük. 6,0 A havi középhmérséklet országos területi átlagértékének sokévi (1971-2000) átlagtól való eltérése ( C) a 2009. január-február idszakban 5,0 4,0 3,0 eltérés, C 2,0 1,0 0,0-1,0-0,9 0,3-2,0-3,0 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Talajnedvesség A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által számított, %-ban megadott talajtelítettségi adatok alapján végeztük el. A talajtelítettség meghatározását szolgáló modell felülvizsgálata az OMSZ-nál folyamatban van. A rendelkezésre álló adatok egyelre csak a 0-20 cm-es mélységi régióra tekinthetk megbízhatónak, így a jelen helyzetértékelésben csak ezen talajréteg nedvességviszonyait jellemezzük. 2009 februárjában síkvidékeink túlnyomó részészén a talaj legfels (0-20 cm-es) rétegének nedvességtartalma az egy hónappal korábbi állapothoz viszonyítva alig változott, a hónap utolsó napján ezen talajréteg nedvességtartalmát általában a 90-100 % közötti (a telített állapotot ersen megközelít, helyenként elér) telítettségi értékek jellemezték. Az átlagosnál kevesebb csapadék hatására a Duna-Tisza köze déli részén februárban a talaj legfels rétegének nedvességtartalma mérsékelten csökkent, a 75-80 % közötti telítettségi értékek voltak jellemzek. Talajvíz Magyarország síkvidéki területei csaknem egészén emelkedett a talajvízszint februárban (0-25 cm). A jellemz értékek 10 cm-nél kisebbek voltak, azonban a Szatmári-síkság és a Tiszahát területén, a Bodrogköz keleti térszínein, a Borsodi-Mezség keleti felén, a Duna negyedkori árterülete jelents részén, a Mezföld központi részén, a Dráva-mellék legnagyobb részén, a Kisalföldön a Hanság, a Marcal-medence és a Gyr-tatai teraszvidék számottev részén 25-50 cm közötti emelkedések jelentkeztek. (A Dráva-melléken, az Ormánság területén egyes körzetekben 70-80 cm-es emelkedés mutatkozott.) Az 1971-2000 közötti idszak február havi középértékeinél alacsonyabban (>200 cm) helyezkedett el a talajvíztükör a Duna-Tisza közén, a Hátság északi és délnyugati 5
területrészén, illetve a Mátra elterében. A Hátság területének jelents részén, a Nagykunság és a Hortobágy peremvidékén 100-200 cm közötti, a Körös-Maros köze nyugati felén, a Tiszahát területén kisebb körzetben, a Mezföld déli részén, a Dráva-menti sík nyugati részén kisebb kiterjedésben, valamint a Mosoni-sík északi és a Fels-Szigetköz északi, kisebb területrészén 50-100 cm közötti eltérés mutatkozott. 50 cm-nél kisebb eltérés a Tiszántúl, a Dél-Mezföld és a Kisalföld egyes körzeteiben figyelhet meg. A viszonyítási-idszaknál magasabban helyezkedett el a talajvíztükör a Nagykunság délnyugati részén 100-200 cm, a Sajó torkolatvidékén, a Maros hordalékkúpján, a Drávamente nyugati peremvidékén, a Mezföldön és a Hanság területén 50-100 cm, a Fels-Tisza vidéken, a Borsodi-Mezség keleti részterületén, a Maros hordalékkúpján, a Zagyvamedence délkeleti részén, a Mezföld néhány körzetében, a Dráva-mellék nyugati részén és a Hanság területén 25-50 cm mutatkozott. 25 cm-nél kisebb eltérés alakult ki a Fels-Tisza vidék egyes körzeteiben, a Dráva-melléken a Villányi-hegység déli elterében és az Ormánságban, a Kisalföldön a Mosoni-sík déli részén, a Kapuvári-sík keleti felén és a Marcal-medence jelents részén. A talajvízszint a síkvidékek területi átlagában az elmúlt hónapban az 1971-2000. közötti idszak február havi átlagértékénél ~40 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el. Belvízi helyzetértékelés 2009 februárjában országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 143,68 millió m 3 volt, amely 32,06 millió m 3 -rel (29 %-kal) haladta meg az elz havi mennyiséget. A január havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt. A hónap folyamán belvízelöntés a 6. Kis-balatoni, a 22. Bodrogközi és a 45. Felsszabolcsi belvízrendszer területén fordult el, amelynek maximális kiterjedése együttesen 10130 ha volt. A tározókban visszatartott víz mennyisége országos összesítésben az elz havi értékhez képest 4,90 millió m 3 -rel (6 %-kal) növekedett. 6
2. ELREJELZÉS Idjárás-elrejelzés Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2009. február 25-én kiadott hosszú távú meteorológiai elrejelzése szerint a március átlagos hmérséklet, az átlagosnál csapadékosabb, április az átlagosnál hvösebb és az átlagosnál csapadékosabb, míg május az átlagosnál kissé hvösebb és az átlagosan csapadékos lesz. A havi középhmérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi elrejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlagokat tüntettük föl): Hónap Havi középhmérséklet C Havi csapadékösszeg (mm) március 3,8 6,4 (5,4) 30 65 (32) április 8,4 10,9 (10,3) 35 65 (46) május 14,3 16,0 (15,6) 45 80 (62) Az OMSZ 2009. március 5-én kiadott középtávú elrejelzése szerint a következ 10 napon változékony, kora tavaszi id várható. Az idszak els harmadában sokfelé lehet számítani kiadós (területi átlagban 10 mm/nap értéket meghaladó) mennyiség csapadékra. Ezt követen a csapadékhajlam átmenetileg csökken, majd a jöv hét közepén is igen változékony, csapadékos idjárásra lehet számítani. Az idszak elejét jellemz enyheség után mérsékelt lehlés várható, de a napi középhmérsékletek a következ 10 napon elreláthatólag nem csökkennek az idszakos átlag alá. A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. márciusra elrejelzett értékei A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. februári és 2008. februári értékeibl számított arányszám országos átlaga 1,292. Ezek szerint 2009 februárjában országosan nedvesebb volt a vízháztartási helyzet, mint 2008 februárjában. Az 2009. március hónapra három változatban elrejelzett GVM-értékek térképszer feldolgozását a következ ábrán mutatjuk be. Ezen jól kitnik a Dunántúl és Észak- Magyarország nedvesebb helyzete. A 2009 márciusára elrejelzett GVM értékek a sokévi márciusi átlagtól lényegesen nem térnek el. Az Alföldön és a Dunántúl keleti felén általában 0,8-1,2 GVM-értékekkel jellemezhet átmeneti vízháztartási állapot, míg az ország nyugati és északi nedvesebb vízháztartási helyzet alakulhat ki, 1,2-1,8 közötti, helyenként e fölötti GVM értékekkel. 7
A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. márciusra elrejelzett értékei A-változat (csapadékszegény márciusi idjárás esetén) B-változat (átlagosan csapadékos márciusi idjárás esetén) GVM C-változat (átlagosnál csapadékosabb márciusi idjárás esetén) Belvíz-elrejelzés Mivel 2009 februárjában síkvidéki területeinken belül csak a Kisalföldön és a Tiszántúl középs részén volt az átlagosnál számotteven több csapadék, a belvízi helyzet és a további belvízképzdési viszonyok lényegesen nem változtak. A március havi csapadéktól függen általában csekély belvíz lesz (a belvízindex 0,5-1,0 közötti értékeivel), helyenként közepes méret belvízre számíthatunk (a belvízindex 1,0-1,5 közötti értékeivel). A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok által jelentett, összességében mintegy 10000 ha elöntött területben lényeges változás nem valószín. A belvízi elöntések területi eloszlását tekintve növekedés leginkább a Körösök és a Berettyó völgyében várható. 8
A belvízindex (PBI) elrejelzett értékei 2008/2009. téli félévére A belvízindex alakulása csapadékszegény márciusi idjárás esetén A belvízindex alakulása átlagosan csapadékos márciusi idjárás esetén PBI A belvízindex alakulása átlagosnál csapadékosabb márciusi idjárás esetén 9