A gazdálkodó szervezetek részvételi lehetősége a felsőoktatásban. Melyiket válasszuk: a kooperatív vagy duális modellt? Egyre gyakrabban kapok olyan kérdéseket, kéréseket, amelyek arra irányulnak, hogy egy vállalat milyen úton, s módon kapcsolódhatna be a felsőoktatásban folyó képzésbe, ezen belül is a gyakorlati képzésbe. Cikkem megírását a gazdálkodó szervezetek egyre szaporábbá váló érdeklődései inspirálták, amelyekkel kapcsolatban rögtön le kell szögeznem, hogy alapvetően két út áll az innovatív, a felsőoktatásban folyó képzés, illetve gyakorlati képzés iránt érdeklődők számára: a szoft jellegű, az együttműködőknek nagyfokú szabadságot biztosító, államilag nem szabályozott és nem támogatott, a partneri megállapodás kondícióin alapuló kooperatív modell, illetve a hard jellemzőkkel bíró, államilag szabályozott és támogatott duális modell. 1. Kooperatív modell A gazdálkodó szervezetek és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés kooperatív formája globális trendnek tekinthető. Már Magyarországon sem számít ritkaságnak, merésznek vagy forradalminak az együttműködés kereteit és tartalmát szabadon alakítható, gyakorlatilag állami szabályozástól mentes kooperatív együttműködés, amelynek megvannak a jó gyakorlatai, például a gyakornoki képzés, az ösztöndíjak, a tehetséggondozó programok, a közösen finanszírozott kutatásfejlesztési projektek vagy az együttesen összeállított tematika alapján folyó képzések formájában. Az innovatív vállalatoknál ma már evidenciának számít, hogy kiépítsék és működtessék például a társadalmi felelősségvállalás keretében a szakmába vágó felsőoktatási intézményekkel a tudás és a praxis kölcsönös átadását biztosító közlekedési csatornákat. Könnyű belátni, hogy az ilyen típusú együttműködések nyerő-nyerő pozíciót hoznak létre mindkét érintett fél számára. Több területen a kormányzat is ösztönzi az efféle együttműködéséket. Például az oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzésére és támogatására az ún. GINOP projekt keretein belül a tervek szerint közel 3 milliárd forintnyi támogatást kíván fordítani a magyar Kormány. A gazdálkodó szervezetek gyakran hangoztatják, hogy a képzést sikeresen teljesítők is alacsony szintű gyakorlati tudással hagyják el a képzőintézmények kapuit. A vállalatok pedig a jelenleginél gyakorlatorientáltabb és korszerűbb tudást várnak el a frissen végzettektől, különösen a tudás- és informatika intenzív iparágakban és szolgáltatásokban, ahol alapvetően a rendelkezésre álló humánerőforrás minősége és mennyisége határozza meg a versenypozíciókat. A műszaki, az informatika, az agrár, a természettudomány vagy a gazdaságtudományok terén zajló rendkívül intenzív fejlődés követésére csak akkor lesznek képesek az oktatási intézmények, ha ebben maguk a vállalatok is részt vesznek eszközökkel, laboratóriumokkal, oktatókkal és kutatási-fejlesztési, projektekkel. Ha bizakodóan tekintünk az egyre szaporodó vállalati erőfeszítésekre, akkor jó kormányzati döntésekkel és más modernizációs folyamatokkal párosulva elvezethetnek a gyakorlatorientáltabb és korszerűbb tudást adó képzési rendszerek kialakulásához a felsőoktatásban. Henczi-Lajos-Dualis-kepzes 1/8
A kooperatív modell lényegét tehát a következőképpen lehet megragadni: felsőoktatási intézmények a gazdálkodó szervezetek között folyó (gyakorlatilag állami szabályozástól és állami támogatástól mentes), gazdag együttműködési portfóliót felmutató, kreatív, az elméleti és gyakorlati oktatásra egyaránt kiterjedő, többnyire írásos EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS alapján szervezett, a munkaadók által preferált kompetenciák fejlesztésére irányuló, a gyakorlati szakemberek elméleti és gyakorlati képzésbe történő bekapcsolódását is biztosító együttműködés. A kooperatív felsőoktatási modell során nem az állam által kialakított, jogszabályban kihirdetett képzési és kimeneti követelményekre alapozott programok szigorú, következetes végrehajtásán van a hangsúly, hanem olyan programok létrehozásán és megvalósításán, amelyeket az elméleti tudományok és a gyakorlat képviselői együttesen alakítanak ki. A kooperatív modell szinte bármilyen portfólióval rendelkező felsőoktatási intézmény és vállalat között tudatos előkészítés után bevezethető és alkalmazható. Csak a törekvéseikben szinergiát mutató partnereken múlik, hogy mikor kezdenek hozzá a kooperációhoz. A modell megvalósításához nincs szükség semmilyen állami hozzájárulásra SEM. Sok országban folyik hosszú évtizedek óta a kooperatív modell alapján folytatott együttműködés a felsőoktatási intézmények és a vállalatok között. Sőt! Az Egyesült Államokban például az ilyen együttműködések jelentik sok-sok intézmény egzisztenciális létalapját. Régóta tudjuk, hogy az oktatás jelentős mértékben a gazdasági szféra tükörképe is. Ezért gyakorlatilag minden felsőoktatási intézménynek szüksége van az elméletben és a gyakorlatban is otthonosan mozgó szakemberekre/szakértőkre, akik a jóváhagyott képzési program mellett képesek ún. rejtett tantervként a munkaerőpiac által igényelt kompetenciák, ezen belül elsődlegesen a professzió gyakorlásához szükséges szakmai és szociális kompetenciák kialakítására és fejlesztésére. Egyre több magyar vállalat ismeri fel, hogy van dolguk a felsőoktatásban, amiből természetesen nekik is megvan a maguk haszna. Ez a fajta és követendőnek beállítható tisztességes magatartás minden bizonnyal elősegíti egy gazdálkodó szervezet hosszú távú fenntarthatóságát, erősíti hitelességét, reputációját és az iránta megnyilvánuló bizalmat, a munkatársak megtartó képességét, s hozzájárul a munkaerő-utánpótláshoz, a tehetségek vonzásához, s a partneri kapcsolatok javításához és gazdagításához. 2. Duális modell A felsőoktatásban is alkalmazott duális képzés keretében, ahol a diákok amellett, hogy nappali tagozatos hallgatóként a főiskolán, egyetemen folytatják elméleti tanulmányaikat, egy vállalatnál tanterv szerint folytatott gyakorlati képzésen vesznek részt. A duális képzésnek nagy előnye, hogy a vállalatok már az egyetemi, főiskolai évek alatt saját képükre" formálhatják a hallgatók tudását. A duális képzésben a tanulásért is fizetés jár. A havi juttatást ugyanis nemcsak a gyakorlati hetek alatt, hanem 12 hónapon keresztül kapja a hallgató, tehát az ún. intézményi szakaszban is, amikor az a munkája" hogy rendszeresen bejárjon a Henczi-Lajos-Dualis-kepzes 2/8
főiskolai, egyetemi elméleti órákra, megírja a dolgozatokat és elkészítse a beadandó feladatokat. A duális modell szerint folyó felsőoktatási képzést a törvény (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról) a következőképpen határozza meg: duális képzés a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik (108. 1b.). Az állam jogszabályi normába foglalta, hogy duális képzést: milyen területen (pl. műszaki); milyen szinten (alap- és mesterképzési szakon); milyen módon (a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tanterv alapján); milyen képzési formában (csak teljes idejű képzésként); milyen tartalmi elemekre (pl. a képzés módszereire) milyen időszakra (a teljes képzési időszakra) lehet/kell megszervezni. Azonnal látható a duális és kooperatív modell közötti lényeges különbség: amíg a kooperatív modell tartalma és kerete lénygében véve az együttműködő partnerek által szabadon alakítható, addig a duális modell államilag determinált jellemzőkkel rendelkezik. 3. Hogyan lehet egy vállalat a duális modell résztvevője Annak a vállalatnak, amelyik stratégiájával összhangban kialakította a duális felsőfokú képzésben való részvételével elérendő célkitűzéseit, meg kell felelnie a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Kormányrendeletben a gyakorlóhelyekkel kapcsolatos általános feltételeknek. Megfelelés esetén szinte bármely szervezetből lehet együttműködő partner a duális modellben, legyen szó gazdálkodó szervezetről, alapítványról, egyéb költségvetési szervről, egészségügyi intézményről, egyéni vállalkozóról, egyházi jogi személyről, kutatóintézetről vagy szövetkezetről. Annak a szervezetnek, amelyik megfelel a jogszabályi feltételeknek és úgy dönt, hogy részt kíván venni a duális képzésben, és szeretne hallgatókat fogadni, az alábbiak szerint kell eljárnia: ELSŐ LÉPÉS Körültekintő tájékozódást követően fel kell venni a kapcsolatot azzal a felsőoktatási intézménnyel, amellyel EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁST szándékozik kötni. (A megállapodási/együttműködési szándék irányulhat már meglévő duális képzésre, de a partnerek kezdeményezhetik új duális képzés indítását az adott intézmény már akkreditált szakán.) MÁSODIK LÉPÉS Henczi-Lajos-Dualis-kepzes 3/8
A duális partnerek a 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 16. (1) alapján a teljes képzési időre együttműködési megállapodást kötnek, amelynek kötelező elemei a 230/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet 16. -ban: "A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről" c. pontban rögzítettek. A megállapodás feltételeiben, illetve annak felbontási lehetőségéről az intézménynek és a vállalatnak kell megegyeznie. Az intézménynek és a gazdálkodó szervezetnek kell dönteni arról, hogy megújítja-e az együttműködést egy újabb időszakra. HARMADIK LÉPÉS A duális képzésben részt vevő szervezetnek rendelkeznie kell a gyakorlati képzésre vonatkozó képzési tervvel, melynek alapvető kritériuma, hogy építsen a felsőoktatási intézmény tantervére, a hallgató tudásának, készségeinek, kompetenciáinak félévrőlfélévre történő fejlesztésére. Az EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS megkötése mellett tehát a vállalatnak el kell készítenie az intézmény tantervéhez illeszkedő gyakorlati időszak képzési programját (a vállalati képzési programot/tantervet). A vállalat szakemberei ebbe beépíthetik mindazokat az ismeretek és kompetenciák kialakítását, illetve fejlesztését, amit egyébként hiányolnak a frissen végzett hallgatóktól. A vállalati képzési program részeként a gyakorlati képzőhelynek ki kell dolgoznia a hallgató értékelésére vonatkozó értékelési kritériumokat is. A duális képzéshez csatlakozó cégek tehát lehetőséget kapnak arra, hogy a saját igényeik szerint képezzék leendő munkatársaikat. A vállalatnál eltöltött időszak képzési tartalma négy komponensből tevődik össze: elméleti ismeretekből; a hallgatók tapasztalatainak bővítését célzó gyakorlatokból (konkrét üzemi/vállalati gyakorlati feladatokból; önálló projekt jellegű munkákból; kompetencia- és készségfejlesztésekből (pl. vezetési készség, kommunikációs gyakorlat, projektvezetés). A vállalati képzési szakasz időtartama nem lehet tetszőleges, mert a duális képzésre vonatkozó alapelvek szerint a hallgató gazdálkodó szervezetnél eltöltött ideje el kell, hogy érje az intézményi szakaszok összes idejének legalább 80%-át. Ezt az arányt a teljes képzési időszakra vonatkozóan kell értelmezni, azzal a megkötéssel, hogy minden (indokolt esetben kettő) elméleti szakaszt egy gyakorlati szakasznak kell követnie. NEGYEDIK LÉPÉS Az EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁST, a vállalati tantervet és a szakindításról szóló szenátusi határozatot az intézmény eljuttatja az illetékes hivatalhoz (Szakmai Gyakorlatok és Duális Képzések Osztály). ÖTÖDIK LÉPÉS A duális partnerszervezet regisztrálása a 2016/2017-es tanévtől kezdődően eltér a korábbi évek gyakorlatától. Míg korábban a DUKE felületen (http://duke.dualisdiploma.hu/hu/index) a partner vállalatnak kellett regisztráltatnia saját magát, a jelenleg érvényes szabályok szerint a felsőoktatási intézmény a képzések nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó eljárásban kezdeményezi az Oktatási Hivatalnál a képzéshez kapcsolódó duális szakmai gyakorlóhely Henczi-Lajos-Dualis-kepzes 4/8
nyilvántartásba vételét. (Az együttműködési megállapodásban található adatok egyeztetése után a HIVATAL hibás vagy hiányzó adatok esetén hiánypótlást kérhet.) HATODIK LÉPÉS A vállalat, mint duális partnerszervezet tényleges részvételéről a duális képzésben a Duális Képzési Tanács (DKT) hoz döntést, melyet megelőzően a képzési területenként létrehozott bizottságok minősítik a duális képzésben részt vevő szervezeteket. A DKT a későbbiekben folyamatos kétévi gyakorisággal végrehajtott minőségi ellenőrzést végez a gyakorlati képzés megvalósulásáról. HETEDIK LÉPÉS A DKT döntését követően a duális képzésben résztvevő vállaltot/partnerszervezetet az Oktatási Hivatal nyilvántartásba veszi. A leendő hallgatók számára a duális képzési formában induló szakokról és partnerszervezetekről többek között a www.dualisdiploma.hu oldalon nyújtanak tájékoztatást. A nyilvántartásba vételt követően a vállalat adataiban bekövetkező változásokat, illetve a vállalat esetleges visszalépési szándékát minden esetben jelezni szükséges az adott intézmény felé, melyről az Oktatási Hivatalt írásban is köteles tájékoztatni a vállalat. NYOLCADIK LÉPÉS A vállalatok saját kiválasztási rendjük alapján elvégzik a hallgatók előzetes kiválasztását, amelyet segít az adott felsőoktatási intézmény. Minden vállalat a saját kiválasztási módszerei szerint dönt arról, kit vesz fel. (Az is lehet, hogy már az előzetesen beküldött dokumentumok alapján szűrik a jelentkezőket, tehát az sem biztos, hogy behívják a jelentkezőt a céghez egy személyes találkozásra.) KILENCEDIK LÉPÉS A kiválasztott és sikeresen felvételizett hallgatóval a vállalat a 230/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet 5. fejezet 17. -a alapján hallgatói szerződést köt. 4. A duális modell működésének releváns elemei 4. 1. A felsőoktatási duális képzés megszervezésének módja A felsőoktatásban a duális képzést a képzési és kimeneti követelményekben foglaltak szerint teljes idejű képzésként kell megszervezni. A teljes idejű képzés félévenként legalább kettőszáz tanórából áll. A teljes idejű képzést a nappali képzés munkarendje szerint heti öt napból álló tanítási hét keretében, s munkanapokon kell megvalósítani. 4. 2. Munkaszerződés kell A hallgató munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen. A hallgatónak kettős jogviszonya lesz: egyrészt az adott felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, másrészt Henczi-Lajos-Dualis-kepzes 5/8
hallgatói munkaszerződéssel a képzésben részt vevő vállalat munkavállalója lesz. A hallgatói munkaszerződés a képzés teljes idejére szól, amelyet szeptember 30-ig, keresztféléves képzés esetén február 28-ig kell megkötni. A hallgatói munkaszerződés lejár a diploma kézhez vételével, ezt követően sem a cégnek, sem a frissdiplomásnak nincsenek egymással szemben kötelezettségei (amennyiben a hallgatói munkaszerződésben erről nem rendelkeztek másképp). 4. 3. A hallgató munkabért kap Munkavállalóként a duális hallgatónak havi juttatás jár, amelynek mértékét törvény szabja meg. A vállalat a képzés teljes idejére, 12 hónapra minden évben, összesen 3 vagy 3,5 évre köteles díjazásban részesíteni a hallgatót mind a vállalati, mind az intézményi periódusok alatt. A cégnek legkevesebb a minimálbér 15%-át kell fizetnie hetente, s ez adó- és járulékmentes. (A maximum bér mértéke nincsen meghatározva.) Ezen felül a vállalat adhat egyéb béren kívüli juttatásokat is, ill. saját követelményrendszere szerint, például a tanulmányi eredménytől függően emelheti is a pénzbeli díjazás összegét. A havi juttatások a tanulmányi idő alatt minden hónapban járnak a hallgatónak. A hallgatói jogviszony keretében fizetett összeg adó- és járulékkedvezményekkel jár, így arányaiban a normál minimálbérnél is alacsonyabb fizetési kötelezettséget jelent a vállalatok számára. A munkaviszonyban álló hallgatók a vonatkozó törvények alapján biztosítottá is válnak. A képzésben részt vevő gazdasági szervezeteknek a szakképzési hozzájárulásról szóló hatályos rendelkezése biztosítja annak a lehetőségét, hogy a bruttó kötelezettsége mértékéig a hivatkozott gyakorlati képzésre megállapított normatívát csökkentő tételként elszámolja. A 280/ 2011. (XII. 20.) Korm. rendelet szabályozza a gyakorlati képzés szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásának számítását. 4. 4. Formális képzés zajlik a munkahelyen A duális képzés esetében a közreműködő vállalat előre meghatározott módon, a felsőoktatási intézmény tantervéhez és tananyagához szorosan illeszkedve, formálisan is oktatja a hallgatókat a képzés során. A duális képzési modell segítségével olyan munkaerő kerül ki a felsőoktatásból, amely azonnal, hosszú továbbképzés, és további anyagi ráfordítás nélkül képes belépni a munka világába. Ezáltal gyors és hatékony eszköz a minőségi munkaerőhiány kezelésére. 4. 5. A képzés szakaszai A duális képzés nevéből is fakadóan két szakaszból áll, mivel a felsőoktatási intézmény és a duális képzésben részt vevő vállalat/intézmény osztozik a képzés feladatain és a képzési időn. INTÉZMÉNYI SZAKASZ A duális képzésben részt vevő hallgató a szorgalmi időszakot a hagyományos nappali munkarendű hallgatóval együtt végzi a felsőoktatási intézménynél. Henczi-Lajos-Dualis-kepzes 6/8
VÁLLALATI SZAKASZ Az intézményi szakaszt követően szorgalmi időszak lezárultával a hallgató a vállalatnál vesz részt képzésben, miközben a vizsgáikat is teljesítik azokból a tárgyakból, amelyeket nem tudtak a szorgalmi időszak alatt elővizsgával vagy ún. megajánlott jeggyel teljesíteni. A vállalatnak lehetővé kell tennie, hogy a hallgató részt tudjon venni a vizsgáin, vagyis úgy kell a feladatait beosztani a cégnél, hogy a vizsga időpontjában meg tudjon jelenni a felsőoktatási intézményben. Ha erre a szakaszra a vállalat jól fel akar készülni, akkor többek között szüksége lesz oktatókra, mentorokra, akik megfelelő elméleti tudással és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, illetve képesek a hallgatók szakmai és munkavégzési kultúra terén megvalósuló fejlődését is támogatni. 4. 6. A duális képzési rendszer nyitott A duális képzési rendszer nyitott. A 2017/2018-as tanévben induló duális képzéshez azonban már lezárult a felsőoktatási intézmények és partnerszervezetek jelentkezési időszaka. (A 2016/2017-es tanévben 24 felsőoktatási intézmény 41 alapképzési és 11 mesterképzési szakán, összesen 593 partnerszervezetnél lehetett duális képzésre jelentkezni.) 4. 7. Hogyan jelentkezhet egy fiatal a duális képzésre A duális jelleg a felvételinél is megnyilvánul, mert a jelentkezőknek kettős követelménynek kell megfelelniük. A felsőoktatási intézménybe a központi felvételi eljárásban, a vállalathoz pedig a céges kiválasztás révén kerülhet be a jelentkező. A duális képzésre történő jelentkezés tehát két, egymással párhuzamos fázisból áll: az általános felvételi eljárásból, amely semmiben nem különbözik a nem duális szakokra való jelentkezéstől. Tehát, ha egy fiatal duális formában szeretne tanulni, akkor rendszerint minden év február közepéig van lehetősége jelentkezni a kiválasztott felsőoktatási intézmény vagy intézmények megfelelő szakára. (Ismeretes, hogy a felvételhez a ponthatárhúzás során az adott szakra meghatározott pontszámot kell elérni. Erről a ponthatárhúzást követően, július végén kapnak értesítést a felvételizők.) az a fiatal, aki duális képzésben kíván részt venni, annak a központi felvételi jelentkezést követően jelentkeznie kell az általa választott intézmény duális képzési partnerszervezetéhez is (akár többhöz is lehet). A duális képzési formában induló szakokról a hallgatók többek között a felvi.hu-n tájékozódhatnak. A duális képzésben részt vevő vállalatok és szervezetek általuk meghatározott módon és időszakban választják ki a jelentkezőik közül azokat, akikkel a sikeres intézményi felvételi esetén aláírják a hallgatói munkaszerződést a képzés idejére. A cégek a toborzást, kiválasztást a saját bevált módszereik szerint végzik. Ha sok a jelentkező, alkalmazhatnak előszűrést is a beküldött jelentkezési anyagok vagy egy online teszt alapján. Csak akkor lehet valaki duális hallgató, ha mindkét fázist sikeresen leküzdötte. Henczi-Lajos-Dualis-kepzes 7/8
A vállalatok jól teszik, ha hasonlóan a felsőoktatási intézményekhez időben elkezdik a toborzást, hogy minél nagyobb legyen a merítési lehetőség, vagyis a legjobb, legalkalmasabb jelentkezőket választhassák ki. 4. 8. Hogyan lesz a jelentkezőből duális hallgató A vállalat köteles a jelentkezőt a kiválasztás eredményéről a központi felvételi eljárás sorrend-módosítási határidejéig értesíteni. A központi felvételi eljárásban általában július elejéig van lehetőségük a jelentkezőknek a felsőoktatási intézmények korábban megadott sorrendjét módosítani. A céges kiválasztás nagyban befolyásolhatja a fiatalok intézményválasztását, ezért eddig az időpontig a felvételizőknek mindenképpen értesítést kell kapniuk arról, hogy a vállalat, ahová jelentkeztek, kiválasztotta-e őket duális hallgatónak. A két folyamat eredménye általában július végén, a ponthatárhúzásnál találkozik. A központi felvételi eljárásban felvételt nyert és egy cég által is kiválasztott hallgató szeptemberben duális hallgatóként kezdheti meg tanulmányait. 4. 9. A duális képzésvaló vállalati részvétel befektetés A vállalatok számára hosszú távú befektetés a duális képzésben való részvétel. Már a toborzásba is energiát kell fektetniük, mert a duális képzés csak akkor hozza meg a kívánt eredményt, ha sikeres a kiválasztás. A gyakorlati képzés során a vállalatnak gondoskodnia kell annak megszervezéséről is, hogy a képzéshez szükséges technológiai kritériumok (gépek, eszközök, berendezések, segédanyagok) rendelkezésre álljanak. Ha kellő időt, figyelmet, személyi és tárgyi erőforrásokat fordítanak a hallgatókra, bevonják őket a projektekbe és elismerik a teljesítményüket akkor olyan, a cég iránt elkötelezett munkavállalókat nevelnek ki, akik a diploma megszerzése után további képzés nélkül azonnal teljes értékű munkatársai lehetnek a vállalatnak. Ha a vállalat foglalkoztatni kívánja a végzett hallgatót, akkor a munkaszerződést egy új megállapodás alapján új alapokra helyezik. Megjelent. A DUÁLIS KÉPZÉS NAPI GYAKORLATA. Gyakorlati Oktatók Tanácsadója. Budapest, Raabe Klett Oktatási tanácsadó és Kiadó Kft. 2016. november, 3-5. o. Henczi-Lajos-Dualis-kepzes 8/8