A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Környezettudományi Szakbizottsága összefoglaló ajánlása a létesítményekhez, tevékenységekhez kapcsolódó vendégforgalom által keltett zaj környezeti hatásainak értékeléséhez, különös tekintettel a birtokvédelmi eljárásokra (Elfogadva a szakbizottság 2010. október 4-i ülésén) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Környezettudományi Szakbizottság szakmai ajánlásai a gyakorlati szakértői munka tapasztalatainak felhasználásával a szakmai szempontból egységes környezetvédelmi igazságügyi szakértői szemléletet hivatottak elősegíteni. Az ajánlások elsősorban a szakértői vizsgálati módszerekkel, a vizsgálati eredmények környezetvédelmi minősítésével kapcsolatos eljárásokra vonatkoznak. Céljuk az érvényben lévő szakmai szabályozás fogyatékosságaiból fakadó eltérő tartalmú szakmai értékelések és döntések okozta bizonytalanság megszüntetése, valamint a környezetvédelmi szakértői munkát érintő jogszabályi háttér módosítására vonatkozó javaslatok megfogalmazása. Szakmai ajánlás A vendégforgalommal együtt járó létesítményeknél, tevékenységeknél, különös tekintettel az idegenforgalmi és vendéglátási funkcióra, a vendégforgalommal együtt járó zajhatások még abban az esetben is, ha közterületen keletkeznek a tevékenységgel együtt értékelendők. E zajhatásokra jogszabály nem állapít meg határértéket, de a környezethasználat kétséget kizáró módon szubjektív érzékeléssel is igazolható, a környezeti érdeksérelem műszeres vizsgálat nélkül is megállapítható. Ebben az esetben szakértői feladat egyrészt a szubjektív érzékszervi vizsgálat, másrészt annak vizsgálata, hogy a létesítmény valamennyi olyan feltétellel rendelkezik, amely a zavarásmentes üzemeltetéshez elengedhetetlenül szükséges. Indoklás az ajánláshoz A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Környezettudományi Szakbizottsága folyamatosan készít és bocsát ki szakmai ajánlásokat, amelyeknek elsőrendű célja a gyakorlati igazságügyi szakértői munka tapasztalatainak felhasználásával a szakmai szempontból egységes környezetvédelmi igazságügyi szakértői szemlélet és jogalkalmazási gyakorlat elősegítése. Az ajánlások elsősorban a szakértői vizsgálati módszerekkel, a vizsgálati eredmények környezetvédelmi minősítésével kapcsolatos eljárásokra vonatkoznak. Céljuk az érvényben lévő szakmai szabályozás esetleges hiányosságaiból fakadó eltérő tartalmú szakmai értékelések és döntések okozta bizonytalanság megszüntetése, valamint a környezetvédelmi szakértői munkát érintő jogszabályi háttér módosítására vonatkozó javaslatok 1
megfogalmazása. A környezeti zaj értékelésére és kezelésére, a különböző engedélyezési eljárások rendjére vonatkozó jogszabályok az utóbbi három évben jelentős mértékben módosultak. Ennek eredményeként is, a jogalkalmazói gyakorlatban előtérbe kerültek a környezeti állapot minőségének romlása miatti birtokvédelmi jelegű eljárások. A birtokvédelmi eljárásokban döntő mértékben azok a környezeti jellemzők érintettek, amelyek esetében a zavarás mértéke emberi (szubjektív) tényezőktől is függ. A zaj ezek közé tartozik. Támogatandó környezetvédelmi célként ma már egyre inkább felértékelődnek az emberi (szubjektív) tényezők. A hatályos a zaj- és rezgésvédelem egyes szabályait tartalmazó kormányrendelet hatálya ugyanakkor nem terjed ki az egyes vendéglátási tevékenységek jellemzően vendégforgalmához kapcsolódó azon zavaró zajhatásokra, amelyek szervesen és közvetlenül kapcsolódnak a tevékenységhez és amelyek a közterületeken, jobb esetben az ingatlanhoz tartozó szabadtéri területeken keletkeznek. A vendégforgalomhoz kapcsolódó zajpanaszok környezeti hatásainak megítélésénél szakértői tapasztalat szerint jelentős jogalkalmazói bizonytalanság tapasztalható, egy általános jellegű szakértői ajánlás elkészítése segíthet a bizonytalanság csökkentésében. Jelen szakértői ajánlás felhasználva a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Környezettudományi Szakbizottság korábbi ajánlásait és tapasztalatait a vendégforgalom környezeti zajhatásainak vizsgálatával, az ezzel kapcsolatos szakértői feladatokkal foglalkozik, különös tekintettel a birtokvédelmi eljárásokra. A környezeti zaj hatása az emberre: Jelen ajánlás nem érinti a halláskárosító szintet meghaladó, vagyis halláskárosodást okozó zajokkal, mivel a lakóterületi környezetben olyan tevékenységeket, amelyek ilyen magas zajszintet okoznának, általában nem végeznek. Az ezzel kapcsolatos előírásokat jellemzően a munkavédelmi jellegű jogszabályok tartalmazzák. Jelen ajánlás tehát elsősorban a szubjektív érzékszervi úton érzékelhető, de a halláskárosító szintet még el nem érő zajhatások leegyszerűsítve, mint stressz tényező emberekre gyakorolt hatásait értékeli. A környezeti stressz szervezetre gyakorolt befolyásának kutatásában a 1960-as évek végétől előkelő helyet foglal el a kontrollálhatatlan és bejósolhatatlan zaj élettani és pszichológiai hatásának vizsgálata. Ma már klasszikus tanulmányok igazolják, hogy a környezeti stressz rendszerszemléletben érthető meg. Erős kapcsolat mutatkozik a fizikai, az élettani és a pszichológiai szintek között. Ezen belül a zaj ingerek úgy vesznek bennünket körül, hogy nem 2
tudatosulnak, ám az emberi működést gyakorlatilag minden szinten, beleértve a fiziológiai működések, a motiváció, az érzelmek, a viselkedés, a gondolkodás és társas interakciók szintjét is, meghatározzák. A környezeti zaj legfontosabb pszichológiai vonatkozású jellemzői: Észlelhetőek, azaz meghaladják az észlelési küszöb szintjét és nem szubjektívak abban az értelemben, hogy függetlenek a hatásnak kitett személyek lélektani interpretációjától, észlelésük fizikai jellemzőiktől és a személy pszichológiai jellemzőitől kölcsönhatásban függ. Krónikus jellegűek, azaz a környezeti zaj olyan jellemzői a környezetnek, amelyek állandóan jelen vannak, időben változó intenzitásúak, vagy olyan gyakorisággal és rendszerességgel jelennek meg, amelyek miatt állandónak tekinthetők. Negatív színezetűek, azaz kényszer élmény, irritáció, akadályozottság, nemkívánatos jelleg, kellemetlenség kényelmetlenség, frusztráció jelentkezik. Sürgetettség-élmény hiány és makacs jellegűek, vagyis a környezeti zaj nem váltja ki az azonnali károsodás élményét, és emiatt az a késztetettség sem váltódik ki feltétlenül, csak inkább késéssel, hogy azonnal közbe kell lépni. Nem kontrollálható, vagyis gyakori pszichológiai reakció a tehetetlenség-élmény. Irritáció jellegűek, azaz zavarásélménnyel, kellemetlenség- és frusztrációérzéssel jellemezhető. Fenti jellemzőkkel összefüggésben kiemelkedően fontos a zaj és az alvás kapcsolatának vizsgálata és értékelése. Nem vitatható, hogy a megszakítatlan alvás az élettani és mentális működés, és így az egészséges életnek is elemi feltétele. Az alvászavarok egyik leggyakoribb forrása a környezeti zaj. Az alvászavarokért (elalvási nehézség, felébredések, alvásmintázatvagy alvásmélység-változás, az alvás széttöredezése) elsődlegesen a környezeti zajhatások a felelősek. A környezeti zaj mint az egészséges környezet egyik fontos eleme jogi szabályozásának kivonatos ismertetése: 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról A törvény 18. szerint: a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. A törvény 70/D. (1) szerint: a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás 3
megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről A törvény 76. szerint: a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen a testi épség, az egészség megsértése. A törvény 100. szerint: a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédjait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. 218/1999.(XII.28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről A rendelet 6. (1) szerint: aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól A törvény 31. (1) szerint: a környezeti zaj és a rezgés elleni védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energiakibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak. A 13. (1) szerint: minden környezeti elemet önmagában, a többi környezeti elemmel alkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell védeni. Valamely környezeti elem igénybevételének, illetve terhelésének megelőzése, csökkentése vagy megszüntetése céljából nem engedhető meg más környezeti elem károsítása, szennyezése. 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről A törvény 3. (1) szerint: a területfejlesztés és területrendezés feladata a környezeti adottságok feltárása és értékelése; a környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő terület-felhasználásnak, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, illetve elhelyezésének - az ágazati koncepciókkal összhangban történő - megállapítása; 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről A törvény 31. (1) szerint: az építmény elhelyezése során biztosítani kell többek között az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményeit és érdekeit. 253/1997.(XII.20.) Korm.rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről A rendelet 50. (2) szerint: építményt és annak részeit a rendeltetési céljának megfelelően, és a helyszíni adottságok figyelembevételével kell megvalósítani úgy, hogy az ne akadályozza a 4
szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés adottságaihoz, építészeti megoldásával járuljon hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához. A rendelet (3) bekezdése szerint: az építmények és részei megvalósítása során a higiéniára, az egészség- és a környezetvédelemre, a zaj és rezgés elleni védelemre vonatkozó nemzeti szabványok előírásainak megfelelő, illetőleg azokkal legalább egyenértékű megoldást kell alkalmazni. 280/2004.(X.20.) Korm.rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről Az ajánlással érintett tevékenység vendégforgalomhoz kapcsolódó elemei nem tartoznak a rendelet hatálya alá. 284/2007.(X.29.) Korm.rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól Az ajánlással érintett tevékenység vendégforgalomhoz kapcsolódó elemei nem tartoznak a rendelet hatálya alá. 27/2008.(XII.3.)KvVM-EüM együttes rendelet a zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról Az ajánlással érintett tevékenység vendégforgalomhoz kapcsolódó elemei nem tartoznak a rendelet hatálya alá. 210/2009. (IX. 29.)Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről A rendelet 27. (2) szerint: "A jegyző a működési engedélyt visszavonja, illetve tevékenység folytatását megtiltja és a kereskedőt, illetve az üzletet a nyilvántartásból törli és az üzletet bezáratja, ha a) a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, b) a kereskedő az (1) bekezdés szerinti jegyzői határozatban meghatározott időtartam alatt nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, c) a kereskedő a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zaj esetén, a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében, a jogsértő állapot megszüntetéséig elrendelt kötelező éjszakai zárva tartási időszak alatt továbbra is nyitva tart, d) a kereskedő a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zaj esetén a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatásokat okozó eszközt használatának megtiltása ellenére tovább használja." A szakértői vizsgálat javasolt szempontjai: 5
A környezeti zaj okozta panaszok esetében a legfontosabb környezeti zajvédelmi szakértői feladat annak értékelése, hogy egyrészt a zavarónak tekintett zaj az alapzajhoz képest milyen mértékű és jellegű, vagyis szubjektív érzékszervi úton jól érzékelhető, azonosítható-e, ezen belül az éjszakai időszakot mennyiben érinti, vagyis alkalmas-e az alvás megzavarására, másrészt a zavarás jellege és mértéke szakértői szempontból indokolt-e. Vizsgálni szükséges tehát a terület alapállapotát, a környezeti állapot megváltozásának jellegét és mértékét, a panaszt okozó zaj keletkezésének körülményeit, a követelmények érvényesülését. Az alapállapot keretében vizsgálni és értékelni szükséges az adott terület építési övezeti besorolását, illetőleg ehhez kapcsolódóan az országos és helyi építési, környezetvédelmi előírások követelményeinek érvényesülését, mégpedig egységes szerkezetben. Lakóterület esetében, különösen a kertvárosias jellegű övezetekben a lakófunkció zavartalanságának biztosítása prioritást élvez. Mindenekelőtt le kell szögezni egy alapvető követelményt, nevezetesen, hogy a kedvező környezeti állapot (mint az életminőséget alapvetően meghatározó tényező) minőségének megőrzésére vonatkozó jogszabályokat egységükben kell alkalmazni. A tevékenységhez kapcsolódó közterületi zavaró zajhatások által érintett ingatlanokon lakók szempontjából az éjszakai alvási folyamat megzavarása nem értelmezhető másként, mint a lakóingatlan rendeltetésszerű használatának jelentős korlátozása, sőt adott esetben a rendeltetésszerű használat ellehetetlenítése. Azokon a területeken, ahol az alapzaj összetevői között megjelenik a közlekedés okozta zaj is, sokszor tapasztalható az a ma még általánosnak ítélhető vélekedés, amely szerint a panaszolt zaj nem is lehet zavaró, mert a közlekedési zaj jobban hallható. Határozottan le kell szögezni, hogy ez az érvelés abban az esetben különösen nem fogadható el, amikor a panaszolt zajhatások, például a viszonylag forgalommentes időszakokban szubjektív érzékszervi úton azonosíthatók, jól hallhatók. Vendéglátási tevékenység esetében vizsgálni szükséges a telepítési körülményeket, azt hogy valamennyi építési jogszabálynak megfelel-e (pd. telekhatáron belül biztosított-e értelemszerűen engedmények és esetleges pénzbeli megváltás nélkül is az előírt parkoló). Az alapállapot és az elhelyezési körülmények vizsgálatát követheti az esetleges határérték jellegű jogszabályoknak való megfelelés vizsgálata, de csak az olyan típusú és jellegű zajforrások esetében, amelyekre a jogszabály határértékeket állapít meg. Ezekben az esetekben a minősítés elkerülhetetlen feltétele a zajforrás(ok) által keltett és a védendő 6
környezetben érzékelhető zajszint helyszíni méréssel, vagy amennyiben ez valamilyen oknál fogva nem lehetséges, akkor számítással történő meghatározása, mégpedig a vonatkozó rendeletekben, illetőleg szabványokban előírt vizsgálati és értékelési módszerek alapján. Egy vendéglátási tevékenység esetében jellemzően ebbe a körbe tartoznak a gépészeti és különböző hangosító berendezések. Egy birtokvédelmi szempontú vizsgálatnál nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy egy adott berendezés, tevékenység által keltett és méréssel minősíthető zaj még abban az esetben is lehet zavaró, birtokvédelmi szempontból aggályos, ha a zajforrás egyébként a zajvédelmi jogszabályok alá tartozik és megfelel az azokban előírt határértékeknek. Azoknál a zajforrásoknál és tevékenységeknél viszont, amelyekre nem vonatkozik határérték, általában nem indokolt és nem is szükséges zajvizsgálat elvégzése, mivel egy birtokvédelmi jellegű zajpanasz eldöntésénél az esetleges határértéknek nincs döntő szerepe. Amennyiben egy panasz a vendéglátáshoz kapcsolódó vendégforgalom miatti zavaró zajhatásokra vonatkozik, akkor az tehát nem tartozik a zaj és rezgésvédelemre vonatkozó fentiekben ismertetett jogszabályok hatálya alá. Ennek megfelelően a vizsgált berendezés által keltett és a környezetben érzékelhető zajra sem vizsgálati módszerek, sem zajterhelési határértékek közvetlenül vonatkoztathatók. Szakértői álláspont szerint a lakosság nyugalma zavarásának minősítésénél ebben az esetben is mértékadónak a hatásterületen élők tanúvallomása, a hatósági helyszíni szemlék szubjektív érzékszervi tapasztalatai tekinthetők. E tekintetben környezetvédelmi szakértői szempontból is iránymutatónak tekinthető az Alkotmánybíróság 73/2006.(XII.15.) AB számú, a csendháborítás témaköréhez kapcsolódó határozata, amelyben az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdésének és a megengedettnél nagyobb szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt 2007. március 1. napjával megsemmisíti. A megsemmisítés után a rendelkezés a következő szöveggel marad hatályban: 6. (1) Aki lakott területen, az ott lévő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, Az Alkotmánybíróság vonatkozó határozata tehát ebben a kérdésben a szubjektív érzékszervi észlelésen alapuló minősítést helyezi előtérbe. Az eljárás során alapvetően azt kell vizsgálni, hogy a környezeti hatás zavarónak tekinthető-e, illetőleg amennyiben igen, akkor indokolt-e. 7
Annak eldöntése, hogy egy zajhatás indokolt, szükségszerű-e egyrészt jogi, másrészt szakmai kérdés is. A környezetvédelmi igazságügyi környezetvédelmi szakértő feladata a kérdés szakmai szempontú vizsgálata. A vizsgálat első lépése, hogy a szubjektív érzékelés, illetőleg a rendelkezésre álló jellemzők alapján a zajforrás hatása környezeti zajvédelmi szempontból zavarónak ítélhető-e? Megállapítható, hogy egy, az alapzajtól 3 db értékben kiemelkedő zaj már szubjektív érzékszervi úton is érzékelhető, hallható, azonosítható. Az ennél nagyobb mértékű eltérés, különösen az éjszakai időszakban már alkalmas a nyugalom, az alvás megzavarására. Az esetleges zavaró hatás értékelésénél tehát az alapállapot vizsgálata és minősítése az egyik legfontosabb szakértői feladat. A vizsgálatnál külön fel kell hívni a figyelmet a vendégforgalomhoz kapcsolódó zajhatások sajátosságaira, arra hogy véletlenszerűen és váratlanul jelentkeznek, hogy impulzusos összetevőket tartalmaznak, általában egyéb módon is megbotránkoztató jellegűek (pl. káromkodás), garázda jellegű cselekmények kísérhetik, stb. A szakértőnek fontos rögzíteni a működési körülményeket (pl. a vendégforgalom eseti, vagy állandó, rendezvényekhez kapcsolódik, vagy nem, milyen a mértéke, stb.) A vizsgálat következő lépése, hogy a fenti adatokkal jellemezhető zavaró hatás indokoltnak, szükségszerűnek, vagy indokolatlannak, szükségtelennek tekinthető-e? E kérdés eldöntéséhez mindenekelőtt vizsgálni kell, hogy: A vendéglátást ellátó létesítmény telepítése megfelel-e a vonatkozó környezetvédelmi, építési jogszabályoknak, műszaki előírásoknak. Ebből a szempontból külön ki kell emelni a szállás jellegű létesítményeket, mivel ezek nyitva tartása nem korlátozható. Különösen a tranzit jellegű szálláshelyek esetében igen jelentős lehet az éjszakai gépjármű és személyforgalom és az ezzel törvényszerűen együtt járó igen jelentős mértékű zavaró zajhatások (pl. ajtócsapódás, parkolási manőverezés, hangos beszélgetés, riasztó hangja, stb.). Birtokvédelmi szempontból egy vendéglátási tevékenység szempontjából aggálymentes telepítési helyszínnek az a terület tekinthető, amelynél a tevékenység jellemzően az adott ingatlan telekhatárán belül marad, és nem jár éjszakai vendégforgalommal. Nagy biztonsággal állítható, hogy például egy kertvárosias jellegű lakóterület erre a célra csak abban az esetben alkalmas, amennyiben az érintett lakosság (a közterületi használat miatt nemcsak a közvetlen szomszéd) ehhez hozzájárul. 8
Általában nem fogadható el a tevékenységért felelős azon nyilatkozata, amely szerint mindent megtett a létesítmény hangszigeteléséért, továbbá biztonsági őröket alkalmaz, de ezen túl a közterület rendjéért nem felelhet, mert ahhoz nincsenek eszközei. Abban az esetben, ha tanúvallomások, hatósági szemlék és adott esetben környezetvédelmi szakértő állásfoglalások megerősítik, hogy a vendégforgalom kétséget kizáróan a vendéglátó helyhez kapcsolódik és szubjektív érzékszervi úton is megállapíthatóan alkalmas a nyugalom, az alvás megzavarására, akkor egyértelműen ok-okozati összefüggés állapítható meg. A vendéglátó egység működtetőjének egyértelműen felelnie kell a vendégek érkezésével és távozásával kapcsolatos zaj vonatkozásában, még akkor is, ha egyébként a mérhető és határérték alapján is minősíthető zajhatások csökkentése érdekében, méréssel is igazolható módon minden lehetséges intézkedést megtett. A környezetvédelmi szakértő feladata a vendégforgalommal együtt járó zajhatások bemutatása és értékelése is. Abban az esetben, ha valamilyen oknál fogva erre nem kerül sor, akkor ezt a szakértői véleményben, mérési jegyzőkönyvben is jeleznie kell olyan módon, hogy a zavaró zajok vizsgálata ebben az esetben nem tekinthető teljes körűnek. (Az ajánlás a MISZK Környezettudományi Szakbizottság vonatkozó ülésének időpontjában hatályos jogszabályokat veszi figyelembe.) (Az ajánlással kapcsolatosan bővebb felvilágosítást ad: Pataki Károly igazságügyi szakértő, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Környezettudományi Szakbizottság tagja, témafelelős, elérhetőség: Tel: +36-30-9509-385, email: karpataki@gmail.com) 9