A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Környezettudományi Szakbizottsága összefoglaló ajánlása

Átírás

1 A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Környezettudományi Szakbizottsága összefoglaló ajánlása a nem lakás célú létesítmények, helyiségek környezeti zavarásmentes működési feltételeinek vizsgálatához, különös tekintettel a panaszra indult eljárásoknál az érintett önkormányzati szakhatóságok együttműködésére (Elfogadva a szakbizottság október 4-i ülésén) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Környezettudományi Szakbizottság szakmai ajánlásai a gyakorlati szakértői munka tapasztalatainak felhasználásával a szakmai szempontból egységes környezetvédelmi igazságügyi szakértői szemléletet hivatottak elősegíteni. Az ajánlások elsősorban a szakértői vizsgálati módszerekkel, a vizsgálati eredmények környezetvédelmi minősítésével kapcsolatos eljárásokra vonatkoznak. Céljuk az érvényben lévő szakmai szabályozás fogyatékosságaiból fakadó eltérő tartalmú szakmai értékelések és döntések okozta bizonytalanság megszüntetése, valamint a környezetvédelmi szakértői munkát érintő jogszabályi háttér módosítására vonatkozó javaslatok megfogalmazása. Szakmai ajánlás A környezeti állapot minőségének érzékelt romlása miatt lakossági panaszra indult eljárásnál a polgármesteri hivatalok szakhatóságainak összehangolt, koordinált vizsgálata indokolt. A környezeti hatások miatt indult panasz elsősorban építési, környezetvédelmi, birtokvédelmi, szabálysértési hatósági vizsgálatok elvégzését igényli. A lakófunkciótól eltérő tevékenységek, létesítmények környezeti zavaró hatása miatt lakossági panaszra indult eljárásoknál a panasz kivizsgálása szempontjából annak a hatóságnak (általában az ipari, kereskedelmi) szervnek legyen meghatározó (összehangoló) szerepe, amelyik az üzemeltetés, a működés, illetőleg annak korlátozása szempontjából hatáskörrel rendelkezik. Szakértői tapasztalat alapján megállapítható, hogy valamennyi lakossági panasz általában egyedi elbírálást igényel. A tényfeltárás első lépése a létesítmény, vagy tevékenység környezeti zavarásmentes működése feltételeinek ellenőrzése, ennek során vizsgálni kell, hogy megvalósult-e valamennyi egyéb jogszabályokban rögzített feltétel. Azokban az esetekben, amikor az előírt feltételek csak szakértői közreműködéssel igazolhatók, akkor a szükséges dokumentumoknak (szakvélemény, vizsgálati jegyzőkönyv, tanúsítás, stb.) az üzemeltetőnél rendelkezésre kell állniuk, illetőleg azok pótlásáról, pótoltatásáról gondoskodni kell. A vizsgálat első lépése, hogy a telep-, vagy működési engedély szempontjából illetékes szakhatóság ellenőrzi a környezeti zavarásmentes működést igazoló (az ajánlásban felsorolt) engedélyeket, dokumentumokat. Abban az esetben, ha ezek nem, vagy nem teljes körűen állnak az üzemeltető rendelkezésére, akkor felszólítja azok pótlására. Ezt követően, a panasz jellege és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a koordináló szakhatóság 1

2 eldönti, hogy a teljes körű tényfeltáráshoz rajta kívül mely hatóságok bevonása indokolt: az építési hatóság feladata többek között annak vizsgálata, hogy az adott építési övezetre előírt, továbbá a parkolás rendjére, a helyiséget határoló falszerkezetekre (válaszfal, födém léghang-, és lépéshangszigetelése) vonatkozó követelmények teljesülnek-e. A környezetvédelmi hatóság feladata többek között annak vizsgálata, hogy a határérték alapján minősíthető zajforrások és tevékenységek zajkibocsátási határérték megállapítására és betartására, a zajbírság megállapítására, a légszennyező technológia, illetőleg pontforrás szennyezőanyag kibocsátására vonatkozó követelmények teljesülnek-e. A birtokvédelmi, szabálysértési hatóság feladata többek között annak vizsgálata, hogy az egészségügyi határérték alapján nem minősíthető zaj- és bűz (magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységek, nem reprodukálható hatások, vendégforgalom, stb.) zavaró jellegének indokoltságára, a csendháborításra vonatkozó szomszédjogi, birtokvédelmi követelmények teljesülnek-e. (Megjegyzés: Egy birtokvédelmi szempontú vizsgálatnál nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy egy adott berendezés, tevékenység által keltett és méréssel minősíthető környezeti hatás (pld. zaj) még abban az esetben is lehet zavaró, szomszédjogi, birtokvédelmi szempontból aggályos, ha a forrás egyébként a környezetvédelmi jogszabályok alá tartozik és megfelel az azokban előírt határértékeknek.) Indoklás az ajánláshoz A különböző engedélyezési eljárások rendjére vonatkozó jogszabályok az utóbbi három évben jelentős mértékben módosultak. Ennek következtében egy sor, korábban engedélyezési eljárás kötelezett ipari, kereskedelmi tevékenység csupán bejelentésre kötelezett lett. Szinte törvényszerű, hogy az ilyen módon folytatott tevékenységek működési hiányosságai miatti esetleges zavaró hatások a tényleges működés során, a környezetben élők panaszbejelentése alapján kerül felszínre. A panasz kivizsgálása ebben az esetben összetett feladat, a jogalkalmazói gyakorlatban többek között előtérbe kerültek a környezeti állapot minőségének romlása miatti birtokvédelmi, szabálysértési jellegű eljárások. A tapasztalat szerint a panaszbejelentésekben, a birtokvédelmi eljárásokban döntő mértékben azok a környezeti jellemzők érintettek, amelyek esetében a zavarás mértéke emberi (szubjektív) tényezőktől is függ. A lakóhelyi környezetben a lakossági panaszok döntő többsége a zavaró zajokra és a bűzre vonatkoznak, ezért jelen ajánlás ezzel a két környezeti jellemzővel foglalkozik. 2

3 Mindkettő közös vonása, hogy erősen függ az emberi (szubjektív) tényezőktől és hogy az egészségre gyakorolt hatás jellemzően áttételes és csak bizonyos idő elteltével mutatható ki. A lakások rendeltetésszerű használatát korlátozó, a környezetből érkező egyes hatások miatti panasz természetéből adódóan, az egyes önkormányzatok szervezeti, működési szabályzataihoz igazodóan általában több szakhatóságot is érinthet. Ezek jellemzően a vállalkozási, a szabálysértési, az építési és a környezetvédelmi feladatokat ellátó szakhatóságok. Fentiekkel is összefüggésben az egyes panaszok vizsgálatánál sok esetben tapasztalható jogalkalmazói bizonytalanság abban a vonatkozásban, hogy mely hatóság hatáskörébe tartozik az adott zajpanasz érdemi vizsgálata, különös tekintettel akkor, amikor a panasz maga is sokrétű (például áthallás miatt építészeti, a parkolás miatt szomszédjogi, a szabadtéri tevékenység miatt birtokvédelmi, a csendháborítás miatt birtokvédelmi, szabálysértési, stb.). Egy-egy panasz érdemi vizsgálata tehát több szakhatóságot is érint. Ebben az esetben célszerű, hogy a teljes körű tényfeltárás összehangolt módon történjen. Az ajánlás jellemzően a már meglévő engedéllyel rendelkező, vagy az új engedélyezési jogszabályok szerint csupán bejelentés kötelezett vállalkozási tevékenységekhez kapcsolódik. Az ajánlás az önkormányzatok hatáskörébe tartozó, összehangolt döntésekhez kíván szakmai segítséget adni. Egészségügyi hatások A környezeti zaj és bűz hatása az emberre: Jelen állásfoglalás nem foglalkozik a halláskárosító szintet meghaladó, vagyis halláskárosodást okozó zajokkal és nem foglalkozik a légszennyezettségi határértéket meghaladó szennyezőkkel. Mindkét jellemzőnél azokat a sajátosságokat emeljük ki, amelyek stressz tényezőként is értelmezhetők. A környezeti stressz szervezetre gyakorolt befolyásának kutatásában a 1960-as évek végétől előkelő helyet foglal el a kontrollálhatatlan és bejósolhatatlan külső (környezeti) hatások (zaj, bűz, stb.) élettani és pszichológiai hatásának vizsgálata. Ma már klasszikus tanulmányok igazolják, hogy a környezeti stressz rendszerszemléletben érthető meg. Erős kapcsolat mutatkozik a fizikai, az élettani és a pszichológiai szintek között. Az ingerek általában úgy vesznek bennünket körül, hogy nem tudatosulnak, ám az emberi működést gyakorlatilag minden szinten, beleértve a fiziológiai működések, a motiváció, az érzelmek, a viselkedés, a gondolkodás és társas interakciók szintjét is, meghatározzák. 3

4 Az említett környezeti hatások legfontosabb pszichológiai vonatkozású jellemzői: Észlelhetőek, azaz meghaladják az észlelési küszöb szintjét és nem szubjektívak abban az értelemben, hogy függetlenek a hatásnak kitett személyek lélektani interpretációjától, észlelésük fizikai jellemzőiktől és a személy pszichológiai jellemzőitől kölcsönhatásban függ. Krónikus jellegűek, azaz a környezet olyan jellemzői, amelyek állandóan jelen vannak, időben változó intenzitásúak, vagy olyan gyakorisággal és rendszerességgel jelennek meg, amelyek miatt állandónak tekinthetők Negatív színezetűek, azaz kényszer élmény, irritáció, akadályozottság, nemkívánatos jelleg, kellemetlenség kényelmetlenség, frusztráció jelentkezik. Sürgetettség-élmény hiány és makacs jellegűek, vagyis nem váltják ki az azonnali károsodás élményét, és emiatt az a késztetettség sem váltódik ki feltétlenül, csak inkább késéssel, hogy azonnal közbe kell lépni. Nem kontrollálható, vagyis gyakori pszichológiai reakció a tehetetlenség-élmény. Irritáció jellegűek, azaz zavarásélménnyel, kellemetlenség- és frusztrációérzéssel jellemezhető. Fenti jellemzők közül és azokkal összefüggésben kiemelkedően fontos a külső hatás és az alvás kapcsolatának vizsgálata és értékelése. Nem vitatható, hogy a megszakítatlan alvás az élettani és mentális működés, és így az egészséges életnek is elemi feltétele. Az alvászavarok egyik leggyakoribb forrása például a környezeti zaj. Az alvászavarokért (elalvási nehézség, felébredések, alvásmintázat- vagy alvásmélység-változás, az alvás széttöredezése) elsődlegesen a környezeti zajhatások a felelősek. Jogi szabályozás kivonatos ismertetése: Általános előírások évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról A törvény 18. szerint: a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. A törvény 70/D. (1) szerint: a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről A törvény 76. szerint: a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen a testi épség, az egészség megsértése. A törvény 100. szerint: a tulajdonos a dolog használata során 4

5 köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédjait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről A törvény 3. (1) szerint: a területfejlesztés és területrendezés feladata a környezeti adottságok feltárása és értékelése; a környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő terület-felhasználásnak, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, illetve elhelyezésének - az ágazati koncepciókkal összhangban történő - megállapítása; évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről A törvény 31. (1) szerint: az építmény elhelyezése során biztosítani kell többek között az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményeit és érdekeit. 253/1997.(XII.20.) Korm.rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről A rendelet 50. (2) szerint: építményt és annak részeit a rendeltetési céljának megfelelően, és a helyszíni adottságok figyelembevételével kell megvalósítani úgy, hogy az ne akadályozza a szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés adottságaihoz, építészeti megoldásával járuljon hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához. A rendelet (3) bekezdése szerint: az építmények és részei megvalósítása során a higiéniára, az egészség- és a környezetvédelemre, a zaj és rezgés elleni védelemre vonatkozó nemzeti szabványok előírásainak megfelelő, illetőleg azokkal legalább egyenértékű megoldást kell alkalmazni. Az Európai Tanács integrált szennyezés-megelőzésről és csökkentésről (IPPC - Integrated Pollution Prevention and Control) szóló 96/61/EK Irányelve az EU kiemelkedő fontosságú környezetvédelmi jogszabálya. A környezetvédelmi szabályozásnak integráltan kell vizsgálnia egy folyamatnak a környezetre, mint egészre gyakorolt hatását. Az integrált megközelítés tehát a korszerű környezetvédelem egyik alapelve, ami azt jelenti, hogy a különböző környezeti elemek terhelését és szennyezését nem külön-külön, hanem egységesen kell vizsgálni. Az integrált megközelítés érvényre juttatását a jogszabály által előírt elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazása biztosítja, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a folyamatok (tervezés, engedélyeztetés, megvalósítás, üzemeltetés, tevékenység felhagyása) során a kibocsátásoknak 5

6 már eleve a forrásnál történő csökkentésére és a természeti erőforrások hatékony felhasználására kell törekedni. Környezeti zajvédelmi előírások évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól A törvény 6. (1) szerint: a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő; b) megelőzze a környezetszennyezést; c) kizárja a környezetkárosítást. A 13. (1) szerint: minden környezeti elemet önmagában, a többi környezeti elemmel alkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell védeni. Valamely környezeti elem igénybevételének, illetve terhelésének megelőzése, csökkentése vagy megszüntetése céljából nem engedhető meg más környezeti elem károsítása, szennyezése. A törvény 31. (1) szerint: a környezeti zaj és a rezgés elleni védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energia-kibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak évi CXXXIII. törvény a társasházakról A törvény 16.. szerint: " A tulajdonostársat külön tulajdona tekintetében megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedése és a rendelkezés joga; a tulajdonostárs e jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs joga és törvényes érdeke sérelmével. A 17. : szerint: "A szervezeti-működési szabályzat meghatározza a külön tulajdonban lévő lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosításának szabályait a lakóépület céljának, működésének megfelelően. 18. (1) Lakóépület esetén a társasház közgyűlése megtilthatja a külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását, ha az a társasház működését vagy a lakhatás nyugalmát zavarná. (2) Ha a lakóépületben lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, az engedély akkor adható ki, ha a hatóság felhívására harmincnapos határidőn belül a közgyűlés nem hozott tiltó határozatot. (3) A közgyűlés a nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használatához a lakhatás nyugalma így különösen: a zaj- és rezgésvédelem, illetőleg a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése érdekében az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltételt tartalmazó hozzájáruló határozatot is hozhat. 6

7 19. (1) A közösség a 18. (1) és (3) bekezdésében említett közgyűlési határozatot az összes tulajdoni hányad szerinti a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak legalább kétharmadának igenlő szavazatát is magában foglaló legalább egyszerű szavazattöbbséggel állapítja meg." 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól A rendelet 1. (1) szerint: a rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - azokra a tevékenységekre, létesítményekre terjed ki, amelyek környezeti zajt, illetve rezgést okoznak vagy okozhatnak. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya: a) közterületi rendezvényre; b) a munkahelyi zaj és rezgés által okozott foglalkoztatási veszélyre; c) a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységre; d) közlekedési járműveken belüli zajra és rezgésre; e) az egészségügyi mentési tevékenység, a tűzoltási feladatok, a műszaki mentés és bűnüldözési tevékenység által keltett zajra és rezgésre; f) a vallási tevékenység végzésére. A rendelet 3.. szerint: (1) Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni; (2) A kibocsátási vagy a terhelési határértékek túllépését a zaj- és rezgésterhelési határértékekről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint kell jelentősnek minősíteni, (3) A 4. -ban kijelölt környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) a zajvédelmi követelmények ellenőrzése érdekében mérést, számítást, vizsgálatot végezhet vagy végeztethet, illetve mérés, számítás végzésére kötelezheti a zajforrás üzemeltetőjét. A kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó zajés rezgésvédelmi ügyek felsorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. 218/1999.(XII.28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről A rendelet 6. (1) szerint: aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 7

8 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről A rendelet 55. szerint: "(1) Az építményt és részeit, szerkezeteit úgy kell méretezni és megvalósítani, hogy a környezetéből ható zaj- és rezgéshatásoknak (pl. szeizmikus és forgalmi rezgéshatásoknak) az előírt mértékben ellenálljon, illetőleg azt meghatározott mértékig csillapítsa. (2) Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagokat, az épületszerkezeteket és a rögzített berendezési tárgyakat úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű használatuk során keletkező zaj- és rezgéshatás az építmény helyiségeinek, tereinek és külső környezetének rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, az előírt mértéknél nagyobb zaj- és rezgéshatással ne terhelje, továbbá feleljen meg a vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásainak. 210/2009.(IX.29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről A rendelet 27. (2) szerint: "A jegyző a működési engedélyt visszavonja, illetve tevékenység folytatását megtiltja és a kereskedőt, illetve az üzletet a nyilvántartásból törli és az üzletet bezáratja, ha a) a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, b) a kereskedő az (1) bekezdés szerinti jegyzői határozatban meghatározott időtartam alatt nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, c) a kereskedő a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zaj esetén, a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében, a jogsértő állapot megszüntetéséig elrendelt kötelező éjszakai zárva tartási időszak alatt továbbra is nyitva tart, d) a kereskedő a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zaj esetén a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatásokat okozó eszközt használatának megtiltása ellenére tovább használja." 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet a zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról Környezeti bűzzel kapcsolatos előírások A bűz az egyik legszubjektívebb környezeti jellemző, ugyanis a szagok környezeti hatása a rossz közérzet, az idegesség, a stressz, vagyis a szaganyagok által okozott egészségkárosodás nem határozható meg pontosan. A tiszta környezethez szükséges megfelelő minőségű levegőnek értelemszerűen a kellemetlen szagoktól is mentesnek kell lenni. 8

9 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet a levegő védelméről A rendelet hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, akik vagy amelyek tevékenysége, létesítménye, terméke levegőterhelést okoz vagy okozhat; a rendelet hatálya nem terjed ki a természetes és mesterséges eredetű ionizáló és nem ionizáló sugárzásból keletkező levegőterhelésre; a levegő munka-egészségügyi védelmére, a zárt terek levegőminőségének szabályozására. A rendelet meghatározása szerint bűz: szaghatással járó légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető, az adott környezetben környezetidegen, és az érintett terület rendeltetésszerű használatát zavarja. A rendelet 4. szerint: Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. Ha az elérhető legjobb technika nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzősét, további műszaki követelmények írhatók elő (például szaghatás csökkentő berendezés alkalmazása, vagy meglévő berendezés leválasztási hatásfokának növelése). Ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható. Légszennyező pontforrás által okozott bűzterhelés csökkentése érdekében a bűzzel járó tevékenységre szagegység/m 3 -ben kifejezett egyedi kibocsátási szagkoncentráció határérték írható elő. A szagkoncentráció meghatározására az MSZ EN 13725:2003 szabványt kell alkalmazni. A bűzre vonatkozóan az Európai Unióban nincsenek egységes határértékek, az egyes országok szabályozása eltérő. A CEN december 6-án hagyta jóvá az EN 13725:2003 szabványt, amely Magyarországon december 1-jén lépett érvénybe MSZ-EN 13725:2003 európai magyar szabványként. 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről Téves az a köztudatban, napjainkban elterjedt vélekedés, miszerint az engedélyezési eljárások egyszerűsítése azt jelenti, hogy ezt követően nem kell teljesíteni az egyéb jogszabályokban pontosan meghatározott, a környezeti zavarásmentes működéshez, üzemeltetéshez szükséges 9

10 feltételeket. Éppen ellenkezőleg, az üzemeltetőnek e tekintetben, a feladata és felelőssége jelentősen megnőtt. A környezeti zavarásmentes működés igazolásához feltétlenül szükségesek dokumentumok: - a működéshez szükséges üzemelés-technológiai leírás; A leírásnak különösen ki kell térnie az üzemeltetéshez közvetlenül kapcsolódó szabadtéri tevékenységekre és azok várható környezeti hatásaira. E tekintetben igen fontos a tevékenységhez, működéshez kapcsolódó vendégforgalom jellegének, módjának bemutatása. nem vitatható, hogy a vendégforgalom esetleges zavaró hatása okozati összefüggésben van a működéssel, azzal együtt kezelendő. A dokumentum jellege: szöveges leírás, készíti a felelős üzemeltető - a tevékenység hatásterületének bemutatása, beleértve a közvetlen és közvetett hatásterület határát; A hatásterület bemutatásánál célszerű a zajvédelmi szempontú vizsgálatok elvégzése. A hatásterület vizsgálatánál be kell mutatni az objektív vizsgálati módszerekkel meghatározható, reprodukálható, határértékekhez hasonlítható és az azonos körülmények között nem ismételhető, határértékekhez nem minősíthető zavaró hatásokat is. A dokumentum jellege: abban az esetben, ha a hatásterület az üzemeltető ingatlanának telekhatárán belül marad, akkor felelős üzemeltetői nyilatkozat; abban az esetben, ha a hatásterület a telekhatáron kívülre kerül és védendő övezetet érint, akkor környezetvédelmi szakértői vélemény, továbbá az arra illetékes környezetvédelmi hatóság által határozatban megállapított zajkibocsátási határérték. - a tevékenységhez szükséges építési követelmények bemutatása és azok teljesítését igazoló engedélyek, szakértői vélemények. Ezek közül két követelmény kiemelése indokolt: Parkolás: a tevékenységhez szükséges és az építési szabályzatban előírt, telekhatáron belül kötelezően biztosítandó parkolóhely. A követelmény alóli felmentés, vagy megváltási lehetőség az esetek döntő többségénél környezeti konfliktus forrása, ezért ennek lehetőségét általában ki kell zárni. A dokumentum jellege: a követelmény alóli felmentés dokumentuma, illetőleg a közterületen esetlegesen kialakított parkoló engedélyezési dokumentációja 10

11 Hanggátlás: az épületen belül egymás mellett, felett elhelyezkedő eltérő rendeltetésű helyiségek léghang- és lépés-hangszigetelési követelményei. Annak ellenére, hogy a konkrét követelmények szabványokban szerepelnek, mégis azok betartása kötelező, mivel az OTÉK ezt nevesíti. A dokumentum jellege: szabványos helyszíni léghang-, és lépéshangszigetelési vizsgálati jegyzőkönyv és szakvélemény - az egyes létesítmények biztonságos üzemeltetéséhez szükséges engedélyek, dokumentumok: Jelen ajánlás csupán a környezetvédelmi jellegű dokumentumokat érinti, egyebekre (például tűzvédelmi, közegészségügyi, stb.) nem vonatkozik. Ezek közül két követelmény kiemelése indokolt: a lakófunkciótól eltérő rendeltetésű helyiségek, létesítmények közül a mesterséges szellőzés, a légtechnikai rendszer (hűtés, fűtés, szellőzés) dokumentumai. E dokumentumok megléte azért fontos, mivel a környezeti zavarás vizsgálata során általában szögesen ellentétes nyilatkozatok hangoznak el például a tekintetben, hogy a homlokzati nyílászárók (vendéglő bejárati ajtaja, stb.) üzemszerű körülmények között nyitott, vagy csukott állapotban van. Ez a körülmény pedig jelentősen befolyásolja a zavarás mértékét. A csukott nyílászárók melletti üzemeltetői nyilatkozat aggálymentesen csak akkor fogadható el, ha valamennyi időjárási helyzetben a helyiség, a létesítmény légkezelő rendszere lehetővé teszi azt. A dokumentum jellege: arra jogosult felelős tervező által tett nyilatkozat, illetőleg a megfelelőséget igazoló szakértői vélemény. a technológiához, létesítményhez tartozó légszennyező pontforrásokra vonatkozó dokumentumok. A létesítményhez, tevékenységhez tartozhatnak olyan légszennyező források, amelyek kibocsátási határértékekkel szabályozhatók, ebben az esetben: A dokumentum jellege: arra jogosult, akkreditált vizsgáló szervezet által készített a kibocsátási határértékek teljesülését igazoló vizsgálati jegyzőkönyv. A létesítményhez ugyanakkor tartozhatnak olyan légszennyezők is, amelyek bűzkeltő hatásúak, de kibocsátási határértékekkel nem szabályozhatók. Ebben az esetben az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó követelmények teljesülését kell igazolni (elérhető legjobb technika: a korszerű technikai színvonalnak, és a fenntartható fejlődésnek megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelőzése és - amennyiben az nem valósítható meg - csökkentése, 11

12 valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetőleg mértékének megállapítása alapjául szolgál.) A dokumentum jellege: az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazását igazoló szakértői, tervezői nyilatkozat. (Az ajánlás a MISZK Környezettudományi Szakbizottság vonatkozó ülésének időpontjában hatályos jogszabályokat veszi figyelembe.) (Az ajánlással kapcsolatosan bővebb felvilágosítást ad: Pataki Károly igazságügyi szakértő, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Környezettudományi Szakbizottság tagja, témafelelős, elérhetőség: Tel: , karpataki@gmail.com) 12