A környezeti hatásvizsgálat. HATÁSTERÜLET becslése, lehatárolása Olyan lehatárolható terület becslése, melyre a hatásfolyamat kiterjed

Hasonló dokumentumok
A környezeti hatásvizsgálat

Stratégiai? környezeti vizsgálatok

EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA. (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet)

Környezeti hatásvizsgálat Összeállította: Radnai Anikó

Környezeti hatásvizsgálat Összeállította: Radnai Anikó

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Fővárosi Településszerkezeti Terv felülvizsgálata Környezeti vizsgálat értékelés. Tematika

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

- A környezetvédelem alapjai -

Környezetállapot-értékelés és auditálás

biometrikus adatainak biometrikus adat genetikai adatainak

A kockázat fogalma. A kockázat fogalma. Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András

A r t Vi t al T e r v e z ő, É p í t ő és K e r e s k e d el m i K f t. ( K a m a r a i r e g. sz á m : C )

HATÁSVIZSGÁLAT, FELÜLVIZSGÁLAT

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT

KE/31-01 Környezeti hatások felmérése és értékelése

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika

Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének december 2-i ülése 8. számú napirendi pontja

KOMPLEX ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK

Projekt előkészítési tapasztalatok a kármentesítéseknél. Dócsné Balogh Zsuzsanna

KÖRNYEZETI KOCKÁZAT ELEMZŐ MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Környezetvédelmi szaktanácsadás

JOGI VÉLEMÉNY a Csillaghegyi Öblözet Árvízvédelme környezeti hatástanulmányáról

Iromány száma: T/4075. Benyújtás dátuma: :58. Parlex azonosító: PQ45VQ1Y0002

Komplex engedélyezési eljárások

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

Komplex engedélyezési eljárások

7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A r t Vi t al T e r v e z ő, É p í t ő és K e r e s k e d el m i K f t. ( K a m a r a i r e g. sz á m : C )

VENDÉGLÁTÓIPARI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul

Méréstechnika gyakorlat

A környezetvédelem szerepe

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

NEMZETKÖZI ADAPTÁCIÓS INTÉZKEDÉSEK A BELTÉRI LEVEGŐMINŐSÉG INTEGRÁLT KEZELÉSÉHEZ

A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN. Középszint. Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

VÁROSLIGETI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL SZÓLÓ 32/2014. (VII.) FŐV. KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁNAK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK

Dr. Kántor Béla

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások

A környezet védelmérõl szóló évi LIII. Törvény 20/2001(II.14.) kormányrendelet

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján

Települési ÉRtékközpont

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan

A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével. Dr. Bánné Koncz Zsuzsa

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u Pf.

ÚJSZÁSZ VÁROS JEGYZŐJE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások

VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között

Jászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve

Tűzvizsgálati eljárások tapasztalatai

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA ( )

LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010

E L Ő T E R J E S Z T É S

314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Környezeti hatásvizsgálat

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

ELEMZŐ KAPACITÁS FEJLESZTÉSE, MÓDSZERTANI FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA

KHV jogi szabályozása. KHV jogi szabályozása évi LIII. törvény. KHV jogi szabályozása évi LIII. törvény

Transzformátor, Mérőtranszformátor Állapot Tényező szakértői rendszer Vörös Csaba Tarcsa Dániel Németh Bálint Csépes Gusztáv

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Tárgy: Értesítés eljárás megindításáról Ügyintéző: Melléklet:

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban

A települési önkormányzat jegyzőjének közreműködése a komplex környezetvédelmi hatósági eljárásokban

III. Vízbázisvédelem fázisai

J a v a s l a t Ózd város közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

FMEA tréning OKTATÁSI SEGÉDLET

KÖZÚTI ÉS LÉGI KÖZLEKEDÉSI, SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS LOGISZTIKAI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA II.

Környezeti állapot és előretekintés 2015-ös jelentés (SOER 2015)

Jó vízminőséggel a vízbiztonságért.

EBA/GL/2015/ Iránymutatások

Község Önkormányzata

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 1016 Budapest, Mészáros u. 58/A-B mint másodfokú környezetvédelmi hatóság

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Üzleti tervezés. Kis- és középvállalkozások. Anyagi és pénzügyi folyamatok. Ügyvezetés I. és II. Értékesítés. Beszerzés 8. Raktár 7.

ÜGYVITELI UTASÍTÁS A PANASZOK ÉS VISSZAJELZÉSEK KEZELÉSÉRŐL ÉS A FELHASZNÁLÓI ELÉGEDETTSÉG VIZSGÁLATÁNAK RENDJÉRŐL

Méréselmélet MI BSc 1

Az es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység

Területrendezési (területi) tervezés

Döntéselmélet KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG

Ajánlás a beruházásokkal kapcsolatos kockázatkezelési eljárás kialakításához

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

I. kommunikációs csomag:

RÉSZLETES TEMATIKA. 3. hét

KE/31-05 Hulladékok gyűjtése

Átírás:

HATÓTÉNYEZŐK HATÁSFOLYAMATOK HATÁSTERÜLET becslése, lehatárolása HATÁSTERÜLET környezeti állapotának felmérése Az állapotváltozások becslése a hatásterületen Az állapotváltozások értékelése az egyes elemekre és rendszerekre, és a környezet egészére nézve HATÓTÉNYEZŐ A vizsgált objektum olyan önállóan kezelhető része, mely a környezeti elemek vagy rendszerek állapotváltozását okozza. 1. Zaj 2. NO x,co,so 2 emisszió 3. Lefolyó víz nehézfém, NaCl tartalma 4. Ökológiai folyosó elvágása 5. A tájkép átalakulása 6. Nagyobb átmenő forgalom. HATÁSFOLYAMATOK A hatótényezők által elindított folyamat, mely egy vagy több környezeti elem vagy a rendszer állapotváltozását okozza. 1. Halláskárosodás, idegi problémák 2. Erdőpusztulás, talajsavanyodás 3. Talajszennyezés, csökkent értékű termék 4. Populáció csökkenés, összeomlás 5. Idegenforgalom, lakosok átalakulása 6. Ismeretlenek megjelenése, bűnözés HATÁSTERÜLET becslése, lehatárolása Olyan lehatárolható terület becslése, melyre a hatásfolyamat kiterjed 1. Meddig változik az eredeti zajszint 2. Milyen távolságba jutnak el a gázok 3. Milyen távolságba mozdulnak el 4. Milyen méretű élőhelyet érint 5. Milyen távolságban hat a turizmusra 6. Melyik környező településekre hat HATÁSTERÜLET környezeti állapotának felmérése A hatásterület jelenlegi állapotának rögzítése, a változások becslésének érdekében 1. A jelenlegi zajszint 2. A légszennyezés, szélviszonyok 3. Talaj kémiai vizsgálata 4. Populáció vizsgálatok 5. A jelenlegi tájkép rögzítése 6. Forgalomszámlálás Az állapotváltozások becslése a hatásterületen A bekövetkező új állapot becslése a jelenlegi állapot és az ismert hatások figyelembevételével. 1. A zajnövekedés mértéke 2. A vegetáció érzékenysége, szellőzés 3. A talaj pufferképessége, mezőgazdaság 4. A populáció tűrőképessége 5. Az új táj jellemzése 6. A forgalomváltozás mértéke 1

Az állapotváltozások értékelése az egyes elemekre és rendszerekre, és a környezet egészére nézve A változás hatására bekövetkező megbecsült hatások összevetése a jelenlegi állapottal. A jelentős változások. 1. A zajnövekedés kritikus-e? 2. A vegetáció túléli-e, szellőzés mértéke 3. A talajváltozás kritikus-e 4. A populáció várható változásai 5. Az új tájkép használhatósága 6. A forgalomváltozás hatásainak becslése Leopold féle hatásmátrix A tevékenység szakaszai Hatásviselõk Környezeti elem Környezeti rendszer Föld Víz Levegõ Élõvilág Épített Ökosziszté körn Települési Táj kö rn ma yezet ye zet Telepítés Területfoglalás Építés A étesítmény megjelené se Kapcsolódó tevékenys égek Balesetek Megvalósítás Üzemelés, mûködés Kapcsolódó tevékenys égek Balesetek, meghibáso dások Felhagyás Ember Leopold féle hatásmátrix A hatásmátrix oszlopai általában nem változhatnak, hiszen a hatásviselők általános felosztását jelenítik meg. A sorok a vizsgálandó tevékenység sajátosságainak felsorolására szolgálnak, ami tevékenységként, illetve az alkalmazott technológiától függően változik. Leopold féle hatásmátrix A sorok meghatározásának szempontjai: a vizsgált tevékenység lényeges technológiai fázisai jól elkülöníthetők legyenek és ezeken keresztül a tevékenység nyomon követhető legyen; különüljenek el azok a résztevékenységek, amelyek a meghatározó környezeti hatásokat okozzák. Ezeket akkor is figyelembe kell venni, ha a tevékenységi fázis a technológia egésze szempontjából nem nagy jelentőségű, vagy a bontás homogenitását zavarja. (Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kiválasztott rész egy nagyobb tevékenységcsoport része és nincs egy szinten a bontásban szereplő többi technológiai lépéssel.) lényeges az is, hogy a bontás során az áttekinthetőség megmaradjon. Ezért és a közérthetőség végett a tevékenységeket nem célszerű 20-30 elemnél tovább bontani. A háttérinformációk gyűjtése a tevékenységi javaslatról azt a célt szolgálja, hogy a hatásvizsgálók megismerkedjenek a beruházó elképzeléseivel a javasolt tevékenységgel kapcsolatban. 2

A hatásvizsgáló munkacsoport munkájának megszervezése a hatásvizsgálati munka céljainak meghatározását, tervének felvázolását, a csoport vezetőjének kijelölését, a teendők névre szólóan történő elosztását (beleértve a belső munkatársak és a külső szakértők feladatait), a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásának meghatározását, a munkamegbeszélések menetrendjének és az egyes feladatok elvégzési határidejének meghatározását stb. foglalja magában. Az illetékes környezetvédelmi hatósággal való konzultáció elősegítheti, hogy az előkészítés is a lényeges problémák feltárására irányuljon. A beruházási változatok csak a tevékenység céljának a beruházó általi pontos meghatározása alapján ismerhetők fel. A változatok telepítési és technológiai változatok lehetnek. Szakmai szempontból elvárható az ésszerű változatok minél szélesebb körű felismerése. A beruházási változatok leírása kiterjed az egyes technológiai változatok jelentős anyag- és energiakibocsátásaira, valamint a környezeti elemek és erőforrások jelentős igénybevételére (terület, nyersanyag, víz stb.) a tevékenység egyes fázisaira lebontva (építés/telepítés, üzemeltetés/fenntartás, felhagyás). Ekkor még jelentős bizonytalansági tényezők állhatnak fenn, ezeket célszerű megjelölni. A hatások előrejelzéséhez a tér- és időbeli határok becslése jelenti a hatásvizsgálat kereteit. E határok a beruházás által érintett hatás-viselőnként mások és mások lehetnek. Az időbeli határok a hatás-előrejelzések időbeli távlatait jelentik. Vitatottabb beruházásoknál, illetve kérdéseknél célszerű az illetékes (környezetvédelmi, természetvédelmi, egészségügyi stb.) hatóságokkal és az érintett lakossággal (civil szervezetekkel, intézményekkel, önkormányzatokkal) előzetes tájékoztatás után konzultálni. E határok a vizsgálat során az egyre pontosabb ismeretek alapján valószínűleg módosításra szorulnak. 3

A természeti és társadalmi hatásviselők becslésen alapuló a következő teendő. A természeti hatásviselők vonatkozásában egyes illetékes hatóságok hasznos szakmai, az esetleges helyi lakossági érdekcsoportok pedig hasznos helyi ismeretekkel szolgálhatnak. A társadalmi hatásviselőknél célszerű az ésszerűen elkülöníthető demográfiai, szociális, illetve érdekcsoportok megkülönböztetése. A javasolt változatok összes lehetséges hatásfolyamata (folyamat) és hatása (eredmény) létének felismerése a hatótényezők és a hatásviselők kölcsönhatásainak átfogó, módszeres elemzésén alapul. Ezt követően az összes lehetséges hatás közül ki kell választani a várhatóan jelentőseket az ekkor már rendelkezésre álló korlátozott információk alapján. Egy környezeti hatás jelentősége megállapításának alapját egyrészt a hatás várható nagysága és a hatásviselők érzékenysége, másrészt a létesítmény megvalósításának lehetőségeit korlátozó érvényes környezetvédelmi, természetvédelmi irányelvek, előírások, jogszabályok és környezet-egészségügyi határértékek adják, harmadrészt pedig attól is függ, hogy mit minősít az érintett lakosság jelentős kérdésnek. 4

A környezet alapállapota definíció szerint a környezet dinamikusan változó állapota a hatásvizsgálat végzésének idejében és a jövőben a javasolt tevékenység, illetve létesítmény nélkül. A környezet alapállapot vizsgálatának azért van szükség a hatásvizsgálatnak ebben a fázisában, mert bizonyos adatok nélkül nem lehet a telepítési hely változatok előzetes szűrését elvégezni (ami az előzetes vizsgálat egyik fő feladata), másrészt pedig bizonyos adatok gyűjtése hosszadalmas (pl. élővilág), így célszerű időt nyerni, ha a részletes hatásvizsgálat elvégzése valószínűsíthető. Az előzetes KHV eredményeinek összefoglalása alapján határozható meg a változatok előzetes sorrendje. A sorrend meghatározásánál figyelembe kell venni az előzetes környezeti hatásvizsgálat során szerzett adatokat, ismereteket és ezeket össze kell vetni a beruházás műszaki szempontjaival. A legtöbb esetben kompromisszumokat kell kötni, ehhez a beruházói és a környezeti szempontok között. A csak további részletes hatásvizsgálat alapján meghatározható alapozza majd meg a részletes környezeti hatásvizsgálat munkaprogramját az illetékes környezetvédelmi hatóság követelményeivel együtt 5

A kész előzetes környezeti tanulmányt (EKT) az illetékes környezetvédelmi hatóság értékeli, szakhatóságok bevonásával. A lakosság tájékoztatását és véleményének kikérését a telepítési hely és a szomszédos települések önkormányzata végzi. A hatóságok és a lakosság véleményezése alapján szükség lehet az EKT módosítására.. Egyes módszereket A részletes környezet hatásvizsgálatban adatgyűjtést- és rendszerezést kell végezni a természeti és társadalmi állapotának meghatározására. Ehhez adatokat biztosíthatnak az illetékes hatóságok. A gyűjtött adatok, a rendszer változásának felismert mozgató-rugóira támaszkodva, olykor pedig előrejelzési módszerek segítségével történik a hatásviselők jövőbeli állapotának meghatározása a javasolt tevékenység nélküli esetben. Ez az előrejelzés nem pedig a gyakran helytelenül figyelembe vett, a vizsgálat idején fennálló állapot szolgál majd alapul a hatások nagyságának becsléséhez. Egyes módszereket Az előrejelzési módszerek a szakértők tapasztalata és a szakirodalom alapján történik. Egyes módszereket (modelleket) elő kell készíteni az. Egyes módszereket adott körülmények közötti használatra (kalibrálás). A módszerek kiválasztásánál és előkészítésénél nagymértékben kell támaszkodni már elkészült beruházások és környezeti ártalmak tapasztalataira. Törekedni kell a probléma tudományos megközelítésére. 6

. Egyes módszereket A környezeti állapotváltozások és az azok következtében fellépő környezet-egészségügyi, gazdasági és társadalmi változások előrejelzése a részletes hatásvizsgálat központi eleme. Vizsgálni kell a létesítmény (a tevékenység) egyes fázisainak az egyes környezeti elemekre és rendszerekre hatásait a hatásterületek pontos behatárolásával. Az előrejelzési eredményeknek meg kell felelniük a velük szemben támasztott statisztikai vagy az adott esetben ésszerűen elvárható bizonyossági szinteknek. Elvárható több változat hatásbecsléseinek kidolgozása, hogy azokat össze lehessen hasonlítani, és az alapján közülük választani lehessen. Egyes módszereket A hatás-előrejelzések nyers formájukban az információk tömege és esetleges szakmai mélységei miatt nem mindig alkalmasak a hatástanulmányban történő közvetlen írásbeli megjelenítésre. Az előrejelzési eredményeket előbb értékelni kell megbízhatóságuk és jelentőségük szempontjából, majd pedig összesíteni (a bemutatandó hatáscsoporton belül súlyozni majd összevonni) a döntéshozatali szempontok szerint. A jelentőség meghatározásának alapjai ugyanazok, mint az előkészítő szakaszban.. Egyes módszereket A várható hatások jelentőségének ismeretében lehet ezután javaslatokat tenni kiegészítő (a létesítmény technológiájából önmagában nem következő). Adott esetben még a vizsgálat befejezése előtt is kérhető a hatóságtól és a lakosságtól javaslat. Minden javaslatot figyelemben kell venni, azonban a hatásvizsgálatot végző csoport feladat, hogy ezeket szakmailag ellenőrizze, és a megvalósíthatatlanokat vagy károsakat kiszűrje 7

. Egyes módszereket Amennyiben több változatot vizsgálnak meg, azok hatásait egymással összehasonlítva kell bemutatni a döntéshozók számára. A változatok előkészítésében célszerű minden érdekelt véleményét figyelembe venni, azonban a továbbiakban kellő kompromisszumokkal ésszerű határok közé kell szűkíteni a változatok számát. A hatástanulmány csak áttekinthetően kis számú változatot tartalmazhat. Egyes módszereket Ha az előrejelzés bizonytalanságából fakadó kockázat nem elfogadható, javaslatokat kell tenni a létesítmény környezeti hatások mérésének, megfigyelésének és elemzésének módjára (utóvizsgálat). Tulajdonképpen minden esetben meg kell tennünk ezeket a javaslatokat, hiszen sajnos a környezettudomány jelenlegi állásánál csak kisebb nagyobb valószínűséggel állíthatunk valamit, ezért feltétlenül szükséges a kontroll. Egyes módszereket A kész részletes környezeti hatástanulmányt (RKHT) az illetékes környezetvédelmi hatóság értékeli, szakhatóságok bevonásával. A hatásvizsgáló munkacsoport részt vesz a környezetvédelmi hatóság által tartott közmeghallgatáson. A hatóságok és a lakosság véleményezése alapján szükség lehet az RKHT módosítására. Amennyiben módosításra kerül sor, akkor vissza kell ugranunk a folyamat azon pontjára, ahol a kritika, vagy új javaslat felmerült, és onnan újra el kell végeznünk a teljes munkát 8