Miskolci Bányakapitányság 3501 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. (3501. Pf: 31) Tel: 46/503-740; Fax: 503-741 E-mail: mbk@mbh.hu 1962/8/2011. Üi.: Barancsi Péter (46/503-751) Jogerős: 2011. 09. 07. AGYAG-ÁSVÁNY Kft. 2611 Felsőpetény Bányatelep 1. Tárgy: Bányabezárási műszaki üzemi terv és más célú hasznosítás engedélyezése Határozat A Miskolci Bányakapitányság a Romhány (tűzálló agyagbánya) - agyag" védőnevű bányatelken üzemeltetett földalatti agyagbánya 2011-2013 évekre szóló bányabezárási tervét és a bánya egyes bányatérségeinek más célú hasznosításának műszaki üzemi tervét mely vonatkozik a barlangok és üregek szakemberek által történő további kutathatóságának biztosítására és a bányában élő denevérek háborítatlanságának biztosítására a következők szerint jóváhagyja, és a tervben meghatározott bányászati tevékenységek végrehajtását az alábbi feltételekkel engedélyezi: 1. A műszaki üzemi terv jelen határozat végrehajthatóvá válásának időpontjától számítva 2013. december 31-ig érvényes. Érvényes műszaki üzemi terv nélkül bányászati tevékenységet végezni tilos. A bánya további bányatérségeinek más célú hasznosításának műszaki üzemi tervét mely bányabeli körülményeket nem ismerő vendégek fogadására is lehetővé tenné külön eljárásban kell engedélyeztetni. 2. A bányászati tevékenység csak a műszaki üzemi tervben és ezen határozatban foglaltak szerint végezhető. A bezárásra irányuló és a más célú hasznosításra tervezett bányatérségek kialakításának és helyreállításának munkálatai során különös figyelmet kell fordítani a földalatti térségekben általánosan alkalmazandó biztonsági előírások betartására (megfelelő szellőztetés biztosítása, az anyagszállításra, személyközlekedésre szolgáló vágatokban a szabad szelvények megléte, omlás- és kőzetpergés-veszély elhárítása, szükség szerint biztosítás beépítése, stb.). 3. A Bányakapitányság a dokumentációhoz mellékelt és hiánypótlás során kiegészített ásványvagyon elszámolást elfogadja, mert a bányatelken üzemelő további két külfejtési hely
2 működését a munkálatok nem veszélyeztetik és a tervezett intézkedések a lelőhely visszamaradó ásványvagyonának későbbi kitermelésének lehetőségét nem zárják ki. 4. A beterjesztett műszaki tervtől eltérni abban a körben, amely a bányafelügyelet engedélyezése alá tartozik, csak eltérési engedély megszerzése után lehet. A vonatkozó biztonsági szabályzatok, szabványok előírásainak betartásától a Bányakapitányság eltérést nem engedélyez. 5. A Bányakapitányság a bánya fő bányaveszélyek szempontjából történő szilikózisveszélyes minősítését a munkavégzés idejére fenntartja. 6. A műszaki üzemi tervben foglaltakat és azok végrehajtását beleértve a jelentéstételi kötelezettségek teljesítését, valamint a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték rendelkezésre állását és elégséges mértékét is a bányavállalkozó köteles évente felülvizsgálni és szükség szerint kezdeményezni a műszaki üzemi terv módosítását. Az engedélyezett műszaki üzemi tervben foglaltaktól a fő bányaveszélyek elleni védekezést, az ásványvagyon gazdálkodást, a vízgazdálkodást, a környezetvédelmi követelményeket és a bányakárokat érintő körben eltérni csak a Bányakapitányság engedélyével szabad. A műszaki üzemi terv módosítására vagy az eltérés engedélyezésére vonatkozó kérelmet a tervezett módosítást 30 nappal megelőzően kell előterjeszteni. 7. A súlyos balesetet és súlyos üzemzavart a bányavállalkozó köteles a Bányafelügyeletnek azonnal bejelenteni. 8. A Miskolci Bányakapitányság a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésének így különösen a bányakárok megtérítésének, a tájrendezési kötelezettség teljesítésének pénzügyi fedezetére szolgáló korábbi eljárásban elfogadott biztosíték módját és mértékét (a teljes bányatelekre vonatkozó 8,5 MFt. ingatlanokra terhelt jelzálog) jelen eljárásban is elfogadja. 9. A Miskolci Bányakapitányság a földalatti agyagbányában végzett bányászati tevékenységek irányítására és ellenőrzésére vonatkozóan Kerekes László okleveles bányamérnök felelős műszaki vezetői és Szuetta István bányaipari technikus felelős műszaki vezető helyettesi megbízását továbbra is elfogadja. A földalatti bányatérségek más célú hasznosítója köteles a tervben meghatározott gyakorisággal, illetve szükség szerint ennél gyakrabban a bányatérségek műszaki állapotát rendszeresen felülvizsgáltatni és az ellenőrzést dokumentálni. 10. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 36370-2/2011. számú szakhatósági hozzájárulásában foglaltak érvényesítése: A más célú hasznosítása idején a bányában feltárt barlangüregek megközelíthetőségét, tanulmányozhatóságát biztosítani kell. A munkálatok során a barlangok, barlangnak nem minősülő kőzetüregek képződményeinek megóvása szükséges, természetes állapotuk nem veszélyeztethető. A barlangi képződmények, különösen a barlangban lévő ásványok, bármilyen jellegű károsítása tilos. A bányabezárás során a barlangokban, barlangbejáratokban fa támszerkezeten kívül más biztosító szerkezetet nem építhetnek be. Amennyiben a bányabezárás műszaki munkálatai során végleges járatbiztosításnak minősülő vasbeton vagy idomkő létesítmény szükséges, amely természetes barlangjá-
3 ratot érint, a beépítéshez a természetvédelmi hatóság engedélyét be kell szerezni, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal (továbbiakban: Igazgatóság) előzetesen egyeztetni kell. A barlangbelsőkbe idegen anyag (bányameddő, fahulladék, bontott vágatbiztosítási anyagok törmeléke, kőzet, agyag, szemét stb.) nem kerülhet. A bányavállalkozó köteles biztosítani a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség), a Minisztérium és az Igazgatóság illetékes munkatársainak, illetve az általuk megbízottaknak a bányában található nyilvántartott és nyilvántartásba felveendő barlangok megközelítésének, kutatásának, felmérésének lehetőségét. A munkák a vágatokban telelő, illetve más időszakban előforduló denevéreket nem zavarhatják, nem veszélyeztethetik. Telelési időszakban a telelő denevérek közelében olyan tevékenység nem végezhető, amely a telelő állatok nyugalmát megzavarná. A telelő denevérek megközelítése, megvilágítása tilos, kivételt képez ez alól engedély alapján denevérkutatás során végzett tevékenység. A denevérek számára biztosítani kell olyan nyiladékokat a barlangon, amelyeken keresztül gond nélkül közlekedhetnek a barlangba. A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tárgyi területen a későbbiekben is csak ellenőrzött körülmények között történhet tevékenység, valamint úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A bányaüzem bezárása utáni időszakban az illegális hulladék elhelyezést meg kell akadályozni. A tevékenység folytatása során keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre kizárólag hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. A keletkezett hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a vonatkozó jogszabály előírásai szerint végzendő. A keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése során a következőkről kell gondoskodni: A veszélyes hulladékok tárolása a műszaki és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kialakított gyűjtőhelyen történhet. A veszélyes hulladékot a hulladék kémiai hatásainak ellenálló gyűjtőedényzetben kell gyűjteni. Meg kell akadályozni a külső csapadékvíznek a gyűjtőhelyre jutását, illetőleg a veszélyes hulladékok csapadékkal történő érintkezését. Az üzemi gyűjtőhelyre történt beszállítást követően a veszélyes hulladékokat legfeljebb 1 évig lehet tárolni. 11. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság I-478/2/2011. számú vagyonkezelői és természetvédelmi kezelői hozzájárulásában foglaltak 10. pontban nem szereplő előírásainak érvényesítése: A bányabeli barlangok hasznosítási elképzeléseit a minisztériummal, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósággal előzetesen egyeztetni kell. A telelő denevérek zavarása, megvilágítása tilos, kivételt képez ez alól az engedély alapján denevérkutatás során végzett tevékenység. A bánya felhagyásra tervezett térségeinek végleges lezárása előtt (1-4. gát) meg kell győződni arról, hogy bányatérségben denevérek nem találhatók. Az egyes bányatérségek hasznosítását lehetővé tevő lezárások kialakításánál (1-4. ajtó) olyan megoldásokat szükséges választani, melyek lehetővé teszik a bányatérségekben előforduló védett denevérek biztonságos közlekedését.
4 A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Miskolci Bányakapitányságon benyújtandó, de a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz (1145 Budapest, Columbus u.17-23.) címzett fellebbezéssel lehet élni. Fellebbezés esetén annak benyújtásával egyidejűleg az elsőfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50 %-át (37500 Ft-ot) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01417179 számú számlájára átutalással kell teljesíteni és az átutalás megtörténtét a fellebbezéshez csatolva igazolni kell. Indokolás Az Agyag-Ásvány Bányászati és Feldolgozó Kft. kérelmet nyújtott be a Romhány (tűzálló agyagbánya) - agyag" védőnevű bányatelken üzemelő Felsőpetény földalatti agyagbánya bányaüzem bányabezárási tervének és a bánya egyes bányatérségeinek más célú hasznosításának engedélyezése tárgyában a Miskolci Bányakapitányságra. Az eljárás során több alkalommal hiánypótlás teljesítése vált szükségessé ásványvagyon nyilvántartási és a más célú hasznosítás ütemezési kérdéseiben, továbbá módosítani kellett a térképmellékleteket, melynek a bányavállalkozó és a tervező eleget tett. A Bányakapitányság az eljárásba a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendeletben megjelöltek szerint állapította meg, vonta be az érintett szakhatóságot, továbbá bevonta az eljárásba a bányában található barlangok és denevérek miatt az elsőfokú természetvédelmi hatóságot, mint kezelőt. A Miskolci Bányakapitányság a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 42. -ban és a Bt. végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) kormányrendelet (továbbiakban: Vhr.) 26. -ban előírtaknak megfelelően folytatta le az eljárást. A rendelkező részben rögzítetteket a Bányakapitányság az alapvető műszaki biztonsági követelmények érvényesítése érdekében írta elő. A Bányakapitányság a műszaki üzemi terv jóváhagyásával kapcsolatos hatósági előírásait a határozat 1-9. pontjában érvényesítette, amelyek indokolása a következő: az 1. pontban foglaltak a Bt. 27. (1) bekezdés és a Vhr. 14. (4), a 2. pont előírásai a Bt. 43. (2), a 3. pont rendelkezése ásványvagyon-gazdálkodási szempontok figyelembevételével lett meghatározva, a 4. pontban foglaltak a Bt. 27. (1-2), az 5. pont előírásai a Bt. 34. (5) bekezdés és a Vhr. 21. (1) alapján tartják fenn a szilikózisveszélyes minősítést, a 6. pont a Vhr. 14. (3-4), továbbá a Bt. 41. (7) és Vhr. 25. (5), a 7. pontban foglaltak a Bt. 35. (1) és a 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet 1., a 8. pont előírásai a Vhr. 25. (5-6) és 26. (7) c), a 9. pontban a Bt. 28. (2) szerint a felelős műszaki vezető és helyettese megbízását a 25/1994. (X. 14.) IKM rendelet előírásainak megfelelően a Bányakapitányság fenntartja.
5 A Bányakapitányság eljárásába bevont szakhatóság és kezelő előírását az alábbiak szerint érvényesítette: A 10. pont tartalmazza a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 36370-2/2011. számú szakhatósági hozzájárulásában foglaltakat. A 11. pontban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság I-478/2/2011. számú vagyonkezelői és természetvédelmi kezelői hozzájárulásában tett előírások szerepelnek. A műszaki üzemi tervben szereplő adatok helyességéért és teljességéért a kérelmező, továbbá a hites bányamérő felelősséggel tartozik. A Miskolci Bányakapitányság a műszaki üzemi tervet a Bt. 42. (1) és a Vhr. 26. (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva hagyja jóvá, és a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott illetékességgel járt el. Kérelmező az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetése alól részben mentesül, mert az általa befizetett felügyeleti díj az igazgatási szolgáltatási díj egy részét fedezi. A fennmaradó összeg befizetését a bányavállalkozó igazolta. A jogorvoslati lehetőségre vonatkozó felhívás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. (1) bekezdésében szerepel. A jogorvoslati eljárás díját az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet határozza meg. Miskolc, 2011. augusztus 18. Dr. Izsó István bányakapitány