Etka Anyóról. Szeged - 90 évesen is gyűrűn tornázik, spárgázik, és a nap 24 órájában derűs Etka Anyó. A fiataloknak azt üzeni: szeressék magukat, egy elvesztett munkahely után pedig nem érdemes keseregni. Egész alakos tükör a szobában, a háttérben szobakerékpár, az ajtófélfák között felszerelt tornászgyűrű lóg. A 90 éves Kártyikné Benke Etka, vagy ahogy mindenki szólítja, Etka anyó mindennapi munkaeszközei ezek. A testünk is látható anyag, tőlünk függ, hogy magabiztosan erőssé, egészségessé tesszük-e, és hogyan teremtjük meg a feldobott jókedvet doppingoló szerek nélkül" hangzik hitvallása. A Medián felmérése szerint tizenöt éves mélyponton van a magyar közhangulat, a közvélemény-kutató által megkérdezettek 91 százaléka szerint az országban rossz irányba mennek a dolgok. Hogy lehet ebben a stresszes, munkahelyet féltő világban fenntartani a jókedvet? Ha elvesztettem egy állást, biztos lesz jobb. Semmi sincs ok nélkül. Az én életemben is, ha nem úgy alakult valami, ahogy szerettem volna, mindig sokkal jobb következett mondta a derűt mindenekfelett hirdető Etka. Az igen jó kondiban lévő asszony elmondása szerint napi 24 órában dolgozik. A helyes testtartást, levegővételt, az Etka-jógát kikísérletező nő oktatókat nevel módszeréhez, valamint összeállítja az ehhez szükséges tananyagot is. Legfiatalabb tanítványa 9 éves, a legidősebb, elmondása szerint, ő maga. Nemcsak mondja, mutatja is a gerinccsavarást, de ha kell, fejen áll a tornászgyűrűn, vagy nevetve megcsinálja a francia spárgát. Takarítani viszont nem szeret.
Bámulatos, mire képes 90 éves korában. Nem azért nem porszívózok, mert nem bírnám, de a tanítványaim mindig segítenek a házimunkában. Már a férjem is azt mondogatta: a világ legjobb felesége az övé, de azért lehetne egy kicsit háziasabb mesélte nevetve Etka anyó. Módszere egyébként rendkívül egyszerű: csak úgy kell mozogni az embernek, ahogy azt csecsemőkorában tette. Ahogy a csecsemő hason fekve felemeli a fejét, a lapocka közötti gerincszakasz állandó mozgatása, a tüdő térfogatának növelése, a vérkeringés fokozása fizikai és szellemi frissességet ad mondta. Hogy bírja mindezt 90 évesen? Ahogy akarom! Az erő kimeríthetetlen magyarázza. Sok fiatalnak nincs jövőképe, fáradtak, unottak, rajtuk ül a világfájdalom vetettük fel. A többség még nem találja helyét a világban. Ennek első lépése, hogy legyen önbizalmuk, biztonságérzetük. És szeressék saját magukat! Az öndicséret nem csúnya dolog. Ha magamat nem szeretem, a másikra figyelésem is hamissá lesz vélekedett Etka anyó. Talán ennek a mérhetetlen pozitív életfelfogásnak is köszönhető, hogy március végétől szeptemberig 23 különböző életmódtáborban vesz majd részt Ásotthalomtól Törökországig. Felmenti a tiniket Mi a véleménye azokról a lányokról, akik az ásványvizet és a salátát részesítik előnyben, a csontsoványságot pedig trendinek tartják? A fiatalok mindig a felnőtteket utánozzák. Nem nekik, a szüleiknek kellene változniuk mentette fel a tiniket az életmód-specialista. Gondolatok az örök életről
Mint a láthatatlan öröklét kicsi része - két ember együttműködése közben - észrevétlenül helyet foglaltunk az anyaméhben. Később jeleztük, hogy megjöttünk. Édesanyánk segítségével emberi formát öltöttünk. Megszülettünk, felépítettünk magunknak egy testet. Mivel a látható anyag felett hatalmat kaptunk, a testünk mutatja be, hogy mennyire értjük, hogy az élet mi magunk vagyunk. A testünk az a látható anyag, amelyet mi mozgatunk. Tudjuk azt is, hogy a testünket, amíg benne vagyunk, tisztelni és szeretni kell. Olyan sokszor mondom, de nem lehet elégszer, hogy a testünk minden pici atomja az örök élet hordozója. Megsemmisülés nem létezik. Az élet megszüntethetetlen. A testünk addig mozdul, míg benne vagyunk. Tehát a láthatatlan, megsemmisíthetetlen örök élet mi magunk vagyunk. Ha eljutunk oda, hogy úgy érezzük, hogy e testben nincs már több feladatunk, köszönettel hagyjuk el, hogy eddig hordozott. Ha bárki a hozzátartozóink közül, akit nagyon szeretünk, eljut oda, hogy a feladatát a jelenlegi testi formájában elvégezte, de mi szeretnénk még magunk mellett tartani, úgy gondoljuk, hogy fájdalmunkban őt sajnáljuk. De ha megértettük, hogy az élet örök, és csak az állandóan változásban lévő testét hagyta el, akkor észrevesszük, hogy saját magunkat sajnáljuk, hogy milyen jó volt, amikor még volt nekünk. A test elhagyásával minden gondunk megszűnik. Nagyon érdekes élmény most számomra, hogy amikor mondom valakinek, akinek az édesapja hagyta el a testét, hogy most csak
visszament az örök hazába, oda, ahonnan jött, az örök otthonba, akkor meglepődve mondta nekem: Nahát, apukám az utolsó perceiben folyton azt hajtogatta, hogy hazamegy, haza akar menni. Mi azt hittük, hogy nincs magánál, hiszen itthon van. De milyen csodálatos, úgy látszik, az ember a végső perceiben megérzi, hogy most megy haza, vissza ahonnan jött, a láthatatlanba, ahonnan időközönként kiruccanunk. Újra megjelenünk valamilyen látható formában, de hogy mik voltunk, vagy mik leszünk a következőben, ezeket jobb, ha nem akarjuk megmagyarázni. Így sohasem tévedünk. A lényeg az, ahol most a jelenben vagyunk. Tudjunk úgy élni, hogy hozzuk ki magunkból mindazokat a képességeket, amelyekkel születtünk, saját magunk és környezetünk örömére. A jelent próbáljuk mindig széppé, hasznossá, tartalmassá tenni úgy, hogy jól érezzük magunkat a saját egyszemélyes lakhelyünkben, testünkben és azok is, akik velünk vannak. A múltat nem élhetjük, az elmúlt. A jövő meg még nincs. A jelen soha nem hagy el minket. Ha a jelenben mindig tudjuk úgy irányítani minden gondolatunkat, minden tevékenységünket, hogy képesek legyünk magunknak úgy örömet szerezni, hogy az másoknak is örömére, hasznára váljon, akkor a világ legboldogabb, és legszerencsésebb emberei közé helyezhetjük magunkat. Elmondhatjuk magunkról:a boldogság magam vagyok, agyvérszegény sosem vagyok. Mellkasomat domborítom, fejemet a helyén hordom. Gondolatom irányítom, frissen tartom véráramom. Rossz szokásaim elhagyom, tartósítom boldogságom. Mert ki megérti, hogy mit tehet, az mind a boldogság lehet. Érezzük, hogy élünk itt a légben, lebegünk a fénylő nap tükrében. Életerő átölel visz magával kedvesen, szerelmesen. Ha nem akarjuk megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, megváltoztatni a
megváltoztathatatlant, és nem ruházunk fel senkit olyan képességekkel, amellyel az nem rendelkezik, és magunktól sem várunk soha többet, mint amire az adott pillanatban képesek vagyunk, akkor soha nem érezzük magunkat csalódottnak. Tudjuk magunkról azt, hogy az emberi tudat az emberi elme fejlődése beláthatatlan, mert amíg ép aggyal, tudattal rendelkezünk, addig mindig fejlődőképesek vagyunk. Gondoljunk mindig arra: Reggel, ha kinyitom szemem, Érzem fény árad belőlem, Tudok szeretetet adni, Így jó Boldogságnak lenni! Te is, ha kinyitod szemed, Érzed fény árad belőled, Tudjál szeretetet adni, Oly jó,,boldogságnak lenni! Ha elhagyjuk a testünket, Tovább élünk, mint,,szeretet Azokban, akik szeretnek, Ők is,,boldogság lehetnek! Végtelen szeretet örömélményével: Etka Anyó