Hatóanyagok fizikai-kémiai tulajdonságai és a felszívódás összefüggése

Hasonló dokumentumok
Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István

Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István

Gyógyszer-élelmiszer kölcsönhatások

Helyi érzéstelenítők farmakológiája

Központi idegrendszerre ható vegyületek fizikai-kémiai jellemzése a farmakokinetikai tulajdonságok előrejelzése céljából

Gyógyszermolekulák megoszlási tulajdonságai

Kémiai alapismeretek 6. hét

A testidegen anyagok felszívódása, eloszlása és kiválasztása

Fordított fázisú ionpár- kromatográfia ( Reversed Phase Ion-Pair Chromatography, RP-IP-HPLC )

Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok

Biológiai membránok és membrántranszport

I. FARMAKOKINETIKA. F + R hatás (farmakon, (receptor) gyógyszer) F + R FR

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia

Toxikológiai ismeretek 1.

Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 12. hét

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika. Anyagvizsgálati módszerek

Dr. Dinya Elek egyetemi tanár

Gyógyszerészi kémia szigorlati tételek 2015/2016

Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál

Membránpotenciál, akciós potenciál

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018

Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS

Molekuláris tulajdonságok és membrántranszport

térrészek elválasztása transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? Milyen a membrán szerkezete? lipid kettısréteg, hidrofil/hidrofób részek

MÉRGEK SORSA AZ ÉLŐ SZERVEZETBEN ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont

Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet

Célkitűzés/témák Fehérje-ligandum kölcsönhatások és a kötődés termodinamikai jellemzése

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol

Savak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43

Oldódás, mint egyensúly

A diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban

BIOFIZIKA. Membránpotenciál és transzport. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet

1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok

Oldódás, mint egyensúly

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius

Nitrogéntartalmú szerves vegyületek. 6. előadás

Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek

Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.

Szekréció és felszívódás II. Minden ami a gyomor után történik

3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

OZMÓZIS. BIOFIZIKA I Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Savak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43

Dér András MTA SZBK Biofizikai Intézet

Az élethez szükséges elemek

BIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS

Definiciók Biológiai v. eliminációs felezési idő Biliáris recirkuláció Vérátfolyási sebesség Kompartment Központi kompartment Diurnális variáció

Gyógyszerhatóanyagok felszívódásának és szöveti megoszlásának modellezése in vitro nem sejtes módszerekkel

23. Indikátorok disszociációs állandójának meghatározása spektrofotometriásan

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Zrínyi Miklós

Biofizika 1 - Diffúzió, ozmózis 10/31/2018

A plazmamembrán felépítése

Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC)

Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS

GYÓGYSZERÉSZI KÉMIA KOLLOKVIUMI TÉTELEK 2011/2012

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét

Tubularis működések. A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) (Tanulási támpontok: 54-57)

Szilikagél szerkezete

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

Többértékű savak és bázisok Többértékű savnak/lúgnak azokat az oldatokat nevezzük, amelyek több protont képesek leadni/felvenni.

Biofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

Közös elektronpár létrehozása

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet

neutrális zsírok, foszfolipidek, szteroidok karotinoidok.

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok

FARMAKOKINETIKA. mit tesz a szervezet a gyógyszerrel a gyógyszer sorsa a szervezetben

GYÓGYSZERÉSZI KÉMIA KOLLOKVIUMI TÉTELEK 2008

MÉREGHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T

A módszerek jelentősége. Gyors-kinetika módszerek. A módszerek közös tulajdonsága. Milyen módszerekről tanulunk?

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000

HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Mozgófázisok a HILIC-ban. Módszer specifikus feltétel: kevésbé poláris, mint az állófázis vagy a víz Miért a víz?

Biodegradábilis, gyógyszerhordozó nanorészecskék

ORVOSI BIOFIZIKA. Damjanovich Sándor Mátyus László QT Szerkesztette

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39

CzB Élettan: a sejt

Szteránvázas vegyületek csoportosítása

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39

A farmakokinetika és farmakodinámia alapvető kérdései

Fémionok szerepe az élő szervezetben: a bioszervetlen kémia alapjainak megismerése

Táplákozás - anyagcsere

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

FEHÉRJÉK A MÁGNESEKBEN. Bodor Andrea ELTE, Szerkezeti Kémiai és Biológiai Laboratórium. Alkímia Ma, Budapest,

Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Vezikuláris transzport

Átírás:

Hatóanyagok fizikai-kémiai tulajdonságai és a felszívódás összefüggése Völgyi Gergely Semmelweis Egyetem, Gyógyszerészi Kémiai Intézet Továbbképző előadás 2014. október 4.

A gyógyszer szervezetbeni sorsát meghatározó folyamatok 1. A gyógyszer bejutása a szervezetbe 2. A hatóanyag szervezetbeni útja a célmolekulához - felszabadulás a gyógyszerformából - felszívódás, eloszlás 3. Kötődés a célmolekulához 4. A hatóanyag eltávolítása a szervezetből (metabolizmus, kiürülés) A gyógyszer szervezetbeni sorsát a hatóanyag és a szervezet molekulái közötti kölcsönhatás szabja meg.

Felszívódás, eloszlás Felszívódás (abszorpció): A hatóanyag útja az adagolás helyétől a véráramba. Felszívódás mértékét befolyásoló tényezők (biológiai és fizikai-kémiai tényezők): ph felszívódásban részt vevő felület nagysága a hatóanyag fizikai-kémiai tulajdonságai Eloszlás (disztribúció): A hatóanyag útja a véráramból a hatás helyére/helyeire. MEMBRÁNPENETRÁCIÓ

Membrán felépítése vizes fázis e =78 H 3 C N + H 3 C P - H 3 C N + H 3 C P - e ~ 40-50 e ~ 34 e ~ 20-25 H 3 C H 3 C e ~ 2 H 3 C H 3 C

Legfontosabb membránalkotó molekulák: foszfolipidek glikolipidek szfingomielin koleszterin

Az abszorpció mechanizmusa passzív diffúzió (koncentráció gradiens irányában) transzcelluláris paracelluláris aktív transzport (koncentráció gradiens ellenében) karrier molekulák, energiaigényes (facilitált diffúzió endocitózis, exocitózis ionpártranszport)

Gyógyszerszerűség (drug-likeness) Lipinski-féle 5-ös szabály Rossz abszorpció várható, ha: M w > 500 Da logp > 5 H-donor csoportok (NH+H) száma > 5 H-akceptor atomok (N+) száma > 10 kivéve: aktív transzport esetén

A hatóanyag szervezetbeni sorsát meghatározó fizikai-kémiai tulajdonságok oldhatóság (logs) ionizáció (pk a, logk) lipofilitás (logp) permeábilitás (logp e ) orális abszorpció, átjutás a vér-agy gáton

Ionizáció (sav-bázis tulajdonságok) Sav-bázis tulajdonságok leírása: Savi disszociációs állandó negatív logaritmusa (pk a vagy pk s ) Protonálódási állandó logaritmusa (logk) SAVAK: AH H + + A - K a = [A- ] [H + ] [AH] pk a = ph + log [AH] [A - ] BÁZISK: BH + H + + B K a = [B] [H+ ] [BH + ] pk a = ph + log [BH+ ] [B]

Savi és bázikus funkciós csoportok (néhány példa) Karboxilcsoport (karbonsavcsoport) pk a : 3-5 (2-7) H Fenolcsoport pk a : 9-11 H 3 C NH H Szulfonamid pk a : 9-10 Cl H N Alifás primer, szekunder vagy tercier amin H CH pk a : 8-10 3 NH HN H 3 C N H 2 N S S NH Aromás primer amin pk a : 2-5 H 2 N

Ionizációra képes gyógyszerek aránya ~ 50 % bázikus funkciós csoportot ~ 20 % savi funkciós csoportot ~ 10 % savi és bázikus csoportot is tartalmaz (amfoter) ~ 20 % semleges (nemionizálható) ChemMedChem 2013, 8, 242-255 World Drug Index (1999): 51596 gyógyszerből 32437 gyógyszer (63%) volt ionizálható

pk a érték jelentősége Meghatározza, hogy a molekula milyen ionizáltsági állapotban van különböző ph értékeknél Nemionizált forma: TRANSZPRT-forma (AH, B) Ionos forma: RECEPTR-forma (A -, BH + ) Ismerete nélkülözhetetlen: analitikai feladatokban (pl: logp meghatározáshoz, oldhatóság méréshez) technológiai kérdéseknél (pl: injekciós oldat készítése)

ph (étkezés után) ph (étkezés előtt) 5,00 (0,1 óra) 1,7 (1,4-2,1) 4,5-5,5 (1 óra) 4,7 (2 óra) 4,6 (2,4-6,8) 6,1 (5,8-6,2) 6,5 (6,0-7,0) máj A) jejunum (éhbél) 60 m 2 gyomor 0,11 m 2 B) hasnyálmirigy duodenum (patkóbél) 0,09 m 2 6,5 6,5 8,0 8,0 ileum (csípőbél) 60 m 2 colon (vastagbél) 0,25 m 2 5,0-8,0 A) epevezeték (epesavak és epe-fehérjék) B) hasnyálmirigy-vezeték (HC 3 - és emésztőenzimek)

Az ionizáció és a felszívódás összefüggése (példa) Barbitursav vs. barbitálok: Vegyület pk a Nemionizált forma aránya ph = 7,4-en R 1 R 2 N H NH Barbitursav ~ 4 ~0 % Barbitál 7,90 ~ 75 % Hexobarbitál 8,30 ~ 90 % Fenobarbitál 7,49 ~ 50 % Tiopentál 7,30 ~ 45 % A barbitursav hatástalansága a megfelelő transzport hiányának tudható be.

Makroállandó, mikroállandó Több ionizálható csoportot tartalmazó molekuláknál: Makroállandó: a molekula egészét jellemzi Mikroállandó: az egyes funkciós csoportok sav-bázis tulajdonságait jellemzi Pl: morfin (fenolos H + tercier aminocsoport) pk a1 : 8,32 pk a2 : 9,38

Példa Nitrazepám 2 N H N N pk a1 : 3,0 pk a2 : 10,4 széles ph tartományban (ph 5-9 között) semleges, töltés nélküli, lipofil (logp = 2,38) formában van jelen kedvező transzport felszívódásuk passzív diffúzióval nagy mértékű, agyi penetrációjuk gyors

Lipofilitás anyagi tulajdonság: milyen a vegyület affinitása az apoláris (lipofil) környezethez meghatározza a gyógyszerek szervezetbeni sorsát: felszívódást, eloszlást, fehérjekötődést, metabolizmust, kiürülést (farmakokinetika) a gyógyszertervezés kiemelt paramétere: változtatásával befolyásolhatók az ADME tulajdonságok

A lipofilitás jellemzése a megoszlási hányadossal Nernst: P oc C terminológia: P D (P app ) v o v híg oldatban: C P C valódi megoszlási hányados látszólagos megoszlási hányados o v pl. gyenge sav: HA P N oct [ HA] [ HA] o v P app [ HA] o [ HA] [ A v ] v logp = logp app + log (1 + 10 ph-pka )

logd logd A lipofilitás-ph profil 4 Lipophilicity profile 2 0-2 -4 A 2 4 6 8 10 12 ph (concentration scale) 4 Lipophilicity profile 2 0-2 -4 B 2 4 6 8 10 12 ph (concentration scale)

logd A lipofilitás-ph profil Lipophilicity profile 0-2 -4 X 4 6 8 10 12 ph (concentration scale)

Miért oktanol/víz rendszerben mérünk? jó prediktora a biológiai megoszlásnak sajátos tulajdonságai: 13,5 Å D: 10,34 2,36 M vizet old szerkezettel rendelkezik H

logp: az oktanol/víz megoszlási hányados logaritmusa miért ért el gyors sikert? egyszerű, könnyen átlátható, kezelhető abszolút érték, jól összehasonlítható P C C o v CH 3 H C 2 H S 5 NH C 2 H 5 N N N S N H H barbitál C 2 H 5 N N H NH N fenobarbitál H 3 C C 2 H 5 N H NH N tiopentál meloxikám 0,65 fenilbutazon 1,42 indometacin 2,85 3,43 3,47 3,51 Cl S CH

A gyógyszerek logp értéke -2 0 2 4 6 8 gyógyszerek 90% H H H H H 3 C + Br - N aszkorbinsav logp: -1,85 aktív transzporttal abszorbeálódik H metilhomatropin-bromid logp: -1,68 nem szívódik fel nem jut be az agyba S N N Cl klórpromazin logp: 5,34 jól felszívódik I I amiodaron logp: 7,57 raktározódik felezési idő: 25 nap N

A ph-megoszlás hipotézis Gyógyszerek abszorpciója passzív diffúzióval csak nemionizált, lipofil molekulák számára akadálytalan B + H + = BH + HA = A - + H + nemionizált forma ionizált forma logp logd logpe permeábilis nem / kevéssé permeábilis

Példa I. Benzokain, prokain N H 2 N H 2 N pk a : 2,5 logp: 1,89 pk a1 : 2,5 pk a2 : 8,9 logp: 1,92 a benzokain szöveti ph-n 100%-ban lipofil, nemionos alakban létezik (felületi érzéstelenítésre) a prokain szöveti ph-n 97%-ban ionizált formában van jelen

Példa II. Paracetamol HN pk a : 9,63 logp: 0,31 H gyenge savi karakter, alacsony lipofilitású a gyomor-bélrendszerben nemionizált formában van jelen per os alkalmazott készítményekből jól felszívódik

logp meghatározása egyéb rendszerekben I. Membránok sokfélesége miatt egyéb oldószerrendszerek/anizotrop rendszerek a biológiai megoszlás modellezésére Kritikus kvartett használata: logp oldószere oktanol / víz alkán /víz kloroform / víz PGDP / víz membrán típusa amfiprotikus inert (nincs H-donor, H-akceptor) főként H-donor főként H-akceptor

logp meghatározása egyéb rendszerekben II. Anizotrop rendszerek használata: Liposzóma/víz megoszlás (logp mem ) foszfolipidek + additívek (PC, PS, PI + zsírsavak, koleszterin, epesavak ) Ebben az ionos forma megoszlása is jelentős! Immobilizált mesterséges membránok (IAM)

A hatóanyag bejutása a központi idegrendszerbe A központi idegrendszert a vér-agy gát választja el a véredény rendszertől. A vér-agy gát (kapilláris ereiben szorosan illeszkedő endotél sejtek) funkciója: megakadályozza a központi idegrendszer működéséhez szükségtelen molekulák bejutását Vér-agy gáton történő penetráció: 1. Passzív diffúzió 2. Transzporter molekulák által mediált átjutás (aktív transzport): a) receptor-mediált transzport b) aktív efflux transzport c) karrier-mediált transzport

Átjutás a vér-agy gáton Passzív diffúzióval csak megfelelő lipidoldékonyságú (logp = 2 ± 0,5) kismolekulák jutnak át. molekulatömeg < 400 Da hidrogén-kötések száma < 8 logp o/v a vér-agy gáton való átjutással kevéssé korrelál logp = logp oktanol/víz logp ciklohexán/víz az agyi penetráció jobb prediktora

Példa metilhomatropin H 3 C + Br - N klórpromazin S H logp: -1,68 pk a : 9,24 logp: 5,34 logp app7,4 : 1,67 a metilhomatropin állandó töltéssel rendelkező, nagyon poláris molekula, nem jut át a vér-agy gáton a klórpromazin szöveti ph-n ~ 99%-ban protonált (BH+) formában van jelen, de a protonált forma is lipofil, így felszívódása jó, bejut a központi idegrendszerbe N N Cl

Köszönöm a figyelmet!