Vektorok összeadása, kivonása, szorzás számmal, koordináták

Hasonló dokumentumok
λ 1 u 1 + λ 2 v 1 + λ 3 w 1 = 0 λ 1 u 2 + λ 2 v 2 + λ 3 w 2 = 0 λ 1 u 3 + λ 2 v 3 + λ 3 w 3 = 0

VEKTOROK. 1. B Legyen a( 3; 2; 4), b( 2; 1; 2), c(3; 4; 5), d(8; 5; 7). (a) 2a 4c + 6d [(30; 10; 30)]

Az egyenes és a sík analitikus geometriája

Skaláris szorzat: a b cos, ahol α a két vektor által bezárt szög.

Koordinátageometriai gyakorló feladatok I ( vektorok )

Analitikus térgeometria

= Y y 0. = Z z 0. u 1. = Z z 1 z 2 z 1. = Y y 1 y 2 y 1

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Koordináta-geometria feladatgyűjtemény

Nagy András. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 2010.

5 1 6 (2x3 + 4) 7. 4 ( ctg(4x + 2)) + c = 3 4 ctg(4x + 2) + c ] 12 (2x6 + 9) 20 ln(5x4 + 17) + c ch(8x) 20 ln 5x c = 11

Koordináta-geometria feladatgyűjtemény (A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók)

I. feladatsor. 9x x x 2 6x x 9x. 12x 9x2 3. 9x 2 + x. x(x + 3) 50 (d) f(x) = 8x + 4 x(x 2 25)

Lineáris algebra zárthelyi dolgozat javítókulcs, Informatika I márc.11. A csoport

Megoldások. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

Érettségi feladatok Koordinátageometria_rendszerezve / 5

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Vektorok II.

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

Érettségi feladatok: Koordináta-geometria 1/5

Koordináta-geometria feladatok (középszint)

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

Síkbeli egyenesek. 2. Egy egyenes az x = 1 4t, y = 2 + t parméteres egyenletekkel adott. Határozzuk meg

Koordinátageometria. M veletek vektorokkal grakusan. Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1

9. Írjuk fel annak a síknak az egyenletét, amely átmegy az M 0(1, 2, 3) ponton és. egyenessel;

Koordinátageometria Megoldások

Vektoralgebra. 4. fejezet. Vektorok összeadása, kivonása és számmal szorzása. Feladatok

5. Analitikus térgeometria (megoldások) AC = [2, 3, 6], (z + 5) 2 következik. Innen z = 5 3. A keresett BA BC = [3, 2, 8],

Vektoralgebra. 1.) Mekkora a pillanatnyi sebesség 3 s elteltével, ha a kezdősebesség (15;9;7) m/s, a gravitációs gyorsulás pedig (0;0;-10) m/s 2?

Helyvektorok, műveletek, vektorok a koordináta-rendszerben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Koordináta-geometria

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

Vektorgeometria (1) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Analitikus geometria c. gyakorlat (2018/19-es tanév, 1. félév) 1. feladatsor (Síkbeli koordinátageometria vektorok alkalmazása nélkül)

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT. Koordináta-geometria

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria

= 7, a 3. = 7; x - 4y =-8; x + 2y = 10; x + y = 7. C-bôl induló szögfelezô: (-2; 3). PA + PB = PA 1. (8; -7), n(7; 8), 7x + 8y = 10, x = 0 & P 0;

Analitikus geometria c. gyakorlat

Síkbeli egyenesek Egy egyenes az x = 1 4t, y = 2 + t parméteres egyenletekkel adott. Határozzuk meg

I. Vektorok. Adott A (2; 5) és B ( - 3; 4) pontok. (ld. ábra) A két pont által meghatározott vektor:

Koordináta-geometria II.

Budapesti Műszaki Főiskola, Neumann János Informatikai Kar. Vektorok. Fodor János

, D(-1; 1). A B csúcs koordinátáit az y = + -. A trapéz BD

3 m ; a víz sodráé sec. Bizonyítsuk be, hogy a legnagyobb szöge os! α =. 4cos 2

Koordináta-geometria feladatok (emelt szint)

A kör. A kör egyenlete

Lineáris algebra mérnököknek

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Vektorok I.

ANALITIKUS MÉRTAN I. VEKTORALGEBRA. 1. Adott egy ABCD tetraéder. Határozzuk meg az alábbi összegeket: a) AD + BC = BD + AC.

5. előadás. Skaláris szorzás

Gyakorló feladatok I.

15. Koordinátageometria

Geometriai példatár 2.

15. Koordinátageometria

Minimum követelmények matematika tantárgyból 11. évfolyamon

EGYBEVÁGÓSÁGI TRANSZFORMÁCIÓK TENGELYES TÜKRÖZÉS

Matematika A1a Analízis

Egyenes és sík. Wettl Ferenc szeptember 29. Wettl Ferenc () Egyenes és sík szeptember / 15

Vektorok és koordinátageometria

Vektorgeometria (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Matematika a műszaki főiskolák számára. Matematikai feladatok

KOORDINÁTA-GEOMETRIA

O ( 0, 0, 0 ) A ( 4, 0, 0 ) B ( 4, 3, 0 ) C ( 0, 3, 0 ) D ( 4, 0, 5 ) E ( 4, 3, 5 ) F ( 0, 3, 5 ) G ( 0, 0, 5 )

Lineáris algebra mérnököknek

Exponenciális és logaritmusos kifejezések, egyenletek

V. Koordinátageometria

Fizika 1i, 2018 őszi félév, 1. gyakorlat

14. Vektorok. I. Elméleti összefoglaló. Vektor. Az irányított szakaszokat vektoroknak nevezzük:

A vektor fogalma (egyszer

1. Milyen parciális törtekre bontaná az alábbi racionális törtfüggvényt:

Feladatok az 1. Geometria gyakorlathoz Geometria 1 haladó szint (2011/2012 es tanév, 2. félév)

10. Koordinátageometria

Lin.Alg.Zh.1 feladatok

Geometriai példatár 1.

1. Szabadvektorok és analitikus geometria

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag. Mátrix rangja

Matematika (mesterképzés)

Koordináta-geometria alapozó feladatok

9. előadás. Térbeli koordinátageometria

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

1. Feladatlap - VEKTORALGEBRA. Műveletek vektorokkal. AD + BC = BD + AC. Igaz ez az összefüggés

Definíció: A tér irányított szakaszait vektoroknak nevezzük. Egy vektort akkor tekintünk adottnak, ha ismerjük a nagyságát és az irányát.

Vektoralgebra feladatlap 2018 január 20.

GEOMETRIA 1, alapszint

Az egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:

Vektorok. Wettl Ferenc október 20. Wettl Ferenc Vektorok október / 36

Számítógépes Grafika mintafeladatok

egyenletrendszert. Az egyenlő együtthatók módszerét alkalmazhatjuk. sin 2 x = 1 és cosy = 0.

Lin.Alg.Zh.1 feladatok

Definíció: A tér irányított szakaszait vektoroknak nevezzük. Egy vektort akkor tekintünk adottna, ha ismerjük a nagyságát és az irányát.

Síkgeometria 12. évfolyam. Szögek, szögpárok és fajtáik

Egyenes és sík. Wettl Ferenc Wettl Ferenc () Egyenes és sík / 16

Add meg az összeadásban szereplő számok elnevezéseit!

Matematika (Lineáris algebra és többváltozós függvények), NGB_MA002_2, 1. zárthelyi , 1A-csoport. Név:... Neptun:... Aláírás:...

4. Vektoralgebra (megoldások)

Geometria 1 összefoglalás o konvex szögek

HÁZI FELADATOK. 1. félév. 1. konferencia A lineáris algebra alapjai

A kör. A kör egyenlete

Testek. 16. Legyen z = 3 + 4i, w = 3 + i. Végezzük el az alábbi. a) (2 4), Z 5, b) (1, 0, 0, 1, 1) (1, 1, 1, 1, 0), Z 5 2.

Egy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása

Átírás:

Vektorok összeadása, kivonása, szorzás számmal, koordináták 1. Mik lesznek a P (3, 4, 8) pont C (3, 7, 2) pontra vonatkozó tükörképének a koordinátái? 2. Egy szabályos hatszög középpontja K (4, 1, 4), két szomszédos csúcsa A(3, 1, 5) és B(3, 2, 4). Adjuk meg a többi négy csúcs koordinátáit! 3. Az ABC D paralelogramma csúcsai A(3, 2, 5), B(0, 1, 0), C ( 5, 2, 7). Számítsuk ki a D csúcs koordinátáit! 4. Egy paralelogramma középpontja K ( 3, 2, 1), két szomszédos csúcsa A(1, 1, 3), B( 7, 0, 0). Adjuk meg a másik két csúcs koordinátáit! 5. Egy paralelepipedon egyik csúcsa az origó, az ebből kiinduló élek végpontjai A(3, 6, 4), B( 4, 7, 0), C (9, 1, 3). Számítsuk ki a többi négy csúcs koordinátáit! 6. Egy szabályos ötszög egyik csúcsának a koordinátái A(1, 0), középpontja az origó. Adjuk meg a többi csúcs koordinátáit! 7. Döntsük el, hogy kollineárisak-e a következő vektorpárok! a) a( 3, 4, 7) és b(2, 5, 1); b) c(12, 9, 15) és d(8, 6, 10) 8. Döntsük el, hogy az alábbi ponthármasok egy egyenesen vannak-e! a) A( 4, 5, 2), B(2, 0, 3), C (14, 10, 13); b) D(0, 3, 5), E(4, 0, 7), F (4, 18, 23); 9. Az adott A(4, 1, 3), B(5, 4, 1) pontokhoz meghatározandók a C (7, y, z) pont y, z koordinátái úgy, hogy az A, B, C pontok egy egyenesen legyenek. 10. Komplanárisak-e a 3a 4b; a+7b; a+43b vektorok? Skaláris szorzat 11. Az ABC szabályos háromszög oldalhossza 2. Számítsuk ki az AB AC szorzat értékét! 12. Adottak a(3, 2, 5) és b( 1, 0, 2) vektorok. Számítsuk ki a következő szorzatok értékét! ab, (3a 2b)a, (a b) 2, a 2. 13. A szögek kiszámítása nélkül döntsük el, hogy az alábbi vektorpárok hegyes-, derék- vagy tompaszöget zárnak be egymással: a) ( 3, 2, 0), (4, 1, 5); b) (1, 1, 9), (2, 1, 3); c) (1, 1, 1), ( 10, 7, 3); d) (5, 3, 4), (1, 1, 2).

14. Számítsuk ki az alábbi vektorok hosszát, és adjuk meg a velük egyirányú egységvektorok koordinátáit! a(8, 14, 8); b(0, 3, 0); c(14, 10, 13); d(4, 9, 10); e(24, 7); f (1, 1). 15. Számítsuk ki a következő vektorpárok szögét! a) a(7, 1, 6), b(2, 20, 1); b) g(4, 9), h(2, 5). 16. Adottak a(3, 6, 1) és b(12, 4, z) vektorok. Határozzuk meg z értékét úgy, hogy a és b merőlegesek legyenek egymásra! 17. Bontsuk fel az a(3, 6, 9) vektort a b(2, 2, 1) vektorral párhuzamos és rá merőleges összetevőkre! 18. Bontsuk fel az c(3, 6, 2) vektort a d(5, 4, 20) vektorral párhuzamos és rá merőleges összetevőkre. 19. Mekkora a v( 9, 1, 1) vektornak az a(5, 6, 30) irányú egyenesen lévő vetülete? 20. Bontsuk fel a v(13, 56) vektort az a(2, 7) és b( 3, 0) vektorokkal párhuzamos összetevőkre! 21. Adottak az a(2, 1, 1), b( 1, 3, 0), c(1, 0, 7) vektorok. Bontsuk fel a d(9, 9, 10) vektort a, b és c irányú összetevőkre! 22. Adjunk meg olyan vektort, amely felezi az a( 1, 4, 8) és b( 5, 4, 20) vektorok szögét! Vektoriális szorzat 23. Számítsuk ki annak a paralelogrammának a területét, amelynek élvektorai a és b: a) a( 4, 1, 2), b(5, 2, 7); b) a(1, 7), b( 3, 2). 24. Számítsuk ki az ABC háromszög területét, ha a) A(0, 0, 0), B( 1, 4, 7) C (5, 2, 1); b) A(3, 6), B(2, 7) C (4, 4). 25. Számítsuk ki az ABC háromszög B csúcsához tartozó magasság hosszát és az a csúcsnál lévő szöget, ha a csúcsok koordinátái: A(1, 1, 2), B(5, 6, 2), C (1, 3, 1). 26. Adjuk meg az x és y értékeket úgy, hogy a c(x, y, 16) merőleges legyen az a(1, 5, 4) és b( 1, 3, 1) vektorokra.

Vegyesszorzat 27. Mekkora az a(2, 3, 4), b(2, 3, 1), c(1, 2, 3) vektorok által felfeszített paralelepipedon térfogata? 28. Számítsuk ki az ABC háromszög területét, és az ABCD tetraéder térfogatát! Határozza meg az ABCD tetraéder D csúcsához tartozó magasságát! A(2, 1, 1), B(5, 5, 4), C (3, 2, 1), D(4, 1, 3); 29. Döntsük el, hogy komplanárisak-e az alábbi vektorhármasok: (2, 3, 1), (1, 1, 3), (1, 9, 11); 30. Döntsük el, hogy egy síkban vannak-e az alábbi pontnégyesek: (1, 2, 1), (0, 1, 5), ( 1, 2, 1), (2, 1, 3); 31. Válasszuk meg z értékét úgy, hogy az a(4, 1, 2), b(1, 2, 3), c(3, 3, z) vektorok komplanárisak legyenek. 32. Döntsük el, hogy az alábbi vektorhármasok lineárisan függetlenek-e: a) ( 4, 2, 1), (0, 4, 3), ( 4, 6, 4); b) (0, 0, 0), (2, 9, 7), ( 1, 1, 0); c) ( 2, 3), (4, 1), (1, 5). 33. Döntsük el, függetlenek-e az alábbi vektorok: a( 1, 5, 19), b(17, 1, 4), c( 8, 9, 10), d(1, 0, 0). Síkok, egyenesek, metszések 34. Határozzuk meg a sík egy pontjának és egy normálvektorának a koordinátáit, ha egyenlete: a) 2x+5y 4z=11, b) 2x 11y=7, c) 6x=13. 35. Határozzuk meg az egyenes egy pontjának és egy irányvektorának koordinátáit és írjuk fel egyenes vektorparaméteres előállítását, ha egyenletrendszere a) x 2 y 5 z 7 2 3 6 b) 1 z+8 x 3 y 5 16 36. Írjuk fel a P(1, 5, 7) ponton átmenő n(1, 1, 2) normálvektorú sík egyenletét! 37. Írjuk fel a P(2, 5, 5) ponton átmenő xy síkkal párhuzamos sík egyenletét! 38. Írjuk fel az A(2, 1, 3) ponton átmenő és a 2x 7y+5z=6 síkkal párhuzamos sík egyenletét! 39. Írjuk fel az A(1,2,3) és B(5, 4, 3) pontok által meghatározott szakasz felezőmerőleges síkjának az egyenletét!

x 2 40. Írjuk fel az A(2, 4, 3) pontra és 3 y 4 z 5 egyenesre illeszkedő sík egyenletét! 41. Írjuk fel az M pontra illeszkedő, és az a és b vektorokkal párhuzamos sík egyenletét! M(1, 2, 1), a(1, 1, 1), b(2, 2, 3) 42. Írjuk fel az A(3, 2, 1) pontra illeszkedő, az a(1, 2, 1) vektorral párhuzamos és 2x+5y z=3 síkra merőleges sík egyenletét! 43. Írjuk fel az A(0, 0, 0) pontra illeszkedő, az x y+z=1 és a 2x 3y 5z=2 síkokra merőleges sík egyenletét! 44. Írjuk fel az ABC sík egyenletét, ha A(4, 0, 2) B( 1, 2, 3), C(5, 1, 3)! 45. Van-e olyan sík, amelyik illeszkedik az A(1, 2, 3), B(2, 1, 5), C(3, 4, 7), D(5, 1, 2) pontokra? x 2 y 46. Írjuk fel az z és az x 8 z y8 2 egyenesek által meghatározott sík 3 4 2 3 egyenletét! 47. Az S síkra az origóból bocsátott merőleges talppontja P(2, 1, 1) pont. Írjuk fel az S sík egyenletét! 48. Az e egyenesre az origóból bocsátott merőleges talppontja P(3, 4) pont. Írjuk fel az e egyenes egyenletét! 49. Írjuk fel az A(1, 2, 3), B(2, 1, 5) pontokat összekötő egyenes paraméteres egyenletrendszerét ill. egyenletrendszerét! 50. Írjuk fel annak az egyenesnek a vektorparaméteres egyenletét illetve egyenletrendszerét, amely illeszkedik a P pontra és párhuzamos a v vektorral! a) P(3, 2, 1), v(1, 3, 4) b) P(7, 2, 5), v(0, 0, 1) 51. Egy háromszög csúcspontjainak koordinátái: A( 4, 1), B(2, 3), C(0, 5). Írja fel az A csúcsból induló súlyvonal egyenletét! 52. Egy háromszög csúcspontjainak koordinátái: A(-3,0), B(5,0) és C(3,6) Számítsa ki a háromszög köré írható kör középpontjának koordinátáit! x 2 y 1 z 5 egyenesek normál- 5 3 2 x 2 y 3 53. Írjuk fel az z és az 4 2 transzverzálisának egyenletrendszerét! 54. Írjuk fel a 2x 5y+z=3 és a 3x y+2z=7 síkok metszésvonalának egyenletrendszerét! 55. Határozzuk meg az e egyenes és az S sík döféspontját! a) e: r(t)=(3, 2, 1)+t( 1, 3, 4) és S: 2x 5y+2z+7=0 b) e: 1 z+8 x 3 y és S: 3x y+4z= 31 5 16

Távolság, szög 56. Határozzuk meg a P(5, 7, 2) pontnak a Q( 2, 3, 4) ponton átmenő és n(1, 2, 1) normálvektorú síktól való távolságát! 57. Határozzuk meg az 54. feladatban szereplő két sík távolságát! 58. Számítsuk ki a 2x y+5z=7 és az 5x+2y z=3 síkok hajlásszögét! 59. Legyenek adottak az OA (4, 0, 2), OB ( 1, 2, 3), OC (2, 4, 5) vektorok. Határozzuk meg az OC egyenes és OAB sík hajlásszögét! 60. Számítsuk ki az P pontnak az e egyenestől való távolságát! a) P(1, 1, 2) és e: b) P( 3, 1, 4) és e: x 4 y 2 2 3 x 1 y 1 t z 1 61. Számítsuk ki az P pontnak az S síktól való távolságát! a) P(3, 4, 5) és S: x 1 4t s y 3 t 2s z 4 2t 3s b) P( 2, 2, 1) és S: 6x+5y 7z 11=0 62. Határozza meg a P(5, 6, 7) pont távolságát az A(2, 0, 0), B(0, 1, 0), C(0, 0, 3) pontokon átmenő síktól! 63. Számítsa ki az x 17t y 2t egyenes és az x+2y 3z=1 sík távolságát! z 1 t 64. Határozzuk meg az e egyenes és az S sík szögét! a) e: r(t)=(3, 2, 1)+t( 1, 3, 4) és S: 2x 5y+2z+57=0 b) e: 1 z+8 x 3 y és S: 3x y+4z= 31 5 16 65. Határozza meg az alábbi egyenesek szögét! a) x 1t y t z 4 t és x 1t y 3 t z 2 2t z 5

b) c) x 1t y 2 3t z 5 4t és x 2 y 3 z és 4 2 x 4 y 2 2 3 z 5 x 2 y 1 z 5 5 3 2 66. Határozzuk meg az x 2 y 3 z és az x 2 y 1 z 5 egyenesek távolságát! 4 2 5 3 2 67. Határozzuk meg a 2x 5y=3 és a 3x y=7 egyenesek szögfelezőinek egyenletét! 68. Határozzuk meg a 2x 5y+z=3 és a 3x y+2z=7 síkok szögfelező síkjának (síkjainak) egyenletét!