dr. Tombácz Endre Tájgazdálkodás és az árvízi tározók, és ennek speciális esete a Beregi tározó
Miért kellettek VTT projektek? Rendkívüli árvizek a Tisza völgyében 1998-2001, 2006 Kiegészítő Biztonsági szelepek szükségessége A Tisza-mente aszállyal, árvízzel és belvízzel egyaránt veszélyeztetett volta Öko Zrt.
Miért kellettek VTT projektek? 2. beavatkozások megvalósítása csökkentheti: a védekezési, helyreállítási költségeket az egyes készültségi szinteknek megfelelő állapotok fenntartására költött összeget A 2001. évi tavaszi Felső-Tiszai töltésszakadás után csak a helyreállítás az állam számára közel 60 milliárd Ft-ba került. A 2006- os tavaszi árvíz okozta kár kb. 120 milliárd Ft volt a Tisza-völgyben. A tervezett Nagykunsági tározó térségében a 2006. évben felmerült árvíz-védekezési védekezési é költségek k a 10.03. 03 árv.véd.. szakaszt érintően - 400 millió Ft-ot tettek ki. Ugyanez év május folyamán a KÖTIVIZIG területén az árvíz-védekezési védekezési kiadások meghaladták 4 450 Millió Ft.- ot.
A VTT általános célrendszere Fő célkitűzés: az emberek és javak védelme az árvizekkel szemben, integrálva a Tisza, mellékfolyói l és árterületeik t ökológiai fejlesztésével, a VTT-nek mindemellett a tiszai Alföld tekintetében tetébe új lehetőségeket etősége et kell biztosítania ta a a vidékfejlesztés számára A fejlesztés célállapota: a Tisza teljes hazai szakaszán a levonuló jégmentes árvíz szintje az érvényes mértékadó árvízszintet ne haladja meg, azaz az ehhez képest felső korlátként 1,0 m-rel magasabban levonuló árvíz szintje legalább 1,0 m-rel csökkenjen. A tervezői számítások szerint, a Tisza teljes hossza mentén mintegy 1,5 milliárd m 3 víztömeg kivezetése eredményez mintegy 1 m-es vízszintcsökkentési hatást. Öko Zrt.
Miről is van szó a tározóknál? Az árvízszintek csökkentésének rendkívül hatékony módja lehet az árvízcsúcsok levágása, azok vízmennyiségének időleges kivonása a vízfolyásból. Erre a célra a mentesített területen, megfelelő adottságú helyeken síkvidéki árvízi tározókat lehet létesíteni, ahol az árvíz levonulásáig tározzák ák a kivont vízmennyiséget, majd azt követően visszaengedik a mederbe.
A tározó projektek konkrét céljai Árapasztási célú, szabályozható vízbevezetés a Tiszából Gyors, szabályozható leürítés a Tiszába Árvizek kizárása Vízvisszatartás a tározóban a maximális tározási szintig Tájgazdálkodási célú rendszeres vízpótlás lehetőségének megteremtése Öko Zrt.
A fő ok a Klímaváltozás Az éves középhőmérsékletek változásának területi eloszlása az 1980-2009 időszakban Hőhullámos napok száma (napi középhőmérséklet > 25 C) az 1980-2009-es időszakban, rácsponti trendbecslés alapján Az éves csapadékösszeg %- os változása 1960 és 2010 között (forrás OMSZ) A csapadék tekintetében megnőtt a szélsőséges helyzetek gyakorisága, azaz az átlagosnál bőségesebb csapadékkal rendelkező napok száma, vagy tartós szárazsággal járó időszakok hossza. Kevesebb a csapadékos nap országos átlagban, ahogy a jelenhez közelítünk. A száraz időszakok hossza jelentősen megnövekedett a 20. század eleje óta. Egyre jellemzőbb lett, hogy a csapadék rövid ideig tartó, intenzív záporok, zivatarok formájában hullik le, ami növeli a lefolyást, a levezetési igényt, csökkenti a beszivárgást, ugyanakkor az aszályok miatt a vízigény is jelentősebb.
Ami a VTT pályázatokban megjelent: A tájgazdálkodás a víz megtartására, szétterítésére építő gazdálkodási rendszer kidolgozása, melynek alapja: Vízkormányzási rendszer Megfelelő agrártámogatási rendszer Megfelelő kereskedelmi és értékesítési hálózat Megfelelő vidékfejlesztési rendszer A tározó projektek csak az első, mostani tájgazdálkodásiak csak a második lépést szolgálják!
Amit az EU-nak igértünk: A tározó megépítése során megteremtjük a tájgazdálkodási célú hasznosítás lehetőségét : A be- és kieresztő műtárgyak küszöbszintjét úgy határozták meg, hogy a mélyártér éyá legalacsonyabb acso térszintjeit tje t meghaladó adó árvizeket már ki lehessen vezetni a területre, ha erre igény van. A csatornarendszer rendbetétele ugyan elsősorban a kivezethetőséget szolgálja, de tájgazdálkodási igény esetén ahhoz is segítséget nyújt. Az anyagnyerőhelyeket úgy kívánjuk kialakítani (pl. rézsű), hogy azoknak a későbbiekben vizes élőhely funkciója is lehessen. Külön tervek állnak rendelkezésre arra, hogy a meglévő csatornarendszerre hogyan lehet ezeket rákötni, azért, hogy megfelelő lő utánpótlást t kapjanak. k
Célmeghatározás a jelenlegi tervekhez Akiépítendő rendszereknek lehetőséget kell nyújtania akétféle szélsőség kezelésére, tehát egyszerre kell képesnek lenni a szabályozott vízbevezetésre, és a szükségtelen mennyiségek tározására kivezetésére. Ehhez megfelelően kialakított és fenntartott műtárgyak és csatornarendszer és tározási lehetőségek szükségesek. Tehát arendszer a mostanihoz (2010-2012) hasonló helyzetek kezelését ét is meg tudná oldani. A vízigények kielégítése érdekében olyan belső vízkormányzási rendszerre van szükség, mely: összeköti amegfelelően tagolt térszinteket képes a vizet a kívánt időben biztonsággal végigvezetni a tározók és környékük mélyebb vonulatain alkalmas a vízfelesleg tározására vissza-, illetve továbbvezetésére alkalmas avízhiány pótlására
A Beregi tározó speciális eset Tagoltság, domborzat, tájhasználatok, természeti védettség, micek stb.
A Beregi tározó speciális eset 2. Szép régi fogasléces műtárgy a Makocsa csatornában. Az űrfelvételen látszik a Makocsát körülvevő holtág maradványok, micek rendszere. Ezek vízborítottságának biztosítása lenne a tájgazdálkodási fejlesztés egyik célja.
Ami korlátként akkor megjelent: Atermelők esetleges ellenállása, a munkaigényesebb - számukra adott esetben bonyolultabb - technológia bevezetése, vagy csak a változtatás ténye miatt. A javasolt tájgazdálkodáshoz kapcsolódó, megfelelő támogatási formák hiánya. A felvásárlások jelenlegi (nagyüzemi, egyszerre nagy tömegű, homogén árut igénylő) rendszere, atermény termény-eladhatóság eladhatóság miatt.
Köszönöm a figyelmet