INNOVÁCIÓS KONFERENCIA Pannon Egyetem Mőszaki Informatikai Kar Innovatív kutatások a Georgikon Karon Taller János Tudományos fımunkatárs Növénytudományi és Biotechnológia Tanszék, Biotechnológia Csoport 2010. március. 11.
A szarvasgomba (Tuber aestivum) termesztéstechnológiájának kifejlesztése hazai körülményekre Dr. Szeglet Péter, egyetemi docens (szeglet@georgikon.hu)
Projektindítás: 2006. évben innovációs szerzıdést kötöttünk a VERGA (Veszprémi Erdıgazdaság) Zrt.-vel 1 ha-os terület betelepítésére szarvasgombával mikorrhizált facsemetékkel: mogyoró, törökmogyoró, kocsányostölgy, csertölgy, feketefenyı, erdeifenyı, gyertyán, kocsánytalan tölgy.
Szentgál Élı 2006 db Elhalt 2006 1000 Élı 2007 800 Elhalt 2007 600 Élı 2008 400 Elhalt 2008 200 Élı 2009 Elhalt 2009 0 A telepítés eredményességét tükrözi, hogy évrıl évre kevesebb pótlás szükséges. 2007-ben egy másik termıhelyen, Gyulafirátót határában is létesítettünk egy mikorrhizás ültetvényt Gyulafirátót db 140 120 100 80 60 40 20 0 Élı csemeték Elhalt csemeték 2008 2009 év
A szentgáli ültetvény abba a korba lépett, hogy vizsgálható a kiültetett csemeték gyökere, megállapítható a mikorrhizáltság mértéke, valamint az esetleges átmikorrhizálódás, más gombafajokkal (kontamináció).
Az alkalmazott eljárással sikerült elérnünk, hogy a csemetékre oltott nyári szarvasgomba domináns partnerként maradt meg a gazdanövények számára.
A jelenleg még csak ígéretesnek nevezhetı technológiával reményeink szerint a telepítést követı 10-12. évben az ültetvény termıre fordul, azaz megjelennek a nyári szarvasgomba termıtestei.
Új típusú, környezetbarát haltenyésztési technológia a hagyományos halastavi struktúrákon, nagy értékő ragadozó halak nevelésére Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék, Dr. Bercsényi Miklós, egyetemi tanár bm@georgikon.hu
A hazai hagyományos haltenyésztés ponty központú. A ponty piaca egyre zsugorodik, a fogyasztók a szálkamentes, (többnyire ragadozó) halakat keresik.
A hagyományos tógazdasági technológiával csak 2-3% ragadozó hal termelhetı. A tavat trágyázzák, az elfolyó víz minısége romlik.
A ragadozó halak számára (csuka, süllı, harcsa, pisztráng) eddig kifejlesztett tápok jelentıs mértékben tengeri hal liszten alapultak: halból hal (indokolatlan környezeti pazarlás) A fejlesztés alatt álló új technológia szerint a harcsákat megtanítottuk növényi alapú tápot fogyasztani. A kannibalizmus csökkentésére és a keletkezı iszap redukálására új tartási és iszapkezelési módot fejlesztünk.
Dr. Makó András egyetemi docens mako@georgikon.hu
A projekt célja Egy olyan információs rendszer kidolgozása, amely magába foglalja: a) a földminıség on-line térinformatikai eszközökkel történı térképi megjelenítését, b) a földminıség és egyéb kritériumok (pl. racionális mőtrágya felhasználás) alapján történı növénytermesztési modellezést, c) a szántóföldi földhasználattal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség támogatását, illetve az ágazati irányítással és piaci szereplıkkel való közvetlen kommunikáció biztosítását.
A D-e-Meter rendszer funkciói: (1) adatszolgáltatás a gazdáknak - földek minısége, talajtani viszonyai (2) a talajtermékenység, a földérték, a talajtani információ, a vetésszerkezet térképi megjelenítése (3) elektronikus táblatörzskönyv - online adatgyőjtı modul (visszakereshetı) - adatszolgáltatási kötelezettség támogatása (4) földhasználat-tervezés támogatása - pl.: talajvédı talajmővelés megalapozása, a vetésváltás racionalizálása (5) a közvetlen ágazati kommunikáció biztosítása természettudományos alapokon nyugvó termékenység becslés a termékenység szinten tartása, esetleg növelése fenntartható gazdálkodás folytatása > földvédelem új támogatási formák, a pénzek hatékonyabb elosztása
Mezıgazdasági értékelés Gyep értékelés
Erdészeti értékelés
D-e-Meter pontmátrix
Közgazdasági értékelés
Molekuláris Genetikai Eljárások a Parlagfő Elleni VédekezV dekezés Hatékonys konyságának nak NövelN velésére Taller János taller@georgikon.hu Növénytudományi és Biotechnológia Tanszék, Biotechnológia Csoport,
Fejlesztési célok: - növényvédıszer rezisztens parlagfő jelenlétének és viszonylagos arányának kimutatása egy adott területen - a különbözı parlagfő pollenallergének jelenlétének és viszonylagos arányának kimutatása egy adott területen Eredmények: Izoláltuk a triazin-származékok, valamint az ALS-gátlók (acetolaktátszintáz-gátló) célgénjeit. Molekuláris genetikai értelemben jellemeztük a rezisztenciát okozó mutációkat. A mutációk gyors detektálására alkalmas molekuláris eszközöket és detektálási technológiát fejlesztettünk ki. Izoláltuk a legfıbb pollenallergiát okozó parlagfő gént. Jelenleg: - a glifozát célgén izolálásán dolgozunk - további pollenallergiát okozó génváltozatokat izolálunk
Mi lehet a gyakorlati haszna a fentieknek? 1) Meg lehet határozni a veszélyes gének elterjedését mikro (pl. szántóföldi) és makro (országos) értelemben egyaránt. 2) Az optimális védekezési eljárás(ok)/gyomirtó kiválasztása mikro szinten. 3) Hozzájárulhatnak a védekezési eljárások átfogó fejlesztéséhez. A kifejlesztett eszközök más gyomfajokra is adaptálhatók Dr. Béres Imre Komplex monitoring Precíziós termelési eljárások részévé válhat?
Tel: 30/322-8446 taller@georgikon.hu K ösz szönöm a figyelm et!