Homoktalajok tulajdonságai
Ismétlés a talajok fontosabb fizikai tulajdonságai Térfogattömeg Sűrűség Összporozitás Víznyelő képesség Vízáteresztő képesség Holt víz Hasznos víz Szerkezet
Ismétlés a talajok fontosabb kémiai tulajdonságai T érték (CEC) Bázistelítettség (B%, V%) Aktuális savanyúság (ph) Rejtett savanyúság y1 hidrolitos savanyúság: nem permanens töltésekhez kapcsolódik y2 kicserélhető savanyúság: permanens töltésekhez kötött
Homoktalajok általános tulajdonságai Ásványi és szerves kolloidokban szegények Nagy vízáteresztő képesség Gyenge víztartó képesség Kis DV Aszály és erózió érzékenység Kevés természetes tápanyagkészlet
A homok eredete Nagy része negyedkorban lösszel együtt keletkezett Folyóvízi szállítás, szél áthalmozta Jellemző mérettartomány: 0,1-0,3 mm
Homoktalajok szerkezete és pórusviszonyai Aggregálódásuk csekély: mikro és makro aggregátumok hiánya, többnyire elemi szemcsék jelenléte Többnyire nagyméretű pórusok Pórustérfogatuk alacsony (40%) Térfogattömegük: 1,6 1,8 g/cm3 Tömörödésre hajlamosak
Homoktalajok vízgazdálkodási tulajdonságai Víznyelő és vízvezető képességük nagy Felszínre kerülő nedvesség lassan szivárog be A talajba került nedvesség gyorsan átszivárog Talajvízből történő nedvesség pótlás csekély DV: 2-3% Raktere gyorsan telítődik, de a tárolt vízmennyiség kevés
Magyarország talajainak vízgazdálkodása, és annak okai Nagy Nagy homok homoktart. tartalom (10,5 10.5% %) Nagy agyagtart. (11%) Nagy agyagtart. 11% Szikesedés Szikesedés(10%) 10 % Láposodás Láposodás (3%) 3% Jó Kedvezőtlen Sekély termőréteg termőréteg 8.5% Sekély (8,5 %) Könnyű textúra11% (11%) Könnyű textúra Közepes Agyag-felhalmozódás Agyagfelhalmozódás 12% (12%) Mérsékelt szikesedés. Mérsékelt szikesedés 3% (3%) Jó (31%) Jóvízgazdálkodás vízgazdálkodás 31%
Homoktalajok javításának lehetőségei 1800 as évek: homokterületek lecsapolása a Nyírség területén Jelentős területek szabadulnak fel Lápok réti talajok Homokhátak kiszáradtak mozgásuk intenzívebbé vált Felhalmozott szervesanyag csökkent
Vetésváltás - zöldtrágyázás Elővetemény gyökerei behálózzák a talajt Szerkezet kialakítása Jelentősen növelik a talaj szervesanyag tartalmát Jellemző növények: Csillagfürt Somkóró Rozsos szöszösbükköny Olajretek
Istálló trágyázás Csekély állatlétszám Jelentősen csökkenti a savanyúságot
Szalmatrágyázás Nyers szalmát műtrágyával és vízzel komposztálják, területen műtrágyával szétterítik és alászántják. Száraz aszályos nyarak, lebomlás nem kedvező a felszínen tarlóégetés
Műtrágyázás 60 as évektől jelentős Nem helyes műtrágyázás jelentős talajsavanyító hatás Felelősség!!!! Érzékeny talaj növény rendszer Kimosódásuk jelentős lehet
Meszezés Jelentősen javul a talajok kémiai állapota (ph, y1) Nő a kicserélhető Ca tartalom Oldható N tartalom csökkenése Felvehető K, P mennyiség nő Megnövekedett mikrobiális aktivitás Terméseredmények növekedése
Tőzeges/lápföldes trágyázás Tőzeget, műtrágyát, istállótrágyát szórnak a felszínre, majd 20 35 cm aláforgatják Jelentősen javul a talajok víztartó képessége
Tartós/réteges homokjavítás Talajjavításra alkalmas anyag 60 45 30 cm mélységben leforgatják 1 cm-es kolloidokban gazdag csík létrehozása Lassú feltáródás Anyag: istállótrágya, bentonittal/tőzeggel kevert istállótrágya, speciális javító anyagok, komposztok, zöldtrágyanövények
Homoktalajok javítása helyben fellelhető ásványi/szerves anyagokkal Nagy agyag és szervesanyag tartalmú anyagok használata, pl réti talaj felső 80 cm-es részének bemunkálása homoktalajon, komposzthoz kevert agyagos föld Jelentős javulás, DE milyen terület hasznosítása a kitermelt anyagok helyén
Homoktalajok javítása hígtrágya, barnaszén, zeolit dezaggregátumokkal Hígtrágya + tüzelésre alkalmatlan barnaszén/lignit/szalma + zeolit nedvesen ledarálják (dezaggregálják) Javul a nedvesség gazdálkodás, tápanyag, szervesanyag tartalom, szerkezet
Mesterséges talajjavító anyagok Szintetikusan előállított talajkondicináló szerek (kalcium hidroxid, vinilacetát, metilészter VAMA, hidrolizált akril nitril HPAN) Szerkezetképződés T érték növekedés Terméstöbblet Bitumen, gumigyári hulladék Lebomlásuk nem ismert!!!!!
Homok talajok osztályozása Váztalajok Futóhomok Humuszos homok Barna erdőtalajok Barna föld Agyagbemosódásos barna erdőtalaj Podzolos barna erdőtalaj? Kovárványos barna erdőtalaj
ARENOSOLS (A latin arena - homok szóból) Durva textúrájú gyengén fejlett ásványi talajok, melyek képződésében meghatározó volt a talajképző kőzet homokon képződtek
Az Arenosolok kiterjedése kb. 400 millió ha, minden égövön megtalálhatók, változatos formákat hozva létre (Namíbia)
FELSZÍNI szint nincs homokos szövetű talajanyag ARENOSOLS
Minősítők Prefix qualifiers Lamellic Hypoluvic Hyperalbic Albic Rubic Brunic Hydrophobic Protic Folic Technic Endosalic Endogleyic Fractiplinthic Petroplinthic Pisoplinthic Plinthic Ferralic Haplic RSG Arenosols Suffix qualifiers Ornithic Gypsiric Calcaric Tephric Hyposalic Dystric Eutric Petrogleyic Turbic Gelic Greyic Placic Hyperochric Yermic Aridic Transportic Novic Lamellic Arenosol (Dystric)