A településtípusok, megyék és nagyvárosok középiskoláinak néhány eredményességi mutatója

Hasonló dokumentumok
2. A magyar középiskolák fejlődése

Tájékoztató. A képzés célja:

Tájékoztató. A képzés célja:

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

2. A magyar középiskolák fejlődése

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2. AZ EREDMÉNYESSÉGI MUTATÓK (INDIKÁTOROK)

A tárgyalások elhalasztásának adatai a helyi bíróságokon, büntető ügyszakban év

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata

Magyar Orvosi Kamara Baranya Megyei Területi Szervezete. Magyar Orvosi Kamara Bács-Kiskun Megyei Területi Szervezete

Jogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei

Területi Kormányhivatalok fogyasztóvédelmi szervezeti egységeinek elérhetőségei:

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

2. A vizsgált mutatók (indikátorok)

4. Útban a hozzáadott érték meghatározása felé

Jogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

Fellebbezési arányok a év során a helyi bíróságokon befejezett, és a évben a megyei másodfokú bíróságra érkezett perek mennyisége alapján

Foglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT 2006 január

A Magyarországon telepített traffipaxok országos listája

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: augusztus október 15.

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete

Jogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei

6500 Baja, Déri Frigyes sétány Budapest, Bajcsy- Zsilinszky Endre út Budapest, Erzsébet krt. 2.

Középiskola-típusonkénti mutatók

A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Fogyasztóvédelmi Osztály

14. sz. melléklet. Jogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei

Az ügyfélkapcsolati helyek nyitvatartási ideje és telefonszáma. T-Pont üzletek Cím Telefonszám Faxszám Nyitvatartási idő

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI

2013. január május hónapok közrendvédelmi helyzete

2015. évi LXXV. törvény

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek

HÖT-ök napi készenléti szolgálati létszáma 54%-os egységes tartalékképzéssel (megyei bontásban)

Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány

Oktatási Hivatal. Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2012/2013. tanévben december

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

I. rész: Azonosító adatok

Magyar joganyagok - Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság - alapító okirata, mó 2. oldal - módszertani feladat- és hatáskörében ellátja a Korm. re

Összesítő táblázat a feladatellátási hely típusa szerint Közoktatási statisztika 2003/2004

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

Adminisztráció

I. rész: Kérelmező személy adatai

A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve

FŐOSZTÁLYVEZETŐ: Patai Péter. TELEFON: 72/ FAX: 72/

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

T/236. számú törvényjavaslat. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló évi LXIV. törvény módosításáról

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁGOK ELÉRHETŐSÉGEI

Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2018/2019. tanévben

Oktatási Hivatal. Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2011/2012. tanévben december

F.3. számú függelék. Fogyasztóvédelmi szervezetek, hatóságok, békéltető testületek

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Járványosan terjed az influenza

STATISZTIKAI JELENTÉSEK

FELÜGYELETI SZERVEK. II. FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG elérhetőségek:

Heringes Anita és Gúr Nándor országgyűlési képvisel ő Budapest

Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Lassabban terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza

NAPKÖZBENI ELLÁTÁS BÖLCSŐDÉK

A 2014/2015-ös tanévi idegen nyelvi mérés országos jelentésének elemzése

KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26.

5. RÉSZTVEVŐ CSAPATOK

EREDMÉNYEK ÖSSZESÍTÉSE Célnyelvi mérés, 2015

A békéltető testületi eljárás megindítása

7621 Pécs, Mátyás király u. 32. (A cím egy saroképület, a Váradi Antal utca felől közelíthető meg.)

Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest

Statisztikai Jelentések

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai július FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai


TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚLIUS

Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

INTERCASH PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

KÉSZÍTETTE : GEDE ESZTER FŐIGAZGATÓ GYŐRI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

Statisztikai Jelentések

ITT KELL IGÉNYELNI A NYUGDÍJAT

IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest

3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések

Az EGYSZA lap kitöltése

EREDMÉNYEK ÖSSZESÍTÉSE Idegen nyelvi mérés, 2016

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza

Összefoglaló a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről

EREDMÉNYEK ÖSSZESÍTÉSE Idegen nyelvi mérés, 2016

STATISZTIKAI JELENTÉSEK

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

Átírás:

NEUWIRTH GÁBOR A településtípusok, megyék és nagyvárosok középiskoláinak néhány eredményességi mutatója I. A középiskolákban folyó munka eredményessége számos mutatóval jellemezhető, ezek között beszélünk állapotot és fejlődést jelző mutatókról. Az állapotot jelző eredményességi mutatók egy meghatározott időszakaszban (év, öt év, évtized) jellemzik egy iskola vagy iskolacsoport munkájának egy vonását; a fejlődést jelző eredményességi mutatók pedig vagy egy hosszabb időszakra vonatkozóan jellemzik egy eredményességi mutató változását, vagy a diákok valamilyen szociális, kulturális indikátorához viszonyítják az adatokat. A következőkben néhány ilyen eredményességi mutatót ismertetünk az ország településtípusaira, megyéire és nagyvárosaira vonatkoztatva. 1 E mutatók az iskolák tanulóinak szereplését mutatják a felsőoktatási felvételi vizsgákon, a középiskolai tanulmányi versenyeken, a kompetenciavizsgálatokon és a 2005. évi érettségi vizsgákon. A felsőoktatási felvételi vizsgák eredményességi mutatói A felsőoktatási felvételre vonatkozó több száz eredményességi mutató közül az alábbiakban hármat mutatunk be, ezek a felvételi arányok jelzője (felvettek száma/12. osztályos tanulók száma), a felvételi írásbeli dolgozatok átlagos pontszámának mutatója és a felvételi vizsgát tevők nyelvtudásának mutatója (nyelvvizsgaszám/felvettek száma). Felvételi arányok A felvételi arányokat jelző mutató azt fejezi ki, hogy száz 12. osztályos középiskolai tanuló közül hány kezdheti meg tanulmányait egyetemen vagy főiskolán az érettségi évében. 2 1 A cikk az Országos Közoktatási Intézetben folyó, két évtizedre vonatkozó kutatás eredményeit mutatja be. E kutatás eredményeiről évente megjelenik A középiskola néhány mutatója c. kiadvány, amelynek utolsó kötetei a www.oki.hu honlapról a Tudástár/Intézményi folyamatok web-helyen láthatók. 2 A felvételi arányokat jelző mutatók nem tartalmazzák a külföldi felsőoktatási intézményekben és a hazai lelkészképző karokon továbbtanulók adatait.

KÖZÉPISKOLAI EREDMÉNYEK 65 A felvételi arányok településtípusonként az 1. táblázatban láthatók: A felvételi arányok (F/L) településnagyság szerint, idősorban 1. táblázat Településméret népesség szerint 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Budapest 19,1 20,8 21,3 20,0 21,4 24,6 26,8 28,2 32,0 31,3 30,3 34,2 35,5 39,7 20,6 34,1 100 000 felett 27,7 28,6 30,1 30,6 33,2 35,9 39,1 40,0 40,8 41,3 40,3 50,2 52,4 54,6 30,2 47,5 50 001 100 000 24,8 26,8 27,9 28,5 30,6 33,2 34,4 35,7 36,9 33,7 36,6 47,0 47,5 47,8 27,9 42,0 25 001 50 000 21,6 23,2 26,5 25,6 26,4 27,3 30,1 30,8 34,4 31,3 32,8 41,4 44,5 44,9 24,9 38,7 10 001 25 000 22,6 23,9 26,0 25,8 27,9 31,0 31,5 32,5 33,8 31,9 33,0 40,6 41,6 44,3 25,4 38,0 5 001 10 000 16,6 20,7 22,3 21,6 22,3 24,6 25,1 27,0 30,7 29,9 25,8 26,2 38,4 39,8 20,9 31,4 5 000 alatt 18,4 20,9 22,2 19,5 20,7 22,0 21,9 25,3 27,3 22,8 19,4 25,3 29,4 35,5 20,4 26,2 Összesen 22,8 24,3 25,8 25,4 27,3 29,8 31,8 33,0 35,1 33,8 33,9 40,8 43,5 45,8 25,3 39,3 Legmagasabb a felvételi arány a százezer lakos feletti nyolc Budapest nélkül számított nagyváros (Debrecen, Pécs, Miskolc, Szeged, Győr, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Kecskemét) iskoláiban. Ezt követik az 50 100 ezer lakosú városok (Szombathely, Szolnok, Tatabánya, Kaposvár, Békéscsaba, Veszprém, Zalaegerszeg, Eger, Dunaújváros, Sopron, Nagykanizsa) iskolái. (Érd 1997-ben került be az 50 100 ezres kategóriába.) Harmadik helyen 1999-ig a 10 25 ezer lakosú, negyediken a 25 50 ezer lakosú városok iskolái voltak, de 2000-től helyet cseréltek. A főváros iskolái eddig nyolcszor a hatodik, ötször az ötödik helyen voltak, cserélgetve ezt a két helyet az 5 10 ezer lakosú városok iskoláival. A hetedik helyen 1994 óta az ötezer fő alatti települések iskolái találhatók. A településtípusok közötti különbség 1992-ben csökkent, majd 1993-tól 1997-ig folyamatosan növekedett; az 1998-as és 1999-es visszaesés után 2002-ig tovább növekedett, majd az utolsó két évben ismét csökkent. Aggasztó az a jelenség, hogy 2004-ben a legalacsonyabb és a legmagasabb felvételi arányú településtípus közötti különbség csaknem két és félszerese volt az 1992. évinek. A felvételi arányok (a felsőoktatásba felvettek száma a 12. évfolyamosok létszámához viszonyítva) megyék szerint az 1. ábra szerint alakultak. 1. ábra A felvételi arányok (F/L) megyénként, két időszakban 50 45 40 35 30 25 20 % Győr Szabolcs Hajdú Bács Zala Tolna Vas Heves Borsod Csongrád Szolnok Baranya Fejér 1991 1995 Békés Komárom Veszprém Pest Budapest Somogy Nógrád 2000 2004

66 NEUWIRTH GÁBOR Meglepő, hogy a három első helyen olyan gazdasági helyzetét tekintve eltérő megye iskolái foglalnak helyet, mint Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar. A 2000 2004. évi és az 1991 1995. évi felvételi arányok szerinti sorrendben elfoglalt helyek különbségével is mérhető a megyék fejlődése. Az utolsó öt évben az 1991 1995 közötti időszakra vonatkoztatott helyezéshez képest Hajdú-Bihar és Tolna megye iskolái 6, Fejér megyéé 4 hellyel léptek előre, viszont Somogy és Baranya megyéé 4-et léptek hátra. Sajnálatos, hogy a legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú megyék közötti különbség növekedése tapasztalható: 1996-ig folyamatos volt a növekedés, aztán 1998- ban és 1999-ben időlegesen csökkent a differencia, de 1999-ben, 2000-ben és 2002-ben ismét növekedett, az elmúlt két évben újra csökkent. A 2004. évi különbség 71%-kal volt magasabb az 1991. évinél. A százezer lakos feletti nyolc nagyváros, tizenegy 50 100 ezer lakosú város, két kisebb lélekszámú megyeközpont és Esztergom adatait vettük figyelembe. E városok elemzésekor nem szabad elfelejtenünk, hogy a megállapítások nem kizárólag az adott településen lakó tanulók eredményeit tükrözik, mert a figyelembe vett intézmények diákjainak 40 60%-a más településekről jár be az iskolákba. Az érdeklődő olvasó találhat összefüggéseket egy adott megye és a hozzá tartozó nagyvárosok mutatói között. 2. táblázat A felsőoktatási felvételek arányainak (F/L) alakulása a nagyvárosokban, két időszakban Város Sorrend F/L, % Sorrend F/L, % Békéscsaba 12. 27,98 14. 39,33 Debrecen 10. 28,76 3. 49,12 Dunaújváros 13. 27,97 19. 33,57 Eger 4. 31,48 4. 48,31 Esztergom 18. 23,12 16. 38,59 Győr 7. 30,90 2. 52,01 Kaposvár 14. 27,06 17. 35,68 Kecskemét 1. 34,81 6. 47,35 Miskolc 5. 31,07 8. 45,50 Nagykanizsa 16. 26,02 15. 39,12 Nyíregyháza 2. 34,52 1. 52,39 Pécs 11. 28,42 12. 44,51 Salgótarján 19. 22,67 20. 32,85 Sopron 21. 18,96 18. 34,23 Szeged 6. 31,07 10. 45,07 Székesfehérvár 15. 26,25 7. 45,53 Szekszárd 22. 14,57 22. 31,84 Szolnok 9. 28,92 5. 48,14 Szombathely 17. 25,51 11. 44,87 Tatabánya 20. 20,31 21. 32,64 Veszprém 8. 29,00 13. 41,08 Zalaegerszeg 3. 32,90 9. 45,12 Különbség a 38,28 29,17 a) A legmagasabb és legalacsonyabb F/L arány között.

KÖZÉPISKOLAI EREDMÉNYEK 67 Az elmúlt öt évben az első helyeken Nyíregyháza, Győr, Debrecen, az utolsókon Szekszárd, Tatabánya, Salgótarján, Dunaújváros középiskoláinak tanulói álltak. Az 1991 1995. és a 2000 2004. évi felvételi arányok szerinti sorrendben elfoglalt helyek különbségével is mérhető a nagyvárosi iskolák fejlődése. Az utolsó öt évben Székesfehérvár nyolc, Debrecen hét, Szombathely hat, Győr öt, Szolnok négy hellyel lépett előre, ugyanakkor Dunaújváros és Zalaegerszeg hat, Kecskemét és Veszprém öt, Szeged négy hellyel esett vissza. A felvételi írásbeli dolgozatok pontszámai A felvételiző diákok nagy többsége 3 az elmúlt évig megírt egy vagy két közös írásbeli érettségi-felvételi dolgozatot (biológia, fizika, kémia, matematika, angol, német, francia) vagy egységes írásbeli dolgozatot (magyar, történelem, földrajz, közgazdaságtan, olasz, orosz, spanyol). E dolgozatok eredményeinek átlagai alapján összemérhetők tehát a középiskolák. (Egy-egy dolgozatra maximum 15 pont volt adható.) Az írásbeli dolgozatok átlagait településnagyság szerint a 3. táblázat mutatja. 3. táblázat A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei településnagyság szerint, 1992 1996 és 2000 2004 Településnagyság 1992 1996 2000 2004 Sorrend Átlagos pontszám Sorrend Átlagos pontszám Budapest 4. 8,41 3. 7,11 100 000 felett 1. 8,74 1. 7,37 50 001 100 000 3. 8,59 2. 7,14 25 001 50 000 6. 8,30 4. 6,95 10 001 25 000 5. 8,33 5. 6,78 5 001 10 000 7. 8,08 7. 6,28 5 000 alatt 2. 8,67 6. 6,73 Országos átlag 8,48 7,07 Legmagasabb az írásbeli dolgozatok átlageredménye a százezer lakos feletti nyolc nagyváros iskoláiban. A második harmadik helyen a legtöbb évben az 50 100 ezer lakosú városok, a harmadik negyediken a 25 50 ezer lakosú városok, az ötödik hatodik helyen a 10 25 ezer lakosú városok középiskolái voltak. Az utolsó hely a legtöbb évben az 5 10 ezer lakosú városoké. Érdekes, hogy a legkisebb települések iskolái 1996-ban és 1999-ben a legjobb átlagokat érték el, illetve 1993-ban, 1995-ben és 2002-ben második helyen voltak, három évben a negyedik, és négy évben a hatodik helyet foglalták el. A főváros iskoláiból kikerülők átlagai a legkisebb településekhez hasonlóan évről évre más helyet foglalnak el a sorrendben: a második helyet háromszor, a harmadikat négyszer, az ötödiket is négyszer, és a hatodikat kétszer. Az írásbelik pontszámának átlagai a megyékben a 2. ábra szerint alakultak. 3 Az iskolák mutatóinak megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a tanulók egy része olyan felsőoktatási intézménybe felvételezik, ahol nem kell írásbeli dolgozatot írnia.

68 NEUWIRTH GÁBOR pont 9,5 9 8,5 8 7,5 7 6,5 6 Hajdú Baranya A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei megyénként Bács Győr Zala Vas Tolna Csongrád Szolnok Budapest Veszprém Somogy Békés 1992 1996 2000 2004 Komárom Pest Szabolcs Fejér Heves Borsod Nógrád 2. ábra Az utolsó öt évben Hajdú-Bihar, Baranya és Bács-Kiskun megye iskoláiban érték el a legmagasabb írásbeliátlagot, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében pedig a legalacsonyabbat. A megyék fejlődésére lehet következtetni a sorrendben való elhelyezkedés változásából. Az utolsó öt évben Hajdú-Bihar megye iskolái 8, Jász-Nagykun-Szolnok megyéé 6, Pest megyéé 3 helyezéssel voltak jobbak, viszont Veszprém megyéé 8, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Fejér megyéé 6, Vas megyéé 4 és Borsod-Abaúj- Zempléné 3 hellyel voltak rosszabbak az 1992 1996 közötti időszakhoz képest. Ha a felvételiarány és az írásbeliátlag közös elemeit keressük 1991 és 2004 között, azt mondhatjuk, hogy mindkét tekintetben kiemelkedő Hajdú-Bihar, Győr-Moson- Sopron és Bács-Kiskun megye, mindkét szempontból jobb az átlagnál Zala, Tolna, Vas és Csongrád, viszont gyenge eredményű Nógrád, és mindkét szempontból az átlag alatti Pest, Fejér, Komárom-Esztergom, valamint Békés megye. Az írásbelipontszám átlagai a nagyvárosokban a 4. táblázat szerint alakultak. Az 1999 2004 közötti időszakban a legjobb átlagú írásbeli dolgozatokat Debrecen, Zalaegerszeg, Pécs és Kecskemét, a leggyengébbeket Salgótarján, Dunaújváros, Miskolc, Tatabánya és Eger iskoláinak a tanulói írták. A nagyvárosok iskoláinak fejlődésére lehet következtetni a sorrendben való elhelyezkedés változásából. Az utolsó öt évben Szolnok iskolái tíz, Debrecené nyolc, Soproné hét, Békéscsabáé és Esztergomé öt helyezéssel jobbak, viszont Dunaújváros iskolái tíz, Veszprémé nyolc, Nagykanizsáé hét, Kaposváré négy, valamint Szegedé és Győré három hellyel rosszabbak az 1992 1996-os helyezésekhez képest. A legmagasabb és legalacsonyabb írásbeli átlaggal rendelkező nagyvárosok közötti különbség a két ötéves periódust összehasonlítva némileg növekedett.

KÖZÉPISKOLAI EREDMÉNYEK 69 A nagyvárosi tanulók felvételi írásbeli dolgozatainak átlageredményei, 1992 1996 és 2000 2004 Város 1992 1996 2000 2004 Sorrend Átlag Sorrend Átlag Békéscsaba 19. 8,1 14. 7,0 Debrecen 9. 8,7 1. 7,9 Dunaújváros 11. 8,5 21. 6,5 Eger 17. 8,3 18. 6,8 Esztergom 14. 8,4 9. 7,2 Győr 7. 8,9 10. 7,2 Kaposvár 12. 8,5 16. 7,0 Kecskemét 2. 9,2 4. 7,6 Miskolc 20. 8,1 20. 6,7 Nagykanizsa 10. 8,6 17. 6,9 Nyíregyháza 13. 8,4 12. 7,1 Pécs 1. 9,2 3. 7,7 Salgótarján 22. 7,8 22. 6,2 Sopron 18. 8,2 11. 7,2 Szeged 3. 9,1 6 7,5 Székesfehérvár 16. 8,4 15. 7,0 Szekszárd 8. 8,9 7. 7,5 Szolnok 15. 8,4 5. 7,6 Szombathely 7. 9,0 8. 7,4 Tatabánya 21. 7,8 19. 6,7 Veszprém 5. 9,1 13. 7,1 Zalaegerszeg 4. 9,1 2. 7,8 Különbség a 1,8 2,0 a) A legmagasabb és a legalacsonyabb írásbeli átlagú nagyváros között. 4. táblázat A felsőoktatási felvételre jelentkezők nyelvvizsgáinak aránya Napjainkban az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány nemcsak a felsőoktatási tanulmányokra jelentkezők esetében jelenthet többletpontszámot, hanem ez a tudás a munkaerő-piaci elhelyezkedésnek is fontos összetevője. Egy középiskola idegen nyelvet oktató munkájának eredményességét jelzi a nyelvvizsgával rendelkező tanulók száma, még akkor is, ha jól tudjuk, hogy e mutatót nagymértékben befolyásolják iskolán belüli (két tanítási nyelvű iskolák, nyelvtagozatos osztályok, világbanki szakközépiskolák stb.), illetve iskolán kívüli tényezők is (nyelvtanulás magánúton, külföldi utazás lehetőségei). Az egyetemi, főiskolai tanulmányokra jelentkező tanulók nyelvtudását a jelentkezési lapon közölt és igazolt nyelvvizsgák alapján összesítettük. A felvételre jelentkezők nyelvvizsgaarányait (Ny/J) településtípusonként az 5. táblázat mutatja.

70 NEUWIRTH GÁBOR 5. táblázat A nyelvvizsgával rendelkezők aránya a felvételizők körében településnagyság szerint, 1991 1995 és 2000 2004 Településtípus Jelentkező (J) Nyelvvizsga (Ny) Ny/J, % Jelentkező (J) Nyelvvizsga (Ny) Budapest 41 703 18 957 45,5 52 960 26 702 50,4 100 000 felett 41 995 14 855 35,4 60 054 27 538 45,9 50 001 100 000 24 971 7 833 31,4 36 795 16 299 44,3 25 001 50 000 21 240 5 660 26,6 30 594 12 585 41,1 10 001 25 000 25 423 6 641 26,1 38 213 15 039 39,4 5 001 10 000 7 035 1 444 20,5 12 388 3 898 31,5 5 000 alatt 1 602 347 21,7 3 308 875 26,5 Ny/J, % Összesen 163 969 55 737 234 312 102 936 Átlag 34,0 43,9 6. táblázat A nyelvvizsgával rendelkező felvételizők száma és aránya, 1991 1995 és 2000 2004 Megyék, főváros Jelentkező (J) Nyelvvizsga (NY) NY/J, % Jelentkező (J) Nyelvvizsga (NY) NY/J, % Baranya 6 369 2 255 35,4 9 212 4 292 46,6 Bács-Kiskun 7 886 2 434 30,9 12 218 5 308 43,4 Békés 5 439 1 321 24,3 8 450 3 225 38,2 Borsod-Abaúj-Zemplén 12 481 3 344 26,8 17 667 6 638 37,6 Csongrád 8 547 2 697 31,6 11 206 4 838 43,2 Fejér 5 581 1 865 33,4 8 684 3 444 39,7 Győr-Moson-Sopron 8 221 3 409 41,5 12 022 6 237 51,9 Hajdú-Bihar 9 687 3 054 31,5 14 742 5 626 38,2 Heves 5 868 1 405 23,9 7 756 3 323 42,8 Jász-Nagykun-Szolnok 6 500 1 774 27,3 9 459 3 242 34,3 Komárom-Esztergom 4 386 1 066 24,3 6 186 2 653 42,9 Nógrád 2 566 476 18,6 3 454 1 335 38,7 Pest 8 129 2 056 25,3 13 087 5 943 45,4 Somogy 4 535 1 127 24,9 6 475 2 525 39,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 8 509 1 869 22,0 13 889 4 841 34,9 Tolna 3 813 1 043 27,4 5 663 2 649 46,8 Vas 4 104 2 079 50,7 6 029 2 909 48,3 Veszprém 5 861 2 263 38,6 8 058 3 771 46,8 Zala 5 330 2 033 38,1 7 145 3 442 48,2 Budapest 40 023 18 167 45,4 52 910 26 695 50,5 Összesen 163 835 55 737 234 312 102 936 Országos átlag 34,0 43,9 A nyelvvizsgák aránya a főváros iskoláiban a legmagasabb. A legtöbb évben második helyen a százezer lakos feletti nyolc nagyváros, a harmadikon az 50 100 ezer lakosú városok diákjai voltak. A negyedik és ötödik helyen a 25 50 ezer és a 10 25 ezer lakosú városok iskolái, a hatodik és a hetedik helyen az 5 10 ezer lakosú városok és a legki-

KÖZÉPISKOLAI EREDMÉNYEK 71 sebb települések iskolái váltogatták egymást. A felvételre jelentkezők nyelvvizsgaarányai a megyékben a 6. táblázat szerint alakultak. Az utolsó öt évben a nyelvvizsgák aránya a legmagasabb volt Győr-Moson-Sopron megye, a főváros és Vas megye iskoláiban, legalacsonyabb pedig Jász-Nagykun- Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén intézményeiben. A megyék iskoláinak fejlődésére lehet következtetni a két ötéves ciklus (1991 1995, illetve 2000 2004) mutatóinak a változásából. Legnagyobb volt a fejlődés Nógrád, Pest, Tolna, Heves, Komárom-Esztergom és Somogy megyében, legkevésbé növekedett a nyelvvizsgaarány Vasban, a fővárosban, Fejérben, Hajdú-Biharban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú megye közötti különbség 1991 és 1999 között 26% és 36% között ingadozott, a 2000 2003. években 20% alá esett, 2004-ben viszont felemelkedett 25%-ra. A nyelvvizsgaarányok a nagyvárosok iskoláiból felvételre jelentkezőknél a 7. táblázat szerint alakultak. A nagyvárosok sorrendje a nyelvvizsgaarányok alapján, 1991 1995 és 2000 2004 7. táblázat Város Sorrend Ny/J, % Sorrend Ny/J, % Békéscsaba 21. 21,6 19. 38,2 Debrecen 8. 36,2 15. 41,5 Dunaújváros 16. 27,0 22. 31,3 Eger 15. 28,1 9. 48,1 Esztergom 18. 26,2 12. 47,0 Győr 3. 42,9 1. 52,6 Kaposvár 19. 25,3 20. 37,2 Kecskemét 6. 36,8 6. 49,9 Miskolc 14. 31,2 16. 41,0 Nagykanizsa 12. 34,1 11. 47,1 Nyíregyháza 20. 23,1 17. 40,8 Pécs 5. 38,0 4. 50,0 Salgótarján 22. 19,2 18. 40,0 Sopron 9. 36,1 2. 52,2 Szeged 10. 35,7 3. 50,8 Székesfehérvár 7. 36,7 13. 44,5 Szekszárd 13. 31,5 10. 47,9 Szolnok 17. 26,7 21. 37,2 Szombathely 1. 47,5 5. 50,0 Tatabánya 23. 17,7 14. 42,2 Veszprém 4. 39,8 8. 49,3 Zalaegerszeg 11. 35,7 7. 49,7 Különbség a 29,9 21,3 a) A legmagasabb és legalacsonyabb Ny/J-arány között. Az utolsó öt évben a felsőoktatási felvételekre jelentkezők nyelvvizsgáinak aránya a legmagasabb Győr, Sopron és Szeged iskoláiban, legalacsonyabb pedig a dunaújvárosi, a szolnoki és a kaposvári tanulók esetében.

72 NEUWIRTH GÁBOR A 2000 2004-es időszakban Tatabánya kilenc, Sopron és Szeged hét, Eger és Esztergom hat hellyel lépett előre, ugyanakkor Debrecen hét, Székesfehérvár és Dunaújváros hat hellyel esett vissza az 1991 1995-ös évekhez képest. A különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb nyelvvizsgaarányú nagyvárosok között jelentősen csökkent. A középiskolai tanulóknak szervezett versenyek Az iskolák nevelési-képzési stratégiái eltérőek. Vannak olyan oktatási intézmények, amelyek nagy súlyt helyeznek diákjaik versenyeken való megmérettetésére, mások ezt nem szorgalmazzák különösképpen, mégis kiváló oktatómunkát folytatnak. Ezt a szempontot figyelembe kell vennünk akkor, amikor az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken (OKTV), az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken (OSZTV) és az egyéb országos tanulmányi versenyeken elért helyezések alapján kialakult iskolasorrendekből vonunk le tanulságokat. A továbbiakban az áttekinthetőség kedvéért a versenyek értékelésénél pontszámítást alkalmazunk 4. Egy iskolacsoport intézményei akár megyénként, akár település-, akár várostípusonként alakítjuk ki a csoportokat statisztikai szempontból természetesen nem hasonlíthatók össze a versenyeken szerzett pontok alapján, hiszen nyilvánvalóan egy kisebb megye iskoláinak nincs olyan esélye a pontok megszerzésére, mint egy nagyobbnak. Ezért az egyes iskolacsoportok pontjait a csoportban lévő tanuló létszámának figyelembevételével hasonlítjuk össze (pontszám/száz 12. osztályos tanuló). Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek Az iskolák tanulói által szerzett OKTV-pontszámokat településtípusonként a 8. táblázat mutatja. 8. táblázat A száz tanulóra jutó átlagos OKTV-pontszámok településnagyság-kategóriánként, 1991 1995 és 2000 2004 Településnagyság Budapest 1. 21,88 1. 22,83 100 000 felett 2. 13,49 2. 12,33 50 001 100 000 5. 8,50 3. 10,45 25 001 50 000 6. 7,91 5. 9,02 10 001 25 000 4. 8,53 7. 4,19 5 001 10 000 7. 3,23 6. 4,27 5 000 alatt 3. 10,57 4. 9,46 Különbség a 18,65 18,64 a) A legmagasabb és a legalacsonyabb átlagú településtípus között. 4 1. helyezés = 10 pont, 2. helyezés = 9 pont, 3. helyezés = 8 pont,... 9. helyezés = 2 pont, 10. helyezés = 1 pont, minden dicséret = 0,5 pont.

KÖZÉPISKOLAI EREDMÉNYEK 73 A száz tanulóra jutó OKTV-pontszámok szerinti sorrendben mindkét időszakban első helyen a főváros, másodikon a százezer lakos feletti nyolc nagyváros iskolái voltak, az utolsó hely az utolsó öt évben a 10 25 ezer lakosú kisvárosok iskoláié volt. A 3 6. helyeken a többi település iskolái váltogatták egymást: összességében harmadik helyen az 50 100 ezer lakosú városok, a negyediken az 5 ezer lakos alatti kistelepülések, az ötödiken a 25 50 ezer lakosú városok, a hatodikon pedig az 5 10 ezer lakosú városok voltak. Érdekes, hogy a legkisebb települések a vizsgált 19 év alatt a sorrend minden helyén előfordultak már. A fővárosi iskolák száz tanulóra jutó OKTV-pontszáma majdnem kétszerese annak, amit a 100 000-nél népesebb városok iskolái produkáltak. Az egyre kisebb népességű városok egyre szerényebb pontszámot mutattak fel Budapesthez képest. Az 50 100 ezres városok iskoláinak pontszámát a főváros 2,2-szeresen, a 25 50 ezres városokét 2,5-szeresen, az 5 10 ezres városokét több mint 5-szörösen haladta meg. Adataink lehetővé teszik, hogy megvizsgáljuk, vajon az egyes megyék iskoláinak helyzete hogyan változott azon a ranglétrán, melyet az OKTV-ken elért pontszámok alapján állítottunk össze. Ezt a 9. táblázat mutatja. A megyék sorrendje a száz tanulóra jutó OKTV-pontszámok alapján, 1991 1995 és 2000 2004 9. táblázat Megyék, főváros Baranya 3. 15,01 2. 15,55 Bács-Kiskun 8. 10,71 13. 7,04 Békés 18. 5,77 4. 13,87 Borsod-Abaúj-Zemplén 14. 6,94 14. 6,51 Csongrád 4. 14,66 5. 12,74 Fejér 17. 5,94 18. 5,57 Győr-Moson-Sopron 2. 16,25 3. 14,50 Hajdú-Bihar 6. 13,09 7. 10,47 Heves 12. 7,18 9. 8,96 Jász-Nagykun-Szolnok 11 8,00 16 6,27 Komárom-Esztergom 7 11,54 15 6,37 Nógrád 13 7,01 20 2,21 Pest 5 13,86 6 11,29 Somogy 19 5,44 17 5,58 Szabolcs-Szatmár-Bereg 20 2,93 19 2,43 Tolna 9. 10,56 11. 8,24 Vas 16. 6,81 10. 8,81 Veszprém 15. 6,85 8. 9,80 Zala 10. 9,98 12. 8,14 Budapest 1. 21,72 1. 22,83 Különbség a 18,80 20,62 a) A legmagasabb és a legalacsonyabb átlagú megye között.

74 NEUWIRTH GÁBOR Az OKTV-ken az elmúlt öt évben a legtöbb pontot a főváros, Baranya, Győr-Moson- Sopron és Békés megye iskolái szerezték, a legkevesebbet pedig Nógrád, Szabolcs- Szatmár-Bereg, Fejer és Somogy megyék tanulói gyűjtötték össze. Azt is láthatjuk, hogy a megyék diákjainak eredményessége a különböző időszakokban változó. Néhány példa: az utolsó öt évben Békés megye iskolái 14, Veszprémé 7 és Vasé 6 hellyel léptek előre, viszont Komárom-Esztergom megye iskolái 8, Nógrád megyéé 7 hellyel léptek hátra a sorrendben. Az OKTV-pontszámok a nagyvárosi iskolák tanulóira vonatkozóan a 10. táblázat szerint alakultak. 10. táblázat A nagyvárosok iskoláinak sorrendje a száz 12. évfolyamos tanulóra jutó OKTV-pontok alapján, 1991 1995 és 2000 2004 Város Békéscsaba 16. 4,97 7. 11,45 Debrecen 4. 15,96 4. 13,72 Dunaújváros 20. 4,33 21. 1,84 Eger 13. 6,04 3. 13,86 Esztergom 15. 5,17 13. 9,43 Győr 5. 15,41 6. 12,78 Kaposvár 11. 6,95 17. 5,89 Kecskemét 3. 16,88 10. 9,86 Miskolc 8. 9,24 12. 9,44 Nagykanizsa 21. 0,63 22. 0,77 Nyíregyháza 18. 4,54 18. 3,89 Pécs 2. 17,38 1. 19,91 Salgótarján 7. 10,37 20. 2,81 Sopron 6. 14,41 5. 12,91 Szeged 1. 21,16 2. 17,87 Székesfehérvár 12. 6,53 15. 8,45 Szekszárd 19. 4,39 9. 10,68 Szolnok 14. 5,72 11. 9,56 Szombathely 10. 7,92 16. 7,91 Tatabánya 22. 0,23 19. 3,29 Veszprém 17. 4,91 14. 9,28 Zalaegerszeg 9. 9,10 8. 11,16 Különbség a 20,92 19,14 a) A legmagasabb és legalacsonyabb OKTV-pontszám között. 2000 2004-ben legmagasabb volt a száz 12. évfolyamos tanulóra jutó pontszám Pécs, Szeged és Eger, legalacsonyabb pedig Nagykanizsa, Dunaújváros és Salgótarján iskoláiban. Az utolsó öt évben Eger és Szekszárd iskolái 10, Békéscsabáé 9 pozíciót léptek előre, viszont Salgótarján iskolái 13, Kecskemété 9, Szombathelyé és Kaposváré 6-6 hellyel léptek vissza a sorrendben. A száz 12. évfolyamos tanulóra jutó legmagasabb és legalacsonyabb OKTV-pontszámmal rendelkező városok közötti különbség az 1991 1995 közötti évekhez képest csökkent.

KÖZÉPISKOLAI EREDMÉNYEK 75 Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek A szakmai versenyeken a szakközépiskolák tanulói vettek részt a legnagyobb arányban. Az iskolák tanulói által szerzett OSZTV-pontszámokat településtípusonként a 11. táblázat mutatja. 11. táblázat A száz tanulóra jutó átlagos OSZTV-pontszámok települési kategóriánként, 1992 1996 és 2000 2004 Településnagyság 1992 1996 2000 2004 Budapest 3. 16,10 2. 26,18 100 000 felett 2. 16,25 3. 23,34 50 001 100 000 1. 21,28 1. 35,98 25 001 50 000 5. 12,62 4. 19,27 10 001 25 000 6. 8,81 7. 8,42 5 001 10 000 7. 7,27 6. 9,17 5 000 alatt 4. 13,64 5. 14,63 Különbség a 14,81 27,56 a) A legmagasabb és a legalacsonyabb pontszámú településtípus között. 12. táblázat A megyék sorrendje a száz tanulóra jutó OSZTV-pontszámok alapján, 1992 1996 és 2000 2004 Megyék, főváros 1992 1996 2000 2004 Baranya 16. 9,74 20. 7,02 Bács-Kiskun 9. 15,35 14. 15,26 Békés 5. 17,72 7. 23,21 Borsod-Abaúj-Zemplén 12. 11,09 18. 10,90 Csongrád 11. 14,78 8. 22,47 Fejér 13. 10,68 9. 21,61 Győr-Moson-Sopron 2. 24,13 2. 42,16 Hajdú-Bihar 4. 19,27 4. 28,09 Heves 10. 15,24 12. 18,37 Jász-Nagykun-Szolnok 8. 15,46 3. 30,82 Komárom-Esztergom 18. 8,67 19. 8,93 Nógrád 20. 4,71 16. 11,54 Pest 19. 6,38 15. 15,14 Somogy 15. 10,67 11. 20,01 Szabolcs-Szatmár-Bereg 17. 8,99 17. 10,93 Tolna 14. 10,67 13. 16,49 Vas 1. 30,44 1. 44,08 Veszprém 6. 16,40 10. 20,88 Zala 3. 21,89 5. 27,27 Budapest 7. 16,02 6. 26,18 Átlag 14,81 21,67

76 NEUWIRTH GÁBOR 1992 után az 50 100 ezer lakosú, közepes nagyságú városok iskolái feljöttek az első helyre, a főváros iskolái 1999-től vannak a második helyen, a 100 ezer feletti lakosú városok iskolái a harmadikon. A 25 50 ezer lakosú városok iskolái vannak a középmezőnyben, őket a kisebb települések iskolái követik. A pontkülönbség a legmagasabb és legalacsonyabb OSZTV-pontszámú településkategória között 1987 óta némi ingadozással emelkedő irányzatot mutat. A megyék középiskolás tanulóinak az OSZTV-ken elért pontszámait a 12. táblázat mutatja. Az elmúlt öt évben az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken Vas, Győr- Moson-Sopron és Jász-Nagykun-Szolnok megye iskolái szerepeltek az élmezőnyben. Baranya, Komárom-Esztergom és Borsod-Abaúj-Zemplén iskoláinak a pontszámai viszont alacsonyak, így ezek a megyék a rangsor végére kerültek. A két ötéves időszak adatait összevetve látható, hogy az egyes megyék diákjainak eredményessége változó volt. A teljesítmények alapján az elmúlt öt évben Jász-Nagykun-Szolnok megye iskolái 5, Fejér, Somogy és Pest megye iskolái 4 hellyel léptek előre, viszont Borsod-Abaúj- Zemplén megye középiskolái 6, Bács-Kiskun megyéé 5, Veszprém és Baranya megyéké 4 pozícióval léptek hátra az 1992 1996-os időszak helyezéséhez képest. Az OSZTV-pontszámok a nagyvárosok iskoláinak tanulóira vonatkozóan a 13. táblázat szerint alakultak. 13. táblázat A nagyvárosok iskoláinak sorrendje a száz 12. évfolyamos tanulóra jutó OSZTV-pontszámok alapján, 1992 1996 és 2000 2004 Város 1992 1996 2000 2004 Békéscsaba 2. 34,81 5. 40,19 Debrecen 6. 20,64 6. 35,64 Dunaújváros 22. 4,18 15. 16,76 Eger 8. 17,01 10. 25,66 Esztergom 21. 4,80 22. 6,22 Győr 5. 24,55 3. 48,09 Kaposvár 17. 10,10 11. 24,30 Kecskemét 9. 15,94 19. 14,57 Miskolc 11. 14,58 18. 15,91 Nagykanizsa 14. 12,98 7. 34,05 Nyíregyháza 10. 15,30 16. 16,46 Pécs 15. 10,61 20. 9,96 Salgótarján 20. 5,75 12. 22,67 Sopron 3. 34,34 1. 59,45 Szeged 12. 14,02 13. 22,46 Székesfehérvár 18. 9,64 17. 16,31 Szekszárd 16. 10,23 21. 7,32 Szolnok 19. 7,65 4. 40,71 Szombathely 1. 37,68 2. 54,02 Tatabánya 13. 14,00 14. 19,05 Veszprém 7. 17,61 9. 31,50 Zalaegerszeg 4. 32,33 8. 31,88 Különbség a 33,51 53,23 a) A legmagasabb és legalacsonyabb OSZTV-pontszám között.

KÖZÉPISKOLAI EREDMÉNYEK 77 Az utolsó öt évben a száz 12. évfolyamos tanulóra jutó OSZTV-pontszám a legmagasabb volt Sopron, Szombathely, Győr és Szolnok, a legalacsonyabb pedig Esztergom, Szekszárd és Pécs iskoláiban. Az első periódushoz viszonyítva Szolnok iskoláinak tanulói 15, Salgótarjáné 8, Nagykanizsáé és Dunaújvárosé 7-7, Kaposváré 6 helyet léptek előre, viszont a kecskemétiek 10, a miskolciak 7 és a nyíregyháziak 6 hellyel szorultak hátrább a sorrendben. A száz 12. évfolyamos tanulóra eső legmagasabb és legalacsonyabb OSZTV-pontszámmal rendelkező nagyvárosok közötti különbség a 2000 2004-es években 59%-kal emelkedett a korábbi időszakokhoz képest. Egyéb országos középiskolai tanulmányi versenyek Az 1986 2004. évi időszak 78 egyéb országos versenyének adatai állnak rendelkezésünkre. Az adatbázis a vizsgált időszakra vonatkozóan nem teljes. Egyes versenyek adatai néhány évben hiányoznak, ezeket a szervezők még nem bocsátották rendelkezésünkre, illetve a 2003. és 2004. évi adatok egy része sajnos az adatbázis lezárása után is érkezik. Néhány országos verseny adatai még egyáltalán nem voltak beszerezhetők. Becslésünk szerint az adatbázis a vizsgált időszakra vonatkoztatva 94 százalékban teljes, összesen több mint húszezer sikeres versenyző adatait tartalmazza. Az egyéb versenyek produkciófelülete igen különböző. Legnagyobb részük a kiemelkedő felkészültséget, képességet méri (ezek a középiskolai elitképzés jelzőszámai), egy kisebb de nagy tömegeket megmozgató részük az általános képzésre jellemző. E fejezet együttesen kezeli ezek pontszámait. Az iskolák tanulói által szerzett egyébverseny-pontszámokat településtípusonként a 14. táblázat mutatja. 14. táblázat Az egyéb középiskolai versenyek száz tanulóra jutó átlagos pontszámai településnagyság-kategóriánként, 1991 1995 és 2000 2004 Településnagyság Budapest 3. 52,2 3. 64,4 100 000 felett 2. 63,0 2. 78,6 50 001 100 000 1. 64,6 1. 78,7 25 001 50 000 4. 43,1 4. 64,4 10 001 25 000 5. 34,7 5. 37,3 5 001 10 000 7. 19,0 7. 17,2 5 000 alatt 6. 26,7 6. 24,2 Átlagosan 52,2 64,4 Érdekes folyamat figyelhető meg: míg az 1986 1991 közötti időszakban a száz tanulóra jutó pontszámok a településnagyság szerint csökkentek, a táblázatban látható két időszakban a főváros iskolái harmadikok lettek a sorrendben, és az 50 000 100 000 lakosú városok léptek az első, a 100 000 felettiek a második helyre. A legkisebb települések iskolái megelőzték az 5000 10 000 lakosú városokat.

78 NEUWIRTH GÁBOR A pontkülönbség a legnagyobb és a legkisebb pontszámú településkategória között 1994-ig növekedett, 1995-ben jelentős csökkenés következett be, ezt követően a különbség 2001-ig ismét emelkedett, 2002-től újra csökkent. A megyék középiskolás tanulóinak az egyéb középiskolai versenyeken elért pontszámait a 15. táblázat mutatja. 15. táblázat A megyék sorrendje az egyéb versenyek száz tanulóra jutó pontszámai alapján, 1991 1995 és 2000 2004 Megyék, főváros Baranya 15. 44,6 2. 80,4 Bács-Kiskun 3. 63,9 9. 64,2 Békés 10. 49,3 19. 40,6 Borsod-Abaúj-Zemplén 16. 42,0 18. 41,3 Csongrád 4. 63,8 3. 78,7 Fejér 17. 38,8 4. 70,3 Győr-Moson-Sopron 7. 54,0 10. 62,3 Hajdú-Bihar 6. 54,4 1. 86,6 Heves 19. 32,1 17. 46,5 Jász-Nagykun-Szolnok 11. 48,9 6. 66,4 Komárom-Esztergom 13. 46,9 16. 47,7 Nógrád 20. 31,0 14. 54,4 Pest 14. 45,1 5. 68,6 Somogy 5. 58,6 15. 52,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg 18. 36,0 20. 40,2 Tolna 1. 78,8 11. 60,0 Vas 9. 49,7 7. 64,6 Veszprém 2. 73,1 13. 58,2 Zala 12. 47,1 12. 59,6 Budapest 8. 51,9 8. 64,4 Átlag 50,5 61,2 Az egyéb versenyek száz tanulóra jutó pontszámai szerinti sorrendben az elmúlt öt évben Hajdú-Bihar, Baranya, Csongrád és Fejér megye iskolái álltak az élen, miközben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, illetve Komárom- Esztergom megye iskolái voltak a leggyengébbek. Az elért helyezések nagymértékű változását jelzi, hogy például az utolsó öt évben Baranya és Fejér megye iskolái 13, Pest megyéé 9, Nógrád megyéé 6 hellyel léptek előre, viszont Veszprém megye iskolái 11, Tolna és Somogy megyéé 10-10, Békés megyéé 9, Bács-Kiskun megyéé 6 hellyel léptek hátra az 1991 1995-ös időszakhoz képest. Az egyéb versenypontszámok a nagyvárosok iskoláinak tanulóira vonatkozóan a 16. táblázat szerint alakultak. Az egyéb versenyek száz 12. évfolyamos tanulóra jutó átlagpontszámai 2000 és 2004 között a legmagasabbak Szolnok, Debrecen és Dunaújváros iskoláiban, a legalacsonyabbak pedig Esztergom, Sopron, Tatabánya és Miskolc iskoláiban voltak. A nagyvárosok fejlődését a 2000 2004-ben szerzett, száz 12. évfolyamos tanulóra jutó pontoknak az 1991 1995-ben szerzettekhez való viszonya mutatja. Az

KÖZÉPISKOLAI EREDMÉNYEK 79 utolsó öt évben Pécs és Szolnok iskolái 13, Győré és Salgótarjáné 6-6 hellyel léptek előre, viszont Kecskemét és Kaposvár iskolái 13-13, Békéscsabáé 10, Soproné 8 hellyel léptek vissza a sorrendben. Az egyéb versenyek száz 12. évfolyamos tanulóra jutó pontszámai a nagyvárosok iskoláiban, 1991 1995 és 2000 2004 16. táblázat Város Békéscsaba 7. 69,3 17. 57,2 Debrecen 6. 69,7 2. 107,3 Dunaújváros 5. 72,0 3. 102,8 Eger 21. 36,8 18. 55,3 Esztergom 22. 36,5 22. 39,8 Győr 20. 45,2 14. 68,2 Kaposvár 3. 85,9 16. 60,1 Kecskemét 2. 95,5 15. 66,5 Miskolc 16. 52,6 19. 54,9 Nagykanizsa 12. 59,9 12. 69,4 Nyíregyháza 9. 64,0 10. 72,4 Pécs 18. 47,7 5. 93,8 Salgótarján 15. 53,5 9. 80,7 Sopron 13. 59,4 21. 47,1 Szeged 4. 74,7 6. 89,9 Székesfehérvár 17. 49,7 13. 68,4 Szekszárd 8. 68,3 8. 81,1 Szolnok 14. 55,9 1. 124,0 Szombathely 10. 62,9 7. 82,9 Tatabánya 19. 46,4 20. 52,8 Veszprém 1. 118,5 4. 95,7 Zalaegerszeg 11. 60,4 11. 69,8 Különbség a 82,0 84,2 a) A legmagasabb és legalacsonyabb pontszám között. A száz tanulóra jutó legmagasabb és legalacsonyabb pontszámmal rendelkező városok iskolái közötti különbség 2000 2004-ben némileg növekedett a korábbihoz képest. * * * A tanulmányt márciusi számunkban folytatjuk. Következnek a kompetenciavizsgálatok, a 2005. évi érettségik és a fejlődést jelző eredményességi mutatók.