WALDINGER DÓRA Elektronikus levelek szociolingvisztikai vizsg{lata /témavezető: Vörös Ferenc/ A téma indokl{sa: A szociolingvisztika a nyelvhaszn{lat t{rsadalmi vonatkoz{sait, kölcsönhat{sait vizsg{lja. Mivel az ímélezés napjainkra a nyelvhaszn{latunk szerves részévé v{lt, ezért indokolt a téma ilyen jellegű vizsg{lata. Az e-mail (ímél) jellemzői: Bódi Zolt{n az ímél jellemzőit egyik tanulm{ny{ban a következőképpen foglalja össze: Az elektronikus levelezés személyes, elektronikus form{ban kódolt, az internet h{lózat{n keresztül sz{mítógépről sz{mítógépre {ramló levelezés, amely a legszemélyesebb, késleltetett interaktivit{sú kommunik{ciós műfaj. < Az e-mail természetesen nem nyilv{nos, ugyanúgy személyhez szóló és titkos, mint a mag{nlevelezés. Minden résztvevőnek megvan a részben saj{t maga {ltal megv{lasztott, részben a rendszer {ltal meghat{rozott felhaszn{lói neve és címe, így a kommunik{ciós partnerek azonosíthatóak. (BÓDI 2004:25-6). Az üzenettov{bbít{s összehasonlíthatatlanul gyorsabb, hiszen egy gombnyom{ssal megtörténik a kézbesítés (BÓDI 2004:27): itt persze sz{molnunk kell a h{lózat terheltségével; de valóban gyorsabb megfelelő technikai h{ttérrel otthonról is kapcsolatba tudunk lépni a vil{ggal, ami lényeges a kényelem és az idő 87
szempontj{ból, emellett az internethaszn{lat díj{n kívül az ímél elküldése nem kerül pénzbe. BÓDI említi azt is, hogy ez a gyorsas{g gyakran le is rövidíti a leveleket, nagyobb az inform{ciósűrűség, kisebb a redundancia, ezzel együtt megvan az esély a felületességre is< a vil{gh{lón a nyelvhaszn{lat formai elemeit a hatékony üzenettov{bbít{snak rendelik al{. (BÓDI 2004:27) Az ímélezés alapvető jellemzője, hogy ugyanazt a kommunik{ciós célt gyorsabban érjük el {ltala, mint élőszóban, mivel a nyelvhaszn{lat formai elemei a hatékony üzenettov{bbít{snak rendelődnek al{. Az ímélben a kommunik{ciós műfajok keveredésének lehetünk tanúi. M{r Pajzs Júlia is megfigyelte, hogy keveréke a hagyom{nyos levélnek, a telefonbeszélgetésnek, az üzenetrögzítőn való üzenethagy{snak; Bódi Zolt{n ezt a felsorol{st még a fax, a beszélt nyelvi kommunik{ciós, az SMS és a képi üzenettov{bbít{s műfaji jegyeivel is kiegészíti. Az ímél részeit tekintve {ll egy fejlécből, ami tartalmazza a feladó nevét, ímélcímét, küldés időpontj{t, tém{t (ezt nem mindig töltik ki, a kérdőívben is előkerül ez a kérdés), a tov{bbi címzett(ek)et. Ennek következtében mag{ban az üzenetben m{r nem kerül elő a bemutatkoz{s, témamegjelölés. Az ímélek szövegszerkesztőjében az angol-amerikai hagyom{ny érvényesül. Így a technikai kényszerből fakadóan lényegileg mi is ezt az úzust vettük {t. Példaként említhetjük a szöveg balra rendezését, illetve a magyar szok{sjogn{l gyakrabban előfordul, hogy a megszólít{s ut{n nem felki{ltójelet, hanem vesszőt haszn{lunk. Ezek a hagyom{nyos 88
levelezésben normaszegésnek minősülnének (megjegyzendő: a megszólít{s ut{n a vessző haszn{lata mag{nlevelekben a magyarban is megengedett) az ímélezésben viszont többékevésbé elfogadott jelenségek. Lehetőség van a kor{bbi üzenetek megtart{s{ra és tov{bbküldésére egy ímélen belül ennek a kommunik{ciónak ez is nagy előnye, hiszen nem kell újra megnyitni a kor{bbi üzenetet, hanem ott van előttünk a kor{bbi üzenetv{lt{s szövege. Az íméleinkhez csatolhatunk különböző f{jlokat (képeket, hangf{jlt, videóf{jlt, szövegf{jlt stb.). Ebben az esetben nem is az üzenet a fontos, az csak egy keret, kísérő üzenet, itt a csatolt f{jl a lényeges (ez a kérdés is előkerül a kérdőívben). Ilyen esetekben el is maradhat maga az üzenet, vagy csak p{r szóv{ rövidül. Az íméleknek nem egyszer jellemzője a hi{ny, a befejezetlen mondatok, az ötletes rövidítések, amelyeknek az a ki nem mondott célja, hogy felgyorsíts{k a levelek ír{s{t. Gyakoriak a szó- és morfémaértékű ír{sjelek, pl.: meg igekötő helyett +, ötlet 5let, hat{s 6{s stb. Ezeket nemcsak az ímélekben hanem a különféle csetekben is előszeretettel alkalmazz{k a fiatalok, hiszen ott még gyorsabb a kommunik{ciós (az ímélekben is időt spórolhatunk ezekkel, emellett a lustas{g is szerepet j{tszhat). Jellemző az is, hogy a szavaknak a fonetikus alakj{t írjuk le, pl.: asszem, emléxel, nem tom. Az ilyen fonetikus ír{smód utalhat az anyanyelvi műveltség hi{ny{ra, de lehet sz{ndékos is (én ink{bb ezzel tal{lkoztam, főleg a legközelebbi bar{toknak ír így az ember, hiszen ez némi ironikus, humoros felhangot kölcsönöz a tartalomnak). Az ír{sjelek és egyéb szimbólumok egy része a para- és extralingvisztikai elemek hi{ny{t pótolja: itt az emotikonokra (smiley mosolyszimbólum) kell gondolni. A leggyakoribbak 89
:-) (mosoly, boldogs{g) :-( (szomorús{g) :-P (nyelvet kiöltő) XD (nagyon nevető jelentésű, ezt szokt{k m{r előbeszédben is haszn{lni ikszdé ejtésben). M{s jelölések is előfordulnak, amelyek különböző érzelmi töltettel bírnak, pl.: a nagybetűs ír{s többnyire a kiab{l{snak feleltethető meg, ezért nagyon zavaró, ha valaki nem ezzel a céllal ír így; az ír{sjelek halmoz{sa intenzit{st érzelmi többletet jelent. Ímélek típusai: Az íméleknek különböző műfajai lehetnek céljuk, címzettjük, tém{juk szerint: személyes, bar{ti ügyintézés, hivatalos, üzleti vicces üzenetek körüzenetek iskolai feladatok megbeszélése, tanulm{nyi munka segítése (levelező hallgatók esetében ez ma m{r alapvető) hibaüzenetek regisztr{ciós üzenetek internetes v{s{rl{sról szóló visszaigazoló üzenetek levelezőlist{król sz{rmazó üzenetek stb. Az írott beszélt nyelv Bódi haszn{lja először a könyvében (BÓDI 2004) az írott beszélt nyelv kifejezést: ez n{la azt takarja, hogy az interneten jelentkező szövegek egy {tmeneti műfajt alkotnak a beszélt és az írott nyelv között. Bódi megemlíti, hogy Simeon J. Yates szerint az internetes szövegek modalit{sa a spont{n beszélt nyelvhez hasonlít, a szóhaszn{lata viszont írott nyelvi 90
saj{toss{gokat hordoz. A beszélt nyelvhez közelíti az internetes szövegeket az azonnali interaktivit{sra való képesség is (pl: csetek). Bódi szerint a mag{njellegű elektronikus levelezésben a nyelvi megform{lts{g kisebb jelentőségű, vagyis ez is a beszélt nyelvhez közelíti a műfajt. A spont{n élőbeszéd és a spont{n tém{jú ímélek tervezési és kivitelezési folyamatai között sok közös von{s fedezhető fel: a spont{n beszédnél ez a két folyamat azonos idősíkban zajlik, és {ltal{ban nincs mód a beszédprodukciót megelőző folyamatok {llandó korrekciój{ra és újratervezésére. A spont{n íméleknél is hasonló folyamat j{tszódik le: a megform{lts{guk gyenge, és gyakran hi{nyzik a korrekció. A korrekció vagy a produkcióval egy időben zajlik, vagy teljesen el is maradhat. A korrekcióhi{ny technikai tényezőkből is fakadhat, pl.: ha valaki nem tud vakon gépelni, melléütésekkel, egyéb hib{kkal is sz{molhatunk. Ilyenkor éppen a kommunik{ció gyorsas{ga miatt fordulhat elő, hogy nem javítjuk ki a hib{kat. Az ímél feladója pontosan a gyors adat{raml{s miatt nem tervezi meg megfelelően és nem form{lja és/vagy form{zza meg alaposan a szöveget. Az interakció, az egyidejűség hi{nyzik az ímélekből, viszont tagadhatatlan, hogy a beszélt nyelvhez {ll közelebb a hagyom{nyos levelekkel szemben. Pajzs Júlia ugyanezekre a következtetésekre jutott, amikor így fogalmaz: Rendszerint a levélíró arra törekszik, hogy a lehető leghamarabb reag{ljon a megkapott üzenetre, így sokkal kevesebb figyelmet fordít az elütések, helyesír{si vagy grammatikai hib{k kijavít{s{ra (pl. idegennyelven való levelezés esetén). Mindezek következtében az e-mail üzenetek jelentős része 91
csaknem úgy viszonyul a hagyom{nyos levélhez, mint mondjuk az élőbeszéd a leírt/felolvasott beszédhez. Élőbb, közvetlenebb, pongyol{bb. A partnerektől függően lehet egészen tömör, p{rbeszéd jellegű, ilyenkor lényegében a telefont helyettesítheti, de lehet bőbeszédű, terjengős, fecsegő (ha nagyon r{ér a levélíró), az olcsós{gnak és a könnyen elő{llíthatós{gnak köszönhetően. (PAJZS 1996:208-212) A kérdőíves munka A gyűjtést teljesen online végeztem. A Google Dokumentumok szolg{ltat{st haszn{lva készítettem el a kérdőívemet, amit ezut{n ímélen és közösségi oldalak (iwiw, facebook, moly.hu) üzenetküldő szolg{ltat{sain keresztül küldtem el az ismerőseimnek. A kérdőív v{laszainak megalkot{s{ban nagy segítségemre volt NOVÁK JUDIT tanulm{nya (NOVÁK 2002). Az ő kérdéseit kibővítve alkottam meg a saj{t kérdőívemet. Az adatok kiértékeléséhez pedig h{ttérként BÓDI ZOLTÁN könyvét (BÓDI 2004) haszn{ltam fel. A kérdőívet először próbaképpen kitöltettem néh{ny ismerősömmel, majd a kérdéseken finomítva küldtem tov{bb. 2010 októberétől kaptam v{laszokat, és 2011. janu{r 31-én z{rtam le az anyaggyűjtést. 1. Az adatközlőkről Az adatközlőim névtelenül töltötték ki a kérdőívet, csak négy olyan szociodemogr{fiai kérdést tettem fel nekik, amelyekből statisztikailag jellemezni tudom őket. (Nem; Születési év; Foglalkoz{s; Ha még di{k, milyen képzésben tanul?). 92
Összesen 123 személy töltötte ki a kérdőívet. Ahogy fentebb említettem, kor{bban csak online form{ban történt a kitöltés, ezzel a gyakran internetezők körét sikerült behat{rolni. A. Nem szerinti eloszl{s: Ahogy a diagramon l{tható több nő (82 fő) töltötte ki, mint férfi (41 fő), ez a munk{m szempontj{ból nem olyan lényeges körülmény mivel nem az internethaszn{lók körét -, vagy nemek eloszl{s{t vizsg{ltam, így ennek az ar{nynak nem tulajdonítottam akkor jelentőséget. B. Életkor szerinti megoszl{s: A legfiatalabb adatközlőm 14, a legidősebb 63 éves volt. A v{laszadók nagy része a 19 35 éves koroszt{lyból került ki (19 25 éves koroszt{lyba 67 fő, a 26 35 évesbe 29 fő tartozik, összesen 81%). Sz{mottevő részük a 36 45 évesek közül kerülnek ki (11 fő), tov{bbi koroszt{lyok 3-3%-ban képviselték magukat (14 18 évesek 5 fővel, 46 55 évesek 4 fővel, az 56 63 évesek 3 fővel). Összegezve elmondható, hogy a v{laszadók a felnőtt koroszt{lyt képviselik jelentősebb sz{mban. C. Foglalkoz{s szerinti eloszl{s: A v{laszadók közül 60 fő di{k, 51 fő foglalkoztatott és 12 fő nem dolgozott (1 fő gyesen volt, 1 fő nyugdíjas, a tov{bbi 10 fő munkanélküli). A foglalkoztatottak közül eltérő szakm{kat képviselnek az adatközlők. A teljesség igénye nélkül említek közülük néh{nyat: van köztük tan{r, egyetemi, illetve főiskolai oktató, jog{sz, orvos, gépkezelő, labor{ns, kereskedő, varrónő, oper{tor, eladó, környezetmérnök, pék-cukr{sz, könyvelő, vendégl{tó v{llalkozó, mérnök, óvodapedagógus, nemzetközi gépkocsivezető, IT szakértő, sajtóreferens, irodalomtörténész, könyvt{ros, segédszerkesztő, fogorvos stb. 93
D. Iskol{zotts{g szerinti eloszl{s: Mivel a v{laszadók legnagyobb részét a di{kok teszik ki, ezért megvizsg{ltam azt is, hogy ők milyen jellegű képzésben vesznek részt. A mint{ban szereplő di{kok iskol{zotts{ga szerinti eloszl{sa: 1 fő {ltal{nos iskol{s, 10 fő középiskol{s, 48 fő felsőoktat{sban tanuló és 2 fő OKJ-képzésben vesz részt. 2. Nyelvi udvariass{g megnyilv{nul{sa 1. Ön mennyire követi a hagyom{nyos levelezés szab{lyait e- mailjeiben? Egyértelműen megmutatkozott, hogy ez a jelenség a címzettől függ, nagyon kis sz{zalék (3 v{lasz) mondta azt, hogy egy{ltal{n nem követik a szab{lyokat. A V{ltakozó és a A címzettől függ sz{zalékait ak{r össze is adhatjuk, hiszen a kettő lefedi egym{st, így helyesebben a v{laszadók 79%-a v{logatja meg, hogy mikor, kinek, mi módon ír ímélt. 2. Mitől függ, hogy mennyire követi a hagyom{nyos levélír{si szab{lyokat? A tapasztalatokat leszűrve azt {llapíthatjuk meg, hogy a szab{lyok betart{sa, valamint felold{sa jelentősen függ a címzettől: ha hivatalos szerv, illetve az feladón{l magasabb t{rsadalmi st{tusszal rendelkező személy a címzett tan{r, idősebb személy, munkahelyen felettese a feladónak stb., akkor a szab{lyokat be szokt{k tartani. Erre jó péld{k az al{bbi vélemények: Ha tan{rnak kell írni, {ltal{ban illik betartani. Bar{tokn{l meg épp annyira, amennyire kedvem van hozz{., Hivatalos levélben nyilv{n követem a szab{lyokat, mag{nlevélben nincsenek szab{lyok., A levél műfaj{tól függ. Hivatalos levél esetén teljesen követem, bar{ti esetén elmarad a megszólít{s, al{ír{s, a helyesír{si 94
szab{lyokra, a megfogalmaz{sra se figyelek annyira, haszn{lok hangulatjeleket. L{thatjuk illem, illetve udvariass{g kérdése a szab{lyok alkalmaz{sa. A bar{ti levelezésnél sokkal kötetlenebb form{ban írunk, nem figyelünk annyira a helyesír{sra, sőt gyakorta szlenget, rövidítéseket haszn{lunk. A levél form{j{t meghat{rozza, a levélíró kedve, ideje is. Kinek küldöm. Mennyire sietek., Hagyom{nytól: Kaptam néh{ny olyan v{laszt is, amelyben azt írt{k, hogy minden esetben követik a szab{lyokat, hisz azt tanult{k meg, így illik írni: Nekem fontos az, hogy a helyesír{si szab{lyok megmaradjanak, és az a levél form{tum is, amit anno megtanultunk. Persze bar{ti levélnél egy kicsit személyesebb, de előnyös ott is a formas{gokat megtartani!, Teljes mértékben követem, mert így szoktam meg, és ezt viszont is elv{rom. L{thatjuk, hogy az ímélek ír{s{nak összetett szab{lyai és form{i vannak a mai felhaszn{lók szerint. Épp ezért jó, ha tudjuk, hogy az adott címzett mennyire hagyom{nykövető, nehogy megsértsük a nem megfelelően megfogalmazott ímélünkkel. 3. Fontos-e Önnek a helyesír{s és a stílus az ímélekben? A többség fontosnak tartja, hogy az üzenetv{lt{saiban törekedjen a helyesír{s és a stílus helyességére. Ismét elenyészőnek mutatkozott azoknak a sz{ma, akiknek ez nem fontos. Itt is a v{laszadók negyedének a címzettől, ill. feladótól függ ez a kérdés. 95
4. Mennyire érvényesül az íméljeiben az egyéni szóhaszn{lata, stílusa? kérdésre az előzőekhez hasonló v{lasz született itt is a címzett a legmeghat{rozóbb tényező. Érthető, mivel egy hivatalos levélben az udvariass{g, az illem megköti az embert míg egy bar{ti levélben b{trabban haszn{lhatunk szlenget, az érzelmeinket kifejező emotikonokat, és persze személyesebbek vagyunk. 5. Ön szerint mennyire befoly{solja az ímélezés, t{gabban az internet nyelvhaszn{lata a hétköznapi nyelvhaszn{latot? kérdésre elég vegyes v{laszokat kaptam a vélemény és a hasznoss{g tekintetében is. Néh{ny jellemző vélemény a sok közül: A helyesír{st tönkreteszi, de mint tudjuk, a nyelv folyamatosan v{ltozik..., Az ímélezés és internet hat{s{ra a hétköznapi t{rsalg{sban is egyre gyakoribb a pongyolas{g. Időnként az életkorok és t{rsadalmi st{tuszok szerinti tagozód{sú nyelvhaszn{lat is erősen összemosódik. Di{kjaim közül sokan nincsenek tiszt{ban a hagyom{nyos megszólít{si, üdvözlési és elköszönési form{kkal. Biztos vagyok benne hogy befoly{solja, ugyanúgy, ahogy az smsek és a chat nyelvezete is. Digit{lis form{ban sok minden rövidül, ez az emailekre is érvényes pl.: vok (vagyok), vunk (vagyunk), net (internet), hnap (holnap), sztem (szerintem) stb. A fiatals{g ezeket sim{n beépíti a napi nyelvhaszn{latba is szerintem. De ak{r m{r maga a mail szó is elterjedtté v{lt, ami egy teljesen új szó a nyelvben. Az emotikonok és smiley szintén innen eredő szavak. Közhaszn{latúv{ v{lik lassan a keresésre is az hogy guglizni, Elég erősen befoly{solja, főleg a fiatalok körében, akik a hétköznapi szitu{ciókban is szeretnek gyorsan, leegyszerűsített form{ban és divatosan beszélni. 96
Legszembetűnőbb, hogy új szavak kerültek be a nyelvünkbe - ezeknek a form{knak, tartalmaknak a megnevezései. Ez önmag{ban semmiképpen nem romboló, hanem természetes. A chat terjedése m{r bonyolultabb: mert szerintem legal{bb annyi előnye van, mint esetleges h{tr{nya. Előnye: ír{sban való kommunik{ció gyakorl{sa, fogalmaz{skészség fejlesztése, sőt, tömörítés, lényegkiemelés. H{tr{nya: pongyol{bb nyelvhaszn{lat - és a gyakorlatban nekem úgy tűnik a helyesír{st nem fejleszti ez a jelenség, mert irtózatosan sok hiba szokott egy-egy beszélgetés alatt felhalmozódni. A levelezés - amit azért az e-mailezés biztosan felfejlesztett - szerintem egyértelműen pozitív jelenség. Sokan írt{k, hogy főleg a fiatalabb gener{ciónak a nyelvére van hat{ssal az internet nyelve. A különböző rövidítések, új szavak (pl.: guglizni, l{jkolni stb.), ak{r az érzelmeket kifejező rövidítések és emotikonok (pl.: XD a beszédben ikszdé form{ban; LOL a lol form{ban) is bekerülnek a mindennapi nyelvhaszn{latukba. Z{ró gondolatok Az ímél sokszínűsége, hasznoss{ga ellenére sem vette és veszi {t m{s kommunik{ciós form{k helyét ezt Bódi 2004-ben fogalmazta meg, de a tapasztalataim alapj{n úgy gondolom, ma is érvényes ez a meg{llapít{s. A legtöbben negatív hat{sait l{tj{k a különböző jelenségeknek, a szókincs beszűkülését, a fogalmaz{si készség és a helyesír{si készségek roml{s{t vélik felfedezni. Véleményem szerint azonban az nem feltétlenül k{rhoztatható, ha valaki az íméjeiben nem a helyesír{si szab{lyoknak megfelelően ír, ha ennek ellenére ismeri és m{s nyelvhaszn{lati 97
színtereken helyesen tudja alkalmazni őket. A cél az, hogy az emberek minél szélesebb körű regisztereket ismerjenek és tudjanak haszn{lni. Irodalom: BÓDI Zolt{n 2004. A vil{gh{ló nyelve. Internetezők és internetes nyelvhaszn{lat a magyar t{rsadalomban. Gondolat Kiadó, Budapest NOVÁK Judit 2002. Az úgynevezett internet-szleng nyelvi kacsint{s. In: Informatikai technológia és nyelvhaszn{lat. V{logat{s a Nemzeti Kultur{lis Örökség Minisztériuma anyanyelvi p{ly{zat{ból. Szerk.: Bal{zs Géza. Trezor Kiadó, Budapest. 137 154. PAJZS Júlia 1996. Az elektronikus levelezés mint a kommunik{ció új form{ja. In: Terts Istv{n (szerk.): Nyelv, nyelvész, t{rsadalom. Emlékkönyv Szépe György 65. születésnapj{ra bar{taitól, kollég{itól, tanítv{nyaitól. JPTE-PSZM Project Programiroda, 208-212. VESZELSZKI Ágnes 2005. Ír{sjelek és szimbólumok az SMS-ekben. Magyar Nyelvőr 129/1, 111 116. 98