Természetvédelem 4. előadás: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 2.
Amiről a mai előadáson szó lesz: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők: Az élőhelyek pusztulása, fragmentációja és leromlása
a biodiverzitás emberi tevékenységből adódó legfőbb veszélyeztető tényezők: előhelypusztulás előhely-fragmentáció élőhelyleromlás egyes fajok túlzott hasznosítása idegenhonos fajok betelepítése fertőző betegségek terjedése A legtöbb veszélyeztetett fajt legalább kettő érint Hatásaik összeadódnak, egymást erősítik, annyira gyors és nagy területet érint, hogy az élőlények képtelenek adaptálódni
Az emberi tényező szaporodó emberi populáció forráshasznosítása népességrobbanás az ember dominanciájának 3 megnyilvánulása: a felszín átformálása a nitrogénforgalom megváltozása a légkör szénforgalmának megváltozása az emberek hasznosítják a természet erőforrásait felelős a biodiverzitás csökkenéséért források túlzott, pazarló hasznosítása pl.: farmerek profittermelés céljából végzett ipari és kereskedelmi termelés javak régiónkénti egyenetlen elosztása
3. Az élőhelyek pusztulása, fragmentációja és leromlása 3.1. Az élőhelypusztítás sok faj eredeti élőhelyének döntő többsége már elpusztult esőerdő pusztulása Ország Élőhelyvesztés (%) Gambia 89 Ghána 82 Ruanda 80 Fülöp-szigetek 97 Banglades 96 Sri Lanka 86
Veszélyeztetett esőerdők szárazföldi területek 7%-a, fajok 50%-a teljesen vagy részben örökzöld erdők minden más társulásnál több faj évente 1,5 Magyarországnyi terület pusztul vagy romlik a terület nagy részén szegény farmerek alakítanak parcellákat kisebb része tartós művelés másodlagos erdősülés tűzifa kereskedelmi célú fakitermelés
marhalegelők nagyüzemi ültetvények, bányák, utak fejlett országok olcsó mezőgazdasági termény iránti igénye Costa Rica hamburger kapcsolat USA-val Thaiföld állati takarmány Hollandiába jelenlegi trend: 2040-re a védett területen kívül nem marad esőerdő
Trópusi száraz erdők sokkal alkalmasabbak mezőgazdasági művelésre, mint a trópusi esőerdők mérsékelt csapadék tápanyagok nem mosódnak ki pl.: Közép-Amerika csendesóceáni partvidéke nagy népsűrűség eredeti kiterjedésük 2%-án maradtak fenn
Mérsékelt övezeti gyepek szinte teljesen megsemmisítette az ember viszonylag egyszerű nagy területen is szántóvá, legelővé alakítani főleg Észak-Amerikában és Eurázsiában Mo-on is szinte teljesen kipusztult, az egyik legveszélyeztetettebb élőhely
szerepük: Vízi és vizes élőhelyek hal-, ízeltlábú- és madárfaj fennmaradása ivóvíz erőművek árvízvédelem veszélyek: lecsapolás, letöltés duzzasztás szabályozás kémiai szennyezés Magyarország területének negyede volt ártér a honfoglaláskor ma 2%
Mangrove a trópusi területek legfontosabb vizes élőhelye erdős tengerparti részek sós víz és brakkvíz-tűrő fafajok szaporodóhely rákok, halak hasznosítás: rizstermesztés intenzív rákfarm tüzelőgyűjtés, faszénégetés legnagyobb mértékű pusztulás: India (85%), Pakisztán (78%), Thaiföld (87%)
a világtengerek felszínének csak 0,02%-a a tengeri halfajok egyharmada itt fordul elő Korallzátonyok jelenleg 10%-a pusztult el + további 30% pusztulás várható legriasztóbb a Fülöp-szigeteknél (90%) veszélyeztető tényezők: vízszennyezés üledéklerakódás halak és kagylók túlzott hasznosítása
Elsivatagosodás időszakosan száraz éghajlatú területeken trópusok füves, cserjés és száraz erdőtársulásai mérsékelt övezeti mediterrán cserjés társulások alkalmas mezőgazdasági hasznosításra talajerózió túllegeltetés tüzelőgyűjtés máig kb. 9 millió km 2 nem igazi sivatag speciális élővilág hiányzik Száhel-övezet
3.2. Élőhely-fragmentáció az a folyamat, amelynek során egy nagy, összefüggő élőhely mérete csökken, és több darabra osztódik okozói: utak, vasutak városok mezőgazdasági területek az egymástól elválasztott fragmentumokat a köztük elterülő, degradált területek egymástól teljesen izolálják a fragmentáció jellemzői az eredeti területhez képest : jóval nagyobb a terület-kerület arány az élőhely közepe sokkal közelebb van a szélekhez
Élőhely feldarabolódásának hatása
Miért nem szeretjük az utakat? Avagy a fragmentáció következményei 1. Útépítés folyamatának mortalitást fokozó hatása Helyhez kötött és lassan mozgó élőlények pusztulása Építés mellett sokszor illegális kő- és kavicsbányák növelik a közvetlenül pusztított terület nagyságát Keresztezett vízfolyásokba juttatott üledék
2. Gázolások miatt a mortalitás növekedése Befolyásolja az érintett élőhely, az út szélessége és forgalma Legtöbb: vizes élőhelyek mellett Speciálisan veszélyeztetett: kétéltűek Állatok mozgását segítő műtárgyak: alagút, vadátjáró
3. Állatok viselkedésének megváltozása Lakókörzet módosulása Megváltozott mozgási mintázat Csökkent szaporodási siker Menekülési reakció módosulása Fiziológiai állapot megváltozása Bizonyos fajok csak meghatározott útsűrűség alatt élnek
4. Fizikai környezet megváltozása Klimatikus változások mellett más hatások is Talaj sűrűsége, nedvessége Talajtömörödés Levegő portartalma Felszíni vízfolyások nyomvonala Vizes élőhelyek eltűnése Beton felmelegedés sok állatot vonz - gázolás
5. Kémiai környezet megváltozása Utak használata és karbantartása kapcsán Nehézfém, só, felszín közeli ózon, káros szerves anyag, ásványi tápanyag Általános egészségi állapot romlása, pusztulás
6. Idegenhonos fajok terjedésének segítése Élőhely megváltozik Őshonos fajok életfeltételei leromlása vagy megszűnése Terjedés megkönnyítése
7. Emberi ÉH-pusztítás és használat felerősödése Turisták, vadászok, halászok Természeti erőforrások kiaknázása Ipari üzemek Új lakóövezetek
Az élőhely-fragmentáció és a fajok mobilitása a fragmentáció akadályozza a fajok terjedését, új területeken való megtelepedését pl.: sok zárterdei faj nem megy keresztül nyílt területen szegélyen várakozó ragadozók áldozatai lehetnek lassú mozgású állatoknak egy 100 méteres szántó is leküzdhetetlen az állatok terjedésének korlátozásával az általuk terjesztett növények is korlátozódnak
az elszigetelt fragmentumok fajszáma idővel lecsökken: megváltozott feltételek miatt lokális kihalások a versenyképes fajok betelepedését gátolja az elszigeteltség a fragtmentumokban megnő a zavart termőhelyeket kedvelő növények aránya sok állatfaj táplálékszerző képessége romlik szabad mozgást gátló fragmentáció populációk genetikai hanyatlása
Szegélyhatások A szegélyzónában az élőhely belsejétől eltérő viszonyok uralkodnak 1. Mikroklimatikus változások Főleg erdőkben pl.: zárterdei fajok a szegélyen nem tudnak tartósan fennmaradni A szegélyen megtelepedő pionírfajok csökkentik a szegélyhatást segít megőrizni az erdő belsejének jellemző viszonyait Szél hatása fakidőlések, talaj kiszáradása
2. Megnövekedett tűzveszély A megváltozott mikroklimatikus változások együttese növeli a tűzveszély valószínűségét Mezőgazdasági területeken gyújtott, felügyelet nélkül hagyott tüzek
3. Fajközötti kapcsolatok A fragmentáció megnöveli az őshonos kártevők és az idegenhonos fajok invázióját Pl.: széllel terjesztett nővények a fragmentum belsejében Nagytestű növényevők elszaporodása - túllegelés
4. Fertőzésveszély A vadállatok közelebb kerültek a háziállatokhoz betegségek könnyen átterjednek Új típusú megbetegedések
3.3. Élőhely-leromlás és szennyezés az előző kettőnél kevésbé látványos néhány hazai példa: 1. Hegyvidéki kaszálórét: a rendszeres kaszálás elmaradása miatt rend elszegényedés + nitrogénes műtrágyázás 2. Erdők: aljnövényzetben változás avar begyűjtése talajsavanyodás védett fajok megjelenése!! Ma: túltartott vadállomány okozta degradáció Állatok: fontos erdőszerkezeti jellemzők megszűnése speciálisan adaptálódott fajok eltűnése Részeg korpafű
Környezetszennyezés legalattomosabb, közvetlenül nem érzékelhető sokféle eredet és erősség időnként azonnal érzékelhető, többször csak a szennyezés után 1. Peszticidszennyezés pl.: DDT 2. Vízszennyezés Ivóvízbázis veszélyeztetése Eutrofizáció, vízvirágzás Toxikus anyagok felhalmozódása
3. Légszennyezés Savas ülepedés nyitvatermők!!! 4. Globális klímaváltozás Számos faj nem tud alkalmazkodni Vándorlási útvonalak járhatatlanná válása Tengerekben vízszintemelkedés
A következő alkalommal: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők: Túlhasznosítás, idegenhonos fajok, betegségek A kis populációk problémái
Köszönöm a figyelmet!