A kihalás veszélyei. A ritka faj kritériumai. A kihalással veszélyét növelő faji jellegzetességek. A fajok természetvédelmi értékelése.

Átírás

1 A ritka faj kritériumai A kihalás veszélyei Az alábbiak közül legalább egynek teljesülni kell: szűk földrajzi elterjedés mindig kis populációméret élőhely-specifikusság fontos a taxon filogenetikai elszigeltségének értékelése is A kihalással veszélyét növelő faji jellegzetességek nagyon kis área egy vagy kevés populáció kis populációméret csökkenő pop. méret kis egyedsűrűség nagy territórium igény nagy testméret rosszul terjedő fajok vándorló fajok kis genetikai változatosság speciális élőhelyigény zavartalan élőhelyek K-stratégista fajai ideiglenesen vagy állandóan kolóniát képező fajok az embertől elszigetelten kialakult fajok korlátozás nélkül hasznosított fajok A fajok természetvédelmi értékelése különböző szemléletű, megalapozottságú és használhatóságú kategóriák IUCN: szubjektív kategóriák kipusztult, vadon kipusztult, különösen veszélyeztetett, veszélyeztetett, sebezhető, védelemfüggő, veszélyeztetettség közeli, legkevésbé aggasztó helyzetű, hiányosan ismert, be nem sorolt listák vörös: a veszélyeztetett kategóriákba tartozó fajokat tartalmazza kék: védelemben részesülő, korábban veszélyeztetett, de javuló helyzetű fajok (a sikeres védelmi módszerekkel együtt) rózsaszín: a vörös előszobája a veszélyeztetettség közelébe került fajok fekete: adventív fajok értékelés biológiai adatok alapján: Báldi, A., Csorba, G. és Korsós, Z. (1995) Magyarország szárazföldi gerinceseinek természetvédelmi szempontú értékelési rendszere. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. A kihalás okai A kihalás okai 1

2 Az élőhelyek pusztulása, leromlása és fragmentálódása a veszélyeztetettség legfontosabb oka az emberi pop. exponenciálisan növ. luxusfogyasztás társadalmi egyenlőtlenségek, gazdag és szegény országok (pl. az esőerdők pusztulása) gazdasági fejlődés, profittermelés (pl. hazai gyepek, cserjések) az emberi földkisajátítás (Európa területének csak 15%-a maradt t-k eredeti állapotban) a felszín átformálása a N-forgalom megváltoztatása, a bejutó N növelése eutrofizáció a vizekben a légkör szénforgalmának megvált. a XXI. sz közepére a CO 2 tart megduplázódik üvegházhatás nő globális klímaváltozás Élőhelyromlás, szennyezések emberi hatásra bekövetkező élőhelyromlás pl.: a kaszálás ill. a legeltetés elmaradása egyes fajok felszaporodása, mások eltűnése avargyűjtés tápanyag visszaforgatás elmaradása az erdő talajának elszegényedése, erodálódása, savanyodása erdőgazdálkodás öreg, korhadó fák hiánya odúlakók, lebontó szervezetek csökkenése a cserjeszint csökkentése vadállományromlása az erdő túllegelése a természetes újulat megakadályozása környeztszennyezés ált. lassú, kevésbé látványos (kivéve pl. olaj-, ciánszennyezés, égő olajkutak az öbölháborúban) az ökol. rendszerek pufferelő hatása elfedi ennek kimerülésekor hirtelen változások a szennyező anyagok felhalmozódhatnak pl. DDT, ólom a vadkacsás tavakon a termőtalaj leromlása, elszegényedése Élőhely fragmentálódás egy nagy összefüggő élőhely (biotóp) mérete csökken és feldarabolódik kisméretű élőhelyfoltok (fragmentumok) szétszórt hálózata alakul ki akadályok (pl. átalakult v. leromlott élőhelyek) jelenek meg ezek területe lehet kicsi, de a hatásuk nagy (pl. utak, csatornák) a fragmentumok kerület-terület aránya nő a fragmentumok közepe lényegesen közelebb lesz a széléhez klasszikus pop. din. modellek helyett metapopulációs modellek determinisztikus vagy sztochasztikus folyamatok helyett gyakran előre nem jelezhető változások Az utak élőhely fragementáló hatása az útépítés mortalitás fokozó hatása Magyarországon km út ha-t borít (Pallag 2000) ezen az élővilág nagy része kipusztul mekkora a tényleges hatászóna? a gázolások mortalitás fokozó hatása az USA-ban naponta 1 millió gerincest ütnek el hazai helyzet? gerinctelenek pl. rovarok? demográfiai hatások a békákon, de a jávorszarvason, a hiúzon, a farkason és a gyöngybagolyon is genetikai elválás átjárók ill. mentőakciók segíthetnek hatékonyság? Az utak élőhely fragementáló hatása az állatok viselkedésének megváltozása akadály mozgáskörzet megváltozása vándorlás, kóborlás korlátozása fontos forrásokhoz való hozzáférés korlátozása menekülési reakció megváltozása az út forrásainak vonzó hatása szállításkor elhullatott termény vonzza a rágcsálókat és a növényevőket, ez vonzza a ragadozókat elütések az út menti növényzet fészkelőhelyetnyújt (pl. fácán) elütések az út menti kerítésoszlopok, fák beszállóhelyek a ragadozó madaraknak elütések + nő a predáció az út mentén 2

3 Az utak élőhely fragementáló hatása a fizikai környezet megváltozása zaj, fény a talajszerkezete a vízmozgás a mikroklíma a felszín minősége megváltozik vonzó és risztó hatások is a kémiai környezet megváltozása szennyezések (pl. nehézfémek, légszennyezés, só, ózon stb.) az idegenhonos fajok terjedésének segítése (ökológiai folyosó) az út menti élőhely kedvező lehet a honos fajokra hátrányos hatások csökkentik ezek versenyképességét a spontán vagy emberi segítséggel történő terjedés (pl. akác) az emberi élőhelyhasználat, -pusztítás felerősödése területek feltárása Szegélyhatások a szegélyben a folt belsejétől eltérő viszonyok uralkodnak mikroklimatikus változások (fény, hőmérséklet, páratartalom, szélerősség) erdőszegélyek, mezővédő erdősávok szerepe, széldöntések (Börzsöny, Tátra) tüzek gyakoribbak hatás a fajösszetételre és a fajok életképességére átmeneti zónák szomszédos foltok fajai keverednek lehetőség az invázióra külső ragadozók és növényevők behatolása (pl. vadkár erdő melletti mg. területeken) fertőzésveszély (pl. RHD Bugacpusztán) emberi zavarások változatos lépték a szegélyhatás a szegélytől akár m-re is érzékelhető ökológiailag külön kezelendők (ekoton) lehetnek a legértékesebb részek, de lehetnek a leromlás helyei is Túlhasznosítás az élőhelypusztítás és romlás után a harmadik veszélyeztető tényező a veszélyeztetett és ritka gerincesek egyharmadánál fő ok a helyi közösségek szabályai a piac megjelenésével eltűnnek fakitermelés, vadászat, halászat, akváriumipar, diszállat kereskedelem, szuvenírek stb. maximális fenntartható hozam (MFH) elve: csak a növekmény hasznosítható, a törzsállomány nem csökkenhet problémái: a meghatározás módszerei a vadászati erőfeszítés változása alapján, DE nincsenek biol. adatok valós demográfia alapján, DE milyen pontossággal mérhetők a legegyszerűbb logisztikus modellben MFH=K/2, DE a pop sajátosságai (pl. hosszú élet) ez lehet K/5 is kudarcok és túlhasznosítás az alkalmazáskor (pl. tengeri halászat) az MFH csak felső határ lehet 3

4 A kihalás okai Túlhasznosítás nehéz szabályozni, különösen a mozgékony vándorló fajok esetében (ld. Bonni Konvenció) folyamatos, megbízható monitoring és gyors beavatkozás kell szelektív vadászat ill. hasznosítás (pl. csak a nagyobb idős példányok), DE evolúciós változások az erős szelekció miatt, pl. korai ivarérés, kisebb testtömeg stb. melléktermékként történő károsodást: pl. szelektív fakitermelésnél a maradó egyedek sérülése, a vadállomány zavarása, a véletlen hálóba akadás csökkenteni kell a helyi közösségek érdekeltségének megteremtése a fenntartható hasznosításban, pl. CAMPFIRE program Idegenhonos fajok (exóták) és betegségek földrajzi izoláció különböző evol. utak, kül. fajok és kapcsolatok ember utazásai kül. helyről származó fajok összekeverése szándékos betelepítés ill. véletlen behurcolás gyarmatosítás (a gyarmat otthonosabbá tétele ) kertészet, mg., erdészet (haszon- ill. dísznövények elvadulva kártékonyak) véletlen behurcolás (gyomok, patkányok, rovarok, kórokozók) biológiai védekezés: idegenhonos faj megfékezése saját kártevőjének betelepítésével a kártevő kibővítheti az étrendjét a honos fajokra is (vö. realizált niche-fundamentális niche probléma) különösen nagy veszély a szigetek endemikus fajaira a legsúlyosabb, legnehezebben kezelhető veszély 4

5 A sikeres invázió okai hiányzó ragadozók és paraziták (üregi nyúl Ausztráliában, gyapjaslepke Amerikában) hatékonyabb élőhely-kihasználás a bolygatott területeken a közvélemény (pl. állatvédők, vadászok) ellenállása az exóták kiirtásával szemben őshonos fajok urbanizációja az area kiterjesztése, más fajok kiszrítása hibridizálódás a közeli rokon őshonos fajokkal (pl. vadmacska-házi macska) GMO az invázió sikere függ a támadó tulajdonságaitól a megtámadott társulás biológiai ellenállóképességétől ( biotic resistance : fajgazdagság és bolygatás) DE: ellentmondó kísérleti eredmények Biol. Sokféleség Egyezmény 8. cikkely: invázió megakadályozása exóták megfékezése akár teljes kiirtása 5