RÉVFÜLÖPI ÁLTALÁNOS ISKOLA 176001 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1
1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA A szervezeti és működési szabályzat előírásainak betartása az intézmény valamennyi dlgzójára nézve kötelező. Az elfgadás tényét a nevelőtestület 2013. év..hó.napján tarttt nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve, valamint az ahhz csatlt jelenléti ív igazlja. 2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI Az intézmény neve:révfülöpi Általáns Iskla 176001 Az intézmény székhelye, címe:8253 Révfülöp, iskla u. 5. Az intézmény gazdasági szervezetének helye:? Az intézmény vezetője: Németh László Az intézmény fenntartója:klebesberg Intézményfenntartó Közpnt Budapest Az intézmény működtetője:révfülöp Nagyközség Önkrmányzata Az intézmény alapító kiratának száma:? Az intézmény alapító kiratának kelte:? Az intézmény alapításának éve: 1922 Az intézmény tevékenységei: alaptevékenységek és frrásaik A szakfeladat megnevezése Nylc évflyams általáns iskla Négy évflyams alsó tagzat Négy évflyams felső tagzat Különleges bánásmódt igénylő tanulók ktatása alsó tagzatn Különleges bánásmódt igénylő tanulók ktatása felső tagzatn Száma 852011 852021 852012 852022 kiegészítő tevékenységek és frrásaik: A szakfeladat megnevezése Általáns isklai napközi tthns nevelés Különleges bánásmódt igénylő tanulók napközi tthns nevelése Általáns isklai tanulószbai nevelés Különleges bánásmódt igénylő tanulók tanulószbai nevelése 2 Száma 855911 855912 855914 855915
Az intézmény számlaszáma:? Az intézmény adóhatósági aznsító száma:? Az intézmény statisztikai számjele:? Az intézmény OM aznsítója:037119 Az intézmény általáns frgalmi adó alanyisága:? Az ellátható különleges bánásmódt igénylő tanulók típusai: a szakértői bizttság szakértői véleménye alapján beszédfgyatéks, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral ( tanulási, figyelem vagy magatartásszabályzási zavarral ) küzd. Ide tartznak a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlys rendellenességével küzdő, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlys rendellenességével küzdő és a beszédfgyatéks tanulók. 3.TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS Jgszabályi előírásk: Strukturális szabályzási felhatalmazás: A közktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a tvábbiakban: Kt.) 40..(1) bekezdése az SZMSZ szabályzási körébe utalja: 1. a közktatási intézmény működésére, 2. a belső kapcslatkra, 3. a külső kapcslatkra vnatkzó rendelkezéseket. Knkrét szabályzási felhatalmazás: Kt. 12., 59., 84., 118., 122., 1. sz. melléklet, 2. sz. melléklet 6. pnt 11/1994. MKM rendelet (a tvábbiakban: R.) 4., 6/A, 6/C, 8., 11., 20., 21., 50., 3. sz. melléklet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámgatás, valamint az isklai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet 23.. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8/E., 29.. (3) bekezdés A közalkalmazttak jgállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek közktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) krmányrendelet, 7..(2) bekezdés b) pnt Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) krmányrendelet 9.., 10., 17., 145/A-B. Nemdhányzók védelméről és a dhánytermékek fgyasztásának, frgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 4.. (7) bekezdés A katasztrófák elleni védekezés és a plgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X. 12) OM rendelet 3.. (2) bekezdés 3.1. A működés rendje: a) Működési rend, ezen belül a gyermekek, a tanulók fgadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-ktatási intézményben való benntartózkdásának rendje. (R.4.. (1) bekezdés a) pnt) b) Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagymányk áplásával kapcslats feladatk. (R. 4.. (1) bekezdés j) pnt) 3
c) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje. (R. 4.. (1) bekezdés b) pnt) d) Az intézményi védő, óvó előírásk. (R. 4.. (1) bekezdés n) pnt) e) Tanulóbalesetek megelőzésében feladatk. (R. 6/A. (3) bekezdés) f) Katasztrófavédelem, tűzvédelem, plgári védelem szervezeti és végrehajtási rendje. (A katasztrófák elleni védekezés és a plgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X.12.) OM rendelet 3.. (2) bekezdés) g) A tanórán kívüli fglalkzásk szervezeti frmái. (R. 4.. (2) bekezdés b)pnt) h) Könyvtár igénybevételének és működésének szabályai. (R. 6/C. (2) bekezdés, R. 4.. (2) bekezdés j) pnt, R. 3. sz. melléklet 3. pnt) i) Tankönyvrendelés szervezésének és a tankönyvtámgatás megállapításának helyi rendje. (A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 29.. (3) bekezdés) j) Tankönyvrendelés elkészítésének rendeletben nem szabályztt kérdései. (A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámgatás, valamint az isklai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet 23.. (5) bekezdés) k) Adatkezelési szabályzat- iratkezelési szabályzat hiányában. (Kt. 2. sz. melléklet 6. pnt) l) Kereset kiegészítés feltételei - ha jgszabály vagy kllektív szerződés erről nem rendelkezik. (Kt. 118.. (10) bekezdés) m) Teljesítménypótlék összege meghatárzásának elvei a kllektív szerződés rendelkezésének hiányában. (Kt. 1. sz. melléklet, Kt. 129.. (11) bekezdés) n) Költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának tartalma. (Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) krmányrendelet 10.. (4)-(5) bekezdés) ) Költségvetési szerv vállalkzási tevékenységének lehetősége. (Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) krmányrendelet 9..) p) Gazdasági szervezet felépítése és feladata. (Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) krmányrendelet 17. ) q) Szabálytalanságk kezelésének eljárásrendje. (Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) krmányrendelet 145/A.) r) Ellenőrzési nymvnal. (Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) krmányrendelet 145/B.) 3.2. Belső kapcslatk a) A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcslattartás rendje, frmája, tvábbá a vezetők közötti feladatmegsztás, a szervezeti egységek közötti kapcslattartás rendje. (R. 4.. (1) bekezdés e) pnt) b) Vezetők akadályztatása esetén a helyettesítés rendje. (R. 11.., R. 4.. (1) bekezdés f) pnt) c) A helyettesítő közalkalmaztt felelősségének, intézkedési jgkörének terjedelme. (A közalkalmazttakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közktatási intézményekben rendelkező 138/1992 (X.8.) krmányrendelet 7..) d) A vezetők és az isklaszék, valamint az isklai szülői szervezet (közösség) közötti kapcslattartás frmája. (R. 4.. (1) bekezdés g) pnt) e) A nevelőtestület feladatkörébe tartzó ügyek átruházására, tvábbá a feladatk ellátásával megbíztt beszámlására vnatkzó rendelkezések. (R. 4.. (1) bekezdés h) pnt) f) Azk az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési jggal ruházza fel. (R. 4.. (1) bekezdés p) pnt) 4
g) A szülői szervezet számára tvábbi jgk megállapítása. (Kt. 59.. (1), (6) bekezdés) h) A diákönkrmányzati szerv, a diákképviselők, valamint az isklai vezetők közötti kapcslattartás frmái és rendje, a diákönkrmányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támgatás) biztsítása. (R. 4.. (2) bekezdés d) pnt) i) Tájékztatás, kérés módja az isklai belső jgi nrmákról. (R. 8.. (3) bekezdés) 3.3. Külső kapcslatk a) A belépés és benntartózkdás rendje azk részére, akik nem állnak jgvisznyban a nevelési-ktatási intézménnyel (R.4..(1) bekezdés c) pnt b) A külső kapcslatk rendszere, frmája és módja, beleértve a gyermekjóléti szlgálattal, valamint az iskla-egészségügyi ellátást biztsító egészségügyi szlgáltatóval való kapcslattartást. (R.4..(1) bekezdés i) pnt) c) Reklámtevékenység szabályai a nevelési-ktatási intézményben. (Kt. 122..(12) bekezdés) d) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje. (R.4..(1) bekezdés m) pnt) Egyéb kérdések: A nevelési-ktatási intézmény működésével összefüggő minden lyan kérdés, amelyet jgszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályzni. (R. 4..(1) bekezdés r) pnt) 4. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 4.1. Az iskla szervezete a.) Isklavezetőség Az isklavezetőséget az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alktják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető besztású dlgzók tartznak: az igazgatóhelyettes Az iskla egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jgszabályk, a fenntartó, valamint az iskla belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító kiratában megfgalmaztt módn és időtartamra történik. Az igazgató munkáját igazgatóhelyettes segíti. Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestület előzetes véleményének kikérésével az igazgató adja, a határzatlan időre kinevezett közalkalmazttnak. A megbízás visszavnásig érvényes. Az igazgatóhelyettes és más vezető besztású dlgzó munkáját munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatót távllétében teljes jgkörrel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató és az igazgató-helyettes távllétében a Közalkalmaztti Tanács elnöke, az ő távllétében az intézményben tartózkdó legmagasabb besrlású (fizetési sztály-fizetési fkzat) közalkalmaztt helyettesíti a magasabb vezetőt. 5
Az intézmény vezetője, helyettese és a kincstárnk kapcslattartása flyamats. Az igazgatóság rendszeresen, szükség szerinti gyakrisággal tart megbeszélést az aktuális feladatkról. Az isklavezetőségi megbeszélést az igazgató vezeti. b.) Az iskla dlgzói Az iskla dlgzóit a magasabb jgszabályk előírásai alapján megállapíttt munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskla igazgatója alkalmazza. Az iskla dlgzói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 4.2. Az iskla szervezeti egységei Az iskla szervezeti egységei: alsó tagzat, felső tagzat, napközi tthn. A szervezeti egység élén az alábbi felelős besztású vezető áll:igazgató, igazgatóhelyettes. 5. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 5.1. Az isklai közösség Az isklaközösséget az iskla dlgzói, a szülők és a tanulók alktják. Az isklaközösség tagjai érdekeiket, jgsítványaikat az e fejezetben felsrlt közösségek révén és módn érvényesíthetik. 5.2. Az isklai alkalmazttak (közalkalmazttak) közössége Az isklai alkalmazttak közösségét az intézménnyel közalkalmaztti jgvisznyban, valamint munkavisznyban álló dlgzók alktják. Az isklai alkalmazttak jgait és kötelességeit, juttatásait, valamint az isklán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jgszabályk (elsősrban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazttak jgállásáról szóló 1992. évi törvény XXXIII., a közktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, 2011. évi CXC. Nemzeti köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcslódó rendeletek) valamint az intézmény közalkalmaztti szabályzata rögzítik. 5.3. A nevelők közösségei a.) A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskla valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazttja A nevelőtestület a magasabb jgszabálykban megfgalmaztt döntési jgkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jgszabálykban megfgalmaztt esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatt tehet az iskla működésével kapcslats valamennyi kérdésben. Egy tanév srán a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, 6
tanévzáró értekezlet, félévi és év végi sztályzó értekezlet, két alkalmmal nevelési értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 30 százaléka kéri, illetve ha az iskla igazgatója vagy az iskla vezetősége ezt indkltnak tartja. A magasabb jgszabálykban megfgalmazttak szerint: nevelőtestületi értekezlet akkr határzatképes, ha azn tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, a nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jgszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másképpen nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hzza. a nevelőtestület személyi kérdésekben az érintett személy kérése, vagy a nevelőtestület többségének döntése alapján - titks szavazással dönt. A nevelőtestületi értekezletekre vnatkzó szabálykat kell alkalmazni akkr, ha az aktuális feladatk miatt csak a testület egy része (többnyire az azns besztásban dlgzók) vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet például az egy sztályban tanító pedagógusk értekezlete, amely a magasabb évflyamba lépésről, a tanulói kitüntetésekről dönt. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. c) Alkalmi feladatkra alakult munkacsprtk Az isklai munka aktuális feladatainak megldására a tantestület tagjaiból munkacsprtk alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Az alkalmi munkacsprtk tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató jelöli ki. Amennyiben az alkalmi munkacsprtt az igazgató jelölte ki, erről tájékztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsprt feladatait a nevelőtestület vagy az igazgató határzza meg (a csprtt választó, illetve kijelölő). Eltérő megállapdás hiányában a munkacsprt döntési rendjére a nevelőtestület döntési rendjére vnatkzó szabálykat kell alkalmazni. 5.4. A szülői munkaközösség Az isklában a szülők jgainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Az isklai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshzó szerve az iskla szülői munkaközösség vezetősége. Az isklai szülői munkaközösség vezetősége az isklai szülői értekezlet a szülők javaslatai alapján megválasztja az isklai szülői munkaközösség alábbi tisztségviselőit: elnök, elnökhelyettes. Az isklai szülői munkaközösség elnöke közvetlenül az iskla igazgatójával tart kapcslatt. Az isklai szülői munkaközösség vezetősége, az isklai szülői értekezlet akkr határzatképes, ha azn az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hzza. 7
Az isklai szülői munkaközösség vezetőségét az isklai szülői értekezlet az iskla igazgatójának tanévenként legalább 1 alkalmmal össze kell hívnia, és ezen tájékztatást kell adnia az iskla feladatairól, tevékenységeiről. Az isklai szülői munkaközösség szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jgk illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, az isklai munkatervhez igazdva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a tanulókat az ktatási törvényben megfgalmaztt jgaik érvényesítésében, véleményezi az iskla pedagógiai prgramját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azn pntjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcslatsak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcslats valamennyi kérdésben. 5.5. A tanulók közösségei a.) Az sztályközösség Az azns évflyamra járó, közös tanulócsprtt alktó tanulók sztályközösséget alktnak. Az sztályközösség élén az sztályfőnök áll. Az sztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az sztályfőnökök sztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az sztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: 1 fő képviselő (küldött) az isklai diákönkrmányzat vezetőségébe b.) Az isklai diákönkrmányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az isklában diákönkrmányzat működik. Az isklai diákönkrmányzat jgsítványait az isklai diákönkrmányzatt segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkrmányzatt megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jg gyakrlása előtt aznban ki kell kérnie az isklai diákönkrmányzat vezetőségének véleményét. Az isklai diákönkrmányzat a magasabb jgszabálykban megfgalmaztt jgkörökkel rendelkezik. Az isklai diákönkrmányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az isklai diákönkrmányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkrmányzat vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. Az isklai diákközgyűlést évente legalább 2 alkalmmal össze kell hívni, melyen az iskla igazgatójának vagy megbízttjának a tanulókat tájékztatnia kell az isklai élet egészéről, az isklai munkatervről a tanulói jgk helyzetéről és érvényesüléséről, az isklai házirendben meghatárzttak végrehajtási tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkrmányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató 8
felelős. A diákközgyűlés 1 tanév időtartamra a tanulók javaslatai alapján 1 fő diákképviselőt választhat. 5.6. Az iskla közösségeinek kapcslattartása a.) Az igazgatóság és a nevelőtestület Az igazgatóság az aktuális feladatkról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli, illetve szóbeli tájékztatókn keresztül értesíti a nevelőket. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban közölhetik az igazgatósággal. b.) A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskla egészének életéről, az isklai munkatervről, az aktuális feladatkról az igazgató: a flysón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül flyamatsan, az sztályfőnökök: az sztályfőnöki órákn tájékztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárknak flyamatsan szóban és írásban tájékztatniuk kell. A tanulók a jgszabálykban, valamint az iskla belső szabályzataiban biztsíttt jgaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választtt képviselőik, tisztségviselőik útján az iskla igazgatóságáhz, az sztályfőnökükhöz, az iskla nevelőihez, a diákönkrmányzathz vagy a szülői munkaközösséghez frdulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választtt képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskla igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel. c.) A nevelők és a szülők A szülőket az iskla egészének életéről, az isklai munkatervről, az aktuális feladatkról az igazgató: a szülői munkaközösség vezetőségi ülésén évi legalább 1 alkalmmal, az isklai szülői értekezleten tanévenként 2 alkalmmal, a flysón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, az időközönként megjelenő írásbeli tájékztatón keresztül, az sztályfőnökök: az sztályszülői értekezleteken, fgadóórákn tájékztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcslats tájékztatásra az alábbi lehetőségek szlgálnak szülői értekezletek, a nevelők fgadóórái, a nyílt tanítási napk, az írásbeli tájékztatók a tájékztató füzetben, illetve ellenőrző könyvben. 9
A szülői értekezletek és a nevelők fgadóóráinak időpntját az isklai munkaterv tartalmazza. A szülők és a tanulók a saját a jgszabálykban, valamint az iskla belső szabályzataiban biztsíttt jgaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választtt képviselőik, tisztségviselőik útján az iskla igazgatóságáhz, az adtt ügyben érintett gyermek sztályfőnökéhez, az iskla nevelőihez, a diákönkrmányzathz vagy a szülői munkaközösséghez frdulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választtt képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskla igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői munkaközösséggel. A szülők és más érdeklődők az iskla pedagógiai prgramjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási prgramjáról, illetve házirendjéről az iskla igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől az isklai munkatervben évenként meghatárztt igazgatói, igazgatóhelyettesi fgadóórákn kérhetnek tájékztatást. Az iskla pedagógiai prgramja nyilváns, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai prgram egy-egy példánya a következő személyeknél illetve intézményeknél található meg: az iskla fenntartójánál, az iskla irattárában, az iskla könyvtárszbájában az iskla tanári szbájában az iskla igazgatójánál és igazgatóhelyettesénél. A házirend előírásai nyilvánsak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskla alkalmazttainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető: az iskla irattárában, az iskla könyvtárszbájában, az iskla tanári szbájában, az iskla igazgatójánál, az iskla igazgatóhelyettesénél, az sztályfőnököknél, a diákönkrmányzatt segítő nevelőnél, az isklai szülői munkaközösség szervezet vezetőjénél. A házirend egy példányát a közktatási törvény előírásainak megfelelően az isklába történő beiratkzáskr a szülőnek át kell adni. 6. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az isklai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskla igazgatóságának állandó munkakapcslatban kell állnia a következő intézményekkel: 10
Klebesberg Intézményfenntartó Közpnt Budapest KIK Taplca Tankerület Révfülöp Nagyközség Önkrmányzata Gyermekjóléti Szlgálat Veszprém Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizttság Veszprém Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszlgálat Taplca a térségben működő óvdák a térségben működő könyvtárak és kulturális intézmények Balatn-felvidéki Szín-vnal Alapfkú Művészetktatási Intézmény Nivegy-völgyi Alapfkú Művészetktatási Intézmény. Gázló Környezetvédelmi Egyesület Helyi vállalkzók A munkakapcslatk megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. A tanulók egészségi állaptának megóvásáért az iskla igazgatósága rendszeres kapcslatt tart fenn az illetékes egészségügyi dlgzókkal: Isklarvs Védőnő Gyermekfgászat Segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A munkakapcslat felügyeletéért az igazgató a felelős. Az intézmény rvsa által ellátandó iskla-egészségügyi feladatk: - időszaks vizsgálat az 1., 3., 5., és 7. sztályban védőltásk előtt - időszaks vizsgálat 8. sztályban a tvábbtanulás miatt - üdülés, tábrzás előtti rvsi vizsgálat elvégzése - sprtversenyek előtti vizsgálat - fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése - elsősegélynyújtás - részvétel az iskla egészségnevelő tevékenységében - környezet-egészségügyi feladatk A védőnő által ellátandó feladatk - alapszűrések végzése az 1., 3., 5., 7. és 8. sztályban (súly, hssz, mellkörfgat, pszichmtrs, mentális, szciális fejlődés, látásélesség,színlátás, hallásvizsgálat, mzgásszervek szűrése, glyvaszűrés, vérnymásmérés) - a gyermekek személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésének ellenőrzése - elsősegélynyújtás - rvsi vizsgálatk előkészítése - védőltással kapcslats feladatk előkészítése - egészségfejlesztő előadásk megtartása Isklafgászat - a fgrvs évenként elvégzi a tanulók szűrését, előre egyeztetett időpntban - a rendszeres kezelésre szruló tanulókat (fgtömés, fgszabályzás) visszahívja a szülőkkel együtt, a tvábbi teendőket egyezteti. 11
A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatk eredményesebb ellátása érdekében az iskla gyermek és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcslatt tart fenn a gyermekjóléti szlgálattal. 7. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskla szrgalmi időben reggel 7.00 órától a szervezett fglalkzásk befejezéséig, de legalább 16.05 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az isklát szmbatn, vasárnap és munkaszüneti napkn rendezvények hiányában zárva kell tartani. A szkáss nyitvatartási rendtől való eltérésre eseti kérelmek alapján az igazgató ad engedélyt. A közktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jgvisznyban nem állók (kivéve az isklába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) vagynbiztnsági kk miatt csak kísérővel, és csak az elfglaltságuk idejére tartózkdhatnak az épületben. Szrgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 óra és délután 16:05 óra között az iskla igazgatójának vagy helyettesének az isklában kell tartózkdnia. A vezetők benntartózkdásának rendjét az éves munkatervben írásban kell meghatárzni. A napközis csprtk munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csprtba járó tanulók órarendjéhez igazdva kezdődik és 16:05 óráig tart. Az isklában reggel 7 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábíztt épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületrész rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályk betartását ellenőrizni. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az sztályfőnöke (távlléte esetén az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár (íráss) engedélyével hagyhatja el az iskla épületét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskla elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli fglalkzáskat a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szrgalmi időben a nevelői és tanulói hivatals ügyek intézése az isklatitkári irdában történik 7:30 óra és 15:30 óra között. Az iskla a tanítási szünetekben a hivatals ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskla igazgatója határzza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudmására hzza. A nyári szünetben az irdai ügyeletet hetente egy alkalmmal kell megszervezni. Az iskla épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskla helyiségeinek használói felelősek: 12
az iskla tulajdnának megóvásáért, védelméért, az iskla rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályk betartásáért, az iskla szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfgalmaztt előírásk betartásáért. A tanulók az iskla létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskla igazgatója adhat felmentést. Az iskla épületében az isklai dlgzókn és a tanulókn kívül csak hivatals ügyet intézők tartózkdhatnak, illetve azk, akik erre az iskla igazgatójától engedélyt kaptak. Az iskla berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskla épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskla helyiségeit elsősrban a hivatals nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapdás alapján át lehet engedni, ha ez az isklai fglalkzáskat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskla helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskla épületén belül csak a megállapdás szerinti időben és helyiségekben tartózkdhatnak. Az isklában mindenfajta reklámtevékenység tils. Ez alól kivételes esetben az iskla igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adtt reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. 8.A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók számára az alábbi az iskla által szervezett tanórán kívüli rendszeres fglalkzásk működnek: napközi tthn, tanulószba, szakkörök, énekkar, isklai sprtköri fglalkzásk, tömegsprt fglalkzásk, felzárkóztató fglalkzásk, egyéni fglalkzásk, tehetséggndzó fglalkzásk, tvábbtanulásra előkészítő fglalkzásk. 8.1. A napközi és a tanulószba működésére vnatkzó általáns szabályk A napközi tthnba és tanulószbára történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközi tthn és tanulószba működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis és tanulószbás tanulók házirendjében rögzíti. A napközis és tanulószbás tanulók házirendje az isklai tanulói házirend részét képezi. A napközis és tanulószbai fglalkzásról való eltávzás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az eltávzásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 8.2. Az egyéb tanórán kívüli fglalkzáskra vnatkzó általáns szabályk 13
A tanórán kívüli fglalkzáskra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató fglalkzásk, valamint az egyéni fglalkzásk kivételével önkéntes. A tanórán kívüli fglalkzáskra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató fglalkzáskra, valamint az egyéni fglalkzáskra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárk jelölik ki, részvételük a felzárkóztató fglalkzáskn kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskla igazgatója adhat. A tanórán kívüli fglalkzásk megszervezését (a fglalkzásk megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskla tantárgyfelsztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli fglalkzásk megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli fglalkzásk vezetőit az iskla igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli fglalkzást vezethet az is, aki nem az iskla pedagógusa. Az sztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalmmal az iskla éves munkatervében meghatárzttak szerint sztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás tervezett helyét, célját, hzzávetőleges költségeit a szülőkkel egyeztetik és beleegyező nyilatkzatt iratnak alá. Az iskla az ezt igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget biztsít. A napközi tthnba és a tanulószbai fglalkzásra felvett tanulók napi hármszri étkezésben (tízórai, ebéd, uzsnna) részesülhetnek. Külön szülői kérésre lehetőséget biztsít az iskla ezen tanulóknak a menza igénybevételére. A napközibe nem járó tanulók számára igény esetén az iskla ebédet (menzát) biztsít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az isklában isklai könyvtárszba működik. Az isklai könyvtárszba működésének szabályait a könyvtárszba működési rendje szabályzza. Az isklában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásktatást szervezhetnek. A hit- és vallásktatáskn való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskla a fglalkzáskhz tantermet biztsít az intézmény órarendjéhez igazdva. A tanulók hités vallásktatását az egyház által kijelölt hitktató végzi. 9. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az iskla belső ellenőrzési feladatai: biztsítsa az intézmény törvényes (a jgszabálykban, az iskla pedagógiai prgramjában és az egyéb belső szabályzataiban előírt) működését, segítse elő az intézményben flyó nevelő és ktató munka eredményességét, hatéknyságát, segítse elő az intézmény takaréks, gazdaságs, hatékny működését, az isklavezetés számára megfelelő mennyiségű infrmációt szlgáltassn a dlgzók munkavégzéséről, 14
tárja fel és jelezze az isklavezetés és a dlgzók számára a szakmai (pedagógiai) és jgi előírásktól, követelményektől való eltérést, illetve előzze meg azt, szlgáltassn megfelelő számú adatt és tényt az intézmény működésével kapcslats belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmaztt jgai és kötelességei A belső ellenőrzést végző dlgzó jgsult: az ellenőrzéshez kapcslódva az iskla bármely helyiségébe belépni, az ellenőrzéshez kapcslódó iratkba, dkumentumkba betekinteni, azkról máslatt készíteni, az ellenőrzött dlgzó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni, az ellenőrzött dlgzótól írásban vagy szóban felvilágsítást kérni. A belső ellenőrzést végző dlgzó köteles: az ellenőrzéssel kapcslatban a jgszabálykban és az iskla belső szabályzataiban fglalt előírásknak megfelelően eljárni, az ellenőrzés srán tudmására juttt hivatali titkt megőrizni, az észlelt hiánysságkat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dlgzókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dlgzók közvetlen felettesével, hiánysságk feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kaptt utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmaztt jgai és kötelességei: Az ellenőrzött dlgzó jgsult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni, az ellenőrzés módjára és megállapítására vnatkzóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dlgzó köteles: az ellenőrzést végző dlgzó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni, a feltárt hiánysságkat, szabálytalanságkat aznnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dlgzó feladatai: Az ellenőrzést végző dlgzó a belső ellenőrzést köteles a jgszabálykban, az iskla belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév srán flyamatsan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell fglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiánysságk feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: a hiánysság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dlgzó figyelmét, 15
a hiánysságk megszüntetését újra ellenőriznie kell. A belső ellenőrzésre jgsult dlgzók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató: ellenőrzési feladatai az iskla egészére kiterjednek, ellenőrzi az iskla összes dlgzójának pedagógiai, gazdálkdási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját, ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályk megtartását, elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát, összeállítja tanévenként (az isklai munkatervhez igazdva) az éves ellenőrzési tervet, felügyeletet gyakrl a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Igazgatóhelyettes: flyamatsan ellenőrzi a hzzá beszttt dlgzók nevelő-ktató és ügyviteli munkáját, ennek srán különösen: a pedagógusk munkavégzését, munkafelügyeletét, a pedagógusk adminisztrációs munkáját, a pedagógusk nevelő-ktató munkájának módszereit és eredményességét, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Az igazgató egyes esetekben jgsult az intézmény dlgzói közül bárkit meghatárztt céllal és jgkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vnatkzó ellenőrzési feladatkat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dlgzók kijelölését az isklai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határzza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hgy az iskla igazgatója számára biznysságt nyújtsn a pénzügyi irányítási és kntrll rendszerek megfelelőségét illetően. A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilags, biznysságt adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hgy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kckázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét. Az intézményben flyó pénzügyi belső ellenőrzés a pénzügyminiszter által közzétett minta alapján elkészített belső ellenőrzési kézikönyv szerint történik. A pénzügyi belső ellenőrzési tevékenység megszervezéséért a belső ellenőrzési vezető a felelős. A belső ellenőrzési vezetői feladatkat az intézményben a fenntartó gazdálkdó szervezete látja el. 16
? 10.A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai (nevelő és ktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: biztsítsa az iskla pedagógiai munkájának jgszerű (a jgszabályk, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskla pedagógiai prgramja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben flyó nevelő és ktató munka eredményességét, hatéknyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű infrmációt szlgáltassn a pedagógusk munkavégzéséről, szlgáltassn megfelelő számú adatt és tényt az intézmény nevelő és ktató munkájával kapcslats belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és ktató munka belső ellenőrzésére jgsult dlgzók: igazgató, igazgatóhelyettes, Az igazgató az általa szükségesnek tarttt esetben jgsult az iskla pedagógusai közül bárkit meghatárztt céllal és jgkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempntk a nevelő-ktató munka belső ellenőrzése srán: a pedagógusk munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli fglalkzásk pnts megtartása, a nevelő-ktató munkáhz kapcslódó adminisztráció pntssága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekrációja, a tanár-diák kapcslat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és ktató munka színvnala a tanítási órákn: az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmaztt módszerek, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének isklai szempntjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskla vezetősége határzza meg.) 17
a tanórán kívüli nevelőmunka, az sztályfőnöki munka eredményei, a közösségfrmálás. 11. Tájékzódás a pedagógiai prgramról A közktatási intézmény pedagógiai prgramja képezi az intézményben flyó nevelőktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai prgramjának megalktásáhz az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztsítja a szakmai önállóságt. Az iskla pedagógiai prgramja meghatárzza: Az intézmény pedagógiai prgramját, ennek részeként az isklában flyó nevelés és ktatás célját, tvábbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatárzttakat. Az iskla helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évflyamain taníttt tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadn választható tanórai fglalkzáskat és azk óraszámait, az előírt tananyagt és követelményeket. Az ktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztsításának kötelezettségét. Az isklai beszámltatás, az ismeretek számnkérésének követelményeit és frmáit, a tanuló magatartása, szrgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, tvábbá jgszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szrgalma értékelésének, minősítésének frmáját. a közösségfejlesztéssel, az iskla szereplőinek együttműködésével kapcslats feladatkat, a pedagógusk helyi intézményi feladatait, az sztályfőnöki munka tartalmát, az sztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcslats pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési flyamatban való részvételi jgai gyakrlásának rendjét, a tanulók fizikai állaptának méréséhez szükséges módszereket. A felsrlt tevékenységek szabályzása a pedagógiai prgram hatáskörébe tartzik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcslatban tt találnak részletes infrmációkat. A pedagógiai prgramt a nevelőtestület fgadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskla pedagógiai prgramja megtekinthető az igazgatói irdában, tvábbá lvasható az intézmény hnlapján. Az iskla vezetői munkaidőben bármikr tájékztatással szlgálnak a pedagógiai prgrammal kapcslatban. 18
12. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRSZOBA MŰKÖDÉSI RENDJE Az isklában a nevelő-ktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében isklai könyvtárszba működik. Az isklai könyvtárszba feladata a tanításhz és a tanuláshz szükséges dkumentumk rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gndzása, e dkumentumk helyben használatának biztsítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli fglalkzásk tartása. Az isklai könyvtárszba tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmaztt segédkönyveket szerez be, melyeket a rászruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az isklai könyvtárszba működéséért, a könyvtárral kapcslats feladatk ellátásáért a könyvtárs tanár a felelős. A könyvtárs tanár részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. A nevelőknek az isklai könyvtár szbában tervezett tanórai és tanórán kívüli fglalkzásk várható időpntját, témáját, az igényelt szlgáltatásk körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtárs tanárral egyeztetniük kell. Az isklai könyvtárból az alábbi dkumentumk nem kölcsönözhetők: kézikönyvek, számítógépes szftverek, muzeális értékű dkumentumk. A könyvtárszbai dkumentumkban kztt gndatlan, vagy szándéks kárkzás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dkumentumt az előírt határidőre a tanuló nem hzza vissza, a magasabb jgszabálykban előírt módn és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pnts mértékét a könyvtárs tanár javaslata alapján az iskla igazgatója határzza meg. 13.A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI Az iskla tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi fglalkzásk biztsítják: Az első-negyedik évflyamn a heti hárm kötelező testnevelés óra a többi tanítási napn pedig néptánc és népi játék tanóra Az ötödik-hatdik évflyamn a heti négy kötelező testnevelés óra, a többi tanítási napn néptánc A hetedik-nylcadik évflyamn Heti öt kötelező testnevelés óra Az isklai sprtkör egy tanítási évre szóló szakmai prgram szerint végzi munkáját. Az isklai sprtkör szakmai prgramját minden évben az isklai munkaterv részeként kell elfgadni. Az isklai diáksprtkör fglalkzásait (sprtágak, tevékenységi frmák, sprtköri csprtk) az isklai sprtkör szakmai prgramjában kell meghatárzni. 19
A tanórán kívül szervezett tömegsprt fglalkzáskn való részvételhez az iskla biztsítja, hgy az őszi és a tavaszi időszakban: a sprtudvar, a trnaterem, a téli időszakban: a trnaterem A tömegsprt-fglalkzásk pnts idejét tanévenként az isklai munkatervben kell meghatárzni. 14. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN Az iskla minden dlgzójának alapvető feladatai közé tartzik, hgy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hgy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 14.1 Az iskla dlgzóinak feladata a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcslatsan Minden dlgzónak ismernie kell és be kell tartania az isklai munkabiztnsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamin tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskla helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében ktatni kell a tanulók biztnságának és testi épségének megóvásával kapcslats ismereteket, rendszabálykat és viselkedési frmákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli fglalkzáskn, valamint ügyeleti besztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bíztt tanulók tevékenységét flyamatsan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabálykat a tanulókkal betartatni. Az sztályfőnököknek az sztályfőnöki órákn ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és a testi épségük védelmére vnatkzó előíráskat, az egyes isklai fglalkzáskkal együtt járó veszélyfrráskat, valamint a különféle isklai fglalkzáskn tils és elvárható magatartásfrmákat. Az sztályfőnököknek feltétlenül fglalkzniuk kell a balesetek megelőzését szlgáló szabálykkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekr az első sztályfőnöki órán. Ennek srán ismertetni kell: az iskla környékére vnatkzó közlekedési szabálykat, a házirend balesetvédelmi előírásait, rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bmbariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekr szükséges teendőket, a menekülési útvnalakat, a menekülés rendjét, A tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcslatban. Isklán kívüli fglalkzásk (kirándulásk, túrák, tábrzásk, stb.) előtt. 20
A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell ktatniuk a tanulókat minden gyakrlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy isklán kívüli prgram előtt a baleseti veszélyfrráskra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekr követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpntját az sztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hgy a tanulók elsajátíttták-e a szükséges ismereteket. A fkzttan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakrlati ktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkabiztnsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az iskla igazgatója az egészséges és biztnságs munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpntját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevnt dlgzókat az intézmény munkabiztnsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 14.2 Az iskla dlgzóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rsszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges rvst kell hívnia, a balesetet, sérülést kzó veszélyfrrást a tőle telhető módn meg kell szüntetnie, a tanulói balesetet, sérülést, rsszullétet aznnal jeleznie kell az iskla igazgatójának. E feladatk ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi isklai dlgzó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dlgzó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztsan ért. Ha biznytalan abban, hgy az adtt esetben mit kell tennie, akkr feltétlenül rvst kell hívnia, és a beavatkzással meg kell várnia az rvsi segítséget. Az isklában történt mindenféle balesetet, sérülést ki kell vizsgálnia az iskla igazgatójának. A vizsgálat srán tisztázni kell a balesetet kiváltó kt és azt, hgy hgyan lett vlna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hgy mit kell tenni a hasnló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 14.3 A tanulóbalesetekkel kapcslats isklai feladatk a magasabb jgszabályk előírásai alapján A tanulóbalesetet az előírt nymtatványn nyílván kell tartani. A hárm napn túl gyógyuló sérülést kzó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nymtatványn jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg 21
kell küldeni a fenntartónak, egy példányát pedig át kell adni a tanulónak (kiskrú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskla őrzi meg. A súlys balesetet aznnal jelenteni kell az iskla fenntartójának. A súlys baleset kivizsgálásába legalább középfkú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevnni. Az isklának igény esetén biztsítania kell az isklaszék, a szülői szervezet és az isklai diákönkrmányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az isklai nevelő és ktató munka egészséges és biztnságs feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vnatkzó részletes helyi szabálykat az iskla munkabiztnsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 15. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskla működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden lyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és ktató munka szkáss menetét akadályzza, illetve az iskla tanulóinak és dlgzóinak biztnságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) a tűz, a rbbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dlgzójának az iskla épületét vagy a benne tartózkdó személyek biztnságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudmására, köteles azt aznnal közölni az iskla igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jgsult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jgsult felelős vezetők: igazgató igazgatóhelyettes szaktanár A rendkívüli eseményről aznnal értesíteni kell: az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzltóságt, rbbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskla igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jgsult felelős vezető utasítására az épületben tartózkdó személyeket hangjelzéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hzzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkdó tanulócsprtknak a tűzriadó terv és a bmbariadó terv mellékleteiben található Kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. A tanulócsprtknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakzás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más fglalkzást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése srán fkzttan ügyelni kell a következőkre: 22
Az épületből minden tanulónak távznia kell, ezért az órát, fglalkzást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. msdóban, szertárban, stb.) tartózkdó gyerekekre is gndlnia kell! A kiürítés srán a mzgásban, cselekvésben krlátztt személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a fglalkzást tartó nevelő hagyhatja el utljára, hgy meg tudjn győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakzási helyre történő megérkezéskr a nevelőnek meg kell számlnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jgsult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg felelős dlgzók kijelölésével gndskdnia kell az alábbi feladatkról: a kiürítési tervben szereplő kijáratk kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektrms áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzltóság, tűzszerészek, stb.) fgadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskla igazgatójának vagy az általa kijelölt dlgzónak tájékztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajltt eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagkról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektrms, stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkdó személyek létszámáról, életkráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a tvábbi biztnsági intézkedésekkel kapcslatsan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dlgzója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatárztt szmbati napkn be kell pótlni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályzását a Tűzriadó terv tartalmazza. A rbbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályzását az Intézkedési terv rbbantással való fenyegetés esetére (bmbariadó terv) utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bmbariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dlgzókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bmbariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalmmal gyakrlni kell. A gyakrlat megszervezéséért az iskla igazgatója a felelős. 23