Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzat ÁLTALÁNOS ISKOLA 1118 Budapest, Törökugrató u. 15. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Készítette: Szűcs Ágnes igazgató Budapest, 2005
Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogszabályi alapjai... 4 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya... 4 II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI... 5 1. A közoktatási intézmény neve, címe, alapfeladatai... 5 2. Az intézmény jogállása és képviselete... 6 3. Az intézmény gazdálkodási módja... 7 4. Szakmai és szervezeti dokumentumok, nyilvánosság... 8 5. Tájékoztatás a Pedagógiai Programról, az SZMSZ-ről, Intézményi Minőségirányítási Programjáról (IMIP), a Házirendről, a dokumentumok nyilvánosságának rendje... 9 6. Az intézmény szervezeti egységei... 9 III. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE...10 1. Az intézmény felelős vezetője és feladatköre... 10 2. Az intézményvezető közvetlen munkatársai... 10 3. Az intézmény vezetősége... 11 4. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésének rendje... 12 IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE...14 1. Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás módjai... 14 2. Alkalmazotti közösség... 14 2. 1. Nevelőtestület... 14 2. 2. Szakmai munkaközösségek... 16 2. 3. Nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége... 17 2. 4. Dolgozók érdekképviseleti szervei... 17 3. A tanulók közösségei, a kapcsolattartás formái és rendje... 17 3. 1. Az osztályközösség... 17 3. 2. Diákönkormányzat... 18 4. Szülők közössége, valamint a kapcsolattartás formái és rendje... 19 4. 1. Az Iskolaszék, a kapcsolattartás formái és rendje... 19 4. 2. Szülői Szervezet... 19 V. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI...21 VI. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE...21 1. A tanév helyi rendje... 21 2. Az intézmény nyitva tartása... 22 3. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje... 22 4. A tanítás (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama... 22 5. A napközi rendje... 23 6. A közalkalmazottak munkarendje... 23 7. Pedagógusok munkarendje... 23 8. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje... 24 9. Az intézmény tanulóinak munkarendje... 24
10. Az osztályozó-, a javítóvizsgák, beszámolók lebonyolításának rendje... 25 11. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje... 25 12. Az iskolai könyvtár működési rendje... 26 13. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának rendje... 28 14. A nemdohányzók védelme... 28 VII. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE... 29 1. A tanórán kívüli foglalkozások célja... 29 2. Tanórán kívüli foglalkozások formái... 29 3. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok... 31 VIII. AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYAINAK ÁPOLÁSA... 32 1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai... 32 2. A hagyományápolás külsőségei... 33 IX. EGYÉB RENDELKEZÉSEK... 34 1. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 34 2. Egészségügyi ellátás, intézményi védő- és óvó előírások... 34 3. Rendkívüli esemény és bombariadó esetén szükséges teendők... 36 4. Reklámtevékenység... 36 5. Diákigazolványok és az ezzel kapcsolatos teendők... 36 X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 37 MELLÉKLETEK... 42 Alapító okirat... 43 Az iskola szervezeti felépítése... 46 Munkaköri leírások... 47 Belső ellenőrzés... 56 Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata... 68 Tankönyvellátás rendje... 72 Adatkezelési szabályzat... 75 Polgárvédelmi szabályzat... 77 Szabálytalanságok kezelésének szabályzata... 80 Ellenőrzési nyomvonal... 81
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogszabályi alapjai a) A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) a Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzat Általános Iskola, 1118 Budapest, Törökugrató u. 15. sz. (továbbiakban: iskola, intézmény) pedagógiai programjában megfogalmazott célok és feladatok összehangolt és hatékony megvalósítását szabályozza. Az SZMSZ határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. b) A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: a) 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és módosításai (a továbbiakban: Ktv.) b) 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról c) 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól d) 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről e) 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről f) 138/1992. (X. 8.) Korm. Rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben g) 11/1994. (VI. 8.) rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, és módosításai h) 20/1994. (XI. 10.) MKM rendelet egyes oktatási jogszabályok módosításáról i) 5/1998. (II. 8.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, és módosításai j) 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről k) 37/2001. (X. 12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről l) 193/2003. (XI. 26.) korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről m) Budapest Főváros XI. ker. Önkormányzati rendeletei n) Általános Iskola, 1118 Budapest, Törökugrató u. 15. sz. Alapító okirata o) Általános Iskola, 1118 Budapest, Törökugrató u. 15. sz. Pedagógiai Programja p) Általános Iskola, 1118 Budapest, Törökugrató u. 15. sz. Házirendje 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya a) Az SZMSZ-t és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. b) A Szervezeti és Működési Szabályzat a Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzat (továbbiakban: fenntartó) általi jóváhagyási időpontjában lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. c) Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken, a rendezvények ideje alatt. d) Az intézmény munkáját az SZMSZ, saját pedagógiai programja, az éves munkaterve, a közalkalmazotti szabályzata és a házirendje alapján végzi. e) Az iskola működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában az ügynek megfelelően részt vesznek a nevelő testület tagjai, a szülők, a tanulók a jogszabályban meghatározottak szerint.
f) Az iskola a jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni az alkalmazottak, a tanulók és szüleik adatairól. Az adatok hivatali titokként kezelendők, csak a jogszabályban előírt esetekben adhatók ki (Adatvédelmi tv.). II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. A közoktatási intézmény neve, címe, alapfeladatai Alapító okirat szerinti adatok (az alapító okirat másolatát lásd 1. sz. mellékletben): Az intézmény neve: Általános Iskola Székhelye: 1118 Budapest, XI. ker. Törökugrató u. 15. OM azonosítója: 034993 Típusa: közoktatási intézmény, általános iskola Évfolyamok száma: 8 Maximális férőhely: 624 tanuló Az intézmény törzsszáma: 511016 Az intézmény feladata, alaptevékenysége: a) ellátandó alaptevékenysége: nem haszonszerzés céljából biztosított ingyenes alapszolgáltatás szakágazati rend besorolása: 801000 általános iskolai oktatás szakfeladat száma szakfeladat megnevezése 801214 nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás 805113 napközi otthoni és tanulószobai ellátás 552323 iskolai, intézményi étkeztetés 924036 diáksport Az intézmény alaptevékenysége az alapító okiratban megállapított nyolc évfolyamos általános iskolai alapfokú nevelés és oktatás ellátása, melynek keretében a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészülhet közfokú oktatási intézményekben való továbbtanulásra. Az iskola részt vesz a Budapest XI. kerületben élő német nemzetiségiek nevelésében és oktatásban. Célja az iskolai keretek között biztosítani a kerületben élő német nemzetiségiek nevelését, oktatását. Az iskola az alaptevékenysége végrehajtása során gondoskodik a tanulók napközbeni ellátásáról, felügyeletéről, étkeztetéséről, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokról, a tehetséggondozásról és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáról, továbbá ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a Ktv. és más jogszabály a nevelésioktatási intézményeknek előír. Az intézmény tartalmi működését a mindenkor érvényben lévő pedagógiai program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervhez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. Az iskola egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, - valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti. 5
b) alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenység: 751768 intézményi vagyon működtetése Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok: Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1997. évi XXXI. törvény a gyerekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM. rendelettel A 30/1999. (II. 15.) Korm. rendelet a diákigazolványról A 28/2000.(IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes jogszabályok módosításai A 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról A 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, és módosításai A 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról A 33/1998. (VI. 24.) NM. rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről A működés során alkalmazott közoktatási jogszabályok különösen: A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet Egyéb jogszabályi helyek: 217/1998. (XII. 30.), 17/2005. (II. 8.), 100/1997. (VI. 13.), 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet, 1999. évi XLII. Tv. 4. (7), 2/ 1983. (II. 14.) EüM-rendelet 2. Az intézmény jogállása és képviselete a) Az intézmény önálló jogi személy, költségvetési szerv Alapítója, az alapítás éve: Budapest Főváros XI. kerületi Tanács VB., 1984. Az alapító jogutóda és az intézmény fenntartója: Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzat, 1113 Budapest, Bocskai út 39-41. sz. Az alapító okirat kelte és száma: 2004. április 15., 85/2004./XI. ÖK. (III. 18.) sz. határozata Az intézmény felügyeleti szerve: Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete. Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző: Általános Iskola, 1118 Budapest, Törökugrató u. 15. sz. 6
Körbélyegző: Bp. Főv. XI. ker. Önkormányzat Általános Iskola, 1118 Budapest, Törökugrató u. 15. sz. b) Az intézmény képviselője: a megbízott intézményvezető (továbbiakban úgy is, mint: igazgató). Az intézményvezetőt helyettesítheti az általános helyettese. c) Aláírási és pecséthasználati jogkör 1. Aláírási joga az igazgatónak, távolléte esetén az általános helyettesnek van. 2. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: igazgató igazgatóhelyettesek gazdasági ügyintéző iskolatitkár esetenként megbízott személyek: bizonyítványok, naplók, törzslapok, ellenőrzők hitelesítése esetén az osztályfőnökök vásárlások, ügyintézés esetén az igazgató, igazgatóhelyettes által megbízott személy. Az intézmény bélyegzőit csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Használaton kívül az iskola bélyegzőit zárva kell tartani. A bélyegzők elzárásáért az iskolatitkár a felelős. 3. Az intézmény gazdálkodási módja Részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, jóváhagyott előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik. Az intézmény költségvetését a fenntartó hagyja jóvá. Gazdálkodását a Budapest XI. kerületi Önkormányzat GAMESZ (1116 Budapest, Bükköny u. 2-4.) végzi a részben önálló költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok alapján. A Budapest Főváros. XI. kerület Újbuda Önkormányzata évenként Megállapodást köt a részben önálló gazdálkodó intézményekkel a költségvetés végrehajtásának munkamegosztására, illetve felelősségvállalására. A megállapodás az intézmény és a GAMESZ között jön létre. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet 14. -a előírja az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv (GAMESZ) és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv (iskola) közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjének megállapodásban történő rögzítését. 7
A megállapodás az alábbi területekre terjed ki: 1. bérgazdálkodásra 2. tervezésre 3. pénzkezelés és pénzellátás 4. előirányzatmódosítás, felhasználás 5. kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés 6. analitikus nyilvántartás 7. információáramlás 8. beszámolás 9. működtetés, tárgyi eszközök felújítása 10. vagyonkezelés 11. belső ellenőrzés A GAMESZ az Alapító Okirata szerint a részben önállóan gazdálkodó intézmények számára szolgáltatás jelleggel - ellátja a gazdasági és műszaki feladatokat. Ez az ellátó szolgálat nem érinti a költségvetési intézmények jogi és szakmai önállóságát. 4. Szakmai és szervezeti dokumentumok, nyilvánosság Az intézményben folyó tartalmi munkát az alábbi dokumentumok szabályozzák: Alapító okirat Az intézmény pedagógiai programja és minőségirányítási programja Intézményi munkaterv Tantárgyfelosztás Órarend és terembeosztás Felügyeleti beosztás (ügyeleti rend) A munkaügy, a munkajog helyi szabályzatai: Közalkalmazotti szabályzat Esélyegyenlőségi szabályzat Az iskola egyes közösségeiből szerveződő testületek (szervezetek) működését meghatározó szabályok: A Közalkalmazotti Tanács szervezeti és működési szabályzata A Szülői Szervezet szervezeti és működési szabályzata A Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat alapján az intézmény eredményes és hatékony működéséhez az iskolai élet egyes területeire vonatkozóan további utasítások (belső szabályzatok) állnak rendelkezésre. Ilyen önálló szabályzatok: A dolgozók munkaköri leírása Belső ellenőrzési szabályzat Iratkezelési, irattározási szabályzat Házi pénztárkezelési szabályzat Bizonylati szabályzat Leltározási szabályzat Feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítésének és selejtezésének szabályzata Munkabiztonsági szabályzat Tűz- és katasztrófavédelmi utasítás tűzriadó és kiürítési terv 8
5. Tájékoztatás a Pedagógiai Programról, az SZMSZ-ről, Intézményi Minőségirányítási Programjáról (IMIP), a Házirendről, a dokumentumok nyilvánosságának rendje Az intézmény a működési dokumentumokat nyilvánosságra hozza, hogy az alkalmazottak, a szülők, a tanulók, az érdeklődők azokat megismerjék. Az iskolával partneri kapcsolatban állók számára a Pedagógiai Program, az Intézményi Minőségirányítási Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a tanulói Házirend és az éves munkaterv nyilvánosak. Az alkalmazotti közösség minden tagja, illetve az iskola iránt érdeklődők számára a könyvtárban és a titkárságon megtekinthetőek. A könyvtári nyitvatartási idő alatt a könyvtárban, továbbá az iskola nyitvatartási idejében a titkárságon található és helyben megtekinthető. A fent felsorolt dokumentumokról az igazgatóhelyettesek, illetve az osztályfőnökök a fogadóórán adnak felvilágosítást. A Házirend egy példányát az iskolába való beiratkozáskor a szülő számára átnyújtjuk. Igény esetén a házirendről az osztályfőnökök is tájékoztatnak. 6. Az intézmény szervezeti egységei a) Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az iskola feladatait a követelményeknek megfelelően zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el. A színvonalas tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével kerültek meghatározásra a szervezeti egységek. b) Az intézmény szervezeti egységei: oktatási egység: pedagógusok, könyvtáros, pedagógus végzettséggel rendelkezők technikai egység: irodai-, gazdasági dolgozók, technikai dolgozók (takarítók, konyhai dolgozók, portások, kertész, karbantartó). c) A szervezeti egységek kapcsolattartási módjai: A szervezeti egységek vezetői heti rendszerességgel intézményvezetői értekezleten adnak tájékoztatást egységük működéséről. Az értekezleten részt vesz az igazgató, az igazgatóhelyettesek. A pedagógusok és egyéb közalkalmazottak a mindennapi tevékenységek során a szükséges mértékű közvetlen kapcsolatot tartják. 9
III. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE 1. Az intézmény felelős vezetője és feladatköre a) Az igazgató jogkörét, felelősségét, feladatait a Ktv. 54 -a, valamint a fenntartó határozza meg. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire, az intézmény más közalkalmazottjára átruházhatja. Akadályoztatása esetén az általános igazgatóhelyettes, az ő akadályoztatása esetén az alsó tagozatos igazgatóhelyettes gyakorolja az igazgatói jogkört. b) Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetési jogkör gyakorlására az általános igazgatóhelyettesnek ad felhatalmazást. c) Amennyiben az intézményben a vezetők betegsége vagy más okból való távollétük nem teszi lehetővé a vezetői feladatok ellátását, az igazgató megbízhatja az egyik közalkalmazottat (szakmai munkaközösség-vezetőt), aki felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért. A közalkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. d) Az intézményvezető feladatkörébe tartozik: a nevelőtestület vezetése a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működtetése a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezése és ellátása, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése az intézmény képviselete, külső kapcsolatok építése együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőivel a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése más intézményekből jelentkező tanulók átvételéhez szükséges feltételek meghatározása, döntés az átvételről és a tanulók felvételéről 2. Az intézményvezető közvetlen munkatársai a) Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: általános (felső tagozatos) igazgatóhelyettes alsó tagozatos igazgatóhelyettes iskolatitkár gazdasági ügyintéző b) Igazgatóhelyettest az igazgató bízza meg, illetve vonja vissza a megbízást a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával. Vezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphat. c) A gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személyek. Hatáskörük és felelősségük a munkakörük szerinti feladatokra terjed ki.
d) Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézmény megbízott vezetői (igazgatóhelyettesek) és a közvetlen munkatársak az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalatai, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A gazdasági ügyintéző esetén ez a kötelezettség az iskola gazdasági ügyeire vonatkozik. Az intézmény vezetői heti rendszerességgel tartanak vezetői megbeszélést. e) Az intézmény helyetteseire átruházott feladatok (Munkaköri leírásuk az SZMSZ 3. sz. mellékletében találhatók.): a nevelő-oktató munka megszervezése; a pedagógiai program megvalósulásának folyamatos nyomon követése; a pedagógiai programban meghatározott vizsgák szervezése, az iskolai munkatervek előkészítése; a munkaközösségek munkájának felügyelete, tanmenetek ellenőrzése; a szabadidő szervező, könyvtáros, gyermekvédelmi felelős munkájának ellenőrzése; kapcsolattartás a DSK-val és a versenysporttal kapcsolatos szervekkel, ügyeleti rend és ebédeltetési rend kialakítása, helyettesítések megszervezése, statisztika elkészítése; technikai feltételek biztosítása; iskolai munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenység irányítása; ünnepélyek, iskolai rendezvények felügyelete; az iskolai tankönyvellátás megszervezése; tanuló-nyilvántartással és tanulókkal kapcsolatos felmentések vezetése; külső kapcsolatok építése; f) A gazdasági ügyintézőre átruházott feladatok: a helyettesítési napló vezetése, hiányzásjelentés készítése; beszerzések megszervezése; leltári nyilvántartás, szabadság-nyilvántartás vezetése; a dolgozók hiányzásának nyilvántartása, havi jelentés; iratkezelés ellenőrzése; 3. Az intézmény vezetősége a) Az intézmény vezetőinek munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét - középvezetők, munkaközösség-vezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény kibővített vezetőségének tagjai. (Az intézmény szervezeti felépítési ábráját az SZMSZ 2. sz. melléklete tartalmazza.) b) Az intézmény kibővített vezetőségének tagjai: igazgató igazgatóhelyettesek szakmai munkaközösségek vezetői diákönkormányzatot segítő tanár az intézmény közalkalmazottainak választott érdekképviselői: a reprezentatív szakszervezet képviselője, a Közalkalmazotti Tanács elnöke. 11
c) A kibővített iskolavezetés havonta egyszer megbeszélést tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. A vezetőségi értekezletek témáit a munkaterv, időpontját a havi ütemterv tartalmazza. d) Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 4. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésének rendje 4. 1. A belső ellenőrzés az intézményben folyó munka minden területére kiterjed: a) tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések b) szervezési, tanügy-igazgatási munka c) gazdálkodás, ügyvitel, technikai feladatok A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek egyetértése alapján az Iskolai Minőségirányítási Program (továbbiakban: IMIP) által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. 4. 2.Az ellenőrzés mindig az ellenőrzött fél tudtával történik. a) Az ellenőrzést végezhetik: az igazgató és helyettesei az iskolai élet bármely területe felett, munkaköri leírásuk, vagy egyéb feladat alapján. Minden évben ellenőrzik a pályakezdőknél a tanévi fegyelem, az osztályozás, értékelés követelményeinek betartását. a munkaközösség-vezető szaktárgyával összefüggő területen az osztályfőnök az osztály életével kapcsolatos területen a munkaközösségi tagok külön megbízás szerint gyermek és ifjúságvédelmi felelős szabadidő-szervező a tanórán kívüli foglalkozásokon (szakkör, tanfolyam, stb.) b) Az ellenőrzés részletes szabályozását, céljait, feladatait, rendjét az SZMSZ 4. sz. mellékleteként a Belső ellenőrzési szabályzat tartalmazza. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét, a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola igazgatója készíti el, és az adott szorgalmi időszak iskolai munkaterve tartalmazza. 4. 3. Az nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének célja: biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen fokozza a munka hatékonyságát Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség, a szülői szervezet. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik. 4. 4. Az ellenőrzés módszerei: a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása a tanulók írásbeli munkájának vizsgálata írásos dokumentumok vizsgálata eredményvizsgálatok, felmérések beszámoltatás szóban vagy írásban Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet. 12
A tanórák ellenőrzése és értékelése az intézményi IMIP alapján történik. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek értékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételéhez elkészítik az intézkedési tervet (IMIP alapján). A belső ellenőrzés általános tapasztalatait a feladatok egyidejű meghatározásával a nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. A megfogalmazott határozatokat írásban kell rögzíteni. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója, a minőség fejlesztésért felelős vezető, ezen túlmenően az intézmény minden vezető beosztású dolgozója, a munkaköri leírása szerint felelős. 4. 5. Általános követelmények: Az iskola belső ellenőrzésével szemben az alábbi követelményeket kell figyelembe venni: segítse elő az iskola feladatkörében az oktató-nevelő munkát, a Helyi Pedagógiai Program megvalósulását, az ellenőrzés során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket, segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, az intézmény vagyoni védelmét, támogassa a helyes kezdeményezéseket és jelezze a felmerülő problémákat, segítse a nevelőtestületi döntések végrehajtását. 13
IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 1. Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás módjai Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai feladataik, érdekeik, jogosítványaik alapján kisebb közösségeket hoznak létre: a) Alkalmazottak közössége: nevelőtestület szakmai munkaközösségek nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége dolgozók érdekképviseleti szervei (Közalkalmazotti Tanács, a Pedagógusok Szakszervezetének intézményi alapszervezete) b) Tanulók közössége: osztályközösségek diákönkormányzat c) Szülők közössége: Iskolaszék szülők közössége Az intézmény közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a közösségek választott képviselőinek közreműködésével - az igazgató koordinálja. A kapcsolattarás rendszeres formái: értekezletek, fórumok, nyílt napok, fogadó órák. A kapcsolattarás rendszeres és konkrét időpontjait az iskola éves munkaterve tartalmazza. Az iskola munkáját segítő közösségek saját működési rendjük és programjuk alapján működnek. Az egyes közösségeket, ill. azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. A különböző fórumokra, nevelési, alkalmazotti értekezletekre a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek képviselőit meg kell hívni. 2. Alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az igazgató hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösségi értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 2. 1. Nevelőtestület 2. 1. 1. Nevelőtestület és jogkörei A nevelőtestület - a Ktv. 56. és 57 -a alapján - a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója (könyvtáros, informatikai rendszergazda). A nevelőtestület nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, a Ktv-ben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 14
2. 1. 2. A nevelőtestület értekezletei a) A nevelőtestület a tanév során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A rendes értekezleteket az éves munkatervben meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. Nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, az éves munkaterv, az iskolai munkára vonatkozó átfogó elemzés, beszámolók elfogadásával, valamint a diákönkormányzat működési rendjének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. Mindezeken túl a továbbképzési struktúra változására is javaslatot tehet. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló Iskolaszék, ill. diákönkormányzat képviselőjét meg kell hívni. b) A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának, magatartásának, műveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezlet), az osztályközösségek problémáinak megoldását tagozati értekezleti formában végzi, az osztályfőnökök beszámolója alapján. A tagozati értekezleteken az adott tagozaton tanító pedagógusok kötelesek részt venni. A tagozati értekezletek állandó időpontjait az éves munkaterv rögzíti. Tagozati értekezleten kívül - az osztály aktuális problémáinak megoldására - szükség szerint az osztályfőnök is összehívhat osztályértekezletet, azon az adott osztályban tanító pedagógusok kötelesek megjelenni. c) A tanév során a nevelőtestület az alábbi rendes értekezleteket tartja: tanévnyitó-, félévi-, tanévzáró, amelyeken az iskolavezetés beszámol a tantestületnek, értékeli a tantestület és a saját munkáját, félévi és év végi osztályozó értekezlet (tagozati), őszi és tavaszi nevelési értekezlet, tájékoztató értekezletek (minden hónap első hete). Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény egészét érintő lényeges problémáinak megvitatására, ha a nevelőtestület tagjainak 25 %-a, az intézmény igazgatója, vagy a Közalkalmazotti Tanács szükségesnek látja. 2. 1. 3. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - jogszabályokban meghatározott, más esetekből eltekintve - nyílt szavazással hozza. Döntési jogkör esetén a szavazásra jogosultak 50%+1 fő azonos szavazata szükséges, határozatok esetén egyszerű szótöbbség is elegendő. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az intézményvezető, a jegyzőkönyv vezetésére felkért pedagógus és a nevelőtestület által választott két hitelesítő ír alá. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 2. 1. 4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök a) A nevelőtestület törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházhatja át az alábbi jogköröket: pedagógus alkalmazásának véleményezése, munkaközösség-vezetők munkájának véleményezése, 15
intézményi szakmai, módszertani programok összeállítása, a munkaközösség tagjainak tantárgyfelosztásához javaslattétel, a munkaközösség tagjainak bérezésére, jutalmazására, kitüntetésére javaslattétel, a tanulók munkájának értékeléséhez szükséges követelmények kidolgozása. b) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére alkalmilag bizottságot hozhat létre (fegyelmi, vizsga, választási stb.). A létrehozott bizottságok beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek. 2. 2. Szakmai munkaközösségek A nevelési-oktatási intézményben pedagógiai, szakmai munkaközösségek alakulhatnak legalább 3 fővel (Ktv. 58.). A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösség tagjai évenként javaslatot tesznek a munkaközösség vezető személyére, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. Három főnél kevesebb tag esetén tantárgyfelelős látja el a feladatokat. a) Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Alsó tagozatos munkaközösségek: Reál, Humán, Napközi Felső tagozatos munkaközösségek: Osztályfőnöki, Humán, Reál I., Reál II., Idegen nyelvi, Testnevelés. b) A szakmai munkaközösségek feladatai: törekszenek az intézményben folyó oktató munka színvonalának emelésére, koordinálják a szakterületükön folyó munkát, a munkaközösségben dolgozók munkáját ellenőrzik, véleményezik, kialakítják az egységes követelményrendszert, az osztályozás- értékelés egységes gyakorlatát, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, fejlesztik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására, véleményezik a pedagógus álláshelyekre beadott pályázatokat, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, segítik a közösségbe való beilleszkedésüket, összeállítják az intézmény számára az osztályozó-, javítóvizsgák írásbeli és szóbeli feladatait, ezeket értékelik, végzik a tantárgyakkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat, javaslatot tesznek a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzésére, javaslatokat fogalmaznak meg a foglalkozási és pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztásához, kialakítják és elfogadják az éves munkatervüket. c) A szakmai munkaközösség-vezető feladatai és jogai: módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket hív össze évente legalább négy alkalommal, összeállítja - és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra - az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, szaktárgyának oktatásáért, elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, 16
felügyeli a tanterv szerinti előrehaladást és a követelményeknek való megfelelést, segíti a szakirodalom felhasználását, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, összefoglaló elemzést, beszámolót készít a nevelőtestület és igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről, figyelemmel kíséri a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül, tájékoztatja a munkaközösség tagjait a vezetői értekezletekről, állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, minden olyan feladat, amelyet az igazgató elrendel. 2. 3. Nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége A nem pedagógus képesítésű közalkalmazottak közösségét a gondnok fogja össze. 2. 4. Dolgozók érdekképviseleti szervei A munkavállalóknak joga, hogy a külön törvényben meghatározott feltételek szerint gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, illetve az általuk választott szervezetbe kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak [1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (továbbiakban: MT)15. -a (1) bek.]. Az intézményben a 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (továbbiakban: Kjt.) 14. (2). bek. alapján három tagú Közalkalmazotti Tanács működik. A Közalkalmazotti Tanács hatáskörökre vonatkozó jogosítványai a Kjt. 16. -ban fogalmazza meg. Az intézményi Közalkalmazotti Szabályzatot a Közalkalmazotti Tanács készíti elő, és a munkáltatóval együttesen alkotja meg. 3. A tanulók közösségei, a kapcsolattartás formái és rendje 3. 1. Az osztályközösség Az osztályközösség az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók közössége. Az osztályközösség önmaga dönt diákképviseletéről. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll, akit az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének javaslatát figyelembe véve az igazgató bíz meg. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, együttműködik az osztály diák-önkormányzati képviselővel, segíti a tanulóközösség kialakulását, koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat, aktív kapcsolatot tart a szülők közösségével, az osztályban tanító tanárokkal, figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, a nevelőtestület véleményének figyelembevételével minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát, 17
osztály- és szülői értekezletet tart, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket gyermekük magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt), tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, fegyelmezésére, nevelő munkájához tanmenetet készít, osztálykirándulásokat szervez, lebonyolít, az iskola életében az osztályközösségre háruló feladatok megoldását koordinálja. 3. 2. Diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek a diákok érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. Az iskola felső tagozatán diákönkormányzat működik (DÖK). A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az intézmény diákönkormányzatának szervezeti és működési rendjét saját szabályzata tartalazza. Ez a szervezeti és működési rend határozza meg a diákönkormányzat döntési, egyetértési, javaslattevő és véleményezési jogkörét. A diákönkormányzat tevékenységéhez térítés nélkül igénybe veheti az iskola berendezéseit, anyagi eszközeit. A diákönkormányzat működéséhez szükséges költségeket iskolai költségvetés fedezi. Az iskola helyiségeit, berendezéseit a SZMSZ használati rendszabályai szerint veheti igénybe. A DÖK munkáját tanár segíti, akit az igazgató bíz meg. A tanulók vélemény-nyilvánításának útja: DÖK vezetősége diákönkormányzatot segítő tanár igazgatóhelyettes igazgató. Osztályképviselő osztályfőnök igazgatóhelyettes igazgató. A felelős igazgatóhelyettes havonta egy alkalommal áttekinti az DÖK vezetőségével és a diákmozgalmat segítő tanárral az aktuális teendőket, a felmerülő kérdéseket. A rendszeres tájékoztatást a diákok közvetlenül a diákönkormányzatot segítő tanártól, ill. az osztályfőnöktől kapják. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) az iskola tanulóinak legmagasabb szintű tájékozódó-, tájékoztató fóruma, amely a osztályközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, ill. a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint kerül összehívásra, tanévenként legalább egy alkalommal. A napirendet a közgyűlés előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A közgyűlésen a DÖK vezetése és az iskola igazgatója beszámol az előző közgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, az iskola egészét érintő aktuális problémákról. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket is intézhetnek a DÖK és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. 18
A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt az DÖK vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. 4. Szülők közössége, valamint a kapcsolattartás formái és rendje 4. 1. Az Iskolaszék, a kapcsolattartás formái és rendje Az iskolában a nevelő és oktató munka segítésére a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására Iskolaszék működik. Az Iskolaszék a fenntartó egy, a szülők és a nevelőtestület három-három képviselőiből tevődik össze. Az Iskolaszékkel való együttműködést az igazgató szervezi. Az Iskolaszék maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. Az intézményvezető és az Iskolaszék az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként állapítják meg, az iskolai munkatervvel és az Iskolaszék működési szabályzatával összhangban. Kapcsolatuk a feladatellátás függvényében folyamatos. Az igazgató vagy megbízott helyettese rendszeresen részt vesz - tanácskozási joggal - az Iskolaszék ülésein. Az Iskolaszék képviselője az intézmény munkatervében rögzített fogadóóráival egyidejűleg Iskolaszéki fogadóórát tart a szülők részére. Az Iskolaszék elnökét vagy képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülések azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben egyetértési vagy véleményezési joga van. Az Iskolaszék a jogszabályokban rögzített jogosultságait, egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogkörét gyakorolja. 4. 2. Szülői Szervezet Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik. 4. 2. 1. Osztályok szülői közössége Egy-egy osztály, csoport szülei alkotnak egy szülői közösséget. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: elnök tagok (2 fő) Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az osztályok szülői közösségeinek vezetősége alkotják az iskolai szülői szervezetet. 4. 2. 2. Iskolai szülői közösség Az iskolai szülői közösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet választmánya. Munkájában az osztályok szülői munkaközösségének elnökei, elnökhelyettesei vesznek részt. 19
Az iskolai szülői szervezet választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet alábbi tisztségviselőit: elnök tagok (2 fő) Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, megválasztja a szülők képviselőit az Iskolaszékbe, kialakítja saját működési rendjét, elkészíti szervezeti szabályzatát, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai Szülői Szervezet működési rendjét önálló szabályzata tartalmazza. 4. 2. 3. A kapcsolattartás formái: A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) szülői közösségével a közvetlen kapcsolatot a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportot tanító tanár) tartja. A szülői közösségek véleményét, javaslatait a közösség választott képviselői juttatják el az intézmény vezetőségéhez. a) Szülői értekezletek: Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnökök tartja. A szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást a szülők a tanév rendjéről, feladatairól, az osztályfőnök nevelési programjáról. A februári szülői értekezlet témája a félévi munka értékelése, aktuális problémák. A leendő osztályközösségek szülei a tanévet megelőzően június első heteiben kerülnek összehívásra a tanév kezdésének zavartalansága érdekében. Témája: az intézmény követelmény- és képzési rendszerének ismertetése. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök, a szülők közösségének megbízottja, az osztályközösségben felmerülő problémák megoldására. b) Szaktanári fogadóórák: Az intézmény valamennyi pedagógusa - tanévenként két alkalommal - fogadja a szülőket és szóbeli tájékoztatást ad a tanuló előmeneteléről, magatartásáról. A fogadóórák előtt a tanuló megkapja a negyedéves, illetve háromnegyed éves magatartás és szorgalom írásos értékelését. A tanulmányaiban és magatartásában problémás tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. A konzultációk hatékonyságának növelése érdekében, különböző napokon tarják a társadalomtudományokat és a természettudományokat tanító tanárok az intézményi fogadóórákat. Amennyiben a szülő (gondviselő) a munkatervben 20
rögzített időpontú fogadóórán kívül is konzultálni szeretne gyermeke tanárával, telefonon vagy írásban kell időpontot egyeztetnie az érintett pedagógussal. Ilyen megbeszélést az osztályfőnök, ill. szaktanár is kezdeményezhet. c) A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje: A szaktanár a szülőket köteles folyamatosan tájékoztatni az ellenőrző könyv útján a jegyekről és tanuló teljesítményéről. Az osztályfőnök rendszeresen ellenőrzi, hogy az osztályzatok bevezetésre kerültek az osztálynaplóban és az ellenőrzőbe. V. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az iskolát külső kapcsolataiban az igazgató képviseli. Ezt a feladatát megoszthatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően az iskolavezetés tagjaival és más személyekkel, eseti megbízással. A kapcsolattartás rendszeressége függ a gyermekeket, dolgozókat érintő feladatok, ügyek fontosságától, tematikájától. Formái lehetnek: levél, telefon, fax, szóbeli és írásbeli tájékoztatók, interneten keresztül. a) Az intézmény működése, a tanulók szociális ellátása, valamint iskola- és pályaválasztása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. b) Kiemelt és rendszeres munkakapcsolatok: a fenntartóval, ezen belül az Humánszolgálati Igazgatóság Oktatási és Kulturális Osztályával, az Oktatási Bizottsággal - a kapcsolattartó az igazgató. a Budapest XI. kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központtal kapcsolattartók a munkaközösség-vezetők, igazgatóhelyettesek, igazgató. az Újbuda Német Önkormányzattal kapcsolattartó az igazgató, szakmai munkaközösség-vezető, igazgatóhelyettes. A Budapest XI. ker. Gyermekjóléti Szolgálattal kapcsolattartó az gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. az iskolaorvossal, védőnővel, gyermekfogászattal - kapcsolattartó az igazgatóhelyettes. a környező óvodákkal, iskolákkal, közművelődési intézményekkel kapcsolattartó igazgatóhelyettesek, igazgató. felsőfokú intézményekkel kapcsolattartók a szakvezető tanárok, igazgató. a Weiner Leó Állami Zeneiskolával- kapcsolattartók az igazgatóhelyettesek, igazgató. a különböző felekezetű egyházakkal kapcsolattartó az igazgató. VI. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 1. A tanév helyi rendje A tanév általános rendjéről a szakminiszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet dönt: a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosítása, az új tanév feladatai) az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek módjáról és időpontjáról a tantestületi és nevelési értekezletek témáiról és időpontjáról a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról a osztályozó és javító vizsgák rendjéről az éves munkaterv véglegesítéséről 21
a házirend módosításáról A tanév helyi rendjét, az iskola rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. 2. Az intézmény nyitva tartása Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától este 17.30 óráig tartanak nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban is nyitva tarthatók. Szombaton és vasárnap, ill. munkaszüneti napokon az intézmény zárva van, kivéve az igazgató által engedélyezett rendezvény esetén. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni. 3. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30 óra és délután 16.30 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig a reggeli ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esti ügyeletes pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. A vezetők benntartózkodásának általános rendjét az éves munkatervben előre kell írásban meghatározni. A vezetők ügyeleti beosztását a tanári szobában ki kell függeszteni. 4. A tanítás (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével, a kijelölt tantermekben. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 13.30 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10, illetve 15 perc. A csengetések rendjét a Házirend tartalmazza. Rendkívül indokolt esetben az igazgató - a nevelőtestület véleményének meghallgatása után - rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.30 óráig tart. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt - indokolt esetben - csak az igazgató és helyettesei tehetnek. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. 22