Építésügyi hatósági eljárás szabályai: Kapcsolódó jogszabályok:

Építésügyi hatósági eljárás szabályai: Kapcsolódó jogszabályok: 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 312/2012. (XI.8.) Korm.rend. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 343/2006. (XII.23.) Korm.rend. az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről Az építésügy fogalma felöleli azokat a tevékenységeket, amelyek közvetlenül hozzájárulnak az épített környezet alakításához, védelméhez. Az építésügy fogalma alá tartozik például a településrendezés, településtervezés, az építészeti-műszaki tervezés, de az építmények kivitelezése, az épített környezet kialakítása, építészeti örökség védelme és a mindezekkel kapcsolatos jogalkotás is. Az építésügy központi irányítása, összehangolása és ellenőrzése az állam feladata. Az építésügy fogalma Az építésügy fogalmát az építésügy alaptörvénye, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 1. -a határozza meg, mely szerint az építésügy fogalma az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóankiterjed: a településrendezésre a településtervezésre az épületek, műtárgyak (a továbbiakban együtt: építmények), valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési előírásainak kialakítására, az építmények építészeti-műszaki tervezésére az építmények kivitelezésére, az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minőségi követelményeinek kialakítására, az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására, az építészeti örökség védelmére a települések zöldfelületeivel kapcsolatos munkákra, és mindezekkel kapcsolatosan: a szabályok megállapítására, alkalmazásuk ellenőrzésére és érvényre juttatására a kutatásra, műszaki fejlesztésre és ezek eredményének alkalmazására, a hatáskörökre és hatósági jogkörökre. Az építésügy körébe az általános, a sajátos építményfajták és a műemlékek tartoznak. Az Étv. előírásait a sajátos építményfajták, valamint a műemlékvédelem alatt álló építmények és területek tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel, kormányrendeletekkel, miniszteri rendeletekkel és önálló szabályozó szerv vezetője által kiadott rendeletekkel és miniszteri rendeletekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és

kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma). Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közműés energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények. Ezek létesítésekor - az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség. Ügyfél: Az építésügyi hatóság engedélyezési és tudomásulvételi eljárásában, az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárásában külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az építtető és az építési tevékenységgel érintett telek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek, építmény, építményrész tulajdonosa. Az állam építésügyi feladatai Az épített környezet alkotmányos védelmének biztosítása állami feladat, melyet az állam az épített környezet védelmével, az építésügyi jogszabályok megalkotásával, és építésügyi hatósági eszközökkel való kikényszerítésével, valamint az épített és természetes környezet védelmét szolgáló tevékenységek támogatásával valósítja meg. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) szerint az állam feladata az építésügy központi irányítása a településrendezés tekintetében az arra vonatkozó országos szabályok és közérdekű követelmények megállapítása összehangolása és ellenőrzése. A Kormány építésügyi feladatai A Kormány építésüggyel kapcsolatos feladatait az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.), továbbá a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet határozza meg. Kormány Központi feladatainak ellátása körében gondoskodik: az épített környezet rendezett alakítását és védelmét biztosító - a nemzetközi előírásokkal összhangban álló - jogszabályok megállapításáról, továbbá azok folyamatos korszerűsítéséről, az állami főépítészi, építésügyi és építésfelügyeleti hatósági intézményrendszer működtetéséről, a nemzetközi egyezményekből adódó állami feladatok ellátásáról, az országos kutatási, műszaki fejlesztési programok kialakításáról és érvényre juttatásáról. A magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék együttesek, továbbá országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére,

valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan az ott megvalósítandó közérdekű beruházás érdekében a Kormány rendeletben megállapíthatja a beépítés szabályait. A Kormány az építésügy központi irányítását, összehangolását - ideértve a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében az összehangoló feladatokat is - az építésügyért felelős miniszter útján gyakorolja. A miniszter építésügyi feladatai Az Étv. alapján a miniszter a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatkörében: a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében összehangolja az érintett közigazgatási szervek tevékenységét, összehangolja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok tevékenységét, ellátja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok, valamint az egyéb építésügyi igazgatási feladatot ellátó szervezet építésügyi igazgatási feladatainak szakmai irányítását, ennek keretében rendszeresen gondoskodik e szervezetek szakmai munkájának és a vonatkozó jogszabályok érvényesülésének helyszíni ellenőrzéséről, ellátja az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY), valamint az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ (a továbbiakban: Dokumentációs Központ) szakmai irányítását és felügyeletét, elősegíti a kulturális örökség védelméért felelős miniszter bevonásával az építészeti kultúra megőrzését, fejlesztését és védelmét, ennek keretében országos kutatási, műszaki fejlesztési, valamint oktatási-nevelési programokat dolgoztat ki és működtet, részt vesz az építésügyet érintő felsőoktatási, szakirányú továbbképzési, oktatási képzési és szakképzési célok meghatározásában, azok tartalmának és képesítési követelményeinek kidolgozásában, továbbá kezdeményezési, véleményezési és egyetértési jogot gyakorol az erre vonatkozó jogszabályok előkészítésében, a műemlékek és a sajátos építményfajtákért felelős miniszterek és önálló szabályozó szervek, valamint az építésügy területén érintett szakmai kamarák és az érintett felsőfokú oktatási és szakképzéssel foglalkozó intézmények javaslata alapján koordinálja, összefogja és irányítja az építésüggyel kapcsolatos szakmák gyakorlására vonatkozó szabályozás kialakítását, ellátja a területi építész és mérnöki kamarák által vezetett, építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási jogosultságokhoz kapcsolódó eljárások és nyilvántartások, valamint a vállalkozó építőipari kivitelezői nyilvántartás szakmai felügyeletét, érvényre juttatja az építésügyi ágazati és foglalkoztatási elvárásokat a képzési követelményekben az alap-, közép- és felsőfokú, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatási, képzési intézményeknél és a társadalom más érintett szervezeteinél, elősegíti - a természetvédelméért felelős miniszter bevonásával - a települési zöldfelületek megőrzését, fejlesztését és védelmét. A miniszter az Étv. szerinti feladatainak ellátása, az egységes és következetes szakmapolitikai irányítás megvalósítása érdekében az építésügyi szakmai érdek-képviseletek és az építésügyben érdekelt kormányzati szervek részvételével közreműködő, építésügyi konzultatív, javaslattevő és véleményező testületet működtet. A sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében illetékes miniszterek együttműködnek a miniszterrel az építésügyet közvetlenül érintő döntések előkészítésében.

A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet szerint az építésügyért felelős miniszter a Miniszterelnökséget vezető Miniszter MvM. A miniszter az építésügyért való felelőssége keretében: előkészíti az építésügyre, az építészeti-műszaki tevékenységgel összefüggő szakmai kamarákra és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházásokra vonatkozó jogszabályokat, irányítja az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok és a területfejlesztéssel kapcsolatos feladatok tekintetében a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszterrel együttműködve az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal tevékenységét, összehangolja a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében is az építésüggyel kapcsolatos feladatellátást, gyakorolja az Országos Építésügyi Nyilvántartás és az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központtal összefüggésben jogszabályban a miniszternek címzett feladatés hatásköröket, ellátja az építésüggyel összefüggő oktatási, továbbképzési és tanügy igazgatási feladatokat, továbbá közreműködik a nemzeti szabványok kidolgozásában. A miniszter a kulturális örökség védelemért való felelőssége keretében: előkészíti a kulturális örökség, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmére, valamint a kulturális javakra vonatkozójogszabályokat. meghatározza a kulturális örökségvédelem kulturális javakkal kapcsolatos országos céljait, feladatait és követelményrendszerét, gondoskodik a feladatkörébe tartozó kulturális örökségi értékek számbavételéről, nyilvántartásáról és az ehhez kapcsolódó tudományos feladatok ellátásáról, valamint a régészeti örökség számbavételéről, nyilvántartásáról, védendő területeinek meghatározásáról, védetté nyilvánításáról, védelméről, megőrzéséről, dönt a műemléki értékek védetté nyilvánításáról, illetve annak megszüntetéséről, gondoskodik a műemléki értékek és a védelem alá vont területek védelméről, megőrzéséről és nyilvántartásáról, a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve ellátja a világörökséggel és az emlékhelyekkel kapcsolatos állami feladatokat, közreműködik az örökségvédelmet érintő nemzeti szabványok kidolgozásában, és a műemlékekkel összefüggő sajátos építési termékek beépítési feltételeinek meghatározásában, ellátja a központi építészeti tervtanács műemléki testület működtetésével kapcsolatos feladatokat. A miniszter a településfejlesztésért és településrendezésért való felelőssége keretében előkészíti: a településfejlesztésre, a településrendezésre és azokkal kapcsolatos információs rendszerre, a településtervezésre, az építmények elhelyezésének szakmai követelményeire, a hátrányos helyzetű településekre, az egységes elektronikus közműnyilvántartásra vonatkozó jogszabályokat. A miniszter a területrendezésért való felelőssége keretében

előkészíti a területrendezésre és az ezzel kapcsolatos információs rendszerre vonatkozó jogszabályokat. irányítja az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal területrendezési tevékenységét. Az államigazgatás területi szervezeti rendszere a járási rendszer A járási rendszer kialakításának alapját a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Khtv.), a szervezeti, működési kereteket a fővárosi és megyei kormányhivatalokszervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015 MVM utasítás, és a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III.30.) Korm. rendelet teremtette meg. A fővárosi és megyei kormányhivatalok (kormányhivatal) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei. A fővárosi és megyei kormányhivatal a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével ellenőrzési feladatokat lát el, különös tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény végrehajtásának és a hatósági tevékenység jogszerűségének ellenőrzésére, A Khtv. 3. -a értelmében a fővárosi és megyei kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből és járási, illetve a fővárosban fővárosi kerületi hivatalokból (együtt: járási hivatalok) áll. A kormányhivatalok szervezeti egységei a fővárosi és megyei hatósági feladatok körében ellátják azon hatósági eljárásokkal kapcsolatos feladatokat, és gyakorolják azon hatásköröket, amelyek vonatkozásában jogszabály első fokon vagy másodfokon eljáró hatóságként vagy felügyeleti szervként a kormányhivatalt vagy a kormánymegbízottat jelöli ki. A kormányhivatal önálló szervezeti egységei: a főosztályok, a főosztály jogállású járási hivatalok, valamint az önálló osztályok. Nem önálló szervezeti egységek a főosztályokon belül működő osztályok, valamint a járási hivatalon belül működő osztályok. A 7/2015 MVM utasítás alapján a kormányhivatalok szervezeti egységei az építésügyi feladatok körében ellátják a kormányhivatal feladat- és hatáskörét érintő: a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényben és az annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben, valamint a főépítészi tevékenységről szóló kormányrendeletben és egyéb külön jogszabályokban meghatározott állami főépítészi; az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendeletben és egyéb külön jogszabályokban meghatározott építésügyi hatósági; az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendeletben és egyéb külön jogszabályokban meghatározott építésfelügyeleti hatósági feladatokat.

A Budapest Főváros Kormányhivatala szervezeti egységei az örökségvédelmi feladatok körében ellátja a feladat- és hatáskörét érintő: o a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben és egyéb külön jogszabályokban meghatározott a műemléki érték; o a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben és egyéb külön jogszabályokban a régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatokat. A megyei kormányhivatal székhelye a megyeszékhely városban, a fővárosi kormányhivatal és a Pest megyei kormányhivatal székhelye Budapesten van. A Khv. rendelkezései szerint a megyei kormányhivatal kirendeltségeiként járási hivatalok működnek. A járási hivatal székhelye a járás székhelyeként kijelölt városban van. A fővárosi kormányhivatal kirendeltségeiként a kerületi hivatalok működnek. A kerületi hivatal illetékességi területe megegyezik a fővárosi kerület közigazgatási területével. A kerületi hivatalokra a járási hivatalokra vonatkozó jogszabályokat kel alkalmazni. A megyei kormányhivatal járási hivatala az építésügyi feladatok körében ellátja a feladat- és hatáskörét érintő: az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendeletben és egyéb külön jogszabályokban meghatározott építésügyi hatósági, az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendeletben és egyéb külön jogszabályokban meghatározott építésfelügyeleti hatósági feladatokat. A megyei kormányhivatal jogszabályban kijelölt járási hivatala ellátja a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben és egyéb külön jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörét érintő örökségvédelmi feladatokat, A helyi önkormányzatok építésügyi feladatai Az önkormányzati feladatellátást az Étv. szabályozza. Az Étv. rendelkezései szerint a települési önkormányzat az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében az Étv. és végrehajtási rendeleteinek keretei között településfejlesztési és településrendezési feladatokat lát el. Ha országos közérdekből vagy kiemelt nemzetgazdasági érdekből szükséges, törvény a települési önkormányzatot kötelezheti, hogy - a Kormány által rendeletben meghatározott határidőre gondoskodjon a településfejlesztési koncepciójának, integrált településfejlesztési stratégiájának és a településrendezési eszközeinek elkészítéséről, módosításáról, azok jóváhagyásáról. Ilyen esetben a pénzügyi fedezetnek az éves központi költségvetésben történő tervezéséről a Kormány gondoskodik. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a Kormány rendeletben meghatározhatja a területfelhasználás és beépítés feltételeit. A területileg érintett települési önkormányzat a fővárosban a fővárosi vagy a kerületi önkormányzat hatályban lévő településrendezési eszközeinek a Kormány rendeletében meghatározott szabályokkal ellentétes szabályai nem alkalmazhatóak. A megyei önkormányzat elősegíti a megyei területfejlesztési koncepció és a területrendezési tervek, valamint a településfejlesztési koncepciók, integrált településfejlesztési stratégiák és a

településrendezési eszközök összhangjának megteremtését, ennek érdekében véleményezi és figyelemmel kíséri azokat. A fővárosban a településfejlesztéssel és a településrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az Étv. 14-14/A. -ában foglaltak szerint történik. A települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat), illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek, a településkép, a rálátás és kilátás védelmét, továbbá meghatározza a település területfelhasználásához az építményekben létesíthető rendeltetések körét és a reklámok elhelyezésére vonatkozó követelményeket, előzetes tájékoztatást ad az ügyfeleknek a helyi településrendezési előírások tartalmáról, ennek keretében javaslatot tehet a telek beépítésének feltételeire a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban, szakmai konzultációt biztosít az az előző bekezdésben meghatározott követelmények teljesítése érdekében, a fővárosi önkormányzat - az Étv.-ben meghatározott körben - elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek és örökség védelmét. A települési önkormányzat polgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és módon véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez, településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében. véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez, településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében. A települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat) az építésügyi feladatát a helyi rendeletei megalkotásával és a kapcsolódó sajátos jogintézményekkel, továbbá a települési (fővárosban a fővárosi és a kerületi) vagy térségi - a főépítészi tevékenységről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti - önkormányzati főépítész közreműködésével látja el. Kormányrendeletben meghatározott települési önkormányzat kormányrendeletben meghatározottak szerint egyes - nem hatósági - építésügyi igazgatási és települési műszaki feladatokat lát el. A Kormány a sajátos építményfajták, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott hatósági ügyek, a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendeletben meghatározott építmények hatósági ügyeinek, valamint

az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendeletben meghatározott építésügyi hatósági ügyek kivételévelaz első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként az építmények, építési tevékenységek tekintetében a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjét és a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt jelöli ki. A Kormány rendeletében kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben, eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben, ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására, a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben, a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, valamint az országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan, valamint az első fokú építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: első fokú kiemelt építésügyi hatóság) a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak kivételével az építmények, építési tevékenységek tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát, illetve az építésügyi és örökségvédelmi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt jelöli ki. A járási hivatal építésügyi és örökségvédelmi feladatkörében első fokú építésügyi hatóságként ellátja a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott műemléki értéket, műemléket, továbbá műemlék telkét érintő első fokú építésügyi hatósági feladatokat, másodfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el. A Kormány a fővárosban a helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében az első fokú építésügyi hatósági feladatok ellátására a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt jelöli ki. A Kormány a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki. Építésügyi hatósági eljárás: A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése, valamint műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg

nem haladó méretűre bővítése és a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület kormányrendeletben meghatározottá átalakítása és ezen építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés esetén az építtető az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal kormányrendeletben meghatározottak szerint a nevének és lakcímének, szervezet esetén a megnevezésének és székhelyének megjelölésével, kizárólag elektronikus úton bejelenti a kormányrendeletben kijelöltszervnek. Az építési tevékenységet a bejelentéstől számított tíz éven belül meg kell valósítani és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni a kormányrendeletben kijelölt szervtől. Építési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság eljárásának lefolytatása szükséges. Az építésügyi hatóság a) építési engedélyezési, b) összevont engedélyezési, c) fennmaradási engedélyezési, d) használatbavételi engedélyezési, e) bontási engedélyezési, f) engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési, g) jogutódlás tudomásulvételi, h) használatbavétel tudomásulvételi, i) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési, j) hatósági bizonyítvány kiállítása iránti, k) kötelezési, l) végrehajtási, m) szakhatósági, valamint n)veszélyhelyzet, továbbá tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi eljárásokat folytat, és jogszabályban meghatározott esetben és módon építésügyi hatósági szolgáltatást nyújt. Kérelemre induló eljárás esetén a kérelem előterjeszthető elektronikusan és papír alapon is.ha az építtető vagy a Ket. szerinti meghatalmazottja a papír alapú vagy elektronikus adathordozón rendelkezésre álló kérelmét személyesen kívánja benyújtani, azt a területileg illetékes eljáró építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóságnál, az integrált ügyfélszolgálaton vagy kormányrendeletben meghatározott önkormányzati jegyzőnél vagy az Építésügyi Szolgáltató Pont feladatait ellátó önkormányzati jegyzőnél terjesztheti elő. A kérelmet fogadó szerv a kérelem adathordozó anyagától függetlenül a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a másolatot a kérelem és mellékleteinek beérkezésekor, de jogszabály eltérő rendelkezése hiányában legkésőbb az azt követő munkanapon feltölti ügyintézésre az ÉTDR-be. Az építésügyi hatóság a Korm.rendeletben meghatározott eljárásában, az ott meghatározott feltételek fennállása esetén és az ott megjelölt szakkérdésben, a felsorolt hatóságok szakhatóságként vesznek részt. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság az ÉTDR által biztosított sablon segítségével hozza meg az eljárás folyamán szükséges intézkedést, a közbenső, valamint az érdemi döntést, amelyeket a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezés szerint közöl az ügyféllel, az egyéb értesítettekkel, és ehhez az ÉTDR mint zárt rendszer adatbázisába menti le a kiadmányokat és a kézbesítési adatokat is.az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság dokumentumai az ÉTDR-ben elektronikusan hitelesek, elektronikus kapcsolattartás esetén közlésük elektronikusan az ügyfél kapcsolattartási rendelkezésének megfelelő értesítés mellett az ÉTDR felületén történik, kérés, rendelkezés vagy szükség esetén a Ket. szabályai szerinti papír alapú hiteles másolat kézbesítésével, átadásával, hirdetményezésével.

Építési engedélyezési eljárás: Az építési tevékenység végzésére akorm.rendelebenés a törvény alapján egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység kivételével jogszabályban meghatározott építésügyi hatóságtól építési engedélyt kell kérni.építmény, építményrész rendeltetésének építési engedély köteles építési munkával nem járó megváltoztatásához nem kell az építésügyi hatóság engedélye. Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett vizsgálja, hogy a tervezett építmény elhelyezése megfelel-e a törvény előírásainak, az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása az új építmény építése vagy meglévő építmény bővítése esetén kivéve az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszában a törvényben, a településrendezési tervekben és a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, a telek rendezett-e, a tervezett építmény és az alkalmazott építészeti-műszaki megoldás megfelel-e o az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek, o az egyes építményekre, területekre védettséget elrendelő jogszabályoknak és az építési tevékenységre vonatkozó, az építésügyi hatósági eljárást megelőzően lefolytatott más hatósági eljárásokban meghatározott követelményeknek, o az építészeti minőség- és értékvédelem jogszabályban meghatározott szempontjainak, az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz-e a környezetében olyan káros hatást, amely o a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná, o az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges o járulékos építmények telken belül, o közlekedési hálózathoz való csatlakozás és o a közműellátás o a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható-e, a tervezőként megjelölt személy (ideértve a társtervezőt, szakági tervezőt is), vállalkozás jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezésre, az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az előírásoknak, a tervezett építészeti-műszaki megoldásnak az országos építési követelményektől való eltérése engedélyezett-e vagy engedélyezhető-e, valamint az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatóak-e. Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított három évig hatályos. A hatályossága alatt, ha az építési tevékenységet az építési napló megnyitásával igazoltan megkezdték, akkor az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül az építménynek használatbavételi engedély megadására vagy használatbavétel tudomásulvételére alkalmassá kell válnia. Összevont engedélyezési eljárás:

Azokban az esetekben, amikor az építési engedélyezési eljárás megindítása előtt a telek beépítésére vonatkozó telepítési követelmények, a településképpel, az építészeti kialakítással kapcsolatos követelmények, kulturális örökségvédelmi követelmények előzetes tisztázása is szükséges, az építésügyi hatóságtól összevont engedélyezési eljárás lefolytatása kérhető. Az összevont engedélyezési eljárás a megvalósítással kapcsolatos követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési keretengedélyezési és építési engedélyezési szakaszból áll. Az elvi építési keretengedély építési tevékenység végzésére nem jogosít.az elvi építési keretengedély a jogerőssé válásának napjától számított egy évig hatályos. Az építtető az elvi építési keretengedély hatályossága alatt kezdeményezheti az építési engedélyezési szakasz lefolytatását. Az összevont engedélyezési eljárás építési engedélyezési szakaszában az építtető az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezését kérheti. Használatbavételi engedélyezési eljárás: Használatbavételi engedély alapján vehető használatba a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel érintett építmény, építményrész, ha annak használatbavételi engedélyezési eljárásába szakhatóságot szükséges bevonni, vagy az építésügyi hatóság építési engedély valamely szakkérdés tekintetében kikötést vagy feltételt tartalmazott, vagy ha az építési tevékenységgel az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés a vizsgált szakkérdést érinti. Szakhatóságot kell bevonni a használatbavételi engedélyezési eljárásba, ha az építési engedélyezési eljárás lefolytatásához a szakhatóság kikötéssel vagy feltételekkel járult hozzá, vagy ha az építési tevékenység folyamán az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés a szakhatóság állásfoglalásának tartalmát érinti.a használatbavételi engedély iránti kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési munkaterület építtető részére történő, építési naplóban igazolt átadását követően, az építési engedély hatályossága alatt a használatbavétel előtt nyújtja be az építésügyi hatósághoz. A használatbavételi engedély akkor adható meg, ha az építmény az OTÉK-ban meghatározott rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek, az építési engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelel és az eltérés nem építésügyi hatósági engedélyhez kötött és a megvalósulási dokumentációban szerepel, a dokumentumok az építési naplóban rendelkezésre állnak, az épület az ott meghatározott határnapot követően energetikai tanúsítvánnyal igazoltan közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű épületként épült meg. Fennmaradási engedélyezési eljárás: Az építésügyi hatóság ajogszerűtlen és a szakszerűtlen építési tevékenységek esetén, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére fennmaradási engedélyt ad.

Az építésügyi hatóság az építésügyi monitoring alkalmazás (a továbbiakban: ÉMO) előzetes igénybevételével a helyszíni szemlén vizsgálja, hogy adottak-e a döntés meghozatalának szakmai feltételei, a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma megfelel-e a valóságnak, továbbá az érintett telken folytatnak-e építési tevékenységet. Bontási engedélyezési eljárás: Bontási engedély alapján végezhető a műemléket érintő, a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő, a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő bontási tevékenység.a bontási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított egy évig hatályos. Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezését a befejezéstől számított tizenöt napon belül közölnie kell az építésügyi hatósággal. Az építésügyi hatóság jogosult a bontási tevékenység elvégzését, a bontási tevékenység befejezésének közlésétől, de legkésőbb a bontási engedély hatályának lejártát követő tizenöt napon belül helyszíni szemlén ellenőrizni. Használatbavétel tudomásulvételi eljárás: Az építtető kérelmére az építésügyi hatóság tudomásulvételi eljárásával vehető használatba a használatbavételi engedélyhez kötött építmények kivételével az építési engedélyhez kötött építmény, építményrész, építési tevékenység. Ha az építésügyi hatóság az eljárás megindításától számított 8 napon belül a használatbavételt nem tiltja meg, a használatbavételt hallgatással tudomásul veszi, és az építmény az eljárás megindulásától számított 15 nap elteltével használatba vehető. Kérelemre vagy hivatalból az építésügyi hatóság a telken építmény meglétére vagy hiányára, vagy a telken meglevő építmény jogszerűségére hatósági bizonyítványt állít ki. Építésfelügyeleti hatósági eljárás: Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi vagy ellenőrizheti o hogy a tervező és a fővállalkozó kivitelező rendelkezik-e a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással, o az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, o azt, hogy az építési folyamat résztvevői rendelkeznek-e a tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal, o az építőipari kivitelezési dokumentáció meglétét, o az építési napló meglétét, vezetését és annak tartalmát, o az építtetői fedezetkezelőre vonatkozó előírások betartását. Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi a meglévő építmények körében a jogszabályban előírt jókarbantartási kötelezettség teljesítését, valamint műemléken, nyilvántartott műemléki értéken, műemléki környezetben vagy műemléki jelentőségű területen azt, hogy az építmény műszaki állapota nem veszélyezteti-e a védett műemléki értékeket. Az építésfelügyeleti hatóság hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja

az Étv. szerinti szabálytalan tevékenységeket, valamint azon építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységet, amelyet a helyi építési szabályzat és az országos építési követelmények megsértésével végeztek. Az építésfelügyeleti hatóság elrendelheti a szabálytalan állapot megszüntetését, az elektronikus építési naplóba történő egyidejű bejegyzéssel megtiltja az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, ha súlyos szabálytalanságot észlel. Építésfelügyeleti bírságot is kiszabhat, megtilthatja az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, hatáskörébe nem tartozó ügyekben intézkedést, eljárást kezdeményezhet. Építésrendészeti eljárás: Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást folytat le, ha az ellenőrzésen megállapítja, hogy az építésügyi hatóság engedélyéhez kötött építési tevékenységet az eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációtól eltérően vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet az egyszerű bejelentés kivitelezési dokumentációjának a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott jellemzőitől eltérően, az építőipari kivitelezési tevékenység végzését építési vagy bontási engedély vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén bejelentés nélkül, az építési tevékenységet a helyi építési szabályzat és az országos építési követelmények megsértésével végezték. Az építésfelügyeleti hatóság az engedély vagy az egyszerű bejelentés nélkül folyó építési tevékenység végzését a helyszínen leállítja, kivéve ha a leállítással veszélyhelyzetet idézne elő, és a szabálytalan építési tevékenység tudomásra jutásáról számított hatvan napon belül vizsgálja, hogy a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenységgel megépített építmény, építményrész fennmaradásának feltételei fennállnak-e vagy megteremthetők-e. Amennyiben az építésfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a fennmaradás feltételei fennállnak, végzésben értesíti az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély feltételeiről, valamint jogkövetkezményeiről, és legfeljebb hatvan napos határidő kitűzésével felhívja a fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékleteinek az építésügyi hatósághoz történő benyújtására. Amennyiben az építésfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a fennmaradás feltételei nem állnak fenn, kötelezi az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a szabálytalan építési tevékenységgel megépített építmény, építményrész szabályossá tételéhez szükséges munkálatok elvégzésére, vagy annak bontására, ha az átalakítással sem tehető szabályossá. Jogorvoslat: Az ügyfél fellebbezését a másodfokon eljáró hatósághoz címezve az első fokú hatóságnál, az integrált ügyfélszolgálaton vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál nyújtja be.