MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12914. számú törvényjavaslat a Magyar Corvin-lánc Testületről Előadó: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapest, 2016. november
2016. évi...törvény a Magyar Corvin-lánc Testületről Az Országgyűlés a Magyar Corvin-lánc Testület által képviselt értékek magasabb szintű védelmének érdekében a következő törvényt alkotja. 1. A Magyar Corvin-lánc Testület jogállása 1. (1) A Magyar Corvin-lánc Testület (a továbbiakban: Testület) a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 15. (2) bekezdésében meghatározott tagokból álló köztestület. A köztestületi tagsági jogviszony a Magyar Corvin-lánc kitüntetés adományozásával keletkezik és a Magyar Corvin-lánc kitüntetés birtoklásának joga megszűnésével szűnik meg. (2) A Magyar Corvin-lánc Testület név használatára kizárólag az e törvény által létrehozott köztestület jogosult. (3) A Testület közhasznú jogállású szervezet. (4) A Testületet a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván. 2. A Testület szervezete, működése és gazdálkodása 2. (1) A Testület legfőbb szerve a Testület tagjaiból álló közgyűlés. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály elfogadása, b) az elnök és az elnökhelyettes megválasztása, c) a Testület előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámolójának, valamint tárgyévi költségvetésének (pénzügyi és szakmai terv) elfogadása, d) a döntés minden olyan ügyben, amit az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. (2) A közgyűlés a Testület tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. A Testület képviseletét a Testület elnöke látja el. (3) A Testület által foglalkoztatott személyek felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. (4) A Testület működésének alapvető szabályait az alapszabály tartalmazza. 3. A Testület felügyelő szerv, felügyelőbizottság létrehozására nem köteles. 4. (1) A Testület működésével kapcsolatos hivatali feladatokat az elnök munkaszervezeteként működő Magyar Corvin-lánc Testület Titkársága (a továbbiakban: Titkárság) látja el. A Titkárság ennek keretében a) szervezi a Testület közfeladatainak ellátását, 2
b) ellátja a Testület vagyonának hasznosításával összefüggő pénzügyi és vagyonkezelési feladatokat, c) ellátja a Testület közfeladatainak ellátásával összefüggő igazgatási és gazdálkodási feladatokat, d) gondoskodik a Testület közgyűlése által hozott döntések és szabályzatok eredeti példányának őrzéséről. 5. A Testület közfeladatainak ellátásához az állam költségvetési támogatás nyújtásával járul hozzá. 3. A Testület közfeladatai 6. (1) A Testület munkálkodik a tudományok és a művészetek, valamint a magyar nemzeti oktatás és művelődés fellendítésén, valamint őrködik a Magyar Corvin-lánc kitüntetés tekintélye felett. (2) A Testület az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a) véleményt nyilvánít abban a kérdésben, hogy a Magyar Corvin-lánc kitüntetés adományozására irányuló javaslat szempontjából megfontolás tárgyává tett személy a magyar tudomány, irodalom vagy művészet területén kifejtett munkássága, illetve a magyar nemzeti oktatás vagy művelődés fellendítése terén tanúsított szolgálatai alapján figyelemmel közéleti tevékenységére is érdemes és méltó-e a kitüntetésre; b) külön felkérés alapján véleményt nyilvánít a magyar tudományt, irodalmat, művészetet, oktatást, művelődést, valamint minden egyéb, általa fontosnak tartott területet érintő állami döntések tervezetével kapcsolatban; c) figyelemmel kíséri a magyar tudományos és művészeti életet, a kultúra, az oktatás és a művelődés minden egyes általa fontosnak tartott területének helyzetét és ezzel kapcsolatban közérdekű javaslatot tehet és nyilvános állásfoglalást tehet közzé; d) ösztöndíjprogramot működtethet a szakterületükön kiemelkedő tehetséggel rendelkező személyek támogatása céljából. 7. A Testület a feladatainak eredményes ellátása érdekében a) tudományos intézménytől, felsőoktatási intézménytől, állami szervtől, a tudomány és a művészet kiemelkedő képviselőitől véleményt és tájékoztatást kérhet; b) a véleményt nyilvánító szervezet képviselője, az erre felkért személy, külső szakértő a Testület közgyűlésének ülésére tanácskozási joggal meghívható. 4. Törvényességi ellenőrzés 8. (1) A Testület működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény alapján az ügyészség látja el. 3
(2) Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész keresettel a bírósághoz fordulhat. Az ügyész által az e bekezdés alapján indított perek a Fővárosi Törvényszék illetékességébe tartoznak. (3) A Fővárosi Törvényszék az ügyész keresete alapján, szükség esetén a) hatályon kívül helyezheti a Testület bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el, b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a közgyűlést, vagy c) határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezheti a közgyűlést. Ez a törvény 2017. január 1-jén hatályba. 5. Záró rendelkezések 9. 10. (1) A Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló kormányrendelet szerinti Magyar Corvin-lánc Testület az e törvény szerinti Testületként működik tovább. A Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló kormányrendelet szerinti Testületnek az e törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő elnöke és elnökhelyettese megbízatását e törvény hatálybalépése nem érinti. (2) A Testület közgyűlése a Testület e törvénnyel összhangban álló alapszabályát e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül elfogadja. 11. A Magyar Corvin-lánc Iroda az általa őrzött, a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló kormányrendelet szerinti Magyar Corvin-lánc Testület működését érintő szabályzatok eredeti példányát és egyéb iratokat ide nem értve a Magyar Corvin-lánc kitüntetéssel kapcsolatos, kormányrendeletben meghatározott adatokat és iratokat e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül átadja a Testület részére. 12. (1) A Testület által végzett közfeladatok ellátásának elősegítése érdekében a Budapest 29772/1 és a 29772/13 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a 1146 Budapest, Hermina út 45. szám alatti műemlékingatlan (a továbbiakban: Ingatlan) és az abban található ingóságok a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. (3) bekezdése, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. (1) bekezdése alapján e törvény erejénél fogva ingyenesen a Testület tulajdonába kerülnek. (2) Az (1) bekezdés szerinti Ingatlan tulajdonváltozásának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) készíti el és köti meg. A szerződésben az Ingatlan forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított értéket kell megjelölni. 13. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pont 4.5. alpontjában az a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló 4
miniszterelnöki rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagja javaslatára szövegrész helyébe a Magyar Corvin-lánc kitüntetés tárgyiasult formája és a Magyar Corvinlánc Testület által szöveg lép. 5
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény értelmében a Magyar Corvin-lánc Testület (a továbbiakban: Testület) a Magyar Corvin-lánc kitüntetésben részesülő személyekből álló testület. A Testület jogállása, működésének jogi keretei azonban mindezidáig nem kerültek meghatározásra. A Magyar Corvin-lánc kitüntetés egy komoly múltra visszatekintő, nagy presztízsű kitüntetés, amelyben hazánk legkiválóbb tudósai, művészei részesülhetnek, így a Testület jelentőségéhez méltatlan, hogy annak jogállása jelenleg nem rendezett. A törvényjavaslat ezen hiátus megszüntetését javasolja oly módon, hogy a Testület az általa ellátott közfeladatokra és a működésére tekintettel köztestületként működne a jövőben. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 8/A -a alapján köztestület törvényben hozható létre, feladatai és működése törvényben szabályozandók. A törvényjavaslat e rendelkezések megállapítására tesz javaslatot. RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1. -hoz E a Testület jogállásával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. Ennek keretében rögzíti, hogy a Testület köztestületként működik, amelyet a Fővárosi Törvényszék tart nyílván, emellett az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 32. (2) bekezdésével összhangban rendelkezik arról is, hogy a Testület a törvény erejénél fogva közhasznú jogállással bír. Mivel minden köztestület nyilvántartott tagsággal rendelkezik, ezért a törvényjavaslat ezen szerkezeti egysége határozza meg azt is, hogy mely személyek lehetnek a testület tagjai. A rendelkezésben hivatkozott, a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 15. (2) bekezdése alapján a Testület tagjává a Magyar Corvin-lánc kitüntetésben részesülő személyek válhatnak. A testületi tagság tehát a kitüntetéshez kötődik, így a törvényjavaslat 1. -a alapján a tagsági jogviszony a kitüntetés adományozásával kezdődik, és a kitüntetés birtoklásának joga megszűnésével szűnik meg. A 2-5. -hoz A törvényjavaslat e rendelkezései a Testület szervezetével, működésével és gazdálkodásával kapcsolatos legalapvetőbb szabályokat állapítják meg. E szabályok között a javaslat a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseivel összhangban rögzíti, hogy a Testület tagjaiból álló közgyűlés a testület legfőbb szerve, és ezzel összefüggésben meghatározza a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó döntéseket. Ezek közé a Testület működését alapjaiban meghatározó, legalapvetőbb döntések tartoznak, így a Testület működését szabályozó alapszabály elfogadása, a testület vezetőinek megválasztása, valamint a költségvetés és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása. A törvényjavaslat lehetőséget biztosít továbbá arra, hogy az alapszabály további döntéseket utaljon a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. A törvényjavaslat a Testület szervezetét megállapító rendelkezések között rögzíti, hogy a Testület közgyűlése elnököt és elnökhelyettest választ. A Testület elnöke képviseli a 6
Testületet harmadik személyekkel szemben, és gyakorolja a munkáltatói jogokat a Testület alkalmazottjai felett. A Testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Magyar Corvin-lánc Testület Titkársága látja el, ennek keretében szervezi a Testület munkáját, ellátja a Testület gazdálkodásával és vagyonkezelésével kapcsolatos feladatokat. A Titkárság az elnök munkaszervezeteként működik, annak vezetése tehát az elnök hatáskörébe tartozik. A Testület nem válik az államháztartás részéve, a költségvetése nem fog önálló fejezetet alkotni a központi költségvetésben, és nem az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendeletei alapján fog gazdálkodni. Az állam a Testület működéséhez költségvetési támogatás nyújtásával járul hozzá. A 6. és 7. -hoz Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény értelmében a köztestület a tagságához vagy a tagsága által végzett tevékenységhez köthető közfeladatot lát el. A törvényjavaslat 6. és 7. -a ezzel összhangban meghatározza a Testület feladatait. A Testület alapvető feladata, hogy őrködjön a Magyar Corvin-lánc kitüntetés méltósága felett. Ennek keretében külön jogszabályban meghatározottak szerint ezen szempontból véleményezi a kitüntetésre vonatkozó javaslatokat. A Testület további alapvető feladata a tudomány, az irodalom, a művészet, az oktatás és a művelődés fejlődésének elősegítése. A törvényjavaslat ezért rögzíti, hogy a Testület véleményt nyilvánít a magyar tudományt, irodalmat, művészetet, oktatást, művelődést, valamint minden egyéb, általa fontosnak tartott területet érintő állami döntések tervezeteivel kapcsolatban, és értékelheti az e területeken végbemenő folyamatokat, azokkal összefüggésben javaslatot tehet, és nyilvános állásfoglalást tehet közzé. A tudomány, az irodalom, a művészet, az oktatás és a művelődés fejlődését a Testület a kiemelkedő tehetségű fiatalok anyagi támogatását szolgáló ösztöndíjprogramot működtetésével is elősegíti. A Testület a fenti feladatok ellátása, a megalapozott döntés meghozatala érdekében az érintett szervektől véleményt és tájékoztatást kérhet, és a véleményt nyilvánító szervezet képviselőjét vagy valamely külső szakértőt a közgyűlés ülésére meghívhatja. Az ily módon meghívott személy a döntéshozatali eljárásban kizárólag tanácskozási joggal vehet részt, szavazati joggal nem rendelkezik. A 8. -hoz A törvényjavaslat e -a a Testület törvényességi ellenőrzésére vonatkozó szabályokat állapítja meg. E rendelkezések alapján a Testület működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség látja el. Az ügyész a törvényességi ellenőrzés keretében keresettel fordulhat a bírósághoz a Testület törvényes működésének helyreállítása érdekében, ha más módon a törvényes működés nem biztosítható. A bíróság a kereset alapján hatályon kívül helyezheti a Testület bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el, a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a közgyűlést, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezheti a közgyűlést. A törvényességi ellenőrzés keretében lefolytatott eljárások a Fővárosi Törvényszék kizárólagos hatáskörébe tartoznak. A 9. -hoz 7
E a törvényjavaslat hatálybalépésnek időpontját határozza meg. A 10. és 11. -hoz A törvényjavaslat e szerkezeti egységei a testület köztestületté alakításával kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek a folytonosság biztosítása érdekében egyrészről kimondják, hogy a jelenleg Testület az e törvény szerinti Testületként működik tovább, azzal, hogy a Testületnek a törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül el kell fogadnia a törvénynek megfelelő alapszabályt. A törvényjavaslat rögzíti továbbá, hogy a köztestületként való működés a Testület jelenlegi elnökének és elnökhelyettesének megbízatását nem érinti. Tekintettel arra, hogy a Testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Testület Titkársága veszi át a Magyar Corvin-lánc Irodától, ezért a működés folytonosságának biztosítása érdekében rendelkezni kell arról, hogy a jelenleg a Magyar Corvin-lánc Iroda által őrzött iratok milyen módon kerülnek a Testület birtokába. Az ezzel kapcsolatos szabályozást a törvényjavaslat 11. -a foglalja magában. A 12. -hoz E a Budapest 29772/1 és a 29772/13 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a 1146 Budapest, Hermina út 45. szám alatti ingatlan és az abban található ingóságoknak a Testület tulajdonába adásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról rendelkezik. A 13. -hoz A törvényjavaslat e szerkezeti egysége a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény jogtechnikai módosítását tartalmazza. 8