Természetvédelmi törekvések az EU Duna Régió Stratégia programjában

Hasonló dokumentumok
Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények

Potyó I., Guti G. MTA Duna-kutató Intézet, Göd. Kivonat

Vizeink állapota 2015

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

A térség hidrológiai feltételei

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén

A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai

Víztudományi kutatások - Kérdőív. Tisztelt Válaszadó!

Az Országos Környezetvédelmi Tanács január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató

A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában

AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS KIHÍVÁSAI ÉS KORLÁTAI A VGT-2-BEN

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.

Emlékeztető Készült a VGT2 társadalmasítása keretében Szombathelyen 2015 július 2 án tartott fórumról.

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

A biodiverzitás védelmi szempontok ágazati integrációjának lehetőségei a vízügyi politikába

2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

Víz az élet gondozzuk közösen

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Az ökológiai változási folyamatok értékelése halbiológiai szempontok alapján

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései

Környezetvédelem (KM002_1)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A Nemzeti Víztudományi Kutatási Program

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

ÖKOSZISZTÉMA SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKELÉSE TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETEKEN

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Vízminőségvédelem km18

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

Fenntartható vízgazdálkodás

Vajdasági vízhiány probléma

Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A

Átírás:

MHT Vándorgyűlés, 213. 7.3. Természetvédelmi törekvések az EU Duna Régió Stratégia programjában Guti Gábor MTA ÖK Duna-kutató Intézet

A globális vízhasznosítás növekedése a 2. században (km 3 /year) 5 4 3 2 1 Gleick 1993 8-szoros növekedés 19 192 194 196 198 2 Agriciultural Industrial Municipial

A vízkészletek és a vízigények eloszlása nem egyenletes A népesség és a vízhasznosítás kontinensek szerint 1.2 milliárd ember él vízhiányos térségekben 1,6 milliárd ember él olyan fejlődő régiókban, ahol az infrastruktúra hiánya miatt nincs víz

Globális vízproblémák A vízigények növekedése vízkészletek korlátozottak Globális klímaváltozás (pl. folyók vízhozama csökken: világ 925 legnagyobb folyójában összességében mintegy 6 %-kal, 5 év) Vízhiány társadalmi-gazdasági fejlődést korlátozó tényező Társadalmi gazdasági feszültségek fokozódása vízháborúk valószínűségének növekedése 1995-23: 1831 esetben alakult ki vízzel kapcsolatos nemzetközi nézeteltérés 1228 esetben tárgyalásos úton történt a rendezés 57 esetben incidens robbant ki (Wolf et al. 23)

A víz a társadalmi-gazdasági fejlődés feltétele A víz a gazdasági tevékenység minden ágazatában nélkülözhetetlen mezőgazdaság ipar & energia lakossági vízellátás közlekedés

A folyók hasznosításának terhelés-hatás viszonya (DPSIR) HAJTÓERŐ - DRIVERS Társadalmi fejlődés Népesség növekedés Urbanizálódás Gazdasági tevékenység Mezőgazdaság Ipar Energia termelés Közlekedés / hajózás TERHELÉS - PRESSURES Ármentesítés Folyamszabályozás Vízlépcső (vízerőmű) Szennyvíz Diffúz szennyezés Tájhasználat Vízkivétel (öntözés) Rekreáció, stb. KÖRNYEZET ÁLLAPOTA - STATE Biológiai elemek és folyamatok Hidrológiai és hidromorfológiai elemek és folyamatok Fizikai és kémiai elemek és folyamatok HATÁS - IMPACTS Ökológiai integritás romlása Ártér feltöltődés, kiszáradás Oldalirányú átjárhatóság csökk. Hosszirányú átjárhatóság fragm Meder beágyazódás Talajvízszintek csökkenése Biodiverzitás, élőhely csökken Vízminőség romlása Eutrofizálódás Veszélyes anyagok akkumulál. Vízmennyiség csökkenése, stb.

A halfauna változása környezeti változások, biodiverzitás csökkenésének indikátora 522 európai édesvízi halfajból 2 fajt kipusztulás fenyegeti A folyami halfajok 6%-a veszélyeztetett Lokálisan kipusztult fajok gyakorisága Veszélyeztetett fajok gyakorisága Kottelat & Freyhof 27 Kottelat & Freyhof 27 Veszélyeztetett fajok gyakorisága pozitív összefüggés az emberi tevékenység indikátoraival: - GDP, - népsűrűség, - városi területek gyakorisága

EU DRS jelentősége Duna legnemzetközibb folyó különleges stratégiai jelentőség Lehetőségek : a Duna-régió gazdasági fellendülése a politikai stabilitás megteremtése a vízkészletek fenntartható hasznosításának megvalósítása a nemzetközi együttműködések jószomszédi kapcsolatok megalapozása Fejlesztési célok 4 pillér köré csoportosulnak 2. pillér: A környezet védelme a Duna-régióban 4. PA.: a vizek minőségének helyreállítsa és megőrzése 5. PA.: környezeti kockázatok kezelése 6. PA.: a biodiverzitás, a táj, a levegő- és talajminőség megőrzése Milyen intézkedésekkel biztosítható a Duna ökológiai integritásának fenntartása, a társadalmi, gazdasági és környezeti igények kiegyensúlyozott érvényesítése mellett?

A folyami vízrendszerek rehabilitációjának stratégiai elemzése Status quo felmérés Vízgazdálkodás Árvízvédelem Hajózhatóság javítása Vízenergia hasznosítás, Ökológia Vízminőség Hidro-morfológia, élőhelyek Flóra, fauna, EU VKI Ökológiai állapot értékelés Ökológiai rendszer hiányosságai Elérendő célállapot Környezeti célkitűzések Korlátozó tényezők figyelembevétele Rehabilitációs program Gyakorlati módszerek kidolgozása és alkalmazása a célállapot elérésére Monitorozó program Rehabilitációs beavatkozások értékelése Történelmi referencia viszonyok feltárása Szabályozás előtti ökoszisztéma jellemzése Keret feltételek: társadalmi-gazdasági igények Tájhasználat Vízhasznosítás Lakott területek Jogi szempontok EU VKI, Élőhelyvédelmi Irányelv, stb.

Ökológiai állapot minősítése a VKI szerint vizsgálandó tulajdonságcsoportok: Ökológiai állapot? Biológia elemek Fitoplankton Fitobentosz Makrofiton Makrogerinctelenek Halak Biológia elemeket alakító fizikai és kémiai elemek Hőmérsékleti viszonyok Oxigéntartalom Tápanyagtartalom Szennyezőanyagok, stb. Biológia elemeket alakító hidrológiai és morfológiai elemek Vízhozam dinamika Hosszirányú folytonosság Aljzat és meder szerkezete Parti sáv szerkezete stb.

A szigetközi Duna-szakasz állapota a VKI szerint (28) VKI tipológiája szerint erősen módosított víztest vt-vor AEP443 NAME Rajka - Gönyü fitobentosz minősítés víztest átlag 3.9 fitobentosz minősítés szakértői vélemény 4. fitobentosz minősítés megbízhatósága 3. fitoplankton minősítés víztest átlag 5. fitoplankton minősítés megbízhatósága 2.2 makrogerictelen minősítés víztest átlag 3.6 makrogerictelen minősítés víztest max osztálya 5. makrogerictelen minősítés megbízhatósága 2. hal minősítés víztest átlag 3.2 hal minősítés víztest max osztálya 4. hal minősítés megbízhatósága 3. Integrált minősítés (súlyozott átlag) 3.9 A biológiai elemek súlyozott átlag alapján az ökológiai állapot/potenciál jó!

A természetes állapot megváltoztatása 19. sz. vége: Csatornaszerű főmeder hajózóút Ármentesítés 2. sz. második fele: Ipari kavicskotrás Osztrák vízlépcsők építése, (görgetett hordalék hiánya) Bősi vízlépcső építése, üzemeltetése (Duna 85% elterelése)

környezeti problémák Biológiai minősítő elemek: jó ökológiai potenciá/állapot?! A VKI szerinti ökológiai állapot minősítés néhány hiányossága: - nem értékeli a folyami élőhelyek sokféleséget - nem különbözteti meg a hullámtéri akvatikus élőhelyek típusait - nincs kidolgozott módszer a hullámtéri élőhelyek minősítésére - Az értékelés nem alkalmas lényeges ökológiai problémák kimutatására (pl. hullámtéri élőhelyek degradálódása, laterális konnektivitás csökkenése, ) Ökológiai állapotértékelés fejlesztése indokolt

A Duna ökológiai állapotértékelésének fejlesztése 1) A hullámtéri élőhelyek kvantitatív elemzése Élőhely típusok kiterjedésének és területi arányainak vizsgálata 2) Az élőhelyek kvalitatív elemzése Biológiai minősítő elemek alapján - élővilág strukturális és funkcionális elemeinek változása

A hullámtéri élőhelyek kvantitatív elemzése Jelenlegi állapotértékelés a főágra helyezi a hangsúlyt Oldalirányú kölcsönhatásokat figyelmen kívül hagyja eupotamon Értékelés továbbfejlesztése: Az értékelés kiterjesztése a hullámtéri élőhelyekre parapotamon plesiopotamon Eupotamon Parapotamon Plesiopotamon Paleopotamon paleopotamon functional unit concept (Amoros et al. 1987)

Kvantitatív értékelés történelmi referenciaviszonyok 1% 8% 6% 4% pre-regulation situation 1782 1834 1887 191 197 28 2% % 1782 1834 1887 191 197 28 eupotamon parapotamon plesiopotamon paleopotamon

A hullámtéri akvatikus élőhelyek kvantitatív minősítése Referencia viszonyok meghatározása: történelmi élőhely-elemzéssel Referencia: átfogó folyószabályozások előtti állapot (19. sz. közepe) (Az értékelés a szigetközi Duna-szakaszra vonatkozik) Területi kiterjedés változása - 2 % Élőhelyi szerkezet Eupotamon aránya minősítési fokozat minden történelmi élőhelytípus előfordul > 8 % kitűnő 21-4 % egy élőhely-típus hiányzik 61-8 % jó 41-6 % két élőhely-típus hiányzik 41-6 % közepes 61-8 % > 8 % három élőhely-típus hiányzik háromnál több élőhelytípus hiányzik 21-4 % gyenge - 2 % rossz

A szigetközi hullámtér kvantitatív minősítése 6 areal extent (ha) 5 4 3 2 1 1834 1882-87 191 1925 197 Present Eupotamon A Eupotamon B Parapotamon A Parapotamon B Plesiopotamon Akvatikus élőhelyek területi kiterjedésének változása: 45 ha 236 ha = 48 % csökkenés minősítés = közepes Élőhelyi szerkezet változása: kavicszátonyok kivételével minden történelmi élőhelytípus megtalálható napjainkban: minősítés = Eupotamon aránya: jelenleg 78%: minősítés = jó jó

A hullámtéri akvatikus élőhelyek kvalitatív minősítése A mellékágak állapotának változása (19. sz. vízáramlása állandó) 1991 Bősi vízlépcső üzemelése előtt. -Időszakosan átfolyó -Kavicsos aljzat -Hínármentes -Reofil fajok gyakoriak 24 Jelenleg - rehabilitáció után: -Tartósan átfolyó -Iszapos, homokos aljzat -Hínárfoltok, -Szárazf. növényzet terjedése -Rheofil fajok ritkák

A akvatikus élőhelyek kvalitatív minősítése halfauna alapján Habitat-specifikus Fauna Index (HFI) alapján HFI = Σ (HP * IS) / Σ IS HP fajra jellemző habitat preferencia IS faj indikátor súlya HFI kalibrálása referencia: történelmi halfauna Reofil (R) és limnofil (L) fajok számának változása a natív faunában Eupotamon-A fajszám változás integritás HFI R csökken L nő minősítése < 3 < 1.7 kitűnő 4-8 1-2 1.7-1.99 jó 9-14 3-5 2. - 2.44 közepes 15-21 6-7 2.45-3.1 gyenge > 21 > 7 > 3.1 rossz Eupotamon-B fajszám változás integritás HFI R csökken L nő minősítése < 3 < 1.9 kitűnő 4-8 1-2 1.9-2.29 jó 9-14 3-5 2.3-2.89 közepes 15-21 6 2.9-3.5 gyenge > 21 > 6 > 3.5 rossz HFI 1 Rheofil faj gyakori HFI 6 Limnofil faj gyakori

Eupotamon-A és -B élőhelyek kvalitatív minősítése HFI Ökológiai állapot változása a 19. századtól Főág Mellékágak (átfolyó) 6 5 4 3 2 1 HFI circ. 185 1986-1992 1995-28 HFI 1.6 1.79 2.6 6 5 4 3 2 1 HFI HFI 1.6 2.42 2.97 main arm side arms circ. 185 1986-1992 1995-28 Jelenlegi állapot: közepes Jelenlegi állapot: gyenge

A Duna ökológiai állapotértékelés továbbfejlesztése A VKI minősítés kevésbé alkalmas a Duna ökológiai állapotának jellemzésére: nem terjed ki a hullámtéri élőhelyekre, ezért több környezeti problémát nem érzékel. A biológiai minősítést két szinten célszerű elvégezni: Élőhelyek kvantitatív elemzése Élőhelyek minőségének értékelése biológiai minősítő elemekkel Az élőhelyek minőségének értékelése alkalmas lehet a halakra alapozott Habitat-specifikus Fauna Index (HFI). A HFI alkalmazható: az élőhelyek összehasonlítása, az élőhelyen belüli eltérések kimutatása (vízáramlás sebesség, ) élőhelyek időbeli változásának jellemzése (degradálódás, történelmi változások, )

Szigetközi Duna-szakasz rehabilitációjának alternatívái V2 3 gát V3 Meander V4 Szélesítés V5 Szűkítés Topografiai változások Duna sodorvonal változása NEM IGEN NEM NEM mellékágrendszerek változása IGEN IGEN IGEN IGEN hullámtéri növénytakaró változása IGEN NEM NEM NEM Folyómeder geometriai változása mederkotrás a Dunában IGEN NEM IGEN NEM mederkotrás a mellékágakban IGEN IGEN NEM NEM mederfeltöltés a Dunában NEM NEM IGEN IGEN mederfeltöltés a mellékágakban NEM NEM NEM NEM Szabályozási műtárgyak műtárgyak átalakítása a Dunában NEM IGEN NEM NEM műtárgyak átalakítása a mellékágakban IGEN IGEN IGEN IGEN műtárgyak eltávolítása a Dunában NEM NEM NEM NEM műtárgyak eltávolítása a mellékágakban NEM IGEN IGEN IGEN új műtárgyak építése a Dunában IGEN IGEN NEM NEM új műtárgyak építése a mellékágakban IGEN NEM NEM NEM elérendő ökológiai célkitűzések (biodiverzitás) szempontjából melyik változat a legjobb

Szigetközi vízrendszer hidraulikai modellezése Rehabilitációs alternatívák és a vízpótlás változtatása esetén kialakuló hidraulikai viszonyok 2D vízáramlási sebesség modell 2D meder csúsztató feszültség m.

Hidraulikai paraméterek és a halfauna összetétele species number Eupotamon-A species number Eupotamon-A 35 1% 3 8% 25 2 6% 15 4% 1 5 2% 35 3 Eupotamon-B species >7 Pa number 1 Pa <,2 Pa shear stress rheophilic eurytop stagnophilic class % 1% 8% Eupotamon-B >7 Pa 1 Pa <,2 Pa shear stress rheophilic eurytop stagnophilic class 25 2 6% 15 4% 1 5 2% >5 Pa 1 Pa <,2 Pa shear stress rheophilic eurytop stagnophilic % >5 Pa 1 Pa <,2 Pa shear stress rheophilic eurytop stagnophilic

Hidraulikai paraméterek és a HFI kapcsolata 6 Habitat-specific Fauna Index (HFI) main arm főmeder Eupotamon-A hullámtéri ág Eupotamon-B 5 4 3 2 1 Eu A 7Pa Eu A 1Pa Eu A,2Pa HFI 1,72 2,29 3,34 6 5 4 3 2 1 Habitat-specific Fauna Index (HFI) Eu B 5Pa Eu B 1Pa Eu B,2Pa HFI 2,68 3,33 3,56 side arms Jelen állapot Jelen állapot

Hidraulikai paraméterek és a várható ökológiai állapot Főmeder 2, 35, 55 és 75 m 3 /s vízpótlás esetében areal extent (ha) Present Main arm, Eupotamon-A areal extent (ha) 14 Jelen állapot 14 3 küszöb (SZITE) 3 weirs (SZITE) Main arm, Eupotamon-A 12 12 1 1 8 8 6 6 4 4 2 2 2 + 8 35 + 8 55 + 8 75 + 8 2 + 8 35 + 8 55 + 8 75 + 8 shear stress classes (Pa) <,2,2-7 > 7 shear stress classes (Pa) <,2,2-7 > 7 areal extent (ha) 14 Narrowing (new) Meder szűkítés Main arm, Eupotamon-A areal extent (ha) 14 Opt. filling Meder szélesítés Main arm, Eupotamon-A 12 12 1 1 8 8 6 6 4 4 2 2 2 + 8 35 + 8 55 + 8 75 + 8 2 + 8 35 + 8 55 + 8 75 + 8 shear stress classes (Pa) <,2,2-7 > 7 shear stress classes (Pa) <,2,2-7 > 7

Hidraulikai paraméterek és a várható ökológiai állapot Mellékág 4, 8, és 12 m 3 /s vízpótlás esetében (Főágban 35 m 3 /s) areal extent (ha) 25 Present Jelen állapot Eupotamon-B areal extent (ha) 25 3 weirs (SZITE) 3 küszöb (SZITE) Eupotamon-B 2 2 15 15 1 1 5 5 35 + 4 35 + 8 35 + 12 35 + 4 35 + 8 35 + 12 shear stress classes (Pa) <,2,2-5 > 5 shear stress classes (Pa) <,2,2-5 > 5 areal extent (ha) 25 Narrowing Meder szűkítés Eupotamon-B areal extent (ha) 25 Optimal filling Meder szélesítés Eupotamon-B 2 2 15 15 1 1 5 5 35 + 4 35 + 8 35 + 12 35 + 4 35 + 8 35 + 12 shear stress classes (Pa) <,2,2-5 > 5 shear stress classes (Pa) <,2,2-5 > 5