Helyi Esélyegyenlőségi Program Nagyoroszi Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Nagyoroszi Község Önkormányzata 2013. július 29.

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP).. 3 Bevezetés.3 A település bemutatása.3 Értékeink, küldetésünk..6 Célok..6 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 8 2. Stratégiai környezet bemutatása... 9 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 10 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 21 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 30 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 33 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 35 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 37 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 38 1. A HEP IT részletei... 39 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 39 A beavatkozások megvalósítói... 39 Jövőképünk... 40 i területek részletes kifejtése... 40 i területek részletes kifejtése... 41 i területek részletes kifejtése... 42 i területek részletes kifejtése... 43 i területek részletes kifejtése... 44 i területek részletes kifejtése... 45 i területek részletes kifejtése... 46 i területek részletes kifejtése... 47 i területek részletes kifejtése... 48 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 50 3. Megvalósítás... 53 A megvalósítás előkészítése... 53 A megvalósítás folyamata... 53 Monitoring és visszacsatolás... 54 Nyilvánosság... 54 Érvényesülés, módosítás... 55 4. Elfogadás módja és dátuma... 56

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Nagyoroszi Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Településünk a rétsági kistérségben a Börzsöny északkeleti lábánál fekszik Budapesttől 65 km-re a 2-es számú főúton közelíthető meg és néhány kilométerre van csupán Szlovákiától. Nagyoroszi az ország egyik legrégebbi települése. Könyves Kálmán (1096-1114) galíciai és lodomériai oroszokat telepített le a településen. A település innen kapta a nevét, kezdetben Oroszfalunak nevezték. Lakói már Árpád-korban királyi testőrök, valamint a palota és a vár ajtónállói voltak Visegrádon. Már alapításkor mezővárosi rangot jelentő kiváltságokat szerzett a település, melyeket évszázadokon keresztül sikerült is megőriznie. 1544-ben a közeli Nógrád vára elfoglalásakor a törökök feldúlták Nagyoroszit, de a veszély elmúltával gyors fejlődésnek indult és a megye leggazdagabb települése lett. A települést 1719-ben III. Károly király Starhemberg Tamás alsó-ausztriai helytartónak adományozta. 1790- ben a Starhembergek 32 évre a település birtokát zálogjogon átadták gróf Keglevich Károlynak, majd 1845- ben a már visszaváltott birtokot örökáron eladták Berchtold Antalnénak. A Berchtoldok egészen 1945-ig voltak tulajdonosok Nagyorosziban és birtokukat a 20. század elejére 5000 holdas jól működő gazdasággá fejlesztették. 1904-ben a piactéri népgyűlés döntött a helyi építőmunkás szakszervezeti csoport megalakításáról. A nagyoroszi szakegylet épületét 1914-ben avatták fel. A vasútvonal 1909-ben készült el. 1950-2004 között a településen légvédelmi katonai alakulat működött, ennek kiszolgálására épült a falu központjában a lakótelep. Községünkben teljesnek tekinthető a villany-, víz-, csatorna-, és földgáz ellátottság, megoldott a teleülés utcáinak megfelelő közvilágítása. A távközlési hálózat kielégíti a kor követelményeit (kábel tv, internet elérhetőség). Az úthálózat szilárd burkolatú, jelenleg a Petőfi út teljes útfelújítása történik az előírásoknak megfelelő csapadék vízelvezető árkok és átfolyók kialakításával és új korszerű buszmegállók kiépítésével. Közoktatást tekintve óvodai, általános iskolai szolgálatot a település biztosítja. Nagyorosziban sokféle szolgáltatás elérhető pl. orvosi rendelő, gyógyszertár, posta, könyvtár, falumúzeum, üzletek (élelmiszer-, ajándék-, virágüzlet), zöldséges, fodrászat, vendéglátó ipari egységek (söröző, kocsma,) Márton Fogadó. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció

Nagyorosziból az aktív korú népesség jelentős része a környező városokba (Balassagyarmat, Rétság) jár el dolgozni, de többen vannak olyanok, akik naponta ingáznak a település a főváros között. Településünkön ipari üzemek is megtalálhatók, melyek elsősorban a helyi munkaerőt foglalkoztatnak. A Knaus-Tabbert Magyarország Kft. és a C.F. Maier Polymer-Technikai Kft., melyek lakókocsi összeszereléssel és alkatrészek előállításával foglalkoznak, ezen kívül több egyéni vállalkozó működik a községben. A Volán Zrt. menetrend szerinti autóbusz és a MÁV Zrt. vonat járataival a lakossági igényeknek megfelelő a közlekedés a főváros és a közeli városok (Rétság, Balassagyarmat, Vác) felé. A községben gyönyörű látnivaló többek között a barokk stílusú római katolikus templom és a Szentháromság szobor. A nagyoroszi vasútállomás mellett, a volt laktanyán keresztül vezet Drégely várához az egyetlen, erdészeti kezelés alatt álló aszfaltút, amin 1,1 kilométerre lehet megközelíteni a várat autóval. A falu Drégelyvár megállóhely nevű vasúti megállóhelye a turisták kedvelt túraútvonal-kezdőpontja. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 85 (1) bekezdése alapján Nagyoroszi-Horpács Községek Körjegyzősége és Pusztaberki Község Önkormányzata határozatlan időtartamra közös önkormányzati hivatalt hozott létre Nagyoroszi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel. Nagyoroszi lakónépességének száma az elmúlt években folyamatosan változott, évről évre csökkent a település lakosainak száma. 1. számú táblázat - Lakónépesség szá Fő Változás 2007 2200 2008 2180 99% 2009 2144 98% 2010 2159 101% 2011 2143 99% A község korösszetételére jellemző, hogy az állandó népesség legnagyobb számát a 18-59 éves korosztály alkotja mind a nők, mint a férfi lakosságot figyelembe véve. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 1087 1065 2152 51% 49% 0-2 évesek 0-14 éves 170 160 330 52% 48% 15-17 éves 33 33 66 50% 50% 18-59 éves 650 698 1348 48% 52% 60-64 éves 69 65 134 51% 49% 65 év feletti 156 108 264 59% 41% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Nagyoroszi fiatalodó településnek számít, mert túlsúlyban vannak a 0-14 évesek a 65 év felettiekhez viszonyítva, vagyis fiatalos a település népességszerkezete. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 n.a n.a #ÉRTÉK! 2008 240 355 67,6% 2009 251 334 75,1% 2010 261 336 77,7% 2011 264 330 80,0% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A községben egyszerre van jelen az elvándorlás és az odavándorlás. A statisztikák azt mutatják, hogy településről több az elvándorlások, mint az odavándorlások száma. Ez alól csak a 2010-es év kivitel, mert ebben az évben megfordult ez a tendencia, tehát többen települtek le Nagyorosziban. Az elvándorlások főleg a közeli városokba, Vác, Balassagyarmat, Budapest felé irányul. A bevándorlók elsősorban Budapestről érkeznek Nagyorosziba. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 49 66-17 2009 40 75-35 2010 65 49 16 2011 35 50-15 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A természetes szaporodást figyelembe véve elmondható, hogy sajnos a községünkben több a halálozások, mint az élve születések száma. Ez a tény is jelentősen hozzájárul lakosság számának folyamatos csökkenéséhez. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 25 31-6 2009 20 26-6 2010 12 19-7 2011 19 20-1 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőséggel küzdő emberek előnyben részesítése az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékkel él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Nagyoroszi Község Önkormányzata folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat feladati során. Az önkormányzat esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartó szerepkörben érvényesíti. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Nagyoroszi település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából.

További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia, Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia, Idősügyi Nemzeti Stratégia. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Nagyoroszi Község Önkormányzat Képviselő-testülete által az alábbiakban felsorolt helyi rendeletek érintik az esélyegyenlőségi célcsoportokat: a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 15/2004. (XI.08.) számú rendelet 13/2005. (XII.09.) rendelet a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 15/2004. (XI.08.) számú rendelet módosításáról a szociális ellátások rendjéről szóló 3/2008. (III.28.) számú rendelet a gyermekétkeztetés és szociális ellátás intézményi térítési díjairól szóló 4/2008. (III.28.) számú rendelet az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 1/2012. (II.16.) számú rendelet az önkormányzat 2011. évi költségvetést megállapító 3/2011. (II.16.) számú rendelet módosításáról az önkormányzat 2011. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 4/2012. (V.02.) számú rendelet

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A jogszabályokban meghatározott tervezési feladatokat, programokat, koncepciókat a település önkormányzatának képviselő-testülete napirenden tartja. Az előkészített anyagokat megtárgyalja, elképzeléseivel kiegészíti, a megvalósítás a költségvetés függvénye. A településrendezési tervben feladatként megjelölt a lakótelep (volt honvédségi kezelésben álló) minél szélesebb körű integrációja a faluban meglévő közüzemi szolgáltatásokkal. Az önkormányzat az igényfelmérési, egyeztetési, szervezési feladatokban vesz részt. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A helyi program két nagy területen kapcsolódik a térségi programokhoz. Az egyik Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő szolgálat, mely társulásnak a központja Nagyoroszi. A rétsági és balassagyarmati térség 31 településén végzi a feladatát. A másik terület az idősgondozás, mely keretében a rétsági intézmény szolgáltatásait veszi igénybe az önkormányzat, illetve a falu kb. 40 időse. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 85 (1) bekezdése alapján Nagyoroszi-Horpács Községek Körjegyzősége és Pusztaberki Község Önkormányzata határozatlan időtartamra közös önkormányzati hivatalt hozott létre Nagyoroszi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR és helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze + KSH 2001.és 2011. évi adatok, helyi adatgyűjtés

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Ez azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők helyzete. Ennek sajnálatos következménye a leszakadás, kiszorulás az életlehetőségekből, mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások terén. A roma lakossága körében az átlagot kétszeresen meghaladó az állástalanok száma. A segélyezettek jelentős számát alkotják a településen. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott összetett jelenség, okai között megtalálhatók a munkanélküliség, az alacsony iskolai végzettség, a szocializációs hiányok, a társadalmi, kulturális hátrányok, egészségi állapot, a családok gyerekszáma, a gyermekszegénység, azonban a legjobban a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. A jövedelem és vagyoni helyzetet jól mutatja, hogy a háztartások kb. 25 %-a jogosult lakásfenntartási támogatásra. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része a pénzbeli juttatások rendszeréből származik. Az inaktív emberek között nagyobb arányban fordulnak elő a munkanélküliek és a romák. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony a fiatal korosztály munkaerő piaci részvétele is, ennek oka főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A település kedvező körülményei (Rétság, Balassagyarmat közelsége) ellenére a nyilvántartott álláskeresők száma és aránya magasnak mondható. Nagyorosziban az álláskeresők között magasabb a nők aránya, mint a férfiaké. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 765 820 1585 83 10,8% 96 11,7% 179 11,3% 2009 750 650 1400 86 11,5% 108 16,6% 194 13,9% 2010 756 806 1562 71 9,4% 58 7,2% 129 8,3% 2011 752 797 1549 98 13,0% 74 9,3% 172 11,1% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 179 194 129 172 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő 10 18 28 28 18 25 22 20 10 0 8 27 18 31 31 23 24 17 14 1 4 18 19 19 17 12 14 16 10 0 9 25 14 22 24 20 25 14 18 1 % % % % % % % % % % 5,6% 10,1% 15,6% 15,6% 10,1% 14,0% 12,3% 11,2% 5,6% 0,0% 4,1% 13,9% 9,3% 16,0% 16,0% 11,9% 12,4% 8,8% 7,2% 0,5% 3,1% 14,0% 14,7% 14,7% 13,2% 9,3% 10,9% 12,4% 7,8% 0,0% 5,2% 14,5% 8,1% 12,8% 14,0% 11,6% 14,5% 8,1% 10,5% 0,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az állástalanok %-os aránya legmagasabb a 21-40 év közöttiek körében, ez a teljes állástalanok számának közel 50 %-a. A községben a tartós, 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma ás aránya magasnak mondható, a nők között több a tartós munkanélküli. 2009-ben volt a legmagasabb a 180 napnál régebben munkát keresők száma, nők esetében 58,1 %, míg a férfiak esetében 52,7 %. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 79 91 170 44 30 74 55,7% 33,0% 43,5% 2009 86 91 177 50 48 98 58,1% 52,7% 55,4% 2010 77 68 145 37 29 66 48,1% 42,6% 45,5% 2011 98 74 172 48 27 75 49,0% 36,5% 43,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja, továbbá a megfelelő munkalehetőségek hiánya miatt a képzett szakemberek lakóhelyet változtatnak a megélhetőségük biztosítása érdekében, illetve többen külföldön keresnek munkát. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális

munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a szakképzettségre és a végzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. Nagyorosziban a nyilvántartott pályakezdő álláskereső fiatalok közül a nők száma magasabb, mint a férfiaké. A potenciális munkahelyek általában szívesebben alkalmaznak férfiakat, mint nőket. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 191 189 380 9 4,7% 11 5,8% 20 5,3% 2009 182 191 373 10 5,5% 10 5,2% 20 5,4% 2010 175 186 361 7 4,0% 6 3,2% 13 3,6% 2011 176 176 352 14 8,0% 6 3,4% 20 5,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A településen a regisztrált munkanélküliek végzettség szerinti megoszlásával kapcsolatban elmondható, hogy a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek száma alacsony, a 8 általános és a 8 általánosnál magasabb végzettségűek száma magas. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 179 6 3,4% 56 31,3% 117 65,4% 2009 194 7 3,6% 63 32,5% 124 63,9% 2010 129 6 4,7% 40 31,0% 83 64,3% 2011 172 8 4,7% 67 39,0% 97 56,4% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az elmúlt időszakban (2008-2011) a statisztikai nyilvántartási adatok szerint általános és középfokú felnőtt oktatásban nem vettek részt a településen élők közül. A községben élő romák az általános normák szerint, saját tulajdonú családi házakban élnek. Ezeknek az embereknek a munkaerő-piacra jutás főbb akadálya, az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. A 2011. évi népszámlálási adatok szerint Nagyorosziban összesen 29 fő vallotta magát romaszármazásúnak. A településen cigány kisebbségi önkormányzat nem működik.

c) közfoglalkoztatás A foglalkoztatási politika szempontjából hátrányos helyzetű csoportok, a megváltozott munkaképességűek egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból és ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét. Az esélyegyenlőséget megerősítő pozitív intézkedések azért is szükségesek, mert a nyilvántartásból kiszoruló csoportok a munkaerőpiacon összetett szemléletbeli hátrányokkal küzdenek, így aktív támogatásban a munkanélkülieken belül arányukkal kisebb százalékban vehetnek részt. A Nagyoroszi Közös Önkormányzati Hivatal együttműködik a Nógrád Megyei Kormányhivatal Rétság Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltségével és közfoglalkoztatást szervez a regisztrált munkanélküliek számára. A munkaügyi központ számos eszközzel igyekszik az elhelyezkedést támogatni pl. képzések szervezése, vállalkozóvá válás támogatása stb. 2011-évben közfoglalkoztatásban részt vett 62 fő (24 férfi, 38 nő), 2012-ben 50 fő (24 férfi, 26 nő). A közfoglalkoztatottak száma csökken miközben az állástalanok száma 2010-től növekszik. A csökkenés oka a foglalkoztatásra biztosított központi költségvetési keret. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Nagyorosziban kevés a munkalehetőség annak ellenére, hogy két nagyobb vállalkozás is működik a faluban a Knaus Tabbert Magyarország Kft. és a C. F. Maier Polymer-technikai Kft. melyek lakókocsi összeszereléssel és alkatrészek előállításával foglalkoznak. Ezekben az üzemekben elsősorban helyi lakosokat foglalkoztatnak. Foglalkoztatás szempontjából a Rétsági Ipari Parkban működő külföldi tulajdonban lévő gyárak adnak lehetőséget az elhelyezkedésre, azonban a napjainkban is zajló válság miatt ott is kevesebb munkaerőt foglalkoztatnak. Az itt dolgozók részére távolsági buszjáratokkal biztosítják a közlekedést (oda ás hazajutás), de vannak olyan egy helyen dolgozók akik többen összeállva saját gépkocsival oldják meg a közlekedést. Nagyorosziból a Rétságon található gyárakba autóbusszal kb. 15 perc alatt lehet beérni. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Nagyorosziban a munkaerőpiacra való átmenetet könnyítő programok nincsenek. Képzéseket a rétsági munkaügyi központ szervez a munkanélküliek számára. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Az elmúlt időszakban (2008-2011) a statisztikai nyilvántartási adatok szerint általános és középfokú felnőtt oktatásban nem vettek részt a településen élők közül. A településen helyi foglalkoztatási programok nincsenek. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatás Nem releváns.

h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkoztatási diszkrimináció elsősorban a munkahelyi felvételnél, másodsorban az elbocsátásoknál figyelhető meg. A nem foglalkoztatottak csoportja és azokon belül a roma származású nem foglalkoztatottak szenvedték el a legnagyobb valószínűséggel a hátrányos megkülönböztetést az eddigi életül során. A település önkormányzata a közfoglalkoztatásban résztvevők között egyaránt foglalkoztat roma és nem roma származású embereket, így a helyi közfoglalkoztatás területén nem érvényesül a hátrányos megkülönböztetés. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt már többször módosították, melynek előírásait Nagyoroszi Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális ellátások rendjéről szóló 3/2008. (III.28.) számú rendeltébe beépítette. Az évről évre növekvő munkanélküliség nehéz feladat elé állítja az önkormányzatokat is, hogy átmeneti segítséget tudjanak nyújtani a rászorulóknak. Nagyoroszi község Önkormányzata biztosítja a jogszabályokban meghatározott, pénzbeli és természetbeni ellátásokat: átmeneti segély, a rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, aktív korúak ellátása, temetési segély, köztemetés engedélyezése, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, étkeztetés, alanyi jogú ápolási díj, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. (2013. január 1-től az alanyi jogon járó közgyógyellátási igazolványra való jogosultság és az alanyi jogon járó ápolási díj megállapítása a járási hivatalokhoz került.) Ezeket a támogatásokat a helyi önkormányzatoknál lehet kérelmezni, az ellátások igénybevételéhez szükséges formanyomtatványok beszerezhetők. A hivatal szociális ügyintézője fokozatosan figyelemmel kíséri a rászorulókat, segítséget nyújtanak az azt igénylőknek. Nagyorosziban az álláskeresési segélyezettek száma a 15-64 éves korosztályt figyelembe véve növekvő tendenciát mutat. Ez éves szinten 70-90 főt jelent. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % száma 2008 1585 83 5,2% 2009 1400 75 5,4% 2010 1462 77 5,3% 2011 1549 89 5,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az álláskeresési járadékra jogosult aránya 2008-tól folyamatosan csökken. Ez azzal indokolható, hogy a jogosultság időtartamát nagymértékben lecsökkentették. Jelenleg az álláskeresési járadék 3 hónapig jár a munkájukat elveszített embereknek. Míg 2008-ban az álláskeresési járadékra jogosultak aránya 25,7 %, addig 2011-ben már csak 17,4 % volt. Az álláskeresési ellátás igénybevételéhez jogszabályi változás miatt a szükséges ledolgozott munkanapok száma 200-ról 365 napra emelkedett.

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 179 46 25,7% 2009 194 50 25,8% 2010 124 28 22,6% 2011 172 30 17,4% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Rendszeres szociális segélyt az az aktív korú személy kaphat az önkormányzattól, aki nem munkavállaló, vagy egészségkárosodott, vagy támogatott álláskereső, vagyis olyan hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személy, aki nem rendelkezik rendszeres, megélhetést biztosító jövedelemmel. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást csak álláskereső személy veheti igénybe. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma 2008-hoz képest nagymértékben csökkent (jogszabályi változás miatt), addig a foglalkoztatás helyettesítő támogatást igénylők száma emelkedő tendenciát mutat. Ez leginkább a 2011. évben érzékelhető. 2011. január 1-jétől bérpótló juttatás (BJP), illetve 2011. szeptember 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesült, de a jogosultságot évente felül kell vizsgálni. 2012-től csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban vagy más foglalkoztatási jogviszonyban. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma év rendszeres szociális segélyben részesülők Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő 15-64 évesek munkanélküliek fő %-ában %-ában 2008 64 4 56 31,3 2009 19 1 57 29,4 2010 12 0,8 52 41,9 2011 16 1 64 37,2 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A közgyógyellátásra jogosító igazolvánnyal ellátottak száma 2008-2011 között folyamatosan csökkent. A kiadott közgyógyellátásra jogosító igazolványok csökkenésének oka, az alanyi jogúak elhalálozása, illetve a rokkantsági felülvizsgálatok eredményeképpen több embert újra munkaképesnek nyilvánítottak a módosított jogszabályok alapján. 2013. január 1-től az alanyi jogon járó közgyógyellátási igazolványra való jogosultság megállapítása a járási hivatalokhoz került.

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 86 2009 82 2010 72 2011 79 Forrás: TeIR, KSH Tstar Az ápolási díjban részesülők lakosok számának emelkedése figyelhető meg a településen. 2013. január 1-től az alanyi jogon járó ápolási díj megállapítása a járási hivatalokhoz került. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év ápolási díjban részesítettek száma 2008 24 2009 27 2010 25 2011 28 Forrás: TeIR, KSH Tstar 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A lakhatási körülményeket tekintve a családias övezeti típus a jellemző Nagyorosziban. A településen azonban található egy lakótelep is többlakásos emeletes házakkal a falu központjában. Községünkben az összes lakásállomány 2008-ban 849 db, míg 2011-ban 854 db volt. Elmondható, hogy az elmúlt években minimális számú új lakás épült, mindösszesen 5 db. Jelenleg Nagyorosziban nincsenek sem bérlakások sem szociális lakások.

a) bérlakás-állomány Nagyorosziban bérlakások nincsenek. b) szociális lakhatás A település szociális lakásokkal nem rendelkezik. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Nem releváns. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Nem releváns. e) lakhatást segítő támogatások A lakhatást segítő támogatások közé tartozik a lakásfenntartási támogatás és az adósságcsökkentési támogatás. A lakásfenntartási támogatás alanyi jogon, normatív alapon állapítható meg. Ez a támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz-, és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahálózat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt. A nehéz életkörülmények, a magas munkanélküliség miatt egyre többen fordulnak a helyi önkormányzathoz segítségért, hogy legalább alapszinten fenn tudják tartani eddigi életkörülményüket. A nyilvántartási adatok szerint 2008-tól folyamatosan emelkedik azon lakosok száma, akik lakásfenntartási támogatást kérnek az önkormányzattól. 2008-ban összesen 64 főt, míg 2011-ben már 128 főt részesített támogatásban az önkormányzat. Nagyorosziban az elmúlt években adósságcsökkentési támogatásban senki nem részesült, mert az önkormányzatnak erre nincs pénzügyi kerete. 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 2008 64 0 2009 90 0 2010 109 0 2011 128 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar

f) eladósodottság Komoly problémát jelent a népesség körében az eladósodottság, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elvesztő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná vagy náluk kapcsolják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat (víz, gáz, villany). A helyi lakosok rászorultságtól függően lakásfenntartási támogatást igényelhetnek az önkormányzattól. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Nincs adat. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Nagyorosziban telepek, szegregátumok nincsenek. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) Nem releváns. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) Nem releváns. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Nem releváns. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról a fogorvosi alapellátásról az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról a védőnői ellátásról az iskola-egészségügyi ellátásról. Az életminőség fejlesztésének alapja az egészség megőrzése, azért az önkormányzat lehetőségeihez mérten támogat minden ezt célzó kezdeményezést.

a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Nagyorosziban egy háziorvosi, egy fogorvosi, továbbá egy védőnői szolgálat működik. A háziorvos gondoskodik a felnőttek és a gyermekek gyógyításáról. Jelenleg külön gyermekorvosi szolgálta nincs a településnek. A lakosság részére az egészségügyi alapellátások helyben elérhetők. Az egészségügyi szakellátás Rétság, illetve Balassagyarmat városában történik. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A prevenciós és szűrőprogramokhoz való hozzáférés Rétságon és Balassagyarmaton az egészségügyi szakellátást biztosító intézményekben biztosított. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A fejlesztő, rehabilitációs ellátások helyben a településen szintén nem érhetők el, csak a közeli városok egészségügyi intézményeiben. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. kimondja, hogy a közétkeztetésben különösen az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre az élettani szükségleteknek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani. Sajnos általánosságban elmondható, hogy a közétkeztetésben ennek az elvárásoknak nem tudnak teljes körűen megfelelni, amelynek oka lehet a pl. a forráshiány. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Nagyorosziban nagy hagyomány van sportnak, elsősorban a labdarúgásnak. A hétvégi mérkőzésekre nagy számban látogatnak el a helyi sportpályára a focidrukkerek. A településen a sportolni vágyóknak rendelkezésre áll egy felszerelt edzőterem, de megoldott a jógatanfolyamra járó hölgyek részére is a megfelelő helyiség. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokat látja el a kistérség 31 településén, így Nagyorosziban is. Egyrészt segíti, kiegészíti a nevelési-oktatási intézmények munkáját, másrészt támogatja a családokat a különböző problémák megoldásában. A házi és a jelzőrendszeres segítségnyújtás megoldott a községben. (igénybe vevők száma 35 fő) A településen a közétkeztetést biztosító konyhán az étkezés térítés ellenében igénybe vehető. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Nincs adat, mert ezzel kapcsolatosan bejelentés az önkormányzathoz nem érkezett.

h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Nagyorosziban a háziorvosi szolgálat rendelési időben is soron kívül biztosítja a beteg gyermekek szakszerű ellátását. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Nagyorosziban működik könyvtár és falumúzeum is, melyek biztosítják a közművelődési feladatok ellátását. A Falumúzeum ezernyi látnivalót tartogat a múlt után érdeklődőknek. Valószínűleg a település területi elhelyezkedéséből adódik az, hogy Nagyorosziban kialakult sajátos kulturális arculata. A könyvtár mellett az egyház és a civil szervezetek is részt vállalnak a közművelődési feladatok ellátásában. Minden évben megrendezésre kerül a majális, a Palócgulyás-fesztivál a veteránautós-motoros felvonulás a szüreti mulatság és bál. Nagyorosziban nagy hagyománya van a sportnak, elsősorban a labdarúgás és a vadászat területén. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Nem releváns. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A településen gyakran szerveznek jótékonysági bálokat. Az óvoda, iskola és a néptánccsoport támogatására. A befolyt összegek kizárólag játszótér felújításra, korszerűsítésre, játék vásárlásra, illetve a néptánc csoport estében az utazási költségekre és a táncruhákra fordítódik. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Roma nemzetiségi önkormányzat Nagyorosziban jelenleg nincs.

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A közfoglalkoztatásra alacsony a létszámkeret - az önkormányzat által felvehető közfoglalkoztatottak számát a munkaügyi központ határozza meg. A tartós, 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma ás aránya magasnak mondható. 2011-ben már 128 főt részesített lakásfenntartási támogatásban az önkormányzat. fejlesztési lehetőségek Pályázati lehetőségek figyelemmel kisérése. Együttműködés a munkaügyi központtal, pályázati lehetőségek nyomon követése. Még több rászoruló háztartás tájékoztatása a támogatás lehetőségéről. 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Az óvoda és az iskola meghatározó szerepet tölt be a településen. Nagyorosziban önállóan működik a Nefelejcs Napközi Otthonos Óvoda és az 1-8 osztályos Börzsöny Általános Iskola. A községben jelenleg is folyamatosan biztosítva van az óvodáskorú gyermekek elhelyezése. Összesen 4 csoport a korosztálynak megfelelően (mini, kis, középső és nagycsoport) működik 80 férőhellyel de törvényi lehetőség szerint 100 gyermeket vehetne fel az intézmény. A szülők szívesen íratják be és hordják a gyereket az óvodába. 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. év 3-6 éves korú gyermekek száma óvodai gyermekcsoportok száma óvodai férőhelyek száma óvodai feladat-ellátási helyek száma óvodába beírt gyermekek száma óvodai gyógypedagógiai csoportok száma 2008 83 4 80 1 83 0 2009 80 4 80 1 80 0 2010 87 4 80 1 87 0 2011 93 4 80 1 93 0 2012 99 4 80 1 99 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

Lakókörnyezetünkben, az óvodai felvételi határokat tekintve nincsenek végletes esélyegyenlőségi különbségek. A szociális hátrányok kompenzálását célzó rendszeres gyermekvédelmi támogatások folyósítása alapján a hátrányos helyzetű gyerekek ingyenesen étkeznek. Ezek a gyermekek is rendszeresen járnak óvodába és vesznek részt a mindennapi tevékenységben. Az óvodai nevelés során biztosítják a gyermekek számára az optimális feltételeket az egészséges életmód kialakításához, a megfelelő érzelmi nevelést, valamint az életkorukhoz igazodó értelmi fejlesztést. Az intézmény dolgozói kiemelt faladatként kezelik a nehezen szocializálható, illetve a problémákkal küzdő gyermekek egyéni fejlesztését, felzárkóztatását. Az eltérő családi nevelésből, illetve anyagi hátrányból adódó különbségek kompenzálása érdekében az intézmény dolgozói az alábbiak szerint végzik a munkájukat: vezérlő elv az optimizmus a gyerekek jogait minden körülmények között érvényesíteni kell minden kisgyermeket el kell fogadni a hibáival együtt és a saját értékeihez képest kell fejleszteni és minél több sikerélményhez kell juttatni elsődleges célpont a közvetlen, őszinte, érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes légkör kialakítása a gyerekek és nevelési céljainak megvalósulása érdekében fontos a szülőkkel és a helyi családvédelmi szervezetekkel való szoros kapcsolattartás A Nefelejcs Napköz Otthonos Óvoda felvállalja a sajátos nevelésű gyermekek integrált nevelését, fejlesztésüket egy pszichopedagógusi végzettségű óvodapedagógus végzi. Az intézményben 9 fő diplomás óvodapedagógus, 4 fő dajka/gondozónő és 1 fő kisegítő személyzet dolgozik. Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít ennek az intézménynek fenntartására, eszközbővítésére (épületfelújítás, udvar, játszóudvar játékeszközök bővítése, fejlesztése). 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db Az óvoda telephelyeinek száma 1 Hány településről járnak be a gyermekek 1 Óvodai férőhelyek száma 80 Óvodai csoportok száma 4 Az óvoda nyitvatartási ideje 7 h-tól 17 h-ig (...h-tól...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () augusztus (1 hónap) Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Óvodapedagógusok száma 9 0 Ebből diplomás óvodapedagógusok száma 9 0 Gyógypedagógusok létszáma 0 0 Dajka/gondozónő 4 0 Kisegítő személyzet 1 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A Börzsöny Általános Iskola kiszolgálja a települések és a térség oktatási igényeit, olyan szellemi központ, mely sokirányú kapcsolatot teremt környezetével. Ez a szolgáltatási funkció a környezete, partnerei által támasztott követelményekhez igazodik.

Az általános iskolában valamennyien normál tanterv szerint tanulnak, emelt szintű oktatás nincs. Nagyorosziba járnak iskolába Horpács község alsó és felső tagozatos diákjai. Az iskolán belül napközis foglalkozás működik. A szakos ellátottság az iskolában jó. A pedagógusok felkészültsége megfelelő. Az iskolában középtávú és éves beiskolázási terv alapján vettek részt a tanárok továbbképzéseken, tudatosan fejlesztve az intézmény infrastruktúráját. Az általános iskola dolgozói különösen odafigyelnek a nehéz sorsú tanulókra. Az iskolai tanulók létszáma kis mértékben de folyamatosan csökken a településen, a napközis diákok száma emelkedik, de a tanulók összlétszámához képest a napközisek száma alacsonynak mondható. Ennek oka az otthontartózkodó szülők, nagyszülők. 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma általános iskolások száma napközis tanulók száma tanév fő fő fő fő % 2010/2011 74 88 162 23 14,2% 2011/2012 77 80 157 30 19,1% 2012/2013 83 77 160 32 20,0% Forrás: TeIR, KSH Tstar 4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai általános iskolai osztályok száma általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban általános iskolai feladatellátási helyek száma tanév 1-4 évfolyamon 5-8 évfolyamon összesen 1-4 évfolyamon 5-8 évfolyamon összesen db 2010/2011 4 4 8 1 0 1 1 2011/2012 4 4 8 1 0 1 1 2012/2013 4 4 8 1 1 2 1

Ellátatlan a településen a bölcsőde, a családi napközi, a házi gyermekfelügyelet, a családok átmeneti otthona. Valós igény nem mutatkozik, ennek oka valószínűleg a falusias település szerkezet. A tartósan beteg, fogyatékkal élő gyermekek száma 2008-2011. év között stagnált, éves szinten 7-9 főt jelent. Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben összesen 1 főt részesített az önkormányzat. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. Veszélyeztetettség olyan a gyermek vagy más személy által nyújtott magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy megakadályozza. A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás faladata. 2013. szeptember 1-jéig hatályos szabályozás értelmében hátrányos helyzetű (HH) az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. Ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek hároméves korában, tanuló estén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait befejezte sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek és tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat 31 településen látja el a gyerekek és a családok védelmét. A gyermekjóléti szolgálat olyan, gyermekek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését. A gyerekek veszélyeztetettségének főbb okai: anyagi problémák (munkanélküliség, alacsony jövedelem, nehéz megélhetési körülmények) lakáskörülmények (lakhatás minimális feltételeinek hiánya, minimális komfortfokozat) nem megfelelő életvitel (szenvedélybetegségek, szülői elhanyagoltság) családi problémák (válás, családtagok közötti nem megfelelő kommunikáció, szülők közötti kapcsolat megromlása fejlődési rendellenességek tanulási, mentális, viselkedési zavarok, agresszív viselkedési formák. Nagyorosziban a védelembe vett 18 év alattiak száma folyamatosan növekszik, addig a veszélyeztetett kiskorú gyerekek számánál csökkenés figyelhető meg.

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 2008 0 0 33 2009 2 0 34 2010 4 1 32 2011 7 3 25 Forrás: TeIR, KSH Tstar b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A rászoruló családok gyermekeinek védelmét szolgálja a helyi önkormányzatoknál igényelhető rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. Sajnos folyamatosan emelkedik azon családok száma, akik rászorulnak erre a kedvezményre. Ennek oka az egyre több embert érintő munkanélküliség miatt kialakult rossz életkörülmények (eladósodottság). A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a család egy főre eső jövedelme arányában állapítják meg. Ez a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény segítséget nyújt a bajba jutott családoknak, hogy napközben térítésmentesen tudjanak étkezni a közoktatási intézményekbe (óvoda, iskola) járó gyermekek, illetve ingyenes tankönyvet is igénybe vehetnek. 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma év Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 2008 149 7 1 0 0 2009 138 8 1 0 0 2010 156 9 1 0 0 2011 147 7 1 0 0 2012 164 8 1 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Helyi juttatásban (pl. beiskolázási segély) az önkormányzat nem tudja részesíteni a szülőket költségvetési forrás hiánya miatt.