Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál
Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza (néhány nap) Sarki jégsapkák (több ezer év) Talajnedvesség (néhány hónap) Felszíni lefolyás (néhányszor tízév) Oceánok, tengerek (több ezer év) Felszín alatti vizek (több ezer év)
Felszín alatti vizek áramlási rendszere Beszivárgási terület Beszivárgási terület Megcsapolási terület Megcsapolási terület lokális áramlási rendszer regionális áramlási rendszer
Ivóvízbázisok Közcélú ivóvízbázis: Minden víztest, amelyet emberi fogyasztásra szánt vízkivételre használnak átlagosan napi 10 m 3 -nél több víz biztosítására vagy több mint 50 személy ellátására, illetve amelyek a jövőben ilyen használatra szánnak (Víz Keretirányelve, 2000/60/EC, Európai Parlament és Tanács 7. cikk). Vízbázis: Vízbázis: vízkivételi művek által hasznosításra igénybe vett, vagy arra kijelölt terület vagy felszín alatti térrész és az onnan kitermelhető vízkészlet a meglévő, illetőleg a tervezett vízbeszerző létesítményekkel együtt. 2018 vízbázis: 1777 üzemelő 167 tartalék 74 távlati
Ivóvízbázisok klíma-sérülékenységének vizsgálata a CIVAS modell alkalmazásával Kitettség A klíma várható lokális megváltozása Érzékenység azon sajátosságok összessége, amely megmutatja, hogy az ivóvízbázisok jellemzői milyen mértékben változnak meg a klímaváltozás hatására Várható hatás a klímaváltozás és az emberi tevékenység együttes hatására a felszín alatti térben várhatóan végbemenő változások Egyéb környezeti hatások Emberi tevékenység egyéb, klímaváltozástól független környezetre gyakorolt hatása: Víztermelések Vízminőségre gyakorolt hatás Alkalmazkodóképesség Helyi társadalmigazdasági és az ivóvízellátás műszaki válaszai a klímaváltozásra, illetve kedvezőtlen hatásának enyhítésére Klíma-sérülékenység Települések ivóvízellátásának komplex klíma-sérülékenysége
Ivóvízbázisok klíma-sérülékenységének vizsgálati módszerei felbontás Egész ország területére kiterjedő vizsgálatok eloszlás térképek vízbázisokhoz kapcsolt pontszerű megjelenítés Mintaterületen végzett elemzések településekhez rendelt poligonok megjelenítése
Ivóvízbázisok klíma-sérülékenységének vizsgálati módszerei felbontás Egész ország területére kiterjedő vizsgálatok eloszlás térképek vízbázisokhoz kapcsolt pontszerű megjelenítés Mintaterületen végzett elemzések településekhez rendelt poligonok megjelenítése
Kitettség CarpatClim 1960-1990 CarpatClim-HU adatbázis felhasználása Kitettségi indexek: - Pálfai-féle aszályindex (PAI) - UNEP Ariditási index (AI) - hidrológiai félévek csapadék arányai - klimatikus vízmérleg 10 éves átlagok változása 1960-2010 közötti átlag érték 1960-1990 referencia időszak átlag értéke 2020-2050 időszak átlagértéke 2070-2100 időszak átlagértéke Klíma ablakok értékei és a referencia időszak átlagértékének különbsége ALADIN 2020-2050 ALADIN 2070-2100 RegCM 2020-2050 RegCM 2070-2100
Vízbázisok klímaérzékenységi kategóriái nagyon érzékeny, érzékeny, mérsékelten érzékeny, nincs közvetlen hatás porózus vízadóval rendelkező vízbázisok <30 m 30-100 m >100 m karsztos vízadóval rendelkező vízbázisok járatos karsztos vízadó, fedetlen karsztos vízadó beszivárgási területtel közvetlen kapcsolatban, fedett karsztos vízadó beszivárgási területtel közvetlen kapcsolatban, karsztos vízadó nagy regionális áramlási rendszer mélyebb zónájában. repedezett vízadóval jellemzett vízbázisok parti szűrésű rendszerek nagyobb folyók kavicsteraszán kialakított partiszűrésű rendszer élővízfolyással befolyásolt sekély porózus vízadó felszíni vizek
Klíma-érzékenységi kategóriák Klíma-érzékenység mértéke
Vízbázisok érzékenységi kategóriái DMRV mintaterületen Minősítés a legkevésbé érzékeny vízbázis alapján Minősítés az ellátó vízbázisok száma alapján
Karsztvízszint változása a bányászati tevékenység hatására az MFGI esztergomi megfigyelőpontjain Nem-klimatikus emberi hatások víztermelések Vizsgált szakasz: 171,8-177,2 m Az MFGI Kengyel-2 monitoring kútjának vízszint idősora
Alkalmazkodóképesség a DMRV működési területén
Sérülékenység meghatározása Kitettségi indexek Érzékenységi kategóriák Komplex alkalmazkodási index ALADIN 2021-2050 RegCM 2021-2050 ALADIN 2071-2100 RegCM 2071-2100
Következtetések, Javaslatok Térségi fejlesztéseknél célszerű figyelembe venni az ivóvízbázisok klíma-érzékenységét parti szűrésű rendszerek kiemelt szerepe A klímaváltozás hatásait, valamint az igénybevétel mértékét rendszeres monitoring tevékenység során nyomon kell követni Szükséges regisztrálni, illetve nyomon követni a vízfogyasztás mértékét, a jellemző szokásokat, illetve az ezeket befolyásoló társadalmi, gazdasági tényezőket Vízellátás során nagyobb biztonságot jelenthetnek a regionális ellátórendszerek Vízkormányzás, különböző térségek közötti vízátvezetés fontos szerepe Klímamodellek bizonytalanságának csökkentése A részletes vizsgálatok kiterjesztése az egész országra a regionális vízszolgáltatók bevonásával Sérülékenységi vizsgálat során szükséges az egyes elemek súlyának pontosítása Klímaváltozás vízminőségre gyakorolt hatásának további vizsgálata szükséges
Köszönöm a figyelmet!