Hatályos 2014.szeptember 1. Budaörs Iskola tér 1. OM:

Jakob Bleyer Deutsche Nationalitäten Grundschule Bleyer Jakab Német Nemzetiségi Általános Iskola H Á Z I R E N D Hatályos 2014.szeptember 1. Budaörs Iskola tér 1. OM: 038948

Tartalomjegyzék I. A házirend célja és feladata... 3 II. A házirend hatálya... 3 III. A házirend nyilvánossága... 3 IV. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok... 4 V. A tanulók közösségei... 5 5.1. Az osztályközösség... 5 5.2. Az iskolai diákönkormányzat... 5 5.3. Az iskolai diákközgyűlés... 6 VI. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása... 6 VII. Az iskola működési rendje... 7 VIII. A tanulók tantárgyválasztása... 9 Tanórán kívüli foglalkozások... 9 IX. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében... 10 X. A tanulók mulasztásának igazolása... 11 XI. Térítési díj és visszafizetése... 12 XII. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei... 12 XIII. Tanórán kívüli foglalkozások... 12 XIV. A tanítás utáni foglalkozásokra vonatkozó szabályok... 15 XV. A tanulók jutalmazásának elvei... 16 XVI. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések... 17 XVII. A tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, javító és különbözeti vizsga)... 18 XVIII. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába... 19 XIX. A pedagógusok által a foglalkozásokra bevihető dolgok korlátozása... 20 XX. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége... 20 XXI. Egyéb rendelkezések... 20 21.1. Magántanulói jogviszony... 21 21.2. A független vizsgabizottság előtti beszámolás joga... 21 21.3. A sajátos nevelésű igényű tanulókról... 22 21.4. A tankönyvkölcsönzésről, a tankönyv elvesztéséről, a kártérítési kötelezettségről... 22 XXII. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai... 23 XXIII. Záró rendelkezések... 23 2

HÁZIREND vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. mely a Bleyer Jakab Német Nemzetiségi Általános Iskola rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján. I. A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. II. A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra III. A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend megtekinthető az iskola honlapján www.bleyer.sulinet.hu az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; az osztályfőnököknél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél; az iskolai szülői munkaközösség vezetőjénél. 3. A házirend előírásairól amennyiben az módosul - minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat az osztályfőnöki órán; a szülőket szülői értekezleten. 3

4. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: a tanulókkal az első tanítási napon; a szülőkkel a szeptemberi szülői értekezleten. 5. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy ettől eltérően előre egyeztetett időpontban. IV. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy: óvja saját és társai testi épségét, egészségét; a tanév első tanítási napján elsajátítsa és folyamatosan alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl. tüzet) vagy balesetet észlel; azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének amennyiben ezt állapota lehetővé teszi, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; rendkívüli esemény (pl.: tűz,) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: a tanuló a tornateremben és a sportpályákon csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; a sportfoglalkozásokon a tanulóknak az utcai (iskolai) ruházat helyett sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, lehetőleg fehér vagy sárga póló, fekete tornanadrág) kell viselniük; a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. 3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az 4

iskolaorvos heti egy alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napon és időpontban. 3. Az iskolaorvos elvégzi vagy szakorvos részvételével biztosítja a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat: évente egy alkalommal, belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal, szemészet: évente egy alkalommal, a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal, 4. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal. 5. Az iskola területén dohányozni, alkoholt, drogot fogyasztani szigorúan tilos! V. A tanulók közösségei 5.1. Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. 2. A 4-8. osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére az alábbi tisztségviselőket választják meg: két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 5.2. Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelők segítik. 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelők látják el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőknek ki kell kérniük az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. 5

5.3. Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév II. félévében (lehetőleg májusban) az iskola igazgatója a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelők, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. VI. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább háromhavonta o a diákközgyűlésen tanévenként egy alkalommal, o a honlapon keresztül, és az osztályfőnökök folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz, a szülői munkaközösséghez vagy az iskola igazgatóságához fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik nevelőikkel, a nevelőtestülettel, a szülői munkaközösséggel vagy az iskola igazgatóságával. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden tanév elején, o az iskola honlapján keresztül az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 6

6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: o a szülői értekezleteken, o a nevelők fogadóóráin, o a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken, o esetlegesen a családlátogatásokon, írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az első és második évfolyamon a félévi, az első évfolyamon tanév végi értékelő lapokon. 7. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 8. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői munkaközösséghez fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy a szülői munkaközösséggel. VII. Az iskola működési rendje 1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6.30. órától délután 17.30. óráig vannak nyitva. 2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 6.30. órától 17.30. óráig tudja biztosítani. Reggel 6.30.-7.30-ig ügyelet van, helye a földszinti folyosórész az ebédlő és a büfé között. Délután 16.30.-17.30-ig összevont napközis ügyelet működik valamelyik földszinti tanteremben. A tanulókat a szülő 17.30-ig köteles hazavinni. 17.30 után az iskola a tanuló felügyeletének ellátásáról nem gondoskodik. 3. Az iskolába a tanulóknak reggel 7.50-ig kell megérkezniük. (Az osztálytermekbe 7.30-tól lehet bemenni. A 7.50 után érkező tanulók nevét a portás az érkezés időpontjával együtt felírja, s a névsort a titkárságon leadja. Az iskolatitkár továbbítja az osztályfőnökök felé. Az osztályfőnök a havi magatartás jegy értékelésénél figyelembe veszi azt. 4. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra becsengetés 8.00. 1. óra vége jelző 8.40. 1. óra kicsöngetés 8.45. 2. óra becsengetés 9.00. 2. óra vége jelző 9.40. 2. óra kicsöngetés 9.45. 7

3. óra becsengetés 10.00. 3. óra vége jelző 10.40. 3. óra kicsöngetés 10.45. 4. óra becsengetés 11.00. 4. óra vége jelző 11.40. 4. óra kicsöngetés 11.45. 20 perces szünet 5-6. évfolyamosok ebédelnek, fakultatív udvari szünet 5. óra becsengetés 12.05. 5. óra vége jelző 12.45. 5. óra kicsöngetés 12.50. 6. óra becsengetés 13.00. 6. óra vége jelző 13.40. 6. óra kicsöngetés 13.45. 7. óra becsengetés 13.55. 7. óra vége jelző 14.35. 7. óra kicsöngetés 14.40. 4. A 1-4. évfolyamos tanulóknak a második és harmadik óra közti szünetben, az 5-8. évfolyamos tanulóknak a harmadik és negyedik óra közti szünetben az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók a tantermekben, illetve a folyosón maradhatnak 5. Az első óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben vagy az ebédlőben étkezhetnek. 7. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 8. A tanulók távozását a tanítási idő alatt az iskola épületéből a nevelők csak írásos kilépővel engedélyezhetik. A kilépőt a tanulónak távozáskor be kell mutatnia a portán. 9. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.30. óra és 15.30. óra között. 10. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a tanítási szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 11. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. A napközis nevelő délután 16.30-ig csak a saját csoportja felügyeletét láthatja el az udvaron. 12. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 8

13. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket a portaszolgálat nyilvántartja. 14. Az iskolai diákönkormányzat által szervezett szabadidős rendezvényeken (pl.: suli-buli, stb.) csak az iskola tanulói jogviszonnyal rendelkező diákjai vehetnek részt. VIII. A tanulók tantárgyválasztása 1. Kiskorú tanuló esetén a szülő, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a következő tanévre vonatkozó változtatási kérését az osztályfőnöknek. 2. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának. 3. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. Tanórán kívüli foglalkozások 1. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások kivételével önkéntes, de a jelentkezést követően a részvétel év végéig kötelező. 2. A korrepetálásokra, fejlesztő foglalkozásokra kötelezett tanulókat a tanítók, szaktanárok illetve szakvélemények jelölik ki, a távolmaradás igazolatlan mulasztásnak számít. 3. A következő tanév nem kötelező (választható) foglalkozásaira valamint az egyházak által szervezett hit- és erkölcstan órára vagy a kötelező erkölcstan órára a szülő írásos nyilatkozatával május 20-ig jelentkezik a tanuló. 4. A mindennapos testnevelés törvényes megszervezése érdekében a versenyszerűen sportolók május 30-ig benyújtják egyesületi igazolásukat, amely mentesítheti őket hetente 2 foglalkozás látogatása alól. 5. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében került bevezetésre az általános iskolákban a 16 óráig tartó oktatásszervezési mód, amelynek értelmében az általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a 9

foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak. Az Nkt. 46. (1) bekezdése a tanuló kötelezettségévé is teszi, hogy részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon. Az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alóli felmentésre vonatkozó előírást tartalmaz az Nkt. 55. (1) bekezdése is. E szerint az iskolában az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól. A felmentés minden esetben csak az egyes tanulók egyedi körülményeinek a mérlegelése alapján történhet. A felmentési kérelmet a szülő minden év július 31-ig az iskola igazgatójához nyújthatja be. IX. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 3. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két-két hetes, tantárgyi felelősök. 4. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szólhat. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); a szünetben a termet kiszellőztetik; a nagyszünetben a tanulókat az udvarra kiküldik; az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat, 10

ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot, az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát. tanítás végén az ablakokat becsukják, a termet bezárják, és a kulcsot leadják a tanári szobában. 7. Az egyes tanítási órákon a tanulók önkéntes jelentkezése alapján különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb. 8. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai és a DÖK munkaterve tartalmazza. X. A tanulók mulasztásának igazolása 1. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést indokolt esetben az iskola igazgatója adhat. A szülőnek a távolmaradási kérelmet a mulasztás előtt legalább tizenöt nappal be kell adnia, valamint köteles gondoskodni távollét ideje alatt tanult anyagrész(ek) pótlásáról. 3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül három napig terjedő mulasztás esetén szülői, három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Az orvosi és a hivatalos igazolást 5-8. évfolyamon a szülőnek is minden esetben alá kell írnia. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. 5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Az iskola a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet 51. (4.) és (5.) bekezdésben előírt módon tesz eleget jelzési kötelezettségének. A tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor értesíti a szülőt és a lakhely szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot. Ha az igazolatlan órák száma eléri a 10 11

órát, az iskola igazgatója értesíti a tanuló lakhely szerint illetékes járási hivatalt, gyámhatóságot és gyermekjóléti szolgálatot. Ha a tanuló igazolatlan mulasztása eléri a 30 órát, akkor az iskola igazgatója feljelentést tesz a szülő/gondviselő ellen a tanuló lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnál, továbbá értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása eléri az 50 órát, az iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt és gyámhatóságot. 6. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő igazolt vagy igazolatlan hiányzásnak minősülhet. 7. Ha a tanuló kötelező tanítási órája helyett orvosi rendelésre megy, és olyan igazolást hoz, hogy a vizsgálaton megjelent, akkor csak a vizsgálati idő számít igazoltnak. 8. Nyolcadik osztályos tanulók három alkalommal vehetnek részt középiskolai nyílt napon. A megjelenésről köteles a középiskola által kiállított igazolást hozni. XI. Térítési díj és visszafizetése 1. Az étkezési térítési díjakat havonta a megadott időpontokban az iskola pénztárába kell befizetni vagy átutalni. A befizetési időpontokat a befizetési naptár tartalmazza. 2. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges a szülő részére visszajuttatja, ha az étkezést a szülő vagy a tanuló egy nappal előre a gazdasági irodában lemondja. XII. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 1. A tankönyv vásárlásához biztosított nem alanyi jogon járó állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. A döntés előtt kikéri a gyermekvédelmi felelős, az iskolai szülői munkaközösség véleményét. A döntésről rövid tájékoztató formájában írásban értesítjük a szülőket. XIII. Tanórán kívüli foglalkozások 1. Az iskola a tanulók számára a tanórai foglalkozások mellett az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: 12

Napközi otthon. A köznevelési törvény előírásainak megfelelően az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-nyolcadik évfolyamon napközi otthon működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon városi ügyelet van. Diákétkeztetés. A napközi otthonban a tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára igény esetén ebédet (menzát) biztosít. Az iskola működtetője által megállapított étkezési térítési díjat az iskola által meghatározott időpontban kell befizetni. Az iskola a hiányzó tanuló étkezési díját a szülőnek csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő lemondja. A hiányzás (lemondás) első napjának térítési díját nem tudja visszatéríteni. Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola igazgatója dönt. Szakkör vezetését az iskola igazgatójának megbízása alapján olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 13

Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítésén felüli ismeretbővítést segíthetik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül is hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A fakultatív hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 2. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 14.00. óra és 16.00. óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. 3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján 14

a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 5. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 6. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon a tanév elején meghatározott időpontokban - tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolába beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. XIV. A tanítás utáni foglalkozásokra vonatkozó szabályok 1. A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik. 2. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. A szülő írásban - tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. 3. Az iskola a napközi otthonba minden hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulót felvesz. 4. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődnek és délután 16.30. óráig tartanak. Szülői igény esetén a napköziben a tanulók számára 16.30. óra és 17.30. óra között az iskola felügyeletet biztosít. 17.30. után az iskola nem vállalja a tanulók felügyeletét. A napközis csoportokban a tanulási idő 1-2. évfolyamon 14.45.-15.45-ig 3-4. évfolyamon 14.45.-16.00.-ig 5-8. évfolyamon 14.30.-16.00.-ig a tanulószobán 14.00.-16.00. óráig tart. A szülő a tanulási időszakot csak indokolt esetben zavarhatja meg. 5. A napközis foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. Az igazolást a napközis nevelőnek kell odaadni. 6. A tanuló alkalmanként a napközis foglalkozásról csak a szülő személyes (nem telefonon) vagy írásbeli kérelme (nem sms) alapján távozhat el. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. 7. Az a napközis tanuló, aki szorgalmával, magatartásával és közösségi munkájával folyamatosan példát mutat a tanév végén Kiváló napközis tanuló jutalomban részesíthető. 15

XV. A tanulók jutalmazásának elvei 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolában a tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, napközis nevelői dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgató-helyettesi dicséret igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. Azon tanuló, aki két (szaktanári, napközis nevelői vagy osztályfőnöki)n dicséretet kap, az osztályfőnök javaslatára igazgatóhelyettesi, aki három fokozattal rendelkezik a fent felsoroltakból, az igazgatói dicséretet kaphat. 3. A tanulmányi munka alapján összegyűjtött jeles (5) jegyek száma alapján az alábbi dicséretek adhatók: - negyven jeles érdemjegy után osztályfőnöki dicséret - hatvanöt jeles érdemjegy után igazgató-helyettesi dicséret - nyolcvanöt jeles érdemjegy után igazgatói dicséret - százharminc jeles érdemjegy után nevelőtestületi dicséret. Versenyeken elért eredmények alapján: - területi versenyen elért helyezésért szaktanári dicséret - városi versenyen való eredményes szereplésért osztály-főnöki dicséret - városi, területi, megyei versenyen elért IV.-X. helyezésért igazgató-helyettesi - városi, területi, megyei versenyen elért I.-III. helyezésért igazgatói dicséret - országos versenyen elért I-X. helyezésért nevelőtestületi dicséret 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, 16

kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. 4. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. 5. Az iskolai szintű versenyek első helyezettjei könyv vagy tárgyjutalmat, második és hármadik helyezettjei oklevelet vehetnek át az iskola közössége előtt. 6. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki, igazgató-helyettesi vagy igazgatói dicséretben részesülnek. 7. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 8. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 9. A BLEYER-DÍJ (az év diákjai évente két tanuló) odaítélésének szempontjai: Az adott tanévben: - tanulmányi munkában - tanulmányi versenyeken - sportban - közösségi munkában, egyedi kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Az iskola névadójának emléktáblájánál Bleyer-díjas táblát állítunk, melybe bevésésre kerülnek e díjban részesülő tanulók nevei. XVI. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, bármely módon árt az iskola hírnevének elmarasztalásban lehet (kell) részesíteni. 2. Az iskolai elmarasztalások formái beírás az osztálytükörbe (a hónap végén az osztályfőnök áttekinti és mérlegeli a beírásokat, ha szükséges büntetési fokozatot adhat) szaktanári figyelmeztetés, szaktanári intő szaktanári rovó napközis nevelői figyelmeztetés, napközis nevelői intő, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, 17

osztályfőnöki megrovás, igazgató-helyettesi figyelmeztetés igazgató-helyettesi intés igazgató-helyettesi megrovás igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, tantestületi figyelmeztetés, tantestületi intés, tantestületi megrovás. 3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az osztályfőnöki megrovás büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; a szándékos károkozás; az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 6. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. 7. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 8. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban (Köznevelési törvény 58-59. -a) előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. XVII. A tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, javító és különbözeti vizsga) Az osztályozó vizsga, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje, az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei: A tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához osztályozóvizsgát kell tennie, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, 18

engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, a nemzeti köznevelésről szóló törvény 51. (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, tanulmányait magántanulóként folytatja. Egy osztályozóvizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsga az adott tanítási évben kerül megszervezésre a nemzeti köznevelésről szóló törvény ide vonatkozó előírásainak betartásával. Az osztályozóvizsga tantárgyankénti tananyagáról, követelményekről, a vizsga rendjéről és idejéről az iskola írásban tájékoztatja a tanulót és a szülőt. Az osztályozó vizsga időpontjáról, a szaktanár / tanító által meghatározott vizsgaanyagról az iskola a vizsgázót levélben, illetve elektronikus úton értesíti a vizsga előtt legalább 30 nappal. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményeit az aktuális helyi tanterv tartalmazza. Alkalmazásakor tekintettel kell lenni a vizsgázó tanuló egyéni sajátosságaira, helyzetére. Az osztályozó és különbözeti vizsga lehetőségét a szülőnek írásban kell kérvényeznie. XVIII. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. 2. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát, hangszert, stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével rendkívül szükséges esetben hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az osztályfőnöknek vagy az iskolatitkárnak. Az iskola ezen tárgyakért csak ebben az esetben vállal felelősséget. Az iskolába hozott értéktárgyakért, pénzösszegért, audio és informatikai eszközökért, telefonért, rollerért és minden olyan eszközért, amit a tanuló saját szórakoztatására hozott be, az iskola esetleges eltűnésekor semmiféle felelősséget nem vállal. 3. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli 19

dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át. XIX. A pedagógusok által a foglalkozásokra bevihető dolgok korlátozása 1. Az intézménybe a szabványoknak megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. 2. A pedagógusok az SZMSZ-ben meghatározott védő-óvó előírások figyelembevételével vihetnek be általuk készített pedagógiai eszközöket a foglalkozásokra illetve tanórákra. XX. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 1. A szülői szervezetnek (közösségnek) a közoktatásról szóló törvény 59. (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább a tanulók 15 százalékát érinti. 2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek. XXI. Egyéb rendelkezések 1. A testnevelésből teljesen felmentett, gyógytestnevelésre járó tanulóknak nem kell részt venniük osztályuk tanítási napjának első és utolsó testnevelés óráján. Napközben azonban az időszakosan felmentettekkel együtt jelen kell lenniük az órán, és ott a testnevelő tanár által megfelelőnek ítélt tevékenységet kell végezniük. A gyógytestnevelésben részt vevő tanulóknak a foglalkozásokról való hiányzásokat A tanulók mulasztásának igazolása című fejezetben leírtak alapján kell igazolniuk 2. A számonkérésről: Dolgozatnak minősül minden olyan írásbeli munka, amely három, vagy ennél több óra tananyagának elsajátítását ellenőrzi. Egy tanítási napon az osztályközösség csak két témazáró dolgozatot írhat, melynek időpontját a szaktanár egy héttel előre bejegyzi az osztálynapló haladási részébe. A diák joga, hogy dolgozatát annak beszedésétől számított két héten belül kijavítva és értékelve megtekinthesse, a témazáró dolgozat kivételével dolgozatait hazavihesse. A szülő joga, hogy a témazáró dolgozatot fogadóórán megtekinthesse. Két hét elteltével a dolgozatok ki nem javítása esetén az írásbeli munka érdemjegye elévül. (A szünetek, esetleges továbbképzések, tanulmányi 20

szabadságok, betegség, hivatalos elfoglaltság időtartama nem számítható be.) 3. A tanulóknak az iskola területén a bent tartózkodásuk ideje alatt mobiltelefon használata tilos. A mobiltelefonokat reggel érkezéskor ki kell kapcsolni, és csak az iskolából történő távozáskor kapcsolható be. 4. Az iskolai internet használatának rendje: A gépeket csak felnőtt felügyelete mellett lehet használni előre meghirdetett időpontokban. Használat során előnyt élvez az a tanuló, aki tanulmányi célra veszi igénybe a gépet. 5. Az iskolai ünnepélyeken (tanévnyitó, megemlékezés az 1956. október 23-i forradalomról, karácsonyi ünnepség, Bleyer nap, megemlékezés az 1848-49-es szabadságharcról, tanévzáró) az ünneplő ruha viselése kötelező - sötét alj, vagy nadrág, fehér ing vagy blúz (nem sportcipő és nem farmernadrág). 6. Az öltözködésben a hétköznapok során kerülni kell a szélsőséges divatot képviselő, másokat megbotránkoztató, egészségtelen öltözködést, hajviseletet (szem, arc, köröm, hajfestés, tetoválás, pírsing, illetve oly mértékű hiányos öltözet, melynél látszik a derék, has, fehérnemű). 21.1. Magántanulói jogviszony 1. A köznevelési törvény 7. -ának (1) bekezdése szerint a tankötelezettség a szülő választása alapján iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. 2. A tankötelezettség magántanulóként történő teljesítéséről a szülőnek kell meghoznia a döntést. Döntését írásba kell foglalnia és az iskola igazgatójának kell beadnia. 3. Az iskola igazgatójának joga és kötelezettsége mérlegelni, hogy a szülői döntés szolgálja-e a tanuló érdekeit. 4. Az, aki magántanulóként teljesíti tanulmányait, az iskolával tanulói jogviszonyban áll, azonban nem kell részt vennie a tanítási órákon. 5. A tanulónak az iskola által előírt követelményekre fel kell készülnie, tudásáról félévkor és év végén osztályozó vizsgákon kell számot adnia. A vizsgák időpontjairól az iskola - a vizsgák megkezdése előtt legalább 15 nappal korábban értesíti a szülőt. 21.2. A független vizsgabizottság előtti beszámolás joga 1. A független vizsgabizottság igénybevételének lehetősége ahhoz nyújt módot a szülő, illetve tanuló részére, hogy az iskolán kívül méresse meg tudását. 21

2. A tanuló kiskorú tanuló szülője aláírásával a félév, illetve a tanév utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. 3. A tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. 4. A bejelentést az iskola igazgatójának írásban kell benyújtani. Az iskola igazgatója a bejelentést öt napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek. 21.3. A sajátos nevelésű igényű tanulókról 1. A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. 2. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgy részekből mentesítjük az értékelés és a minősítés alól, akkor egyéni foglalkozás keretében egyéni fejlesztési terv alapján segítjük a tanuló felzárkózását a többiekhez. 3. Az eljárás menetéről felvilágosítást, tájékoztatást az iskola igazgatója, a tagintézmény vezetője, valamint a gyermekvédelmi felelős ad. 21.4. A tankönyvkölcsönzésről, a tankönyv elvesztéséről, a kártérítési kötelezettségről Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. Az iskola tulajdonát képező tankönyvekkel kapcsolatos kártérítés rendje: A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb.) köteles megőrizni, és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: - az első tanév végére legfeljebb 25 %-os, - a második év végére legfeljebb 50 %-os, 22

- a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os - a negyedik év végére 100 %-os lehet. Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros tanár feladata. Vitás esetben az igazgató dönt. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyvnek a rongálás pillanatában érvényes a Tankönyvjegyzékben szereplő vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie: - az első év végén a tankönyv árának 75%-t - a második év végén a tankönyv árának 50%-t - a harmadik év végén a tankönyv árának 25%-t. XXII. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 2. A házirend tervezetét megvitatják az osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői munkaközösség véleményét. 5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők, véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat egyetértését, a szülői szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 6. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten. 7. Az érvényben levő házirend módosítását bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. 8. A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani. XXIII. Záró rendelkezések 1. Ez a házirend 2014. év szeptember hó 1. napján lépett hatályba. 23