Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ ÔßÐÑÕ ßÆ ÑÎÍÆ_ÙÑÍ ÓßÙÇßÎ Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ ÛÙÇÛÍDÔÛÌ ÔßÐÖß ßÔßÐSÌÑÌÌß ÐWÝØ ßÒÌßÔ ïèêèóþßò ß ±³¾- æ íð 7ª» Ó? µ¹ Þ?² $»³ ß»²» ¹ ± µ? - Õ* *² $µ ¹ 7³?² ó 7 ² ±µ»ª7» µ $²»» ¹? ²µ ÿ îððêñëò?³ ïíçò 7ªº± ³
SANDVIK 1103 Bu p t, Gyöm õ út 31. T l.: 1/431-2765, F x: 1/431-2760; -m l: j.m z @. m A VIK B ZÉ K A KÕ- É KAVI BÁ Á ZATBA, AZ É ÍTÕA AG-I A BA törõk kõbányászati alkalmazása útépítési alapanyagok elõállítására
Þ?²? 7 Õ±? Ô ±µ Aszerkesztõségcíme: Postacím: Tapolca Pf.17 8301 Felelõs szerkesztõ: PodányiTibor (tel.: 30-2955-718)»ó³ æ ¾µ ò¾ ² à ó±² ²»ò «ß» µ» + ¾ ±?¹ ¹ æ Þ ¹¼ ª?² ø» µ» + ¼ ò Ý ¾ Ö-»º ø± ª -» µ» + ¼ ò Ù ¹ Ð? ºº ß²¼? ø 3» µ» + Õ±ª?½ Þ7 ø» µ» + ß² ª?² ¼ ò ܱª» Ù«?ª Û ¼7 ß ¼ ò Ú* ¼» Ö?²± Ù + º Ù7 ¼ ò ر ² Ö?²± Ö ²µ±ª ½ Þ? ² Õ?? Û µ Ô ª± Ô? - Ô± Ô? - Ó Ó? ówª ¼ ò Ó» Ö?²± ¼ ò Í$³»¹ ª?² ¼ ò Í ¾- ³» Í?¹ Ù?¾± ¼ ò Ì- ª?² Ê ¼ ª?² Kiadja: Országos Magyar Bányászati és KohászatiEgyesület Budapest, II.,Fõ utca68. Telefon/fax:1-201-7337 Felelõs kiadó: dr. TolnayLajos Nyomdaielõkészítés: Vorákné Szecsei Mónika Nyomda: Press+Print Nyomda,Kiskunlacháza Belsõtájékoztatásra,kereskedelmi forgalombanem kerül HU ISSN 0522-3512 TARTALOM DR. HAVELDA TAMÁS: AMárkushegyiBányaüzemlétrejöttétõl napjainkig...2 Márkushegy Mine from the beginning DR. KATICS FERENC: Márkushegy: átütõsikerafejtésekvertikális éshorizontáliskoncentrációjában...4 Márkushegy:resoundingsuccessintheverticalandhorizontal concentrationofstopes BARICZÁNÉ SZ. SZILVIA, NÉMETH LÁSZLÓ: Bányavizekgenetikai vizsgálataamárkushegyibányaüzemben...7 Geneticanalysisofmine-wateratMárkushegyMine VICSAI JÁNOS, ÖVEGES ISTVÁN: Rétegkarsztbólkapottvízbeáramlás elzárásimunkáimárkushegyen...13 ExclusionworksofstratakarstwateratMárkushegy RÁCZ MÁTYÁS: EL-600típusúfrontijövesztõgépekMárkushegyen.16 ELtypelongwall-sharersatMárkushegy DR. GRÁF KÁLMÁN: Illúziókéscsalódásokamagyarenergiapolitikában...19 IllusionsanddisappointmentsintheHungarianenergypolicy DR.VOJUCZKI PÉTER: Gondolatokabányászattárgyábanaközjogi méltóságokhozbenyújtandófolyamodványhoz...25 Ideastothepetitiononminingforthehighdignitariesofthestate HORÁNYI ISTVÁN: Aföldméhénekkincse azállamvagyona Jógazdaazállam?...29 Treasureofthebowelsoftheearth Doesthestatemanageitwell? STUBER GYÖRGY: 100 éve született dr. Kóta József...33 Dr.J.Kóta wasborn100yearsago Egyesületi ügyek...36 Köszöntjük Tagtársainkat születésnapjukon...40 ABKL Bányászat 2005. évi nívódíja... 42 Gyémánt-ésaranyoklevelesekköszöntése...43 Congratulationsforcolleagueshonouredbydiamondandgolddiplomas Hazai hírek...6, 15, 28, 32, 57, 60 Külföldihírek...59 Gyászjelentés...61 Máthé József...61 SzilványiJenõ...62 Bátki Sándor... 63 Kupcsok József...63 Könyv- és folyóiratszemle...12, 18,35, 64 Hirdetmények...64, B3 Megjelenik2006.november20. Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,5. szám 1
AMárkushegyi Bányaüzem létrejöttétõl napjainkig* DR. HAVELDA TAMÁS okl. bányamérnök, bányászati igazgató (Vértesi Erõmû Zrt. Oroszlány) A cikk áttekinti a Vértes-Gerecse-hegységi bányászat kialakulását, a Márkushegyi Bányaüzem létrehozását és üzemeltetésének fõbb eredményeit, melyek abánya sikeres, gazdaságos mûködését biztosították. Az 1891-ben alakult Magyar Általános KõszénbányaRt.(MÁKRt.)aszázadutolsóéveibenkezdtemeg aszénkutatásokat és találtameg az eocén korú széntelepeketagerecseésavérteshegységeklábánál. Az elsõ csille szén 1896. december 24-én gördült ki az Alsógalla, Felsõgalla és Bánhida községek hármas határpontjántelepített, grófeszterházyferencrõl elnevezetti.sz.aknából. Már 1898-ban az ország elsõ erõmûvei között megindult az áramtermelés az akkor még abányához tartozótatabányaierõmûben. AMÁK Rt. 1937. március 30-án írott levelében jelentette amagyar Királyi Bányakapitányságnak, hogy megkezdték az oroszlányi I. sz. akna mélyítését. Így a késõbbiekben XVIII. aknának nevezett bányában kezdõdött az oroszlányimedencebányászata. Igaz,már az 1900-asévekelejétõlfolytakszénretörténõkutatásoka térségben,deatermelés VidaJenõ,aMÁKRt.akkori elnök-vezérigazgatója jelentése alapján 1937. szeptember1-jénkezdõdöttmeg. Ez atevékenységalapoztameg atérségben(oroszlányon és környezetében) az elkövetkezendõ évtizedek társadalmi-gazdasági fejlõdését. Útépítések, kötélpálya létesítés, ipari fejlesztések és nem utolsósorban lakásépítésekkezdõdtek. Amunkalehetõség azalig 1500fõt számláló faluba vonzotta amunkaerõt, így alakosság száma rohamosan nõtt. Hamarosan szocialista város építéséthatároztákeloroszlányon.aziparfejlõdéseés amegnövekedettenergiaigényújabbbányák,majdkülszíni kiszolgáló létesítmények építését generálta. 1949- benaxvii-es,1953-banaxix-esésxx-asaknákléptektermelésbe. Ígyebbenazidõbenmárötüzemtermelteaszenet. Ugyanebben az évben kapott városi rangot atelepülés is,ésugyancsakebbenazidõbenindultelegyfejlettbányászatiszakmakultúrakialakulásaatérségben,hovatovábbmagyarországon. Az 1957. január 1-jén atatabányai Szénbányáktól önállósuló,majd1964.január1-jénapusztavámiaknákkal (DISZ lejtõsakna, Béke lejtõsakna, Katona csapás I.,KatonacsapásII.,Napsugártáró,Békekülfejtés)bõvülõ Oroszlányi Szénbányák közel egyenletes fejlõdéssel érte el 1965-ben a termelési maximumát (3,55 Mt/év). Az 1960-as évek végén aszilárd energiahordozók megítélése kedvezõtlenül hatott bányászatunkra. Az Oroszlányi Szénbányák termelését is degresszió jellemezte. Változást csak az 1973. évi olajárrobbanás hozott: Anövekvõ energiaigényt az intenzíven fejlesztett szénbányászatelégíthetteki.ígyszülethetettmeg1975- ben az Állami Tervhivatal határozata, mely szerint az oroszlányi szénmedencében az Eocén Program kereténbelül,új bányanyitásárakerülhetettsor.megindulhatotttehátamárkushegyibányaüzemépítése.(ittkell megjegyeznünk, hogy az Eocén Program 4bányaüzem létesítését: Márkushegy, Mány, Nagyegyháza, Lencsehegy és 2bányaüzem rekonstrukcióját: Balinka, Dudar, valamint egy 2000 MW-os Dunántúli Gyûjtõerõmûlétrehozásátirányoztaelõ.) Amárkushegyi bányák beruházási terve 54 millió tonnakitermelhetõszénvagyonról(1680kt/év 6000t/d termelésikapacitásról)szóltak. Utólag visszatekintve a megvalósulás (a termelõ körlettõlafõbányatérségekenátatávolságigumiszalagokig) pontosan aterveknek megfelelõen, mindvégig határidõretörtént. Akivitelezés 1976 nyár végén kezdõdöttalejtõsakna mélyítésével. Így aföld alatti mélyépítés még 1976. december21-én,karácsonyelõttelkezdõdhetett. 1978-banabokodi,1980-banapusztavámilégaknák mélyítésétkezdtemegabányászatiaknamélyítõvállalat. Abeszálló akna és alejtõsakna összekötése (lyukasztása) is még ugyanebben az évben megvalósult. A kétkijáratésazáthúzószellõztetésmegteremtésévellehetettmegkezdeniazállandóbányatérségek(fõszellõztetõkamra,szivattyúkamra,fõelosztó,mozdonykarbantartó,robbantóanyagraktár)kihajtását,továbbáazé-i. bányamezõfeltárását.megkezdõdöttakétperemiakna feléazösszekötõvágatrendszerkihajtásais.anehézségekellenéreakivitelezõktartottákazépítésiütemetannak érdekében, hogy 1981. április elsejére az Eocén Program elsõbányájatermelnikezdjen.a104. sz.fej- *AMárkushegyiBányaüzemfennállásának30.évfordulójaalkalmábóltartottelõadás (2006.április 1.) szerkesztettszövege 2 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,5. szám
téssikeresindításautánabányaépítésakorábbilendülettelfolytatódott. 1982-benlétrejöttazösszeköttetésabokodiperemi légaknával, majd 1984-ben apusztavámi légaknával is, és még ebben az évben termelésbe lépett az É-II. bányamezõ. 1985-ben adk-i, 1986-ban adny-i mezõk követtékazt. Miután az Oroszlányi Szénbányák jelentõs mértékben képviseltette magát alakossági, kommunális szénpiacon,ígyajobbminõségûfelsõtelepekigénybevétele fokozottabb volt. 1986-ra viszont abánya olyan feltártságiszintrejutott,hogytermelésbekellettvonniazalsó telepeket is. (Erre az idõszakra abányavállalat többi üzemébenmárlefogytakafelsõtelepek.) Sajnos az elsõ alsó telepi fejtés 128/A nem volt sikeres.elindultegyútkeresésamegfelelõtechnika(és technológia) felkutatására. Mi sem bizonyítja jobban a szakembergárda hozzáértését, mint hogy elõször a megfelelõ technika kiválasztására (tervezésére, gyártására, beüzemelésére), majd amegfelelõ technológia ( keresztbe fejtés)bevezetésérekerültsor. Amár mûvelt bányamezõk fokozott igénybevétele újterületekbevonásáttetteszükségessé,ígyabokod-ii. területenmezõkapcsolásra1986-ban,atermelésbeindítására1990-benkerültsor. Arendszerváltásabányászatranézvesúlyosszerkezetváltástjelentett.Avilágpiaciviszonyokatszélsõségesen (gyakran rövid távon) figyelembe vevõ megítélés Oroszlányonisújabbaknabezárásokateredményezett. Az 1994.április 1-jei integrációs határozat értelmében a még fennmaradt három bánya (Márkushegy, XX-as akna és adobai külfejtés) avértesi Erõmû Rt. részévévált. Figyelembevéveazokatatényeket, hogy alakossági szénpiaci igények csökkentek, megjelent akommunális szén importja, valamint azt, hogy axx-as aknai bánya szénvagyona kimerült, kényszerû de racionális lépésre szánta el magát arészvénytársaság. Felerõsödött acélbánya jellegû átalakítás igénye, annál is inkább,mertközbenmegszületettatúléléstbiztosítóretrofit program. Retrofit program: négy elembõl álló környezetvédelmiés hatásfokjavulásteredményezõberuházásafüstgázkibocsátásikörnyezetvédelminormák betartásaérdekében.1.ellenáramúfüstgázmosóépítése, 2. Kazánrekonstrukció, 3. Vezérlés és irányítástechnikai korszerûsítés, 4. Bánya fejlesztése (mezõkapcsolás,gépesítés). Az elõzõ megfontolások miatt Kõhalom mezõkapcsolásaaz1996-osvágathajtásokkalmegindult.amezõfeltáráselsõszakasza1999januárjábanazereszkepárok és haránt vágatok kihajtásával, valamint az áthúzó légáram megteremtésével megtörtént.ezután indulhatottabányamezõállandóbányatérségeinekkialakítása, az északi és anyugati területek feltárása, és az elsõ fejtéselõkészítése. Kõhalom bányamezõ elsõ fejtése 2000.október 16- ánindult.máraatermelésteljesegészébenebbenamezõbenkoncentrálódott,kihasználvaakoncentrációöszszeselõnyét. Agazdaságosság növelése és afajlagos költségek csökkentéseérdekébenfolyamatosszervezetiátalakításokat,mûszakifejlesztéseketésgazdasági,valaminthumánstratégiaikorszerûsítéseketalkalmazottazüzem. Az elmúlt öt év jelentõsebb fejlesztései címszavakbanazalábbiakvoltak: azalsótelepekkeresztirányúfejtésénekmûszakimegoldása, akéttelepegybefejtése(vertikáliskoncentráció), afrontihomlokhossznövelés(180m-ig), afejtésiteljesítménynövelése: újkaparóval(glinik260/724/bp1), erõsebbszárnyilánccal(30x108), nagyobb hajtásteljesítménnyel (1x400 kw és 2x200 kw), homlokhajtómûvel, oldalürítéseséskeresztvázaskaparóátadásokkal, hosszútetõs GLINIK keresztezõdési pajzsokkal (17/41POzW1/BSN), újjövesztõgéppel(el-600), hídszerûátfedõkaparóval(glinik260/724). Európában egyedülálló módon kialakított föld alatti osztályzómegépítése, aföld alatti személyszállítás hosszának duplájára növelése, intelligens végtagokbevezetése, azországbezártbányáibólérkezõlétszámintegrálása, azoptimálisvágatbiztosításmeghatározása, avágatok környezetének injektálással történõ megerõsítése, afejtésihomlokelforgatásaüzemközben, abiztonságiésjelátvitelirendszerkorszerûsítése, akiszállításiésdeponálásirendszerátszervezése. Látható,hogyazidõközben2000fõalácsökkentett létszámmal(1850fõ)nemkevésátalakítástkellettmegtenniacélokeléréseérdekében.aretrofitprogramindításakorigencsakoptimistánaktartottfajlagosönköltségetelérteazüzem,megteremtveahosszútávúáramtermelésszénellátásánaklehetõségétazoroszlányierõmûben. Atervek ma már az eredetileg tervezett 2014-es élettartamonjelentõsentúlmutatnak,még14,5pj/év-es termelésiszintmellettis. HAVELDA TAMÁS oki.bányamérnök,közgazdász-marketingvezetõ1981-benszereztebányamûvelõmérnökioklevelét Miskolcon. 1981-1985 között aknász és üzemmérnök volt több tatabányai, ill. oroszlányi aknaüzemben. Ezután bányamester,felelõsmûszakivezetõhelyettes,ill.termelésifõmérnökvoltazoroszlányixx.aknán,ill.márkushegyen. 1992-1998közöttaknavezetõfõmérnökMárkushegyen.Közben,1990-1999 közöttellátjaabányamentõparancsnokiteendõketis.1999-tõlavértesierõmûrt.bányászatiigazgatója.2004-benphdtudományosfokozatotszerzett. Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,5. szám 3
Márkushegy: átütõ siker afejtések vertikális és horizontális koncentrációjában* DR. KATICS FERENC okl. bányamérnök, okl. gazdasági mérnök, ny. vezérigazgató Amárkushegyi bánya környezetében atermelés jelenlegi szintjét feltételezve kb. egy emberöltõ alatt kitermelhetõ szénvagyon található, azaz avertikum ahazai energetika perspektivikusbázisa.acikk azokrólafõbbfejlesztésiés hatékonyságnövelõ intézkedésekrõlszól,melyek leginkább megalapozták az erõmûvel való integráció utáni évek kiváló eredményeit. Atermelés felfutásának éve 1985 volt, és mint tudjuk, 1994-ben jött létre abánya-erõmû integráció. Az egyesülés elõtti idõszak problémáiról, atermelés korai indításából adódó elõkészítettségi egyensúlyhiányról, melyévekigkísérteazüzemet, abánya25éves jubileumánmárbeszéltünk.ajóminõségûszénirántikereslet növekedése abánya erõltetett ütemû kinyitását igényelte,1994-ig szombat-vasárnapisszéntermelésrevolt szükség. Az elmúlt 10 évben lehetõségem volt figyelemmel kísérni amegváltozott helyzethez való alkalmazkodást, a megfelelés érdekében kifejtett munkát. Kedvezõ, hogyabányaüzemitevékenységetmáregyidejeegyensúlyosabbkörülményekjellemzik.aszámosbefolyásoló tényezõbõl négyremutatokrá: Elõször: a szívó fõszellõztetésre történt átállásból adódóbiztonságosabbhelyzet. Másodszor:abányavezetõségejóléltazzala korábbannemlétezõ lehetõséggel,hogymódjábanálltelhagyniakedvezõtlenfajlagosköltséggelfejthetõterületeket. Harmadszor: acélbánya jellegbõl adódott, hogy módosult aszelektivitás, atermékenként elkülönült jövesztés,tárolásésszállításkövetelménye.korábbana lakossági és az ipari fogyasztók minõségi szénigénye támasztott komoly követelményeket. Közkõ, illetve omlasztásalattalsótelepifejtésben,ahígulásszennyezõhatásakedvezõtlenvolt.azerõmûnekátadottszén fûtõértékekb.10500kj/kgértékenmegfelelt.ajelenlegi fejtések kizárólag csigás (felsõtelepi) fedü alatt mûvelnek. Ugyanakkor az erõmûi kazánok (a rekonstrukció,illetvehatásfoknövelés miatt)akorábbinál lényegesen nagyobb, 12000 kj/kg feletti fûtõértéketigényelnek,úgy,hogyazlegfeljebb1000kj/kgtartományban változhat (pl. a2005. évi tény fûtõérték 12477kJ/kgvolt). Negyedszer:atermeléskizárólagakõhalmibányamezõbetevõdöttát. Amezõkoncentrációrévénlétrejött létszám-, eszköz-, szervezési és vezetési koncentráció kedvezõhatásanemszorulmagyarázatra. Abányaüzem integrációban elért jó eredményeit véleményem szerint legdöntõbb mértékben afejtési méreteknöveléseésazehhezkapcsolódótechnikaifejlesztések alapozták meg. Eredményesen alkalmazták azt az ismert összefüggést, hogy csökkenthetõk afajlagosköltségek,hanöveljükazegyfejtésiblokkbafoglalt szénvagyont. Ennek révén kevesebb számú fejtésátszerelésszükséges. Márkushegyen afejtés kifutási hosszát (H)kizárólag,míg homlokhosszát(l)és az1m 2 -rõl átlagosankitermelhetõszénmennyiséget(q 0 )többnyireatermészeti(geológiai)adottságok jelölikki.adott H esetén L és Q 0 növelésejöhetszóba.mindkettõnektechnikaifeltételeivannak,és Q 0 afejtésimagassággal(m)arányos. Az Oroszlányi Szénbányák mûszaki gárdája már az 1990-91-es években vizsgálta avertikális koncentráció lehetõségét, az akkor még feltárás alatt lévõ Bokod-II. területen. Eltekintve attól, hogy abányamezõ késõbb nemigazoltaazelõzetesföldtanivárakozásokat,atechnológiaváltásfinanszírozásiokokmiattelmaradt. Amárkushegyi megoldás zsenialitása abban van, hogy abirtokukban lévõ Glinik és Fazos pajzsok átalakításával növelték amûvelési magasságot (0,4 m-rel). Ehhez azonban apajzshoz illeszkedõ jövesztõ-rakodógép is szükséges volt, de ennek vásárlására kezdetben nem volt lehetõség. Ezért ugyancsak kiváló mûszaki teljesítménnyel átalakították a használatban lévõ 1-GS-68 típusú gépet, míg akwb kombájn jövesztési magasságátúgynövelték,hogyahimbákatún. hosszúkarúra cserélték. Aválasztott megoldások lehetõvé teszik akét, igen közel fekvõ telep egyszeletes (együttes) fejtését, melynekelõnyeiazalábbiak: Nõnekateljesítmények,csökkenafajlagosköltség ésafajlagosvágathajtásiigény. Kevesebbszámúfejtéskell,kisebb aszénveszteség ésatûzveszély. Elmaradnak az alsó telep közkõ, illetve omladék alatti fejtéselõkészítési és fejtésviteli (fenntartási) gondjai. Megvalósulakéttelepszénvagyonarányoslefejtése. Ergonómiailagkedvezõbbadolgozóknak. Márkushegyen korábban afejtések homlokhossza jellemzõen 100-120mvolt.(Egyetlen kivétel: 1986-ban a406/ffejtésvoltzavarmentesterületen.jellemzõi:170 mhomlokhossz, 3450 t/nap átlagtermelés, 6000 t/nap csúcstermelés, 3,93 t/m 2 teleptermelékenység mellett 5,25 m/nap elõrehaladás. Eszközök: Glinik pajzs, Rybnik-80 szállítóberendezés, Westfalia K-10 hajtómû, 1-1darab200kW-osvillanymotor.) *AMárkushegyiBányaüzemfennállásának30.évfordulójaalkalmábóltartottelõadás (2006.április 1.) szerkesztettszövege 4 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,5. szám
Ageológiaizavarokfokozottanveszikigénybeaberendezéseket, megszaporodnak az üzemzavarok. Ezért atechnológiaelemeinekkiválasztásakor amegbízhatóságelsõdleges,továbbáateljesítménykövetelményeket indokolt optimálisan túlméretezni (pl. motorok, hajtómûvek teljesítménye, vonóerõ, kopásállóság, geometriai méret, középen vezetettkétlánc mérete ésszilárdsága stb.tekintetében). Az így felmerülõ egyszeri, illetve üzemeltetési többletköltségek busásan megtérülnek afejtés mûszaki-gazdasági eredményeiben és aberendezésekélettartamánaknövekedésében. Alkalmazásuk révénrövidülazavartzónaharántolásánakideje. Ennek felismerése összhangban ahomlokhossz növelésénekszándékával késztetteamenedzsmentet, hogyafentikritériumoknakmegfelelõhomlokiszállítóberendezéstvásároljon(glinik260/724típ.).ajelenleg alkalmazott lánc 30x108-as, max. XTRAvagy TSD minõség,1400knszakítóerõvel. Növeltékahajtásteljesítménytis.Növelnikellettafeszültségszinteket, hogy a villamos teljesítmények jelentõs növekedése ellenére azenergiaellátásirendszertovábbraisalkalmazhatólegyen. Akorszerû villamos technológia aszakszemélyzettelszembentámasztminõségikövetelményeket. Afejtésiméreteknövelésetöbbletköltségetigényel. Ez akkor gazdaságos, ha abõvített szénvagyonú változatfajlagosköltsége(k)nem nagyobb, mintaz alapváltozaté (k 1 ).Kérdés: mekkora lehet abõvítés többletköltsége (K 2 ),hogyak}k 1 feltétel teljesüljön?ennek ismerete fontos akkor, ha jelentõs fejlesztési költségek merülnek fel. Akalkuláció eredményét természetesen javítja,ha K 2 többfejtésfejlesztésétszolgálja.haazeredetiváltozatszénvagyonátterhelõösszesköltségk 1,akkor: K 2 } K 1 ( L 2 + M 2 + H 2)(Ft) L 1 M 1 H 1 Az összefüggésbõl leolvasható, hogy atöbbletköltség (H 2 =0esetén) nem lehet nagyobb, mint K 1 -nek a homlokhossz- és magasságnövelés arányával növelt értéke. 1.táblázat Agazdaságosság szempontjából meghatározó alefejtés intenzitása. Ennek nagyságát avfejtési sebesség (m/nap) és aqnapi termelés (t/nap) jellemzi. Ismert, hogy v csökkenéseesetén romlika fedü,a homlok,ésa vágatok állapota. Ezek helyreállítása csökkenti ateljesítményt és növeli aköltségeket. Ezért afejtés méretei növelésekor csak avmv 1 ésebbõl következõen q > q 1 eseteketengedjükmeg. Amûszaki-gazdaságidöntésekhelyességétazintegráció utáni 11 év fejtési paraméterei támasztják alá (1. táblázat). Afejlõdés elemzése céljából amutatókat bontsuk kétidõszakra.azegyikbeaz1995-1999(5év),amásikbaa2000-2005(6év)közöttieketcsoportosítsuk.acsoportok átlagos értékeit összehasonlítva megállapíthatjuk,hogy lényegébenváltozatlanösszesfejtési termelés mellett ahomlokhossz 27%-kal (115 m-rõl 146m-re),mígafejtésisebesség 3%-kal(3,1m/nap-ról 3,2-re)növekedett. Igazolódottazagyakorlatitapasztalat,hogyateljes gépesítésû fejtések sebességét nem csökkenti megfelelõgeológiaikörülményekközöttésaszóbajöhetõalkalmazási tartományban ha afejtési homlok hosszát (és/vagy magasságát) növeljük. Márkushegyen ma már adottakatechnikaifeltételeia180mhomlokhosszúfejtések telepítésének. Afejtések ezidáig kizárólag egyszárnyúak voltak. Eltérõ megoldás, hogy 2006 áprilisában kétszárnyú fejtést telepítettek. Ahomlokok 180 és 150méteresek,aszállításakétszélsõvágatbantörténik. Szembetûnõafejtésiteljesítményekjavulása.Azegy fejtésbõl származó napi átlagtermelés 30%-kal (1660 t/nap-ról 2146-ra), ahomloki teljesítmény pedig 20%- kal (25,558 t/mû-ról 30,722-re) növekedett. Ateljesítmények és ablokkméretek növekedése fejezõdik ki az átszerelések és afejtések redukált darabszámának (< 2)csökkenésében,melyekjelentõsköltségcsökkentõtényezõk. Befejezésül gratulálok amûszaki kollektívának az alábbitémákban elért,elméletimegalapozó és gyakor- Fejtésekéves,átlagosparaméterei Átlagos Átlagos Átlagos Átlagos Fejtés Átl.szénfali Átl.szénfali FejtésekFejtésát- Összes év homlok- fejtési fejtési napi redukált teljesítmény teljesítmény darab- szerelések fejtési hossz magasságsebesség termelés darab homloki összes száma száma termelés m m m/nap t/nap db t/mûszak t/mûszak db/év db/év t/év 1995 110,4 2,60 3,06 1727,6 2,40 23,743 18,715 7 4 1049000 1996 113,4 2,72 2,87 1615,3 2,27 23,210 17,413 8 6 924000 1997 123,6 2,60 2,71 1598,6 2,58 27,235 17,532 6 3 1043500 1998 115,1 2,51 2,96 1582,1 2,68 24,763 16,950 7 6 1077000 1999 115,0 2,25 3,78 1774,3 2,60 28,837 18,802 9 5 1181000 2000 140,3 2,55 3,03 1922,5 2,64 29,174 19,384 5 5 1279000 2001 138,0 2,61 3,23 2086,6 2,54 32,470 22,043 7 5 1325000 2002 134,0 2,67 3,19 2055,9 2,62 32,226 19,884 10 7 1352000 2003 149,8 2,44 2,69 1808,2 2,72 29,887 19,063 9 6 1244300 2004 153,1 2,49 3,22 2226,6 2,00 28,935 18,984 8 6 1140000 2005 161,7 2,53 3,64 2777,4 1,58 31,639 21,081 5 4 1119000 1995-1999 115,1 3,08 1660 25,558 2000-2005 146,2 3,17 2146 30,722 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,5. szám 5
latieredményekhez.ezekmindegyikeaköltségekcsökkentésétszolgálja: azendogénbányatüzekfelismerésekoraiállapotukban, apalatörõmûbányabelilétesítése, az optimális vágatbiztosításhoz kidolgozott méretezésieljárás, avágatok környezetének injektálással történõ megerõsítése, afejtésihomlokforgatása. Aversenykényszer afejlesztések hajtóereje. Ehhez továbbisikereketkívánok! DR.KATICSFERENC bányatechnikusként,fizikaimunkánkezdteszakmaipályáját1961-benatatabányai,majd1963- tõl a pusztavámi ill. oroszlányi szénbányáknál. Munka mellett tanulva, a Miskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem BányamérnökiKaránszerzettbányamérnöki(1971),bányaiparigazdaságimérnöki(1979)ésegyetemidoktorioklevelet (1986).Volttermelésikörletvezetõ,bányamester,terv-ésdöntés-elõkészítõcsoportvezetõ,termelésifõmérnök,ill.1983- tól adéli-, majd amárkushegyi Bányaüzem felelõs mûszaki vezetõje. 1989-tõl abányavállalat központjában tervgazdaságifõmérnök,1990-tõlmûszakivezérigazgató-helyettesvolt.1992-tõlazoroszlányibányákkft.ügyvezetõigazgatója lett,1994-ben nyugdíjbament. ASzilárdásvány-bányászati Tagozat elnökségi ülései A Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány-bányászati Tagozata 2005. július 12-én Kecelen tartott elnökségi ülést, melyenáttekintettékaszakmaitovábbképzésirendtervezetét és meghatározták az elnökség feladatait. Az elnökségi ülés házigazdája a Natura Kft. volt. Az ülésen részt vett a Bányavállalkozók Országos Egyesületének alelnöke. Akét szervezet egyeztette az együttmûködés lehetséges formáit a közösproblémákegyüttesmegoldásaérdekében. Akredit alapú minõsítéshez elkészült az új javaslatunk, melyet be kell építeni a minõsítési rendszerünkbe. A www.mernok.hu/bathonlapunkonajavaslatelérhetõ. Az elnökség meghatározta atagozat illetékességi körébe tartozó, bányamérnöki végzettséghez tartozó jogosultsági szakterületeket,melyekazalábbitáblázatbanláthatók. Szakterületek Tervezõ Szakértõ Mélyfúrás,kutatás x x Bányamûvelés,mélymûvelés x x Bányamûvelés,külfejtés x x Bányakár - x Tájrendezés x x Szén-,érc-, és ásvány-elõkészítés x x Bányagépészet x x Bányavillamosság x x Iparirobbantás x x Földalattitérségek,tárolók x x Mérnökgeológia x földtan x geofizika x szilárdásványinyersanyagok x építésföldtan x vízföldtan(hidrogeológia) x Hazai hírek Azüléstmegelõzõnaponazelnökségtagjaibányajáráson vehettek részt, ahol Zakubszki Tibor segítségével megismerhették atõzeg keletkezésének folyamatát, akitermelési technológiát,atájrendezésitevékenységet.akecelinaturatõzegbányában 700 ha-os bányatelken 1950 óta folyik iparszerû tõzegbányászat. 2006. április 27-én a Szilárdásvány-bányászati Tagozat Bükkábrányban tartotta elnökségi ülését. Az ülésen vendégként részt vett Szõllõssy Gábor, az MMK ügyvezetõje. Az elnökségi ülés házigazdája amátrai Erõmû Zrt. bükkábrányi bányájavolt. Az elnökségi ülésen amegelõzõ idõszak eseményeinek áttekintéseutánaszakirányúvégzettségkreditpontoskövetelményeinek alapjait határoztuk meg. Akredit követelményrendszertamiskolci EgyetemMûszakiFöldtudományi Karával együtt dolgozzuk ki. Az átdolgozott követelmény javaslatok megtekinthetõk awww.mernok.hu/bat honlapunkon. A jelenlegikövetelményrendszer ugyanis nem felelmeg abevezetéselõttállóbscésmsc képzésnek. Atagozatnak ajelenlegi minõsítési ügyrendet is át kell dolgozniaazújjogosultságiszabályoknakmegfelelõen.azelnökség tagjai az ülésen avárható mérnöktovábbképzés szakmaitovábbképzésifeltételeinek kidolgozásátismegkezdték. Az ülést követõen az elnökség tagjai megismerhették a bükkábrányi bánya történetét és az alkalmazott bányászati technológiát MataTibor bányaigazgatóelõadásaésegybányajárás keretében. A bányatelek Borsod megye déli részén, Vatta és Bükkábrány községek közötti területen helyezkedik el.alignittelepjellemzõi:több mint400millió tonna megkutatottszénvagyon,10-12mközöttváltozóössztelepvastagság, 55 mátlagos fedõvastagság, 5,4 m 3 /tletakarási arány és 7480 kj/kgátlagos fûtõérték. Abükkábrányi bánya termelése az utóbbi években kiegyensúlyozottésstabil.amátraierõmûrt.szigorúköltséggazdálkodással sikeres tudott maradni. Az elmúlt három évbenatársaságnakszámottevõenjavultahatékonyságaésversenyképes villamos energiával látja el az országot, 10 év alatt 10%-ról13% fölé emelteahazaienergiapiacirészesedését. Abányajárást követõen, egy késõi estebéd elfogyasztása közben eszmecserétfolytattunkahazai bányászattovább éléséneklehetõségeirõl. Ezútonisszeretnénkköszönetetmondanimindkételnökségiülésünk házigazdáinak, vendéglátóinknak. Csiger Lajos Németh László Bányászati szakigazgatási szervek átszervezése Az államháztartás hatékony mûködését elõsegítõ szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekrõl szóló 2118. (VI. 30.) sz. kormányhatározat (megjelent ahatározatoktára2006.évi31.számában)1/apontja többekközött elõírja amagyar Geológiai Szolgálatnak és aszénbányászati SzerkezetátalakításiKözpontnakaMagyarBányászatiHivatalba valóátszervezését.afeladathatárideje2007.január1.,felelõseagazdasági ésközlekedésiminiszter. Akormányhatározat 5/p pontja elõírja, hogy agazdasági ésközlekedésiminiszter2007.június30-igtegyenjavaslatot a létrejövõ Magyar Bányászati Hivatal integrálására amagyar EnergiaHivatalba. Dr.Horn János 6 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,5. szám
Bányavizek genetikai vizsgálata amárkushegyi Bányaüzemben BARICZÁNÉ SZABÓ SZILVIA okl. geológusmérnök, okl. környezetvédelmi szakmérnök NÉMETH LÁSZLÓ okl. bányamérnök, okl. környezetvédelmi szakmérnök (VÉRTMárkushegyi Bányaüzem) AMárkushegyi Bányaüzem föld alatti bányatérségei, munkaterületei vízveszélyes minõsítésûek. Abesorolás ellenére az üzemben az elmúlt évtizedek alatt 2500 l/perc hozamot meghaladó vízbetörés nem volt. Az eocén korúszéntelep kitermelésére irányuló bányászatimûveletek és anagy víztároló kapacitású triász és kréta korú felszín alatti víztároló kõzetek között több száz méteres vízzáró, agyagos képzõdmények adnak megfelelõ védettséget, míg az oligocén és eocén korú rétegekben kizárólag gyors leürülésû homoklencsékben tárolódik víz. Abányászati mûveletek fedõ- és fekükörnyezetében elõforduló és potenciális vízveszélyt jelentõ felszín alatti vizek genetikai eredetének (a tárolókõzetek korának) gyors és pontos meghatározása alapinformáció lehet amegfelelõ vízvédelemi intézkedések megtételéhez és a vízmentesítéshez szükséges vízemelési eszközök megválasztásához. Víztároló képzõdmények az eocén széntelepes összlet környezetében Az oroszlányiszénmedencébenaföldtanifelépítésbõladódóanabányavízveszélyszempontjábólkétjelentõsvíztárolókõzet,atriászdachsteinimészkõésakréta requiéniás mészkõ jelenléte meghatározó jelentõségû. Abányamûvelés eddigi tapasztalatai alapján az eocén fekühomokokésafedõbentelepültoligocénrétegvíztárolókszerepealárendeltebb. ADunántúli-középhegység fõ tömegét adó és egybenaregionálisvízbázistjelentõtriászdachsteinimészkõ és fõdolomit hatalmas kõzettömegének szerves része az oroszlányi medencében amezozoós mélyfeküt adó fõkarsztvíztároló. Fúrásokkal feltárt vastagságaeléri a300 400 m-t. Avele hidraulikai egységben lévõ, nyomokban ismert jura mészkõ és akréta alsó tagját adó krinoideás mészkõ vastagsága átlagosan 100 m. A mészkõbõl oszcillálva fejlõdött ki az apti tarka agyag, melyteljeskifejlõdésébeneléria200m-esrétegvastagságot.azaptiagyagra,melyakarsztosodottkarbonátos kõzetek közöttbiztonságos vízzáróréteget képez, települt amedencekarsztvíztárolója, a20 30mvastagsággal jellemezhetõ requiéniás mészkõ. Kõzettani kifejlõdésébenezutóbbi szembenafõkarsztvíztárolókarbonátos kõzeteivel kevésbé karsztosodott, inkább hasadozott-repedezettszerkezetetmutat.felsõszakaszának repedéseitáltalábanagyagtöltiki, ígyvíztárolókapacitása döntõen az alsó felére korlátozódik. Az eddigi tapasztalatok akülönbözõ nyomásviszonyokésaz eltérõ vízminõségi adatok alapján feltételezhetõ, hogy a krétarequiéniásmészkõhidraulikailagnem kommunikál az alatta, mintegy 200 m-rel mélyebben található triászfõkarsztvíztárolóval.[1.] Az eocén korú barnakõszéntelep közvetlen feküjét arequiéniás mészkõre települt turriliteses márga nagy vastagságú, finomszemû aleuritos homokbetelepülésekkeltagoltkõzettömegeadja.arétegösszletbentalálható homoklencsékhidraulikailag zártrendszertalkotnak,víztároló-ill.vízszállító-képességüknemszámottevõ.utánpótlódásuknincs,ígyleürülésükkorrövidideig tartó, homok- és gázkiáramlással kísért vízbeáramlást produkálnak. Atelepes összlet közvetlen fedõjében eocén csökkentsósvíziagyagmárgáskõzetsorozat,amagasfedõben pedigazoligocénrétegsordöntõenagyagosképzõdményei találhatóak. Arétegsor utóbbi részében vízvezetõ homokok fordulnakelõ, melyek jellemzõen lencsés kifejlõdésûek.esetenkéntazezekbentároltvízleürülhet, és az eocén fekühomokokból származó vízbetörésekhez hasonlóan, utánpótlódás híján, avízáramlás rövid idõalattmegszûnik. Bányavízveszély amárkushegyi Bányaüzemben AMárkushegyi Bányaüzemben akorábbi évtizedekben mûvelt bányamezõknél gyakorlatilag vízveszélyesmunkahelyeknemvoltak. Feküoldalikarsztvízveszéllyel nem kellettszámolni, hiszabányászatimûveletekkelérintettalsóeocénkorú szenes összlet feküjében települt vízzáró agyagos sorozat megfelelõ védelmet jelentett. Aközvetlen feküben néhány tíz m-es vastagsággal jellemezhetõ agyagréteg található,míg amélyfekübenakrétarétegsorszázméter vastagságot is meghaladó agyagréteggel kezdõdik, ami biztos védelmet jelentett akréta requiéniás rétegkarszt- ill. atriász mészkõben tárolt fõkarsztvizekkel szemben. Aszéntelepes összlet közvetlen feküjét adó eocén agyag (20-30 m) szeszélyestérbelielhelyezkedésben és kiterjedésben helyenként laza szerkezetû homokrétegeket tartalmazott. Leürülésükkor avíztartalmú homoklencsékbenalazaállapotúhomokkövetkeztébena vízkiáramlás során általában homok és gyakran gázkiáramlásisjelentkezett. Atapasztalatok szerint az eocén fekürétegvíz beáramlása jellemzõenmindig gyengekezdeti hozammal jelentkezett (10-100 l/min),majd változó idõ alatt eljutott amaximális hozamra (300-1500 l/min.). Ahozam rövididõtartamalattfolyamatosancsökkent,ésnéhány napelteltévelelapadt. Afõtébõl számottevõ rétegvízbeáramlás nem jelentkezett. Esetenként az oligocén rétegsorban lokálisan megjelenõ homoklencsék tárolt vize leürült, ami a vágatokban szivárgóvízként jelent meg. Utánpótlódás híjánavízáramlásrövididõalattmegszûnt. Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,5. szám 7
Bányavízveszély napjainkban, akõhalmi bányamezõ mûvelésbe vonása A korábbi bányamûveletekhez képest a kõhalmi bányamezõ egy H=80-100 méteres elvetési magasságú vetõmentén,lezökkentállapotúterületrészentalálható. (1. ábra) A kõhalmi bányamezõben a bányászati mûveletek ma már afelszín alatt több mint 500 m mélyen folynak. A K-i határvetõ mentén a fejtési területek, az eocén korú kõzetkörnyezetben mûködõ munkahelyek és arétegkarsztvizet tároló kréta korú requiéniásmészkõkõzetektávolságalecsökkent. AbányamezõNy-ihatárátadóH=400-500m-esfelvetõnél pedig nem zárható ki, hogy afõkarsztvíztároló azeocénrétegekkelhidraulikaikapcsolatbakerül. Afentiek következtében akõhalmi területen hangsúlyosabb szerepet kapott amezõ hidrogeológiai helyzete,avízveszélykérdéseésavízvédelem. Akõhalmi bányamezõben atriász karsztvízveszély szempontjából afajlagos védõréteg vastagság 4,5-10,0 m/bar közötti érték, azonban a krétakori requiéniás mészkõrenéholmárnemériela3m/bar-t.akorábban jelentkezõbányavizek(fedõ-ésfeküoldalirétegvizek)általokozottveszélymértékejelentõsennemváltozott,de gyakoriságuk eltolódott afeküoldali vizek irányába: az oligocén rétegekbõl eredeztethetõ vízbeáramlások még ritkábbakká váltak, ill. gyakorlatilag megszûntek, és a rétegvizekokoztaveszélyeztetettségkizárólagfeküoldalról jelentkezik. Akorábbiakban említett fajlagos védõrétegvastagság-csökkenés miatt afeküoldali vizek megjelenésekor már nem lehetünk bizonyosak abban, hogy gyorsan leürülõ homoklencsében tárolt rétegvizet kaptunk. Vízbeáramlás kapcsán minden alkalommal felvetõdikakérdés: eocénrétegvízzel vagykrétarétegkarsztvízzel,esetlegtriászfõkarsztvízzelállunk-eszemben? Vízbeáramlás a632/f sz. komplex gépesítésû frontfejtésében 1.ábra: Áttekintõtérkép(MárkushegyiBányaüzem) 2006. július 22-én, szombaton vízbeáramláskövetkezettbeamárkushegyi Bányaüzem 632/F sz. komplex gépesítésû frontfejtésében,aszárnyi5-6-ospajzsegységeknél.avízkb.7.15-kor,apajzsegységek mögül, atalpon kezdett el szivárogni hordalékmentesen és gázkiáramlás nélkül. A fakadó víz mennyisége akezdeti 10-20 l/perc értékrõl 8.30-ra 50 l/percre, majd rövid idõn belül 900 1000 l/percre nõtt.(2.,3.ábrák)avíz fogadására afõvágaton aszárnyi 5. pajzsegységnél lévõ B3 jelû szivattyú üzemelt,majdavízhozamnövekedésével eztaszivattyút nagyobb teljesítményûb6jelûszivattyúracseréltük. Ezen szivattyú által szállított vízmennyiség nagyobb volt, mint az egyes fõvágati átemelõ szivattyúk teljesítménye, ezért az üzemeltetés csak szakaszosan történhetett. A biztonságérdekébenavízemelésés hírközlésberendezéseinekkivételével avillamos berendezéseket leválasztottuk. A szakaszos vízemelés következményeként a délelõttös mûszakharmad végére a fõvágati keresztezõdés kb. 1méteres víz alá került, a fakadó víz mennyiségét nemlehetettmegbecsülni. Aszakaszosüzemmegszüntetése érdekében a fõvágati átemelõ szivattyúkat arendszerbõl kiiktattuk.akapacitás növelésére afõvágaton atûzivíz vezetéket is víznyomóvá alakítottuk, és új víznyomó vezetéket építettünk aszárnytól a fõvágatbanlévõvízkezelõhelyig,ill. 8 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,5. szám
2.ábra: 632/Ffejtésavízbetörésután(2006.07.24.) fõvágatszárnyig terjedõ szakaszáról visszavonultunkés új szivattyúállás kiépítését kezdtük meg. Ennek eredményekéntazéjszakásmûszakbanelkezdõdhetettavízemelés.avizetaszivattyúkamezõbelifeltáróvágatiátemelõzsompbaemelték,majdinnennyomtuktovábba mezõbelivízmentesítõtelepre. Július 24-én afolyamatos szivattyúzás mellett megkezdõdöttafrontszárnyirányábatörténõfokozatosvonulás, atárolt- és fakadóvíz együttes emelésével avízszintcsökkentése.ekkorramáravízmintaelemzésekés aradiális diagramok alapján (4. ábra) egyértelmûen megállapítható volt afakadó víz genetikai eredete, és így tervezhetõlett atovábbiakbanvárhatóvízhozam és annakidõbeliváltozása.aszivattyúállásokelõrevonulása július 25-én délelõtt elérte az átfedõ kaparót, és az éjjeles mûszakra már afõvágati keresztezõdésben üzemeltek aszivattyúk. Adélutános mûszakharmadban a B5 jelû szivattyútaszárnyon alégvágat felõl afõvágati keresztezõdés irányába vándoroltatva, süllyesztettük a szárnyonavízszintet.afrontszárnyjúlius26-ánreggelre biztonságosanátjárhatóvá vált.július 28-án reggelre avízmentesítésilétesítményekteljesenkiépültek,állandósultak, adélutános mûszakharmadban afejtés lehetõvévált,ésmegindultatermelõtevékenység.avízbeáramlás következtében abányából kiemelt összes bányavíz mennyiségének idõbeli változását az 5. ábrán mutatjukbe. 3. ábra: Fõvágatikeresztezõdésavízbetörésután(2006.07.24.) alégvágat felõl avíznyomó vezetéket aszárnyi 26-os egységigmeghosszabbítottuk.azújvezetékekreafõvágati átfedõ kaparónál és aszárnyi 25. egységnél újabb 1 1 db B5 jelû szivattyút csatlakoztattunk. Avízszint ennek ellenére tovább emelkedett, a fõvágati keresztezõdésbenmindössze0,6m-eslégrésthagyva. Avízszint stagnálása mellett július 23-án délután a szárnyib6jelûszivattyúmeghibásodott.cseréjeközben afakadó víz afõvágatban lévõ lokális mélypontot elkezdtefeltölteni. Az elzáródás veszélye miatt éjszakaa 4. ábra: 632/Ffejtésvízbetörésvízelemzésidiagramja 5. ábra: Fõvízmentesítõteleprõlkiemeltbányavízmennyisége (m 3 /nap) Avízkémiai paraméterekrõl általában Afelszínalattivizekösszetételehelyilegésazidõben isváltozhat,ígyazösszetételleírásaatermészetesalapállapot megismerése céljából alapvetõ fontosságú. Egy adott kõzetkörnyezetben elõforduló víz esetében sohasem beszélhetünk kémiai tisztaságú vízrõl, hanem olyan közegrõl, ami atermészetben elõfordul. Afelszín alatti vizekben számos szerves és szervetlen szilárd,folyékony vagygázállapotúanyaglehetoldva.azonoldottszervetleneredetûanyagokatsoroljákafõbbalkotókközé,melyekkoncentrációjaáltalábanmeghaladjaaz5mg/lértéket(na +,K +,Ca 2+,Mg 2+,Si 2+,Cl,SO 4 2,HCO 3 ).Alegfõbbalkotókközénemtartozóvegyületekkoncentrációja általában 0,01-10 mg/l közötti (B, F,Fe, Sr, K, NO 3, CO 3 2,NH 4 + ).Számoselem(Al,As,Cu,Ag,Pb,Mo,Ni, Zn,Ustb.)ésazokvegyületeipedigcsaknyomnyimeny- Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,5. szám 9
nyiségben, tehát kisebb mint 0,1 mg/l koncentrációban találhatók meg avizekben. Afontosabb oldott gázok közé tartoznak az oxigén, szén-dioxid, kén-hidrogén és metán, de ezeknek agázoknak akoncentrációja erõsen függ azok maximális oldhatóságától. A vizek alapállapotának felvételekor nem szükséges minden elképzelhetõ oldott alkotó meghatározása. Az általános vízkémiaivizsgálatoksoránatipikusfõbbkomponensek ésnéhánykiegészítõjellemzõméréseszokásos.[2] Az általános vízkémiai vizsgálatokkal azonosításra kerülközelazösszesoldottanyagtartalom.aszennyezetlenvizekbenaz általános vízkémiaivizsgálatokkal ki nem mutatott ionok és szerves alkotók általában elhanyagolhatóhányadotképviselnek.azalapállapotfelvétel minõségi ellenõrzésére létezik egy egyszerû módszer,melyneksoránösszehasonlítjukakationokésanionokmilliequivalens(meq)koncentrációját.mivelavíz kifelé semleges töltésû, akation és anion meq/l koncentráció aránya ideális esetben egyenlõ kell legyen 1- gyel.agyakorlatitapasztalatokaztmutatják,hogyettõl pozitívésnegatíviránybankismértékûeltérésekmutatkozhatnak. Általánosan megállapítható, hogy a kation-anion arány1±0,05értékemég elfogadható.azelfogadhatónál nagyobb mértékû eltérés okai lehetnek agyorsan változó koncentrációjú vegyületek, aminták tartósítása és tárolása során bekövetkezõ hibák, alaboratóriumi mérés hibái, vagy gyakran olyan vegyületek nagy koncentrációban való elõfordulása, melyek egyébként ritkák, vagy nem jellemzõ alkotói avizsgált víznek, tehát szennyezõanyagkéntvannakavízben. Avízkémiai paraméterek grafikus megjelenítése Az általános vízkémiai vizsgálatok eredményeinek megjelenítésére, értékelésére számos grafikus eljárás fejlõdött ki. Ilyenek többek között az oszlopdiagram, Stiff-diagram,akördiagram, aradiális-ésapiper-diagram. Mindegyikmegjelenítésiformameq/l,vagy%meq/l formát igényel. Az oszlop-, radiális-, Stiff- és kördiagram elkészítése nem bonyolult, szemben apiper-diagrammal, amely három önálló diagramból áll. APiperdiagramban akation és anion háromszögben elfoglalt hely jelöli ki arombuszban betöltendõ helyet, ahol a vizsgált komponens koncentrációjának abszolútértékét gyakran apont nagyságával szemléltetik. Avízkémiai paraméterektérbelieloszlásánakszemléltetéséregyakran használják az egyszerû diagramok (Stiff-, kördiagram) geológiai szelvények mentén történõ elhelyezésénekmódszerét,de(szisztematikusanváltozóparaméterekesetében)elterjedtazizovonalasábrázolásis. Aradiális (vagy sugár) diagramok az adatsoroknak egyközépponthozill.egymáshozviszonyítottváltozásait vagygyakoriságátszemléltetik.mindenegyesparaméter sajátértéktengellyel rendelkezik, amelyekaközéppontbólsugáriránybanágaznakki.azazonosadatsorhoztartozó adatjelölõket vonalak kötik össze. Avízelemzési radiális diagramok egyéni mintákrarajzolhatók meg.a kiválasztott kationok és anionok koncentrációi alapján több minta grafikus összehasonlítására alkalmazhatók. Aradiális diagramok alakjai alapján gyorsan megállapítható és jól szemléltethetõ, hogy melyek azok a vízminták,amelyeknekazonosazösszetétele.[2,3] Atatabányai,ill.oroszlányiszénmedencebányavizeinekvizsgálatáraa 80-asévekbenkezdtékelalkalmazni elõszöraradiálisdiagramokmódszeréveltörténõgrafikusábrázolást.akétszénelõfordulásatelepesösszletet kísérõ kõzeteinek minõségében és hidrogeológiai jellemzõiben is eltért, így abányavizek minõségi elemzéseibõl adódó diagramokésabelõlüklevonhatógenetikai következtetések (tárolókõzetek kora) közt sem adódtak hasonlóságok. Ennek ellenére akét szomszédvár geológusai az egységes kiértékelési rendszer alkalmazására és az összehasonlíthatóságra való törekvésmiatt,akorábbitatabányaigyakorlatotátvéve,aradiálisábrázolásnál egységesennyolcparaméterttüntettekfel.ígyazoldottszervetlen eredetûfõbb alkotókon kívül(kationokésanionok:na + ésk +,Ca 2+,Mg 2+,Cl, SO 4 2,HCO 3 )azösszeskeménységetésalúgosságotis bevontákazértékelésbe. Vízvizsgálati eredmények és kiértékelésük Amunkahelyeken megjelenõ bányavizek genetikai besorolásának igénye nem öncélú, eredetük ismerete elengedhetetlenül fontos avédekezés módjának meghatározásakor.akülönbözõkorúésminõségûkõzetekben tárolt felszín alatti vizek atárolókõzetek kõzettani különbözõsége avíz és akõzetközött végbemenõoldási-kiválási folyamatok következtében kémiai paramétereikbeneltérnekegymástól.amárkushegyi-kõhalmi bányavízvizsgálatok gyakorlati tapasztalatai azt igazolták,hogyegygyorsanésegyszerûenelvégezhetõvizsgálat nyomán, már avízkémiai alapparaméterek alapjánislehetkövetkeztetniavizekgenetikaieredetére. A632/F fejtésnél bekövetkezett vízbeáramlás fakadóvizébõl afejtésszárnyról ésafõvágatból július 23-án vízmintákatvettünk,melyekteljeselemzésejúlius24-én készültel.[4]azelemzésiadatsorbólelkészítettükavízminták radiális diagramját és ez alapján megállapítottuk,hogyavízbetörésvizeeocénfekühomoklencsében tárolt víz (4. ábra). Afakadó víz genetikai eredetének ismeretébenmárkövetkeztetnilehetettatovábbiakban várhatóvízhozamokra,éstervezhetõvéváltaszükséges vízemelési kapacitás. Afekürétegvíz beáramlásoknál gyakoriajelentõs hordalékhozam és általában agázkiáramlás is, mely tárgyalt vízbeáramlásnál elmaradt, és így az elsõ értékeléseknél felmerült,hogy avíz nem lehet-emáseredetû. Általában egy vagy két komponens koncentrációjánakvizsgálataiseléglehetafakadóvizekgenetikaieredeténekmeghatározásához.olyankomponensekesetébenigazez,aholazegyestípusokhozrendelhetõértéktartományokjelentõsenelhatárolhatók.példáulamárkushegyi Bányaüzem egyes különálló bányamezõiben fakadó feküoldali eocén homoklencsébõl származó vizek Cl -ion tartalom vizsgálati eredményeit láthatjuk 10 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,5. szám
6.ábra: BányavizekCl tartalmabányamezõnkéntésa tárolókõzetekkoraszerint együttakrétarétegvízvizsgálatokkala6.ábrán egyoszlopdiagramsorsegítségével.atendenciahasonlójellegûatöbbiáltalánosanvizsgáltvízkémiaiparaméterreis, deaminimumésmaximumértékekáltalfelöleltértéktartományok átfedése miatt avíztípusok nem különülnekel.acl -ion tartalomra megrajzolt diagramból kitûnik, hogy ennek aparaméternek az elemzési értékei alapjánjólelkülöníthetõekazeocénfekübõlill.akréta korú kõzetkörnyezetbõl származó rétegvizek, de vannak olyan (korábban egyszerûen eocén feküvíznek minõsített)vízminták,melyekjelentõseneltérhetnekaz egyik vagy másik esetben mutatkozó átlagtól. Ezek, az oszlopdiagramok alapján, látszatraátmenetetképviselnekazeocénésakrétarétegvizekközött. Aradiálisdiagramokösszevetésealapjánmerültfel, hogyezekaz ún. átmenetimintákhasonlóságotmutatnak akréta rétegvizekkel. Ezért elkészítettük egy átlagoseocénfeküvízésátlagoskrétarétegvízkeverékének diagramját, melyet a7. ábrán mutatunk be akiinduló adatokkal együtt. Az elméletileg kevert víz radiális diagramja nagyon jó egyezést mutat az oszlopdiagramoknál átmenetinek tekintett minták diagramjával (8. ábra). Korábbiakban arétegsor földtani felépítésének ismeretében biztonsággal kimondtuk, hogy az eocén és kréta feküvizek között nincs hidraulikai kapcsolat.azújabbvizsgálatokalapján avízminõségésa tárolókõzetek korának összefüggéseit vizsgálva fel 7. bábra: Eocénfeküoldalirétegvíz(átlagos) 7. cábra: Elméleti kevertvíz(krétarétegvíz+eocén feküoldalirétegvíz) kell tételeznünk a feküvizek keveredésének lehetõségét. Abányavízbetöréskorbeáramlóvízegyértelmûgenetikai eredetének meghatározásához az összes paraméteregyidejûgrafikusábrázolásaadhatjóeredményt. Ennekazelvárásnakaradiálisdiagramokmegfelelnek, és aszámítástechnika mai szintjén könnyen elkészíthetõk. Az egyes vízminták grafikusan megjelenített radiális diagramjai pedig már gyorsan besorolhatók az egyesgenetikaicsoportokba. 7.aábra: Eocénfeküoldalirétegvíz(átlagos) 8. ábra: Márkushegy,Kõhalom62.sz.vágat+2082m (2003.10.29.) Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,5. szám 11
AMárkushegyi Bányaüzem az eocén feküvizek beáramlásánakkezelésére korszerû vízvédelmi gyakorlattaléstapasztalattalrendelkezik.azeddigivízbeáramlásokhozamaimindenesetbenagyorsanleürülõhomoklencsékmeglététigazolták.a kevert vizekmegjelenése kapcsán, különösen azokban abányatérségekben, aholatektonikaielmozdulásokrévénazeocénhomoklencsékbenésakrétarequiéniásmészkõrepedezettzónájában tárolt vizek utat találhatnak egymáshoz, avízvédelemiintézkedésekalapadatáulszolgálavízminõségiparaméterekértékeibõl adódógenetikai, atárolókõzetkoráravonatkozóinformáció. IRODALOM [1] A Márkushegyi Bányaüzem Márkushegy I.-Kõhalom mezõk vízveszélyességi vizsgálata, (Miskolci Egyetem, BányászatiésGeodéziaiTanszékMiskolc 2004) [2] Vízminõségi kárelhárítás kézikönyve (Szerk.: Katona E.) Budapest(1984) [3] Inczédy János: A kémiai analízis alapvetõ módszerei. Veszprém(1972) [4]Vízminõségvizsgálatijegyzõkönyvek BARICZÁNÉ SZABÓ SZILVIA a miskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem Bányamérnöki Karán 1988-ban geológusmérnökkéntszerzettdiplomát.azegyetembefejezéseutánazoroszlányiszénbányákmárkushegyiaknaüzemnél üzemigeológuskéntdolgozott.1991-tõlaminõségellenõrzésiosztályrakerült,majd1996-tólabányászatiigazgatóságon ásványvagyon-ésvízgazdálkodásifeladatokatlátottel.1990-92közöttazeltettk-ánposztgraduálisgeomatematikai képzésben vett részt. 2001-ben aveszprémi Egyetemen környezetvédelmi szakmérnöki diplomát szerzett. Jelenleg fõ tevékenységi területe akülszíni kutatás, az ásványvagyon-gazdálkodás és abányászattal kapcsolatos környezetvédelmi feladatok irányítása. Földtani- és környezetvédelmi szakértõként számos hazai bányászati feladat megoldásában mûködött közre. 1988-tól tagja az OMBKE-nek, 1999-tõl amagyar Mérnöki Kamarának, tagja amegyei minõsítõ bizottságnak,ill.aszilárdásványbányászatitagozatelnökségének. NÉMETH LÁSZLÓ 1987-ben bányamérnök diplomát, 1992-ben környezetvédelmi szakmérnök diplomát, 1997-ben közgazdász diplomát szerzett. 1987-tõl atatabányai Bányák Vállalatnál, illetve jogutódainál dolgozott anagyegyházi, Zsigmond (Vértessomló), Mányi Bányaüzemeknél beosztott mérnökként, majd mûszaki csoportvezetõ és robbantásvezetõként, illetve mûvelettervezési csoportvezetõként. 2002-tõl avértmárkushegyi Bányaüzem tervezési és fejlesztésifõmérnöke.jelenlegamagyarmérnök KamaraSzilárdásványBányászatiTagozatánakelnöke. Könyv- és folyóiratszemle Bányász emlékhelyek 2006. májusában jelent meg abányász Kultúráért Alapítványkiadásában dr.horn János szerkesztésében a Bányász emlékhelyek c. 88oldalaskönyv. Magyarországonközelezer ásványinyersanyagkutatással, -termeléssel (döntõen szénbányászattal kapcsolatos) emlékhely, emléktábla, múzeum, szobor, utcanév található. Önkényesen kiválasztott nyolc megye felmérését, bemutatását és egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza ekönyv, amely a késõbbiekben természetesen az észrevételek, javaslatok figyelembevétele után kiindulóalapja lehet egy Magyarország bányász emlékhelyei c.könyvnek. Aszerkesztõ abevezetõ gondolatokban rövid áttekintést adabányászatmúltjárólakárpát-medencében ésmagyarországonmajdamagyargeológiaiszolgálatáltalmindenévben kiadottmagyarországásványinyersanyagvagyonac.könyvbõl közli hazánk legfrissebb ismert ásványvagyonának összefoglalóadatait. Ezt követõen rövid áttekintés olvasható akönyvben szereplõnyolcmegyebányászatimúltjárólcímereéstérképvázlat feltüntetésével, majd az adott megye pár városának és községénekcímere,bányászatibemutatásaésazemlékhelyekfényképei,valamintazokmegnevezéseszerepel.akönyvbefejezõ részében három megye emlékhelyei szerepelnek, bár vélhetõenatovábbikutatásokeredményeialapjánújabbakatismeg fogunkismerni. Mindencímer,térképésemlékhelyképeszíneskivitelben látható,akönyvcd-lemezeniselkészült. Szerkesztõség Kõolaj- és földgáztermelés axxi. században A BKL Kõolaj és Földgáz 2006. 3. számában dr.pápay József okl.olajmérnök,azmtarendestagja akõolaj- és földgáztermelés axxi. században címmel tanulmányt jelentetett meg (amely mint elõadás elhangzott a Bányászat: múlt és jövõ címmel az MTA-Központi Bányászati Múzeum rendezésében 2005. május 11-én tartott szakmai konferencián és 2006. január 31-én az MTAFöldtudományi Osztály ülésén), amelyben aszerzõ az emberiség jelenlegi energiafelhasználásának60%-átbiztosítószénhidrogénkészletekmeghatározhatóságát és akészletek hozzáférhetõségének dinamikáját tárgyalja. Atanulmányfoglalkozikakonvencionálisankitermelhetõ kõolaj- és földgázkészletek mennyiségének meghatározhatóságával,valamintanemkonvencionáliskészletek(olajhomok, olajpala, kis áteresztõképességû kõzetek, elfekvõ gázkészletek,gázhidrátokstb.)energiaellátásbanvárhatószerepével. Aszerzõ elõrejelzi az egész világra vonatkozó kõolajés földgázkitermelés várható ütemét, majd bemutatja az igazolt szénhidrogénkészletek eloszlását, és ennek alapján magyarázzaakülönféleországok,szervezetekenergiastratégiáját (USA, OPEC, Oroszország, Kína, EU és végül Magyarország). Ahazai energiastratégiát jellemzõ ad hoc jelleget fel kell váltsa amindenkori kormányok országérdekeit védõ, átgondolt,hosszútávúenergiapolitikája,amelyenergiapolitikaesetlegnemmindenbenegyezikamultinacionálisvállalatokérdekeivel. Dr.Csaba József 12 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,5. szám
Rétegkarsztból kapott vízbeáramlás elzárási munkái Márkushegyen VICSAI JÁNOS okl. bányamérnök, okl. gépészmérnök, aknavezetõ fõmérnök, ÖVEGES ISTVÁN okl. geológus-mérnök, fõgeológus (VÉRT) AMárkushegyi Bányaüzemben karsztvíz-betörés eddig még nem történt. AKõhalmi-bányamezõ termelésbe vonását követõen amûveletekkel ahatárvetõ közelébe kerültünk. A 2005 júliusában jelentkezõ vízbeáramlást egy kutatóvágat és akb. 50 m-es felvetõ közöttivédõréteg átszakadása okozta. Acikkben egy bányabeli vízelzárási lehetõséget mutatunk be, melynek során akréta mészkõbõl származó karsztvíz utánpótlódásának elfojtását az MC Injekt 2700 UW típusú injektáló anyaggal terveztük megoldani. Afeküoldali víztározók hidrogeológiai viszonyai A triász fõkarsztvíztároló képzõdmény, a triász dachsteinimészkõ,adunántúliközéphegységfõkarsztvíz-rendszerénekszervesrésze.utánpótlódásátafelszíni kibúvásain keresztül beszivárgó csapadékból nyeri. A fõkarsztvíztároló nyomását a medencében mélyült észlelõkutakadataibólismerjük.afeküoldalivédettség számításánál105mbf.fõkarsztvízszinttelszámolunk,a dachsteini mészkõ becsült vízszállító képessége 1 10-3 m 2 /sec. Akréta rétegkarsztvíztárolót arequieniás mészkõ 20-30mvastagösszleteadja.Arequieniásmészkõanagyobb vetõk mentén tektonikailag zárt, hidraulikailag önálló blokkokat alkot. Abennük levõ rétegkarsztvíz ígyutánpótlódásnélküli,ill.csakkismértékûutánpótlódássalrendelkezik.anyugalminyomásáraváltozóértékek jelennek meg akülönbözõ fúrási pontokon, amelyek akülönbözõ tektonikai táblák önálló hidrogeológiairendszerébõl adódnak. Amértnyugalmivízszintek alapjánarétegkarsztnemkommunikálatõleátlagosan 200 m-rel mélyebben fekvõ fõkarsztvíztárolóval. Vízszállító képessége afõkarsztvíztárolóénál kisebb, akutatásiadatokalapján2-5 10-5 m 2 /sec-rebecsülhetõ. Avékony,egymástólelkülönült,eocénfekübenlevõ homok, aleuritos homoklencsék hidrogeológiailag jelentéktelenek.megemlítésükaszéntelepekhezvalóközelségükmiatttörténik.afekühomokokpermeabilitási tényezõinagyonalacsonyak,10-5 -10-7 m 2 /sectartománybaesnek(1.ábra). Aterületen avastag védõrétegek következtében a fõkarsztvíztárolóval szembeni védettség jó, az egész területen3m/barfölöttvan. Akrétarétegkarszttalszembenivédettség,avédõrétegÉNY-iiránybatörténõcsökkenésekövetkeztébena területnagyrészén3m/baralácsökken. Elõzmények A642/F fejtés elõkészítését követõen kezdõdött a 642/7sz.kutatóvágat kihajtásaaszomszédos641/fter- 1. ábra: Azoroszlányimedencejellemzõföldtanimetszete Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,5. szám 13
vezett fejtés földtani viszonyainak pontosítására, elsõsorbanafejtésiterületetlezáróh~50m-esvetõhelyének meghatározására. Avágathajtás folyamatos elõfúrásvédelmemelletthaladt, dekételõfúrásközött3mremegközelítettükavetõt,amelyavártnálközelebbjelentkezett(2.ábra). alapján évekig tartó vízbeáramlásra kell felkészülni, amely hozama az évek során folyamatosan csökken ~ 500l/min-re(3.ábra). Avágatavetõtõl Ny-ralevõ hidraulikaiblokk vízét csapolja (4. ábra sraffozott terület), amelyben atárolt vízvalószínûsíthetõmennyisége8-9millióm 3.1m 3 /min hozammal kalkulálva avíztároló rétegkarszt leürülése 10-20 évet is igénybe vehet, ami egyezik arégi bányaüzemekben tapasztaltakkal. Ezért döntés született a víznekamellettemûvelt642/ffejtésbefejezésétkövetõ elzárására. 2. ábra: Avetõhelyénekeltéréseavárttól Azeseményeksora: Vágathajtás vízvédelmi elõfúrás védelme mellett. Vágathajtásbefejezése2005.07. 04. Kutatásmegkezdése2005. 07.05. Vájvégenvízmegjelenése2005.07.08.22h-kor.100-150l/min,hordaléknincs, metánnincs. Vízvizsgálat három idõpontban: 2005. 07. 09., 2005. 07.12., 2005. 07. 18. Aminõség alapján feltételezhetõakrétarétegkarszteredet. Vízhozam~500l/min2005.07.14. Vízhozam~800-1000l/min2005.07.27. Avízhozam1000-1200l/min-benállandósul. Azelvégzettkutatásokmegerõsítettékavízminõség vizsgálatieredményekalapjánfeltételezett krétarétegkarsztvíz eredetet. Ígyarégi(Iker-aknai)tapasztalatok 3. ábra: Szelvénya642/7.sz.vágatonkeresztül 4. ábra: Avíztárolóblokk Vízkezelési-vízelzárási elõkészületi munkák Elsõlépcsõbenmegtörténtavágatbanabiztonságos (megfelelõ tartalékkal rendelkezõ) vízelvezetési rendszer kiépítése amezõbeli fõvízmentesítõ telepig. Ezt követõen avízbeáramlás helyétõl (vájvég) 20 m-re hazafelé egy 6mvastagságú átjárható vízgátat építettünk akésõbbivízelzáráshoz. A642/Ffejtésbiztonságosmûvelése,ill.lemûvelhetõségeérdekébenekutatóvágatnakmásikkijáratotkellettteremteni,ígykihajtásrakerülta641/1sz.vágat,ami egyben a641/f fejtés-elõkészítõ vágata. Avágat kihajtásátkövetõenavízelvezetõ-rendszerátépítésrekerült, aszintviszonyok lehetõvé tették avíz gravitációs elvezetését. 2006 májusában felvettük akapcsolatot aszivárgó vizekelzárásárahasznált,heitaninjektálóanyagotforgalmazó MC Bauchermieszakembereivel.Az egyeztetéseksoránkialakultazelzáráslehetségesmegoldása:a vetõlaprakétberagasztottvezércsövön keresztül injektáló fúrólyukat mélyítünk avágat-talpon, avízfakadási helyetszabályozhatóátereszûgáttalzárjukle.azinjektáló anyagot benyomva avízfolyásba, az habosodva elzárjaavízútját. Már az injektáló lyukak mélyítése során találkoztunkaszéntelepfeküjétadókisszilárdságúagyagproblémájával.alyukakattöbbbéléscsövönkeresztül,akõzetkörnyezettöbbszörösinjektálásávaltudtukkivitelezni.folyamatosanrepedezettatalpafeküagyagállandó 14 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,5. szám
Avízelzárássikertelenségénekfõokaazvolt,hogya kétinjektáló lyukközül egyiksem kommunikáltaközvetlenvízfolyással,ezértazinjektálóanyagotnemsike- rültbejuttatniavízáramba.az 1-es lyuk kis szilárdságú, ezért repedésekre hajlamos eocén feküben lett kialakítva, csak szivárgó vizekkel találkozott. A2-eslyukazeocénfekünkeresztül elérte avetõ mögötti kréta víztárolót, de az itt megjelenõ víz valószínûleg csak hosszú szivárgási úton találkozhat az elzárni kívánt vízfolyással. Ezért történhetett, hogy injektáláskor aszivattyú nyomása pillanatok alatt 40 bar-ra szökött fel és egy rövid ideig tartó nyomástartás után bekellettfejezzükamûveletet. Alyuk megtelt,akréta karsztban nem lehetett tovább nyomniavízelzáróanyagot. 5. ábra: Avízkizárásikísérletlétesítményei A tapasztalatok alapján újra átgondolásra kerültek alehetséges és célravezetõ megoldások. Ez alapján kibontjuk a homlokot, s a csõtisztításban használt, átalakított csõgörény segítségével a vízáramlási úton próbálunk meg injektáló csöveket lejuttatni a víztározó környezetébe. Ezzel párhuzamosanegyvízzáró gátépül avájvég közelében, és az ezen átvezetett injektáló csöveken keresztül kíséreljükmegismételtenavízelzárását. Akutatóvágattaltörténõvízfakasztás2005.július8- án történt. Az eltelt idõ alatt aq v =1000-1200 l/min hozamúkrétakarsztvízbõlkb.800.000m 3 -temeltünkki. Azelsõvízelzárásikísérletnemvoltsikeres,azújabbkísérletterveitazMCBauckermieszakembereivelközösen elkészítettük, és ahelyszíni elõkészületeket megkezdtük. Azújabbvízkizárásikísérleteredményeirõl,illetvea végleges megoldásról egy újabb cikkben kívánunk beszámolni. mozgásából kifolyólag, és az injektálások is csak átmenetileg zárták el akõzet repedéseit. Az egyik lyukat a víztározómészkõigmélyítettükle,amásikmegálltavetõlapközelében(5.ábra). Azelõkészületekután2006augusztusbankerültsor akísérletre. Elsõ lépésben avetõlap közeléig mélyült lyukonkeresztülafekükõzetszilárdítását,repedéseinek elzárásátcéloztukmeg.eztöbbszöriinjektálással80%- os eredményt hozott. Második lépésben avíztározóba bejuttatott injektáló anyaggal terveztük avíz elzárását. Ez alépés sikertelen volt, csak afúrás környezetébe tudtunkkismennyiségûanyagotbejuttatni,amivelcsak afúrástsikerültelzárni. Tapasztalatok, további tervek VICSAI JÁNOS gépészmérnöki diplomáját 1982-ben, bányamérnöki diplomáját 1987-ben szerezte anehézipari Mûszaki Egyetemen. Közben 1982-tõl az Oroszlányi Szénbányák szerkesztési csoportvezetõje volt. 1987-tõl dolgozik Márkushegyenüzemvitelimérnökként,bányamesterként,majd1989-tõlkörletvezetõfõmérnökként.1999-tõlazüzemaknavezetõfõmérnöke. ÖVEGESISTVÁN 1983-banszerzettgeológusmérnökidiplomátamiskolciNMEBányamérnökiKarán.AzOroszlányi Szénbányák Márkushegyi Bányaüzemében kezdte pályafutását geológusként, majd 1984-tõl csoportvezetõként irányítottaabányaföldtanimunkát. 1991-ben amárkushegyifeladatokmellettvállalatifõgeológusimegbízatástkapott. 1998- tól tervezési fõmérnök helyettesi kinevezéssel dolgozik amárkushegyi Bányaüzem tervezési részlegén, ageológiai csoportközvetlenirányításamellett. 2007-re elkészülhet hazánk elsõ geotermikus erõmûve AMOLRt.2007-bentervezi,hogyátadjaazelsõ,2-5MW teljesítményûhazaigeotermikuserõmûvet.azalamegyében található Iklódbördöcén amegvalósuló beruházás, ami a120 Celsius fokos vízbõl termel energiát, elsõ megvalósult lépése lehet annak ahat geotermikus erõmûnek, amit fel lehetne építeni2010-ig. Ma és Holnap (A fejlesztések lapja) 2005. V.évfolyam 9-10. szám(p.:52) Dr.HornJános Átadták Gödöllõn Magyarország legnagyobb naperõmûvét 2005. november 8-án Gödöllõn átadták az ország legnagyobb naperõmûvét. Az EU támogatásával készült 150 m 2 felületû, 10 kw teljesítményû erõmû az egyetemi kollégium áramköltségét csökkenti. Ajelenlegi áramdíjak mellett egy ilyenberendezés15 évalatttérülmeg. www.zoldtech.hu Dr.Horn János Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,5. szám 15
EL-600 típusú fronti jövesztõgépek Márkushegyen RÁCZ MÁTYÁS okl. gépészmérnök, technikai fõmérnök (VÉRTMárkushegyi Bányüzem) Amárkushegyi telepek tektonizáltsága miatt korábban láncos vontatású fronti jövesztõgépeket alkalmaztak az üzemben. Ez avontatási típus viszont ahajtásrendszerre olyan terhelési csúcsokatad át,amik miattakárhetenteszükségvoltazok cseréjére.abonyolultabbfogasléces vontatású gépekkel korábban végzett eredménytelen kísérletek után az EL-600 gép alkalmazása sikerre vezetett. Bevezetés AMárkushegyi Bányaüzemben 1981-ben indult a frontitermelésaz I.(felsõ)telepben.Aszéleshomlokú fejtési szárnyakon lengyel fejtési berendezéseket alkalmaztak. Az elsõ fejtések Glinik 08/22 típusú biztosító berendezéssel, a lánccal vontatott FAMUR KWB 3RDUN marótárcsás jövesztõgéppel és Rybnik 73-as láncos vonszolóval indultak, majd a 3RDUW és a 3RNSmarógépek,valamintaRybnik80-asláncosvonszolókismegjelentekafronthomlokon. Avonóláncismerthátrányainak kiküszöböléséreaz Oroszlányi Szénbányák 1982-ben a német Eickhoff cégtõl 1-1 db EDW 200/170L és EDW 200/340L típusú fogasléces gépet vásárolt Márkushegyre, amelyek 1982-1984 között üzemeltek. Ittnem részletezettokokmiatt egépek1985-beneladásrakerültek. Az alsó telep fejtése 1989-ben indult az ugyancsak lengyelfazosgyárnemlemniszkátás,hanematradicionális magyar köríves pajzshoz hasonló pajzsával és az akkor még szovjet gyártmányú láncos vontatású 1GS- 68-asjövesztõgéppel,valamint Rybnik80-asláncosvonszolóval.Ezzelazösszeállítássalakettestelepet2002-ig sikeresenlefejtettük. Szûkös pénzügyi lehetõségeink ellenére 1999-ben árajánlatotkértünkamártovábbfejlesztett ajövesztõ karban elhelyezett meghajtású EDW150 2L gép felújítottváltozatára, deaz akkorilehetõségeinkmiattezt nemtudtukbeszerezni. AzEL-600-asjövesztõgép FazospajzzsalésGlinik típusúhomlokikaparóval 2003.július9-énkezdteelsõ frontfejtéséta622/fsz.fronton,aholatelepvastagsága 2,3-3,1mközöttváltozott.Apajzs,aláncosvonszolóés az EL-600 jövesztõgép összeépítési rajza az 1.sz.ábrán, a fronthomlokon készült fényképük az 1. sz. képen látható. Az Elektra EL-600 típusú gép üzembe állítása A német DBT vagy brit DBT-GB és a lengyel FAMUR, valamint ZABRZE termékeinek mûszaki paramétereit,bányabelialkalmasságukat,áraikatösszehasonlítva választottuk ki ajövesztõgépek következõ generációjaként adbt fogasléces vontatású EL-600 típusú gépét. A kiválasztáshoz 2002. júliusban több lengyel bányát megtekintettünk, ahol ajelzett típusok üzemeltek. Az EL-600-as gyártójanem voltismeretlen számunkra, hiszen elõdje az ANDERSON régen jelen volt ajövesztõgépeket gyártók piacán. Az ANDER- SON késõbb az ugyancsak angol és ugyancsak jónevû LONG-AIRDOX része lett, amit a DBT 2001-ben megvásárolt.referenciáiközöttkína,ausztrália,usa, Lengyelország ésfehéroroszországszerepel. 1.sz.ábra:AzEL-600marótárcsásgép afazospajzzsalbiztosítottfrontfejtésben AzEL-600-asjövesztõgépfõbbmûszakiparaméterei: Mûvelésimagasság 2,2-3,1m Agéphossza kb.11,3m(marófejtengelyekközöttitávolság) Himbakarokhossza: 2555 mm (jövesztõfej tengelyéig) Jövesztõfejekátmérõje: 1800mm Jövesztõfejekszélessége: 680mm Jövesztõfejmotoroktelj.: 2x230kW 16 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,5. szám
Beépítettösszesteljesítmény:559kW(1000V) Vontatórendszer: Eicotrac Hajtásrendszer: frekvenciaváltó Max.vontatóerõ(kb.): 500kN Max.vontatásisebesség: 15m/min Jövesztõgépvezérlés: rádióvezérlés Az új gép üzembe helyezésével elõször volt lehetõségakülszínidiszpécsernélolyankommunikációsmegjelenítésre, ahol agép lényeges jövesztési paraméterei láthatóakvoltak.ígyagépfrontonbelülihelye,sebessége,áramfelvételestb.folyamatosanellenõrizhetõvolt. Ageológiaitektonizáltság akorábbijövesztõgépeknél komolygondotokozott. A3-5 m-es vetõkharántolásacsakidõigényesfúrási-robbantásimunkákkaltörténõ besegítéssel volt lehetséges, kitéve ezzel apajzshidraulikát arobbantás okozta sérüléseknek. Több alkalommal, az ilyen nagyságú vetõk esetén afejtés továbbvitelearendkívülidõ-ésköltségigényesújfrontkihajtásával és aberendezések átszerelésével volt megoldható.azel-600-asgépgyáriparamétereimegengedik a25 MPa-nál nem nagyobb egyirányú nyomószilárdságú meddõkõzet tartós jövesztését, ha az afejtési szelvény 50%-át nem éri el. Ezt alehetõséget használtukkiaharmadikkéntátszerelt631/fazonosságiszámú fronton, ahol afejtés területét egy közel 7,0 m-es vetõ harántolta.ajövesztõgép jól oldottameg feladatát,hiszennagyobbüzemzavar nélkül haladtátavetõn,sikeresenlefejtveabetervezettterületet. A622/Ffejtésenajövesztõgépüzemeltetésekezdetben nem volt problémamentes. Afejtésre történõ beszereléselõttigenkomolyanvettükavillamosésgépész szakemberek képzését agépkönyvi, alengyelországi és agép külszíni összeszerelésébõl adódó ismeretszerzés alapján. Agyári szerelõ profi módon segítette abetanítást. Csak ezután kezdõdött meg ajövesztõgép beszerelése. Afejtés 2003. július 10-ére került üzemkész állapotba,indulhatottatermelés.néhányhételteltével, miután úgy gondoltuk, hogy már eléggé ismerjük agépet,agyáriszerelõelutazott. Amegszerzett ismeretek azonban kevésnek bizonyultak.szeptember19-tõlvillamosszakembereinkszámára érthetetlen, megoldhatatlan üzemzavarokkal szembesültünk agép elektronikus vezérlésében és az adatátvitelben (gépiparaméterek kezelése),valaminta külszíni kommunikációban. Sorra cseréltük arádióvevõtésaszámítógépvezérlésétvégzõpc2-t,deakülönbözõ hibajelek (túlmelegedés, olajszint) agép bemelegedésévelújramegjelentekannakellenére,hogyatényleges hibamanuális ellenõrzéssel kizárható volt. Agép üzemeléseellehetetlenült. Sürgõs kérésünkre agyár villamos szerviz fõnöke szeptember 29-én megérkezett,majd október 3-án Belorussziából egy szerelõ is. Hosszú vallatások, elemzések alapján kiderült, hogy: a hiba valódi okaként a PC2,azoptocsatolómodeméslegalábbegyrelétúlmelegedése jelölhetõ meg. (jegyzõkönyv Márkushegy DBT 2003. 10. 09.) Ejegyzõkönyvben többek között szerepeltekatovábbiakis: adbt-nekatörténtekelemzéseutánkikellegészítenieagépkönyvdiagnosztikaifejezeteit(ahibameghatározása,rögzítéseésminõsítése) az üzemeltetõ rendelkezésére kell bocsátani a szükségesdiagnosztikaiberendezéseketésszoftvereket, kiemelten apc2 (PLC) vizsgálatához szükséges szoftvert. APC2-es hûtését egy újonnan beszerelt ventilátor javította, arádióvevõ és apc2 összehangolt többszöri cseréjével pedig október 8-án az üzemvitel újra stabilizálódott. Tanulság, hogy avezérlési és kommunikációs rendszer mindeneleménekaspecifikációszerintikifogástalan és összehangoltmûködésének eléréséig ahibajelek kiiktatását, alacsonyabb szintû üzemeltetését, csak a gyártóval egyeztetve, rövid ideig, akövetkezmények ismeretében,azokmérlegelésévelszabadmegengedni. Amásodik EL-600-as jövesztõgép üzembe helyezése Miután úgy gondoltuk, hogy agépet eléggé ismerjük, abányászaink pedig megkedvelték és jól kezelik, felvetõdött egyújabbgépbeszerzésének gondolata,így 2005.szeptember2-ánahosszadalmasközbeszerzésieljárásalapjánmegrendeltüka2.sz.gépet. A berendezés Glinik 08/22/26-os pajzsbiztosítással, AzELEKTRA-600típusújövesztõgéppelmûveltfejtések Fejtés- Fejtés Fejtés Front- Szén Pala Összes Megjegyzés szám kezdés befejezés hossz(m) (kt) (kt) (kt) 622/F 2003.07.10. 2004.01.29. 180 11,4 269,6 281,0 607/F 2004.06.14. 2004.12.14. 180 44,8 328,2 373,0 Fronthosszabbítás02.17.-02.21. 631/F 2005.01.21. 2005.09.07. 180 12,8 389,2 402,0 között(107m-rõl180m-re), júniusban6-7m-esvetõn történõátfejtés 642/F 2005.07.28. 2006.06.06. 180 16,5 426,5 443,0 Fronthosszabbítás10.27.-11.02. között(108m-rõl180m-re) 632/F 2006.07.14. 181 218,0* Fronthosszabbítás10.27.-11.02. között(94m-rõl181m-re) *2006.október21-ig Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,5. szám 17
valamint keresztvázas Glinik260/724/BP1 típusú láncos vonszolóvalkerültbeszerelésre(2.sz.ábraéskép). A2. sz. gép gyakorlatilag csereszabatos akorábbi géppel, de akorábbi szárnyi láncos vonszoló bölcsõs rendszerû,mígazújgépklasszikusteknõnüzemel. Ageológiaiadottságaink folytán 2,2 m-es telepet is kellmûvelni,amitahomlokelfogónélküliglinikpajzsnál O/ 1600 mm-es marófejjel lehet elérni. Arendelésnélfeltételvolt,hogyvastagabbszéntelepeseténO/1800 mm-esfejekisfelszerelhetõklegyenek. Az újabb jövesztõgéppel az elsõ fejtés 2006. július 24-én indult a612/f azonossági számú 185 mhomlokszélességû fronton. Afejtés esorok írásakor még üzemelt, így az ott tapasztaltakról akésõbbiekben fogunk tájékoztatástközölni. Összefoglalás 2.sz.ábra:A2. sz.el-600jövesztõgépglinikpajzzsal Az eddigi tapasztalatok alapján az ELEKTRA600 típusú jövesztõgépteljes mértékben kielégítetteazokat az igényeket, amelyek abányaüzemben felmerültek: a megfelelõ fejtési magasságot, atektonikus problémák kezelését, aváltozó keménységû kõzet jövesztését, s nemutolsósorbanamegbízhatóüzemelést. RÁCZMÁTYÁS 1964-benvégzettaBudapestiMûszakiEgyetemGépészmérnökiKarán.Mindvégigazoroszlányiszénbányáknáldolgozottavágathajtásiésfejtésigépesítésésannakfejlesztéseterületén.1966-1975-igaXXIII-asbányaüzem gépészeti vezetõje, majd avállalat központjában területi fõmérnök, ill. gyártmányfejlesztési osztályvezetõ volt. 1989-tõl 1999-ig amárkushegyi Bányaüzem technikai fõmérnökeként dolgozott, de nyugdíjazása után is tovább foglalkozik a bányagépesítés korszerûsítésével. Több szabadalom társtulajdonosa, melyek közül kiemelkedik avágatkeresztezõdési pajzs-család. ABányászati Közlöny tartalmából ABányászatiKözlöny2006/2.száma(június)közli: a2005.évicxxxvii.törvénytaszabálysértésekrõlszóló1999.évilxix.törvénymódosításáról a2005.évicliv.törvénytamunkatörvénykönyvérõl szóló1992.évixxii.törvény,valamintegyébmunkaügyitárgyútörvényekmódosításáról a2005.éviclv.törvénytamunkaügyiellenõrzésrõlszóló1996.évilxxv.törvénymódosításáról a2005.éviclx. törvényt amagyar Köztársaság gyorsforgalmiközúthálózatánakközérdekûségérõl ésfejlesztésérõlszóló2003. évicxxviii.törvénymódosításáról a 2005.évi CLXXII.törvénya közbeszerzésekrõl szóló 2003.éviCXXIX.törvény módosításáról (kivonatos közlés) a2006.éviviii.törvénytakatasztrófákellenivédekezésirányításáról,szervezetérõlésaveszélyesanyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999.éviLXXIV.törvény módosításáról (kivonatosközlés) a2006.éviix. törvényta közúti közlekedésrõlszóló 1988.éviI.törvénymódosításáról (kivonatosközlés) a23/2006.(ii.3.)korm.rendeletetabányafelügyelethatáskörébetartozóegyesnyomástartóberendezések hatóságifelügyeletérõl a49/2006.(iii.10.)korm.rendeletetaföldgázellátásrólszóló2003.évixlii.törvényegyesrendelkezéseinekvégrehajtásáról szóló111/2003.(vii.29.)korm.rendeletmódosításáról (kivonatosközlés) a22/2005.(xii.21.)fmmrendeletetamunkaeszközökéshasználatukbiztonságiésegészségügyikövetelményeinekminimálisszintjérõlszóló14/2004.(iv.19.)fmmrendeletmódosításáról a28/2005.(xii.28.)fmm-eümegyüttesrendeletetamunkahelyekmunkavédelmikövetelményeinekminimálisszintjérõlszóló3/2002.(ii.8.)szcsm-eümegyüttesrendeletmódosításáról PT 18 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,5. szám