e-vidék (2004) Az elmúlt évtizedben számos önjelölt és magát elhivatottnak tartott megmentıje volt a magyar vidéknek, ezen belül is a magyar mezıgazdaságnak. Többen közülük ma is praktizálnak, hiszen a libák még mindig nem fogytak el. A megmentés terveinek és elindított akcióinak dokumentálásra felhasznált papírok kilóit (tonnáit) az FM FVM és a pártok irattárai ırzik. A libák pedig tovább döglenek. Az elkészített anyagok többségének azonban volt egy közös jellemzıje, hogy a változásokhoz szükséges döntéseket a vidéken élıkkel csak végrehajtatni akarta, meg sem próbálta ıket bevonni a döntések elıkészítésébe, vagy akár csak az elfogadásába. Az egyoldalú kinyilatkozások évtizedét éltük. A magyar vidék elszenvedte már a kertmagyarország, a spárgatermelı gazdaság, a nagygazdasági rendszer, az új típusú szövetkezesítés, a termékpálya szövetkezetek kialakításának, a farmgazdasági rendszer, a családi gazdaság elméletének gyakorlatban való kipróbálását. Eközben nem tudott megszabadulni a politika mocsarából, az élelmiszeripari és nagyüzemi agrárlobby gazdasági irányításától. A kormányzati döntéshozásban nem vált horizontális gondolkodási síkká a vidéki lakossággal összefüggı kérdések integrált kezelése, az úgynevezett vidékfejlesztés. Ennek döntı bizonyítéka a vidékfejlesztés agrárium érdekeinek alávetett kezelése a Nemzeti Fejlesztési Terv megalkotásakor és annak társadalmi vitája kapcsán. A fenti állításaim, gondolom sok jó szándéktól vezérelt embert sértenek, akik az elmúlt évtizedben önállóan, vagy csoportok részeként megpróbáltak a vidék helyzetén javítani. Terveiket, elgondolásaikat igyekeztek megosztani a döntéshozási pozícióban lévı, vagy oda készülı politikusokkal és a megszületett döntésekben viszontláthatták ötleteiket. A megvalósulás során azonban rendszerint valami külsı körülmény következtében az ötletek eltértek az eredeti tervtıl (pl. biodízel program, stb.). A következı oldalakon arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a magyar vidék problémáinak megoldásához a jó szándék, a természetes tapasztalat, a jó ötletek megléte, sıt még a szocializmusban magyar modellként kiválóan mőködı agrártermelési rendszer ismerete is kevés. A globalizálódó világban nem elég elszenvedni a világ, a gazdaság, az idıjárás változását és csakazértis a már elmúlt korszakok eszközeivel válaszolni, hanem a vidékfejlesztésben is fel kell tudni használni az új eszközöket, új tudásokat, amiket a új gazdasági rendszer kifejlesztett. Ehhez azonban a vidékfejlesztés és az agrárirányítás technikájában paradigmaváltásra van szükség. Érdekes megfigyelni, hogy az elmúlt évtized során sok ember saját életétben sikerrel hajtotta végre a létfenntartásához szükséges változásokat, az emberek közös érdekét megvalósító államigazgatás azonban sikerrel védte meg évtizedes bástyáit, tartja hőbérhez hasonló jogait, még akkor is, ha ezzel a polgárok személyes jogait sérti. Politikusaink (akár jobb, akár bal) is rendszeresen elbotlanak az államigazgatás hőbéri lehetıségeinek kihasználásában, és szerzett jogként kezelik. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mivel bizonyítom állításaimat. Az elmúlt évek során az agrárinformatika és a változás-menedzsment tanácsadás gyakorlati alkalmazása területén szereztem tapasztalatokat. Mindkét terület fiatalnak tekinthetı, a
globalizáció, a multinacionális cégkultúra termékei. Vagyis a vidéket és az agráriumot körülvevı gazdasági környezetben létrejött interdiszciplinális tudás. A demokrácia lehetıségeinek gyakorlásához szükséges a nyilvánosság és a partnerség alapelveinek biztosítása. Ahhoz, hogy egy demokratikus alapokon mőködı társadalom, vagy a társadalom egy részcsoportja egy közösen megvalósítandó tervet elfogadjon és végrehajtson, a tervezés, a lebonyolítás és a folyamat közben történı visszacsatolás, illetve szükséges korrekció a nyilvánosság és a partnerség feltételeinek megteremtésével biztosítható. Másként fogalmazva a nyilvánosság és a partnerség az, ami hiányzik a feudalizmusban és a diktatúrákban. Mit jelent ez a gyakorlatban? A nyilvánosság az információhoz, adatokhoz, és a tudáshoz való hozzáférést, a partnerség pedig az együttmőködı felek közötti azonos információs szintet feltételezi. Egy multinacionális cégben felállított projektben mőködnek ezek a feltételek, hiszen drága a munkaerı, így különbözı területeken dolgozó projekt tagok idejével spórolni lehet, ha az együtt töltött idıt nem információ cserére, hanem közös munkára fordítják. A munkához szükséges információt és tudást a résztvevık rendszereken (dokumentumkezelı, tudásmenedzsment, ügyféladatbázis, vezetıi információs rendszer) keresztül szerzik be. Hogyan állunk e kérdésekben a magyar vidékfejlesztés és agrárium körében? Biztosította-e az államigazgatás a nyilvánosság és a partnerség alapfeltételeit az elmúlt évtizedben? Nem kell sarkosan fogalmaznom, ha azt mondom: nem, meg sem próbálta. Az állításomat a unió több szakembere is igazolta, hiszen a csatlakozáshoz feltételeként támasztott intézményfejlesztési és - együttmőködési feladatokat - amelyek része a nyilvánosság és partnerség intézményeinek megteremtése is az FVM késve, többször csak ultimátumszerő feltételek mellett teljesítette. Holott e feltételek a minisztérium unióba történı beilleszkedését, felkészülési munkáját is támogatták volna. Az agrár államigazgatás paradigmaváltása még elıttünk áll, vélhetıleg már csak az Unióban, a folyamatos munka közben, a lehetıségek rovására (ld. SAPARD) fog végbemenni. Tekintsük át a nyilvánosság és partnerség meglévı intézményeit és azok hatékonyságát. A hazai nagyüzemi vezetık között végzett reprezentatív felmérés szerint a gazdálkodáshoz használt információk elsıdleges forrása a Magyar Közlöny, ezt követi a személyes kapcsolat (amely nem tanácsadót jelent!), majd a napilapok. A szakmai és piaci információkat, trendeket feldolgozva is tartalmazó hetilapokat a megkérdezettek csak egyharmada használt. A felmérés egyértelmően igazolta, hogy a nyilvánosság hiányzik a hazai agrárirányítási rendszerbıl, hiszen az információ értékét a forrás személye adja, tehát személyi alapon létrejöhetnek információs monopóliumok. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az információs monopóliumok léte nemcsak a vidékfejlesztés és agrárirányítás hatékonyságát veszélyeztetik, hanem súlyosan sértik a versenysemlegesség elvét is. Különösen egy olyan ágazatban, ahol az állam jelentıs adófizetıi pénzeket költ el. Az információ beszerzésének forrása a szakirodalom szerint utal továbbá a profit származására is. Piaci viszonyok között az információgyőjtés az objektív körülményeken (pl. idıjárás, termésátlagok) túl, elsıdlegesen az ár keletkezésének helyére (pl. tızsde), és az árat alakító piaci szereplıkre irányul. Megállapíthatjuk, hogy a hazai agrárgazdaság jelenlegi profitcentruma nem a piac, hanem az államigazgatás. A farm menedzsment döntések szintjén a piacismeret, a piaci információk győjtése, feldolgozása
kialakulatlan. Véleményem szerint ennek három fı oka lehet: a farm menedzsment és a piaci ismeretek hiánya, a korrupciós piaci kapcsolatok, vagy a teljes esélytelenség. Ugyanezeket az okokat támasztja alá a piaci intézmények hiánya is. A rendszerváltást követıen próbálkozások történtek a hazai mezıgazdaság piaci intézményrendszerének kiépítésére, nagybani piacok, árverések, árutızsde, internetes b2b piac bevezetésére. Egyik sem hozott áttörést a piac alapjának tekinthetı nyilvános árképzés tekintetében. Az agrárgazdaság input és output árainak alakulását legendai homály fedi. A nyilvánosság és partnerség intézménye lehetne - az európai országok többségének gyakorlata szerint - a nem kormányzati szervekkel, gazdasági-, szakmai érdekképviseletekkel, ernyıszervezetekkel, helyi-, kistérségi civil szervezetekkel kiépített kapcsolatrendszer. A jó kapcsolat megjelenési formája a delegált feladatok és a hozzá kapcsolt mérhetı és ellenırzött finanszírozás lenne. A feladatdelegálás ténylegesen mőködı szervezetek esetében az államigazgatás számára komoly költség és erıforrás takarékoskodást is jelentene, hiszen az önkéntes tagság mentén mőködı, érdekazonosság alapján létrejövı szervezetek bizalmi kapcsolatát használhatná fel a tájékoztatás hatékonyságának növelésére. Az Unió elképzelése szerint e kapcsolatrendszert kellett volna használni a csatlakozásra való felkészülés során is. Ennek elsı lépése lenne a fent említett szervezetek támogatása a belsı, tagjaik felé irányuló információs stratégia elkészítésében és megvalósításában. A két legnagyobb agrár érdekképviselet 1 információs stratégiáját jól jellemzi az Interneten való jelenlétük, illetve annak hiánya. Bár mindkettı országos szervezet, még a megyei szervezeteikkel való kapcsolattartás céljából sem rendelkeznek a munkájukat támogató belsı, országos hálózattal. E fejlesztések hiánya, bár furcsának tőnhet, jól mérhetı a csatlakozási tárgyalások agrárgazdaságra, de különösen a vidékfejlesztésre nézve nem éppen sikeres zárásán is. A termelıkkel való kapcsolattartás kényszereszköze a falugazdász-gazdajegyzı hálózat, amely az évek folyamán eddig kétszer cserélt gazdát, most készül a harmadik tulajdonosváltás. A váltásokra jellemzı, hogy nem a feladat hatékonyságának növelése volt a cél, hanem a tulajdonos szervezet súlyának (informáltságának) növelése. A falugazdász-gazdajegyzık mind a mai napig nem rendelkeznek még csak egységes e-mail címmel sem, nem hogy a munkájukat támogató on-line adatbázisokkal, elektronikus irodával, CRM rendszerrel és infrastruktúrával. (Egy hasonló szerkezető biztosítótársaság ügynökei munkáját már a második-, harmadik generációs fejlesztésekkel támogatja.) Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy az agrártámogatások összegének 2-3%-os részébıl igen fejlett rendszerekkel lehetett volna támogatni munkájukat, ami várhatóan a támogatási összegek hasznosulásának hatékonyságát 2 is jelentısen emelte volna. A vidékfejlesztés tekintetében a helyzet összetettebb. Bár országos szinten az ernyıszervezeteknél hasonló a helyzet, helyi szinten, saját erıbıl, illetve más irányú (nem csak FVM) pályázatokból komolyabb fejlesztések is történtek. A vidékfejlesztésben tevékenykedı szervezetek nagy részének van elektronikus 1 A Mezıgazdasági Szövetkezık és Termelık Országos Szövetsége és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége 2 Az agrártámogatások monitoring rendszere ez idáig projekt definíció szintjén sem készült el, vagyis az elköltött agrártámogatások hatékonyságának mérése egyik kormányzat számára sem volt fontos. A monitoring rendszer hiánya az NFT és a NVT programozásakor kritikus volt, mert a hiányoztak az egyes intézkedések hatékonyságát mérı lehetséges indikátorok bázisértékei.
elérhetısége és - ami fontosabb - használja is a kommunikációban és a munkájában. Azonban az FVM részérıl hiányzik a törekvés ennek az elınynek kihasználására. A nyilvánosság és partnerség feltételének megítélését talán példaértékően jelzi az FVM és intézményeinek internetes jelenléte, amely mind tartalmában, mind technológiájában mintegy öt-hat éves lemaradással küszködik. Az e-közigazgatás jelenlegi átlagos szintjét az on-line ügyintézés, a munkafolyamatokra támaszkodó tartalomszolgáltatás jelenti, sıt a fejlettebb országok esetében (pl. Írország) a beadott ügyek, pályázatok on-line nyomon követését is lehetıvé teszik. Az egyes európai országok farmereinek számítógép ellátottságát, valamint Internet használatát az 1. grafikon szemléletesen mutatja be. Az Internet használathoz meg kell jegyezni, hogy itt csak a e-business-ben, vagy e-ügyintézésben résztvevı farmerek számát mérték fel. A hazai vidéki Internet penetrációt a 2. grafikon szemlélteti. Nálunk külön számítógép és Internet ellátottságot a gazdálkodók között nem mérnek, így csak a vidéki penetrációból számolhatunk, ami kb. 2-3%-ot jelent. Ez mélyen a kelet-európai átlag alatt van. Az Európai Unióban is példaértékő ír és angliai példák egyértelmően jelzik, hogy a vidékfejlesztés és az agrárium tekintetében az informatikai fejlesztés azonos prioritást élvez a beruházási és infrastruktúrafejlesztési kérdésekkel. Mindkét ország külön ágazati informatikai fejlesztési 3 és e-business stratégiával rendelkezik, amelyet az ágazati minisztérium koordinálásával a civil szervezetek bevonásával készítettek el, természetesen az informatikai szakma tanácsadóinak vezetésével. A nyilvánosság és partnerség témakörét összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a demokráciának ezen alapkövetelményeinek az államigazgatás szintjén történı megvalósítása nem csak a versenysemlegesség kiterjesztése területén hozhat komoly eredményeket, hanem hatékonyabbá teszi az államigazgatás munkáját, integrálja a helyi közösségek tudásbázisát a döntéshozók munkájába. A hazai megvalósulás esetén értékét vesztenék a tradicionális személyes kapcsolatok, jelentısen csökkenne az állami és gazdasági korrupció, kétirányúvá válna az információ kapcsolat, a személyes információ átadást felváltaná a hozzáadott értéket létrehozó közös munkavégzés lehetısége. A következı részben egy lehetséges forgatókönyvet, a demokrácia intézményrendszerének hiányából fakadó kármentési feladatokat, valamint egy stratégia alapjául szolgáló víziót szeretnék felvázolni. A feladatok feltárása elıtt, szükséges az elérendı célok pontos tisztázása. Az elérendı célok között számomra a következık szerepelnek: A vidéki települések és a kistérségek, régiók tenni akaró lakosai által létrehozott és fenntartott, a vidékfejlesztésben részt vállaló civil szervezetek partnerként való elfogadása. Számukra a tevékenységükhöz szükséges adatok, információk, kommunikációs platformok, szolgáltatások biztosítása. Az államigazgatás részérıl a településre, térségre vonatkozó feladatok (pl. tervezés, egyeztetések, stb.) delegálása. A vidékfejlesztés multi-miniszteriális, horizontális kérdésként való kezelése, amelynek célja nem az agrárgazdaság támogatása, hanem a vidéki életlehetıségek jelenlegi hátrányainak felszámolása, hosszabb távon pedig 3 Informatika jelentése ebben az esetben: infrastruktúra (hardver, szoftver, Internet kapcsolat), humánerıforrás, befogadó szervezet, tartalom.
városokba történı elvándorlás megállítása és visszafordítása, az élhetı vidék kialakítása. Az agrárpiac szereplıinek felkészítése a piaci viszonyokban történı gazdasági döntések meghozatalára, a piacon való részvétel információs és ismereti feltételek teljesítésére. A nyílt árképzéső agrár input és output piacok megteremtése. A hazai és Uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatások folyamatos hatásvizsgálata és az eredmények közzététele. A civil szervezetek partnerségi viszonyának megteremtése, a nyilvánosság és partnerség elvének alkalmazásával. A célok elérése érdekében a feladatokat célszerő kétfelé választani. Egyrészt el kell végezni a kármentési feladatokat, amelyek fıleg az Uniós csatlakozással vannak összefüggésben. Másrészt egy stratégiaalkotási folyamatot követıen el kell kezdeni a hosszabb távú cselekvéseket. A. - Kármentéssel kapcsolatos fıbb feladatok Intézményfejlesztéssel (Kifizetı Ügynökség, Kifizetı Hatóság informatikai fejlesztése) kapcsolatos feladatok Tájékoztatást, tanácsadást támogató rendszerek B. - A stratégia alapján fejlesztendı területek Farm menedzsmenthez kapcsolódó termelıi szintő informatikai rendszerek Piaci információ, e-kereskedelem Innovációt támogató rendszerek Vidékfejlesztést támogató rendszerek A. - Kármentéssel kapcsolatos fıbb feladatok Intézményfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az EU csatlakozás legnagyobb feladata az EMOGA Garancia Alapjához kapcsolódó Kifizetı Ügynökség és az Orientációs Alaphoz kapcsolódó Kifizetı Hatóság létrehozása, a szükséges informatikai feltételek, többek között az Integrált Igazgatási és Ellenırzési Rendszer az IIER megvalósítása és akkreditálása. A rendszerek fejlesztése nem elszigetelt FVM feladat, több szállal kapcsolódnak más államigazgatási rendszerekhez, így jó alapul szolgálnak a vidékfejlesztés kérdésének kiterjesztéséhez. Az elvárt intézmények létrehozásának és az IIER kiépítésének célja hogy a kifizetésekkel kapcsolatos döntéseket az EU szempontjai szerint hajtsák végre, valamint hogy folyamatosan információkat győjtsenek a támogatások monitoring rendszeréhez, amelybıl nyomon követhetı lesz a felhasználás hatékonysága. A
Kifizetı Ügynökség és az IIER létrehozása komoly lehetıségeket rejt az e- kormányzat, az e-ügyintézés területén. Az Orientációs Alaphoz kötıdı intézmények és rendszerek a Strukturális Alapok felhasználásának rendszerébe tartoznak. E rendszerek tekintetében a Kifizetı Hatóság szerepét a PM látja el. A Kifizetı Hatóság a pályázatkezelési, ellenırzési és monitoring feladatokat a Kifizetı Ügynökségbe delegálta. E feladatok elvégzéséhez jó alapot jelentenek a papír alapú munkavégzésre már akkreditált SAPARD munkafolyamatai. E területek informatikai fejlesztéseit is ez évben kell elvégezni. Tájékoztatást, tanácsadást támogató rendszerek A tájékoztatás, tanácsadás támogató rendszereknek jelenlegi fı feladata, hogy az Unió által megnyitott támogatási csomagokat a kedvezményezettek képesek legyenek elérni, megpályázni, lehívni és az elıírásoknak megfelelıen elkölteni. E rendszerek jelenleg hatékonyan csak már mőködı civil szervezetek bizalmi kapcsolataira telepíthetık. Új szervezet, vagy központosított állami rendszer felállítása az informatika lehetıségeinek figyelmen kívül hagyását, elmúlt rendszerek gondolkodásmódját jelentené. A feladat hatékony megoldásához az állam szerepét a tartalomszolgáltatásra, az informatikai infrastruktúra biztosítására és a humánerıforrás fejlesztésének támogatására kell lehatárolni. Jól integrálható kezdeményezés az IHM által elindított Közháló kiépítése is. A feladat civil szervezetekre történı delegálása igen hatékonyan javítaná az Unión belüli vidékfejlesztési és agrárlobby munkát is, hiszen a szervezetek bekapcsolódhatnának az államigazgatási döntéshozás munkafolyamataiba is. Ez a feladat komoly szervezetfejlesztési, kommunikációs és informatikai tanácsadást is igényel, hiszen a tájékoztatás és a támogatásokkal kapcsolatos tanácsadás hatékonysága milliárdokban lesz mérhetı az Uniós támogatások esetében. B. - A stratégia alapján fejlesztendı területek Farm menedzsmenthez kapcsolódó termelı szintő informatikai rendszerek A termelıi informatikai rendszerek támogatásának és elterjesztésének célja, hogy a támogatások igényléséhez, a felhasználás dokumentálásához szükséges termelıi adatszolgáltatás minél nagyobb hatékonysággal történjen. A termelık informatikai fejlesztéseinek támogatása gyorsítaná az Internet elérések számának növekedését, javítaná a kommunikáció hatékonyságát. Vidékfejlesztést támogató rendszerek A vidékfejlesztési kérdések kezelése tartalmi és informatikai oldalról több minisztériumhoz kötıdik. A vidéki információs társadalom alapkérdése, hogy helyi szinten integrálhatóak legyenek az államigazgatás több pontján - a gazdaságban, az egészségügyben, az innováció területén és a társadalom más pontjain - keletkezett információk. Az állam feladata, hogy a vidéki lakosságot, különösen a gazdaság szereplıit (köztük az agrártermelıket is), valamint a vidékfejlesztés aktorait a helyi,
kistérségi NGO-kat felkészítse, támogassa a információs társadalomba történı részvételre. Az alkalmazások, e-szolgáltatások elkészítésén túl a felkészítés oktatást, stratégiakészítést, infrastruktúrafejlesztést, valamint az államigazgatás oldalán szemléletváltást jelent. Az államigazgatás szereplıinek tudomásul kell venni, hogy a vidék problémáinak kérdését csak az ott élı polgárokkal együtt, partnerségben lehet megoldani - amelynek alapja az azonos információs szint -, és ebben támogatni kell ıket. A vidékfejlesztés rendszerében nincs kizárólagos információszolgáltató, hanem tartalomszolgáltatók vannak. A rendszer teljes tartalma a tartalomszolgáltatók együttmőködésébıl áll össze. A vidékfejlesztési network lényeges eleme a helyi, kistérségi és régiós tudásbázisok, tudásmenedzsment szolgáltatások kialakítása. A network-ben kialakított közös tudásbázis nem lehet sem állami, sem oktatási intézmény birtokában. A tudásmenedzsment alkalmazásokat a résztvevı szervezetek közös kezelésébe kell adni. Az országos vidékfejlesztési network kiépítésének fıbb lépései: A civil szervezetek saját információkezelési rendszerének kialakítása A helyi szervezetek közötti kommunikáció, tudásmenedzsment hálózatok kialakítása A kistérség vidékfejlesztési kapcsolatrendszerének, munkafolyamatainak kialakítása. Regionális, nemzeti, Uniós információs és más on-line szolgáltatások használata. Innovációt támogató rendszerek Az innovációt szolgáló rendszerek területén Magyarország egy idıben komoly fejlettségi szinttel rendelkezett. A technológiai és szaktanácsadási támogatást is nyújtó termelési rendszerek igen nagy hatékonysággal szolgáltak e területen. Mára azonban ezen a téren is jelentıs lemaradást értünk el. A probléma fontosságát jelzi, hogy az Unió is biztosít külön támogatást erre technikai segítségnyújtás címszó alatt. Azonban a támogatás fı célterület a szaktanácsadási rendszerek kiépítése. Az innovációt biztosító információk forrásának biztosítása ezen túl nemzeti feladat. Az innovációs feladatok nem csak az agrártudományok területén fontosak. A vidékfejlesztés a vidéki információs társadalom megteremtése az informatikai tudományok, fejlesztések területén is komoly innovációs feladatokat jelent. A vidéki informatika innovációs kérdéseivel az EU több igazgatóságának (agrár, információs, regionális, munkaügyi, környezetvédelmi) bevonásával foglalkozik. Piaci információ, e-kereskedelem A piaci rendszerek területébe a kurrens piaci és a kereskedelmet közvetlenül befolyásoló információkat szolgáltató rendszerek, az e-kereskedelmi platformok tartoznak. E rendszerek létrejötte, mőködése a állami támogatások felhasználásának hatékonyságát növelik. Így az Unióban a tagállamok a nemzeti források terhére támogatják e rendszerek széleskörő elterjedését. Az e-business alkalmazások elterjedése hozzájárul a piac átláthatóságához, a termelık árérvényesítı képességének növeléséhez. Fontos terület az újonnan alakult és alakuló
szövetkezetek belsı kereskedelmét szolgáló e-business rendszerek kifejlesztése és bevezetésének támogatása. A vidék és az agrárium informatikai fejlesztésének szükségszerősége egyre több politikai döntéshozó számára válik világossá. Az IHM elkészítette, és a Kormány elfogadta az Információs Társadalom Keretstratégiáját. Döntés született, hogy el kell készíteni az ágazati stratégiákat, köztük az e-agrárium stratégiáját. Ehhez a munkához az IHM az FVM és az érintett civil szervezetek együttmőködését kérte. A lehetıség adott, a kérdés már csak annyi, hogy az elkészített stratégia a nyilvánosság és partnerség céljait szolgálja-e, vagy áldozatul esik az információk birtoklása általi irányítás paranoid eszméjének. Varga Péter