EMLÉKEZTETŐ a DAOP-1.2.1-2008-0009 számú pályázatból megvalósuló Békés megyei egészségturisztikai klaszter projekt Időpont: 2010. február 11., 10:00 15:00 Turisztikai üzletember találkozó című rendezvényéről Helyszín: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Békéscsaba A rendezvény menete: A Békés Megyei Egészségturisztikai Klaszter 2010. február 11-én rendezte meg első alkalommal turisztikai üzletember találkozóját Békéscsabán, a Békés Megyei Tudásház és Könyvtárban. A rendezvényre közel 100 vendég fogadta el a klaszter meghívását. Modor Antónia a Thermál Consulting Kft. klaszter menedzsment szervezet ügyvezetője köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte Domokos Lászlót, a Békés Megyei Közgyűlés Elnökét, hogy nyissa meg a rendezvényt. Az Elnök Úr beszédében kiemelte, az összefogás fontosságát. A klaszterek alakulása ennek az összefogásnak egyik eszköze lehet. Felhívta a figyelmet, hogy Nyugat-Európában több országban működnek nagy múlttal rendelkező klaszterek, ahol a vállalkozások összefogással teremtik meg az üzleti sikerek alapjait. A Békés Megyei Önkormányzat ezért is adott támogatást a Békés Megyei Egészségturisztikai Klaszter létrehozására irányuló projekthez. A nyitó-beszéd után Modor Antónia felkérte Dr. Kocziszky Györgyöt a Miskolci Egyetem professzorát, hogy tartsa meg előadását a klaszterek jelentőségének témakörében. A professzor Úr bevezetőjében kiemelte, egészséges gazdaság nem létezhet egészséges társadalom nélkül. Emellett természetesen rendkívül fontos, hogy a gazdaság stabil lábakon álljon. Az egészségipar szerepe kiemelten fontos a gazdaságban, megfigyelhető, hogy minél fejlettebb egy ország gazdasága annál nagyobb arányban részesül az egészségipar a GDP-ből. Ez az érték az USA-ban meghaladja a 12%-ot. Az előadó bemutatta, hogy miként néz ki egy tipikusnak mondható egészségügyi klaszter felépítése, valamint több nemzetközi példát is hozott a klaszterépítés más ország béli gyakorlatára.
Általánosságban megállapítható, hogy a fejlett országok klasztereire jellemző a klasztertagok nagy száma, amely akár a száz szerveztet is meghaladhatja, a klaszteren belüli foglalkoztatottak száma pedig olykor több tízezer fő is lehet. Kritikus tömegre van szükség, amíg egy egyéni vállalkozás nehezen tudja érvényesíteni akaratát, addig egy több vállalkozást egyesítő tömörülés hatékonyan fel tud lépni érdekei védelmében. A jelentős verseny, valamint a beruházások tőkeigényessége szintén az összefogást sürgeti. Dr. Kocziszky György előadásának végén kiemelte, a megye adottságai jók, viszont egyedül nem megy. Összefogásra van szükség. A második előadást Dr. Puczkó László ismert turisztikai szakember tartotta, az Egészségturizmus: vízen innen és túl címmel. Az előadásból kiderült, hogy Magyarországon sokszor hajlamosak vagyunk csak fürdőkben gondolkodni, ha egészségturizmusról, vagy gyógyturizmusról beszélünk. Pedig ennek a területnek széles értelmezése indokolt. Az egészség, az egészséges életmód mindenkinek mást-mást jelent. Az előadás elején a jelenlévők megismerkedhettek az egészség nemzetközi definíciójával, WHO szerinti értelmezésével. Majd megismerkedhettünk a nemzetközi trendekkel. A világ más-más pontjain eltérő az egészségturizmus értelmezése. Észak- Amerikában az utóbbi években gyarapodott az egy-egy problémára szakosodott klinikák száma, még az Európában használt spa kifejezés ott általában a napi spa -val egyenlő, vagyis a spa központok megtalálhatóak például a bevásárló központokban is. Észak-Európában az természeti adottságok korlátozottan állnak rendelkezése, viszont a szolgáltatásokkal szembeni elvárások rendkívül magasak, Nyugat-Európában nagy hagyományai vannak a gyógyászati kezeléseknek valamint a wellness -nek is. A központok specializálódtak, valódi élményt nyújtanak, a szolgáltatások széles spektruma elérhető. Kelet-Európában meghatározó a termál vízkincs, a létesítmények azonban sokszor nem elég egyediek, nincs konkrét specializáció. Az előadás összefoglalójából kiderült, hogy a wellness -hez nem kell víz, valamint ennek a kifejezésnek a sokszori és néha indokolatlan használata a szó már nem sokig fog vonzó tényezőt jelenteni. Az egészségturizmus terén is nagyon fontos a piacszegmentálása, hogy tudjuk, kiket szeretnénk elérni. A turizmus ezen területén megfigyelhető a visszatérés a természetes gyógymódokhoz. A második előadást egy rövid kávészünet követte. Ezt követően a megjelentek megismerkedhettek Gálik János fotós ajánlatával, aki a gömbpanorámás fotózás lehetőségeit, előnyeit mutatta be.
A bemutató után Modor Antónia felkérte Gulyás Pétert, a Dél-alföldi Regionális Marketingigazgatóság igazgatóját, hogy tartsa meg előadását a Magyar Turizmus Zrt. Marketingstratégiája címmel. Az igazgató Úr előadása elején ismertette a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia kialakításának előzményeit, valamint a stratégia főbb céljait. A NTS-el összhangban készült el 2009-ben a Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012 közötti marketingstratégiája, melynek elfogadását széles szakmai egyeztetés előzte meg. Ez az úgynevezett gördülő marketing stratégia három évre szól, azonban minden évben aktualizálásra kerül. A legfontosabb célok 2010 és 2012 között az imázs javítása, a bevételek növelése, valamint a területi/időbeni koncentráció csökkentése. A külföldi marketing kommunikációban kiemelt termék lesz a Balaton, Budapest, a konferencia-, valamint az egészségturizmus. Belföldön pedig a szintén megjelenő Balaton, és gyógyturizmus mellett az eseményturizmus 2010. A fesztiválok éve kap kiemelt szerepet. A belföldi turizmus szerepe megnő, a külföldi marketing kommunikációt pedig elsősorban a közeli országokban erősítik. A marketing eszközök közül erősödik az e-marketing, ezen belül pedig több újítással is próbálkoznak, mint például a web 2.0 alkalmazások kifejlesztése. A Magyar Turizmus Zrt. minél inkább szeretné bevonni a szolgáltatókat a tervezésbe, és számos kedvező megjelenési lehetőséget is kínál számukra. A Fesztiválok évét 2011-ben az Egészségturizmus éve követi, melynek előkészítése a szakma széles körű bevonásával történik. 2011-ben hangsúlyos szerepet kap a meglévő kínálat hatékonyabb promóciója, valamint a közelmúlt fejlesztéseinek megismertetése. A marketing mix elemei között többek között megtalálhatóak a nyomtatott kiadványok, a internetes megjelenés, a különböző mobil kommunikációs eszközök bevonása, az Exit valamint egyéb magazinokban történő megjelenés is. A délelőtti előadások után állófogadásra került sor, majd elkezdődtek a délutáni szekcióülések három témában: 1. A beutaztató vendégforgalom növelése múlt, jelen, jövő Modor Antónia, ügyvezető igazgató (Thermál Consulting Kft.) A klaszter menedzsment szervezet és egyben a repülőtér vezetője előadta prezentációját, amely a repülőtér múltját, jelenét és jövőjét volt hivatott bemutatni. Az ügyvezető a jelenlévők segítségét kérte a repülőtér hasznosításának ügyében, az összefogásra hívta fel a figyelmet. Bottás Gyöngyi, vezető (Gyulai Nonprofit Turisztikai Egyesület) Az egyesület vezetője hiányolta a konkrét ajánlatokat. Véleménye szerint nagy programokban kell gondolkodni, mert kicsiben nem lehet nagy fejlesztéseket elérni.
Sajnálatos ténynek ítéli meg, hogy igazán nagy repülőgépek fogadására nem alkalmas a békéscsabai repülőtér. Nagyon fontosnak tartja a repülőtér fejlesztést, illetve a turizmusba való bekapcsolását. Bényei Gábor (Diós tanya) Bényei Gábor szerint pici attrakciókkal kellene elkezdeni. Nagyon jó lenne, ha családok, csoportok igénybe tudnák venni sétarepülésekre a repülőteret. Ez azérrt is fontos, mert felülről könnyen és gyorsan be lehetne mutatni Békés megye szépségeit. Az együttműködést nagyon fontosnak tartja, hiszen a szolgáltatásokat össze kell kapcsolni ahhoz, hogy a vendégek több napot is itt töltsenek. Bálint István (Gyopár Club Hotel) Bálint István szerint a legfőbb gond az információ hiánya. Már Orosházán sem ismerik a békéscsabai repülőtér lehetőségeit, valószínűleg a többi szolgáltatónak sincsen információja. Emellett sportrendezvények szervezése lenne az egyik kiút, amelyhez transzfer kapcsolódik. Ha sporttáborokat, felkészülési mérkőzéseket tudnánk megszervezni, ahhoz kapcsolódna repülőtér igénybe vétele is. Ez kb. 30-35 fő utaztatását jelentené, amelyre alkalmas a repülőtér. Simon Martin (Békés Airport Kft.) A repülőtér szakmai vezetője bemutatta a repülőtér lehetőségeit, illetve konkrét árakat vázolt fel az egyes utazásokkal kapcsolatban. Az előadás lényege az volt, hogy kifizethető áron lehet belföldi és külföldi utazásokat lebonyolítani a békéscsabai repülőtéren. Csongrád Megyei Utazási Iroda Az iroda vezetője szerint Csongrád megyében minimális információ áll rendelkezésre Békés megyéről. Mivel ők a temesvári repülőtérrel állnak kapcsolatban, ami ugyanolyan távolságra van, mint Békéscsaba, így át kellene gondolni a lehetőségeket. Dr. Körmendi János (KIFT 92 Utazási iroda) Az iroda vezetője szerint több utazásszervezőre lenne szükség. A repülőtérnek is szüksége lenne egy külön utazásszervezőre. Az önkormányzati szolgáltatást egy kicsit meg kellene reformálni! Mottó: Kezd kicsivel, gondolj nagyra! Ezt ajánlja a békéscsabai repülőtérnek. Kovács Bertalan (Kvasz András Egyesület) A békéscsabai repülőtéren tevékenykedő egyesület legfontosabb problémája a marketing hiánya. A szűkös anyagi keretek miatt nincs lehetőségük hirdetni. Fontosnak tartja olyan programcsomagok kialakítását, amelyben szerepel a repülőtér.
Összességében az alábbi lehetőségeket fogalmazta meg a szekció: - több ötletbörze megszervezése, találkozások gyakoriságának növelése - a mérföldkövek és eredmények összegzése, továbbítása - folyamatos partnerkeresés - információs rendszer kialakítása 2. Gyógyturizmus Külföldi állampolgárok gyógykezelésének lehetősége, nehézségei A gyógyturisztikai szekció témavezetője Dr. Puczkó László volt. A témavezető miután köszöntötte a megjelenteket felkérte Dr. Tóth János főorvost, hogy tartsa meg vitaindító előadását. Dr. Tóth János a Joint Care programon keresztül mutatta be a külföldi állampolgárok gyógykezelésének lehetőségeit. Ez a program egy egyedi eljárás, melyet Nyugat-Európában már több országban alkalmaznak. A főorvos Úr megosztotta a megjelentekkel személyes tapasztalatait, melyet egy németországi klinikán történt szakmai látogatása során szerzett. A Joint Care program legnagyobb előnye, hogy egy azonos műtét típust azonos időben végeznek, a betegeket csoportokba osztva. A műtét követően gyors és intenzív rehabilitációs szakasz következik. Az említett tanulmányútkapcsán felmerült, hogy a békéscsabai Réthy Pál Kórházban is bevezetnék ezt a programot. A program beindításának feltételei adottak voltak a kórházban, így nem igényelt volna túlzott ráfordítást. A kezdeményezésnek a néhány éve bevezetett volumen korlát vetett véget. Dr. Tóth János elmondta, hogy kihasználatlan kapacitások állnak rendelkezésre. Mind a szakember gárda, valamint a technikai háttér rendelkezésre áll. A módszer finanszírozása azonban csak külső forrás bevonásával valósulhat meg, a továbbra is érvényben lévő volumenkorlát miatt. A főorvos úr bemutatta, hogy a Réthy Pál Kórházban rendelkezésre áll egy jelenleg teljesen üres pavilon, amely esetleg használható lenne hasonló célokra. Ehhez természetesen beruházásra van szükség, melynek költsége az előzetes kalkulációk szerint 500 millió forint körüli összeg lenne. Dr. Puczkó László elmondta, hogy az ötletekből konkrét, minden részletre kitérő üzleti tervet kell készíteni, ezzel lehet befektetőket keresni. Az üzleti tervek elkészítése természetesen anyagi ráfordítással is jár, ám ez a ráfordítás akár többszörösen is megtérülhet. Elmondta továbbá, hogy nagyon fontos az intézményre vonatkozó felelősség biztosítás feltételeinek kidolgozása, mely védi a programban résztvevő orvosokat is. A szekción belüli második előadást Dr. Demeter László a Szarvasi Gyógyfürdő igazgatója tartotta. Az igazgató Úr prezentációjának témája a szarvasi fürdőkultúra bemutatása, valamint a létesítmény fejlesztési terveinek megismertetése volt. A szarvasi fürdő elsősorban városi fürdő, amely a szarvasi lakosságot, valamint a környékbeli települések lakóit szolgálja ki.
A szolgáltatások között megtalálhatóak a társadalombiztosítás által finanszírozott gyógyászati szolgáltatások, úszásoktatás, szauna, élménymedence, gyógymedencék. Régóta szerették volna a szabadlevegő felé bővíteni a fürdőt, de sokáig nem találtak megfelelő pályázatot. 2010. januárjában került beadásra az a pályázat, amely egy kültéri gyógymedence, valamint egy gyermekmedence megépítését tartalmazza. A pályázat beadói bíznak a sikerben, remélik, hogy sikerül színesíteni a fürdő kínálatát. 3. Dél-alföldi Tourinform irodák találkozója A Dél-alföldi Tourinform irodák találkozójának a rendezvény harmadik szekciója adott helyet. A találkozó megrendezésével az volt a célunk, hogy lehetőséget teremtsünk a Tourinform irodák számára az aktuális kérdések megvitatására. A szekció témavezetője Gulyás Péter az RMI igazgatója volt, aki miután köszöntötte a megjelenteket felkérte Vígh Tamást, a Magyar Turizmus Zrt. TDM-koordinátorát, hogy tartsa meg előadását. Bemutatta, hogy a lezárult TDM szervezetek létrehozására kiírt pályázaton országos viszonylatban mennyi pályázat érkezett be, külön térképen szemléltette a beadott pályázatok területi megoszlását. Sajnálatát fejezte ki arra vonatkozóan, hogy a Délalföldi régióból egyedül Mórahalom adott be pályázatot. Az előadó felhívta a megjelentek figyelmét, hogy hamarosan újra kiírásra kerül a pályázat, és bíztatta a megjelenteket, hogy használják ki a rendelkezésre álló forrásokat. Elmondta azt is, hogy a feltételeken érdemben nem változtattak. Erre vonatkozóan a szekció ülés egyik résztvevője megjegyezte, hogy a pályázat feltételei nem szerencsések a pályázók számára, kérte a döntéshozókat, hogy változtassanak a kiírás feltételein. Több hozzászóló érdeklődött Vígh Tamástól a pályázat technikai részleteiről. A szekcióülést Gulyás Péter zárta le, aki megköszönte a megjelenteknek a részvételt. Békéscsaba, 2010. február 15. Az összefoglalót készítette: Vozár-Sipos Zsuzsanna, projekt menedzser