A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI BENKEI-KOVÁCS BALÁZS HEGYI-HALMOS NÓRA: MUNKAERŐPIAC ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Munkanélküliség Munkanélküliségről akkor beszélünk, ha a munkaerő kínálat meghaladja a munkaerő keresletet, azaz többen szeretnének dolgozni, mint ahány embert a munkaerőpiac foglalkoztatni akar. kínálat > kereslet 1
Munkanélküliek a társadalomban - Munkaképes (kora és egészségi állapota alapján munkaképes) - Nem munkaképes Munkaképes lehet: - Aktív népesség (munkanélküliek és foglalkoztatottak) - Inaktív népesség (munkaképesek, de egyáltalán nem kívánnak munkát vállalni, pl: eltartottak) Foglalkoztatott lehet: - Aktív kereső - Foglalkoztatott nyugdíjas - Gyes-en, Gyed-en lévők. Peter Sinclair taxonómiája A tankötelezettségi kor feletti népesség esetében Igen Van állása? Nem Teljes munkaidőben foglalkoztatott? Szeretne dolgozni? Igen Nem Igen Nem Szeretne többet dolgozni? Most keres munkát? Teljes egészében foglalkozta -tott Nem FOGLALKOZTATOTT GAZDASÁGILAG AKTÍV Igen Alulfoglalkoztatott Igen Igen Most elkezdene dolgozni? Szigorúan vett mn. Most nem Még nem Egyáltalán nem Se nem fogl. Se nem mn. Látens mn. 2
Munkanélküli az, aki Társadalomstatisztikai értelemben (KSH): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba került aki munkaviszonnyal nem rendelkezik nem nyugdíjas, nem tanuló foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül munkát vagy önálló foglalkozást keres, munkavégzésre rendelkezésre áll Foglalkoztatási Szolgálattal álláskeresési megállapodást kötött. Munkanélküli az, aki International Labour Organisation (ILO szabvány szerint) 15-74 éves elmúlt 2 évben nem volt munkahelye elmúlt 4 hétben aktívan keresett kész a felkínált munkahelyet azonnal elfoglalni 3
Álláskereső az, aki munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat öregségi nyugdíjra nem jogosult az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll egyéb kereső tevékenységet sem folytat elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántartja Munkanélküliségi ráta Munkanélküliségi ráta: Regisztrált munkanélküliek száma Gazdaságilag aktívak száma 4
Munkanélküliek Munkahelyvesztésre való reagálás szerint (Bánfalvy): Próbálkozók Kivárók Kivonulók Pszichés nyilvánulás alapján (Leveleki): Erősek (munkát keres és talál) Kompenzáló (először örül, csak lassan tudatosul a valóság) Visszahúzódó (frusztrált, deviáns magatartásra hajlamos) Sík Endre csoportosítása: Dolgozó munkanélküli Reményvesztett Marginális helyzetű A munkanélküliség típusai Kényszerű vagy abszolút munkanélküliség Munkahelyteremtés, közmunka, segélyezés Akarati vagy önkéntes munkanélküliség Strukturális vagy szerkezeti Átképzés, felnőttoktatás Súrlódásos vagy frikciós munkanélküliség Állásközvetítők aktív munkája Technikai vagy technológiai munkanélküliség Reményvesztett munkanélküliség 5
A munkanélküliek speciális csoportjai: Ifjúsági Tartós Női Regionális Fogyatékkal élők, gyenge egészségűek Munkaügyi központok feladatai I. Állásfeltárás Munkaerő és az állások közvetítése Munkavállalók felkészítése a munkavállalásra Munkaadói igények felmérése, és lehetőség szerint kielégítése Munkaerő-piaci elemzések készítése 6
Munkaügyi központok feladatai II. Különféle támogatások és szolgáltatások nyújtása az érintettek részére Támogatások: - képzés, - közhasznú munka, - bértámogatás, - vállalkozóvá válás tám. - pályakezdők tám. -munkahelyteremtés tám. (önfoglalkoztatás, rehab. Munkahelyteremtés) - mobilitási tám. komplex programok (célorientált tranzit, és más többelemű progr.) Munkaügyi központok feladatai III. Szolgáltatások végzése: -információ szolg. - munkaerő kiválasztás -munkavállalási tanácsadás -pályaválasztási tanácsadás - képzési tanácsadás -fogl. rehab. Tanácsadás - álláskereső klub -pszichológiai tanácsadás - speciális csoportfoglalkozások, - munkaerő kíválasztás, stb. 7
A munkaügyi központok tevékenységének néhány alapelve Partnerség elve Esélyegyenlőség elve Diszkrimináció tilalmának elve Bizalom, kölcsönös kapcsolatépítés Szubszidiaritás elve (döntések levitele a végrehajtói szintekre) Foglalkozási státuszok Fizetett alkalmazás helyett atipikus foglalkoztatás Hagyományos foglalkoztatás: - teljes munkaidőben, határozatlan időre, alkalmazottként Atipikus foglalkoztatás: - részmunkaidős, határozott idejű, távmunka, bedolgozó, munkaerő kölcsönző, projekt munka Fő foglalkoztatási státuszok (ILO): - alkalmazott - alkalmazó - önfoglalkoztató - termelő szövetkezeti tag - segítő családtag atipikus fogl. formák - meghatározhatatlan státusúak 8
Atipikus foglalkoztatási formák Rugalmasabb illeszkedés a munkaerőpiachoz EU-ban a foglalkoztatottak fele atipikus. Magyarországon 15-25% Távmunka! Foglalkozási szerkezet Növekszik a kvalifikált munkaerő iránti igény. Végzettség foglalkozás pozíció? FEOR Foglalkozások Egységes Országos Rendszere ISCO-88 nemzetközi osztályozási rendszer alapján Fő csoportok: 1. Törvényhozók, főhivatalok vezetői, menedzserek 2. Kvalifikált szakszemélyzet 3. Középszintű szakalkalmazott 4. Irodai és ügyviteli személyzet 5. Szolgáltatásban és kereskedelemben foglalkoztatott személyzet 6. Mezőgazdasági szakmunkások 7. Ipari, építőipari szakmunkások 8. Betanított munkások 9. Egyszerű foglalkozású segédmunkások 0. Fegyveres erők személyzete 9
A foglalkoztatási struktúrában a szolgáltatási típusú foglalkozások súlyarányának növekedése azt is jelenti, hogy a foglalkoztatottak kétharmadaháromnegyede ma már olyan munkát végez, ami személyes, kapcsolatokat, illetve interperszonális kompetenciákat igényel, szemben a mezőgazdasági, ipari foglalkozásokkal, ahol a munka tárgya ténylegesen tárgy. Ágazati szerkezet A foglalkoztatottak ágazati megoszlása a gazdasági fejlettséggel szoros összefüggésben változik, illetve korrelációt mutat az egy főre jutó GDP értékével, vagyis minél magasabb az egy főre jutó GDP, annál magasabb a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya. 10
Foglalkoztatottak ágazati megoszlása az EU tagállamokban 2011. (Eurostat) 11