A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e személyek élethelyzetének jobbítását szolgáló eszközöket. Ilyen eszköz a döntéshozatali szervek és a civil szervezetek közötti aktív, partneri együttműködés, melynek egyik formája az Országos Fogyatékosságügyi Tanács (továbbiakban: OFT) működtetése. Az OFT teret biztosít, lehetőséget teremt a fogyatékos személyeket képviselő civil és érdekvédelmi szervezeteknek arra, hogy a fogyatékosságpolitikai döntések meghozatala előtt véleményüket, javaslataikat eljuttassák a döntéshozók felé. Az OFT működésének feltételeit az Országos Fogyatékosságügyi Tanácsról szóló 1330/2013. (VI. 13) Korm. határozat rögzíti. A Kormány az OFT-t a fogyatékos személyek helyzetének előmozdítása, a fogyatékosságüggyel kapcsolatos feladatok ellátásának elősegítése, továbbá a fogyatékos személyek érdekében működő civil szervezetekkel való együttműködés erősítése céljából működteti. A jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületek felülvizsgálatáról szóló 1158//2011. (V. 23.) Korm. határozattal (a továbbiakban: a testületek felülvizsgálatáról szóló kormányhatározat) elrendelt felülvizsgálat következtében azonban az addigi gyakorlattól eltérően a kormányzati képviselet kikerült az OFT tagjai köréből, így az átalakítás előtti közvetlen kommunikáció a civil társadalom és az egyes szakterületek képviselői között megszakadt. A módosítás óta eltelt évek tapasztalatai, valamint a civil és érdekvédelmi szervezetek jelzései rámutattak arra, hogy a fogyatékosságügy horizontális jellegéből adódóan nem csupán a civil társadalommal való kommunikáció fenntartását, hanem kormányzati szinten az egyes szakterületek közötti folyamatos és eredményes együttműködést is támogatná egy olyan fórum, ahol a fogyatékosságüggyel érintett kormányzati szervek közösen lépnek fel egy adott cél érdekében. A testületek felülvizsgálatáról szóló kormányhatározat lehetőséget biztosít arra, hogy a tanácsi működés mellett létrejöjjön egy, a fogyatékosságpolitikai lépéseket támogató tárcaközi bizottság, így az OFT működésével összehangoltan a fenti jelenleg hiányzó szakterületi szintű képviselet ismételten biztosítottá válhat. Az OFT és a Bizottság összehangolt működése egyebek mellett közös napirendi pontok tárgyalása, a jegyzőkönyvek releváns szakaszainak kölcsönös megküldése, illetve egyes ülésekre a tagok kölcsönös, szakértőként való meghívása útján valósítható meg. Az együttműködés részletszabályait a két testület ügyrendjében szükséges részletezni. A tervezet e tárcaközi bizottság létrehozását szolgálja. A testületek felülvizsgálatáról szóló kormányhatározat meghatározza a tárcaközi bizottságok összetételére vonatkozó feltételeket, amely szerint a bizottságnak tagja csak állami vezető és tisztviselő, állandó vagy eseti meghívottja állami vezető, tisztviselő, köztisztviselő, központi költségvetési szerv közalkalmazottja, valamint kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy munkavállalója lehet. A tervezet rögzíti, hogy a létrehozandó tárcaközi bizottság állandó tagokból, eseti tagokból, valamint állandó meghívottakból áll. A tárcaközi bizottság a Kormány javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületeként szolgálna. A több ágazat együttműködését igénylő fogyatékosságügyi intézkedések érdemi végrehajtásakor komoly problémát jelentett az ágazatközi koordináció és a folyamatos nyomon követés hiánya. Ennek megfelelően a tervezet szerinti bizottság kiemelt feladata a legjelentősebb fogyatékosságpolitikai stratégia, az Országos Fogyatékosságügyi Program, valamint a
2 végrehajtását támogató intézkedési tervekben szereplő feladatok megvalósításának elősegítése, ezáltal a bizottsági munka biztosít terepet ahhoz, hogy az intézkedési tervek végrehajtására szorosabb koordinációval és monitorozással kerüljön sor. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 33. cikke a következőt tartalmazza: A részes államok, szervezeti felépítésüknek megfelelően, a jelen Egyezmény végrehajtására vonatkozó ügyekre a kormányzaton belül kijelölnek egy vagy több koordinációs pontot, és mérlegelik egy kormányzati koordinációs mechanizmus létrehozását vagy kijelölését a különböző ágazatokban és szinteken történő kapcsolódó tevékenységek előmozdítására. A tervezet a fenti, az egyezményben rögzített feladat ellátását a létrehozandó Bizottság feladatai között rögzíti. A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság összetételének és működésének részletes szabályai kormányhatározatban kerülnek rögzítésre.
3 A Kormány /2015. (.) Korm. határozata a Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. (1) bekezdése alapján javaslattevő, véleményező, tanácsadói tevékenységet végző testületeként Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) működtet. 2. A Bizottság a minisztériumok fogyatékos embereket érintő tevékenységének összehangolása, ezen belül különösen a fogyatékos személyek társadalmi integrációját célzó Országos Fogyatékosságügyi Program, illetve az ezekhez kapcsolódó szakpolitikai programok végrehajtásának elősegítése érdekében a) koordinálja a minisztériumok fogyatékos embereket érintő tevékenységét; b) figyelemmel kíséri és támogatja az Országos Fogyatékosságügyi Program, illetve a kapcsolódó szakpolitikai programok, valamint az Európai Unió fogyatékosságügyi stratégiája nemzeti hatáskörbe utalt feladatainak végrehajtását; c) javaslatokat dolgoz ki az Országos Fogyatékosságügyi Programban foglaltak végrehajtására; d) javaslatot tesz a fogyatékos személyeket érintő jogszabályok módosítására, megalkotására, illetve véleményezi a fogyatékos személyeket érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyéb kormányzati intézkedések tervezetét; e) koordinálja a nemzetközi egyezményekből és az európai uniós tagállami működésből fakadó, a fogyatékosságügyi területet érintő feladatok végrehajtását; f) véleményt nyilvánít és javaslatokat tesz az Országos Fogyatékosságügyi Program, illetve a kapcsolódó szakpolitikai programok végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatok megvalósulásáról szóló utólagos értékelések előkészítése során. 3. A Bizottság ellátja a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 33. cikkében foglalt kormányzati koordinációs feladatokat. 4. A Bizottság elnöke a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által felkért állami vezető. 5. A Bizottság szavazati joggal rendelkező állandó és eseti tagokból, valamint tanácskozási joggal rendelkező meghívottakból áll. 6. Az eseti tagokat a Bizottság elnöke kéri fel a Bizottság ülésén való részvételre, ha az ülés napirendjén szereplő valamely kérdés érinti a tag által képviselt szerv feladat- és hatáskörét. 7. A Bizottság szervezetével és működésével kapcsolatos napirendi pontok tárgyalására valamennyi állandó és eseti tagot meg kell hívni. 8. A Bizottság állandó tagjai:
4 a) a Bizottság elnöke, valamint b) az egészségügyért, c) a szociál- és nyugdíjpolitikáért, d) a társadalmi felzárkózásért, e) a családpolitikáért, f) a gyermek- és ifjúságpolitikáért, g) a kultúráért, h) a Kormány általános politikája megvalósításának stratégiai irányításáért, i) a foglalkoztatáspolitikáért, j) szakképzésért és felnőttképzésért és az k) államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviseletében szakterületenként egy-egy személy, l) az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviseletében a köznevelési és a felsőoktatási területet képviselő egy-egy személy, továbbá m) a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos. 9. A Bizottság eseti tagjai: a) az igazságügyért, b) a közigazgatás-fejlesztésért, c) az európai uniós források felhasználásáért, d) az adópolitikáért, e) a kormányzati tevékenység összehangolásáért, f) a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért, g) az informatikáért és h) valamint a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviseletében szakterületenként egy-egy személy, továbbá i) a Központi Statisztikai Hivatal, j) a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, k) a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, l) az Országos, Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ, m) az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, n) az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, o) Országos Egészségbiztosítási Pénztár, p) az Oktatási Hivatal és q) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ egy-egy képviselője. 10. A Bizottság állandó meghívottai: a) az Egyenlő Bánásmód Hatóság, b) az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, c) a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft., valamint d) a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet egy-egy képviselője. 11. A Bizottság elnöke, ha valamely napirendi pont tárgyalása kapcsán szükségesnek tartja, további szakértőket hívhat meg, akik tanácskozási joggal vesznek részt a Bizottság ülésén.
5 12. A 8. pont b) l) alpontja és a 9. pont szerinti tagot az adott szervezet vezetője jelöli ki. Tagként a) a szervezettel állami vezetői szolgálati jogviszonyban vagy állami vezetőként betöltött jogviszonyban álló személy, b) vezetői munkakörrel rendelkező kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy vagy c) gazdasági társaság esetén a társaság vezető tisztségviselője vagy munkavállalója jelölhető ki. 13. A Bizottság szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik. A Bizottság ülését a Bizottság elnöke hívja össze. 14. A Bizottság működésével kapcsolatos szervezési, adminisztratív feladatokat a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által irányított minisztérium szervezeti egysége látja el. 15. A Bizottság titkára a Bizottság elnöke által kijelölt személy, aki tanácskozási joggal részt vesz a Bizottság ülésein. 16. A Bizottság működésének részletes szabályait a Bizottság által elfogadott ügyrend tartalmazza. Az ügyrend elfogadásához a jelenlévő tagok kétharmadának egyetértése szükséges. 17. A Bizottság a feladatkörébe tartozó egyes szakkérdések megvitatását, illetve javaslatok kidolgozását az ügyrendben meghatározottak szerint a Bizottság egyes tagjai, valamint meghívottak részvételével működő munkacsoportok keretében is elláthatja. 18. A Bizottság tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban nem részesülnek. 19. Ez a határozat a közzétételét követő harmadik napon lép hatályba.