A ZÖLDSÉG ÉS GYÜMÖLCS PIACSZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN (EU tájékoztató kiadvány) Budapest 2003
Készítette: Erdész Ferencné Padisák Gábor Lektorálta: Dr. Bene László 3
TARTALOMJEGYZÉK 1. Az Európai Unió zöldség- és gyümölcstermesztése... 5 1.1. Termelés... 5 1.2. Külkereskedelem... 10 2. Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piacszabályozása... 12 2.1. Rendeletek... 12 2.2. A rendelet hatálya alá tartozó termékek... 12 2.3. Minőségi előírások... 13 2.3.1. A minőségi előírások jelentősége... 13 2.3.2. Az áru minőségi követelményei... 14 2.3.3. Magyarországi helyzet... 15 2.4. Termelői szervezetek... 16 2.4.1. Termelői szervezetek főbb jellemzői... 16 2.4.2. A TÉSZ-ek elismerési feltételei... 19 2.4.3. A termelői szervezet fő feladatai... 20 2.4.4. A tagok kötelezettségei... 20 2.4.5. A termelői szervezet kötelezettségei... 20 2.4.6. Minimális méret... 21 2.4.7. Termelői szervezetek támogatása az Európai Unióban... 22 2.4.8. A működési alap... 22 2.4.9. A működési program... 22 2.4.10. Új TÉSZ-ek előzetes elismerése és támogatása... 22 2.4.11. TÉSZ-ek szövetségei... 24 2.4.12. Intervenció, árukivonás... 24 2.4.13. Termelői értékesítő szervezetek működése az EU-ban... 26 2.4.14. TÉSZ-ek Magyarországon... 27 2.4.15. Szakmaközi szervezetek... 28 2.5. Kereskedelem az Európai Unión kívüli országokkal... 29 2.6. Feldolgozott gyümölcs-zöldségtermékek termelési támogatása az EU-ban.31 2.7. Egyéb támogatások és szabályok... 33 3. Zöldség-gyümölcs aránya az Európai Uniós kifizetésekből... 37 4. A friss zöldség és gyümölcs piacszabályozás összefoglalója... 37 Melléklet... 40 4
1. Az Európai Unió zöldség- és gyümölcstermesztése 1.1 Termelés A világ zöldség-gyümölcs termesztése 2001-ben meghaladta az 1,2 milliárd tonnát, ebből mintegy 750 millió tonna volt a zöldség és 470 millió tonna a gyümölcs. Az összes gyümölcstermelés 50 százalékát a citrusok és trópusi gyümölcsök adják. Európa adja a világ összes termelésének 14 százalékát (az EU 9,2 százalékát), a zöldségtermelés kicsit nagyobb, mint a gyümölcstermelés. Európa zöldségtermelése Európa gyümölcstermelése 94 millió tonna 75 millió tonna A mérsékelt égövi gyümölcsöket termesztő legfontosabb országok az északi féltekén helyezkednek el. Az utóbbi évtizedben jelentőssé vált a déli féltekén termelő országok (Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika, Chile) mérsékelt égövi gyümölcs exportja az északi féltekére, főként az európai piacokra. A termelés a népesség és az életszínvonal növekedésével együtt folyamatosan emelkedik. A fejlett országokban, illetve földrészeken már ma is magas szintű a gyümölcsfogyasztás, a gyümölcstermesztés növekedése viszont lassú, illetve csökkenés tapasztalható (Európai Unió országai). Legintenzívebb a növekedés a fejlődő országokban, elsősorban Ázsiában (például: Kína). A termelés mennyiségileg Európából Ázsia felé tolódik. Az európai országok kiemelkednek az alma és a csonthéjas gyümölcsök termesztésében, itt terem a világ kajszi-termésének egyharmada, a szilva és az őszibarack közel 40 százaléka. A meggy (60 %) és a cseresznye (55 %) többsége is Európában terem, míg a bogyósgyümölcsűek viszonylag szerény részarányt képviselnek. Az Európai Unió zöldség-gyümölcs termelése sokszínű és változatos. Az egységes piac és a közös agrárpolitika létezése ellenére az egyes tagországok immár 40 éve őrzik nemzeti sajátosságuk jórészét. A fő termelő országok a déli tagállamok, elsősorban Olaszország, Spanyolország és Franciaország, melyek együttesen a zöldség-gyümölcstermelés több, mint 60%-át adják. Németország ugyan a negyedik legnagyobb termelő, nagy lélekszáma miatt ennek ellenére az EU legnagyobb zöldség-gyümölcs importőre. Görögországban és Portugáliában az ágazat részesedése a teljes mezőgazdasági termelésből meghaladja a 20 százalékot, de az országok mérete és részben az árviszonyok, a termékek kisebb értéke miatt a termelés összértéke alacsonyabb. Az északi országok közül Hollandiában és Belgiumban jelentős a mezőgazdaságon belül a zöldség-gyümölcs ágazat. 5
Az északi tagállamokban inkább üvegházi zöldségféléket termelnek, délen pedig a gyümölcs dominál. Franciaországban fekvése miatt mindkét termékkör nagy területen megtalálható. Az utóbbi egy-két évtizedben jelentős mértékben fejlődött egy-két déli területen (különösen Dél-Spanyolországban) a zöldségtermesztés is. A zöldség-gyümölcs termesztés zöme gyakran egy-egy országon belül is egyes térségekben koncentrálódik, ilyen térségek például Spanyolországban Andalúzia és Murcia, Olaszországban Szicília vagy Emilia-Romagna, vagy Franciaországban Provence és az Azúrpart vidéke. Az EU gyümölcstermelése az utóbbi években átlagosan 29-33 millió tonna volt, a citrusfélékkel együtt pedig 55-57 millió tonna.az önellátás foka 85 %. A termelés, az önellátás foka tagországonként erősen differenciált (1. ábra). A magyarországi termés az EU-15 termeléséhez viszonyítva szerény 2,5-3 százalék, de éppen termelésünk kis részaránya adja a perspektívát is (1. táblázat). Jó minőségű, piacon keresett fajtákkal van esélyünk az egységes piac által kínált lehetőségeket kihasználni.. Az Európai Unió gyümölcstermesztése* 1. táblázat Me.: ezer tonna Megnevezés 1998 1999 2000 2001 + 2002 Világ összesen 432 717 457 018 468 282 468 262 471 377 Európa 70 512 74 794 78 738 75 387 73 789 EU-15 54 075 60 203 60 565 57 532 57 101 EU-15* 28 925 33 281 32 493 31 286 31 050 Olaszország 9 941 11 051 10 970 10 759 11 020 Spanyolország 9 682 10 708 10 213 10 767 10 300 Franciaország 2 977 3 733 3 717 3 363 3 450 Görögország 2 472 3 302 3 129 2 604 2 600 Németország 1 218 1 330 1 443 1 190 970 Portugália 719 929 867 861 1 010 Hollandia 694 759 744 590 570 Belgium 614 760 741 469 500 Egyesült Királyság 312 351 294 323 250 Ausztria 180 226 233 220 240 Magyarország 834 822 1038 917 745 Magyar termelés az EU-15* %-ában 2,88 2,47 3,19 2,93 2,40 Forrás: EUROSTAT-Datenbank"CRONOS", C:L:A:M:; Eurofru; ZMP és KSH * citrusok és csemegeszőlő nélkül + becslés 6
Önellátottság foka Friss gyümölcsből* 1. ábra 90 % 85 80 70 68 60 50 40 30 20 10 20 8 8 0 EU-15 Ausztria Németország Finnország Svédország Forrás: EUROSTAT 2001. * citrus nélkül A fő gyümölcsök (a 2002. évi adatok alapján) az alma (7,2 millió tonna), a körte (2 millió tonna), az őszibarack/nektarin (4 millió tonna), a csemegeszőlő (2,2 millió tonna) és a citrusfélék (10 millió tonna) (2. táblázat). A legfontosabb gyümölcsfajok az Európai Unióban 2. táblázat Me.: ezer tonna Megnevezés 1998 1999 2000 2001 + 2002 Alma 7 441 8 406 8 255 7 566 7 220 Körte 2 394 2 339 2 365 2 141 2 240 Őszibarack/nektarin 3 216 4 313 4 273 4 122 4 030 Kajszi 411 633 552 502 600 Cseresznye 323 460 496 398 450 Szilva 569 620 641 662 660 Citrus gyümölcsök 9 300 10 907 10 515 10 315 10 400 Csemegeszőlő 2 188 2 197 2 206 2 246 2 230 Forrás: EUROSTAT-Datenbank"CRONOS", C:L:A:M:; Eurofru; ZMP és KSH + becslés 7
Az Európai Unióban előállított zöldség mennyisége 51-55 millió tonna között változik évente, ami EU átlagban 107 százalékos önellátást jelent, de Németországban, Svédországban csak 40, Ausztriában 60 százalék az önellátás foka (2. ábra). Önellátottság foka Friss zöldségből 2. ábra 70 60 50 40 % 60 51 40 40 30 20 10 0 Ausztria Finnország Németország Svédország Forrás: EUROSTAT 2001. A zöldségek között a legfontosabbak a paradicsom (14 millió tonna), a karfiol (2,2 millió tonna), az uborka, a saláta és az articsóka. Magyarország zöldségtermelése az EU-hoz viszonyítva nem jelentős, mindössze 3,5 százalék, ugyanakkor lehetőségeink vannak hagyományos, különleges és szezonálisan eltérő termékek piaci megjelenésével (3. táblázat). 8
Zöldségtermesztés az Európai Unióban 3. táblázat Me.: ezer tonna Megnevezés 1998 1999 2000 2001 Világ összesen 634 712 683 430 733 873 753 263 Európa 91 731 95 607 95 111 94 176 Európai Unió 15 53 697 55 094 54 267 54 955 Olaszország 14 729 15 367 15 338 15 361 Spanyolország 11 902 12 211 11 821 11 926 Franciaország 7 983 8 003 7 938 7 881 Görögország 4 239 4 276 4 123 3 999 Hollandia 3 490 3 711 3 711 3 526 Egyesült Királyság 2 914 2 964 2 964 2 843 Németország 2 540 2 618 2 498 3 715 Portugália 2 463 2 418 2 368 2 306 Belgium - Luxemburg 1 756 1 828 1 783 1 825 Ausztria 630 613 613 566 Dánia 308 309 309 285 Svédország 308 309 309 271 Finnország 215 239 239 230 Írország 215 215 215 222 Magyarország 1 763 2 049 1 539 1 917 Magyar termelés az EU % - ában 3,28 3,72 2,84 3,49 Forrás: FAO Yearbook Production 1995., 2001. / www. fao.org./ Az ágazat szerepe a foglalkoztatásban Az ágazat jó munkahely teremtő, mivel kézimunka igényes növényekről van szó és az elvárható jövedelem is magasabb más mezőgazdasági ágazatokhoz viszonyítva. Az EU 130 millió hektáros mezőgazdasági területén 7 millió gazdaság működik. A zöldség-gyümölcs ágazat összes területe 3-4 millió hektár, amely területen 400 000 (zöldség-gyümölcsre specializált, kifejezetten árutermelő) gazdaság működik. Ezek negyede zöldségre specializált, 4 hektár átlagos mérettel, a fennmaradó rész gyümölcs, 8-9 hektáros átlagos mérettel. Más források szerint ugyanakkor a nem specializált gazdaságokat is beleszámítva 1,4 millió gazdaság (2,5 millió hektáron) foglalkozik gyümölccsel, illetve 0,8 millió (1,3 millió hektár) zöldséggel. Utóbbi forrás szerint a zöldség-gyümölcsre specializált gazdaságok száma a fenti adat közel kétszerese, 750 000 (a gyümölcs-zöldség 3:1 területi aránya eszerint is fennáll). Az elmúlt évekre más ágazatokhoz hasonlóan a specializált gazdaságok számának csökkenése, ugyanakkor méretük növekedése jellemző. A zöldség- és gyümölcstermesztés az EU-ban mintegy 2 millió fő számára biztosít munkát (összehasonlításul: a 15 tagállam lakossága 375 millió fő, a 3 fő 9
termelő tagállamé 155 millió fő, azaz a népesség alig 1%-áról van szó), továbbá kb. ugyanennyi embernek ad munkát az áru válogatása, csomagolása, szállítása (arra vonatkozóan nincs adat, hogy a betakarításkor gyakran alkalmazott idénymunkásokat beleszámolták-e és milyen módon a fenti adatba). Az évek során egyre erőteljesebben két jelenség figyelhető meg. Az egyik az, hogy az átlagos üzemnagyság évről évre nő, a másik irányzat az összefogás erősödése. A gazdák a legkülönbözőbb formában, de egyesítik erőfeszítéseiket a beszerzés, az értékesítés, néha a feldolgozás megszervezése érdekében. Az EU-15-ök mezőgazdasága technikailag magas színvonalú, magasak a hozamok, fontos a minőség, és a piaci kapcsolatok kiépítése, megőrzése. 1.2. Külkereskedelem Az Európai Unió piaca túltermeléssel küzd több zöldség- és gyümölcsfajból, mégpedig azokból a gyümölcsökből vannak feleslegeik, amelyekből Magyarország is nagy mennyiséget termel (például: alma, őszibarack). Az európai integráció a világ legnagyobb zöldség-, illetve gyümölcsimportőre, ugyanakkor exportja is tetemes. Az 1999-2001. évi export-import adatok szerint 11 millió tonnás negatív egyenleggel az unió nettó importőre az ágazatnak. Németország után Anglia, Hollandia, Franciaország, Belgium a legnagyobb importőrök (4-5. táblázat). 4. táblázat Az Európai Unió zöldség-gyümölcs külkereskedelmi egyenlege Me.: ezer tonna EU-15 1999 2000 2001 Import 53 670 53 317 54 608 Export 42 063 42 473 43 475 Egyenleg - 11 607-10 844-11 133 Forrás: FAOSTAT Database Results 2003. 5. táblázat Az Európai Unió főbb importáló országai Me.: ezer tonna Gyümölcs- és zöldség import 1999 2000 2001 EU-15 53 670 53 317 54 608 Németország 11 486 11 858 11 992 Egyesült Királyság 6 789 6 578 7 525 Hollandia 8 483 6 780 7 236 Franciaország 6 627 6 896 7 009 Belgium 6 697 6 822 6 544 Spanyolország 3 845 4 148 3 850 Olaszország 3 587 3 831 3 745 Ausztria 1 281 1 420 1 409 Svédország 1 182 1 175 1 221 Forrás: FAOSTAT Database Results 2003. 10
EU tagként Magyarország teljes körűen be fog kapcsolódni abba az egységes belső piacba, amely a jelenlegi tagokat és a velünk együtt csatlakozókat egyaránt magába foglalja, és ahol mindenféle korlátozástól mentesen áramolhatnak a mezőgazdasági termékek. A tagországokba irányuló export lehetőségei nőnek, mivel megszűnnek a még fennálló korlátozások. Az Európai Megállapodás 2002. nyarán hatályba lépett továbbfejlesztése kapcsán már ma is igen széles azoknak a termékeknek a köre, ahol szabadon, vagy kvóták keretében szállíthatunk vámok nélkül, illetve kedvezményes módon. A tagországokba történő kivitelhez a jövőben természetesen semmilyen exporttámogatás nem vehető majd igénybe. A harmadik országokba irányuló kivitelt a közösségi exporttámogatások viszont meghatározott termékek esetében segíteni fogják. Az EU csatlakozással a tagországokból származó termékek vámjának megszűnése várhatóan érzékenyen fogja érinteni egyes termékek termelőit. A friss zöldség és gyümölcs esetében a Magyarország által nyújtott kedvezményes kvóták ma még viszonylag alacsonyak, a kvótán felüli vámok pedig magasak. Mindez ma még jelentős védelmet biztosít, ami a csatlakozással teljesen megszűnik. E termékek előállítóinak elsősorban a csatlakozást követő első években komoly import versennyel kell szembenézniük. Az egységes belső piac tovább fogja erősíteni az élelmiszer kereskedelem és a feldolgozóipar több éve tapasztalt koncentrációját. A mezőgazdasági termékek egyre nagyobb hányada kerül majd értékesítésre élelmiszer-feldolgozó nagyüzemek, illetve áruházláncok bevásárlási társulásai felé. Mindez a termelők számára szigorodó versenyfeltételeket jelent. A minőség, az áru előkészítettsége, az ár, a logisztikai, fizetési stb. feltételek kiemelt szerepet kapnak. 11
2. Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piacszabályozása A zöldség- és gyümölcspiac szabályozása az Európai Unióban jelentősen eltér más mezőgazdasági ágazatokétól. Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piacszabályozásában a friss zöldségek és gyümölcsök a nem korlátozó jellegűen szabályozott termékek közé tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a piacszabályozási rendelet nem állít fel termelési korlátokat, a termékeknek a piaci versenyben kell helytállniuk, a minőség és az ár a meghatározó. Ez a szabályozási mód az áruk jellegéből adódik, mert a termékek rendkívül sokfélék, gyorsan romlanak, nehezen tárolhatók, idényjellegűek, érzékenyen reagálnak a kereslet-kínálat változásaira, vagyis árak gyorsan változnak. 2.1 Rendeletek A friss zöldség és gyümölcs piacát 1996-ig az EGK 1035/72 számú alaprendelete és számos ehhez kapcsolódó rendelet szabályozta. A piaci újraszabályozással kapcsolatos EU rendeleteket 1996. októberében alkották meg és 1997 január 1-től érvényesek. A csatlakozási tárgyalások eredményeképpen a zöldség-gyümölcs ágazat szabályai változtatások nélkül érvényesek lesznek Magyarországon is, azaz a támogatási szint megegyezik a jelenlegi tagországokban fennállóval. A zöldség- és gyümölcspiacot szabályozó főbb rendeletek: 1. EU Tanács 2200/96/EK számú rendelete a friss gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről, valamint a kapcsolódó végrehajtási rendeletek; 2. EU Tanács 2201/96/EK számú rendelete a feldolgozott gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről, valamint a kapcsolódó végrehajtási rendeletek; A két alaprendeletet módosítja: EU Tanács 2699/2000/EK sz. rendelete. A reform óta a piacszabályozás működésének tapasztalatai és a tagállamok javaslatai alapján az EU folyamatosan tökéletesíti rendszerét, az alapvető célkitűzések azonban jelenleg is változatlanok. A megjelent módosító rendelet három területet különösen érint, a termelői szervezeteket, az árukivonásokat és az ipari feldolgozásra termelt alapanyagokat (ipari paradicsom, őszibarack és körte befőtt készítésre). A fontosabb vonatkozó jogszabályokat az 1. melléklet tartalmazza. 2.2. A rendelet hatálya alá tartozó termékek A 2200/96/EK sz. rendelet minden élelmezési célra termesztett zöldségre és gyümölcsre vonatkozik, beleértve a termesztett gombát, a csemegeszőlőt és a déligyümölcsöket is. Kivétel azonban a hazánkban termesztett növények közül a burgonya és a csemegekukorica. 12
2.3 Minőségi előírások 2.3.1. A minőségi előírások jelentősége Az Európai Unió mintegy 40 zöldség- és gyümölcsfaj (6. táblázat) esetében kötelezővé tette a minőségi előírások alkalmazását, a jövőben pedig további fajok esetében is minőségi előírások életbe léptetése várható. Kereskedelmi forgalomba csak ezeknek megfelelő minőségű termékek kerülhetnek (ez alól kivételt jelentenek például a termelő saját gazdaságában, közvetlenül a fogyasztónak eladott áruk, illetve a feldolgozóiparnak szállított alapanyagok). Ez azt jelenti, hogy a termékeknek a termelőtől a fogyasztóig a kereskedelem minden lépcsőfokán meg kell felelniük az érvényes előírásoknak. Az áru minőségéért mindig az áru birtokosa felelős. A minőségi előírások egyaránt vonatkoznak az EU-ban megtermelt, az importált és az exportált termékekre. Minőségi előírások hatálya alá eső termékek 6. táblázat ZÖLDSÉG GYÜMÖLCS articsóka alma és körte bimbóskel csemegeszőlő cukkini cseresznye étkezési paprika dió fejes saláta, fodros és széles levelű görögdinnye endívia fejes- és kelkáposzta kajszi fokhagyma őszibarack és nektarin halványító zeller sárgadinnye karfiol szamóca paradicsom szilva paraj avokádó póréhagyma banán sárgarépa citrusfélék spárga kiwi tojásgyümölcs uborka vöröshagyma hajtatott cikória zöldbab zöldborsó gomba Forrás: EU Tanács 2200/96/EK rendelet. A minőségre vonatkozó piacvédelmi intézkedés célja, hogy a forgalmat a jobb minőségű áru segítségével növeljék. A közös kötelező minőségi előírások alkalmazásával történő osztályba-sorolás olyan referencia keretrendszert biztosít, amely a tisztességes kereskedelmet és a piaci átláthatóságát ösztönzi, kizárja a piacról a nem kielégítő minőségű termékeket. A piacszabályozás meghatározó eleme a teljes körű, (export, import, belföldi) egységes minőség-ellenőrzési rendszer is. 13
Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ EGB) Genfben dolgozza ki a nemzetközi kereskedelem számára ajánlott szabványokat. Az Európai Unió Bizottsága esetenkénti kisebb változtatással ezeket a szabványokat teszi rendelettel kötelezővé. Az EU-ban érvényes zöldség-, gyümölcsszabványok objektív mércét jelentenek a különböző termelési körülmények között termelt és ezért különböző állapotú termékeknek, ami az eladó és a vevő adás-vételi megállapodását könnyíti meg. 2.3.2. Az áru minőségi követelményei A minőségi előírások alapját a minimumkövetelmények képezik. Ezek legtöbbje az összes termékre vonatkozik. Ezek értelmében az áru legyen ép, egészséges, tiszta, friss megjelenésű; állati kártevőktől és azok kártételétől, betegségek nyomaitól, nem természetes felületi nedvességtől, idegen szagtól és íztől mentes; megfelelően fejlett és érett.a gyümölcs- és zöldségtermékeket minőségi tulajdonságaik és a megengedett hibák mértéke szerint legfeljebb 3 minőségi osztályba sorolják: Extra, I., és II osztályok. Az osztályok közül I. és II. minden terméknél előfordul, Extra osztály nem mindegyiknél. Az EU-ban kívánalom, hogy az I. osztály képezze a gyakorlatban a kereskedelembe kerülő áru nagy hányadát. Valamennyi minőségi osztályban megengednek bizonyos minőségi és méreteltéréseket. Ez minőségi osztálytól és terméktől függően általában 5-10 százalék. Az árunak ugyanakkor minden esetben fogyasztásra alkalmasnak kell lennie (például nem lehet erősen zúzódott). A kötelező előírások méretelőírásokat is tartalmaznak. Ezeket a termék jellemzőinek megfelelően határozták meg. A méretosztályozás történhet az átmérő (például: a hagyma, alma esetében), a tömegr (például: a saláta vagy a csemegeszőlő esetében), a hossz (a cukkini esetén) vagy ezek kombinációja szerint. A méret szerinti osztályozás csak bizonyos fajok Extra és I. osztályú áruja esetében kötelező, a többi esetben csak lehetséges (7. táblázat). 7. táblázat Az alma minőségi osztályai és az előírt átmérő Me.: mm Megnevezés Extra I. osztály II. osztály Alma Nagygyümölcsű fajták 70 65 65 Egyéb fajták 60 55 55 Körte Nagygyümölcsű fajták 60 55 55 Egyéb fajták 55 50 45 Forrás: EU Bizottság 1619/2001/EK rendelete az alma és a körte forgalmazására vonatkozó szabványok megállapításáról. Az áru csomagolására és jelölésére szintén részletes követelményeket állapítanak meg a rendeletek. Elsődleges követelmény, hogy a csomagolóanyag és a csomagolás módja biztosítsa a termék megfelelő védelmét. A csomagoláshoz használt anyagok nem tartalmazhatnak az egészségre ártalmas összetevőket (például 14
bizonyos festékeket), az áruval érintkező anyagoknak pedig újnak és tisztának kell lenniük, és nem szabad külső vagy belső elváltozást okozniuk a termékben. A göngyölegen a következő adatokat kötelező feltüntetni: csomagoló és/vagy forgalmazó neve és címe, termék megnevezése, fajtanév (az Extra és az I. minőségi osztályokban), minőségi osztály, származási ország, méret (méret szerint válogatott termékeknél), nettó tömeg (tömeg alapján értékesített termékeknél), darabszám (darabszám alapján értékesített termékeknél). Egyes termékeknél további adatokat is fel kell tüntetni. A fenti információkat jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül kell feltüntetni a göngyöleg egy oldalára nyomtatva vagy eltávolíthatatlan címkével ráragasztva. Ömlesztve szállított termékek esetében az adatokat az árut kísérő dokumentumon, vagy a szállítóeszköz belsejében jól láthatóan elhelyezve kell feltüntetni. Amint a fentiekből látható, az előírások elsősorban az áru küllemére vonatkoznak, ízével, zamatával mivel e tulajdonságok objektív megítélése, ilyen kategóriák felállítása igen nehéz csak néhány termék esetében foglalkoznak. Hasonlóképpen nem esik szó az előírásokban a káros beltartalmi anyagokról (például: nitrátok, növényvédőszer-maradványok), mivel ezeket a növényegészségügyi és az általános élelmiszerellenőrző vizsgálatok keretében ellenőrzik. 2.3.3. Magyarországi helyzet Magyarország a Magyar Élelmiszerkönyv kialakítása során kötelező előírásként átvette az Európai Unió minőségi előírásait (lásd A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező követelményeiről szóló 40/1995 (XI. 16.) FVM rendeletet). Az Európai Unióba exportált tételeket 1993 óta minden esetben, kötelező jelleggel ellenőrzik. A friss fogyasztásra szánt gyümölcs és zöldség ellenőrzéséről szóló 62/2000 (IX. 15.) FVM rendelet értelmében 2000. november 1. óta az importáru, és a belföldi áru minőségellenőrzése is megkezdődött. Az ellenőrzéseket a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosztályának irányításával a megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomások felügyelői hajtják végre. A magyar ellenőrző szervezet által kiadott minőségi bizonyítványokat a 2387/2001/EK rendelet értelmében az EU tagállamai is elfogadják, ami könnyíti, illetve gyorsítja az exportált zöldség-gyümölcs célba érését. Magyarországon már jelenleg is ugyanazok a minőségi előírások vannak érvényben, mint az EU-ban. A minőségellenőrzés rendszere belföldön, az export és import vonatkozásában szintén az EU szabályai szerint működik. Az EUcsatlakozással tehát nem lesznek új szabványok és minőségellenőrzések. 15
Az egységes belső piac és a KAP feltételrendszerében csak az a termelő lesz képes helytállni, aki valamilyen tekintetben jobb lesz hazai és európai versenytársainál. A koncentrálódó piacon a tágabb értelemben vett minőség szerepe egyre meghatározóbb. Az EU a termékek többségéből a belső fogyasztás szintjét meghaladó mennyiségben termel. A telített piacon a mennyiségi termelésnek nem lesz semmilyen esélye, csak az átlag feletti minőségű termékek számíthatnak sikerre, megkülönböztetett szerephez jutnak a hungarikumok. A jó minőségű zöldség- gyümölcs eladásának nincsenek korlátai. A feldolgozó üzemeknek is versenyezniük kell, emiatt csak a jó minőségű alapanyagot fogják felvásárolni. Tudomásul kell vennünk azt is, hogy a hosszú ideig egyeduralkodó fajtáinkat (például a Jonathán alma) ma már kevésbé keresik, a nem megfelelően tárolt és csomagolt zöldség és gyümölcs nem talál gazdára. Fontos a hatékonyság növelése és a költségek csökkentése. Hatalmas tartalékaink vannak a munkaerő, valamint a gépi munka felhasználásában is. Sok esetben a szervezettség javításával is komoly költségek takaríthatók meg. A piaci követelmények teljesítéséhez jelentős fejlesztésekre is szükség lesz. Igen sokba kerül az ültetvények, az épületek és egyéb létesítmények korszerűsítése, a tárolás, csomagolás, elsődleges feldolgozás infrastruktúrájának kiépítése, azonban a hosszú távra gondolkodó termelő mindettől nem tekinthet el. 2.4. Termelői szervezetek2.4.1.termelői szervezetek főbb jellemzői A termelői szervezetek termelők (természetes vagy jogi személyek) által, elsősorban termékeik zöldség és gyümölcs termelésének megszervezése, közös áruvá készítése, tárolása és értékesítése céljából létrehozott szervezetek. Társasági formájuk nincs megkötve, de többségük szövetkezeti formában működik. A TÉSZ ugyanis nem jelent önálló jogi formát, ezért az elismerést kérő szervezeteket először valamilyen jogi formában (szövetkezet, Kft., Rt.) be kell jegyeztetni a Cégbíróságnál. Beszerző-értékesítő szervezetek, szövetkezetek más ágazatokban is működnek Európában és Magyarországon is. A zöldség- és gyümölcs ágazatban betöltött különleges szerepüket az adja, hogy más ágazatokkal ellentétben az EU-piacszabályozás részét képezik, így meglétük befolyásolja hazánk csatlakozási esélyeit, valamint támogatáshoz is csak ezeken keresztül fognak jutni a magyar zöldség-gyümölcstermelők. A zöldség- és gyümölcstermesztők által létrehozható termelői szervezetek (TÉSZ-ek) 1 tehát a piacszabályozásban is kulcsszerepet töltenek be. 1 E szervezetek számára nehéz jó magyar elnevezést találni. Angol nevük ugyanis producer organisation, rövidítve PO, szó szerinti fordításban termelői szervezet. E kifejezés rövidítése TSZ viszont komoly félreértést okozna, mivel ezek a szervezetek nem rokonai a régi 'termelőszövetkezeteknek'. Mivel az ilyen szervezetek elismeréséről szóló magyar rendelet a zöldség-, gyümölcstermelői, 16
A termelői szervezeteknek komoly hagyományai vannak az Európai Unióban, az első szövetkezeteket több mint száz éve hozták létre a holland termelők. Méretük nagy változatosságot mutat: forgalmuk az évi 5-10000 tonnás értékesítéstől több százezer tonnáig, taglétszámuk 5-10 főtől több ezer főig terjed. (Az utóbbi években egyre gyakoribb forgalmuk növekedése például kisebb szervezetek összeolvadásával.) Általában jellemző rájuk a földrajzi és termék szerinti szerveződés: rendszerint egy-egy termesztőkörzet termelői, termékcsoportonként (például gyümölcs vagy zöldség, esetleg csak bizonyos növények a körzetben termesztettek közül) szervezik meg őket. Jelenleg több mint 1300 TÉSZ működik az EU-ban, és ezek értékesítik a nagykereskedelem és az üzletláncok felé a zöldséggyümölcs 40 százalékát. Az általuk végzett feladatok között jelentős különbségek lehetnek. A különbséget elsősorban az okozza, hogy a tagok más-más feladatokat ruháznak át az általuk létrehozott szervezetre, továbbá minden feladat többféleképpen oldható meg. A tapasztalatok szerint a konkrét feladatok megoldásának módjától függetlenül sikeres működésüknek három alapfeltétele van: 1. A termelők adott csoportjának fel kell ismernie, hogy a közös értékesítés számukra gazdasági előnyt jelent. 2. Ezek a termelők egyetértésben válasszák meg a szervezet szakmailag és gazdaságilag felkészült vezetőségét. A megválasztott vezetőknek biztosítsanak széles hatáskört és tartsák be döntéseiket. A 3. ábra bemutatja egy TÉSZ működését, hogyan jut el az áru a TÉSZ közreműködésével a termelőtől a fogyasztóig. értékesítő szervezet kifejezést, illetve a TÉSZ rövidítést használja, a tájékoztató további részében elsősorban a TÉSZ illetve a szervezet megnevezést fogjuk használni. 17
Az áru útja a termelőtől a fogyasztóig 3. ábra termelő termelő termelő válogatás csomagolás A TÉSZ lehetséges feladatai tárolás értékesítés szupermarkethálózat nagykereskedő feldolgozóipar kiskereskedő fogyasztó Válogatás, csomagolás: Egyes TÉSZ-eknél a termelők saját válogatócsomagoló gépekkel rendelkeznek, és maguk végzik ezt a feladatot, más helyeken a termelők ömlesztve szállítják központi feldolgozásra az árut. Tárolás: A termelt árutól függően rendszerint rendelkeznek az áru átmeneti hűtésére (például: paprika, paradicsom) vagy hosszabb távú (például: alma, körte) tárolására szolgáló közös hűtőtárolóval. Értékesítés: Szintén több módja lehetséges. Jól ismert a holland típusú, aukciós értékesítés, ahol az árut a szervezet központjában kialakított aukciós teremben vásárolják meg a nagy- és kiskereskedők. Az utóbbi időben egyre fontosabbá válik és a jövőben még jelentősebb lesz az előre megkötött szerződéseken alapuló, a nagykereskedők és a szupermarket-hálózatok felé történő közvetlen értékesítés. Nagybani piacokra ritkábban szállítanak árut gyakran azokat a minőségi előírásoknak ugyan megfelelő, de gyengébb minőségű termékeket viszik ide, amelyek a szupermarketeknek nem eladhatók. Az előírásoknak nem megfelelő minőségű, illetve a speciálisan e célra termelt termékek a feldolgozóiparnak adhatók el, illetve a TÉSZ maga is végezhet feldolgozást (például: savanyúságok készítése). A TÉSZ az értékesítés mellett egyéb tevékenységekkel is foglalkozhat. Ilyen például a közös anyagbeszerzés (vetőmag, növényvédő szer, műtrágya stb.), mivel nagy tételek esetén komoly árkedvezményeket tud elérni, a közös gépbeszerzés (nagy értékű, egy termelő által nem kihasználható gépek esetén), palántanevelés, szaktanácsadó szerződtetése (például: a növényvédelem esetében) stb. 18
Az eleinte település centrikus szervezetek mára több helyen egyesültek, egyre nagyobb és nagyobb méretet alkotva, ami a hatékonyabb és olcsóbb működést segíti. Termékcsoportonként a következő termékkategóriákban jöhetnek létre termelői szervezetek: zöldség és gyümölcsfélékre vegyesen, csak zöldségfélék, csak gyümölcsfélék, feldolgozásra szánt termékek, citrus gyümölcsök, héjas gyümölcsök, gomba. A termékek részletes körét az EU Tanács 2200/96/EK rendelet 1. cikkelyének 2. pontja tartalmazza. 2.4.2. A TÉSZ-ek elismerési feltételei A fenti felsorolásból látható, hogy a TÉSZ-ek feladatai változatosak lehetnek, és ennek megfelelően felépítésük is különböző. Annak érdekében, hogy a termelők minél nagyobb arányban alakítsanak ki ilyen szervezeteket, az Európai Unió kidolgozta elismerési feltételeiket, és az eszerint működő szervezeteket anyagi támogatásban részesíti. Itt ismételten hangsúlyozni kell, hogy az Európai Unióban bármely magángazda vagy szervezet szabadon folytathat zöldség- és gyümölcstermesztést, de csak az elismerési feltételeknek megfelelő szervezeteken keresztül részesülhetnek az EU támogatásában. A szabályok széles mozgásteret engednek e szervezeteknek, mivel az elismeréshez megszabott feltételek fő szerepe az, hogy e szervezetek kellő gazdasági erőt képviseljenek, és ezáltal életképesek legyenek. Fontos röviden kitérni az Európai Unió rendeletei végrehajtásának módjára. A rendeletek a 15 tagállam mindegyikére azonos módon vonatkoznak. A szabályok betartatása ugyanakkor elsősorban a tagállamok feladata. Ezért az elismeréssel, támogatással, ellenőrzéssel kapcsolatban az "állami szervek" illetékesek. Ez a szerv mezőgazdasági kérdésekben rendszerint a tagország mezőgazdasági minisztériuma, illetve annak valamely hivatala. Az EU kétféle szervezetet különböztet meg: a teljes elismerésben, illetve az előzetes elismerésben részesíthető TÉSZ-eket. Az EU-rendelet felépítését követve először a teljes elismerés feltételeit tekintjük át, majd azt, hogy milyen könnyítéseket jelent ehhez képest az előzetes elismerés. 19
2.4.3. A termelői szervezet fő feladatai a termelésnek az igényekhez való illesztése (mennyiségileg és minőségileg egyaránt); a termékek értékesítésre való közös előkészítése (csomagolás, tárolás stb.); a tagok termékeinek forgalmazása, ezáltal a kínálat koncentrálása; a termelési költségek csökkentése, a termelői árak stabilizálása; olyan termesztési módszerek és környezetbarát hulladékkezelési eljárások (például: a selejt vagy a nem értékesíthető áru megsemmisítése) elterjedésének elősegítése, amelyek védik a környezet (elsősorban a víz, a talaj, a táj) minőségét, és/vagy javítják a környezet biológiai állapotát (például: integrált vagy bio-termelés). 2.4.4. A tagok kötelezettségei a szervezet által meghatározott termelési, forgalmazási és környezetvédelmi szabályok betartása; a teljes termésmennyiségnek a szervezeten keresztüli forgalmazása, a következő kivételekkel, amelyeket minden esetben a szervezetnek kell engedélyeznie: a tagok termelésük legfeljebb 25 százalékát maguk is eladhatják, de csak közvetlenül a fogyasztók számára; a tagok másik TÉSZ-en keresztül, illetve saját maguk értékesíthetik azon termékeiket, amelyekkel saját szervezetük nem foglalkozik; pénzügyi hozzájárulás fizetése (a forgalmazott termék mennyisége vagy értéke alapján); statisztikai adatok szolgáltatása (terület, hozam, értékesítés) a szervezet számára, amelyet az az állami szervek felé továbbít; tagsági viszony kizárólag egy TÉSZ-ben. 2.4.5. A termelői szervezet kötelezettségei A TÉSZ alapszabálynak a következőket kell biztosítania: a tagok kötelezettségeinek betarthatóságát; a szervezet működtetéséhez szükséges tagdíjfizetés módjának meghatározását; a szervezet demokratikus felépítését; szankciókat a szabályok be nem tartása esetére (ezek rendszerint a következők: pénzbüntetés, a tagság felfüggesztése, kizárás); szabályokat új tagok felvételére (például: minimális tagsági idő, tagjelöltség belépési díj, tagság megszüntetése stb.). A minimális tagsági idő legalább egy év. Amennyiben egy termelő ki akar lépni a szervezetből, azt május 31-ig írásban be kell jelentenie, és tagsága a következő év január 1-én szűnik meg. (A szervezet ennél hosszabb bejelentési időt 20
is meghatározhat.) Amennyiben a szervezet működési programmal rendelkezik, annak tartama alatt a tag csak a TÉSZ beleegyezésével léphet ki. A gyakorlatban a kilépés ritka, leggyakoribb oka a tag idős kora. A felsorolt kötelezettségek mindegyike a TÉSZ-ek koordinációs szerepéhez elengedhetetlen átlátható és stabil szervezet kialakulását segítik elő, és azt a célt szolgálják, hogy a termelők ne egymástól függetlenül hozzák meg termelési és értékesítési döntéseiket, ami a kereslet, a kínálat és az árak szélsőséges ingadozását eredményezi. 2.4.6. Minimális méret A minimális taglétszám és termelési érték meghatározása azért szükséges, mert e nélkül a szervezetek nem képviselnek kellő gazdasági erőt, s így nem képesek tagjaik piaci érdekeinek hatékony érvényesítésére. A minimális méretet az Európai Unió tagországokban működő TÉSZ-ek jellegzetességeire való tekintettel ország-csoportonként eltérően határozta meg. Hazánkban a többek között Portugáliára vonatkozó minimális méretet célszerű figyelembe venni, mivel ott a termelők szervezettsége hasonlóan alacsony fokú. Ez a minimális méret legalább 15 tag esetén 0,5 millió euró (kb. 120 millió Ft), 5 tag (nagyobb termelők) esetén 1 millió euró (kb. 243 millió Ft) éves forgalom (8. táblázat). A termelői szervezetek minimális mérete az EU-ban 8. táblázat Ország csoport A TÉSZ típusa Általános, gyümölcs, zöldség Héjas gyümölcsűek, gomba feldolgozóipari alapanyag minimális létszám minimális termelési érték minimális létszám minimális termelési érték (fő) millió euró millió Ft* (fő) millió euró millió Ft* 40 1,5 363,7 5 0,25 60,6 1. csoport vagy 15 2,5 606,3 vagy 5 3 727,5 2. csoport 15 0,5 121,3 5 0,25 60,6 vagy 5 1 242,5 * 1 euró= 242,50 Ft Forrás: EU Tanács 2200/96/EK rendelete alapján összeállítva Az 1. csoportba tartoznak a jelentős zöldség-gyümölcs termelő országok, például: Franciaország, Spanyolország, Portugália kivételével. 21
A 2. csoportba tartoznak a kevésbé jelentős zöldség-gyümölcs termelő országok, például: Dánia, Írország, valamint a kevés TÉSZ-szel rendelkező Portugália. Megjegyzendő, hogy a gazdasági szükségszerűségek miatt az EU országaiban a termelési érték általában jelentős mértékben meghaladja a minimálisan előírtat (rendszerint 1 milliárd Ft feletti összeg), és hosszú távon a magyar gazdálkodóknak is erre érdemes törekedniük. 2.4.7. Termelői szervezetek támogatása az Európai Unióban A támogatásokkal kapcsolatban meg kell ismerkedni két fogalommal: a működési alappal és a működési programmal, mivel ezekhez kötődnek a támogatások. 2.4.8. A működési alap A működési alapot a TÉSZ a tagok befizetéseiből képezi és elsősorban fejlesztési célokra használja fel. A befizetés alapja a tagdíjhoz hasonlóan az értékesített termék mennyisége vagy értéke lehet. A termelők befizetéseit az EU ugyanannyival de legfeljebb a TÉSZ által forgalmazott termékek értékének 4,1%- ával kiegészíti. Azon országokban, ahol a TÉSZ-ek aránya alacsony, a tagállam saját költségvetéséből további támogatást is adhat a működési alaphoz. Ennek mértéke a termelői befizetések fele lehet. A működési alap felhasználható a működési program, illetve részben árukivonás (intervenció) finanszírozására. 2.4.9. A működési program A működési program olyan, a TÉSZ által kialakított, 3-5 év hosszú fejlesztési program, amelynek célja a 2.4.3. pontban megfogalmazott feladatok (a termelésnek az igényekhez történő illesztése, a tagok termékeinek forgalmazása, a termelési költségek csökkentése és a termelői árak stabilizálása, környezetbarát termesztési és hulladékkezelési módszerek bevezetése) minél jobb teljesítése, továbbá a termékminőség javítása, a termékek értékének növelése, a termékek reklámozása (kivéve márkanevek reklámozását). A működési programban szerepelhetnek például beruházások (hűtőtároló, válogató gépsor stb.) megvalósítása vagy a termelők szakmai ismereteinek bővítése (például: speciális tanfolyamok szervezése) is. 2.4.10. Új TÉSZ-ek előzetes elismerése és támogatása Azok a szervezetek, amelyek újonnan alakultak, illetve még nem felelnek meg minden elismerési feltételnek (például: minimális méret, a tagok önálló 22
értékesítésének túl magas aránya), előzetes elismerést kérhetnek az állami szervektől. A teljes és az előzetes elismerés közötti fő különbség az, hogy az előzetes elismerést kérő szervezetnek még nem kell rendelkeznie az áruvá készítést végző műszaki háttérrel, nem vonatkozik a tagokra a 100 százalékos beszállítási kötelezettség, illetve nincs szükség termelési és környezetvédelmi szabályok kialakítására. Az előzetes elismeréshez a szervezeteknek részletes, ütemezett elismerési tervet kell benyújtaniuk. A tervnek részletesen, éves bontásban be kell mutatnia, hogyan kívánja a szervezet elérni a teljes elismerés feltételeinek való megfelelést. Az elismerési terv időtartama legfeljebb öt év lehet, és tartalmaznia kell a következő információkat: a terv időtartamát; a kezdeti helyzet részletes leírását: taglétszám, a tagok termelési adatai, értékesítés, létesítmények stb.; a terv céljait; a célok eléréséhez végrehajtandó feladatokat és megvalósításuk módját, éves bontásban, költség-haszon elemzéssel kiegészítve; azokat a lépéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a szervezet az összes elismerési feltételnek megfeleljen; a szükséges beruházások megvalósításának tervezett költségeit, éves bontásban. Az előzetes elismerés öt éve alatt a TÉSZ-ek anyagi támogatást kaphatnak az Európai Uniótól: A megalakulás segítését és az adminisztratív feladatok megkönnyítését szolgáló támogatás mértéke 1 millió euró (kb. 250 millió Ft) forgalomig öt éven át az árbevétel 5-5-4-3-2 százaléka, az 1 millió euró feletti részre az árbevétel 2,5-2,5-2,0-1,5-1,5 százaléka; a támogatás felső határa 100 000-100 000-80 000-60 000-50 000 euró. A beruházási támogatások mértéke legfeljebb 75 százalék vissza nem térítendő támogatás; pontos mértékét az egyes tagállamok állapítják meg, rendszerint 50-60 százalék között. Az elismerési terv megvalósítása során a TÉSZ bármikor kérheti a végleges elismerést, egyúttal működési programjának tervezetét is beadhatja, így lehetségessé válik az, hogy az elismerés után a kialakulási támogatást azonnal felváltsa a működési alapon keresztül kapható fejlesztési támogatás. Az új csatlakozó országok tekintetében, a támogatásban kizárólag azok a termelői csoportok részesülnek, amelyeket az új tagállamok illetékes hatóságai a csatlakozás időpontját követően nemzeti vagy közösségi jog alapján hivatalosan elismertek. A támogatást éves részletekben folyósítják, a termelői csoport elismerésének időpontját követő első öt éven keresztül. A támogatást a csoport éves forgalmazott termelése alapján kell kiszámítani. 23
A támogatás semmilyen esetben sem haladhatja meg a megállapított folyósítható maximális összeget. TÉSZ támogatás kifizetésre a kérelem benyújtásának ideje: TÉSZ éves (naptári év) működési programjának teljesítését követő év január 31-ig (az ígérvények igazolt teljesítése április 30-ig), továbbá közölni kell az értékesített termelés értékét, a működési program kiadásait és működési alapból árukivonás finanszírozásra felhasznált arányt. TÉSZ pénzügyi támogatások kifizetése: a 609/2001/EK sz. rendelet 11. cikkének (4) bekezdése, a TÉSZ éves működési program végrehajtását követő év augusztus 31-ét állapítja meg a termelői szervezeteknek járó pénzügyi támogatások kifizetésének határidejeként (tagállami szinten a határidő meghosszabbítható október 15-ig). Információ továbbítás: a tagállamok által a Bizottság részére történő információ továbbítás időpontja: június 1 október 31. közötti időszak. 2.4.11. TÉSZ-ek szövetségei Egy-egy régió vagy ország TÉSZ-ei gyakran szövetségeket is létrehoznak. Ezek célja rendszerint gazdasági tevékenységük összehangolása. Az EU rendeletei lehetőséget biztosítanak arra is, hogy amennyiben a tagszervezetek úgy döntenek a működési alapot a TÉSZ-ek szövetsége kezelje. Ennek közösen megvalósítható programok (például: országos szintű reklámtevékenység) esetében van jelentősége. Amennyiben a szövetség adott termék/ek termelői és termelése terén (az országban vagy egy régiójában) reprezentatívnak tekinthető, a szervezet kezdeményezheti az államnál a szervezet bizonyos szabályainak korlátozott időre történő kiterjesztését azon piaci résztvevőkre is, akik nem tagjai a szervezetnek. A reprezentativitás feltétele az, hogy a szervezetnek tagja legyen az adott termék/ek termelőinek legalább kétharmada és ők adják a termelés legalább kétharmadát is. 2.4.12. Intervenció, árukivonás Az intervenció célja az, hogy amennyiben adott évben a termés mennyisége túl nagy és a piacon nem értékesíthető, a termelő számára biztonsági hálóként korlátozott mértékű támogatást nyújtson. Ebből következően a kivonási ár alacsony szintű, hozzávetőleg a termelési költségeket fedezi (9. táblázat). 24
Árukivonási támogatások 2004 9. táblázat Termékek 2003/2004 euró/kg Ft/kg Karfiol 0,071 17,22 Paradicsom 0,048 11,64 Alma 0,088 21,34 Csemegeszőlő 0,080 19,40 Kajszi 0,140 33,95 Nektarin 0,130 31,53 Őszibarack 0,109 26,43 Körte 0,084 20,37 Padlizsán 0,039 9,46 Sárgadinnye 0,040 9,70 Görögdinnye 0,040 9,70 Narancs 0,140 33,95 Mandarin 0,130 31,53 Clementines 0,130 31,53 Satsumas 0,130 31,53 Citrom 0,130 31,53 Forrás: EU Tanács 2200/96/EK rendelet. A számítások a 2004-re előrejelzett 242,5 Ft/EUR árfolyamon történtek Intervenciós felvásárlási támogatást az EU 16 terméknél biztosít. Ennek mértéke maximum a TÉSZ forgalmazott termelésének 10 százaléka, alma és körte esetében 8,5 százaléka. Magyarországon a kivonható termékek közül jelentős a karfiol, a paradicsom, az alma, a csemegeszőlő, a görög- és sárgadinnye, a kajszi, a körte és az őszibarack. A kivont mennyiségről és a kivonás időszakáról a szervezet (TÉSZ) dönt. A kivont árunak a csomagolás kivételével meg kell felelnie az érvényes minőségi előírásoknak. A TÉSZ a működési alapból más termékeknél is adhat tagjainak kompenzációt, illetve korlátozott mértékben kiegészítést adhat az EU kivonási támogatásához. A működési alapnak legfeljebb 30 százaléka használható ilyen célra. (A TÉSZ-ek ezt ritkán veszik igénybe, rendszerint a teljes működési alapot a működési programban használják fel). A kivont áru felhasználható elsősorban karitatív célokra, továbbá takarmányozásra, ipari alkohol gyártására, illetve a feldolgozóiparban. Az így fel nem használható mennyiség környezetbarát módon megsemmisíthető. Egyéni termelők csak TÉSZ-eken keresztül részesülhetnek intervenciós kifizetésekben. Az EU ebben az esetben 10 százalékkal alacsonyabb kivonási árat fizet, amelyből a szervezet levonhatja a kivonással kapcsolatos költségeit. A kivonható mennyiség itt is legfeljebb a termelő értékesített termésének 10 százaléka. 25
2.4.13. Termelői szervezetek működése az EU-ban Az Európai Unióban a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek működését a sokszínűség jellemzi. Belgiumban a holland "veiling" típusú aukciókon (amelyek mind értékesítő szervezetként működnek) kerül forgalomba a paradicsom, az uborka, a paprika, a karfiol 90 százaléka, a gomba 50 százaléka, illetve az alma és a körte 60 százaléka. A mindössze 6 szervezet egy közös szervezeten keresztül koordinálja munkáját. A termés osztályozását, csomagolását a termelők maguk végzik, de külön védjeggyel látják el a legjobb minőségű, illetve az integrált termesztésből származó árut. Németországban a TÉSZ-ek fontos feladata a termelés megszervezése, koordinációja, a piackutatás és értékesítés lehető legjobb megszervezése. Komoly minőségellenőrzési és a gazda nevéhez kötődő ellenőrzési rendszer segíti a professzionális működést. Egyre jobban előtérbe kerül az ökológiai termelés és a vásárlók egészséges élelmiszer iránti igénye. A korszerű technológia kialakítását és a közös értékesítéshez szükséges beruházások Bajorországban állam támogatással valósultak meg. Franciaországban a termelők nem szívesen szövetkeznek, ahhoz azonban, hogy a szabályozott, működő piacra vihessék az árujukat, létre kellett hozniuk a termelői szervezeteket. Franciaországban 340 termelői szervezet működik. Ezek egyharmada klasszikus működésű, olyan amilyennek a rendelet előírja, a kétharmada viszont nagyon laza szerveződés az adminisztratív előnyök kihasználása érdekében. Spanyolországban az első kertészeti értékesítő szervezet 1974-ben alakult, majd az 1986-os EGK-csatlakozásáig összesen 182 TÉSZ jött létre. E szervezetek többsége megfelelt az EK 2200/96 számú rendelet követelményeinek is. A jelenleg működő több mint 530 szervezet 3,5-4 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt forgalmaz. Ez a zöldségfélék 22 százalékát, a citrusfélék 34 százalékát és az egyéb gyümölcsök 28 százalékát jelenti. Portugáliában a termelői szervezetek szaporodását a szupermarketek segítették elő. 1990 előtt mindössze 1 TÉSZ működött, az értékesítés a mai magyarországi helyzethez hasonlóan kevéssé volt szervezett. Bár az EUtámogatások már 1986-tól rendelkezésre álltak, számuk 1993-ban kezdett jelentősen emelkedni, s mára az értékesítő szervezetek száma elérte a 39-et. A nagy szám ellenére a TÉSZ-ek a zöldség-gyümölcs értékének csak mintegy 8 százalékát, a termésnek 15 százalékát forgalmazzák, átlagos forgalmuk alig haladja meg az évi 5 ezer tonnát. Más tagországokban ugyanakkor a jól működő TÉSZ-ek általában a 10-30 ezer tonnás mérettartományba esnek. Olaszországban 2000-ben 120 végleges elismeréssel rendelkező és 12 előzetesen elismert termelői szervezet működött. Az országban központi problémát jelentenek a magas termelési költségek, melyek miatt az olasz zöldségek és gyümölcsök nehezen tudnak versenyképesek maradni a spanyol, dél-afrikai, dél- 26
amerikai termékekkel szemben. Ezen okok miatt tartják fontosnak a termelői összefogást. Emilia-Romagna tartományban például a termelés 60 százalékát szövetkezetek fogják össze, míg országos szinten ez az arány 20-22 százalék. Ezek a szervezetek számottevő támogatást élveznek az Európai Uniótól, és az egyre nagyobb jelentőséggel bíró áruházláncok is elsődlegesen tőlük vásárolnak. A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek piaci súlya a jövőben várhatóan tovább növekszik. Ausztriában négy termelői értékesítő szervezet működik. Az almatermesztés egészét összefogó termelői szervezet Steiermarkban van. Az összes termelő, aki tagja a szervezetnek, termését a termelői szervezeten keresztül adja el kereskedőnek, akik hűtőházakkal rendelkeznek, és akik ezek bővítéséhez EU-s forrásokat tudnak igénybe venni. Ilyen módon nem a termelőknek kell összeadni azokat a pénzeket, amelyekből e hatalmas értékesítési objektumot létre lehet hozni. Az Egyesült Királyságban mintegy 75 TÉSZ működik, 2001-ben összesen mintegy tízmillió font támogatásban részesültek. 2.4.14. TÉSZ-ek Magyarországon A TÉSZ-ek kormányzati felkarolására 1999-ben került sor, amikor az FVM támogatást biztosított a költségvetési forrásból. Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piaci szabályozásához igazodva a magyar sajátosságok figyelembevételével elengedhetetlen a zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezetek létrehozása Magyarországon is. Hazánkban korábban igen lassú volt a TÉSZ-ek megalakulása: 1999-ben egy, 2000-ben három, 2001-ben nyolc szervezet kapott előzetes elismerést. Ennek három fő oka volt: a termelők bizalmatlansága bárminemű szövetkezéssel kapcsolatban; az elismerés viszonylag bonyolult (az EU-rendszernek megfelelő) szabályrendszere, ezzel egyidejűleg könnyebben elérhető támogatás új típusú szövetkezetek számára; a TÉSZ-ek állami támogatásának hiánya: 1999-től 2001. első félévéig a TÉSZ-ek nem részesültek a meghirdetett támogatásokból (illetve 2000-ben nem is hirdettek meg támogatást). Ezt követően a komolyabb támogatások megjelenésével felgyorsult a folyamat: 2002-ben tizenkét TÉSZ, 2003. április végéig további hét (összesen 31) szervezet kapott előzetes elismerést, és 2002. végén egy korábban előzetes elismeréssel rendelkező TÉSZ megkapta a teljes elismerést. Az újonnan alakult TÉSZ-ek első évi tényleges vagy tervezett árbevétele általában 100-200 millió Ft, a több éve működő szervezetek némelyike már több, mint 1 milliárd forintos éves árbevétellel rendelkezik. Többségük szövetkezeti formában működik, de van köztük két Kft. és egy Rt. is. Az EU-val ellentétben, ahol 27
általában a gyümölcságazatban nagyobb a TÉSZ-ek aránya, a magyar TÉSZ-ek többsége elsősorban zöldséggel foglalkozik. A csatlakozás utáni változásokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a TÉSZ-ek támogatása a 2003. évi magas szintről (előzetes elismerésnél a forgalomtól függően annak 20 százaléka, teljes elismerésnél 8 százaléka) a fentebb bemutatott szintre fog csökkenni. A zöldség- és gyümölcstermelői, -értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) hazai elismerésének feltételeit a 25/1999. (III. 05.) FVM rendelet tartalmazza, amelynek a főbb tételei a következők: a zöldség-gyümölcs TÉSZ-tagja csak termelő lehet, a tevékenység a rendeletben felsorolt termékekre terjedhet ki, a szervezet taglétszáma legalább 15 fő (előzetes elismerés esetén 8 fő), a zöldség-gyümölcs értékesítésből származó tárgyévi árbevétel legalább 150 millió forint (előzetes elismerésnél 60 millió forint), cégbírósági nyilvántartásba vétel, elismerési terv elkészítése (5 évre előre), alapszabályt kell lefektetni, a tagnak kötelezettségei vannak, az alapszabályt mindenkinek be kell tartani: 1. termelési és környezetvédelmi szabályok betartása, 2. az értékesítési szabályok betartása, 3. működési alaphoz való hozzájárulás, 4. termelési adatok szolgáltatása, 5. csak egy TÉSZ-nek lehet tagja, 6. a tag zöldség- és gyümölcstermésének 100 százalékát a TÉSZ-en keresztül kell forgalmazza (megegyezés alapján 25 százalék kivétel lehet). A várható piaci helyzetet figyelembe véve csak azok a magyar zöldség- és gyümölcstermelők lesznek képesek hosszabb távon fennmaradni, akik bekapcsolódnak valamely TÉSZ munkájába. Az értékesítő, a termék tárolásában, piaci előkészítésében, ehhez kapcsolódó elsődleges feldolgozásában közreműködő szervezetek a kis- és közepes méretű termelőknek jó lehetőséget nyújtanak majd. Csak így lesznek képesek olyan mennyiséget, választékot, minőséget szolgáltatni, amelyért a koncentrálódó piacon megfelelő árat kaphatnak. 2.4.15. Szakmaközi szervezetek A zöldség- és gyümölcspiacot szabályozó rendelet lehetővé teszi a tagállamok számára úgynevezett szakmaközi szervezetek elismerését. (Jelenleg főleg Hollandiában és Franciaországban működnek hasonló szervezetek). A magyarországi terméktanácsok hasonlítanak e szervezetekhez nem véletlenül, hiszen e példák alapján alakították ki őket. Ugyanakkor több különbség is van felépítésükben és feladataikban. 28