Földrengés veszélyeztetettség Varga Péter MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium Kockázatok értékelése az energetikában Óbudai Egyetem 2015. június 15.
Földrengés veszélyeztetettség Varga Péter MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium Óvatos mottó: A földrengések prognózisa valószínűleg tökéletesedni fog, de sohasem lesz tökéletes. Más szóval: a hibás előrejelzés lehetőségével mindenkor számolnunk kell. Aszada Tosi (Toshi Asada) professzor, Tokiói Egyetem Geofizikai Intézet (1984) Optimista mottó: Ha én briliáns tudós volnék, földrengések előrejelzésével foglalkoznék. Riportalany nyilatkozata a Los Angeles-i rádiónak a northridge-i földrengés után (1994) Kockázatok értékelése az energetikában Óbudai Egyetem 2015. június 15.
A SZEIZMOLÓGIA FELADATAI FÖLDRENGÉSEK MEGFIGYELÉSE A FÖLDRENGÉSEK TÉR-ÉS IDŐBELI ELOSZLÁSÁNAK VIZSGÁLATA A FÖLD SZERKEZET KUTATÁSA A FÖLDRENGÉS VESZÉLYEZTETETTSÉG MEGHATÁROZÁSA A FÖLDRENGÉS- HULLÁMOK TERJEDÉSE A FÖLD BELSEJÉBEN FÖLDRENGÉSEK FÉSZKEI ÉS ELOSZLÁSUK
ADATKEZELÉS FELDOLGOZÁS FÖLDRENGÉSEK MEGFIGYELÉSE A SZEIZMOLÓGIA FELADATAI A FÖLDRENGÉSEK TÉR-ÉS IDŐBELI ELOSZLÁSÁNAK VIZSGÁLATA A FÖLD SZERKEZET KUTATÁSA A FÖLDRENGÉS VESZÉLYEZTETETTSÉG MEGHATÁROZÁSA A FÖLDRENGÉS- HULLÁMOK TERJEDÉSE A FÖLD BELSEJÉBEN FÖLDRENGÉSEK FÉSZKEI ÉS ELOSZLÁSUK
ADATKEZELÉS FELDOLGOZÁS FÖLDRENGÉSEK MEGFIGYELÉSE A SZEIZMOLÓGIA FELADATAI A FÖLDRENGÉSEK TÉR-ÉS IDŐBELI ELOSZLÁSÁNAK VIZSGÁLATA A FÖLD SZERKEZET KUTATÁSA A FÖLDRENGÉS VESZÉLYEZTETETTSÉG MEGHATÁROZÁSA A FÖLDRENGÉS- HULLÁMOK TERJEDÉSE A FÖLD BELSEJÉBEN FÖLDRENGÉSEK FÉSZKEI ÉS ELOSZLÁSUK TÁRSADALMI IGÉNYEK
ADATKEZELÉS FELDOLGOZÁS FÖLDRENGÉSEK MEGFIGYELÉSE A SZEIZMOLÓGIA FELADATAI A FÖLDRENGÉSEK TÉR-ÉS IDŐBELI ELOSZLÁSÁNAK VIZSGÁLATA A FÖLD SZERKEZET KUTATÁSA A FÖLDRENGÉS VESZÉLYEZTETETTSÉG MEGHATÁROZÁSA A FÖLDRENGÉS- HULLÁMOK TERJEDÉSE A FÖLD BELSEJÉBEN FÖLDRENGÉSEK FÉSZKEI ÉS ELOSZLÁSUK TÁRSADALMI IGÉNYEK TUDOMÁNYOS KUTATÁSI KÉRDÉSEK
ADATKEZELÉS FELDOLGOZÁS FÖLDRENGÉSEK MEGFIGYELÉSE A SZEIZMOLÓGIA FELADATAI A FÖLDRENGÉSEK TÉR-ÉS IDŐBELI ELOSZLÁSÁNAK VIZSGÁLATA A FÖLD SZERKEZET KUTATÁSA A FÖLDRENGÉS VESZÉLYEZTETETTSÉG MEGHATÁROZÁSA A FÖLDRENGÉS- HULLÁMOK TERJEDÉSE A FÖLD BELSEJÉBEN TUDOMÁNYOS KUTATÁSI KÉRDÉSEK FÖLDRENGÉSEK FÉSZKEI ÉS ELOSZLÁSUK TÁRSADALMI IGÉNYEK AZ ELŐADÁS TÉMAKÖRE
SZEIZMOLÓGIAI ALAPFOGALMAK
SZEIZMOLÓGIAI ALAPFOGALMAK Epicentrum A az izoszeiszta szabadon választott pontja Izoszeiszta vonal Fészekmélység (h) Epicentrális távolság Hipocentrum
SZEIZMOLÓGIAI ALAPFOGALMAK Intenzitás (I) Leírja amegrázottságterületi eloszlását a megfigyelők tapasztalatai alapján a keletkezett károk alapján Fogalmak: Imax- maximális intenzitás Io epicentrális intenzitás (Általában: Imax nem egyenlő Io-al) Magnitúdó (M) (Más nevei: Richter skála, méret) arányos a felszabaduló szeizmikus energiával műszeres megfigyelések alapján határozzák meg lehetővé teszi különböző földrengések összehasonlítását és egy régió aktivitásának becslését
SZEIZMOLÓGIAI ALAPFOGALMAK Intenzitás (I) Leírja amegrázottságterületi eloszlását a megfigyelők tapasztalatai alapján a keletkezett károk alapján Fogalmak: Imax- maximális intenzitás Io epicentrális intenzitás (Általában: Imax nem egyenlő Io-al) Magnitúdó (M) (Más nevei: Richter skála, méret) arányos a felszabaduló szeizmikus energiával műszeres megfigyelések alapján határozzák meg lehetővé teszi különböző földrengések összehasonlítását és egy régió aktivitásának becslését Kapcsolat Io és M között: M=0.6 Io+1.8 log h -1 (Gutenberg-Richter egyenlete, 1943) az egyenlet együtthatói függenek a földrajzi helytől
NÉHÁNY SZÓ A FÖLD ÉS A PANNON MEDENCE FÖLDRENGÉS AKTIVITÁSÁRÓL. A hat legnagyobb műszeresen regisztrált földrengés Chile (1960, M=9.5); Alaszka (1964, M=9.2); Alaszka (1957, M=9.1);Kamcsatka (1952, M=9.0), Indian Ocean (2004, M=9.0) Tohoku (2011;M=9.0) A szeizmikus események átlagos eves gyakorisága: M 8,n 1 (az éves energia mennyiség 49%-a) 7.9 M 7 n 10 (az éves energia mennyiség 43%-a) 6.9 M 6 n 10 2 (az éves energia mennyiség 4%-a) 5.9 M 5 n 10 3 (az éves energia mennyiség 3%-a) 4.9 M 4 n 10 4 (az éves energia mennyiség 1%-a)
NÉHÁNY SZÓ A FÖLD ÉS A PANNON MEDENCE FÖLDRENGÉS AKTIVITÁSÁRÓL. A hat legnagyobb műszeresen regisztrált földrengés Chile (1960, M=9.5); Alaszka (1964, M=9.2); Alaszka (1957, M=9.1);Kamcsatka (1952, M=9.0), Indian Ocean (2004, M=9.0) Tohoku (2011;M=9.0) A szeizmikus események átlagos eves gyakorisága: M 8,n 1 (az éves energia mennyiség 49%-a) 7.9 M 7 n 10 (az éves energia mennyiség 43%-a) 6.9 M 6 n 10 2 (az éves energia mennyiség 4%-a) 5.9 M 5 n 10 3 (az éves energia mennyiség 3%-a) 4.9 M 4 n 10 4 (az éves energia mennyiség 1%-a) Az 1763. évi földrengés valószínüleg M 6.5
Hely Dátum Magnitúdó Energia (J) % Assam 1950. 08. 15. 8.6 5.01 10 17 2 Kamcsatka 1952. 11. 04. 9.0 2.09 10 18 7 Dél-Spanyolország 1954. 03. 29 8.5 6.36 10 17 2 Andreanov szigetek, Aleutok 1957. 03. 09. 8.6 6.04 10 17 2 Valdivia, Chile 1960. 05. 22. 9.5 1.12 10 19 35 Kuril szigetek 1963. 10. 13. 8.5 3.55 10 17 1 Prince William Sound, Alaszka 1964. 03. 28. 9.0 3.98 10 18 11 Rat Islands, Aleutok 1965. 02. 04. 8.7 8.54 10 17 3 Kolumbia 1970. 07. 31. 8.4 9.13 10 17 3 Japán tenger 1993. 09. 29. 8.5 4.25 10 17 1 Bolívia 1994. 06. 09. 8.7 1.80 10 18 5 Deep Flores, Indonézia 1996. 06. 17. 8.7 6.10 10 17 2 Denali, Alaszka 2002. 11. 03. 8.5 3.55 10 17 1 Szumatra-Andaman 2004. 12. 26. 9.2 3.39 10 18 11 Észak Szumatra 2005. 03. 28. 8.6 6.04 10 17 2 Maule, Chile 2010. 02. 27. 8.8 1.39 10 18 4 Kelet-Honsu, Japán 2011. 03. 11. 9.0 2.09 10 18 7
A FÖLDRENGÉSEK ÁLDOZATAINAK SZÁMA A M w FÜGGVÉNYÉBEN
NÉHÁNY SZÓ A FÖLD ÉS A PANNON MEDENCE FÖLDRENGÉS AKTIVITÁSÁRÓL.
NÉHÁNY SZÓ A FÖLD ÉS A PANNON MEDENCE FÖLDRENGÉS AKTIVITÁSÁRÓL.
NÉHÁNY SZÓ A FÖLD ÉS A PANNON MEDENCE FÖLDRENGÉS AKTIVITÁSÁRÓL.
NÉHÁNY SZÓ A FÖLD ÉS A PANNON MEDENCE FÖLDRENGÉS AKTIVITÁSÁRÓL.
SAVARIA 456 NÉHÁNY SZÓ A FÖLD ÉS A PANNON MEDENCE FÖLDRENGÉS AKTIVITÁSÁRÓL.
NÉHÁNY SZÓ A FÖLD ÉS A PANNON MEDENCE FÖLDRENGÉS AKTIVITÁSÁRÓL. KOMÁROM 1763 M=6.5 SAVARIA 456 ÉRMELLÉK 1834 M=6.5
KOMÁROM 1763 M=6.5 DUNAHARASZTI 1956 M=5.6 SAVARIA 456 ÉRMELLÉK 1834 M=6.5 KECSKEMÉT 1911 M=5.6
NÉHÁNY SZÓ A FÖLD ÉS A PANNON MEDENCE FÖLDRENGÉS AKTIVITÁSÁRÓL. M>3.0 FÖLDRENGÉSEK 2013-BAN
NÉHÁNY SZÓ A FÖLD ÉS A PANNON MEDENCE FÖLDRENGÉS AKTIVITÁSÁRÓL. Tenk, 22. 04. 2013, ML=4.8 + 31 ML 2.0 esemény
Gyakoriságok és energiák Földrengések gyakorisága: lgn=a-b M Földrengések energiája: lge=c+d M A földrengésben résztvevő maximális törésvonal hossz: lg(lmax) =3.2+0.5M Gutenberg-Richter gyorsulás egyenlete: lg(a) a=i/3-1/2 (pl. I=7-8 a=100 cm/s²)
Földrengés fészkek geometriája (nagyon durva közelítésben) (1) Magnitúdó Törésvonal hossz (km) Elmozdulás(cm) 5.5 6 30 6.0 10 53 6.5 18 75 7.0 35 120 7.5 60 400
Földrengés fészkek geometriája (nagyon durva közelítésben) (3.) Gutenberg-Richter egyenlete, 1943 M=0.6 Io+1.8 log h -1 h(km) Io=7 Io=7 8 Io=8 Io=8 9 Io=9 1 3.2 3.5 3.8 4.1 4.4 2 3.7 4.0 4.3 4.6 4.9 3 4.1 4.4 4.7 5.0 5.3 4 4.3 4.6 4.9 5.2 5.5 5 4.6 4.8 5.1 5.4 5.7 10 5.0 5.3 5.6 5.9 6.2 12 5.1 5.4 5.7 6.0 6.3 15 5.3 5.6 5.9 6.2 6.5 20 5.5 5.8 6.1 6.4 6.7
Földrengés fészkek geometriája (nagyon durva közelítésben) (5) A gyorsulásokról.. EMS intenzitás Max. vízszintes gyorsulás VII(M~5.0) 0.5 m/s 2 VIII (M~5.6) 1 m/s 2 IX(M~6.2) 2 m/s 2 X(M~6.8) 4 m/s 2 XI(M~7.4) 8 m/s 2 XII (M~8.0) 16 m/s 2 M földrengés magnitúdó, ha az EMS intenzitás epicentrálisés a fészekmélység 10 km
Földrengés veszélyeztetettség-földrengés kockázat A földrengés kutatás ma még nagyon távol áll a földrengésprognózis terén attól, hogy a szeizmológiai események időpontját, helyét és erősségét (magnitúdóját) előre tudja jelezni. Jobb a helyzet a földrengés-veszélyeztetettségmeghatározása terén, Ennek értéke különböző módszerekkel becsülhető. A veszélyeztetettség annak a valószínűsége, hogy egy adott magnitúdójú földrengés pattan ki egy adott helyen, adott időintervallumon belül. Más szóval becsülhető a várható földrengés nagysága és ebből számítható a mérnöki tervező munka számára fontos maximális vízszintes gyorsulás, sebesség és elmozdulás egy adott időszakban. A földrerngés-kockázat egy természetes szerkezet vagy berendezés meghibásodási valószínűsége. A kockázat a veszélyés a sebezhetőség (sérülékenység)kölcsönhatásának valószínű végeredményét írja le (valaki vagy valami sebezhető vagy sérülékeny, ha veszélynek van kitéve): kockázat = veszély sebezhetőség A veszély, ezen belül a természeti folyamatok veszélye, nem csökkenthető. Ezzel szemben a kockázat mérsékelhető. A szeizmikus veszély meghatározása a földrengéskutatás feladata, és maga a szeizmikus veszély a földrengések során végbemenő folyamatok ismeretében határozható meg. A kockázat károsodási valószínűség mértéke mindig mérsékelhető, ami mérnöki feladat.
Földrengés veszélyeztetettség-földrengés kockázat A földrengés kutatás ma még nagyon távol áll a földrengésprognózis terén attól, hogy a szeizmológiai események időpontját, helyét és erősségét (magnitúdóját) előre tudja jelezni. Jobb a helyzet a földrengés-veszélyeztetettségmeghatározása terén, Ennek értéke különböző módszerekkel becsülhető. A veszélyeztetettség annak a valószínűsége, hogy egy adott magnitúdójú földrengés pattan ki egy adott helyen, adott időintervallumon belül. Más szóval becsülhető a várható földrengés nagysága és ebből számítható a mérnöki tervező munka számára fontos maximális vízszintes gyorsulás, sebesség és elmozdulás egy adott időszakban. A földrerngés-kockázat egy természetes szerkezet vagy berendezés meghibásodási valószínűsége. A kockázat a veszélyés a sebezhetőség (sérülékenység)kölcsönhatásának valószínű végeredményét írja le (valaki vagy valami sebezhető vagy sérülékeny, ha veszélynek van kitéve): kockázat = veszély sebezhetőség A veszély, ezen belül a természeti folyamatok veszélye, nem csökkenthető. Ezzel szemben a kockázat mérsékelhető. A szeizmikus veszély meghatározása a földrengéskutatás feladata, és maga a szeizmikus veszély a földrengések során végbemenő folyamatok ismeretében határozható meg. A kockázat károsodási valószínűség mértéke mindig mérsékelhető, ami mérnöki feladat. A földrengés veszélyeztetettség meghatározásának két módszere van: valószínűségi módszer determinisztikus módszer
VALÓSZÍNŰSÉGI MÓDSZER GLOBÁLIS GYAKORISÁGI GÖRBÉK lgn=a-b M
VALÓSZÍNŰSÉGI MÓDSZER GYAKORISÁGI GÖRBÉK MAGYARORSZÁGON
VALÓSZÍNŰSÉGI MÓDSZER GYAKORISÁGI GÖRBÉK MAGYARORSZÁGON ESEMÉNY SZÁM ΔT (év) lgn=a_- B M M7 (10-4 ) KECSKEMÉT 152 84 1.965-0.363 M 11 DUNAHARASZTI 31 124 2.376-0.391 M 10 PAKS 8 10 1.663-0.452 M 3
VALÓSZÍNŰSÉGI MÓDSZER
Közepes földrengés visszatérési idő-intervallumok (T=475 év és T=50 év) alapján számított PGA értékek a világ különböző részein g-ben (g=981 cms -2 ) [Varga, 2006] VALÓSZÍNŰSÉGI MÓDSZER
DETERMINISZTIKUS MÓDSZER
DETERMINISZTIKUS MÓDSZER
A FÖLDRENGÉS VESZÉLYEZTETTSÉG MEGHATÁROZÁS PROBLÉMÁI (1.) Szeizmológiai memóriánk rövidségének bremutatása: a Tangshanban (Mw7.5) and Komáromban (Mw6.4) 1976 előtt i földrengések összehasonlítása ( A tangshani földrengés időpontja:1976. július 28.) Néhány további adat a két forrásterület összehasonlítására Az Io V események száma 1600 -tól Tangshan: 9 Komárom: 10 A leghosszabb földrengés mentes időszak: Tangshan: 171 év Komárom: 155 év
A FÖLDRENGÉS VESZÉLYEZTETTSÉG MEGHATÁROZÁS PROBLÉMÁI ( 2.)
A FÖLDRENGÉS VESZÉLYEZTETTSÉG MEGHATÁROZÁS PROBLÉMÁI (4.) A veszélyeztetettség meghatározásokat bizonytalanná tevő tényezőkről 1.) túl rövid az adatbázis 2.) modellezési probléma: a korábbi idők trendje nem változik 3.) ehhez képest hosszú a visszatérési idő 4.) a vizsgált terület helyi földtani viszonyainak hatása 5.) a regressziós vizsgálat esetében nem mindig teljesül a normális eloszlás feltétel (kiütő értékek kérdése) 6.) a módszereket a magyarországitól lényegesen aktívabb területek esetére dolgozták ki 7.)a szeizmikus forrászónák határainak kijelölése döntő mértékben befolyásolja
A FÖLDRENGÉS VESZÉLYEZTETTSÉG MEGHATÁROZÁS PROBLÉMÁI ( 3.) A veszélyeztetettség meghatározásokat bizonytalanná tevő tényezőkről 1.) túl rövid az adatbázis 2.) modellezési probléma: a korábbi idők trendje nem változik 3.) ehhez képest hosszú a visszatérési idő 4.) a vizsgált terület helyi földtani viszonyainak hatása 5.) a regressziós vizsgálat esetében nem mindig teljesül a normális eloszlás feltétel (kiütő értékek kérdése) 6.) a módszereket a magyarországitól lényegesen aktívabb területek esetére dolgozták ki 7.)a szeizmikus forrászónák határainak kijelölése döntő mértékben befolyásolja
A FÖLDRENGÉS VESZÉLYEZTETTSÉG MEGHATÁROZÁS PROBLÉMÁI ( 3.) A veszélyeztetettség meghatározásokat bizonytalanná tevő tényezőkről 1.) túl rövid az adatbázis 2.) modellezési probléma: a korábbi idők trendje nem változik 3.) ehhez képest hosszú a visszatérési idő 4.) a vizsgált terület helyi földtani viszonyainak hatása 5.) a regressziós vizsgálat esetében nem mindig teljesül a normális eloszlás feltétel (kiütő értékek kérdése) 6.) a módszereket a magyarországitól lényegesen aktívabb területek esetére dolgozták ki 7.)a szeizmikus forrászónák határainak kijelölése döntő mértékben befolyásolja Komárom, M6.4, 1763 Bázel, M6.6, 1356
A FÖLDRENGÉS VESZÉLYEZTETTSÉG MEGHATÁROZÁS PROBLÉMÁI (4.) A veszélyeztetettség meghatározásokat bizonytalanná tevő tényezőkről 1.) túl rövid az adatbázis 2.) modellezési probléma: a korábbi idők trendje nem változik 3.) ehhez képest hosszú a visszatérési idő 4.) a vizsgált terület helyi földtani viszonyainak hatása 5.) a regressziós vizsgálat esetében nem mindig teljesül a normális eloszlás feltétel (kiütő értékek kérdése) 6.) a módszereket a magyarországitól lényegesen aktívabb területek esetére dolgozták ki 7.)a szeizmikus forrászónák határainak kijelölése döntő mértékben befolyásolja A maximális figyelembe veendő földrengés ( "maximum considered earthquake", MCE) egy adott terület esetében a 2500 éven belül egyszer előforduló maximális esemény, azaz 2% valószínűséggel fordul elő 50 éven belül a valószínűségi vizsgálatok során használt Mmaxmeghatározás A maximális hitelesnek tekinthető földrengés ( maximum credible earthquake,mce): az adott tektonikai viszonyok között, egy adott törésvonalon vagy szeizmikus forrásban geológiai és szeizmológiai adatok alapján megadható legnagyobb lehetséges földrengés.
A FÖLDRENGÉS VESZÉLYEZTETTSÉG MEGHATÁROZÁS PROBLÉMÁI (4.)
MODERN DETERMINISZTIKUS VESZÉLYEZTETETTSÉG MEGHATÁROZÁSA BUDAPEST BELTERÜLETÉRE (1) A DSHA VIZSGÁLATHOZ VÁLASZTOTT FÖLDRENGÉS Dunaharaszti, 1956. január 12., M=5.6 Jelen DSHA vizsgálat esetében M=6.0 Fészekmélység 10 km rétegdőlés= 90 ; réteg csapásirány = 0 Célterület: BP belvárosa Forrásterület: DH Mélység Epicentrális távolság LÉPÉSEK Fészekmechanizmus kiválasztása 1D modell a fészek és a célterület között (szakirodalmi adatok alapján) 2D modell a célterületen (kiegészítő geofizikai szelvények mérése) Szintetikus szeizmogram számítása Kilépési amplitúdók és frekvenciák meghatározása
MODERN DETERMINISZTIKUS VESZÉLYEZTETETTSÉG MEGHATÁROZÁSA BUDAPEST BELTERÜLETÉRE (2) FÖLDRENGÉSKOCKÁZAT TÉRKÉP BUDAPEST BELTERÜLETÉRE A talaj csúcsgyorsulás frekvencia értékeit az épületek sajátfrekvenciáival hasonlítjuk össze
TÁRSADALMI IGÉNYEK SZAKMAI ÉS HATÓSÁGOK ÁLTAL ELKÖVETETT HIBÁK A FÖLDRENGÉSVESZÉLY MEGHATÁROZÁSOKKAL KAPCSOLATBAN
KÜLFÖLDI PÉLDÁK
KÉT EGYMÁST KÖVETŐ FÖLDRENGÉS: Assisi, 1997. szeptember 26. 1997 szeptember 27-én az első földrengés 14:33-kor történt (M=5.6). A károk felmérésével foglalkozó négy tagú bizottság a Nemzeti Geofizikai és VulkanológiaiIntézet szakemberei hozzájárulásával a székesegyházban tartózkodtak, mikor a második földrengés a későesti órákban bekövetkezett (M=5.8). Mindnyájan életüket veszítették. Giotto az assisi Szent Ferenc bazilikában megsérült freskója szintén földrengés okozta tragédiát ábrázol az 1300-as évek elejéről
L Aquila, 2009. április 6., M=6.3 A földrengést megelőzően G. Giulianitechnikus a térségben észlelt radon gáz koncentráció növekedés alapján a földrengés bekövetkeztetését prognosztizálta. Erre válaszolva EnzoBoschi a Nemzeti Geofizikai és VulkanológiaiIntézet igazgatója kijelentette, hogy nincs földrengés veszély. A katasztrófavédelem is Boschi mellé állt. Keskeny a határ a tudományosan megalapozott információ szolgáltatás és a perelhető információ közlés között mondta a nemzetközi vizsgálóbizottság elnöke Thomas Jordan (Los Angelesi Egyetem).
A L Aquilábankipattant földrengés emléke is hatott mikor az emberek hitelt adtak RaffaeleBendani1923-ban készített jövendölésének, miszerint 2011. május 11-én hatalmas földrengés lesz Rómában. Ezzel kapcsolatban a hivatalos szervek és a szakemberek megint nem elég óvatosan nyilatkoztak kimondva, hogy márpedig május 11-én nem lesz földrengés.
HAZAI PÉLDÁK
A várpalotai 1995. szeptember 12-i (M=3.5) földrengés után egy ismeretlen hangosbeszélőn keresztül a lakosságot egy nagyobb esemény bekövetkeztének álhírével tartotta pánikban. A bősi (Gabcikovo) vízierőműeredetileg egy addig fel nem tárt törésvonalon épült volna, ami köztudottan a földrengések kiindulópontja lehet. Ezért a részletes feltárás után a vízierőművet a felvízcsatornamentén 500 m-rel feljebb létesítették. Vízügyi Közlemények, 1987, LXIX. Évfolyam, 2. füzet, 187. oldal Az MSZT/MB Teherhordó szerkezetek erőtani tervezése Műszaki Bizottság 2008. szept. 25. ülésén:..a Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozat kérte az MSZT-t, hogy vegye figyelembe, hogy az összes német nyelvterületen (Ausztria, Németország, Svájc) a kiegyenlített vízszintes gyorsulási értékkel, tehát a (szeizmológusokáltal számított és ajánlott veszélyeztetettségi *) csúcsgyorsulás 70%-val dolgoznak... A nemzeti egyhangú döntést a bizottságban résztvevő geofizikusok akadályozták meg. *kiemelés tőlem
Köszönöm figyelmüket és türelmüket! Emléktábla egy siófoki lakóház falán