SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Szigetszentmiklós Város Önkormányzata SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4. 1. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia lényege 4. 1.1. Az IVS fejlesztéspolitikai összefüggései 5. 1.2. Alkalmazott munkamódszer 7. 2. Szigetszentmiklós város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 8. 2.1. Helyzetelemzés 8. 2.2. Városrészek, akcióterületek 10. 2.3. Stratégiai rész 12. 2.4. Megvalósíthatóság 16. II. HELYZETELEMZÉS 17. 1. Szigetszentmiklós szerepe a településhálózatban 17. 1.1. A város szerepe szűkebb és tágabb környezetében 17. 1.1.1. Kapcsolódás az egyes térszerkezeti egységekhez 17. 1.1.2. Regionális, megyei, agglomerációs összefüggések 22. 1.1.3. Kistérségi szerepkör, Szigetszentmiklós vonzáskörzete 32. 2. Szigetszentmiklós helyzetelemzése 39. 2.1. Gazdaság, gazdálkodás 39. 2.2.1. Az önkormányzat gazdálkodása 40. 2.2.2. Regisztrált és működő vállalkozások száma 42. 2.2.3. A város vállalkozásainak helyzete 44. 2.2.4. Idegenforgalom, turizmus 46. 2.2.5. Információs társadalom 49. 2.2.6. Külső elérhetőség, közlekedés 49. 2.2. Társadalom 55. 2.2.1. Demográfia lakónépesség számának alakulása 55. 2.2.2. Lakónépesség korösszetétele, migráció 57. 2.2.3. Képzettség-műveltség 59. 2.2.4. Foglalkoztatottság 61. 2.2.5. Egészségi állapot 63. 2.3. Lakókörnyezet 64. 2.3.1. Településszerkezet-épített környezet 64. 2.3.2. Lakásállomány 64. 2.3.3. Közművek 66. 2.3.4. Helyi építészeti értékek 70. 2.3.5. Természeti környezet, zöldterületek 70. 2.4. Közszolgáltatások 74. 2.4.1. Tömegközlekedés 74. 2.4.2. Hulladékgazdálkodás 75. 2.4.3. Oktatási közszolgáltatások 76. 2.4.4. Szociális ellátás 81. 2.4.5. Egészségügyi ellátás 83. 3. Városrészek helyzetelemzése 87. 3.1. Városszerkezet 87. 3.1.1. Szigetszentmiklós településrészei 87. 3.1.2. Városrészek beazonosítása 89. 3.2. Az egyes városrészek rövid bemutatása 91. 3.2.1. Városközpont negyed 91. 3.2.2. Bucka negyed 95. 3.2.3. Dunapart negyed 100. 3.2.4. Városkörnyék negyed 103. 3.2.5. Felsőtag negyed 107. III. STRATÉGIA 110. 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) 110. 1.1. Indikátorok 110. 1.1.1. Vonzáskörzet, térségi szerepkör 110. 1.1.2. Demográfia 111. 1.1.3. Közlekedés 111. 1.1.4. Gazdaság 112.

3 1.1.5. Városi és természeti környezet, életminőség, szolgáltatások 112. 1.1.6. Oktatás 112. 2. Jövőbeni fejlesztési irányok 113. 2.1. Átfogó cél 113. 2.2. Középtávú tematikus célok 113. 2.2.1. Tematikus cél 1 114. 2.2.2. Tematikus cél 2 115. 2.2.3. Tematikus cél 3 116. 2.2.4. Tematikus cél 4 116. 2.2.5. Tematikus cél 5 117. 2.2.6. Tematikus cél 6 117. 3. Városrészi célok 118. 3.1. Városrészi cél 1 Városközpont negyed 118. 3.2. Városrészi cél 2 Városkörnyék negyed 122. 3.3. Városrészi cél 3 - Bucka negyed 125. 3.4. Városrészi cél 4 Dunapart negyed 130. 3.5. Városrészi cél 5 Felsőtag negyed 132. 4. A stratégia koherenciája, konzisztenciája, illeszkedése 134. 4.1. Az IVS és a területi dokumentumok konzisztenciája 134. 4.2. Az IVS és a városi dokumentumok konzisztenciája 135. 4.3. A célrendszer koherenciája, városrészi célok egymásra hatása 138. 4.4. Környezeti hatások kompenzálása 140. 5. Fejlesztési akcióterületek kijelölése 141. 5.1. A város akcióterületei 2007-2013 141. 5.1.1. Akcióterület Óváros központ funkcióbővítő rehabilitáció 143. 5.1.2. Akcióterület Sport és Oktatási Központ (SOKK) 146. 5.1.3. Akcióterület Kéktó szabadidő és kulturális központ fejlesztése 148. 5.1.4. Akcióterület Önkormányzati Üdülő épületének fejlesztése 150. 5.1.5. Akcióterület Gyári úti kereskedelmi központ kialakítása 152. 5.1.6. Akcióterület Bucka városrész szennyvízcsatornázása 153. 5.1.7. Akcióterület József Attila lakótelep szociális városrehabilitáció 155. 5.1.8. Akcióterület Városrészeket összekötő Déli Kiskörút 157. 5.1.9. Akcióterület Gyártelep térségi intézményi szolgáltató terület 158. 5.1.10. Akcióterület Árpád strand komplex rekreációs fejlesztése 159. IV. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA 160. 1. Ingatlangazdálkodási terv 160. 1.1. Általános ingatlangazdálkodási szempontok 160. 1.2. Ingatlanok típusaira vonatkozó ingatlangazdálkodási alapelvek 161. 1.2.1. Közfunkcióknak helyet biztosító ingatlanok 161. 1.2.2. Lakóingatlanok 162. 1.2.3. Gazdasági és szolgáltató funkcióknak helyet adó ingatlanok 165. 1.2.4. Önkormányzati tulajdonú földterületek 166. 1.2.5. Barnamezős területek 170. 1.2.6. Közterületek, utak, közösségi terek, zöldfelületek 170. 1.3. Akcióterületek és önkormányzati ingatlanok 170. 1.3.1. Az egyes akcióterületek ingatlanjai, és a rájuk vonatkozó fejlesztési javaslatok 170. 2. Az IVS nem fejlesztési jellegű tevékenységeinek ismertetése 175. 2.1. Befektetés-ösztönző szabályozási környezet kialakítása 175. 2.2. Városmarketing 175. 2.3. Partnerség 176. 2.3.1. Partnerség az IVS kidolgozása során 176. 2.3.2. Partnerség megvalósulása az IVS végrehajtása során 183. 2.3.3. Kommunikáció a partnerség működtetése érdekében 183. 2.4 Szervezeti elvárások a stratégia megvalósítására 187. 2.5 Településközi koordináció 189. 2.6 A stratégia végrehajtásának monitoringja 190.

4 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1., Az Integrált Városfejlesztési Stratégia lényege A hazai forrásokból, központi előirányzatokból (TEKI, CÉDE, stb.) finanszírozott fejlesztéseknek, valamint az I. Nemzeti Fejlesztési Terv támogatásainak megvalósulását korábban nem szabták olyan stratégiai tervezési dokumentum meglétéhez, amely igazolta volna egy-egy város konkrét fejlesztési elképzelésének megalapozottságát, előkészítettségét és társadalmi szükségességét. A hazai városok 2007-2013 közötti uniós forrásfelhasználását a Kormány már feltételhez, az Integrált Városfejlesztési Stratégia meglétéhez köti. Az IVS az ÖTM által is kimondottan ehhez az uniós költségvetési ciklushoz kötődő városrehabilitációs dokumentum, amely azonban alkalmas lehet az egyéb fejlesztési elképzelések megvalósításának megalapozására is. Az IVS felvázolja a város jövőképét, céljait, a város egész területét érintően városrészenként elemzi a városrészek erősségeit és gyengeségeit, valamint vázlatosan ismerteti a városrészek fejlesztési céljait, amelyből összeáll a hosszú távon elérni kívánt egészséges városszerkezet. Ez biztosítja a stratégiai gondolkodást és a fejlesztési célok szinergiáját, a fejlesztési elképzelések tervezhetőségét. Az IVS kijelöli továbbá a középtávú fejlesztés akcióterületeit, ahol koncentrált beavatkozással tervez változtatást elérni, s felvázolja az ezekhez kapcsolódó legfontosabb fejlesztési elképzeléseket. Az akcióterületek fejlesztése között időben és pénzügyi források tekintetében priorizál, kiemeli a legfontosabb fejlesztendő területeket és javaslatokat tesz a város-rehabilitációs célú támogatások felhasználására. A városfejlesztési stratégia másik alappillére a partnerségi alapú tervezés és megvalósítás. A város fejlesztése összetett érdekek mentén zajlik, mely érdekeknek többek között meghatározó szereplője az önkormányzat, a lakosság, gazdasági szereplők, és a civil szervezetek. A partnerségi alapú tervezés biztosítja, hogy a stratégiában megfogalmazott célok az érintett csoportok érdekeit figyelembe veszik, és a fejlesztés végrehajtása során támogatásukat maguk mögött tudják. Ez egyúttal elősegíti a különböző források feltárását és ideális kombinációjának kialakítását is. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia nem jogszabályi kötelezettség, hanem egy hiánypótló dokumentum, mely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv közötti átmenetet. Ugyanakkor legitim dokumentum, az integrált városfejlesztési stratégiát az önkormányzat képviselő-testülete hagyja jóvá határozati formában. Az IVS elkészítését ösztönzi az Európai Unió, elkészítése feltétele a városrehabilitációs célú uniós támogatások elnyerésének. Az IVS egy a minisztérium által 2007. október 5-én kiadott, illetve 2007. november 18-án pontosított kézikönyv útmutatásai szerint készül. 1 Azaz, meghatározott tartalmi (és időnként formai) elemei vannak, melyeknek szerepelniük kell az Integrált Városfejlesztési Stratégiában. Szándékunk szerint ahol lehetőség volt erre igyekeztünk a kötelező tartalmi elemeken túl olyan összefüggéseket is feltárni, melyek segítségével jobban áttekinthető a város helyzete, illetve könnyebben el lehet igazodni a stratégiai fejezet tartalmán is. 1 A hazai városok jelentős része 2008 folyamán készíti el az Integrált Városfejlesztési Stratégiáját.

5 Az IVS-nek kötelező igazodnia a meglévő települési tervezési dokumentumokhoz, így Szigetszentmiklós esetében a Településfejlesztési Koncepcióhoz és a településrendezési tervekhez (szerkezeti és szabályozási). Ettől nem lehetett eltérni, de kiegészítések, aktualizálások beillesztésére természetesen sor került. A kézikönyv szerint a dokumentumhierarchia a következőképpen néz ki: A kézikönyv is rögzíti, hogy a településfejlesztési koncepció a hierarchia csúcsán álló hosszú távú, 15-20 évre szóló dokumentum, míg az IVS egy fejlesztési szemléletű középtávot (7-8 év) átölelő stratégia, melynek célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Az eddigiekből következően a stratégia-alkotó, helyzetelemző rész kidolgozásánál egyaránt fel kellett használni a településfejlesztési koncepció, valamint a településszerkezeti terv és szabályozási terv (egyeztetési szakasz) egyes részeit. 1.1. Az IVS fejlesztéspolitikai összefüggései A 2007-13-as időszakban minden régió önálló regionális operatív programmal rendelkezik. A városrehabilitációs irányok alapvetően azonosak minden régióban. Az operatív program keretében a városrehabilitációs akciók célja egyrészről szociális típusú városrehabilitációs fejlesztések megvalósítása a városok szegregációs problémáinak kezelése érdekében, a leromlott vagy leromlással fenyegetett városrészek rehabilitációja és a lakosok társadalmi beilleszkedésének segítése. Másrészről cél a városok regionális gazdasági szerepének erősítése, ennek érdekében a városok ill. városrészek központi területeinek funkcióbővítése, központi térrel nem rendelkező városok ill. városrészekben ezek kialakítása és a városi életbe való szerves beillesztése. A városrehabilitációs akciók mindkét típusát integrált városfejlesztési stratégiára alapozva kell megvalósítani. A stratégiákkal szemben követelmény, hogy a város jövőképével és a városhálózatban elfoglalt helyével, szerepével, illetve a városban és az egyes városrészben meglévő problémákkal egyaránt koherens beavatkozásokat tartalmazzanak. Ez az előfeltétele annak, hogy valóban integrált fejlesztések valósulhassanak meg. A városi akcióterületek kiválasztása és a fejlesztések megfogalmazása a helyi szereplők (hatóságok, önkormányzat, gazdasági-társadalmi partnerek) bevonásával történik, a koncentráció elvének alkalmazásával, azaz egy területen több beavatkozás együttes alkalmazásával. A városfejlesztési stratégiákkal és az ezek részét képező rehabilitációs akciókkal kapcsolatban egyaránt elvárás, hogy képesek legyenek mobilizálni és összehangolni mind a közösségi, mind a privát hozzájárulásokat, azaz az IVS-hez kapcsolódó pályázati kiírások kifejezetten támogatni fogják a PPP konstrukciókat.

6 Tehát az integrált városfejlesztési stratégia egy fontos eszköze annak, hogy az elkövetkező időszakban a városok beazonosítsák és koordinálják a különböző fejlesztési forrásokat és a stratégiához igazodó, mind gazdasági, mind társadalmi és környezeti értelemben fenntartható fejlesztéseket valósítsanak meg. A városfejlesztési akció jellegétől ( szociális ill. gazdasági szerepet erősítő beavatkozás), és a város méretétől és település hierarchiában betöltött szerepétől függően ajánlásként ( szociális akciók) illetve követelményként ( gazdasági szerepet erősítő akciók) kerül megfogalmazásra a különböző források együttes alkalmazása és a városfejlesztési szervezet kialakítása. - funkcióbővítő fejlesztések: A városok, ill. városrészek központi területeinek funkcióbővítése, vagy funkcióerősítése történik meg, mely hozzájárul ahhoz, hogy a város kedvezőbb környezetet tudjon biztosítani mind a lakosság, mind a betelepülő vállalkozások számára. A rehabilitációs tevékenység eredményeként a város városhierarchiában betöltött szerepének megfelelő városi funkcióit hatékonyabban és teljes körűen el tudja látni. - szociális típusú rehabilitáció: A rehabilitáció célja a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlődésébe a fizikai környezet megújítása és a szociális problémák kezelése révén, a szegregált településrészeken élőknek a társadalomba történő visszaintegrálása érdekében, a kijelölt akcióterület leromlását okozó tényezők megváltoztatása, folyamatok megállítása és megfordítása, leromlással fenyegetett városi lakótelepek (pl. panel lakótelepek) integrált akcióterületen alapuló rehabilitációja. Az IVS lelke tehát a városrészek lehatárolása, helyzetelemzése és a stratégia-alkotás mellett az akcióterületek kialakítása. A stratégiaalkotás célrendszere az alábbi ábra szerint értelmezhető: A 7-8 éves tematikus célok, és a városrészekre kitűzött területi célok egymással szoros kölcsönhatásban vannak. A városrészi szintű célok teljesülése hozzájárul a tematikus célok teljesüléséhez, de aggregációjuk nem eredményezi teljes mértékben a tematikus célok megvalósulását. A városrészi szintű célok 2-3 éves időtávra szólnak, így azok az időtáv mértékében járulnak hozzá a középtávú célok teljesüléséhez.

7 A 2007-2013 között fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése során be kell mutatni, hogy a város stratégiai fejlesztési céljait mely városrészek fejlesztése szolgálja. Itt nem csupán azt az egy-két akcióterületet kell kijelölni, melyre kész programmal rendelkezik az önkormányzat és ezeket a 2007-2013-as regionális operatív programokból tervezi megvalósítani, hanem városmérettől és városszerkezettől függően azt a maximálisan 8-10 rehabilitációs akcióterületet, amelyek a városfejlesztés gócpontjai, kiemelkedő fejlesztési célterületei. Minden egyes városrehabilitációs akcióterületet ki kell jelölni. Fontos hangsúlyozni, hogy az integrált városfejlesztési stratégiában az akcióterület kijelölése indikatív, dinamikusan változtatható terület, melynek pontosítására lehetőség van az akcióterületi terv elkészítése során. A városrész és az akcióterület kapcsolata háromféle lehet: a városrész lehet azonos a fejlesztendő akcióterülettel, az akcióterület lehet egy adott városrésznek a részhalmaza, ill. egy akcióterület több városrészt is részben vagy egészében magába foglalhat, nagyságát a fejlesztés indokoltsága határozza meg. Az IVS a kézikönyv részeként két további dokumentum elkészítését írja elő. Az egyik az Antiszegregációs terv, amelyet a városban található összes KSH mutatók alapján meghatározott szegregátumra vonatkozóan el kell készíteni, a másik pedig az Ingatlangazdálkodási Terv, amelyet az összes, IVS-ben beazonosított fejlesztési akcióterületre el kell készíteni. Az ingatlangazdálkodási tervben azt kell bemutatni, hogy a város miként kívánja hasznosítani az egyes akcióterületeken található városi tulajdonú ingatlanokat. 1.2. Alkalmazott munkamódszer Az egyes fejezetek készítésének módszere a feladat jellegéből fakadóan más-más munkamódszert igényelt. Az IVS készítése során alkalmazott munkamódszerek a következőek voltak. - Társadalmi-infrastrukturális mutatók elemzése o önkormányzati adatbázis o KSH T-Star adatbázis o TEIR források alapján - Dokumentumelemzés: o Szigetszentmiklós Város Településfejlesztési Koncepciója o Szigetszentmiklós Város Szerkezeti és Szabályozási Terve o Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója (2008. elfogadás alatt) o Csepel-szigeti és környéke Területfejlesztési Koncepciója (2001) o Csepel-sziget és környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Fejlesztési Programjának Stratégiája (2003) o A Ráckevei kistérség fejlesztési Programjának Stratégiája (2006) o Pest Megyei Területfejlesztési Stratégia és Operatív Program (2003) o Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve 2007-2013 (2005) o Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 (2006) o Országos Területfejlesztési Koncepció (2005) o Szigetszentmiklós Környezetvédelmi Programja (2003-2008) o Szigetszentmiklós Hulladékgazdálkodási Terve (2007)

8 - Egyéb módszerek: o Lakossági véleménynyilvánítás (kérdőíves megkérdezés) közel 500 fős mintavétel alapján, telefonon, illetve kérdőívek segítségével o mélyinterjúk Szabó József polgármester Pammerné Gaál Ágnes jegyző Pongrácz Gábor főépítész o az Anti-szegregációs terv készítéséhez interjúk, megbeszélések a hivatal érintett munkatársaival, a CKÖ vezetőjével o brain storming Kettő alkalommal a PH vezető dolgozóinak részvételével, 2008. novemberében o folyamatos konzultáció a városi Projekt Iroda munkatársaival 2., Szigetszentmiklós város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2.1. Helyzetelemzés A helyzetelemzés során Szigetszentmiklós térségi szerepének, funkcióinak megállapítása komparatív adatok értékelésével került bemutatásra. A térségi elemzés igazolja, hogy bár a város fejlődése gyors ütemű, ennek ellenére meglehetős lemaradásban van az agglomeráció hasonló lélekszámú településeivel összehasonlítva. Az ábrán szereplő városok földrajzi elhelyezkedését jelző karikák mérete a lakosságszám nagyságát jelzi. A funkcióellátottság pedig színekkel került jelölésre. Legtöbb városi funkció kék színnel, legkevesebb fehérrel lett jelezve. Ez alapján Szigetszentmiklós fejlettsége a negyedik kategóriába tartozik.

9 Komoly ellátási, és közlekedési infrastrukturális és környezeti feszültségeket szülhet a jövőben, hogy a vizsgált tíz agglomerációs város közül Szigetszentmiklóson a leggyorsabb a lakosságszám növekedése. A kiköltöző lakosság iskolai végzettsége, képzettsége jellemzőbben középfokú, anyagi, vagyoni helyzetük is alig átlagosnak minősíthető. Egyedül a gazdasági fejlődés dinamikája jelentősebb más városok hasonló tendenciáinál, de itt is meg kell jegyezni, hogy lakosságszámra levetítve ugyanezeket az adatokat, ismét az utolsók közé szorul Szigetszentmiklós. A város egészének helyzetelemzése Szigetszentmiklós gazdasági, társadalmi adatainak ismertetésével és elemzésével, valamint az infrastrukturális és oktatási, szociális, egészségügyi adatainak értékelésével készült. Az adatok tíz éves idősoros vizsgálata pontosan rámutat a kedvező folyamatok alakulására, illetve a hiányzó infrastrukturális elemek okozta urbánus feszültségpontokra. A város SWOT analízise a településfejlesztési koncepció alapján került aktualizálásra 2 : ERŐSSÉGEK Kiváló gazdaságföldrajzi pozíció Jó közlekedési, logisztikai adottságok Fiatal korstruktúra Versenyképes gazdasági ágazatok és vállalatok jelenléte Nincs jelentős környezetszennyező ipar Nagy kiterjedésű, jól hasznosítható földterületek Kiépült közigazgatási intézményhálózat LEHETŐSÉGEK Kedvező fekvés viszonylagosan alacsony ingatlanárak (tőkevonzás lehetősége) Gazdasági övezetek bővíthetők Innovációs fejleszthetőség (K + F) Vízpart fejlesztése Egészség- és sportturizmus (RSD, lovaglás, kerékpár, rekreáció, stb.) Kvalifikált műszaki és közgazdasági értelmiség bevonása a közéletbe Humán emberközpontú, kultúra- és környezetbarát várospolitika Speciális oktatással és innovációval növelhető a település vonzereje Együttműködés a város és a helyi cégek között Budapest (Csepel) és Szigetszentmiklós kapcsolatának erősítése Térségi gazdasági központ kialakítása Alulhasznosított területek (ÁTI-Sziget területe) Városközpont megújítása Szigeti gerincút-m0 fordítótengely gazdasági potenciálja GYENGESÉGEK Infrastrukturális fejlesztések magas költségszintje Korszerű városközpont (agóra funkció) hiánya Falu, üdülőterület, lakótelep elkülönültsége Vagyongazdálkodási koncepció hiánya Átfogó és egységes városi adatbázis hiánya Városfejlesztési menedzsment iroda hiánya Vízparti terület közcélú kihasználatlansága Társadalmi és kulturális közélet hiánya Szervezett és összehangolt idegenforgalmi programkínálat hiánya Várospropaganda, városmarketing hiánya VESZÉLYEK Kvalifikált munkaerő, illetve a fiatalok elvándorlása (távlat) Alvóváros jelleg fennmaradása Városi értékek elherdálása Iparterületi újrahasznosítás elmaradása Helyi tőkefelhalmozási képesség korlátozottsága Rendelkezésre álló anyagi és szellemi források szétforgácsolódása az adottságok között Környezeti értékek (vízpartok) elherdálása, környezetszennyezés A megnövekedett lakónépesség teljesíthetetlen feltételeket szab az önkormányzatra 2 Mivel az IVS alapvetően a városrészekre és akcióterületekre koncentrál, a városi SWOT-analízis a településfejlesztési koncepció alapján készült, a város helyzetelemzéséről szóló rész következtetéseinek kiegészítésével

10 2.2. Városrészek, akcióterületek A városrészek lehatárolását a Polgármesteri Hivatal készítette el. A városrészek lehatárolása igen nehéz feladatot jelentett, mert a településfejlődés folyamán nem alakult ki Szigetszentmiklóson egy olyan meghatározó karakter, amely településszerkezeti, funkcionális, társadalmi, vagy gazdasági jellegzetesség lenne, ezáltal egyértelműen beazonosítható városrészeket hozott volna létre. A település homogén jellemzőkkel rendelkezik, karakteres tájalkotó elem sem fedezhető fel. Mindezek alapján öt városrész került kialakításra. - Felsőtag negyed - Városkörnyék negyed - Városközpont negyed - Bucka negyed - Dunapart negyed

11 Az akcióterületek kijelölése a hivatal korábbi elképzelései, illetve a brain stormingok és a munka során felmerült következtetések alapján történt meg. Az akcióterületek kijelölésének komplex szemléletben azaz nem csak az egyes, már meglévő projektötletekre koncentrálva kell történnie. Fontos, hogy csak olyan terület kijelölésére kerüljön sor, amelyen néhány éven belül valamilyen konkrét fejlesztést szeretne az önkormányzat megvalósítani. Az akcióterület fejlesztési célkitűzéseiről vázlatos elképzelést, költségbecslést kell készíteni, mely kötelező tartalmi eleme az IVS-nek. A kijelölt akcióterületeknek illeszkedniük kell a célrendszerhez és a megfogalmazott célokhoz, valamint a településfejlesztési koncepcióhoz. Mindezek alapján 10 akcióterület lehatárolása történt meg, valamint az egyes városrészek indikatív projektlistájának kialakításakor egy olyan kategória is felállításra került, amely a későbbiek során potenciális akcióterületté kinevezhető területeket és a vonatkozó fejlesztési elképzeléseket tartalmazza. Az akcióterületek kijelölése indikatív módon történt, a területek bármikor változtathatóak a későbbiek akcióterületi tervek készítése során. Elsősorban azok a területek (és a fejlesztési elképzelések) kerültek akcióterületi kategóriába, amelyekre már vagy van határozott fejlesztési elképzelése az önkormányzatnak, vagy még ugyan nincsen, de mivel pályázati kiírás várható az adott fejlesztési elképzelés megvalósítására, szintén ide lett sorolva.

12 A lehatárolt akcióterületek és programjaik a következőek: - Óváros központ rehabilitáció - Sport, Oktatási- és Kulturális Központ (SOKK) - Kéktó-szabadidőközpont fejlesztése - Önkormányzati Üdülő fejlesztése - Bajcsy-Zsilinszky úti Gyári úti kereskedelmi központ - Bucka városrész szennyvízcsatornázása - József Attila lakótelep szociális városrehabilitáció - Városrészeket összekötő déli kiskörút kialakítása - Gyártelep térségi intézményi szolgáltató terület - Árpád strand komplex rekreációs fejlesztése 2.3. Stratégiai rész A város jövőképét a településfejlesztési koncepció határozza meg. Az IVS-nek kötelező az ehhez történő illeszkedése. Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: Hosszú távú jövőkép Szigetszentmiklós fejlett gazdaságú, identitását pozícionáló, élhető lakókörnyezetű multifunkcionális, a fővárostól elkülönülő agglomerációs társközpont, a Csepel-sziget vezető városa, kistérségi és igazgatási központja. A helyzetelemzésen alapuló jövőkép és a Szigetszentmiklós előtt álló kihívások alapján kijelölhetőek a város fejlesztésének stratégiai irányai, azaz hosszú-, és középtávú céljai, valamint a hozzá kapcsolódó rövid távú célok. Átfogó cél Központi funkciójú tartalmi elemekkel rendelkező fejlett humán-infrastruktúrára támaszkodva magas színvonalú oktatási, kulturális és szociális, valamint igazgatási szolgáltatásokat nyújt a város és térségének lakói számára. Szolgáltató intézmények koncentrált jelenléte a közösségi élet, a helyi identitás erősítésének generálására. A város lakosságának jelentős része helyben, vagy az agglomerációs hurokban dolgozik, a szolgáltatásokat helyben veszi igénybe. A célrendszer szándéka szerint a középtávú tematikus célok egymásra gyakorolt szinergikus hatásai eredményezik az átfogó célok megvalósítását. A tematikus célok megvalósítása már a mindennapi döntéshozatal, és végrehajtás keretein belül is érvényesülhet, célszerű a fontosabb előterjesztésekhez olyan megjegyzést is fűzni, hogy az adott napirend illeszkedik-e valamely tematikus cél megvalósításához.

13 Mindezek alapján a város középtávú, tematikus céljai a következőek: Tematikus célok TC1 Komplex társadalmi kommunikáció, erősödő városi identitás pozicionálása. A városlakók kötődésének megteremtése, a város, mint áru értékesítése. A hagyományokhoz való kötődés átértékelése, a régebb óta itt élők és az új beköltözők számára differenciálható szigetszentmiklósi identitástudat kialakítása. TC2 Szigetszentmiklós gazdasági vezető szerepének megtartása és igazgatási vezető szerepének kialakítása a kistérségben. Magas hozzáadott szellemi értékkel rendelkező munkahelyek támogatása. Versenyképes, a kívánatos vállalati struktúra igényeinek (kvaterner szektor) megfelelő alap-, és középfokú oktatási rendszer kialakítása. Térségi szerepkörnek megfelelő, hiányzó intézményi funkciók kialakítása. TC3 Komplex városi arculatfejlesztés. Szigetszentmiklós városi arculatának fejlesztése, szolgáltatási színvonalának növelése, szabadidős kulturális jellegének erősítése. Élhető kisvárosi környezet agóra funkció kialakítása. TC4 Magasan képzett, helyi kötődésű lakosság. A helyi identitás megteremtéséhez alkalmas hardware elemek kialakítása, Identitás-erősítő és versenyképes oktatás-fejlesztési komplex program a jövő nemzedéke számára. TC5 Természeti környezet emberközpontú fejlesztése. Szigetszentmiklós környezetének védelme, turisztikai szolgáltatások pozícionálása. A táji-, természeti potenciál fenntartható fejlesztése és kihasználása. TC6 Minőségi, többpólusú városi közlekedés. Szigetszentmiklós külső és belső közlekedési kapcsolatainak fejlesztése az élhető városközpont megteremtése érdekében. A tematikus célok és a városrészekre kitűzött területi célok egymással szoros kölcsönhatásban vannak. A városrészi szintű célok teljesülése hozzájárul a tematikus célok teljesüléséhez, de ezek aggregációja nem eredményezi teljes mértékben a tematikus célok megvalósulását. A városrészi célok 2-3 éves időszakra készülnek, ezen időtáv mértékében járulnak hozzá a középtávú tematikus célok megvalósulásához. A városrészi célok meghatározása referenciapontot jelent az akcióterületi és az egyéb fejlesztésekhez is.

14 Városrészi célok: Városközpont negyed Agóra funkció kialakításával vonzó és funkciógazdag városközpont létrehozása, meghatározott szerepkörű alközpontok megerősítése. Élhető lakókörnyezet és városias arculat. Városkörnyék negyed Tudatos tervezési folyamatok hatására fejlődő gazdasági és lakókörnyezet. Bucka negyed Átfogó infrastruktúra-fejlesztés az élhető lakófunkciók megteremtése érdekében. Rekreációs, közösségi területek fejlesztése, a városnegyed bekapcsolása a város vérkeringésébe. Kistérségi szerepkörnek megfelelő intézményi funkciók kialakítása Gyártelepen. Dunapart negyed Az RSD komplex rehabilitációja keretfeltétel megteremtésével természeti adottságokra építő kistérségi turizmusfejlesztés. A szabad vízparti területek rekreációs fejlesztése, vendéglátó funkciók letelepítése és megerősítése. A városban élők identitástudatának formálása a terület adottságainak megismertetésével. Felsőtag negyed Szerves kapcsolódás megteremtése a városközponthoz, élhető lakóövezetek kialakítása. A háromszintű célrendszer alapján az átfogó cél, a tematikus célok és a városrészi célok együttes érvényesülése, illetve megvalósulása szükséges. A célok egymásra hatását az IVS átfogó célrendszeri ábrája mutatja be:

15 JÖVŐKÉP Szigetszentmiklós fejlett gazdaságú, identitását pozícionáló, élhető lakókörnyezetű multifunkcionális, a fővárostól elkülönülő agglomerációs társközpont, a Csepel-sziget vezető városa, kistérségi és igazgatási központja. 15-20 ÉVES ÁTFOGÓ CÉL Központi funkciójú tartalmi elemekkel rendelkező fejlett humán-infrastruktúrára támaszkodva magas színvonalú oktatási, kulturális és szociális szolgáltatásokat nyújt a város és térségének lakói számára. Szolgáltató intézmények koncentrált jelenléte a közösségi élet, a helyi identitás erősítésének generálására. A város lakosságának jelentős része helyben, vagy az agglomerációs hurokban dolgozik, a szolgáltatásokat helyben veszi igénybe. TEMATIKUS CÉLOK Komplex társadalmi kommunikáció, erősödő városi identitás pozicionálása. Szigetszentmiklós gazdasági vezető szerepének megtartása és igazgatási vezető szerepének kialakítása a kistérségben. Komplex városi arculatfejlesztés. Magasan képzett, helyi kötődésű lakosság. Természeti környezet emberközpontú fejlesztése. Minőségi, többpólusú városi közlekedés. VÁROSRÉSZI CÉLOK Városközpont negyed Agóra funkció kialakításával vonzó és funkciógazdag városközpont létrehozása, meghatározott szerepkörű alközpontok megerősítése. Élhető lakókörnyezet és városias arculat. Városkörnyék negyed Tudatos tervezési folyamatok hatására fejlődő gazdasági és lakókörnyezet Bucka negyed Átfogó infrastruktúra-fejlesztés az élhető lakófunkciók megteremtése érdekében. Rekreációs, közösségi területek fejlesztése, a városnegyed bekapcsolása a város vérkeringésébe. Kistérségi szerepkörnek megfelelő intézményi funkciók kialakítása Gyártelepen. Dunapart negyed Az RSD komplex rehabilitációja keretfeltétel megteremtésével természeti adottságokra építő kistérségi turizmusfejlesztés. A szabad vízparti területek rekreációs fejlesztése, vendéglátó funkciók letelepítése és megerősítése. A városban élők identitástudatának formálása a terület adottságainak megismertetésével. Felsőtag negyed Szerves kapcsolódás megteremtése a városközponthoz, élhető lakóövezetek kialakítása

16 2.4. Megvalósíthatósági rész A megvalósíthatósági rész tartalmazza a kötelezően előírt ingatlangazdálkodási tervet, ezen belül pedig az egyes akcióterületeken található a tervezett fejlesztésekkel összefüggésben álló, illetve azzal nem érintett önkormányzati tulajdonú ingatlanok várható sorsát. A nem fejlesztési jellegű tevékenységek kiemelten fontos szellemi tevékenységei, hozzáadott értékei nem mérhető módon járulnak hozzá a stratégia végrehajtásának sikeréhez. Ki kell emelni ezek közül a város számára elengedhetetlenül fontos marketingstratégia hiányát, illetve az IVS megvalósítása során alkalmazandó kommunikációs eszközöket. A stratégia végrehajtásának meghatározott monitoring jellegű feladatai is vannak, ezeket az önkormányzat fogja végezni a hivatal szervezeti keretein belül.

17 II. HELYZETELEMZÉS 1. Szigetszentmiklós szerepe a településhálózatban 1.1. A város szerepe szűkebb és tágabb környezetében Szigetszentmiklós város integrált fejlesztési stratégiája szűkebb és tágabb kereteinek a meghatározását az országos területfejlesztési koncepció (97/2005. (XII.25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról OTK) alapján fogalmaztuk meg. A város településhálózati elhelyezkedését 3 e makroszintű összefüggésrendszerbe illesztettük be, kiegészítve két fontos összefüggéssel. Az egyik, hogy külön értékeltük a város agglomerációban betöltött szerepét, valamint a kistérség településeivel alkotott kapcsolatrendszerét. Ez utóbbit finomabb megvilágításba is helyzetük, hiszen a Csepel-szigeti Önkormányzati Szövetség területi elhelyezkedéséből fakadóan indokolt volt a kistérség É-D-i megosztottságára külön figyelmet fordítani. Először szükséges pontosítani a településhálózat fogalmát. 3 A településhálózat fogalma azt a feltevést foglalja magában, hogy az egyes települések nem elszigetelten, egymástól függetlenül léteznek, hanem együttműködő rendszer elemeiként funkcionálnak s úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint a háló csomópontjai. Ez a felfogás azt is feltételezi, hogy e rendszer bármely elemének megváltozása maga után vonja a rendszer többi tagjainak - valamilyen irányú - változását. Vagyis az, hogy Szigetszentmiklós fejlődése hogyan, miként alakul nemcsak belső, hanem külső tényezőkön a környező településeken, a fővároson, a tágabban vett térség hasonló méretű településein is múlik. Rokon fogalom a településhálózattal a településkörnyezet fogalma, amely egy olyan nagyrendszer, amely összekapcsolja a természeti-földrajzi és társadalmi környezetet, valamint a településszerkezet, ami pedig egy térségben a települések számát, a településsűrűséget, és a települések nagyságrendi tagolódását jelenti. 1.1.1. Kapcsolódás az egyes térszerkezeti egységekhez: regionális összefüggések Szigetszentmiklós és a főváros kapcsolata az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján A koncepció az országot tágabb, európai környezetben elhelyezve kimondja, hogy hazánk fő feladata, hogy kapcsolatot teremtsen a Balkán és Közép-Kelet Európa között. Ennek a hosszútávú célnak a megvalósítása érdekében indították el az ún. pólusprogramot, amely olyan fejlesztési pólusokat jelölt ki az országban, melyek működő képzési, ipari-kereskedelmi és kutatási centrumokká válva képesek lehetnek régiójuk, és a határ túloldalán fekvő térségek vezető innovációs centrumaivá válni. A koncepció (továbbiakban: OTK) megfogalmazása szerint 2020-ra Budapest, az agglomerációjával való harmonikus együttműködésben Közép-Európa egyik dinamikusan fejlődő, vezető üzleti, kulturális központja kell, hogy legyen. 3 Az IVS kézikönyv, illetve a módszertani útmutatóban hivatkozott Országos Területfejlesztési Koncepció sem ad erre vonatkozóan pontos utalást.

18 Szigetszentmiklós a fővárostól mintegy 10 km-re, az agglomeráció déli szektorában helyezkedik el. A város gazdasági mozgástere, fejlődési pályája szerves összefüggésben van a főváros és az agglomeráció helyzetével, mely térség így a budapesti kiemelt fejlesztési pólus része. 1. ábra: Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek Szigetszentmiklós szempontjából ezért kiemelten fontos olyan gazdaságfejlesztési program megalkotása, amely segítségével tudatosan kapcsolódhat erre a fejlesztési tengelyre. A pólus fogalom hármas meghatározása alapján mind a képzési, mind pedig a kutatási funkció hiányzik a város életéből, ezért az ipari funkció erősítését lehet célként megfogalmazni. Az OTK területi célokat fogalmaz meg 2013-ig, melyen belül több részcél található; Szigetszentmiklós számára ezek közül a Versenyképes budapesti metropolisz térség részcél elemeit célszerű különösen megszívlelni. Kiemelendő ezen részcélok közül az a néhány, melyhez Szigetszentmiklós földrajzi-gazdasági adottságai folytán kiválóan kapcsolódhat: - Budapest gazdaságszervező, nemzetközi jelentőségű pénzügyi-szolgáltató, K+F központ szerepének és az európai gazdaságba való szerves bekapcsolódásának megerősítése; A transznacionális vállalatok, különösen a pénzügyi és üzleti szolgáltató vállalatok közép- és kelet-közép európai, illetve a Balkán és Kelet-Európa térségére is ható irányítási-szervezési, K+F központjai megtelepedésének ösztönzése.

19 - A nemzetközi versenyképesség fokozása érdekében az európai gazdaságba való szerves, elmélyült bekapcsolódás kiemelt fontosságú. Ehhez szükséges a közlekedési kapcsolatok mellett a szerves gazdasági kapcsolatok kiépülése is. - A központi szerephez szükséges infrastrukturális és szolgáltatási fejlesztések ösztönzése. A metropolisz infrastruktúra fejlesztése a személyforgalom, az információ és kommunikáció technológiai, magas szintű üzleti infrastruktúra fejlesztések terén kell, hogy leginkább megnyilvánuljon. A logisztika, a közlekedési és a műszaki infrastruktúra fejlesztése során a város tehermentesítése, valamint az ország más térségi lehetőségeinek kihasználása, egyes terhes funkciók leosztása fontos, kerülve az anyag és energiaáramlás további, túlzott helyi koncentrációját. - Tudás-ipar és a magasan kvalifikált munkaerő-megtartó képességének növelése nemzetközi viszonylatban. A részcél a helyi, nemzetközi jelentőségű felsőoktatási kínálatra épített organikus tudásbázis növelésével, az ország többi tudásközpontjával is szorosan kooperáló K+F és kooperációs kutatási aktivitás bővítésével együtt érhető el. - High-tech iparágak és a kiemelkedően magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek ösztönzése; - Magas szintű üzleti, IKT és személyi szolgáltatások fejlesztése, melyek révén Budapest nemzetközi versenyképessége nagyban javulhat; - Az agglomerációs települések fizikai összenövésének megakadályozása, a zöldmezős beruházások és a belterületbe vonások korlátozásával, a főváros körüli zöld területek védelmével, ill. növelésével cél egy kiegyensúlyozott zöldfelületi rendszer, ökológiai és rekreációs zöld gyűrű kialakítása. E gyűrűben biztosítani kell egyrészt a köztes mező- és erdőgazdálkodási zöldterületek ökológiai célú hasznosulását, másrészt a főváros számára minőségi rekreációs lehetőségek a fenntarthatóság szempontjaival összhangban álló - széles körét (pl. kerékpáros-, vízi-, horgász-, lovassport és turizmus, természetjárás, vízi turizmus, stb.), lehetővé téve a jelenleg kevés helyszínen nagy terhelést jelentő kiránduló- és üdülőforgalom szétterítését, ezzel összhangban az erdők közjóléti szolgáltatásainak bővítését. - Harmonikusan működő, agglomerációs rendszer megteremtése, fejlesztések menedzselése az agglomeráció szereplőinek hatékony együttműködésével. A főváros és elővárosi gyűrűjének fejlesztése egységes tervezést igényel, mely a kerületi, fővárosi, települési, megyei önkormányzatok, a régió, a közszolgáltatók és a társadalmi szervezetek partnerségén alapul. A hatékony végrehajtást is csak együttműködő menedzsmenti szervek biztosíthatják. Ezért törekedni kell az összes érintett település agglomerációs externáliákat kezelni képes intézményi kooperációjának biztosítására. - A kiegyensúlyozott térszerkezet kialakítása, az alközpontok fejlesztése, az élhető lakókörnyezet megteremtése érdekében szükséges, hogy a különböző szereplők összehangolt, túlzott területhasználatot kerülő fejlesztései eredményeként az agglomerációban élők mind nagyobb aránya számára váljanak településükön ill. a

20 szomszédos településeken elérhetővé a munkahelyek, szolgáltatások, csökkentve a közlekedési rendszer és a környezet terhelését. - Közlekedési kapcsolatok modernizációja, a környezeti szennyezéseket csökkentő beruházások támogatása, haránt irányú közlekedési kapcsolatok fejlesztése, forgalomcsillapító, az elővárosi gyűrűvel összehangolt integrált várostervezés megteremtése, a környezetbarát közösségi közlekedés előtérbe helyezése az egyéni közlekedéssel szemben. Javítani kell a fővároson belüli tömegközlekedést fenntartható megoldásokkal, valamint fejleszteni a dunai hajózást, mint potenciális városon belüli és agglomerációs tömegközlekedési eszközt. - A fővárosi agglomerációnak az országra, annak fejlesztési pólusaira ható kisugárzásának erősítése. Ehhez a közlekedési és infokommunikációs kapcsolatok megerősítése, a harmonikus gazdasági, döntéshozatali, politikai munkamegosztás kialakítása elengedhetetlen. Nehéz feladatot szab az OTK ugyanakkor a városra, mivel Szigetszentmiklós érintett az Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és tématerületek részcél tekintetében is, ennek c) pontja a Duna-mente fenntartható fejlesztése címet viseli. Vagyis Szigetszentmiklósnak egyszerre kell megoldásokat találnia egy innovatív, dinamikus fejlődést előirányzó célkitűzéshez és egy, a fenntartható fejlesztések révén természeti környezetét védő, annak előnyeit egyéb célokra felhasználó célrendszerhez. 2. ábra: Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és tématerületek

21 Az OTK vonatkozó részei közül Szigetszentmiklósnak itt az alábbiakat kell figyelembe vennie: - a Duna és környezete által kínált természeti és kulturális erőforrásoknak a fenntarthatóság elveire építése, hasznosítása a mezőgazdasági, halászati, erdő- és vadgazdálkodási, ökoturisztikai- és infrastruktúra-fejlesztéseknek összehangolásával. - a Duna-mente természeti területeinek, tájainak, természeti és kulturális értékeinek, NATURA 2000 területeinek a megőrzése, fenntartása a természet önszabályozó működéséhez közelítő állapotok kialakítása, a biodiverzitás megőrzése; - a vízszennyezés és a vízkárok megelőzése és felszámolása; - az árvízvédelem és vízkészlet-gazdálkodási rendszerek kiépítése, megerősítése és ezek összehangolása az ökológiai célokkal és a hajózhatósági feladatokkal Megjegyzendő, hogy az OTK-ban felsorolt részcélok nem minden esetben egyeznek meg Szigetszentmiklós szuverén érdekével. Ok-okozati viták jellemzik pl. az olyan kérdéseket, mint a főváros körüli zöldterület védelme (azaz; a főváros korábbi túlzott növekedését a környező települések korlátozásával kompenzálni), vagy a főváros közlekedésének tehermentesítése (ismét csak az agglomeráció kárára); ezért csak ott tartjuk célszerűnek Szigetszentmiklós számára az OTK-ból egyértelműen levezetni részcélokat, ahol az nem jár társadalmi-gazdasági konfliktussal. Szigetszentmiklós részcéljai az OTK alapján: - transznacionális vállalatok irányítási, szervezési, K+F funkcióinak megtelepítése szemben az eddigi termelő-elosztó funkciókkal - infrastrukturális feltételek erősítése (pl. M0 autóút autópályává fejlesztése, szigeti gerincút megépülése a lakossági ingázás segítése érdekében, etc.) a további logisztikai-termelési funkciók fenntartható fejlődése érdekében - termelőtevékenység betelepülése esetén a high-tech iparágak és a kiemelkedően magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek ösztönzése, az eddigi szekunder-tercier szektor térnyerésével szemben - az agglomerációs települések fizikai összenövésének megakadályozása. (pl. pufferzónák, erdősávok telepítésével) - további minőségi munkahelyek teremtése, a környező településeken élők és a szigetszentmiklósiak számára helyben, vagy a kistérség északi részén - közlekedés, és a tömegközlekedés fejlesztése - az ökoturizmus fejlesztése, a kapcsolódó infrastruktúra-bázis megteremtése - a NATURA 2000 területek megőrzése, törekvés a kapcsolódó ökológiai folyosók funkcióinak fenntartására - vízszennyezés megelőzése és felszámolása; teljes körű csatornázás kiépítése

22 1.1.2. Regionális, megyei, agglomerációs összefüggések Szigetszentmiklós településhálózatban elfoglalt szerepe alapján Szigetszentmiklós és a fővárosi agglomeráció településeinek helyzete speciális. Ennek oka a Közép- Magyarországi Régió földrajzi helyzetében keresendő; Pest megye nagyobb településeit eltérően az ország többi megyéjétől jóval csekélyebb együttműködés jellemzi, melynek oka Budapest elhelyezkedésében keresendő: kimutatható funkcionális kapcsolat csak azokat a nagyobb városokat jellemzi, amelyek között a legközvetlenebb közúti összeköttetés a főváros érintése nélkül történik. Így Szigetszentmiklós helyzetét is azokkal a hasonló méretű településekkel célszerű összehasonlítani, melyek többé-kevésbé az M0 autóút mentén közvetlenül elérhetőek, a megye északi fekvésű városait csak kontroll-adatként célszerű szerepeltetni. Az agglomeráció olyan összeépült településegyüttes, melyben egy központi város és az azt körülvevő térség, elővárosi gyűrű között különösen szoros kapcsolat van, a foglalkoztatottak nagy arányban ingáznak az agglomeráció központi városába (policentrikus agglomeráció révén más városaiba). Az agglomerációkat általában magas népsűrűség, gazdasági aktivitás jellemzi. Hazánkban a legkiterjedtebb agglomeráció Budapest térsége, itt a szuburbanizáció pár évtizede történt megjelenése óta már a dezurbanizáció egyes elemei is megfigyelhetőek. Az urbanizáció a városodást azaz a népesség mind nagyobb hányadának városokban való tömörülését és a városok számának növekedését és a városiasodást - a települések infrastrukturális viszonyainak és ennek következtében az életkörülmények javulását egyaránt magában foglaló folyamat. Ennek a folyamatnak a második szakaszát hívjuk szuburbanizációnak, vagy más szóval relatív dekoncentrációnak, melynek főbb jellemzői az intenzív gazdasági és területi fejlődés, a tercier szektor térnyerése. Korai szakaszában a központi város és a vonzáskörzet egyaránt növekszik, klasszikus szakaszában már csak a vonzáskörzet növekedése a jellemző. Az agglomeráció falvainak egy részében csökkenés figyelhető meg főleg amelyek távolabb vannak a központi várostól a stabilizálódott településeken viszont növekszik a lakosságszám és városivá válik az életszínvonal. A városhálózaton belül a kis-, és középvárosok fejlődése a szembetűnő. Ezzel szemben az urbanizáció harmadik szakasza, amit dezurbanizációnak hívunk már a központi város népességcsökkenését és a vonzáskörzet népességének dinamikus fejlődését jelenti. Ez a szakasz a termelő szektorok csökkenését és a tercier-kvaterner szektorok megerősödését jelenti. A települések szinte teljes összenövése is ebben a szakaszban figyelhető meg. A dezurbanizáció kifejlett szakaszba akkor lép, amikor az egész városrégió népessége csökkenni kezd, azaz a központi városé és a vonzáskörzeté egyaránt úgy, hogy felértékelődik a falusias környezet/városias szolgáltatások jelentősége. Ez a közlekedési és telekommunikációs feltételek gyorsulásával rohamosan bekövetkezhet. Szigetszentmiklós a budapesti agglomeráció déli szektorának második legnagyobb lélekszámú települése, transzeurópai közlekedési folyosók között, (vízi, közúti, vasúti) helyezkedik el. Igazi kapcsolata mindezekkel csupán közúton van (M0 autóút M1, M7, M5 autópálya), vízi közlekedési úthoz (Csepeli Szabadkikötő) és vasúti közlekedési vonalhoz (Budapest-Kelebia: Dunaharaszti) közvetetten, de inkább csak elméletileg csatlakozik. A KSH hat szektort jelölt ki az agglomerációban. Ezek: északi, keleti, délkeleti, déli, nyugati, északnyugati. A déli szektor települései: Délegyháza, Diósd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Érd, Halásztelek, Majosháza, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Taksony, Tárnok, Tököl. Ez a szektorkijelölés csupán a területi monitoring-rendszer elemét képzi, a szektorok nem jelentenek szerves ötvöződést.

23 3. ábra: A budapesti agglomeráció adminisztratív és valós együttműködési keretei Ebből fakadóan az agglomeráció szektorain belül is speciális a helyzete: ún. border-jellegű földrajzi elhelyezkedése egyaránt hasonlatossá teheti a nyugati szektor kereskedelmi, és a délkeleti szektor logisztikai funkciójú mikrokörzeteihez; mindezidáig azonban hangsúlyos funkciót nem tudott megjeleníteni: egyaránt megtalálhatóak a településen a termelő, a kereskedelmi, és a legnagyobb mértékben logisztikai szerepkörű vállalkozások telephelyei. Szigetszentmiklós helyzetét az agglomeráció településhálózatában komparatív, azaz összehasonlító módszerrel célszerű elemezni. Az elemzés nagyjából hasonló méretű településekre terjed ki továbbá a déli, délkeleti és nyugati szektor települései túlreprezentáltak, míg az agglomeráció egyéb területein fekvő városok csak kontroll-adatként szerepelnek az összehasonlításban. Ezek alapján Szigetszentmiklós Budaörs, Érd, Százhalombatta, Dunaharaszti, Dabas, Szentendre, Dunakeszi, Gödöllő, Gyál, településekkel kerül összehasonlításra. Regionális szerepköre egyik városnak sincs. Mindenekelőtt egy igen jellemző szuburbanizációs mutató, a település lélekszámának alakulása kerül összevetésre. Ez az őslakos népességszám és a természetes szaporulat mellett a beköltözés dinamikáját mutatja. Ezt nem lehet egyértelműen fejlődésként értékelnünk, hiszen az előnyei mellett számtalan olyan jellemzője - megnövekedett infrastruktúra-használat, humán közszolgáltatások terhei, etc. - van, ami a későbbiekben kihat a város életére. Ezek mellett a városdinamika került megvizsgálásra a munkanélküliség alakulása, valamint a gazdasági szervezetek

24 számának változása segítségével. Mindezek, illetve korábbi kutatások 4 alapján lehetett meghatározni Szigetszentmiklós városhierarchiában betöltött szerepét. Lakónépesség alakulása az agglomeráció vizsgált településein 1. grafikon: A lakónépesség változása a vizsgált településeken 1. táblázat: Népességszám alakulása (év/fő) és százalékos változása 1990-2008, illetve 2001-2008 között 1990 1997 2001 2006 2008* % 1990-2008 % 2001-2008 Szigetszentmiklós 19372 21323 24021 29177 32800 169% 136% Szentendre 19351 21312 22796 24620 25100 129% 110% Dunaharaszti 15246 15724 16391 18356 19800 129% 120% Dabas 14773 15533 16021 16422 16800 113% 104% Budaörs 19832 22703 24228 27004 28200 142% 116% Érd 43327 51749 57209 61802 63300 146% 110% Százhalombatta 16573 16371 16963 17549 17900 108% 105% Dunakeszi 26111 28466 29208 32768 34000 130% 116% Gödöllő 28195 30511 31263 32495 33500 118% 107% Gyál 17641 19697 21184 22552 23000 130% 108% 2008*=becsült adat Megállapítható, hogy az agglomeráció kisvárosai közül az elmúlt két évtizedben Szigetszentmiklós népessége nőtt a legjelentősebb mértékben. 1990-hez képest 69%-kal többen élnek a városban 2008-ban, szemben a második helyezett Érd 46%-val. Még szembetűnőbb a növekedés üteme, ha egy szűkebb időszakot vizsgálunk: 2001-hez képest 2008-ban 36%-kal él több lakos a városban, vagyis röpke hét év alatt több, mint egyharmadával nőtt a lakosságszám Szigetszentmiklóson! 4 Beluszky Pál

25 Jelentősebb növekedési ütem jellemzi még Érdet, és Budaörsöt; a többi város lakossága nem nő ilyen számottevő mértékben. Ez visszaigazolja azt, hogy az agglomeráció kezd a dezurbanizációs szakaszba lépni: a kisvárosok helyett a falvak lakossága növekszik számottevőbb mértékben 5. A városias funkciók megjelenése a falvakban így Szigetszentmiklós környékén is tipikusan felveti azt a kérdést a jövőre nézve, hogy vajon célszerű-e tudatosan igazgatási, közösségi funkcionális vezető szerepet betöltenie egy agglomerációs városnak, ha ezek az elemek majd minden településen előbbutóbb megjelennek. A közösségi tervezés szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy kik költöznek az agglomerációba. A diplomás, vezető pozíciót betöltő kiköltözők az agglomeráció északnyugati, nyugati szektorát preferálják elsősorban. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a fizikai és szellemi beosztott munkát végzők a déli, délkeleti szektorba települnek. Ezek a körülmények kialakítanak egy nem egyértelműen, de meghúzható határvonalat. Ennek északnyugati felén a módosabbak, délkeletre a szegényebbek élnek. Ez utóbbiak közül sokan azért választották az agglomerációt, mert a főváros zöld övezetében nem találtak anyagi viszonyaiknak megfelelő családi házat. Továbbá igen erősen jellemző a kiköltöző/vidékről felköltöző népességre, hogy legnépesebb csoportjuk a fiatal, kisgyermekes családok közül kerül ki. Ezt a korcsoportot követi lényegesen kisebb számban a közepes, vagy annál rosszabb anyagi helyzetben lévő kisnyugdíjas, illetve 55 évnél idősebb korosztály. 4. ábra: Szegény-gazdag határvonal az agglomerációban Összegezve: Az agglomeráció északi és nyugati szektorainak telítődése és az ingatlanárak nagysága miatt az utóbbi néhány év kedvelt célpontja lett az agglomerációba költözők számára a déli és a délkeleti szektor. A népességnövekedés a térségben elérte a falvakat is, ezekben dinamikusabb népmozgások figyelhetőek meg, de a kisvárosok között egyértelműen Szigetszentmiklóson a legerőteljesebb a népesség növekedésének dinamikája. Emellett az is megállapítható, hogy a várost (illetve a déli, délkeleti szektorokat) az alacsonyabb jövedelmű és iskolai végzettségű rétegek választják előszeretettel. 5 A dezurbanizációs szakasz jellemzője, hogy eleinte egyes falvak, majd az összes kisebb település lakónépessége nagyobb mértékben kezd növekedni, mint a városoké. Ez a folyamat a népszerűbb településeken már megjelent: Pl: (1997-2007): Mogyoród=47%, Szada=59%, Budajenő=76%, Telki=270%.

26 Gazdasági szervezetek változása az agglomeráció városaiban Az agglomeráció városainak versenyében az egyik legfontosabb tényező a siker szempontjából, hogy minél több cég, vállalkozás telepedjen meg a városban, mivel ez az adóbevételek biztosításán túl olyan vállalkozói innovációra, kedvező földrajzi fekvésre utal, hogy további cégek betelepülésére ösztönözhet. A kiélezett versenyhelyzetet jól mutatja a főváros körüli agglomerációs településeken található ipari parkok elhelyezkedése, száma. 5. ábra: Ipari parkok az agglomerációban 2. grafikon: Regisztrált vállalkozások számának alakulása a vizsgált településeken 1997-2006