Alapszövettan Oktatási segédanyag a Sejt- és szövettan / Állatszervezettan II. gyakorlatokhoz Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia BSc szakos hallgatói számára Szerkesztette: Némethné dr. Somogyi Ildikó TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program
Az oktatási segédanyag célja: Segítse a gyakorlatokra való otthoni felkészülést. A jegyzőkönyvek elkészítésénél segítséget ad a metszeteken való tájékozódásban. Segítséget nyújt az Állatszervezettan I. előadás számonkéréseire való felkészülésben Nem célja: Helyettesíteni a tényleges gyakorlati mikroszkópos munkát Helyettesíteni a metszetek tényleges, órai munkában való lerajzolását.
Kötelező metszetek listája: 1. emlős vese 2. béka bőr 3. mellékhere 4. ér km. 5. giliszta bőrizomtömlő 6. halbőr 7. nyálmirigy 8. középbél 9. aorta (rostfestések) 10. humán vérkenet 11. fülkagyló 12. macska gége 13. chondrális csontosodás 14. halpikkely 15. nyelőcső 16. vázizom 17. szívizom 18. gerincvelő 19. nagyagy 20. gerinctelen ganglion
Szövet fogalma: Korábbi meghatározás: Azonos eredetű, hasonló alakú és működésű sejtek csoportja, amelyek azonos funkciót látnak el. (kivétel :vér különböző eredetű sejtek; idegszövet gliasejtjei) Újabb definíció: Sejtek és származékaik azon csoportja, amelyek egy meghatározott funkcióra specializálódtak. Állati szervezetek alapszövetei: Hámszövetek Kötő és támasztószövetek Izomszövetek Idegszövet
Hámszövetek: Szorosan egymás mellé rendeződött sejtekből felépülő szövettípus, amely sejtközötti állománnyal nem rendelkezik. Ereket nem találunk benne, tápanyagellátása diffúzióval történik. Általában különböző felszínek felületén találhatók, de léteznek különböző funkcióra specializálódott hámszövetek is. Funkció szerint a következő hámokat ismerjük: fedőhám felszívóhám mirigyhám érzékhám pigmenthám csírahám A hámszövetek mindegyik csíralemezből származhatnak, emiatt megkülönböztethetünk: entodermális mesodermális ektodermális eredetű hámszöveteket. A hámsejtek alakja szerint szintén három típust ismerünk: laphám köbhám hengerhám A hámsejtek által képzett rétegek száma szerinti csoportosítás: egyrétegű laphám, egyrétegű köbhám, egyrétegű hengerhám többrétegű (elszarusodó, gyengén elszarusosó, el nem szarusodó) laphám, többrétegű hengerhám, urotélium (átmeneti hám) elnevezésük a legfelső réteg sejtalakja szerint
Vese - hematoxilin - eosin vese kötőszövetes tokja velőállomány kéregállomány
Vese kéregállománya - hematoxilin - eosin kanyarulatos csatorna (egyrétegű köbhám) vesetestecske (Malpighi testecske) Kapilláris (endotél egyrétegű laphám) Bowmann tok (egyrétegű laphám)
Vese kéregállománya - hematoxilin - eosin vesetestecske (Malpighi testecske) Kapilláris (endotél egyrétegű laphám) Bowmann tok (egyrétegű laphám) Henle-kacs (egyrétegű laphám) kanyarulatos csatorna (egyréteű köbhám)
Ér keresztmetszet - hematoxilin - eosin Endotél egyrétegű laphám
Gerinctelen (földigiliszta) köztakaró - hematoxilin - eosin egyrétegű hengerhám
Középbél keresztmetszet hematoxilin - eosin bélboholy felszívóhám egyrétegű mikrobolyhos hengerhám
Hal bőr - hematoxilin - eosin alaphártya többrétegű el nem szarusodó laphám
Béka bőr hematoxilin - eosin 20 µm többrétegű gyengén elszarusodó laphám alaphártya
Here (testis) és mellékhere (epididymis) Van Gieson - hematoxilin here mellékhere
Here (testis) csatornák Van Gieson - hematoxilin herecsatorna fala (csírahám - különböző fejlődési stádiumú hímivarsejtekkel) herecsatorna keresztmetszet 20 µm
Mellékhere (epididymis) csatornák Van Gieson - hematoxilin mellékherecsatorna fala (többmagsoros sztereocíliumos hengerhám) mellékhere-csatorna keresztmetszet
Kevert nyálmirigy hematoxilin - eosin mucinózus végkamra szerózus végkamra
Kötő- és támasztó szövetek: Az állati szervezetek térkitöltő szereppel bíró alapszövete, amely részben a szervezetek vázát alkotó támasztószöveteket (csont-, porcszövet, stb) és egyéb speciáls feladatokat ellátó szöveteket (vér, zsírszövet stb.) foglal magába. A sejtek általában mezodermális eredetűek. A sejtközötti állomány rostokat és makormolekulákat tartalmaz, aránya a sejtekhez képest nagy. Kötőszöveti sejtek: Fix sejtek: Fibroblast Fibrocyta Retikulumsejt Zsírsejt Melanocyta Mobilis sejtek: Makrophag Hízósejt Lymphocya Plasmasejt Neutrofil granulocyta Eosinofil granulocyta Sejtközötti állomány: Kötőszövetes rostok: Kollagén rostok Retikuláris vagy rácsrostok Rugalmas vagy elasztikus rostok Amorf állomány: Glükózaminoglikánok Proteoglikánok Adhéziós molekulák
Kötőszövetek csoportosítása: Embrionális kötőszövetek: mesenchyma érett embrionális kötőszövet (Wharton kocsonya) Valódi kötőszövetek Laza rostos kötőszövet Tömött rostos kötőszövet Rácsrostos kötőszövet Speciális kötőszövetek Vér Zsírszövet Támasztószövetek csoportosítása: Hólyagos kötőszövet Chorda szövet Porcszövetek: Hyalin(üveg)porc Rugalmas rostos porc Tömött rostos porc Csontszövet
Középbél keresztmetszet hematoxilin - eosin bélboholy laza rostos kötőszövet
Aorta keresztmetszet hematoxilin - eosin endotél tunica media kollagén és elasztikus rostokkal
Aorta keresztmetszet Van Gieson tunica media elasztikus rostokkal tunica adventitia laza rostos kötőszövet
Aorta keresztmetszet rezorcin-fukszin tunica media elasztikus rostokkal tunica adventitia laza rostos kötőszövet
Speciális kötőszövet - vér vörösvértest limfocyta monocyta eosinofil granulocyta bazofil granulocyta neutrofil granulocyta
Speciális kötőszövet fehér zsírszövet aorta fala hematoxilin -eosin univakuoláris zsírsejtek
Speciális kötőszövet barna zsírszövet embrionáils vese kötőszövetes tokja hematoxilin - eosin multivakuoláris zsírsejtek
Kisemlős fülkagyló - hematoxilin -eosin hólyagos (chondroid) kötőszövet kötőszövetes tok
Gége porc- hematoxilin -eosin üveg (hyalin) porc perichondrium chondrocyták interterritoriális mátrix
Halpikkely melanocyta osteocyta
Enchondrális csontosodás- hematoxilin -eosin nyugalmi zóna szaporodási zóna elfajulási zóna mesenchymális invázió zónája épülő csontszövet
Izomszövetek: Mezodermális eredetű állati alapszövet, amelynek sejtjei összehúzódásra képesek. A sejtek nagy mennyiségű összhuzékony fehérjét, mikrofilamentumokat tartalmaznak citoplazmájukban. Emiatt az izomsejtek erős eozinofíliát mutatnak. A szabályozható összehúzódások alapja a sejtek ingerlékenysége. Izomszövetek típusai: Simaizomszövet Harántcsíkolt izomszövet - vázizomszövet - szívizomszövet
Nyelőcső keresztmetszet - hematoxilin -eosin nyelőcső nyálkahártya kötőszövete lamina propria mucosae nyelőcső nyálkahártya hámja lamina epithelialis mucosae nyelőcső nyálkahártya simaizomszövete lamina muscularis mucosae
Ér keresztmetszet - hematoxilin - eosin Endotél tunica intima - egyrétegű laphám Tunica media - simaizomsejtek
Szívizomszövet - hematoxilin -eosin harántcsíkolat elágazó szívizomsejt hosszmetszet
Vázizomszövet - hematoxilin -eosin harántcsíkolt izomsejt (izomrost) keresztmetszet perifériára szoruló sejtmagok
Vázizomszövet - hematoxilin -eosin harántcsíkolt izomsejt (izomrost) hosszmetszet harántcsíkolat
Idegszövet: Inger felvételére, ingerület továbbvezetésére és átadására specializálódott sejtekből (neuronok) és ezeket kisegítő, tápláló, támasztó sejtekből (glia sejtek) álló állati alapszövet. Neuronok típusai a nyúlványok száma szerint: Unipoláris neuron Bipoláris neuron Pszeudounipoláris neuron Multipoláris neuron Fontosabb fogalmak: idegsejtnyúlvány köteg a perifériás idegrendszerben: rost idegsejtnyúlvány a központi idegrendszerben: pálya idegsejtcsoport a perifériás idegrendszerben: dúc idegsejtcsoport központi idegrendszerben: mag
Gerincvelő keresztmetszet Golgi impregnáció fehérállomány gliasejtek szürkeállomány - mellső szarv motoneuronok
Gerincvelő keresztmetszet Nissl motoneuronok
Nagyagykéreg Golgi impregnáció piramis sejt perikaryonja dendritek
Gerinctelen ganglion hematoxilin - eosin ganglion idegsejtek perikaryonja idegsejtek sejtmagja neuropil