Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzi és egyéb jogok a dokumentum szerzjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felels azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzi jogait. Az archívum üzemelteti fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetségét illeten, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzje a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: Alulírott, a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végzs hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerzi jogszabályok értelmében nem kizárólagos, idtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerzi és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetségek továbbra is fent nevezett szerzt illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre elssorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.
BUDAPESTI GAZDASÁGI FISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FISKOLAI KAR A magyar vámigazgatás az európai uniós csatlakozás küszöbén Küls szakmai konzulens: Cserepes István Operatív konzulens: Dr. Décsy Jen Nagy Ildikó Nappali tagozat Pénzügy szak Adó, vám, illeték szakirány 2003.
Tartalomjegyzék Bevezetés..3. 1. Európai Unió rövid bemutatása...6. 2. Az Európai Unió külkapcsolata, vámigazgatása. 9. 2.1. Külkapcsolatok 9. 2.2. Közösségi vámkódex.....10. 2.2.1. Létrehozásának szükségessége.....10. 2.2.2. Felépítése, szerkezete....11. 3. EU Magyarország kapcsolata......16. 3.1. Kapcsolat....16. 3.2. Az Európai Megállapodás tartalma.......18. 4. Magyarország vámigazgatása és annak helyzete...22. 4.1. Vámigazgatás.22. 4.2. Vámjogszabályok fejldése....26. 4.3. Magyar vámtörvény, létrejöttének szükségessége.27. 5. Jogharmonizáció jelenlegi állapota....29. 5.1. A magyar vámtörvény és a Közösségi Vámtörvény összevetése......29. 5.2. Teljes harmonizáció........32. 5.2.1. Szükséges lépések.....32. 5.2.2. Integrációs Hivatal....34. 5.2.2.1. Létrejötte 34. 5.2.2.2. Tevékenysége..35. 5.2.3. Interoperabilitás Program..36. 6. Pápai Vámhivatal tevékenységének bemutatása....38. 7. A vámigazgatás várható helyzete a csatlakozás után.....50. 8. Következtetések......52. Felhasznált irodalom.. 54. Melléklet jegyzék... 56. 2
Bevezetés Magyarország számára az uniós csatlakozás rendkívüli jelentséggel bír. A taggá válás érdekében már a kilencvenes évek elején elkezddtek a tárgyalások hazánk és az Európai Unió között. Az Európai Unió 1993-ban, a koppenhágai tanácsi ülésen döntött a keleti bvítés lehetségérl. Mára elérhet közelségbe került az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetsége. Dolgozatom tárgya a magyar vámigazgatás helyzetének bemutatása az uniós csatlakozás küszöbén, az EU-val kapcsolatos viszony, a már teljesített, és a még szükséges lépések a harmonizáció érdekében. Az Európai Bizottság a legutóbbi országjelentésben Magyarországot 9 másik országgal (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia) együtt alkalmasnak minsítette az európai uniós csatlakozásra, így hazánk várhatóan 2004. május 1-jétl az Unió tagja lehet. A csatlakozási szerzdések aláírását 2003. tavaszára tervezik. Azonban vannak tlünk független akadályok, amelyek megakadályozhatják taggá válásunkat. Ilyen korlátozó tényez volt a 2002. október 19.-ei ír népszavazás, amely döntött arról, hogy törvényerre emelkedik-e az unió bvítésének alkotmányos elfeltételeit megteremt nizzai szerzdés. Az EU többi tagországában elegend csupán a parlamentnek ratifikálni a dokumentumot, az ír alkotmány azonban népszavazást ír el ehhez. A 49,5%-os részvételi aránnyal megtartott szavazáson 63%-os többséggel az írek jóváhagyták a 2000. decemberében kötött nizzai szerzdést. [8.] Így ez a komoly akadály elhárult az uniós bvítés ell. Másik korlátozó tényez a török helyzet. Mesut Yilmaz török miniszterelnök-helyettes súlyos válságot jósolt arra az esetre, ha az EU még a decemberi koppenhágai, a bvítés els körének tárgyalásait lezáró csúcstalálkozón sem ígér konkrét tárgyaláskezdési idpontot. A török fenyegetés valószínnleg arra utal, hogy Ankara megakadályozhatja a legfelkészültebb tagjelölt, Ciprus görög és török részének egyesítését. Ha azonban emiatt Ciprus kimaradna a tagfelvételbl, Görögország az egész bvítés megvétózását tervezi. [7.] A koppenhágai csúcstalálkozó sikeres volt a 10 tagjelölt ország számára. A törökök tárgyaláskezdési idpontjáról nem született döntés, csupán annyit közöltek, hogy az errl való döntést 2004-re halasztják. Nem tudni azonban, hogy a törökök ezt a választ minként értékelik. Jelenleg azonban az az egyik legfontosabb feladat, hogy az ország megfeleljen az uniós elvárásoknak. Az Európai Bizottság megállapítása szerint a csatlakozni kívánó 10 tagjelölt ország a 2004-es évig képes teljesíteni a felvételi kritériumokat, 2002. végéig pedig lezárni 3
a csatlakozási tárgyalásokat. A 2002. októberében közzétett országjelentésben hazánk csillagos ötöst kapott többek között a határvédelem fejlesztéséért, amely a schengeni rendszerbe való majdani belépés miatt fontos, de ez a jelentés a hiányosságokat is említi. A tagjelöltek hiányosságainak listája a 2003. április 16-ára tervezett, Athénban aláírandó csatlakozási szerzdés ratifikációs folyamatában jut majd fontos szerephez, hisz a tagállamok parlamentjeinek alapot adhat némi vitatkozásra. A bvítést ellenzk megnyugtatására szolgál a csatlakozási szerzdésbe iktatandó, három évre szóló védzáradékról szóló bizottsági javaslat, amely kivételes intézkedésekre például a bels vámhatárok ideiglenes visszaállítására adna módot, ha valamelyik új tag az Unió mnködését veszélyeztet módon nem teljesíti bel- és igazságügyi, illetve bels piaci vállalásait. [7.] A csatlakozási idpontig azonban a magyar gazdaság számára még rengeteg teend van hátra. A magyar gazdaság minden területének kompatibilissé kell válni az Európai Unió gazdaságával. Ennek érdekében napjaink kiemelked feladata az Európai Unióhoz történ csatlakozás elkészítése, a jogharmonizáció, az integráció folyamatos napirenden tartása. A csatlakozási folyamat során tárgyalandó kérdésköröket pontokba szedték. A Magyar Köztársaság Kormányának így kialakított 29 álláspontja között szerepel a vámunió, vámjog kérdésköre is. A magyar kormány programjában elsdleges szempont az Unióhoz való csatlakozás megvalósítása. Ennek érdekében az elmúlt években már jelents változások zajlottak le a vámtörvényben, vámigazgatásban. 2002. december 31-ig a közösségi vívmányokat teljes egészében át kell venni, az intézményfejlesztési feladatokat pedig le kell zárni. A tárgyalások folyamán, és az évek során napjainkig hozott harmonizációs intézkedések kapcsán a vámigazgatás területén 95%-os kompatibilitást sikerült elérni az Unióval. Ennek létrejötte érdekében jelents módosítások valósultak meg, de még mindig vannak teendk a vámigazgatás területén. A hazai gazdaság védelme érdekében azonban a teljes harmonizáció nem lehetséges addig az idpontig, amíg ténylegesen uniós tagok nem leszünk, ugyanis vannak olyan elírások, amelyek csak a csatlakozás idpontjától megvalósíthatóak. Az Európai Unió elvárása a magyar vámigazgatással szemben, hogy a taggá válás után védje a Közösség gazdaságát. 4
Az Európai Unió elvárásainak megfelelen a magyar vámigazgatás 7 közigazgatási régióban mnködik, és a kereskedelem, a gazdasági kapcsolatok elsegítése érdekében a vámterhek állandóan csökkennek. Az elmúlt évek során megszüntettük az általános vámpótlékot, és a szabadkereskedelmi megállapodások hatására csökkentek, st a legtöbb helyen 0%-ra módosultak a vámtételek. Azonban egyes vas- és acéltermékek importjára vámpótlék került bevezetésre 2002. június 03-tól 2002. december 03-ig a hazai ipar védelme érdekében. Továbbra is lényeges marad, hogyan realizálódnak a költségvetési bevételek, ugyanis jelenleg a költségvetés 50%-át a vámigazgatás adja. A vámtételek mérséklése azonban nem jelenti a bevételek csökkenését, ugyanis mindezek ellenére változatlan a bevételek nagysága, esetenként növekv is. [1. Melléklet] Ezt az okozza, hogy a lebonyolított forgalom viszont óriási mértékben növekedett. 5
1. Európai Unió rövid bemutatása Az Unió olyan, számos szektort felölel magas fokú integrációs képzdmény, amely a tizenöt tagállam gazdasági, szociális és politikai területein, valamint az állampolgári jogok és a külkapcsolatok vonatkozásában fejti ki tevékenységét. Az európai integrálódási folyamat 1946-ig vezethet vissza, amikor Churchill egyfajta Európai Egyesült Államokról tett említést a Zürichi Egyetemen mondott beszédében. Szükséges valamiféle Európai Egyesült Államokat létrehoznunk. Az Európai Egyesült Államoknak, ha jól és hitelesen hozzák létre, úgy kell felépülnie, hogy ne az egyes államok anyagi ereje számítson mindenekeltt. A kis nemzetek ugyanannyit érnek, mint a nagyok, és becsületüket a közös célhoz való hozzájárulásukkal vívják. 1 1957. március 25-én írták alá, és 1958. január 1-jén léptették életbe a római szerzdést, amellyel megalakították az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget. Cél a közös piac létrehozása, a gazdasági élet harmonikus fejlesztése, és az életszínvonal gyors emelése volt. Az EK külkapcsolatainak egyik leglényegesebb tárgyköre a közös kereskedelempolitika. Ide tartozik a közös vámpolitika, beleértve a közös vámtarifát, a legnagyobb kedvezményes és preferenciális vámtételeket, a fejld országok tekintetében mnködtetett GSP (általános vámkedvezményes) rendszert, az általános és speciális export- és importrendszer, amelynek különleges eleme a textil- és textilruházati import rendszere, a piacvédelmi, dömpingellenes és szubvencióellenes szabályozás, exporthitel-biztosítás, valamint a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO-val) való megállapodások, a nemzetközi áruegyezmények, harmadik országokkal kötött megállapodások. 2 Megvalósítandó intézkedések közé tartozott többek között a vámok és a mennyiségi korlátozások, valamint az ezekkel egyenl hatású intézkedések megsznntetése, közös vámtarifa és kereskedelempolitika megvalósítása a kívül álló államok felé. 1967. július 1-jén a Szén- és Acélközösség, az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomközösség intézményének egyesülésével hozták létre az Európai Közösséget, az EK-t. 1 Winston Churchill, 1946. augusztus 19. Zürich 2 www.euportal.hu Az Európai Unió külkapcsolati rendszere; közös kereskedelempolitika 6
1968-ban a közösségen belül megalakult a vámunió, vagyis a tagországok közötti kereskedelem mennyiségi és vámkorlátoktól mentes lett, de az EK-n kívüli országokkal szemben közös küls kereskedelempolitikát vezettek be. 1992. február 7-én Maastrichtban az Európai Közösség kormányfi aláírták, 1993. november 1-jén pedig hatályba léptették azt a szerzdést, amely az Európai Közösség tagállamaiból létrehozta az Európai Uniót. Ez a szerzdés nagyra tör programot szabott a tagállamok számára: monetáris unió 1999- re, új közös politikák, európai állampolgárság, közös kül- és biztonságpolitika, valamint a bels biztonság megteremtése. A maastrichti szerzdés három alapra épül: - gazdasági integráció, - közös bel- és külbiztonsági politika, - bel- és igazságügyi együttmnködés. Ez a három pillér adja az unió alapelveit, melyet minden tagországnak el kell fogadnia. Alapító tagok: Franciaország, Olaszország, NSZK, Benelux államok Csatlakozási folyamat: - 1973. a hatok -ból kilencek lesznek: csatlakozik az Egyesült Királyság, Írország és Dánia - 1981. csatlakozik Görögország - 1986. csatlakozik Spanyolország és Portugália - 1990. a német újraegyesülés után a volt NDK Németország részeként tagja az Európai Közösségnek - 1995. csatlakozik Ausztria, Finnország és Svédország -? 2004. 10 új taggal 25 tagúra bvül az Unió [6.;15.] A bvítés következményeként az Unió is óriási kihívásokkal néz szembe. Szükségképpen meg kell ersítenie a döntéshozó mechanizmusát annak érdekében, hogy egy 25 tagból álló Unió mnködni tudjon. 7
A mai, illetve a tíz országgal kibvül EU és az USA néhány adata EU-15 EU-25 USA Terület (ezer km 2 ) 3239 3975 9364 Lakosság (millió f?) 377 452 281 GDP (milliárd euró) 8524 8929 10709 GDP/f? (euró) 22530 19767 34960 Munkanélküliség (%) 9,3 10,2 4,8 1. Táblázat 1 1 HVG 2002. október 11. XXIV. évfolyam, 41. szám 9. oldal 8
2. Az Európai Unió külkapcsolata, vámigazgatása 2.1. Külkapcsolatok Az Európai Uniónak eredetileg nem volt közös külpolitikája. Külügyek területén csupán együttmnködés formája létezett a tagállamok közös tevékenysége során. Az EU esetében az államok szintjén kialakult valódi külpolitikáról nem beszélhetünk, hanem összefoglalóan többnyire külkapcsolatoknak nevezzük. Mivel az EU-nak nincs integrált külpolitikája, ezért az Európai Unió szervezetét gazdasági óriás és politikai törpe jelzvel is illetik. Az EU a nemzetközi kapcsolatok fontos, meghatározó jelentségn szereplje. Külkapcsolatokon a közösség által kötött nemzetközi szerzdéseket, a más nemzetközi szervezetekben való részvételét, és a mindezekkel kapcsolatos közösségi jogalkotást értjük. Megfigyelhet, hogy az EU egy-egy meghatározott földrajzi régió államait általában azonos módon igyekszik kezelni, és rendszerint mindegyikükkel ugyanazt a megállapodást köti. Az Unió külkapcsolataiban lényeges elem a közös kereskedelempolitika, és a kívülállókkal szemben alkalmazott közös vámtarifa. A közös kereskedelempolitika integrációs alapját a vámunió képezi. A tagállamok közötti, bels áruforgalomban felszámolták az összes intézményes akadályt. A vámok alakítása, esetleges védintézkedések bevezetése, a kereskedelmet érint nemzetközi megállapodások kötése és végrehajtása uniós hatáskör, tehát az Unió egészén belül ezek egységesek. A vámok és kontingensek nélküli kereskedelem fokozatos kiterjedése, az európai szintn versenyszabályozás feladatai új és egyenl esélyeket kínáltak a társult országoknak integrációérettségük bizonyításában is. Agenda 2000 a Bizottság javaslatait tartalmazta az Unió keleti irányú kiterjesztésének fontos elfeltételeire, nevezetesen a 2000-2006 közötti költségvetésre, továbbá a strukturális alapok és a közös agrárpolitika reformjára vonatkozóan. Az Unió a tagjelölt országokkal társulási megállapodásokat kötött, melyek a csatlakozásig meghatározzák a kapcsolataik keretfeltételeit. Az EU kibvítése és Magyarország csatlakozása után a magyar külkereskedelmi forgalom mintegy 80%-a fog az Unión belül bonyolódni. Az EU bels rendje, fképp az egységes bels piac szabályai lesznek az irányadók az Unióval folytatott kereskedelemben. [4.] 9
2.2. Közösségi Vámkódex 2.2.1. Létrehozásának szükségessége Az Európai Közösség az 1957-ben aláírt Római Szerzdés 9. cikke 1. bekezdése értelmében a nemzetközi áruforgalom egészére kiterjed vámunión alapul, amelynek megvalósítására 12 év átmeneti idszakot adott a Szerzdés. A vámunió sikeres mnködtetése érdekében azonban már 1968-ra megvalósították a közös vámpolitikát és döntés született (az EGK 1496/68. számú Tanácsi Rendelettel) a Közösség egységes vámterületté nyilvánításáról. A vámunión belül azonban még továbbra is fennmaradtak a határok, s emellett a tagállamok vámjogi és vámeljárási szabályai is nemzeti szinten mnködtek tovább. 1993- ban került bevezetésre az egységes bels piac és sznntek meg a tagállamokat fizikailag elválasztó vámhatárok. A vámhatáron lefolytatott vámellenrzés és eljárás helyét a közösségi számítógépes rendszerrel támogatott okmányellenrzés vette át. A vámjogi és vámeljárási gyakorlat egységesítése az 1994-ben hatályba lépett Közösségi Vámkódex (a 2913/93/EGK Tanácsi Rendelet alkalmazásának eredményeként valósult meg). Így sikerült megteremteni a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó vámjogi és eljárási szabályozást. Ezzel a vámjogi szabályozás nemzetek felettivé, közösségivé vált. Sikerült elérni, hogy bármely tagállamban azonos feltételekkel vámkezelhet egy harmadik országból érkez vámáru. Így a tagállamok gazdálkodói teljesen versenysemleges feltétekkel dönthetik el, mely tagállamban vámkezeltetik az importált árut. A vámkezelést végz vámszerv a közvetett adókat, pl. az áfát a vámteher részeként kizárólag abban az esetben vetheti ki, ha a termék végs fogyasztásának helye a vámkezelést végz tagállam területe. Magyarország az Európai Megállapodás aláírásával tárulási szerzdéses viszonyt létesített az Európai Unióval, és célként rögzítette a vámunióhoz történ csatlakozás igényét is. Ennek megvalósítása céljából 1998-ban kezddtek meg a csatlakozási tárgyalások, s sor került a közösségi vívmányok átvilágítására. A Vámunió fejezet alá tartozó közösségi vívmányok hatályos magyar vámrendszerrel való egybevetése 1998 szén és 2000 tavaszán történt meg. 10
A 2913/92/EGK Tanácsi Rendelettel kihirdetett Vámkódex 1994-tl hatályos, amely idközben a 82/97/EK; a 955/99/EK; és a 2700/00/EK rendelettel módosult. Az egységes, nemzetek feletti vámjogi, vámeljárási szabályozás létrehozásának elsdleges célja azonos feltételek biztosítása a bels piacon mnködk számára. A Közösségi Vámkódexnek magában kell foglalnia a hatályos vámjogszabályokat. A Kódex olyan általános szabályokat és eljárásokat tartalmaz, amelyek biztosítják a Közösség és harmadik országok közötti áruforgalommal kapcsolatban a vámtarifa és egyéb közösségi szinten bevezetett intézkedések végrehajtását. Ennek érdekében az Európai Unió Bizottsága korszernsítve és egyszernsítve egységes szerkezetbe rendezte a korábban hatályos vámjogi rendeletet és irányelvet. SzéleskörN ellenrzési jogosultságot biztosított a vámszerveknek, s a kereskedk jogbiztonságának növelése érdekében rögzítette a fellebbezéshez való jogot. Ilyen feltételek mellett az EU költségvetési bevételeinek beszedése is biztonságosabbá válik. A tagállamokban közvetlen hatállyal érvényesített egységes Közösségi Vámkódex feltételeinek felülvizsgálata a Vámkódex Bizottságban történik, amelybe a tagállamok delegálják képviseliket. A tagállamok szakértinek részvétele a garancia arra, hogy minden tagállamban a jogalkotási célnak megfelel egységes jogalkalmazásra kerüljön sor. [9.] 2.2.2. Felépítése, szerkezete A Közösségi Vámkódex felépítésében IX címbl áll, melyek fejezetekre tagolódnak tovább. Ezeken belül cikkeket találunk. A Kódex összességében 253 cikkbl épül fel. A következkben szeretném bemutatni a Vámkódex szerkezeti felépítését, kissé kitérve a tartalomra is. I. Cím: Általános rendelkezések Ez a cím foglalja magában az általános szabályokat, melyek hasonlóan a magyar vámtörvényi elírásokhoz, tartalmazzák a Kódex területi és tárgyi hatályát és a szabályozás alkalmazását segít értelmez rendelkezéseket. 11
Eltéren a magyarországi szabályozástól, a Kódex itt szabályozza a vámeljárásban alkalmazható képviselet feltételeit, itt rendelkezik a vámjogi határozatokról, a felvilágosításokról, és egyéb elírásokról, mint például a vámhatóság ellenrzési jogosultságáról, az ügyfél együttmnködési kötelezettségérl, a vámeljárás során keletkez adatok kezelésérl, a dokumentumok 3 évig történ megrzésérl, az alkalmazott árfolyamok megállapításának módjáról. A Vámkódex területi hatálya a Közösség és a harmadik országok közötti kereskedelem vámjogi és vámeljárási feltételeire terjed ki a Közösség vámterületét érint nemzetközi szerzdések figyelembevételével. Személyi hatálya kiterjed a természetes és a jogi személyekre, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkez, de jogképes személyi egyesülésekre. A szabályozás értelmében azonban kizárólag a Közösség területén állandó lakóhellyel vagy telephellyel rendelkez közösségi személyek jogosultak vámjogi kedvezményekre. II. Cím: Tényezk, amelyek alapján a behozatali vagy kiviteli vámok és az áruk forgalomra vonatkozó egyéb intézkedések alkalmazásra kerülnek A Vámkódex alapvet anyagi jogát szabályozza, itt rögzíti a vámbeszedés lehetségét, a vámtétel alapját képez vámérték-megállapítás szabályait és az alkalmazható tarifát, és az azt meghatározó származási elírásokat. A vám kiszabása az áruk vámtarifába történ árubesorolásán alapul. A Közösségi Vámtarifa az ún. Használati Vámtarifa (TARIC), amely a Kombinált Árunómenklatúrán túl tartalmazza a közösségi vámtételeket, a mezgazdasági termékekre kivetend kiviteli és behozatali terheket, az autonóm és szerzdéses vámtételeket, az átmeneti vámfelfüggesztéseket és az egyéb tarifális intézkedéseket. A Vámkódex csak a nem preferenciális származási szabályokat rögzíti de ezekre is csak utalásszern elírást amelyek a WTO országokból származó áruk esetén alkalmazhatók. A vámérték meghatározására vonatkozóan a Kódex csakúgy, mint a magyar vámtörvény a WTO Vámérték Egyezményének szabályait integrálta. III. Cím: Az áru vámjogi rendeltetését megelz elírások a Közösség vámterületére behozott árura vonatkozóan A nem-közösségi áruk vámjogi rendeltetésének meghatározásáig érvényesíthet szabályok. 12
E cím alatt a behozatali irányú árumozgás vámjogi rendeltetésének meghatározása eltti teendk szabályai jelennek meg. A Közösségi Vámkódex elírásai szerint az EU vámterületére belép áru vámfelügyelet alá kerül addig, amíg annak vámjogi státusza nem rendezdik. E cím tartalmazza azokkal az árukkal kapcsolatos teendket is, amelyekre a közösségi vámhatáron árutovábbítási eljárást kérnek. Ezek az áruk a rendeltetési helyre történ megérkezéskor átmeneti megrzés nélkül vámkezelhetek. IV. Cím: Vámjogi rendeltetés Az áruk vámjogi rendeltetésére vonatkozó szabályok. Ezen cím alatt rögzíti a Vámkódex az áruforgalom szabadságának elvét, amelyet a vámjogi rendeltetésnél kell alkalmazni. Vámeljárások: A vámeljárás alá vonás feltétele az árura vonatkozó vámbejelentés megtétele. Ez megtehet írásban, elektronikusan és korlátozott esetben, szóban is. A vám bejelentésére sor kerülhet normál vagy egyszernsített eljárásban is. Normál eljárásban az áru felett rendelkezésre jogosult a vám elé állított áruról az ún. Egységes Vámáru-nyilatkozaton adhat vámbejelentést, csatolva hozzá az elírt okmányokat is. EgyszerNsített eljárás alkalmazása esetén háromféle megoldás lehetséges, a hiányos árunyilatkozattal történ, a helyettesít okmánnyal történ vámbejelentés és a helyi vámkezelés, mely esetben árubemutatás, illetve vám elé állítás nélkül, vámhatósági jelenlét nélkül érkeztethet az áru a rendelkezésre jogosult nyilvántartásába történ bejegyzéssel. Felfüggeszt és gazdasági vámeljárások: A felfüggeszt eljárások alatt a Vámkódex a küls árutovábbítási, a vámraktározási eljárást, az aktív feldolgozási eljárás felfüggeszt esetét, továbbá a vámfelügyelet alatti feldolgozást és az ideiglenes behozatalt érti. A felfüggeszt eljárás azt jelenti, hogy az ilyen eljárásban vámkezelt nem-közösségi árura az eljárás idtartama alatt nem kell vámot fizetni. A közösségi szabályozás ugyanakkor lehetvé teszi a vámhatóság számára vámbiztosíték nyújtási kötelezettség elírását. Gazdasági vámeljárás alatt a vámraktározás, a termelési célú aktív, passzív és vámfelügyelet alatti feldolgozás, valamint a vámterületen átmeneti használati célú ideiglenes behozatal értend. (Ezt már a magyar szabályozás is átvette). A gazdasági vámeljárások alkalmazása vámhatósági engedélyköteles tevékenység. Gazdasági 13
vámeljárások akkor alkalmazhatóak, ha ezzel a tevékenységgel nem sérül a közösségi termelk érdeke. A közösségi szabályozás megengedi az áruk vámraktáron kívüli vámraktározási eljárásának alkalmazását is. A vámraktár amúgy olyan hely, amely vámfelügyelet alatt áll. A vámraktár mnködését a vámhatóság engedélyezi, vagy egyes esetekben maga üzemelteti. A vámraktárak köz- és magánvámraktárként is üzemeltethetek. A vámbiztosítékot az üzemeltet nyújtja. Itt jelenik még meg a kiviteli eljárásra, a bels árutovábbítási eljárásra vonatkozó szabályozás is. A kiviteli eljárás szabályozásának célja, hogy a Közösség vámterületérl végleges rendeltetéssel kiszállított áru is vámfelügyelet mellett hagyja el az országot. Bels árutovábbítási eljárás akkor alkalmazható, ha egy közösségi árut a Közösség vámterületén belül egyik helyrl egy másikra szállítanak, mégpedig valamely harmadik országon keresztül anélkül, hogy az áru vámjogi státusza változna. A bels továbbítási eljárásban történ szállítás nemzetközi megállapodás alapján; TIRokmány fedezetével; ATA-igazolvánnyal; Rajna Manifest-tel; NATO 302-es okmánnyal és postai úton lehetséges E címen belül a 3. fejezet tartalmazza az egyéb vámjogi rendeltetéseket, konkrétan a vámszabad-területekre és a vámszabad-raktárakra vonatkozó szabályozásokat. V. Cím: Kiléptetés a Közösség vámterületérl A kiléptetésre vonatkozó elírásokat szabályozza. Lényege, hogy a kiléptetend árut mindenképpen vámellenrzés alá kell vonni a kivitelhez kapcsolódó vám- és egyéb szabályok maradéktalan érvényesítése céljából. VI. Cím: Kedvezményes eljárások A Közösségi Vámkódex csupán két vámmentességi jogcímet tartalmaz (melyek a tértiárura és a tengeri halászat termékeire vonatkoznak), amelyet a Vámkódexben rögzített felhatalmazás alapján a Tanács állapított meg. 14
VII. Cím: Vámtartozás A vámtartozás kifejezés a vámfizetésre való kötelezettséget jelenti, függetlenül a fizetési határidtl. A Közösségi Vámkódex e cím alatt tartalmazza a vámbiztosíték-szabályokat. A Kódex elírja, hogy vámbiztosíték a vámtartozásért felels személytl kérhet. A biztosítéknyújtás kötelez eseteit a Vámkódex rögzíti, a nem kötelez esetek megítélését a vámhatóságokra bízza. Az összevont biztosítékot olyan mértékben kell meghatározni, hogy állandóan lehetvé tegye a kérdéses vámtartozások fedezetét, amelyek összege idben változó. A vámtartozás keletkezése behozatali vagy kiviteli irányú vámeljáráshoz, vagy egyes cselekményekhez köthet. Vámadós a vámkezelést kér személy, közvetett képviselet esetén vámadós az is, akinek a nevében benyújtásra került a vámáru-nyilatkozat. A vámtartozás megállapítása, kivetése és nyilvántartása a vámhatóság kötelezettsége. A vámtartozások nyilvántartásba vételére a Kódex 2 napos határidt rögzít abban az esetben, amikor az áru kiadható a tartozás megállapítását követen. A közösségi elírások szerint a vámtartozást azonnali, vagy halasztott módon lehet megfizetni, az elbbi a közléstl számított 10 napon belül esedékes, a halasztott fizetésre legfeljebb 30 napos határid biztosítható. A fizetési kedvezmények alkalmazásának alapfeltétele a vámtartozás vámbiztosítékkal történ fedezése. A vámtartozás megsznnhet a tartozás megfizetésével, elengedésével, a vámeljárás érvénytelenítésével, az áruk lefoglalásával, és elkobzásával A Vámkódex értelmében a vámot kérelemre vagy hivatalból vissza lehet téríteni. VIII. Cím: Jogorvoslat A Vámkódex bárki számára biztosítja a jogorvoslati eljárást, amely kétszintn, els fokon a vámhivatal dönthet, másodfokon független fórum, bíróság, vagy más független testület dönt. IX. Cím: Záró rendelkezések [9.] 15
3. EU Magyarország kapcsolata 3.1. Kapcsolat Magyarország számára sokáig nem volt mód hivatalos kapcsolattartásra az Európai Gazdasági Közösséggel, ugyanakkor nálunk is szükség volt a nyugati gépekre, technológiákra, amit hazánk agrárkivitellel viszonzott. (Bár Magyarország külkereskedelmének mintegy 20%-a bonyolódott le nyugati országokkal) Ezt a kapcsolatot azonban veszélybe sodorta az EGK kereskedelem- és agrárpolitikája. Ennek elkerülésére 1968-ban technikai megállapodás -nak nevezett szerzdést kötöttünk az EGK-val. Eszerint az illetékes magyar külkereskedelmi vállalat kötelezettséget vállalt arra, hogy az EGK által megállapított árak alatt nem szállít sertéshúst, s ennek ellenében a magyar szállítások mentesülnek egy pótlólagos importteher, az ún. pótlefölözés alól. 1973-ban Magyarország csatlakozott a GATT-hoz, így a nyugati országok többségének el kellett volna törölnie a mennyiségi korlátozásokat, de ezt nem tehették meg, mivel közös kereskedelempolitikát vezettek be 1975-tl a KGST-országokkal szemben. 1989-ben a vasfüggöny berlini fal lebomlásával elkezddött a szovjet birodalom szétesése, a KGST és a Varsói Szerzdés feloszlása, aminek következményeképp Magyarország a volt KGST-országok közül elsként 1989 elején diplomáciai kapcsolatot létesített az Európai Közösséggel. A társulási tárgyalások az Európai Közösség és Magyarország között nem sokkal az els szabadon választott magyar kormány megalakulása után, már 1990 decemberében elkezddtek. Rögzítették Magyarország GATT-tagságából ered teljes liberalizációjának fokozatos, 1995-ig történ megvalósítását. A kelet-európai országok felzárkózásához az Európai Unió, akkor még Európai Közösség, megpróbált segítséget nyújtani. A csatlakozni akaró országokkal, elször 1991-ben Magyarországgal, Lengyelországgal, Csehszlovákiával, 1993-ban Bulgáriával, Romániával, majd 1995-ben Észtországgal, Litvániával, és Lettországgal társulási megállapodást kötött. Ezt megkülönböztetve más EK-társulási megállapodástól, ezeket Európai Megállapodásnak nevezik. Magyarország és Lengyelország 1994 áprilisában hivatalosan is benyújtotta az Európai Unióhoz csatlakozási kérelmét. Az Európai Tanács 1994. decemberi esseni értekezletén hozott határozat szerint a középés kelet-európai társult államokkal való csatlakozási tárgyalások megindításának feltétele 16
azok megfelel felkészültsége a tagságra, továbbá az Unió intézményi reformja, amely alkalmassá teszi a Közösséget a kibvülésre. Meghatározták az elkészít stratégia keretében azokat a módszereket, melyekkel segíteni kívánja az adott országok integrációs felkészülését. A külügyminiszterek félévenként egyszer, az állam- és kormányfk évente egyszer, a gazdasági, pénzügyi, ill. agrártárcák vezeti, szintén egyszer, rendszeres konzultációt tartanak. 1997. december 12.-13. A luxemburgi csúcson döntöttek az újabb, keleti irányú bvítési folyamat megindításáról. 1998. márciusában megnyitották az ún. Európai Konferenciát, s ezzel megindult a csatlakozási folyamat. Magyarországot másik négy országgal a tárgyalások els körébe sorolták, de hangsúlyozták a folyamat nyitott jellegét, ami azt jelenti, hogy az országok teljesítményüktl függen átkerülhetnek az els, ill. második csoportba. A pénzügyi támogatást a PHARE program biztosítja, összhangban az elkészít stratégiával. 1998. március 31. Brüsszelben megkezddnek a hivatalos csatlakozási tárgyalások Magyarország és az Európai Unió között. 2002. december 12.-13. Koppenhágai csúcs: Lezárják a még nyitott fejezeteket a csatlakozási folyamatban, s egyezségre jutnak a történelmi jelentségn bvítés feltételeirl, tehát kimondták az igent a Közösség régi és leend tagjai a bvítésre. 2003. április 16. Csatlakozási szerzdés ratifikálása az április 12-i magyar népszavazást követen. 2004. május 1. Magyarország az Európai Unió tagja lesz. Az Unió keleti irányú bvítésének folyamata az európai társulási megállapodásokat kötött els tíz közép- és kelet-európai országot öleli fel. Az 1994-ben életbe lépett magyar EK társulási megállapodás határozza meg hazánk és az Unió kapcsolatainak keretfeltételeit mindaddig, amíg az Unióhoz való csatlakozásunk nem történik meg. [15.] A következ részben ezt a megállapodást, tehát az Európai Megállapodást szeretném bemutatni. 17
A vámmentesen importált termékek aránya a magyar EK társulási megállapodás vámlebontási ütemterve szerint (a teljes import százalékában) Év Az EU magyar importjában Magyarország EU-importjában 1992 42 24 1997 74 35 2001 74 95 2. táblázat 1 3.2. Az Európai Megállapodás tartalma 1991. december 16-án írták alá a magyar EK Európai Megállapodást, mely 1994. február 1.-jén lépett életbe. A közbees idszakban a kereskedelempolitikai részt felölel ideiglenes megállapodás volt érvényben. A magyar fél kifejezetten azzal a szándékkal kötötte, hogy a szerzdés teljesítése felkészítse az Európai Közösségben való tagságra. A szerzdés célja a következ: az ipari termékek szabadkereskedelmének megteremtése; kölcsönös kedvezmények nyújtása a mezgazdasági termékek importjának kezelésében; a tke, a szolgáltatások és a munkaer áramlásának, valamint a letelepedésnek a fokozatos liberalizálása; együttmnködési célok kitnzése; politikai dialógus kialakítása. 2 A megállapodás az ipari áruk vámjainak fokozatos (az unió részérl gyorsabb ütemn) lebontásáról rendelkezik, egyes agrárkereskedelmi kedvezményeket, bizonyos védzáradékokat rögzít. Az eredetileg megkötött szerzdést számos újabb szerzdés egészíti ki vagy módosítja, így a textil- és a textilruházati kereskedelem, a borkereskedelem, a bor- eredetvédelem kérdéseivel, a származási szabályok továbbfejlesztésével, a piacra jutás feltételeinek javításával, s azzal kapcsolatban, hogy Magyarország részt vehessen a közösségi programokban. A csatlakozás pillanatáig a társulási megállapodás képezi az Európai Unióval való kapcsolataink jogi alapját és kereteit. A vállalt kötelezettségek elírás szerinti teljesítése a tagságra való érettségünk megítélésének fontos kritériuma. 1 Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája 135. oldal, 1. táblázat 2 www.euportal.hu: Az Európai Megállapodás; 3. bekezdés 18
A társulási megállapodás a négy alapszabadságra: az áruk, a szolgáltatások, a munkaer és a tke szabad mozgására épül. E szerzdésben az els és legkidolgozottabb intézkedési csomag a szabadkereskedelem megteremtésére irányul. A szerzdés az ipari termékeket illeten a Közösség és Magyarország között teljes szabadkereskedelmi övezetet létesít. Ez azt jelenti, hogy az áruk vámoktól, illetékektl, valamint mennyiségi korlátozásoktól és azokkal egyenértékn intézkedésektl (pl. exportés importengedélyezéstl) mentesen, szabadon áramlanak azokban a szektorokban is, amelyek kereskedelmét a Közösség hagyományosan különleges rendszer keretében kezelte. (pl. textil- és acéltermékek) A szabadkereskedelmi övezet megteremtése aszimmetrikus módon valósul meg: az Unió gyorsabban nyújtja a kedvezményeket, Magyarország pedig felkészülési idt nyerve késbb viszonozza ket. Az általános ipari termékek magyar exportja esetében, amelyek a teljes magyar export 60%-át tették ki a szerzdés létrejöttének idszakában, a mennyiségi korlátozásokat 1992. március 1-jén eltörölték. E termékkörben, amelynek a vámszintje 1991-ben 6,6% volt, a kereskedelem mintegy 75-80%-a vámmentessé vált. A fennmaradó ipari termékek kereskedelmét a szerzdés vámkvótákkal és vámplafonokkal szabályozta. 1995. január 1-jén hatályba lépett a szabadkereskedelem a fennmaradó ipari termékek magyar exportja esetében is. A textil- és textilruházati termékek esetében a szabadkereskedelem létrejötte hosszabb idszakot vett igénybe, a mennyiségi korlátozásokat 1997. december 31-én számolták fel A termékek mintegy 15%-a esetében a vámokat 1994. december 31-ig, további 25% esetében 1997. december 31-ig eltöröltük. A fennmaradó termékkörben a vámlebontás 1995. január 1-jén kezddött, és 2000. december 31-én fejezdik be. Az importhoz kapcsolódó díjakat és illetékeket 1995 és 1997. között három lépésben szüntettük meg. Az Európai Megállapodás alapján, a kereskedelem feltételeinek további kölcsönös könnyítése céljából 1997-ben megkezddtek az EU-val a tárgyalások az ipari termékek megfelelség-tanúsítási bizonyítványainak kölcsönös elismerésérl. A mezgazdasági termékeket illeten a felek a szerzdésben csupán kölcsönös kedvezményeket nyújtottak egymásnak, mivel a Közösség agrárpolitikája miatt a szabadkereskedelem csak a tagsággal együtt valósulhat meg. Gazdaságunk szempontjából kiemelked jelentségn feladatnak minsült, hogy a magyar export hagyományosan 20-25%-át kitev élelmiszer-gazdasági export számára javuló 19
feltételeket teremtsünk. Ugyanakkor az Unió valamennyi tagállamában a mezgazdaságot érint bármely intézkedés folyamatosan belpolitikai feszültség forrását képezte és képezi. A társulási szerzdésben eredetileg rögzített piacra jutási könnyítések, amelyek az agrárkivitelben szerepl áruk csaknem kétharmadát érintették, különböz elemekbl tevdtek össze, annak megfelelen, hogy a magyar exporttermékeknek az EK-piacokra való bejutását elssorban a vámok és a sokszor 100%-os szintet elér lefölözések befolyásolták. Elször is a Közösség szerzdéses kötelezettségként megadta részünkre azokat a könnyítéseket, amelyeket 1990 óta egyoldalú, évenkénti döntés alapján biztosított. Másodszor, az eddig kedvezményben nem részesített, de a magyar exportban fontos szerepet betölt agrártermékekre az EK vám- és lefölözéskedvezményt adott. A kedvezményeket mennyiségi keretek között nyújtották. A magyar mezgazdasági és élelmiszer-ipari import esetében alapveten az import mennyiségi rendszerét szabályozták, a vámok szerepe másodlagos volt. A mezgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kereskedelmében kialakított kedvezmények rendszerét néhány évvel a társulási megállapodás hatálybalépését követen ki kellett igazítani. Ennek egyik oka, hogy a GATT uruguay-i fordulóján létrejött megállapodásokat 1995-ben mindkét fél elkezdte alkalmazni. (A létrejött változások lényege, hogy a mennyiségi korlátozásokat, ill. a velük egyenértékn intézkedéseket vámosították, tehát a korlátozások helyett megemelték a vámokat. Másik oka, hogy 1995. január 1-jétl három ország, Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozott az Unióhoz, s a velük meglév kétoldalú kedvezményes megállapodásaink hatályukat vesztették, tartalmukat át kellett emelni az Európai Megállapodásba. A módosított szerzdés 1999. január 1-jén lépett hatályba. A létrejött kiigazítás legfbb eleme, hogy a magyar exportnak a szerzdésben szerepl termékcsoportokban 60%-ról 80%-ra emelkedett a kedvezmény mértéke az alkalmazott vámok esetében. A megállapodás fontos eleme, hogy a felek garantálják egymásnak a kvótán felüli szállítások mennyiségeire az uruguay-i forduló megállapodásainak hatálybalépését megelz kedvezbb vámszintek alkalmazását, elsegítve a forgalom hagyományos nagyságának fennmaradását. A származási szabályokat az Európai Megállapodás 4. számú jegyzkönyve tartalmazza. Itt határozzák meg, mely feltételek teljesülése esetén tekinthet egy termék magyar vagy közösségi származónak, azaz teljes egészében, vagy kielégítheten Magyarországon vagy a Közösségben megmunkáltnak. Csak ebben az esetben érvényesülnek (EUR 1 származási bizonylattal vagy számlanyilatkozattal igazolva) a szerzdés szerinti kedvezmények. A 20
különböz származás összeadható, kumulálható, és ez kiterjed az EU-tagállamokon kívül az EFTA-országok és valamennyi közép- és kelet-európai társult országra, amelyekkel szabadkereskedelmi megállapodásunk van. Ez megnöveli a kedvezményes kereskedelmi elbírálás alá es termékek körét. A szerzdés tartalmaz egy olyan védzáradékot is, amely szerint Magyarország bizonyos iparágak védelme érdekében átmenetileg emelheti a vámokat. Jelenleg ezt alkalmazza, pl. a vas- és acélipari termékeknél. [15.] 21
4. Magyarország vámigazgatása és annak helyzete 4.1. Vámigazgatás A Vámtörvény 173.-174. -a foglalkozik részletesen a vámigazgatás témakörével. A pénzügyminisztérium költségvetési fejezetében a vámszervezet önálló költségvetési szervként mnködik. A vámigazgatás a pénzügyigazgatás része. A ráháruló végrehajtási feladatokat a Vám- és Pénzügyrség végzi. A vámigazgatást a pénzügyminiszter irányítja és felügyeli. Ezen belül irányítja a Vám- és Pénzügyrség költségvetési gazdálkodását, az országos parancsnok javaslatára jóváhagyja fejlesztési terveit, továbbá a Vám- és Pénzügyrség gazdálkodása tekintetében célszernségi és eredményességi ellenrzést végez. A vámszervezet a Pénzügyminisztérium költségvetési fejezetén belül önálló központi költségvetési szervként mnködik. Létszámát jogszabályban meghatározott feladataitól függen a pénzügyminiszter állapítja meg. A határátkelhelyekkel kapcsolatos tevékenységek a Kormány hatáskörébe tartoznak. A velük kapcsolatos vámigazgatási feladatokat a Vámtörvény végrehajtási rendelete határozza meg. A vámszervezetet a Vámtörvény hatálybalépése után csak törvény, kormányrendelet vagy ezek felhatalmazása alapján pénzügyminiszteri, vagy a pénzügyminiszter egyetértésével kiadott miniszteri rendelet kötelezheti a vámtörvényben nem szabályozott feladatok végrehajtására. A kereskedelemmel kapcsolatos nemzetközi vámügyekben a külügyminiszter a pénzügyminiszterrel, egyéb nemzetközi vámügyekben pedig a pénzügyminiszter a külügyminiszterrel egyetértésben jár el. A vámigazgatási feladatok végrehajtását és a vámszervezet szervezeti felépítésére vonatkozó részletes szabályokat a vámtörvény végrehajtási rendelete tartalmazza, és szabályozza. A vámszervezet az üzemeltetje a közúti határátkelhelyeknek is. Csak a központi szervének az engedélyével végezhet a közúti határátkelhely 200 méteres körzetében kamionterminál kivételével ipari vagy kereskedelmi szolgáltató jellegn tevékenység. A vámszervezet központi szerve dönt a határátkelhelyeket érint kérdések engedélyezésében. 22
A vámszervezet szervei: - Hatósági jogkörrel rendelkez vámszervek: - az alsó fokú (helyi szerve) közül: a vámhivatal, a nyomozó, a szabálysértési hivatal, a Vámáruraktár, - a középfokú szervek közül: a vámszervezet igazgatási területi szervei, a Központi Repültéri Parancsnokság, a Vám- és Pénzügyrség Központi BNnüldözési Parancsnoksága, a Központi Ellenrzési Parancsnoksága, a Központi Járrszolgálati Parancsnoksága, az Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Központja (VPÜSZK), Vám- és Pénzügyrség Vegyvizsgáló intézete, - felsfokú szerv: a vámszervezet központi (országos) szerve a Vám- és Pénzügyrség Országos Parancsnoksága, valamint az országos parancsnok. - Hatósági jogkörrel nem rendelkez vámszervek: - azok a szervek, amelyek feladata a vámszervek technikai, anyagi eszközzel való ellátása, pénzügyi, gazdálkodási feladatok végzése, továbbá az állomány alapképzése és továbbképzése, valamint az egészségügyi, szociális és kulturális ellátás megszervezése. A vámszervezet egyes szerveinek hatásköre: Az alsó fokú szervek: végzik a vámkezeléseket, kiszabják, beszedik, helyesbítik, ha szükséges visszatérítik a vámot, és az azzal együtt beszedend forgalmi adókat, illetéket, pótlékokat, vámigazgatási bírságot, az egyéb költségeket, s határoznak a vámfelügyelet kérdésében, ellátják a jövedéki ellenrzéssel és adóztatással kapcsolatos els fokú hatósági feladatokat, intézkednek a vámszervezet hatáskörébe utalt jogszabálysértések megelzésérl, felderítésérl, törvényben meghatározott körben nyomozó, szabálysértési hatósági jogkört gyakorolnak, k engedélyezik a Tranzitegyezmény szerinti egyedi kezesség alapján történ árutovábbítást, 23
a hatáskörükbe rendelt ügyekben eljárnak, az ügyfelek részére tájékoztatást adnak, amennyiben szükséges, ha az általuk kiszabott vámtartozás elévült, törlik. Az igazgatási területi vámszerv: az alsó fokú szervek tevékenységét nyomozó hivatalok kivételével irányítja, felügyeli és ellenrzi, engedélyezi a Tranzitegyezmény szerinti összkezességet és biztosítéknyújtás alóli mentességet, a hatáskörébe tartozó vám-, jövedéki és adóügyekben eljár, az irányítása alá tartozó alsó fokú szervek els fokú határozatai elleni fellebbezéseket elbírálja, kiadja az elfogadott exportri és a könyvelés szerinti elkülönítés iránti engedélyeket, s a Tranzitegyezmény szerinti különleges zárak alkalmazására vonatkozó engedélyeket, elvégzi a feladatkörébe utalt szakmai, szervezési, szolgálati, személyügyi, fegyelmi, oktatási, gazdálkodási és egyéb ügyek intézését, a hatáskörébe tarozó esetben dönt a vámteher, vámigazgatási bírság, kamat, késedelmi pótlék és az egyéb költségek kiszabása, beszedése, helyesbítése, visszatérítése, s az általa kiszabott és elévült vámteher törlésérl. A Vám- és Pénzügyrség Központi BNnüldözési Parancsnokságának feladata a hatáskörébe utalt pénzügyi bnncselekmények megelzése, felderítése, valamint nyomozás az erre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint, valamint a felderítési feladatai végzése során észlelt egyéb bnncselekmények esetében a hatáskörrel rendelkez nyomozó hatóság értesítése. A Központi Ellenrzési Parancsnokság els fokú hatósági jogkörébe tartozik az utólagos ellenrzések esetében a vámteher, a vámigazgatási bírság, a kamat, a késedelmi pótlék és az egyéb költségek kiszabása, beszedése, helyesbítése, visszatérítése, s az általa kiszabott és elévült vámteher törlése, s dönthet a vámfelügyelet kérdésében is. A Vám- és Pénzügyrség Központi Járrszolgálat Parancsnoksága feladatkörébe ellenrzési, rzési és kísérési, továbbá a jövedéki ellenrzések tartoznak. Ellenrzési tevékenysége során dönt a vámfelügyeletrl is. 24
A vámtartozásról, a jövedéki adótartozásról, illetve a jövedéki bírságról szóló hatósági bizonyítvány (igazolás) kiadása a Vám- és Pénzügyrség Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Központjának (VPÜSZK) mint számlavezet szervnek a feladata, az els fokú hatósági jogkörébe tarozik. Ide tartozik még az elévült vámtarozások és az elévült vámkövetelések törlése is. A vámszervezet központi szerve: feladata a vámszervezet alsó- és középfokú szervei mnködésének a biztosítása, továbbá tevékenységük irányítása, felügyelete és ellenrzése engedélyezi a Tranzitegyezmény szerinti egyedi kezesség nyújtását jelent egyedi garanciajegy kiadását eljár els fokon azokban az ügyekben, amelyek a hatáskörébe tartoznak másodfokon eljár a területi vámszervek elsfokú határozatai ellen benyújtott jogorvoslatok esetében, és határozatban dönt, ha a vámfizetésre kötelezett a késedelmi pótlék elutasításának jogalapját, vagy összegszernségét vitatja a hatáskörébe utalt ügyekben felügyeleti jogkört gyakorol, intézi, illetve felügyeli a vámellenrzéssel és vámkezelésekkel összefügg nemzetközi vámigazgatási ügyeket, és nyomozó hatósági jogkört gyakorol a határrséggel egyetértésben intézkedik ideiglenes határátkelhelyek megnyitásáról intézi a feladatkörébe utalt szakmai, szervezési, szolgálati, személyügyi, oktatási, gazdálkodási és egyéb ügyeket biztosítja, irányítja és ellenrzi a vámstatisztikai és egyéb adatfeldolgozással és adatszolgáltatással kapcsolatos tevékenységet engedélyezi a mellékúton (határt átszel út, melyen csak a határsávforgalomban vámés engedélymentesen behozható, illetleg kivihet áruk szállíthatók át az államhatáron) történ áruszállítást a hatáskörébe tartozó esetekben dönt a vámigazgatási bírság és az egyéb költségek kiszabásáról, beszedésérl, elengedésérl, mérséklésérl és az általa kiszabott fizetési kötelezettségek elévülése esetén azok törlésérl elvégzi a hatáskörébe utalt utólagos ellenrzések esetén a vámteher, a vámigazgatási bírság, a kamat, a késedelmi pótlék és az egyéb költségek kiszabását, beszedését, helyesbítését, visszatérítését, elévült vámteher törlését, illetve dönt a vámfelügyeletrl 25
az országos parancsnok másodfokon eljár a vámszervezet központi szervének a határozatai ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek tekintetében, valamint törvényességi felügyeleti jogkört gyakorol azok esetében. A vámszervezet feladatai: az államhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenrzése, vámterhek és egyéb közterhek kiszabása és beszedése külön törvényben meghatározott idegenrendészeti feladatok ellátása közvetlenül vagy közvetve termékek, termények, áruk azonosságának a vizsgálata, illetve a vizsgálat megtörténtének ellenrzése a vámokmányok adatainak vám- és statisztikai célú ellenrzése, javítása, nyilvántartása, összesítése, feldolgozása, átadása nemzetközileg ellenrzött termékek és technológiák forgalmának ellenrzése a vámtörvényben meghatározott ellenrzési és utólagos ellenrzési feladatok, valamint különböz feltételtl függ vámkedvezmények elbírálásához szükséges ellenrzési feladatok ellátása a jövedéki törvény és a végrehajtásra kiadott jogszabályokban meghatározott ellenrzési, adóhatósági feladatok ellátása pénzügyi (vám- és deviza, adó- és jövedéki) szabálysértések megelzése, felderítése és elbírálása meghatározott körben anyagi javak, értékek rzése, kísérése a közúti határátkelhelyek üzemeltetése, fenntartásukra és fejlesztésükre vonatkozó feladatok végrehajtása külföldi vámigazgatásokkal és nemzetközi vámszervekkel kapcsolatosan felmerül szakmai feladatok ellátása a kötelez felvilágosítással kapcsolatos feladatok ellátása, különösen azok kiadása, visszavonása. [1.] 4.2. Vámjogszabályok fejl?dése A tudományos kutatások, a krónikák bizonyítása alapján tudjuk, hogy a vámok szinte egyidsek az emberi társadalmak kialakulásával. A vámeljárások jogi szabályozása, a vámtechnika azonban csak a XIX.-XX. században alakult ki. A magyar vámjog története mintegy 1000 éves múltra tekint vissza. A vámok beszedése mindig a király, ill. állam 26
jogosultsága volt. A vámjog szabályozásáról szóló 1924. évi XIX. Tc. rendezte elször törvényi szinten a vámjogot. Az ezt követ években azonban a gazdasági világválság szétzilálta a nemzetközi kereskedelmet, félreállította a vámokat. Lényeges változás 1968. január 1-tl következett be, az ún. hatékony vámrendszer bevezetésével az új gazdasági mechanizmus részeként. Ekkor kapcsolódott be a magyar gazdaság a nemzetközi gazdaságba. A vámigazgatási ügyeket a mindössze 19 szakaszból álló a vámjog szabályozásáról szóló 1966. évi 2. sz. tvr., és az ennek végrehajtásáról szóló 9/1966.(II.5.) Kormányrendelet szabályozta [5.] 4.3. Magyar vámtörvény, létrejöttének szükségessége A gyakorlati alkalmazásban azonban joghézagok alakultak ki, hiányzott egy törvényi szintn, minden területet felölel jogforrás. Ennek és a nemzetközi követelményeknek eleget téve született meg az 1995. november 14-én elfogadott, új európai színvonalú kódexünk, az 1995. évi C. Tv. a Vámjogról, vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról. A vámjog a vámrendszer egyik eleme a vámtarifa mellett. A vámjog törvényi szabályozásának igénye jóval az Európai Unióval kötött megállapodás aláírása eltt megfogalmazódott, 1987 óta napirenden szerepl feladat volt. A kilencvenes évek elején a példátlanul gyors ütemben lezajlott külkereskedelmi liberalizáció és a külgazdasági kapcsolatrendszer teljes átrendezdése felvetette a külgazdasági szabályozórendszer átfogó átalakításának szükségességét is. Mérföldk volt az Európai Unióval 1991-ben megkötött Társulási Megállapodás, mely elírta az európai vámjogi harmonizáció követend feltételeit, és részletesen meghatározta a kölcsönös vámlebontáson alapuló szabadkereskedelmi feltételeket. Tehát ez a megállapodás megersítette a vámtörvény-alkotás szükségességét és idszernségét, miközben világosan rögzítette a vámrendszer korszernsítésének egyéb feladatait is. A szervezeti változtatásokkal párhuzamosan új alapokra kellett helyezni a vámjogot és a vámeljárást. Megnövekedett a vámrendszer stabilitása iránti igény is, így mindenképpen szükségessé vált a vám jogi szabályozása. Kiemelked szerepe volt az adótörvénnyel való illeszkedés követelményének is a törvényalkotás folyamán, mivel a vám is egy adó típusú köztartozás, amit a vámszervezet útján ún. kivetéses módon szednek be. A szabályozás átláthatóságát csak olyan szabályozás biztosítja, amelyben a vámtörvény meghatározza a vámhatóság által kivetett és beszedett összes pénzügyi teher fizetési rendjét. Követelményként 27