Regionális különbségek változása Indiában ( ) Nemes Viktória - Wilhelm Zoltán Tóth József Emlékkonferencia Pécs,

Hasonló dokumentumok
KITEKINTÉS /OUTLOOK. A regionális gazdasági fejlettségi különbségek társadalmi háttere Indiában az ezredfordulón

A NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI INDIÁBAN

INDIAI NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK KOVÁCS LÁSZLÓ

A 2016/2017 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai. INFORMATIKA I. (alkalmazói) kategória

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

REGIONÁLIS EGYENLŐTLENSÉG INDIÁBAN Kiss-Csapó Gergely 1

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

Változások Magyarország vallási térképén

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

A GDP hasonlóképpen nem tükrözi a háztartások közötti munka- és termékcseréket.

A szélenergia hasznosítása Indiában

A nemi arányok eltolódásának vizsgálata Indiában

A társadalmi jól-lét regionális különbségei

1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A magyarországi aprófalvak sikerességi tényezőinek vizsgálata

1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

Érettségi eredmények 2005-től (Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium)

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Hátrányos helyzetű járások és települések. Urbánné Malomsoki Mónika

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

SZKA_207_32. Jólét és jóllét. Avagy: alkoss államot saját elképzeléseid szerint

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája

Utazásra nem javasolt térségek

Otthontérkép, segít a döntésben! április

Bács-Kiskun

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

Erőforrások alternatív elemzési lehetősége

A szlovákiai Roma Atlasz magyarországi adaptálása és a felmérés részeredményei

Kedvezményezett térségek a hazai területfejlesztési politikában

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

A területi koncentráció interpretálása: kitüntetett helyzetek

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

7, 6, 0, 4, 0, 1, 5, 2, 2, 16, 1, 0, 2, 3, 9, 2, 4, 10, 3, 1, 2, 12, 4, 1

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Az EU regionális politikája

A társadalmit. Dr. habil.. Wilhelm Zoltán tszv.. egyetemi docens 2011

0,94 0,96 0,95 0,01-0,01 0,00 rendelkezők aránya A 25 - X éves népességből felsőfokú végzettségűek 0,95 0,95 0,94 0,00-0,01-0,01

DATE OF WRITTEN EXAMINATION

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

A magyarországi aszályhelyzet és mérhetősége. Szalai Sándor Szent István Egyetem

Az éghajlatváltozás és az aszály

Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására

USDA a 2016/17 évre India szójabab termelését 11,5 millió metrikus tonnára becsüli fel, ami 19%-os

Tóth József helye a magyar földrajz Pantheonjában. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia, Pécs, Kocsis Károly

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere Topa Zoltán SZIE GTK RGVI

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

KULTURÁLIS VIDÉKFEJLESZTÉS, A KISTELEPÜLÉSEK KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI A MEGYEI HÁLÓZAT SZOLGÁLTATÁSAINAK ELÉRÉSÉVEL

Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 3. Népesedésünk és következményei. 1. A népesedési problémák és következményeik

A munkanélküliség területi mintázatának változása Magyarországon a gazdasági világválság hatása

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

A versenyképesség és a vállalkozói környezet kérdései Szlovákiában

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Veszprém Megyei TOP április 24.

Magyarország levegőminőségének állapota

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Vállalkozások telephelyfejlesztése ÉMOP /F

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat)

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

A vállalatok teljesítményének és elhelyezkedésének kapcsolata a magyar nagyvárosok példáján

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK MÉRÉSÉNEK MÓDSZEREI, A GDP KRITIKÁJA

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

FEJÉR MEGYE SZABOLCSA JÓL-LÉT DEFICIT A SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉGBEN

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

Gyermekvédelmi kedvezmények. Rendszeres kedvezmények számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

SÜDI ILONA. Bemeneti pillanatkép a 2010/2011. tanévi kilencedikesekről OKM FIT változások

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.

A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK EREDMÉNYESSÉGE AZ ADATOK TÜKRÉBEN Zsúgyel János egyetemi adjunktus

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

Alapvető tudnivalók a tanév elején

OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz

TELEPÜLÉSEK ZÖLDFELÜLETEINEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VIZSGÁLATA. Széchenyi István Egyetem - Győr

Lakhatási szegénység

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

A humánerőforrások értékelésének komplex mutatói: a HDI, HI és az iskolázottság kérdései. 2017/2018/I. félév

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez. Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata

Átírás:

Regionális különbségek változása Indiában (2001-2011) Nemes Viktória - Wilhelm Zoltán Tóth József Emlékkonferencia Pécs, 2014.03.18.

Bevezetés» India - világ legváltozatosabb állama» rendkívüli sokszínűség - komoly regionális különbségeket eredményez» hazai elemzések zöme - tagállamok, szövetségi területek szintjén vizsgálja az Indián belüli regionális különbségeket pontatlan megközelítés» óriási szélsőségek átlagai elfedik a lényeget

Célkitűzés» célravezetőbb körzetek (districts) adatainak elemezése pontosabb képet kaphatunk» 2001-ben 593, 2011-ben 640 területi egység még kezelhető statisztikai állomány» adatbázis létrehozása összevethető mutatók változások irányai, okai kimutathatóak» új, a népszámlálás adataira épülő elemzési módszer bevezetése

Módszer» módszer alapja Tóth J. alkotta tetraédermodell» területi egységek fejlettségének mérésére is» szférák kvalitatív jegyeinek meghatározására statisztikai adatok» SENTIENT Index = Society, Economy, infrastructure, physical environment» ez a tetraéder-modellen alapuló komplex fejlettségi mutató, a földrajzi környezetben végbemenő változásokra érzékenyen reagál

A négy szféra jellemzésére szolgáló mutatók Társadalmi szféra jellemzésére szolgáló mutatók Gazdasági szféra körzeti szintű fejlettségére vonatkozó mutatók D1 városi népesség aránya D6 = teljes foglalkozásúak D2 írni olvasni tudók aránya D7 = nem mezőgazdasági dolgozók D3 írni olvasni tudók nemi megoszlásában meglévő különbség D8 = eltartottak aránya D4 diplomások aránya D9 = banki szolgáltatások használata D5 fogyatékkal élők aránya D10 = gépkocsival rendelkező háztartások aránya Infrastrukturális adottságokra vonatkozó mutatók Természeti környezetet jellemző mutató D11 = fürdőszoba a lakásban D12 = nincs mellékhelység a lakáshoz D13 = világítás elektromos árammal D15 = népsűrűség D14 = telefonok száma

Eredmények

India 100 legfejlettebb és 100 legkevésbé fejlett körzete (2001-2011) piros 100 legfejlettebb körzet kék 100 legkevésbé fejlett körzet

A relatív helyezésükön legtöbbet javító és legtöbbet rontó körzetek, 2001-2011

Az indiai nagyobb területű szubnacionális szint körzeteinek fejlettségében meglévő szórás 2001-ben és 2011-ben (szerk. WILHELM Z. NEMES V.) Szórás Közigazgatási egység 2001 2011 Változás AndhraPradesh 21,44 40,36 3,62 6,31 = 1,74 ArunachalPradesh 24,4 71,53 4,11 11,18 = 2,72 Assam 27,0 67,99 4,55 10,62 = 2,33 Bihar 19,38 38,89 3,27 6,08 = 1,86 Chattisgarh 22,74 51,12 3,83 7,99 = 2,09 Delhi 9,76 14,5 1,65 2,27 = 1,38 Gujarat 31,72 68,96 5,35 10,78 = 2,01 Haryana 18,84 53,61 3,18 8,38 = 2,64 HimachalPradesh 19,57 28,38 3,30 4,43 = 1,34 Jammu&Kashmir 34,15 70,18 5,76 10,97 = 1,90 Jharkhand 31,54 73,83 5,32 11,54 = 2,17 Karnataka 29,42 59,24 4,96 9,26 = 1,87 Kerala 12,34 22,69 2,08 3,55 = 1,71 MadhyaPradesh 25,6 51,75 4,32 8,09 = 1,87 Maharashtra 25,7 56,81 4,33 8,88 = 2,05 Manipur 16,7 53,22 2,82 8,32 = 2,95 Meghalaya 31,87 69,42 5,37 10,85 = 2,02 Mizoram 37,75 89,69 6,37 14,01 = 2,20 Nagaland 27,44 71,15 4,63 11,12 = 2,40 Orissa (Odisha) 22,27 55,44 3,76 8,66 = 2,30 Punjab 15,33 33,7 2,59 5,27 = 2,03 Rajasthan 28,22 55,03 4,76 8,60 = 1,81 Sikkim 28,87 43,09 4,87 7,27 = 1,49 Tamil Nadu 25,4 50,43 4,28 7,88 = 1,84 Tripura 12,65 43,85 2,13 6,85 = 3,22 UttarPradesh 28,51 57,95 4,81 9,05 = 1,88 Uttaranchal (Uttarakhand) 23,5 38,65 3,96 6,04 = 1,53 West Bengal 41,63 83,72 7,02 13,08 = 1,86 Összes körzet 44,81 95,18 7,56 14,87 = 1,97

Rangkorreláció a SENTIENT Index alapján megállapított relatív fejlettség és a különböző paraméterek között Indiában, 2001-ben és 2011-ben (szerk. WILHELM Z.) r s Komponens 2001 2011 változás városi népesség aránya 0,714 0,741 +0,027 írni-olvasni tudók aránya 0,756 0,770 +0,014 az írni-olvasni tudók nemi megoszlásában meglévő különbség 0,700 0,508-0,192 diplomások aránya 0,442 fogyatékkal élők aránya 0,051 0,078 +0,027 teljes foglalkozásúak aránya 0,479 0,563 +0,058 nem mezőgazdasági dolgozók aránya 0,676 0,816 +0,14 eltartottak aránya 0,158 0,121-0,037 banki szolgáltatásokat használó háztartások aránya 0,560 0,518-0,042 gépkocsival rendelkező háztartások aránya 0,701 0,793 +0,092 fürdőszobás lakások aránya 0,858 0,915 +0,057 mellékhelyiséggel nem rendelkező lakások aránya 0,681 0,787 +0,106 az elektromos áramot világításra használó háztartások aránya 0,879 0,884 +0,005 vonalas telefonok száma 0,863 mobiltelefonok száma 0,556 népsűrűség 0,082 hátrányos helyzetű kasztok aránya 0,137 hátrányos helyzetű törzsek aránya 0,061 a körzet területe -0,070

A 30%-ot meghaladó városi lakossággal rendelkező körzetek és urbanizációs tengelyek Indiában 2001- ben (szerk. Wilhelm Z.)

Hely. GDP/fő (INR) Hely. Állam/szövetségi terület* Körzetek átlagos helyezésének értéke 1. Delhi 175812 1. Chandigarh* 5 2. Goa 167838 2. Delhi* 17,4 3. Chandigarh* 140073 3. Goa 28,5 4. Sikkim 121440 4. Daman&Diu* 51 5. Haryana 109064 5. Sikkim 87 6. Maharashtra 101314 6. HimachalPradesh 88,5 7. Puducherry* 98055 7. Kerala 90,6 8. Andaman&Nicobars* 93075 8. Dadra &Nagar Haveli* 95 9. Gujarat 89668 9. Puducherry* 113,5 10. Tamil Nadu 84496 10. Lakshadweep* 117 11. Kerala 80924 11. Punjab 129,1 12. Uttarakhand 79940 12. Andaman&Nicobars* 131 13. Punjab 78594 13. Tamil Nadu 151,3 14. HimachalPradesh 74694 14. Mizoram 153,1 15. ArunachalPradesh 74059 15. Haryana 169,1 16. Karnataka 69051 16. Karnataka 183,3 17. AndhraPradesh 68970 17. Uttarakhand 195,8 18. Nagaland 56461 18. Maharashtra 212,7 19. West Bengal 55222 19. Gujarat 219,5 20. Mizoram 54689 20. AndhraPradesh 236,3 21. Rajasthan 53735 21. Nagaland 237,2 22. Meghalaya 53542 22. Tripura 282 23. Tripura 50175 23. Manipur 285,5 24. Chhattisgarh 46743 24. Rajasthan 322 25. Jammu&Kashmir 44533 25. ArunachalPradesh 329,8 26. Orissa 41896 26. Jammu&Kashmir 337,7 27. MadhyaPradesh 37994 27. West Bengal 389,5 28. Assam 37250 28. Assam 416,7 29. Jharkhand 35652 29. Meghalaya 424,1 30. Manipur 32865 30. UttarPradesh 425,6 31. UttarPradesh 30051 31. MadhyaPradesh 436,9 32. Bihar 22691 32. Chhattisgarh 464,2 33. Orissa (Odisha) 516,6

Összegzés» A hosszas munkával kialakított adatbázisunk mostani állapotában is még számtalan elemzési lehetőséget nyújt. Mindemellett folyamatosan gazdagítani kívánjuk, más forrásokból továbbszámolt adatokkal bővítve, hogy egyre pontosabb képet kaphassunk India területi különbségeiről.

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!