Magyar Martina 1 Keller Krisztina 2 Egyetemi fesztiválok környezetbarát szempontok alapján történő vizsgálata Examining University festivals based on environmentally friendly criteria keller.krisztina@gmail.com 1 Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz, hallgató 2 Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz, egyetemi docens 1. Bevezetés Napjainkban a környezettudatosság egyre fontosabbá válik, ám nem csak a háztartások és a vállalati szektor, hanem a fesztiválok szervezői és látogatói is nagyban szennyezhetik a környezetüket, amennyiben nem a környezettudatosság jegyében járnak el. Tanulmányunkban három magyar egyetemi fesztivál kapcsán vizsgáljuk meg, hogy a szervezők és a résztvevők mennyire ártottak, vagy éppen mennyire vigyáztak környezetükre a fesztivál előkészítésének és lebonyolításának ideje alatt. A szakirodalomban nem találtunk vizsgálatra alkalmas szempontrendszert, ezért kidolgozunk egy több kategóriából és azon belül különböző szempontokból álló értékelő rendszert, amely alapján felmérjük a három rendezvény szervezői által tanúsított környezetbarát magatartást. Célunk, hogy a kutatásunk eredményeit az említett három rendezvény szervezőivel megosszuk, javaslatokat tegyünk a jövőre vonatkozóan és megmutassuk, hogy milyen lehetőségek rejlenek a környezettudatos eljárásokban. 2. A környezettudatosság meghatározása Mára a környezettudatos életmód kifejezés elterjedt, sokan azonban helytelenül értelmezik, ugyanis már egyszeri környezettudatos cselekvés után úgy gondolják, hogy környezettudatos magatartást folytatnak. A környezettudatosság azonban egy rendszeres tevékenység, amelynek ezt a meghatározását fogadjuk el: A környezettudatosság olyan cselekmények sorozata, amelyek a környezet, az élőhelyek, a sokféleség védelmében vállalt tudatos felelősségvállalást tartják szem előtt. A környezettudatosság rendszeres tevékenység. A környezettudatos szemléletet és gondolkodásmódot ki kell alakítani és fenn kell tartani. A környezettudatosság fogalma együtt jár a fenntarthatóságéval. (Környezeti tudatosság) Kovács András Donát szerint a környezettudatosság (környezeti tudatosság) a társadalom számára fontos célokat és a hosszú távú fenntarthatóságot biztosító környezeti érdekeket ötvöző gondolkodásmódok, valamint az azon alapuló magatartásformák, konkrét cselekvési rendszerek összessége. (Kovács, 2008, p. 7.) Enyedi György a környezeti tudatról alkotott véleményét így fejti ki: A környezeti tudat (környezettudat) az egyének és a társadalom környezeti értékrendje, melyet a környezetről alkotott tudás és a morális meggyőződés alakít ki. Integrálja az emberkörnyezet interakció megértéséhez szükséges ismereteket és azt a szemléletmódot, amellyel körvonalazható környezetünk benne az emberi élet ökológiai, gazdasági, társadalmi fenntarthatósága. A környezeti tudat egyfelől segít a környezeti károkkal kapcsolatos gondok kialakulásának megértésében, másrészt rádöbbenti az embereket a veszélyek sürgős leküzdésének fontosságára, valamint a tudományos módszerekkel karöltve szervező és problémamegoldó erővé válhat. Világossá teszi a tettek következményeit, feltárja a korlátokat, s rámutat a társadalom szándékainak finom összefüggéseire is. (Enyedi, 2000) 3. Fiatalok környezettudatossága napjainkban A bennünket körülvevő környezet negatív irányba történő változását a tizen- és huszonévesek környezetbarát szokásainak kialakításával lenne visszafordítani, ráadásul ők pozitív példaként szolgálhatnának a még náluk is fiatalabb generációknak. A fiatalok fogyasztási és életmódbeli szokásai a környezeti nevelés tükrében című, 2009-2010-ben készült kutatás alapján mutatjuk be, hogy hazánkban a fiatalabb nemzedék mennyire viselkedik környezettudatosan, 227
illetve, hogy mi a véleményük a környezettudatosságról. A kérdőíves kutatás két fázisban valósult meg, az első részében az egyetemisták, a második részében pedig a középiskolások véleményét mérték fel. Az egyetemisták körében készített felmérés kapcsán a 70 hazai felsőoktatási intézmény közül 23 került kiválasztásra. 3500 hallgató közül összesen 2998 diák (leendő közgazdászok, bölcsészek, orvosok, tanárok, stb.) került a mintába. Az elemzésbe foglalt kérdések a megkérdezettek környezeti tudatára, attitűdjére, életmódjára és fogyasztási szokásaira vonatkoztak. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az egyetemisták sokkal inkább tisztában vannak a fogyasztói társadalom környezetre gyakorolt hatásaival, mint a középiskolások. Ezt azzal magyarázták, hogy az egyetemisták pontosabban érzékelik a fogyasztói szokások megváltoztatásának szükségességét, illetve jelenlegi vásárlásuk is kevésbé hedonista, mint fiatalabb társaiké, akik, ha van pénzük, többnyire el is költik, illetve vásárlásukat nem befolyásolják a megvásárolt termékek és szolgáltatások környezeti hatásai. A kutatásból az is megállapítható, hogy a középiskolások környezeti tudatossága kisebb, mint a felsőoktatásban tanuló társaiké. Kevésbé figyelnek a szelektív hulladékgyűjtésre, az energiatakarékosságra, illetve a közlekedési szokásokra, mint idősebb társaik. (Marjainé, 2009-2010, p. 20.) 4. A környezettudatos rendezvények jellemzői A fesztiválok természetükből adódóan sok embert vonzanak. Ha nem így lenne, akkor nem lenne érdemes megszervezni őket. Az emberek pedig az utazás, a szórakozás során sokkal több élelmiszert fogyasztanak, többet közlekednek, több szemetet termelnek, több energiát és vizet használnak, mint a hétköznapok során. Mindez azt jelenti, hogy a fesztiválok helyszínén jelentkező környezetszennyezés többszöröse a hétköznapok során jelentkező szennyezésnek. (Halmay et al, 2006, p. 5.) A továbbiakban áttekintjük, hogy melyek azok a legfontosabb intézkedések, amelyekre egy környezetbarát rendezvény szervezőjének ügyelnie kell. A kis területhasználat, illetve az élőhelyek minél kisebb zavarása fontos szerepet játszik, hiszen minél kevesebb teret használnak a rendezvény lebonyolításánál, annál több zöld övezet marad érintetlenül és annál kevesebb élőlény élőhelye kerül zavarásra. A hulladék szelektíven történő gyűjtése és későbbi hasznosítása, illetve a kevés hulladék termelésére való törekvés - például RE poharak és evőeszközök használatával - nagyban hozzájárul a környezet megóvásához. A közeljövőben az édesvízkészlet mennyisége jelentősen csökkenhet, mely negatívan érintheti a Föld lakosságát. Éppen ezért a rendezvények esetén is fontos, hogy kellő figyelmet fordítsanak az ivóvíz védelmére. Ehhez a víztakarékosság, illetve az eső- és szürkevíz gyűjtése, hasznosítása kitűnő lehetőségként szolgálhat. A fosszilis nyersanyagok (szén, kőolaj, földgáz) mennyiségében csökkenés várható a közeljövőben, ezen anyagok hő-, illetve elektromos energiává történő átalakítása jelentősen környezetszennyező. Ezért lényeges az is, hogy a rendezvény szervezői figyeljenek az energiatakarékosságra, illetve, ha lehet, megújuló energiát (szél, víz, nap) alkalmazzanak, például a fesztiválon használt víz felmelegítéséhez. Az autók kipufogógáza nagymértékben szennyezi a környezetet, így a rendezvény szervezői ennek csökkentésére is törekedhetnek különböző lehetőségek igénybevételével. Szorgalmazhatják a telekocsi rendszer kialakítását, illetve a rendezvény létszámának megfelelő számú kerékpártárolót alakíthatnak ki. (Halmay et al, 2006, pp. 7-15.) 5. Empirikus kutatás a választott rendezvények vizsgálata érdekében 5.1. A kutatás célja A szakirodalomban nem állt rendelkezésre olyan szempontrendszer, amelynek segítségével mérni tudnánk az egyetemi fesztiválok szervezői által tanúsított környezetbarát magatartást, így kutatásunk fő célja az volt, hogy kidolgozzunk és teszteljünk egy önálló mutatórendszert, amin keresztül a jövőben bármely más fesztivál környezettudatossága is mérhetővé válik. 228
5.2. A kutatás módszertana A vizsgált rendezvények a Dunántúlon található középméretű egyetemi fesztiválok közül kerültek kiválasztásra, az összehasonlíthatóság érdekében hasonló látogatottsággal bíró rendezvényeket választottunk. Az empirikus kutatásunk tárgyát a 2015. április 28-tól május 3-ig megtartott Veszprémi Egyetemi Napok (VEN), a Keszthelyen 2015. április 16-tól 19-ig megrendezésre került Georgikon Diáknapok és a Zalaegerszegen 2015. április 13-tól-15-ig lebonyolított XI. Főiskolás Fesztivál képezik. Választásunk azért is ezekre a rendezvényekre esett, mert a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának volt hallgatójaként és oktatójaként szeretnénk, ha a Pannon Egyetem rendezvényei is felkerülnének arra a listára, amelyen a környezettudatos módon szervezett és lebonyolított egyetemi fesztiválok szerepelnek. A zalaegerszegi felsőoktatási intézmény, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF, 2016 januárja óta Budapesti Gazdasági Egyetem), a Zöld Kampusz projekt keretében már több környezetbarát eseményt (pl. 2013 áprilisában három napos ingyenes ökofesztivált) szervezett, így kíváncsivá tett bennünket, hogy egy nagyobb tömeget megmozdító rendezvény esetén alkalmazzák-e a környezetbarát eszközöket. A kiválasztott három rendezvény teszteléséhez Veszprémben helyszíni vizsgálatot végeztünk, míg a másik két fesztivál esetében a szervezőkkel (Keszthely: Czikai Renáta, Zalaegerszeg: Budai Bernadett) készítettünk interjúkat. 5.3. A kutatás eredményei Az értékelő-rendszerünkben egy öt kategóriából (közlekedés, vendéglátás, szervezés, egyéb, extra) és 15 szempontból álló táblázatot dolgoztunk ki. A szempontokat nullától kettőig pontoztuk, így a 15 szempont alapján maximum adható pontszám 30 lett. A következő táblázat az általunk létrehozott értékelési szempontokat tartalmazza. 1. táblázat: Értékelési szempontok Értékelési szempontok Kategória Címszavak Szempontok Magyarázat Megoldható-e a fesztiválozók tömegközlekedési eszközzel (busz, vonat) történő szállítása, Ez a megoldás érkezése a rendezvényre, illetve környezetkímélőbb, mintha haza? minden résztvevő külön Tömegközlekedési kocsival menne. eszközök 1: csak egyikkel 2: mindkettővel 229
I. Közlekedés MÁV Együttműködnek-e a rendezvény szervezői a MÁV- val? 1: igen, de csak egy vonalon 2: igen, több vonalon A fesztiválozók minden megkezdett 100 km után 100 Ft-os kupont kapnak, melyet a későbbi utazásaik során fel tudnak használni. Kerékpártárolók Kialakítottak-e a fesztivál területén kerékpártárolókat? 1: igen, de korlátozott a kapacitása 2: igen, elegendő a kapacitása A kerékpár környezetkímélőbb közlekedési eszköznek számít, mint az autó, így fontos, hogy legyen elegendő (a kerékpárral érkező vendégek 80%-ánál több el tudja helyezni a kerékpárját a fesztivál területén) kerékpártároló II. Vendéglátás Helyi termékek A helyi termelők által termelt termékeket (pl. méz), illetve az ezekből készült ételeket meg lehet-e vásárolni a fesztivál területén? 1: igen, de csak egy termelő termékeit 2: igen, több termelő termékeit A helyi termékeket a rendezvény helyszínéül szolgáló településen, vagy 40 km-es környezetében termesztették, készítették. Ezek egészségesebbek, vegyszerektől mentesebbek, mint a távolabbról érkező ételek, illetve a szállítás rövidsége miatt nem szennyezik annyira a környezetet. 230
RE pohár és evőeszköz Használnak-e a rendezvény területén RE poharat, illetve RE evőeszközöket? 0: nincs 1: jelen van, de nem elegendő mennyiségben (a vendéglátóhelyek kevesebb, mint 50%-ánál) 2: jelen van és elegendő mennyiségben (a vendéglátóhelyek több mint 50%- ánál) Adott pénzösszegért a fesztiválozó megvásárolhatja magának az újrahasznosított italfogyasztásra, illetve étkezésre alkalmas RE evőeszközt/poharat, melyet az ott tartózkodása alatt használ, majd a távozáskor visszakapja a kifizetett összeget, ha visszaviszi. Ezzel elkerülhető a poharak és evőeszközök hulladékként való felhalmozódása a fesztivál területén. III. Szervezés Elektronikus szervezés A szervezéssel kapcsolatos feladatokat elektronikus úton oldják-e meg? 1: részben 2: igen, mindent, amit lehetséges Ha nem közlekedési eszközt vesznek igénybe a szervezők a szervezés során, kevesebb kipufogógáz jut a környezetbe. III. Szervezés Újrahasznosított papír A szerződéseket, nyomtatványokat, kiadványokat, plakátokat újrahasznosított papírral valósították-e meg? 1: részben 2: igen, mindent A használt papírból készült újpapír előállításához fele annyi energia és víz kell, mint a fából készült új papíréhoz. Emiatt soroljuk a környezetbarát eszközök közé az újrahasznosított papírt. Környezetbarát programok Kínálnak-e kifejezetten a környezetbarát magatartásra buzdító programokat? 0: nincsenek 1: jelen van- egy, vagy kettő 2: jelen van- kettőnél több Néhány környezetbarát program: Zöld sátor, fa/fák ültetése a fesztivál ideje alatt, Bringa színpad (a fesztiválozók kerékpárral tekerhetik adott színpad áramellátását). 231
IV. Egyéb Szelektív hulladékgyűjtés A rendezvényeken megvalósul-e a szelektív hulladékgyűjtés? 1: igen, de nem minden gyűjtőedény szelektív 2: igen, minden gyűjtőedény szelektív A hulladékok egy része alkalmas hasznosításra, így a külön gyűjtésükkel lehetővé válik azok újbóli felhasználása. Megújuló energiahasznosítás A rendezvény területén hasznosítanak-e megújuló energiát? 1: igen, de csak egy típust, pl. napenergiát 2: igen, több típust is alkalmaznak (nap-, víz-, geotermikus-, szélenergia) Például: a fürdéshez szükséges meleg víz a napkollektorok által válik meleggé: a rendezvény áramigényét a szélturbinák vagy a hordozható napelemek által termelt energia látja el. Automatikus kapcsolók vízhasználatkor A vízhasználatnál automatikus kapcsolók szabályozzák-e a vízfogyasztást? 1: igen, néhány helyen 2: igen, mindenhol A csapból csak akkor folyik a víz, ha az adott személy kezét érzékeli a kapcsoló, így elkerülhető a szükségtelen vízfogyasztás IV. Egyéb Energiatakarékos izzó Egyérintéses módszerrel való fizetés A fesztivál területén használnak-e energiatakarékos izzókat? 1: csak néhány izzó energiatakarékos 2: a legtöbb izzó energiatakarékos A fesztivál területén lehet-e egyérintéses módszerrel fizetni? 1: igen, de csak néhány kiszolgáló egységnél 2: igen, mindenhol Az energiatakarékos izzó kevesebb energiát használ el, mint a hagyományos izzó. Ez által az eladók kevesebb blokkot adnak, így csökken a papír alapú blokkok mennyisége, ezzel pedig a hulladék. 232
Komposzt WC Működik-e a rendezvény területén komposzt WC? 1: igen, részben 2: igen, minden WC ilyen A módszer lényege, hogy a fekáliát és a háztartási hulladékot együtt komposztálják az erre a célra kialakított tartályban. V. Extra Fair trade termék Lehet-e vásárolni Fair trade terméket a fesztivál területén? 1: igen, egy helyen lehet kapni 2: igen, több mint egy helyen lehet kapni Forrás: Saját kutatás (2015) A következő táblázat a három rendezvény általunk készített értékelését tartalmazza. A Fair trade termékek árusításával az adott terméket termelő farmereket támogatják a szervezők azáltal, hogy vásárlásuk után több pénz jár a farmernek, melyet környezetbarát berendezések beszerzésére tudnak fordítani. 1. táblázat: A vizsgált három rendezvény környezettudatossága a megadott szempontok alapján Eredmények Kategória I. Közlekedés Címszavak Tömegközlekedési eszközök Veszprémi Egyetemi Napok Georgikon Diáknapok, Keszthely XI. Főiskolás Fesztivál, Zalaegerszeg 2 2 2 MÁV 0 0 0 Kerékpártárolók 1 1 2 Összegzés Összesen 3 3 4 10 II. Vendéglátás Helyi termékek 0 2 0 RE pohár és evőeszköz 0 0 0 Összesen 0 2 0 2 III. Szervezés Elektronikus szervezés 2 2 2 Újrahasznosított papír 1 0 2 Környezetbarát 0 0 1 233
programok Összesen 3 2 5 10 IV. Egyéb Szelektív hulladékgyűjtés Megújuló energiahasznosítás 0 0 2 Automatikus kapcsolók vízhasználatkor 0 0 2 Energiatakarékos izzó 0 0 2 Egyérintéses módszerrel való fizetés 0 0 0 Összesen 0 1 8 9 V. Extra Fair trade termék 0 0 0 Komposzt WC 0 0 2 Összesen 0 0 2 2 Összesített pontszám 6 8 19 Forrás: Saját szerkesztés (2015) 6. Összefoglalás Tanulmányunk szakirodalmi feldolgozásában képet adtunk a környezettudatosság fogalmáról, jelentőségéről, a fiatalok környezettudatos magatartásáról, valamint a környezettudatos rendezvények jellemzőiről. A primer kutatás során a három vizsgált rendezvény szervezői által tanúsított környezetbarát magatartást vizsgáltuk meg egy általunk kidolgozott szempontrendszer segítségével. A zalaegerszegi fesztivál szervezői a várthoz hasonlóan számos környezetbarát eljárást alkalmaztak a szervezés során, az ő tevékenységüket példaértékűnek tartjuk. A másik két vizsgált rendezvény, a Veszprémi Egyetemi Napok, illetve a Keszthelyen megtartott Georgikon Diáknapok szervezői kevesebbszer vettek igénybe a környezetbarát lehetőségeket, nekik ezen a területen mindenképpen javulniuk kell. A munkánk azonban nem csak a három vizsgált rendezvény szervezőinek, hanem az összes magyar egyetemi fesztivál, illetve más esemény szervezőjének segítségül szolgálhat, ha úgy határoznak, hogy rendezvényüket környezetbarát módon szeretnék megvalósítani. 234
7. Irodalomjegyzék a. Enyedi György (2000): Magyarország településkörnyezete, (szerk. Glatz F.) Budapest, MTA, pp. 1-8. b. Halmay Richárd, Kovács Bence, Nagy Tamás, Újszászi Györgyi (2006): Ajánlások zöld fesztiválok szervezéséhez, Független Ökológiai Központ Alapítvány (FÖK), Budapest c. Kovács András Donát (2008.): A környezeti tudatosság fogalomköre és vizsgálata alföldi példákon, Debreceni Egyetem, Debrecen http://www.science.unideb.hu/media/document/081218_kovacs_andras_donat.pdf d. Környezeti tudatosság http://www.zoldinfolanc.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=417&itemid=456 e. Marjainé Szerényi Zsuzsanna, Zsóka Ágnes, Kocsis Tamás, Széchy Anna: A fiatalok fogyasztási és életmódbeli szokásai a környezeti nevelés tükrében, Budapesti Corvinus Egyetem, Környezet gazdaságtani és Technológiai tanszék, Budapest http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/1011/1/upsz_20111215_marjaine_szerenyi_etal.pdf 235