AZ AUTÓPÁLYÁK MENTÉN LÉTREHOZOTT MESTERSÉGES VÍZTESTEK KOLONIZÁCIÓS FOLYAMATAINAK VIZSGÁLATA

AZ AUTÓPÁLYÁK MENTÉN LÉTREHOZOTT MESTERSÉGES VÍZTESTEK KOLONIZÁCIÓS FOLYAMATAINAK VIZSGÁLATA

Célkitűzés Aktualitás Vizsgálati heylszínek: víztestek-mesterséges, természetes Kimutatható-e különbség az új és a régi víztestek állatközösségeinek szerkezetében, fajdiverzitásában, abundanciájában. Az esetleges eltéréseknek melyek lehetnek az okai a növényzetben levő eltérés, vízkémiai paraméterek eltérése. Milyen ökológia és természetvédelmi szerepe lehet a mesterséges víztesteknek?

Közvetlen Hatások Gázolás Szennyezés Fragmentációs hatás Gáthatás Zavarás Ökológiai folyosószerep Élőhelyvesztés

Közvetett Hatások Viselkedésváltozás Vadászat Ritka állatok és növények gyűjtése Ember zavaró jelenléte Kumulatív hatások: Együtthatások, mert kiterjedtebb és mélyrehatóbb lehet az eredményük, mint az ezeket alkotó más hatások együttese.

Helyszínek

Új, Mesterséges Víztestek

Régi, Természtetes Víztestek

Anyag és módszer Vízibogarak Kézihálóval (0,5 mm lyukbőségű), 4 merítés helyszínenként Meghatároztuk: nemük fajuk Amit nem tudtunk terepen meghatározni, azt 75%-os alkoholban az egyetemen tettük meg.

Kétéltűek Vizuális megkeresés Hangfelmérés

Hüllők Vizuális detektálás

Kisemlősök Élvefogó csapdázás Meghatároztuk faj kor testtömeg farokhossz hátsótalp hossz

Vízkémiai Paraméterek Helyben mért paraméterek: Ph, vezetőképesség, hőmérséklet Eszköz: Hanna HI 98 129-30 PH-EC-TDS mobil mérőeszköz Néhány alkalom, mert arra voltunk kiváncsiak, hogy a víztestek között van-e különbség ezen paraméterek értékei között. MTA ÖTKI- ben további mérések

Kiértékelés A három állatcsoportra megállapítottam a fajok százalékos arányát Jaccard-indexxel a területek hasonlóságát a fajösszetétel alapján Klaszteranalízissel a területek hierarchikus osztályozását a fajok és az egyedszámok alapján

Vízibogarak 44 faj és taxon3.csóri víztest fajszámban a leggazdagabb-sekélyúj őszödi és az első csóri víztest fajszámban a legszegényebb-gyér növényzeta régi víztestekben több faj van- diverzebb, nagyobb a szabadvíz területe, nagyobb a befogási esély Agasp Analim Bidnas Colfus Dy tdim Dy tm ar Enobic Enom el Enotes Halfur Halhey Halim m Hallin Helliv Helobs N1 Helbre N2 Hellon Hy dsem Hy N3 drsp HyN4 dfus Hy dcar N5 Hy dfla Hy dcre Hy dfla2 Hy dgem Hy dang Hy dpal Hy drpsp Hy gdec Hy gim p Hy gina Hy pov a Ily fen Ily sub Lacm in Lachy a Lacpm in Lacpoe Lim nig Notcla Notcra Pelcae Porobl Rhafro

A vizsgálati területek hierarchikus osztályozása a vízibogár taxonok egyedszáma alapján új víztestek jól elkülönültek a régiektőllegnagyobb hasonlóság: ordacsehi új-régi-össz

A vizsgálati területek közötti hasonlóság a vízibogár taxonok alapján 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 1.a/1.b 1.a/2.a 1.a/2.b 1.a/3. 1.a/4. 1.a/5. 1.b/2.a 1.b/2.b 1.b/3. 1.b/4. 1.b/5. 2.a/2.b 2.a/3. 2.a/4. 2.a/5. 2.b/3. 2.b/4. 2.b/5. 3./4. 3./5. 4./5. A legnagyobb hasonlóság: két ordacsehi-összekötve, de a növényzetbeli különbség miatt nem teljes a hasonlóságrégi ordacsehi régi őszödi hasonló-gazdag növényzet mindét helyszínenmeglepő, új őszödi 1.csór nincs közös faj-távolság

A kétéltű/hüllő fajok százalékos gyakorisága a különböző vizsgálati területeken 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% O.új O.régi Ö. új Ö. régi Csór1 Csór2 Csór3 9 fajlegtöbb faj, legmagasabb egyedsűrűséggel, a régi ordacsehinéllegkevesebb: új ordacsehi és új őszödilegtöbb helyszínen, legnagyobb egyedsűrűségg: barnavarangy, kecskebéka komplex - tágtűrésűekhüllők: csak mocsári teknős-régi víztesteknéllegkevesebb: zöld gyík, csak régi oradcsehinélrégi helyszíneken gazdagabb volt a kétéltű fauna B.buf B.vir R.esc H.arb L.agi N.nat N.tes L.vir E.orb

A vizsgálati területeken befogott kétéltű/hüllő fajok százalékos aránya L.agi 8% H.arb 12% E.orb 1% N.nat 9% N.tes 2% L.vir 1% R.esc 37% B.buf 23% B.vir 7% Legtöbb: Kecskebéka komplex, barna varangy tág tűrésű Legkevesebb: Mocsári teknős

15. ábra. A vizsgálati területek közötti hasonlóság a kétéltű/hüllő fajok alapján 1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 1.a/1.b 1.a/2.a 1.a/2.b 1.a/3. 1.a/4. 1.a/5. 1.b/2.a 1.b/2.b 1.b/3. 1.b/4. 1.b/5. 2.a/2.b 2.a/3. 2.a/4. 2.a/5. 2.b/3. 2.b/4. 2.b/5. 3./4. 3./5. 4./5. Új víztestek eltérnek a régiektől fajösszetételük alapjánlegnagyobb hasonlóságot a régi ordacsehi és a régi őszödi, mert itt rég beállt vegetáció van Mivel magas a hasonlóság a víztestek között, így megállapítható, hogy a kétéltű/hüllő fauna gyorsan kolonizálja a mesterséges víztesteket

A vizsgálati területek hierarchikus osztályozása a kétéltű/hüllő fajok egyedszáma alapján A víztestek kora fontos tényezőúj ordacsehi és új őszödi-újrégi ordacsehi és régi őszödi-régi1.2. csóri-új3.csóri-újszaporodási időszakban a vízmélység és ezzel együtt a gyors felmelegedőképesség, illetve a vizinövény kulcsfontosságú tényező a betelepülésnél

Kisemlősök 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% O.új O.régi Ö. új Ö. régi Csór1 Csór2 Csór3 A. agr. A. flav. M. ar. M. agr. A. ter. C. glar. N. fod. S. ara. 8 faj Legtöbb egyed a régi nádasoknál, pl. régi őszödi Pirókegér megtalálható a legtöbb területen, legmagasabb egyedszámal Sárganyakú erdeiegér az ordacsehi helyszíneknél domináns Új víztestek és környékük szegényebbek-növényzet A víztestek vegetációja a döntő, illetve mivel kedvelik a szegélyeket

A vizsgálati területeken befogott kisemlős fajok százalékos aránya N. fod. 14% S. ara. 8% A. agr 18% A leggyakoribbak: sárganyakú erdeiegér, C. glar. 5% A. ter. 10% A. flav. 24% mezei pocok, pirókegérmezőgazdasági területek mellett M. agr. 2% M. ar. 19% Legkevesebb: a csalitjáró pocok A. agr A. flav. M. ar. M. agr. A. ter. C. glar. N. fod. S. ara.

A vizsgálati területek közötti hasonlóság a kisemlős fajok alapján 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 1.a/1.b 1.a/2.a 1.a/2.b 1.a/3. 1.a/4. 1.a/5. 1.b/2.a 1.b/2.b 1.b/3. 1.b/4. 1.b/5. 2.a/2.b 2.a/3. 2.a/4. 2.a/5. 2.b/3. 2.b/4. 2.b/5. 3./4. 3./5. 4./5 Régi ordacsehi és a régi őszödi között legnagyobb hasonlóság a fajösszetételük alapjánúj-régi ordacsehi, ill. új-régi őszödi, ill. 2.-3. csóri-legnagyobb a hasonlóság Legkisebb a hasonlóság-ordacsehi és őszödi víztestek a csóriakkal szemben-távolság

A vizsgálati területek hierarchikus osztályozása a kisemlős fajok egyedszáma alapján A víztestek közti távolság, és a környező növényzet, nem pedig a vítest minősége számít a kolonizációjuknál Új és régi ordacsehi-közel Új és régi öszödi-közel 1.2.3. csóri víztest-közel Mezőgazdasági területek mellett vannak, illetve könnyű az átjárhatóság is

A vizsgálati helyszínek hierarchikus osztályozása a vízkémiai paraméterek alapján Eltérés a mesterséges, illetve természetes víztestek között a vízkémiai paraméterek alapjánúj és régi ordacsehi-összekötve Hozzájuk legközelebb a régi őszödi víztest-régi A többi új víztest külön csoportot alkot-új3.csóri elkülönül a többit helyszíntől-a legkisebb víztestegyedül a vizibogarak betelepülésénél számítanak a vízkémiai paraméterek

Következtetések és kitekintés A kolonizáció sebességét elősegíti egy természetes víztest jelenléte a mesterséges közelében Fontos ezen mesterséges víztestek természetvédelmi szerepe Több idő kellene a kolonozációs folyamatok mélyebb megismeréséhez Több vizes élőhely vizsgálatával, sűrűbb mintavételezés, hogy az élőlények évszakonkénti periodicitását is kimutathassuk.