KLIK Érdi tankerülete 123012 Tárnoki II. Rákóczi Ferenc Sportiskolai Általános Iskola Székhelye: 2461.Tárnok Iskola u.1 Telephelye: 2461. Tárnok, Rákóczi u. 78. OM: 032357 Alapításának éve: 1994. (jogutódlással) Tárnoki II. Rákóczi Ferenc Sportiskolai Általános Iskola Fenntartója: KLIK Érdi Tankerülete Az intézményvezető neve, a dokumentum készítője: Bagdiné Dudog Orsolya Intézmény elérhetősége: 06-23-389-040 www. rakoczit@t-online.hu HÁZIREND 2013.
Tartalomjegyzék 1 Bevezető rendelkezések...5 1.1 A házirend célja és feladata...5 1.2 Jogforrások...5 1.3 A házirend hatálya...5 1.4 A házirend nyilvánossága...5 1.5 A házirend elfogadása, felülvizsgálata, módosítása...6 2 A tanulók jogai és a jogok gyakorlása...7 2.1 Személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára....7 2.2 Választó és választható legyen a diákközösség bármilyen szintjén...7 2.3 Az iskola minden tanulójának alapvető joga: a tanuláshoz való jog....7 2.4 Az eljárásindítás joga...9 2.5 Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:...9 2.6 A tanuló joga az iskolai étkeztetést igénybe venni, a térítési díj megfizetése ellenében.... 10 Iskolai étkezés... 10 1. Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hónapban a Gyermekjóléti Szolgálat által meghatározott időpontban kell befizetni. A befizetés módja: csekkes befizetés.... 10 2. Az étkezés lemondása 8.00 és 9.00 óra között a gyermekjóléti szolgálatnál történik. A lemondás másnaptól érvényes. Az ingyenes étkezők is kötelesek jelenteni a hiányzást. Intézményünk a tanulóknak szociális támogatást nem nyújt.... 10 2.7 A tantárgyválasztás... 10 2.8 Diákkörök létrehozása... 10 3 Kötelességek... 11 3.1 Az iskola által elvárt tanulói viselkedés szabályai.... 11 3.2 A tanuló kötelességei továbbá:... 14 4 Az iskola működési rendje... 17 5 Az osztályozóvizsga, javítóvizsga, pótvizsga rendje... 19 5.2 TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK LEGFONTOSABB ALAPELVEI... 21 5.3 Írásbeli vizsgák általános szabályai... 22 5.4 A szóbeli vizsga általános szabályai... 22 2
5.5 Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje... 22 5.6 Vizsgatárgyak részei... 23 6 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje... 23 6.1 Elektronikus napló használata... 24 6.2 Szülők részéről történő hozzáférés... 24 7 Általános működési szabályok... 24 8 A közösségi élet szabályai... 26 9 A tanulók távolmaradásának és mulasztásának igazolása... 27 10 Az iskolai élet tanórán kívüli formái... 29 11 Térítési díj befizetése, visszafizetése, szociális... 31 12 A tanulók által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai... 31 13 A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje... 31 13.1 A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei... 32 13.2 A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje... 32 14 Egésznapos iskolára és az iskolaotthonra vonatkozó szabályok... 33 14.1 A napközis, tanulószobai és az iskolaotthonos foglalkozásokra való felvételi kérelmek, elbírálásának elve 33 15 A tanulók véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendje, formája... 34 15.1 Az iskolai diákközgyűlés... 34 15.2 A Diákönkormányzat jogai... 35 15.3 A diákönkormányzat, diákkörök, diáksport-kör iskolai támogatása... 36 16 A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége... 36 17 A tanulói jutalmazások és fegyelmi intézkedések elvei és formái... 37 17.1 Jutalmazás... 37 17.2 A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések... 38 A súlyos jogellenesség meghatározása.... 38 A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések... 38 17.3 Fegyelmi eljárás indítása... 39 18 Tanulói jogviszonyból eredő szabályozás... 40 18.1 Tanulói jogviszony létesítése:... 40 18.2 Tanulói jogviszony megszüntetésekor az alábbi teendők elvégzése szükséges:... 41 3
18.3 A vendégtanulói jogviszony... 41 18.4 Magántanulói jogviszony... 41 18.5 Tanévre vonatkozó egyéb felmentések... 42 18.6 A tanulók felvétele során alkalmazott sorsolás eljárásrendje... 43 18.7 Jogorvoslat... 44 19 Pályaválasztás segítése... 44 20 A házirend elfogadásának és módosításának szabályai... 44 21 Záró rendelkezések... 45 22 HATÁLYBA HELYEZÉS... 49 23 Mellékletek... 50 4
1 Bevezető rendelkezések 1.1 A házirend célja és feladata 1. A házirend rögzíti a tanulói jogokat és kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának, a tanulók szüleinek és az intézmény dolgozóinak joga és kötelessége. 2. A szülő joga, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. 3. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. 4. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 5. A Házirendet az iskola igazgatója készíti el. A nevelőtestület fogadja el, a fenntartó hagyja jóvá. A Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol. 1.2 Jogforrások Ezen házirend: a) Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény; b) 20/2012. (VIII.31.) EMMI. rendelet c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; d) az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának és Pedagógiai programja alapján készült. A házirend jogforrás, megszegése jogsértésnek minősül! 1.3 A házirend hatálya a) A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak, illetve az intézmény épületeit, helyiségeit használóknak, továbbá az iskola területén tartózkodó minden személynek. b) A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. c) A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. d) A házirend előírásai érvényesek az intézmény minden épületében és teljes területén. 1.4 A házirend nyilvánossága a) A házirendet a jóváhagyástól számított 30 napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézmény igazgatója gondoskodik. b) A házirend egy példányát a köznevelési törvény előírásainak megfelelően az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni, vagy hitelesen dokumentálva elektronikus úton eljuttatni. c) A házirend nyilvános, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 5
d) Ennek érdekében tanév elején a házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfőnöki órán; a szülőket az első szülői értekezleten. - a gyerekek részére az év elején az első osztályfőnöki órán A házirend nyomtatott példánya megtekinthető: - az iskola igazgatójánál, helyetteseinél, - az osztályfőnöknél, - az iskola könyvtárában, - az igazgatói titkárságon, nevelői szobákban - az osztálytermekben - az iskolai és a diák-önkormányzati faliújságon - az iskolai szülői szervezet vezetőjénél - elektronikus formában az iskola honlapján. e.) A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy ettől eltérően az intézmény hivatalos nyitvatartási idejében előre egyeztetett időpontban. 1.5 A házirend elfogadása, felülvizsgálata, módosítása 1. A házirend (vagy módosítás) tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 2. Az igazgató a házirend tervezetét megismerteti a diákönkormányzat képviselőivel, a szülői szervezettel, a szakmai munkaközösségekkel, a pedagógusokkal, akik véleményüket megfogalmazzák és eljuttatják az iskola igazgatójához. 3. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők és a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. 4. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten. 5. Az elfogadott házirendet az iskola igazgatója hagyja jóvá. 6. Az érvényben levő házirend módosítására jogszabályi előírás esetén vagy bármely aláíró fél kezdeményezése alapján kerülhet sor. A házirend módosítását ezen fejezet 1-5. pontjában leírt módon kell végrehajtani. 7. Az érvényben lévő házirend módosítását akkor lehet szóban vagy írásban kezdeményezni az intézményvezetőnél, ha a nevelőtestület, a diákönkormányzat, illetve a szülői szervezet tagjai legalább 50%-a igényli. 8. Módosítani kell a házirendet akkor is, ha jogszabályi változások következnek be. 9. A módosítás során is a szülői szervezet és diák-önkormányzat egyetértési jogát gyakorolja. A dokumentumot a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató hagyja jóvá. 10. Az érvényben levő házirendet nyilvánosságra kell hozni. 6
2 A tanulók jogai és a jogok gyakorlása Iskolánk tanulója a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja, melyek a következők: 2.1 Személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára. a. az oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. b. védelmet kell biztosítani számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben, a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek. c. a tanuló joga, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre jutassa, feltéve, hogy a jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. Vallási meggyőződésének megfelelően hit- és vallásoktatásban részesüljön. 2.2 Választó és választható legyen a diákközösség bármilyen szintjén. d. részt vehet a diákönkormányzat, diákkörök, sportkör munkájában és kezdeményezheti azok létrehozását, A diákönkormányzat véleményét ki kell kérnie a házirend elfogadása előtt. e. élhet mindazokkal a jog- és hatáskörökkel, amelyek választott tisztségéből, felelősi megbízatásából fakadnak, f. az iskolai közösségek életének bármely területére vonatkozóan véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet (a véleménynyilvánítás történhet egyénileg, vagy a diákönkormányzaton keresztül), g. a diákönkormányzat véleményezési jogával élhet az iskolai élet bármely részével kapcsolatban, h. feladatot vállalhat közösségi programok összeállításában, lebonyolításában, i. magántanulóként folytathatja tanulmányait, j. kérdést intézhet az iskola vezetőihez, és pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kell kapnia, k. a diákönkormányzat tagjaként évi egy tanítás nélküli munkanap programjára javaslatot tegyen. l. működtesse diákönkormányzatát, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti. 2.3 Az iskola minden tanulójának alapvető joga: a tanuláshoz való jog. m. A tanulóknak joguk van ahhoz, hogy tanulmányi munkájukhoz a tanítási órán kívül is minden segítséget megkapjanak, ezért részt vehetnek: napközi otthoni, iskolaotthoni és tanulószobai foglalkozásokon, korrepetálásokon, egyéni foglalkozásokon, logopédiai és fejlesztő foglalkozásokon, a sportkörök foglalkozásain, a diákkörök, szakkörök foglalkozásain, 7
a különböző tanulmányi versenyeken, pályázatokon, a tanulmányi munkát segítő iskolán kívüli rendezvényeken. iskolai szervezésű táborokban, erdei iskolában. n. a megírandó dolgozatokról legalább 2 nappal előtte, az osztálynaplóba bekerülő értékelésről, érdemjegyekről, bejegyzésekről (késés, mulasztás) pedagógusaitól folyamatosan értesüljön. o. naponta legfeljebb egy kettő tantárgyból írjon dolgozatot, melynek eredményéről max. 2 héten belül visszajelzést kap tanárától. p. problémás ügyeiben a szaktanárát, az osztályfőnökét, az iskola vezetését felkeresse, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségét kérje. q. tanulmányi, közösségi munkájáért jutalmat és elismerést kaphasson. r. Joga van minden tanulónak ahhoz is, hogy igénybe vegye és a védő - óvó előírások (balesetvédelem, tűzvédelem) betartásával rendeltetésszerűen használja az iskola könyvtárát, más kulturális szolgáltatásait, sportfelszereléseit, létesítményeit. (a számítástechnikai terem rendjét külön helyiségrend szabályozza, aminek kifüggesztéséről a tanteremért felelős szaktanár gondoskodik). s. Állapotának, személyes adottságainak megfelelő megkülönböztetett ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat munkatársaihoz forduljon segítségért t. A tanulónak joga van részt venni az iskolai és az iskolán kívüli sport- és kulturális szervezéseken, és rendezvényeken is szerepelhet tanítási idő alatt, ha erre az osztályfőnökétől engedélyt kapott. Az iskolai vagy iskolán kívüli, de az iskola által szervezett rendezvényeken (pl.: erdei iskola, nyári tábor, stb.) a házirend változatlanul érvényes. u. Minden tanulónak joga van ahhoz, hogy bármilyen problémájával nevelőit, osztályfőnökét, a diákönkormányzatot, az iskola igazgatóját, igazgatóhelyettesét megkeresse, érdekei védelmében segítséget kérjen és kapjon. Diákjaink részt vehetnek a diákközgyűlésen, amit az iskolánkban évente legalább egy alkalommal a diákönkormányzat szervez meg. v. A tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola részére megvásárolhatók legyenek. A tanuló joga, hogy a normatív támogatásokat igénybe vegye. A szülő, tanuló ezen jogával akkor élhet, ha igényét határidőre írásban benyújtja és jogosultságát igazolja. w. Az iskola a tanév végéig az osztályfőnökön keresztül - köteles tájékoztatni a szülőket a következő tanévben szükséges tankönyvekről, taneszközökről. x. A tanulók szervezetten használhatják az iskola-sportudvarát, ha az itt folyó szakmai munkát, a napközi délutáni foglalkozásait nem zavarják. y. A tanuló joga az, hogy napközi otthonos foglalkozásokon részt vegyen, ezt külön fejezet szabályozza. z. A tanuló joga, hogy válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül. aa. A tanuló joga, hogy magántanuló legyen, kérje felmentését a foglalkozások alól ezek szabályai figyelembevételével. bb. A tanuló joga hogy a jogszabályban meghatározott módon független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. 8
cc. A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákképviseletbe, tagja legyen iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek. dd. A tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi ellátásban részesüljön. ee. A tanuló joga, hogy szükség esetén igénybe vegye a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségét. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó pedagógus személyéről és elérhetőségéről az osztályfőnökök minden év elején tájékoztatást adnak osztályfőnöki órán és szülői értekezleten. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyét és elérhetőségét az iskolai faliújságokon, illetve honlapon is nyilvánosságra hozzuk. 2.4 Az eljárásindítás joga A közoktatásról szóló törvény alapján a tanuló joga, hogy jogai megsértése esetén a jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. Jogainak megsértése miatt a szülő eljárást indíthat, amelyet írásban kérhet az intézmény igazgatójától, aki kivizsgálja az eljárás tárgyát, majd 30 napon belül választ ad írásban. A szülő, igazgató a probléma megoldására egyeztetést kezdeményez, minden érintett bevonásával. 2.5 Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön 9
attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szülő kötelezettsége: A gyermek, tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelésioktatási intézménybe írassa be. Ha a szülő a kormányhivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a kormányhivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. 2.6 A tanuló joga az iskolai étkeztetést igénybe venni, a térítési díj megfizetése ellenében. Iskolai étkezés 1. Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hónapban a Gyermekjóléti Szolgálat által meghatározott időpontban kell befizetni. A befizetés módja: csekkes befizetés. 2. Az étkezés lemondása 8.00 és 9.00 óra között a gyermekjóléti szolgálatnál történik. A lemondás másnaptól érvényes. Az ingyenes étkezők is kötelesek jelenteni a hiányzást. Intézményünk a tanulóknak szociális támogatást nem nyújt. 2.7 A tantárgyválasztás A helyi tantervben meghatározottak szerint a tanórai foglalkozások a tanulói részvétel szempontjából lehetnek kötelező és választott tanítási órák. Az iskola minden év május 20-ig felméri, hány tanuló, milyen választható tanítási órán kíván részt venni. Az első évfolyamon a beiratkozáskor kell ezt megtenni. A jelentkezés egy tanévre szól. A jelentkezést követően a választott tanóra kötelezővé válik a számonkérés, ellenőrzés, értékelés, minősítés, hiányzás tekintetében is. A szülő és a tanuló választását az igazgatóval történő megbeszélés alapján módosítja évente egy alkalommal indokolt esetnem. A csoportbontást a törvényi keretek, és fenntartói előírások figyelembevételével lehet kialakítani. A csoportbontásról legkésőbb második tanítási héten az osztályfőnök ad tájékoztatást. 2.8 Diákkörök létrehozása Iskolánk bármely tanulója kezdeményezheti az intézmény vezetőjénél történő bejelentéssel diákkör, művészeti és sportcsoport, szakkör létrehozását. Az igazgató az intézmény humán és tárgyi feltételeit, anyagi erőforrásait mérlegelve engedélyezheti a csoport indítását. A diákkör tevékenységének, szellemiségének a tanulók személyiségfejlesztését kell szolgálni. 10
3 Kötelességek Minden tanuló kötelessége, hogy úgy éljen jogaival, hogy ne sértse a közösség érdekeit és mást se akadályozzon jogai gyakorlásában. Ismerje és tartsa be a házirendben foglaltakat. 3.1 Az iskola által elvárt tanulói viselkedés szabályai. 3.1.1 Tiszteletadás - köszönés A/ A köszönés a kapcsolatteremtés egyik alapfeltétele, a jó kapcsolatteremtés alapfeltétele az udvarias köszönés. B/ Iskolánkban kizárólag az udvarias köszönési forma az elfogadható. C/ Elvárjuk tehát, hogy diákjaink az iskolában - és az iskolán kívül is a következő udvarias köszönési formákat használják a felnőttek üdvözlésére: a) A napszaknak megfelelően hangozzék el a köszönés! - Tegyék hozzá a kívánok szót! (Pl.: Jó napot kívánok Tanár néni! Stb...) c) Elköszönéskor is a napszaknak megfelelő, vagy a Viszontlátásra!- köszönés a helyes. d) Udvarias forma továbbá: - felnőtt nőknek (és csak nekik) a Csókolom Tanár néni vagy xy tanító néni köszönés. e) Az órák közötti szünetekben is a fenti módon illik köszönni. f) A fenti udvarias köszönés illeti az iskola minden adminisztratív és technikai dolgozójátis. g) A köszönés fogadása a másik ember iránti megbecsülés és figyelem megnyilvánulása,amelyre felnőtteknek és tanulóknak fokozottan figyelni kell. h) A tanuló a tanítási időn kívül is képviseli intézményünket, ezért köteles úgy viselkedni, hogy ne keltse rossz hírét iskolánknak. 3.1.2 Formaságok, külsőségek 1. Soha nem beszél tanárral, társaival, az iskola dolgozóival zsebre tett kézzel 2. Soha nem beszél vagy szól tanárhoz rágógumival a szájában 3. Diák a felnőttet, az idősebbeket maga elé engedi ajtónál, szűk helyen (pl. oldallépcsőnél) 4. Fiúk a lányokat előre engedik, előre köszönnek nekik 3.1.3 A tiszteletadás egyéb alapvető normáinak betartása 1. Nem engedhető, hogy valaki a másikat érzelmileg bántsa, zsarolja, illetve kigúnyolja, trágárságokkal illesse. 2. Nem megengedhető az sem, hogy egyik a másikat emberi méltóságában sértse, gyalázza bármely okból is (származási, etnikai, nemi, vallási stb.). Vonatkozik ez az iskolai közélet összes színterére (épület, internetes honlap, folyosói hirdetések, dekoráció, internet, stb.) 3.1.4 Öltözködés Azt szeretnénk, ha diákjaink megjelenésükben szélsőségektől mentes, közösséget nem sértő, 11
kulturált, követésre méltó emberek lennének. Szeretnénk továbbá, ha az iskolában megismert, megkövetelt magatartás és öltözködés nem puszta jelmez lenne, hanem a tanulók és tanárok által egyaránt elfogadott, közösséget építő magatartási forma. Ezért az alábbi elvárásokat fogalmazzuk meg: A tanulók hétköznapi megjelenése, vagyis öltözéke, s az öltözék kiegészítői táska, kitűző stb. feleljen meg a következőknek: Nem lehet feltűnően elhanyagolt Nem kelt félelmet (pl.: horrorisztikus ábrák) Nem buzdít agresszióra (akár viccesnek tűnő formában sem) Nem trágár, nem közönséges (még ha idegen nyelven van is) Nem kelt politikai, etnikai, egyéb társadalmi csoporttal kapcsolatos feszültséget Nem buzdít alkohol, cigaretta, drog stb. egészségre ártalmas élvezeti cikkek fogyasztására, de ne is gúnyolja ezek fogyasztóit. Nem kihívóan szexuális jellegű. Piercinget, testékszereket tanulóink balesetvédelmi okok miatt nem viselhetnek tanítási időben. Továbbá tilos az általános iskolába járó tanulóknak hajfestés/színezés, szem száj, köröm, arc festése (kivéve egészségügyi okokból), fiúknak fülbevaló használata. A feltételek bármelyikét megsértő tanuló a tanári felszólításra köteles azonnal változtatni öltözékén, ez lehet a kifogásolt öltözet eltakarása, kitűzők, jelvények, testékszerek levétele. Amennyiben ezt nem teszi meg, a házirendben megfogalmazott fegyelmező büntetési fokozatok szerint járunk el. Az iskola életében sem tanítási időben, sem iskolai rendezvényen nem sérthet meg másokat iskolába nem illő megjelenésével. Az iskolai ünnepek alkalmával a tanulók ünnepi öltözéke fehér ing/blúz, és sötét nadrág/szoknya (érkezéstől délig vagy az ünnepség végéig) Ezt a tanulók az iskolában tartózkodás ideje alatt viseljék, ne csak az ünnepélyek idejére. Az ünnepi öltözékhez lehetőleg ne sportcipő tartozzék! Aki csak az ünnepély idejére veszi fel az ünneplő öltözéket, az megtiszteli ugyan az ünnepélyt, de nem az Ünnepet! 3.1.5 Viselkedés a folyosón A/ A kulturált viselkedés az óraközi szünetekre is vonatkozik. Tanulóink szünetekben a folyosókon elhelyezett padokon/székeken ülve pihenhetnek,beszélgethetnek, de ne a földön, szekrényben vagy a lépcsőn ülve töltsék el a szünetet! Ezt az elvárást egészségügyi megfontolások is indokolják. B/ Elvárjuk, hogy iskolánkban a diákok kerüljék a testi kontaktust. A szerelem két ember intim magánügye, ezért nem tartozik a közösségre. Verekedni, egymást ütögetni még játékból sem szabad. C./ / Elvárjuk, hogy iskolánkban a diákok a szünet ideje alatt se kiabáljanak, futkározzanak. Az iskola mindannyiunk közös munkahelye, ahol a tanulmányi munkára kell összpontosítanunk. 3.1.6 Viselkedés az ebédlőben A tanulók az iskolai ebédlőben a kulturált étkezés szabályait betartva étkezhetnek. Elvárjuk, hogy: 12
a diákok halkan beszélgetve, lökdösődés nélkül várakozzanak a sorban; az étkezésre érkező tanárokat engedjék előre; a konyhai dolgozókkal illedelmesen beszéljenek, köszönjék meg az ebédet; a szűk teremben egymásra figyelve közlekedjenek az edényekkel; étkezés után az asztalt tisztán hagyják, az edényeket a maradékkal és a szalvétával vigyék vissza az ablakhoz. A szabályok többszöri megsértése az étkezésből való kizárást vonhatja maga után! 3.1.7 Tanterem rendje Az egymás iránti kölcsönös tiszteletnek a munkahely (tanterem) rendjében is tükröződni kell! A rendért a hetes, és vele együtt a csoport minden tagja felel. Szemetes, rendetlen környezetben nem kezdődhet el a munka (tanítási óra)! Elvárjuk, hogy az órára érkező tanárt elegendő kréta és tiszta szivacs várja. A szemetet az óra végén össze kell szedni! A tanulók viselkedését a tanítási órák alatt és a szünetben a Házirend szabályozza. A diákok becsengetés után csak akkor lehetnek a termen kívül, ha az be van zárva. Nem vásárolhatnak a büfében vagy automatából akkor sem, ha nem tudnak bemenni a terembe. A jelzőcsengetés figyelmeztet, hogy hamarosan kezdődik az óra, ezért be kell menni a terembe. Óra elején jelentés: Hiányzók felsorolása (esetleg indoklással, pl. a 3. óra után ment haza, nem érezte jól magát,az osztályfőnök hazaengedte). A terem rendje: A tanítási órán a tanuló köteles a tanítója/tanára által kijelölt helyen ülni. A tanuló köteles a tájékoztató füzetét magával hozni és kérésre átadni tanárának. A tanuló köteles minden órára elhozni a felszerelését és kipakolni az óra elején. A tanuló köteles a tanórákon aktívan részt venni. A tanuló rendbontással nem zavarhatja a tanóra menetét, helyét engedély nélkül nem hagyhatja el. A tanuló köteles házi feladatát a kiadott időre elkészíteni, megtanulni. Az osztályteremben ne hagyjunk semmit őrizetlenül, az iskola ezekért a tárgyakért nem vállal felelősséget! A pad nem magántulajdon, ezért nem indokolt, hogy az egyéniség kifejezésének eszközévé váljon. A padokra firkálni és ragasztgatni tilos! Aki tudatosan megszegi ezt a szabályt, az köteles az eredeti állapotot saját kezűleg visszaállítani. A padokat egyik teremből a másikba csak tanári kérésre lehet átvinni. Az óra befejezése után ezeket a padokat azoknak kell visszavinni az eredeti helyükre, akik elhozták onnan. Ha észrevesszük, hogy valaki a teremben hagyott valamit, ne hagyjuk a tárgyat őrizetlenül, inkább adjuk le a takarítóknak vagy a tanáriban. Az utolsó tanítási óra után a székeket fel kell rakni a padokra! Szigorúan TILOS a másik tanulót a tanulásban, egyéb elfoglaltságában zavarni tanórán, és tanórán kívül. 13
3.1.8 Egyéb elvárásaink: A tanítás védelmében elengedhetetlenül fontos tanulóink pontos munkavégzésére. Ezért az alábbi szabályokat elvárjuk tanulóinktól: Pontos érkezés az iskolába: A házi rendben szabályozottak szerint. Érkezés után cipőváltás. A házirendben meghatározottak szerint a tanuló az első órát tartó tanárával a folyosó ügyeletesek kivételével a tanteremben tartózkodik, felszerelését előkészíti. Felső tagozaton az első szünetben a tanuló abban a teremben tartózkodik, ahol a második órája lesz. (Második szünet udvari szünet. Eső esetén a folyosón tartózkodik. Jelző csengetéskor osztályonként sorakozik, és fegyelmezetten bevonul./ A helyén ülve kulturáltan étkezik, a szemetet a kukába helyezi. Alsó tagozaton a beosztás szerint történik az étkezés. Csengetéskor ha nem tartózkodik nevelő a teremben a tanuló a folyosón az ajtó előtt sorakozik. A tanuló az utolsó órája után ha más iskolai elfoglaltsága nincs köteles az iskola területét elhagyni. (Barátokra az intézmény területén kívül lehet csak várakozni.) Napközis és tanulószobás tanulóink az utolsó óra után elmennek a foglalkozásra, az ebédeltetős kártyával nem rendelkező diákok a bejárat előtt halkan, fegyelmezetten sorakoznak. A tanuló/vagy törvényes képviselője anyagi felelősséggel tartozik az iskola és /vagy a diáktársainak, az iskola dolgozóinak tulajdonában szándékosan okozott károk megtérítéséért. A házirendben meghatározott meg nem engedett tárgyak behozatala tilos. Tilos a futkározás, labdázás (labdával, stb.) az aulában, a folyosókon, a lépcsőkön és a tantermekben. A tanuló köteles vigyázni saját és társai, valamint a felnőttek testi épségére, az intézmény területén elhelyezett tárgyak, eszközök, berendezések állapotának megóvására. A tanári szobába tanítási óra alatt tanuló nem mehet be. Szünetben indokolt esetben a folyosóról értesíti beszélgetési szándékáról nevelőjét.(udvariasan kopogtat vagy megkér egy másik felnőttet.) Tilos lopni, engedély nélkül bármit kölcsön venni, a másik ember táskájába engedély nélkül belenyúlni, a tanári asztalon, polcokon, szekrényekben elhelyezett tárgyakhoz hozzányúlni. A tanítási óra rendjét zavaró, az iskola házirendje által tiltott tárgyakat a nevelők a tanulótól elveszik, és azt a tanuló szülőjének/törvényes képviselőjének adják csak vissza. (pl. : mobiltelefon, fülbevaló, sapka stb.) Rendkívüli kihágás esetén a tanító/tanár a tanulót az iskolában maradásra kötelezheti. Ilyenkor a diák csak a szülő/gondviselő kíséretében hagyhatja el az intézményt. 3.2 A tanuló kötelességei továbbá: 14
3.2.1 A tanulók legfontosabb munkája a tanulás. Ebből fakadó kötelességeik: a) minden tanítási órán felkészülten megjelenni, és képességeinek megfelelően dolgozni. b) minden tanítási órára kötelesek elhozni tájékoztató füzetüket, a tanuláshoz szükséges eszközöket, A felszerelés hiánya nem mentesít a számonkérés alól. c) A tájékoztató füzet 5-szöri hiánya írásbeli figyelmeztetést von maga után. A kapott érdemjegyet, értékelést köteles tanárával és öt munkanapon belül a szüleivel is aláíratni d) mulasztásaikat a következő órára pótolni kell, hosszabb hiányzás esetén a tanár által megadott időpontig, e) kötelesek a kötelező és a választott tanórákon, foglalkozásokon, valamint az előre egyeztetett vizsgálati időpontokon, illetve terápiákon részt venni, a tanórákon fegyelmezetten dolgozni, f) nincs joga a tanárt és társait zavarni az órán, g) gyakori házi feladat vagy felszerelés hiány esetén a szaktanár, az osztályfőnök hiányukban az igazgató kezdeményezi a szülőkkel való konzultációt a problémák megoldása céljából. h) A tájékoztató füzet hivatalos irat, ennek rongálása, firkálása tilos, az ide történő bejegyzéseket hetente alá kell írattatni. Az iskola bármilyen írásos üzenetének láttamozása a szülők kötelessége. Az ellenőrzés gyakori illetve huzamosabb hiánya esetén az osztályfőnök vagy az igazgató értesíti a szülőket és felhívja a figyelmüket mulasztásukra. A tájékoztató füzet elvesztését haladéktalanul jelenteni kell az osztályfőnöknek. Az első elvesztése osztályfőnöki, a következő igazgatói felelősségre vonást von maga után. i) Minden iskolán kívüli sport- és kultúregyesületi tagsághoz, szakkörök látogatásához, iskolai szervezésű tanfolyamokon való részvételhez az osztályfőnökkel való egyeztetés szükséges. j) Az iskolába kerékpárral csak saját felelősségére járhat a tanuló. A kerékpárt az arra kijelölt helyen lezárva kell tartani, megrongálásáért, az elveszett kerékpárokért az iskola felelősséget nem vállal. Az udvaron és az iskola két épülete között tanítási időben kerékpározni tilos! k) Az iskolában a tanuló tiszta, ápolt külsővel a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg, a jó ízlést, közerkölcsöt sértő ruházat nem hordható. Jó ízlést sértőnek minősül a látható tetoválás, a testékszer, festett és műköröm, a bőrre rajzolt ábrák, firkálások is, festett haj. Iskolánkban ezek tiltottak! l) Iskolai ünnepélyen megfelelő öltözékben köteles megjelenni (sötét nadrág/ szoknya - fehér ing/ blúz, alkalomhoz illő cipő). 1. A szándékosan vagy véletlenül okozott kárt jelenteni kell az ügyeletes nevelőnek, osztályfőnöknek vagy az intézmény vezetésének. A fegyelmezetlenségből vagy gondatlanságból okozott kárt meg kell téríteni. A fegyelmezetlenség miatti károkozás fegyelmi fokozatot vonhat maga után. 3.2.2 Balesetvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi, bombariadóval kapcsolatos szabályokat saját és társai érdekében köteles betartani valamennyi tanuló. 3.2.2.1 A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok Általános szabály 15
Beteg, lázas, fertőzésgyanús gyermek az intézménybe nem hozható. Amennyiben a gyermek a tanítás, foglalkozás közben megbetegszik és erről a szülő/gondviselő értesítést kap, köteles a gyermek hazaviteléről azonnal gondoskodni. Fejtetvesség: Ha tetves gyermeket találnak, a pedagógus értesíti a szülőket. A gyermek kezelése elsődlegesen a szülők feladata és kötelessége. Amennyiben az ellenőrő vizsgálatok során az iskola-egészségügyi hálózat a gyermek hajában ismételten tetűt vagy serkét talál, közegészségügyi érdekből a kiszűrt gyermeket az ÁNTSZ illetékes intézetének név szerint kötelesek jelenteni, amely gondoskodik a gyermek környezetére kiterjedő vizsgálatáról és szükség esetén kezelésről. A fejtetvesség okán a gyermeket a közoktatási intézményből elküldeni, kizárni nem lehet. 1. A tanuló kötelessége, hogy Óvja saját és társai testi épségét, egészségét; Elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; Betartsa, és igyekezzen társaival is betarttatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; Azonnal jelentse a folyosón ügyelő tanárnak, az igazgatóság valamelyik tagjának vagy az iroda dolgozóinak, ha balesetveszélyt észlel; Azonnal jelezze az iskola valamelyik nevelőjének amennyiben ezt állapota lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült. Tűzriadó, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény esetén pontosan tartsa be az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat (az osztályfőnökök vagy szaktanár által ismertetett útvonalon hagyja el az épületet). Évente egyszer vegyen részt a próbariadón. 2. A tanév első szaktárgyi óráján a szaktanár ismerteti a szaktantermek használatával kapcsolatos védő-óvóintézkedéseket. Az általános tudnivalókra, veszélyforrásokra ekkor kell figyelmeztetni a tanulókat, és el kell készíteni az ismertetés dokumentációját. A kémia, biológia, fizika, számítástechnika, technika, testnevelés tárgyak oktatásakor, a kísérletek végzésekor, géphasználat, eszközhasználat esetén a tanár minden esetben felhívja a figyelmet a balesetveszély lehetőségére. (A szaktantermekben csak a szaktanár felügyelete mellett lehet tartózkodni. A technikai, demonstrációs és egyéb kísérleti eszközök használata csak az erre hivatott, megfelelő szakismerettel rendelkező és anyagi felelősséggel tartozó, felnőtt személy, iskolai dolgozó jelenlétében lehetséges. A tanárok szünetekben az ügyeleti beosztás szerint felügyelik a tanulókat, alsó tagozatban mindenki a saját osztályát, osztályhoz tartozó területét, ügyeli. Szemmel tartja a mosdókban, wc-ben tartózkodó gyerekeket is, figyelembe véve a kulturált viselkedés szabályait is. 3. Tanítási időben történt baleset esetén az értesített személy felelős a baleseti jegyzőkönyv elkészítéséért. Az iskola igazgatóját minden balesetveszélyes helyzetről illetve balesetről, tájékoztatni kell. Az iskolavezetés intézkedő tagja szükség szerint értesíti a mentőket, tűzoltókat, rendőrséget, az önkormányzatot (az intézkedésre jogosultak utasítása szerint jár el azok megérkezéséig) és az írásos jelentési kötelezettségnek is eleget tesz. 16
4. Természeti katasztrófa, tűz, robbanással történő fenyegetés (bombariadó) és egyéb előre nem látható, rendkívüli helyzetek esetén az intézményt a tűzriadó tervben leírtaknak megfelelően kell kiüríteni és az abban foglaltak szerint kell az intézkedéseket is megtenni. 5. Rendkívüli időjárási körülmények esetén (pl. hóvihar, hófúvás) az intézmény vezetője, vagy az iskolavezetés valamelyik tagja tájékozódik az aktuális közlekedési helyzetről. Indokolt esetben a vidékről naponta bejáró diákok számára lehetővé teszi az épület elhagyását és a hazautazást, vagy számukra megszervezi az ideiglenes elhelyezést. A rendkívüli időjárási helyzet miatt elmaradt tanítási napok, illetve a tanítási órák pótlásáról a tantestület a kialakult helyzet pontos megismerése után tantestületi értekezleten dönt, a szülői választmány egyetértésével. 3.2.2.2 A testnevelési órákra, edzésekre, sportfoglalkozásokra vonatkozó külön szabályok. A tanulók a tornaterem területén csak a testnevelés órájuk idején tartózkodhatnak. A tornaterem öltözőibe a felszerelésen kívül mást bevinni tilos. (enni, innivaló, stb.) Kötelező felszerelés: fehér póló, sportnadrág, tiszta torna- vagy edzőcipő. Balesetvédelmi szempontok miatt tilos az órán a nyaklánc, óra, gyűrű, karkötő, nagy lógó fülbevaló, egyéb testékszer viselete, valamint a rágógumizás. Hosszú hajúaknak hajgumi használata kötelező. A felmentett tanulók a kijelölt helyen az órát nem zavarva kötelesek tartózkodni. Elvárjuk, hogy segítsék a testnevelő tanár munkáját. (eszközök előkészítése, szertárba bevitele) Felmentés új rendje: A testnevelés órák alól felmentést csak az intézmény vezetője adhat a szülő kérésére írásban vagy személyesen, orvosi javaslat alapján. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos elvégzi, vagy szakorvos részvételével biztosítja a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az éves terv szerint. A tanulók számára a dohányzás, az alkohol és kábítószerek fogyasztása, árusítása, energiaital az iskola területére való bejuttatása tilos. Az alkohollal és dohányzással kapcsolatban a Közoktatási Törvényt és a hozzá kapcsolódó miniszteri rendelet előírásait érvényesítjük. Tilos továbbá az iskola területén mindenfajta szerencsejáték űzése és különböző dolgok árusítása. 4 Az iskola működési rendje 1. Az iskola épületeiben a tanulók szorgalmi időben hétfőtől péntekig az alsó tagozatban 6 30 órától 17 óráig, a felső tagozatban 7 15 órától 17 óráig tartózkodhatnak pedagógus felügyelettel. Munkaszüneti és pihenőnapokon az intézmény zárva tart. Különleges alkalmak esetén (pl.: hétvégi rendezvény) az épületek nyitásáról, zárásáról az igazgató rendelkezik. 17
2. Az alsós épületben tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 6 30 órától 17.00 óráig, illetve az iskola által szervezett tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. 3. A felső tagozatban a tanulóknak reggel 7.30 óra és 7.50 óra között kell megérkezniük. 7.50-től 8.10-ig a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak a tantermekben. A pedagógusok ügyeleti rendjét az intézmény vezetése alakítja ki a tantárgyfelosztás és órarend alapján. Az ügyeleti beosztást a folyosókon közzé kell tenni. 4. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: (A csengetési rend és az óraközi szünetek alsó és felső tagozatban megegyeznek). 1. óra: 8.00-8.45 2. óra 9.00-9.45 3. óra 10.05-10.50 4. óra 10.55-11.40 + ebédelés 5. óra 11.50-12.35 + ebédelés 6. óra 12.45-13.30 + ebédelés 7. óra 13.35-14.20 + 14.10 edédelés 8. óra 14.30-15.10 9. óra 15.15-16.00 A 4-7 óra között az osztályok külön rend alapján hosszabb ebédelési időt kapnak évente a munkatervben rögzítve az órarend függvényében. A tanuló az iskola épületét a tanítási ideje végén; illetve a számára szervezett foglalkozás végén köteles csendben, fegyelmezetten - még tanuló társait nem zavarva - elhagyni. 5. Felsőben az első óra előtt 7.15-7.30-ig étkezik az a diák, aki az iskolában reggelizik. Más tanulóknak a tízórai szünet az 1. óra után van, ekkor a tanulók a tantermekben étkezhetnek a 2. órát tartó tanári felügyelet mellett. Az alsó tagozatban az adott tanévben meghatározott étkezési rend szerint történik a tízóraiztatás. 6. A tanulók a második szünetben felügyelet mellett az udvaron tartózkodnak. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók a folyosón maradnak. Az alsó tagozaton a levegőztetést az étkezési rend figyelembevételével, a pedagógus dönti el. 7. A felső tagozatban órák kezdete előtt az osztályok a tanterem előtt sorakoznak, majd a pedagógus utasítása szerint az osztálytermekbe vonulnak. 8. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az osztályfőnök helyettes, igazgató, igazgató helyettes) engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt a szülő értesítésével, s erről feljegyzést készít. A tanuló szülő kérésére rendszeresen csak akkor hagyhatja el az iskolát 16 óra előtt, ha arra az 18
intézményvezetőtől írásbeli engedélyt kap. Ezen kérvényt a naplóban, illetve a tájékoztatóban és ellenőrzőben iktatószámmal a pedagógus is feljegyzi. 9. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.15 óra és 14 00 óra között. 10. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. Kifüggeszti a bejárati ajtón, és megjelenteti a honlapon. 11. A tanulók az iskola tantermeit csak nevelő felügyeletével használhatják. 12. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak tanítási időszak alatt. Az iskola rendezvényein, nyílt napjain stb. a rendezvények szabályai szerint lehet részt venni. 13. Intézményünk előzetes egyeztetés alapján biztosítja a történelmi egyházak számára a fakultatív hit- és vallásoktatás lehetőségét. A hitoktatóval történő megbeszélés során pontosítania kell a konkrét intézményi helyszínt (épület, tanterem) és időpontot, amit az éves munkatervbe beépítünk, A fakultatív hitoktatáson a tanulók részvétele önkéntes. 14. Választható egyéb oktatás a zeneoktatás /szolfézs, furulya, zongora/és a sportfoglalkozások /női torna, foci/is elérhetőek iskolánkban melyre a szülő írásban kérheti gyermeke felvételét, s felvételt követően vállalja ennek minden felmerülő költségét, s az adott egyesület, intézmény feltételrendszerének megfelelést. Mindez a tanuló iskolai tanulmányaira hátárnnyal nem szolgálhat. Amennyiben a tanuló tanulmányi eredménye, magatartása romlik, úgy az iskola igazgatója korlátozhatja a többlet foglalkozásokon való részvételt, a javulásig. 5 Az osztályozóvizsga, javítóvizsga, pótvizsga rendje - tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja: - azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni - a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. 19
5.1.1 Általános szabályok Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - javító vizsgákra - és pótló vizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján. 5.1.2 Osztályozó vizsga Az Intézmény osztályozó vizsgát az év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt év végi osztályzatát nem tudta a pedagógus megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha - felmentést kapott kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a sajátos helyzete miatt, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Sikeres osztályozó vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. 20
Az osztályozó vizsgára december 15-ig és május 15-ig jelentkezni kell a titkárságon. A vizsgára való jelentkezésről a szülő visszajelzést kap, mely tartalmazza a vizsga feltételeit, időpontját 10 napon belül. 5.1.3 Javító vizsga Ha a tanuló tanév végén a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Július 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. 5.1.4 Pótló vizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. 5.2 TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK LEGFONTOSABB ALAPELVEI A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár Az elnök - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el Kérdező tanár(ok) - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár - lehetőség szerint szakos tanár - felel a vizsga szabályszerűségéért 21
5.3 Írásbeli vizsgák általános szabályai - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a feladatlap megoldásának ideje 45 perc - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak Az írásbeli vizsga javítása - a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot - ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapra és értesíti az igazgatót 5.4 A szóbeli vizsga általános szabályai - egy napon három szóbeli vizsga tehető le - a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie - a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani. - a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre - a felkészülési idő legalább 20 perc - a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja - a felelet maximum 15 percet tarthat - két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet - ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről - szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt. 5.5 Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje 22
A vizsgatárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. 5.6 Vizsgatárgyak részei Irodalom Magyar nyelvtan Történelem Idegen nyelv Matematika Fizika Természetismeret Környezetismeret Földrajz Biológia Kémia Informatika Testnevelés Küzdelem és játék Sportágválasztó Tanulásmódszertan Ének zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Hit és erkölcstan írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga szóbeli vizsga gyakorlati vizsga szóbeli vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga szóbeli vizsga 6 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok 23
kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. 6.1 Elektronikus napló használata Iskolánk a Magiszter rendszerhez való csatlakozáskor az elektronikus napló bevezetését kezdi el ismét a 2014/2015.ös tanévtől. Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő.. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása MAGISZTER rendszer felhasználásával történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Az e-napló használatához külön szabályzat készül, beindítása előtt, melyet a honlapon teszünk közzé. 6.2 Szülők részéről történő hozzáférés Az elektronikus napló bejegyzéseit a szülők egy internetes hálózati kapcsolattal rendelkező számítógép segítségével megtekinthetik. A szülők megfelelő jogosultság birtokában: regisztráció és jelszó beírása után hozzáférhetnek az elektronikus naplóhoz, megnézhetik saját gyermekük érdemjegyeit, osztályzatait, dicséreteit és elmarasztalásait. A szülő és a diák részéről történő hozzáférés módja: a titkárságon átvehető kód, jelszó használatával. Az iskola elektronikus naplója az iskola honlapján, illetve az osztályfőnök által megadott más internet címen keresztül érhető el. Abban az esetben, ha a szülő, törvényes képviselője az osztályfőnöknek írásban jelzi, hogy nem tudja használni az e-naplót, a szülők, törvényes képviselők tájékoztatása és a szülővel valamint törvényes képviselővel való kapcsolattartás értesítő könyvön (tájékoztató füzete) keresztül írásban történik. Az osztályzatok bejegyzése az értesítő könyvbe a tanuló feladata a felső tagozaton. A bejegyzéseket a szülőnek, törvényes képviselőnek láttamoznia kell. 7 Általános működési szabályok 1. A tanév helyi rendjét az iskolai munkatervben kell meghatározni, amit az intézmény vezetője a szakmai munkaközösségek, KT, diákönkormányzat, szülői szervezet véleményének, javaslatainak figyelembe vételével állít össze a tanév rendjéhez útmutatással szolgáló jogszabály alapján. Egy tanítás nélküli munkanap programjára a tanulói igényeket felmérve a diákönkormányzat 24