Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat EU-Kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat EU-Kapcsolatok szakirány JÖVEDÉKI TERMÉKEK KERESKEDELME KAPCSÁN ALKALMAZOTT ADÓÜGYI JELZÉSEK Készítette: Molnár Zsuzsanna Budapest, 2005

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 I. Bevezetés...4 I.1. A jövedéki szabályozás fejlődése...5 I.2. Az adóügyi jelzések fejlődésének történeti áttekintése...6 II. Az adóügyi jelzések elhatárolása Magyarországon...12 III. Hivatalos zár...13 III.1. A hivatalos zár előállításának engedélyezése...14 III.1.1. A kérelmező feladatai...14 III.1.2. A vámhatóság kötelezettségei...15 III.1.3. A hivatalos zár alkalmazásának szabályai...17 III.2. Összegzés...18 IV. Zárjegy...19 IV.1. A zárjegyezés folyamata...21 IV.1.1. Zárjegyelőállítás...21 IV.1.2 Zárjegymegrendelés...21 IV.1.3. Zárjegykiadás...22 IV.1.4. Zárjegyátvétel...23 IV.1.5. Zárjegyfelhelyezés...24 IV.1.6. Zárjegyelszámolás...25 IV.1.7. Zárjegynyilvántartás, az elszámolás alapja...26 IV.1.8. Sérült zárjegy...28 IV.2. Összegzés...29 V. Adójegy...30 V.1. Az adójegyezés folyamata...33 V.1.1. Adójegyelőállítás...33 V.1.2. Adójegymegrendelés...33 V.1.3. Az adójegy alkalmazásával összefüggő fizetési kötelezettség...34 V.1.4. Adójegyek kiadása...36 V.1.5. Adójegyek átvétele...36 V.1.6. Adójegyek felhelyezése...37 V.1.7. Elszámolás az adójeggyel...38 V.1.8. Sérült adójegyek...39 V.1.9. A halasztott fizetési kötelezettség csökkentése...40 V.2. Szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmányok adójegyei...44 V.3. Adóügyi jelzések az Európai Unióban, a dohánygyártmányok speciális adóügyi jelzései az Európai Unióban...47 V.3.1. Adójegy...47 V.3.2. Zárjegy...48 V.3.3. Árfeltüntetés...48 V.3.4. Duty Paid jelölés...48 V.4. Összegzés...49 VI. Jogkövetkezmények, intézkedések...50 VI.1. Mulasztások és jogsértő cselekmények szankcionálása, visszaéléssel kapcsolatos jogesetek...50 VI.1.1. Hivatalos zár...50 VI.1.2. Zárjegy...50 VI.1.3. Adójegy...51 VI.1.4. Egyéb szankciók...51 VI.2. A szankciórendszer hatékonyságának értékelése...53 VII. Befejezés...55 2

Irodalomjegyzék...57 1. számú melléklet...58 2. számú melléklet...59 3. számú melléklet...60 4. számú melléklet...61 5. számú melléklet...63 6. számú melléklet...64 7. számú melléklet...66 8. számú melléklet...75 9. számú melléklet...76 10. számú melléklet...78 11. számú melléklet...79 3

I. Bevezetés Az adóügyi jelzések alkalmazásának kérdése egyaránt érinti a (kül)kereskedelemben résztvevő feleket, valamint a tevékenységet ellenőrző hatóságok munkáját is. Hazánk tavaly évi Európai Unióhoz való csatlakozásával e témában is változások történtek, bár már a csatlakozás előtt is folyamatosan harmonizációra került sor a vonatkozó jogszabályok tekintetében. Szakdolgozatomban szeretném a hatályos jogszabályok alapján bemutatni, milyen adóügyi jelzéseket kell alkalmazni jelenleg Magyarországon a jövedéki termékek kereskedelme kapcsán. Továbbá bemutatom, hogyan kerültek megkülönböztetésre a jövedéki termékek más termékekhez képest a történelem során, hogyan alakult az adóügyi jelzések fejlődése, illetve miért fontos az ezen termékekkel kapcsolatos adminisztrációs és ellenőrzési tevékenység szerepe. Az adóügyi jelzések általános elhatárolásával megfigyelhetők az eltérések és összefüggések a hivatalos zárak, a zárjegyek és az adójegyek tekintetében alkalmazott szabályok alapján. Az egyes adóügyi jelzések elhatárolása során külön hangsúlyt kap a jövedéki termékekkel összefüggő általános adózási szabályok, valamint az adójeggyel történő adóztatáshoz kapcsolódó speciális szabályok ismertetése. Az adóügyi jelzésekkel kapcsolatos hatósági hatáskör és illetékesség megoszlik a gazdálkodó hatósági felügyeletét ellátó vámhivatal, az adóügyben eljáró vámhivatal, a Pesti Jövedéki, Adójegy és Zárjegy Hivatal, az adóügyi feladatokat ellátó regionális jövedéki központok és az ellenőrzést végző fővámhivatalok, továbbá esetenként a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága között. Szakdolgozatom elkészítése során a kapcsolódó jogszabályok, a téma feldolgozásához felhasznált publikációk, szakirodalmak, szakfolyóiratok, illetve a gyakorlati tapasztalatok segítették a munkát. 4

I.1. A jövedéki szabályozás fejlődése A jövedéki szabályozás alapjait kutatva egészen Szent István király által alapított államig mehetünk vissza, hisz az akkor bevezetett közteherviselés óta adóztató-adózó viszony van az állam és lakosai között, és ebben a rendszerben valamilyen elnevezéssel a jövedéki elem mindig is megtalálható volt. Jövedék fogalma alatt adóbevételt értettek, mely olyan termék után került beszedésre, amelynek előállítását, forgalomba hozatalát kizárólagossági joggal az állam magának tartotta fenn úgy, hogy maga ellenőrzött, engedélyezett és irányított az erre kijelölt és felhatalmazott szervein keresztül. E termékek elsősorban luxusigényeket elégítettek ki, a fogyasztói árakban általában magas adótartalom volt realizálható. Magyarországon ilyen volt a dohány, a szesz, a lottó, de ide sorolható az állami italmérés-, fémjelzés- és postajövedék is. Az egyes jövedékeket külön külön törvény szabályozta, melyek együttesen alkották a termékadóztatási rendszert. A XVI. századtól megjelentek a pálinkafőzéssel kapcsolatos korlátozások és tilalmak, melyek a mai jövedéki szabályozás alapjainak felelnek meg. Maga a főzés földesúri előjog volt, ezért a paraszti főzést korlátozták. Tiltották továbbá a pálinka előállítását kenyérgabona felhasználásával az éhínség miatt, illetve tilos volt az istentiszteletek idején a pálinkafőzés. A XIX. század elején a szeszfőzdéket kellemetlen szaga miatt kiköltöztették a külvárosba, a földesúri előjog gyakorlatát törvényerőre emelték, bevezették a pálinkaadót, majd az évszázad közepétől a szesz állami monopólium lett. Az állami intézkedések, korlátozások és szabályozás igényelte egy új ellenőrző szerv létrejöttét is. 1867. március 10-én gróf Lónyay Menyhért pénzügyminiszter 1. számú körrendeletével létrehozta a magyar királyi felügyelőségeket, melyek alárendeltségében létrejött az önálló Magyar Királyi Pénzügyőrség is. Az 1868. évi XVI. törvénycikk a szeszadóról pedig megteremtette a modern kori jövedéki szabályozás alapjait. Ettől kezdve a pénzügyőrök ellenőrizték a pálinka előállítását, mely a mai napig is a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozik. A dohánygyárakban, szeszfőzdékben, szeszgyárakban állandó pénzügyőri felügyelet működött, törvények, rendeletek és szigorú belső utasítások alapján. 5

Az első jövedéki szabályok az 1870-es években születtek meg, a dohány nem kívánatos elterjedését kívánták megakadályozni. A gyulafehérvári országgyűlés 1875-ben a VIII. számú törvényében elrendelte, hogy az a személy, aki tubákkal foglalkozik, pénzbüntetéssel és földelkobzással büntetendő. Az adók beszedése kétféle módon valósult meg: egyrészt egyedáruság kimondásával, másrészt a fogyasztási adók kivetésével. A klasszikus jövedéki termékek mellett a jövedéki egyedárusági termékek közé tartoztak: a só, a lőpor, a szaharin, a tűzkő, a cukor, a gyufa, az arany, a nemesfémjelzés és az állami postajövedék. Az akkori jövedéki adózás is ismerte már a zárjegy és az adójegy jogintézményét. A dohánytermékekre adójegyet kellett felhelyezni, a cukor pedig cukor egyedárusági zárjeggyel volt ellátva, és csak így lehetett forgalmazni. A II. világháborút követően, a tervutasításos rendszer létrejöttével a szigorú, kötött jövedéki szabályok szükségtelenné váltak, mivel a gazdasági élet kizárólagos szereplői az állami vállalatok, szövetkezetek voltak, melyeket az állam megbízható adófizetőnek tekintett. A jövedéki termékek gyártása és kereskedelme állami monopólium lett, az állami szférában tevékenykedőket pedig szigorú számviteli és adózási szabályok szerint adóztatták. A rendszerváltást követően kialakultak a modern piacgazdasági viszonyok. A külkereskedelem alanyi joggá vált, szinte mindenki kaphatott vállalkozói engedélyt, ha teljesítette a minimális követelményeket, szakmai feltételeket nem határoztak meg. A lazább ellenőrzés és a nem megfelelő jogi szabályozás révén megnőtt a visszaélések száma. Felvirágzott az ásványolaj termékek, az alkoholtermékek, a dohányáruk és a kávé feketekereskedelme, melyek jelentős vám- és adóbevétel-kiesést jelentettek az államnak. I.2. Az adóügyi jelzések fejlődésének történeti áttekintése 1993. július 1-jén hatályba lépett a magas adótartalmú, az államnak kiemelkedő adóbevételi forrást jelentő jövedéki termékek termelését, kereskedelmét, exportját szabályozó, a jövedéki ellenőrzés rendszerét kialakító és a jövedéki szankcionálást előíró új jogi szabályozás, a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény, a jövedéki törvény (Jszt.), melyet az országgyűlés többször módosított. Az állam a jövedéki törvény által nem emelt adót, nem hozott létre újat, csupán kibővítette és szilárdította az ellenőrzési jogkörrel rendelkező hatóságok körét, eszközrendszerét. A törvény célja az egyenlő versenyfeltételek megteremtése, biztosítása volt, hogy a piaci szereplők 6

között tisztességes verseny alakulhasson ki. Továbbá a feketekereskedelem megakadályozása, amely extraprofitot hozott az illegális értékesítésben, forgalmazásban részt vevőknek és hatalmas adókiesést okozott az államnak. A feketekereskedelem elleni védekezés egyik eszközként a törvény meghatározta a jövedéki termékek egy csoportját, melyeken az adóügyi jelzések egyik legáltalánosabb formáját, a zárjegyet kellett alkalmazni. E termékcsoportok: dohánygyártmányok; kávé; palackozott szesz, és szeszesital. Mivel ezen termékcsoportok a Jszt. hatálybalépését megelőzően is fogyasztói forgalomban voltak, ezért a már piacon lévő zárjegy nélküli termékek nagy veszélyt jelentettek, hiszen a kereskedők állandóan hivatkozhattak volna a korábbi, zárjegy nélküli beszerzésre. Azonban a teljes jövedéki termék vertikum lefedése, zárjeggyel való legalizálása volt a cél. E veszély elhárítása, a termékek eredetének legalizálása érdekében megjelent a készletzárjegy is. A készletzárjegy és a zárjegy közötti különbség, hogy zárjegyet a belföldön elsőként forgalomba bocsátó gazdálkodók (belföldi előállítók és az importálók), míg a készletzárjegyet a bolti forgalmazók részére adta ki a vámhatóság. Másik különbség, hogy a készletzárjegyek az egyes termékcsoportok szerint nem voltak megkülönböztetve. Mivel a készletzárjegy a kereskedelmi forgalomban lévő termékeket kívánta legalizálni, ezért azok származását igazolni kellett. A zárjegy nélküli termékek forgalmazására 1994. május 31-ig volt lehetőség, ezt követően a fenti termékek mindegyike zárjeggyel vagy készletzárjeggyel kerülhetett forgalomba. A zárjegyekre és készletzárjegyekre vonatkozó részletes szabályokat először a dohánygyártmányokra, a kávéra, a palackozott szeszre és szeszes italra elrendelt zárjegy alkalmazásának részletes előírásairól és szabályairól szóló 28/1993. (XI. 5.) PM rendelet fogalmazta meg, mely 1994. november 26-ig volt hatályban. A zárjegy nélküli termékeket a forgalomból időlegesen ki kellett vonni, leltárba kellett venni, melyről a leltár megküldésével a vámhivatalt legkésőbb 1994. június 5-ig értesíteni kellett. A vámhivatal legkésőbb 1994. július 31-ig kapott lehetőséget a készletzárjegyek rendelkezésre bocsátására, melyet jegyzőkönyv felvétele és hatósági jelenlét mellett kellett végrehajtani. 1994. november 26-ával új zárjegyszabályozás, az egyes jövedéki termékekre elrendelt zárjegy alkalmazásáról szóló 31/1994. (XI. 18.) PM rendelet lépett életbe. A változások elsődleges mozgatórugója a hazai fűszerpaprika hamisítás ipari méretűvé válásának megakadályozása volt. Az addigi szabályokkal ellentétben olyan termék került a jövedéki termékkörbe, mely nem a kiemelt adómértékének, hanem eredetének védelme érdekében lett jövedéki termék. 1994. november 26-tól a fűszerpaprika-őrlemény is kizárólag zárjeggyel ellátva kerülhetett fogyasztói forgalomba, míg a korábban forgalomba bocsátott termékeket 7

be kellett vizsgáltatni. A bevizsgáltatásra 1995. január 25-ig volt lehetőség. A korábban fogyasztói forgalomba bocsátott, zárjeggyel el nem látott de bevizsgált fűszerpaprika őrlemények hatósági bélyeggel való ellátása szükségessé vált, melyet a fűszerpaprikaőrlemény forgalmazásáról szóló 26/1994. (X. 22.) IKM rendelet szabályozott. Megjelent a fűszerpaprika-őrlemény készletzárjegy, mely az "1994. október 1. után újra ellenőrzött termék" felirattal volt ellátva, ezáltal biztosítva a megfelelő minőséget. A minőség biztosítása csak névleges volt, a vámhatóság nem rendelkezett és nem rendelkezik ilyen vagy hasonló jogosítványokkal. A minőség védelmét a jogalkotás a mennyiségi ellenőrzés biztosításával kívánta megvalósítani. Így állt elő az a helyzet, hogy akár minőségileg kifogásolható, ámde adózott (mennyiségileg ellenőrzött, számba vett) termékek is a polcokra kerülhettek. Az 1. számú mellékletben megtekinthető a korábban alkalmazott Fűszerpaprika-őrlemény zárjegy. A jövedéki termékek magas adótartalma folyamatos visszaélésekre csábította a feketegazdaság résztvevőit, ezért az egyes adóügyi jelzések külső megjelenésükben gyakran változtak. 1996. január 1-jével a szeszesital zárjegyeken megjelent az űrtartalom megjelölés, mely ekkor még térfogat intervallumok közötti alkalmazhatóságot jelentett. Mivel a visszaélések tovább folytatódtak, ezért 1996. július 10-től az űrtartalom megjelölések konkrét térfogategységet fejeztek ki, a kiszerelési egységek közötti felhasználhatóság megszűnt. A kávéval kapcsolatban tapasztalt visszaélések elkerülése végett valamennyi kávét tartalmazó termékre kávézárjegyet kellett felhelyezni, ugyanis eddig nem volt jövedéki termék a valódi kávét tartalmazó kávékeverék-kivonat, és a kávékeverék. Az alábbi táblázatban megtekinthető azon jövedéki termékek köre, amelyek után fogyasztási adót kell fizetni a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. számú törvény 1995. évi módosítását követően az alább feltüntetett időpontoktól: Időpont Termék megnevezése Fogyasztási adó mértéke 1995. január 1-től Fűszerpaprika-őrlemény 10% 1995. január 1-től Pörköltkávé 20% 1995. január 1-től Valódi kávékivonat 30% 1995. január 1-től Szeszgyártási termékek és szeszes italok 720 Ft/hlf és 78% (a denaturált szesz és az egyéb szeszgyártási termék kivételével) 1995. január 1-től Cigaretta 1210 Ft/1000 db és 65% 1996. január 1-től Szeszgyártási termékek és szeszes italok (a denaturált szesz és az egyéb szeszgyártási termék kivételével) 820 Ft/hlf és 78% 8

1996. január 1-től Borpárlat 620 Ft/hlf és 30% 1996. január 1-től Valódi gyümölcspálinka, egyéb valódi 750 Ft/hlf és 0% pálinka 1996. január 1-től Valódi gabonapálinka, különleges rum, - 820 Ft/hlf és 43% pálinka, -likőr 1996. január 1-től Szőlőbor - a likőrbor kivételével 11% 1996. január 1-től Pezsgő szőlőborból 20% 1996. január 1-től Likőrbor szőlőborból és gyümölcsborból 45% 1996. január 1-től A 1,5% alkoholtartalmat meghaladó főzött 2020 Ft/hl és 15% sör és fejtett sör, ideértve a szűretlen sört is 1996. január 1-től Fogyasztási dohány és szivar, de ebből: 55% 1996. január 1-től Rúddá formált fogyasztási dohány 200% (félkész cigaretta) 1996. január 1-től Cigaretta 1390 Ft/1000 db és 75% A 2. számú mellékletben megtekinthetőek az 1996. januárjától alkalmazott Szesz és szeszesital zárjegyek, továbbá a 3. számú mellékletben láthatóak a Kávézárjegyek. Az EU csatlakozás érdekében a jövedéki szabályozás addigi teljes struktúrájának megváltoztatása vált szükségessé, így 1998. január 1-jével az addigiaktól eltérő, új adótörvény lépett életbe, melyet 1997. november 4-i ülésnapján fogadta el a parlament és az 1997. évi CIII. törvényként került kihirdetésre 1997. november 14-én a 99. számú Magyar Közlönyben. Továbbra is az ásványolajtermékeken túl az alkohol- és dohánytermékek számítottak a legfontosabb jövedéki terméknek. Korábban a fogyasztási adóval terhelt termékekre egy új - jövedéki - adót vetettek ki. Az ellenőrzési feladatokat meghatározó jogszabály helyett adóhatósági feladatokat, míg az előállítók, importálók számára adózói kötelezettségeket írt elő a törvény. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: korábbi Jöt.) a korábbi szabályozást szinte teljes egészében hatályon kívül helyezte, és a jövedéki termékeken alkalmazandó hatósági bélyegek terén is új fogalmakat vezetett be. A korábbi Jöt. hatálybalépésével megjelent az adójegy intézménye, mellyel a zárjegytől funkciójában elkülönülő új adóügyi jelzés jött létre. A fűszerpaprika-őrlemény kikerült a korábbi Jöt. tárgyi hatálya alól (ettől kezdve nem jövedéki termék), eltörlik a fűszerpaprika zárjegyet. A kávé a zárjeggyel való ellátás és forgalmazás tekintetében a korábbi Jöt. hatálya alatt maradt, de hibrid megoldásként kikerült a jövedéki termékek köréből. Így a korábbi szabályokat az engedélyezés és a zárjegyezés terén alkalmazni kellett, tehát megmaradt a kávé zárjegy. 9

1998. január 1-jén lépett életbe a zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak részletes szabályairól szóló 36/1997. (XI.26.) PM rendelet, mely 1997. november 26-án került kihirdetésre a 104. számú Magyar Közlönyben, ezzel hatályát vesztette a 31/1994. (XI.18.) PM rendelet. A dohánygyártmányok adójegyének bevezetése folyamatosan valósult meg. 1998. január 01- től augusztus 31-ig tartott az átmeneti időszak, ahol a dohánygyártmány zárjegyes, az adóztatása lépcsőzetesen strukturálódott át, 1998. szeptember 01-től megjelent az adójegy. A szeszesital és kávé zárjegyek lényegét tekintve továbbra is változatlan állapotban maradtak. 2001. január 01-től megjelent a borzárjegy, a bor mint új jövedéki termék bevezetésével, míg a korábban zárjegy nélkül szabadforgalomba bocsátott borok legalizálhatósága érdekében bevezetésre került a bor-készletzárjegy. Az átmeneti időszak 2001. szeptemberéig tartott, ezt követően minden legális bor zárjeggyel ellátva került forgalomba. 2001. február 01-től kezdve a hordós borra előírt hivatalos zár alkalmazásának, elszámolásának részletes szabályairól szóló 45/2000. (XII. 14.) PM rendelet alapján az adóraktárból hordós kiszerelésben - mely a 25 liter feletti űrmértéket jelenti - kiszállított borokon kellett alkalmazni. Ezen adóügyi jelzést a szabadforgalomba nem bocsátott hordós borokon kellett alkalmazni, mely az eddigi adóügyi jelzésektől eltért, hiszen azokat a szabadforgalomba bocsátás során kellett alkalmazni. A 4. számú mellékletben bemutatom a Szőlőbor, illetve az egyéb bor tekintetében alkalmazott zárjegyeket, zár- és ellenőrzőjegyeket, valamint a már szabadforgalomba bocsátott borokon alkalmazni rendelt készletzárjegyet. 2000. december 10-től a szeszesital zárjegyen alkoholfok tartomány megjelölés került bevezetésre, megkülönböztetve a legfeljebb 35 tf% alkoholtartalmú, valamint az a feletti termékeket. Az 1998. évi 36. számú Magyar Közlönyben április 30-án kihirdetésre került az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 14/1998. (IV.30.) PM rendelet, az adójeggyel kapcsolatos addigi szabályozások összegzéseként. 2003. január 1-jén életbe lépett a hordós és kannás borra előírt hivatalos zár alkalmazásának, valamint elszámolásának részletes szabályairól szóló 41/2002. (XII.6.) PM rendelet, mely 2002. december 6-án került kihirdetésre a 151. számú Magyar Közlönyben, ezzel hatályát vesztette a 45/2000. (XII.14.) PM rendelet. Megszűnt a palackos borokon a zárjegyezési 10

kötelezettség, tehát 2003. január 1-jétől nem kötelező a palackos borokon a zárjegy alkalmazása. Hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásával, 2004. május 1-jén hatályba lépett a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.), valamint az annak végrehajtásáról szóló 8/2004. (III.10.) PM rendelet. A csatlakozással kibővült a közösségi viszonylatú kereskedelmi tevékenységet folytatók köre, így az adójegy felhasználására kötelezettek köre is szükségszerűen kiszélesedett. A belföldi előállításra engedéllyel rendelkező adóraktárakon túl, a tagállamok közötti kereskedelem biztosítása érdekében adójegy felhasználásra jogosulttá vált a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő is. Az Európai Unión kívüli harmadik országból is beszerezhető dohánygyártmány, melyre szintén kötelező az adójegy alkalmazása. A csatlakozás napját megelőző államháztartási bevételeink egy része közösségi szintre emelkedett, míg a Vám- és Pénzügyőrség által beszedett adók tekintetében a jövedéki adó kiemelkedő szerephez jut, mint tisztán nemzeti bevétel. Ugyanakkor a csatlakozást követően a Közösségi árumozgás és kereskedelem tekintetében új elemként megjelent a Római Szerződésben rögzített négy szabadságjog, azaz az áruk, szolgáltatások, tőke és a személyek szabad áramlását biztosító alapelv. A közösségi szintű szabadkereskedelem kötelező érvényű biztosítása, és a nemzeti bevételek beszedésének (teljesítésének) együttes igénye a magasabb adótartalmú termékkörök, azaz a jövedéki termékek esetében még nagyobb hangsúlyt kap a jövőben, szükségszerűen feloldva a Közösségnek és a nemzeti bevételeknek való megfelelés közötti látszólagos ellentétet. 11

II. Az adóügyi jelzések elhatárolása Magyarországon A gyakorlat az adóügyi jelzések három alapvető típusát különbözteti meg, így beszélhetünk hivatalos zárról, zárjegyről - mellyel egy tekintet alá esik a borpárlatokon alkalmazandó zár és ellenőrzőjegy is - valamint adójegyről 1. Az adóügyi jelzésekkel kapcsolatos keret előírásokat a Jöt., míg az egyes adóügyi jelzésekre külön-külön vonatkozó tartalmi előírásokat a - a zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól szóló 36/1997. (XI. 26.) számú PM rendelet, - az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 14/1998. (IV. 30.) számú PM rendelet, - valamint a hordós és kannás borra előírt hivatalos zár alkalmazásának, elszámolásának részletes szabályairól szóló 41/2002. (XII. 6.) PM rendelet határozza meg. Az adóügyi jelzések alapvető célja igazolni, hogy az adóügyi jelzéssel ellátott az állami költségvetés szempontjából kiemelkedő jelentőségű termékek, az állam monopoljogát biztosító jogszabályok megtartásával kerülnek a fogyasztóhoz, felhasználóhoz. Az egyes adóügyi jelzések alkalmazásának célja eltérő, igazolhatja az a) Eredetet (például hivatalos zár, zárjegy), b) Adózottságot (például adójegy), c) Minőséget (például zár- és ellenőrzőjegy 2004. december 31-ig). Az adóügyi jelzésekre vonatkozó általános érvényű szabályok: a) valamennyi adóügyi jelzés egyedi; b) előállításuk közvetlen (zárjegy, adójegy) vagy közvetett (hivatalos zár) módon a Vám- és Pénzügyőrség felügyelete alatt zajlik; c) a közvetett módon előállított adóügyi jelzéseket a Magyar Állam állíttatja elő és a vámhatóság bocsátja a felhasználó rendelkezésére, d) kötött személyi és tárgyi körben, kötelező jelleggel kell alkalmazni; e) nyilvántartás vezetési és elszámolási kötelezettség terheli; f) a felhasználási lánc (előállítás igénylés kiadás alkalmazás elszámolás folyamata) jogszabályok által kötött. 1 lásd: Szabó József: Az adóügyi jelzések (Jövedéki Közlemények Szakmai Hírlevél, 2004. május) 12

III. Hivatalos zár A visszaélések megakadályozására, a legális keretek között történő előállítás egyszerű és gyors azonosíthatóságára a törvény a hordós borra felhelyezett hivatalos zár alkalmazását írta elő. 2003. január 1-jétől a kannás (2 litert meghaladó űrtartalmú) borok edényzetén is hivatalos zárat kell alkalmazni. A hordós borok esetében az adófelfüggesztéssel történő szállítás során, míg a kannás borok esetén a szabadforgalomba bocsátás során kell alkalmazni a hivatalos zárat. A bor kiszereléseinek megnevezése az alábbi: 0 és 2 liter között palackos, 2 liter és 25 liter között kannás, 25 liter felett pedig hordós kiszerelés. A hivatalos zár hordós, illetve kannás kiszerelésű bor edényzetére felhelyezésre kerülő olyan eszköz, amely a) annak megsérülése vagy eltávolítása nélkül meggátolja a tárolt, szállított bor jellegének, minőségének, valamint mennyiségének a hordó, illetve a kanna nyílásán keresztül történő megváltoztatását, b) a vámhatóság által kiadott engedéllyel került előállításra. A gyakorlat alapján megkülönböztethetünk papír alapú eszközöket, melyek egyedi azonosító jellel, sorszámmal, hamisítás elleni védelmi elemekkel ellátottak és a nem papír alapú eszközöket, melyek egyedi azonosító jelet és sorszámot tartalmaznak, el nem távolítható, át nem javítható feliratozással ellátottak. Hordós kiszerelésű bor behozatala adófelfüggesztés mellett történhet importálással, itt hivatalos zárnak megfelel a vámzár, vagy tagállamból történő szállítással, itt hivatalos zár a tagállamban alkalmazott egyszer használatos záróeszköz. Külső megjelenési formája kötetlen, előállítását az előállító székhelye szerinti megyeszékhelyi vámhivatal engedélyezi, a Hivatalos Zár Bizottság javaslata alapján. Az engedélyezés több lépcsős folyamat, mely a) engedély iránti kérelemnek a regionális jövedéki központhoz történő benyújtásából; b) a Hivatalos Zár Bizottság javaslatából; c) a gyártási tevékenységnek a Vámhivatal általi engedélyezéséből; d) a felhasználható sorszámnak (adott időközönként, kérelemre) a Vámhivatal általi engedélyezéséből áll. A Hivatalos Zár Bizottság tagjai: a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) és a Hegyközségi Nemzeti Tanácsnak a képviselői. A Bizottság irányításával és 13

működtetésével kapcsolatos feladatokat a VPOP látja el, működése ügyrend szerint történik. Feladata kettős: a) a kérelem elbírálásához vizsgálja a. a hivatalos zárként használni kívánt eszközre, valamint b. a hivatalos zár előállítójára meghatározott feltételek fennállását, továbbá b) a feltételek fennállásának vizsgálati eredménye alapján javaslatot tesz a. az eszköz hivatalos zárként történő engedélyezésére, b. az előállító engedélyének kiadására. A Bizottság a fentebb meghatározottak teljesítése érdekében a) javaslatot tesz, melynek figyelembevételével, a Bizottság javaslattételét követő 15 napon belül a Regionális Jövedéki Központ adja ki az előállításra az engedélyt, b) a Regionális Jövedéki Központ a hivatalos zár előállítójának kiadott engedélyét visszavonja, ha az engedély kiadásánál figyelembe vett feltételek nem állnak fenn, és azt a Bizottság megállapította. III.1. A hivatalos zár előállításának engedélyezése Ezen belül megkülönböztethetőek a kérelmezőt és a vámhatóságot illető feladatok. A hivatalos zár előállítása ellentétben a többi adóügyi jelzéssel a vámhatóság közvetett felügyelete mellett zajlik, mely eredményeként a hivatalos zár felhasználó szabadon választhat, hogy a vámhatósági engedéllyel rendelkező előállítók közül kitől, milyen áron, milyen típusú hivatalos zárat szerez be. III.1.1. A kérelmező feladatai Az eszköz hivatalos zárként történő elfogadására és a hivatalos zár előállításának engedélyezésére irányuló kérelmet a Regionális Jövedéki Központhoz kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell: a) a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) és a cégbejegyzést tanúsító végzést, illetve a vállalkozói igazolványt; b) a kérelmező természetes személynek, illetve a gazdasági társaságoknál az igazgatónak, az ügyvezető(k)nek, az igazgatóság elnökének, az üzletvezetésre jogosult tagnak, az egyéb vállalkozásoknál a vonatkozó jogszabályokban meghatározott 14

vezetőknek, személy(ek)nek (vezetők) 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát; c) az állami adóhatóság 30 napnál nem régebbi igazolását, hogy a kérelmezőnek köztartozása nincs; d) a hivatalos zár előállításának folyamatát tartalmazó technológiai dokumentációt; e) a hivatalos zár műszaki rajzát és mintadarabját; f) papír alapú eszköz esetén a hamisítás elleni védelmi elemek leírását, és a védelmi elemek ismeretével rendelkező személyek nevét, személyi adatait; g) független szakértő szakvéleményét az eszköz hivatalos zárként alkalmazható, a jogszabályi feltételek vele szemben érvényesülnek; h) a rendelet mellékletében előírt adattartalomnak megfelelő nyilvántartás mintáját, számítógépes nyilvántartás-vezetés esetén annak leírását; i) a gyártó hivatalos záron alkalmazni kívánt egyedi azonosító jelének leírását. A kérelemben meg kell adni a hivatalos zár a) alkalmazási körét (hordóra vagy kannára történő alkalmazását űrtartalom megjelöléssel), b) felhelyezésének módját, c) gyártani kívánt mennyiségét. III.1.2. A vámhatóság kötelezettségei A Regionális Jövedéki Központ határozatban a Bizottság javaslattételét követő 15 napon belül engedélyezi az eszköz a) hivatalos zárként való felhasználását, b) alkalmazási körét, c) felhelyezésének módját, d) kérelmező általi gyártását. Az engedély kiadásával egyidejűleg rendelkezik a kérelemben megjelölt legalább 6 hónapos, legfeljebb 12 hónapos időszakban a gyártható mennyiségről, a hivatalos zárak sorszámtartományáról, az engedély kiadásáról szóló határozat egy példányának megküldésével tájékoztatja a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát. 15

Újabb gyártani kívánt mennyiségre benyújtott kérelem esetén a kérelem benyújtását követő 15 napon belül külön határozatban rendelkezik a kérelemben megjelölt időszakban a gyártható mennyiségről és a hivatalos zárak sorszámtartományáról. A gyártható mennyiségre és a hivatalos zárak sorszámtartományára újabb kérelmet csak az engedéllyel már rendelkező előállító nyújthat be. A regionális jövedéki központ visszavonja az előállító engedélyét, ha a kiadásnál figyelembe vett engedélyezési feltételek már nem állnak fenn és azt a Bizottság megállapította. Az előállítás helye szerint illetékes vámhatóság a hivatalos zár engedély szerinti előállítását, valamint az előállítóval szemben támasztott kötelezettségek teljesítését a hivatalos zár előállítójánál ellenőrzi. A hivatalos zár előállítója köteles együttműködni az ellenőrzést végzőkkel. Az országos parancsnokság a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában az engedéllyel rendelkező hivatalos zár gyártók listáját, továbbá az engedélyezett hivataloszár-típusokat, azok alkalmazási körét és felhelyezésének módját rendszeresen közzéteszi. A hivatalos zár előállítása kizárólag engedély birtokában lehetséges. A hivatalos zár előállítására engedély csak olyan gyártó részére adható, amely rendelkezik a) a hivatalos zár követelményeit teljesítő eszköz előállításához szükséges műszaki, technikai és technológiai feltételekkel; b) zárt rendszerű, a szigorú elszámolást lehetővé tevő technológiai-szervezeti rendszerrel és az azt szabályozó biztonsági szabályzattal; c) a tevékenység jellegének megfelelő belső ellenőrző apparátussal, őrző biztonsági személyzettel és technikai berendezésekkel; d) a hivatalos zár előállítása során keletkezett selejt és hulladék anyag megsemmisítéséhez szükséges berendezéssel vagy a megsemmisítést más módon biztosító eljárási renddel. A hivatalos zár előállítására az a-d) pontokban foglalt feltételek fennállása esetén sem adható engedély, amennyiben a) a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét, gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól; b) a kérelmezőnek a vámhatóság, az adóhatóság felé meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása áll fenn, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek. 16

A hivatalos zárat a) a bor adóraktár engedélyes; b) az egyszerűsített adóraktár engedélyese; c) a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő, d) a közösségi kereskedő, valamint e) az importáló köteles felhelyezni, akiket hivatalos zár felhasználóknak nevezünk. Alkalmazhatja a kitároló vagy a betároló adóraktári engedélyes is. Hordós kiszerelésű bor esetében - amennyiben a kitároló adóraktár engedélyes nem rendelkezik hivatalos zárral - a betároló adóraktár engedélyes hivatalos zára is alkalmazható. III.1.3. A hivatalos zár alkalmazásának szabályai A bor hordós és kannás kiszerelésben történő szállítása és értékesítése kizárólag felhelyezett hivatalos zár alkalmazásával megengedett. Ez alól kivétel, ha a bor szabadforgalomba bocsátása termelői borkimérés keretében helyben fogyasztás céljára történik. Az adófelfüggesztéssel végzett szállítás során a borkísérő okmányon, illetve a termékkísérő okmányon a termék azonosítására szolgáló rovatban, vagy az okmányhoz csatolt mellékleten fel kell tüntetni az alkalmazott hivatalos zár egyedi azonosító jelét és sorszámát. Abban az esetben, ha a hordós kiszerelésű borra nem a kitároló, hanem a betároló adóraktár engedélyesének hivatalos zára került felhelyezésre, a borkísérő okmányon, illetve a termékkísérő okmányon a hivatalos zár sorszáma mellett jelezni kell, hogy az a betároló adóraktár (vevő/címzett) hivatalos zárának a sorszáma. A hivatalos zárat az engedélyben meghatározott módon kell alkalmazni. Megsérült vagy minőséghibás hivatalos zárat a hordóra, a kannára felhelyezni, ilyen zárral bort forgalmazni tilos. A hivatalos zár felhelyezése kannás bor harmadik országból vagy más tagállamból történő behozatala esetén a göngyölegre a hivatalos zár belföldön is felhelyezhető. Kannás bor harmadik országba exportálással vagy más tagállamba történő kivitele esetén a göngyölegen nem lehet alkalmazni hivatalos zárat. Ha papír alapú hivatalos zár alkalmazására került sor, azt felülragasztással érvényteleníteni kell. Érvénytelennek minősül az is, ha a hivatalos záron nyomtatott, fekete színű E betűt alkalmaznak úgy, hogy az részben vagy egészben eltakarja a...zár... szövegrészt. 17

A hivatalos zár felhasználója az átvett hivatalos zárak típusonkénti mennyiségét, egyedi azonosító jelét és sorszámtartományát az átvételt követő 5 munkanapon belül köteles - a telephelyek szerinti bontásban - a vámhatóságnak írásban bejelenteni. A bejelentésben meg kell adni a hivatalos zár előállítójának nevét és adószámát is, továbbá a hivatalos zárak biztonságos helyen való tárolását köteles biztosítani. A hivatalos zár előállítója köteles naptári hónaponként a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig a hivatalos zárak előállított és készleten lévő, valamint kiadott mennyiségéről - adóraktár engedélyesenként, zártípusonként és azon belül sorszámtartományonként - a vámhatóság felé elszámolást adni. A hivatalos zár előállítója hivatalos zárat kizárólag érvényes engedéllyel rendelkező, adóraktári tevékenységet végző vagy bejegyzett/nem bejegyzett kereskedőként működő hivatalos zár felhasználónak adhat át. A megrendelés teljesítésekor köteles a hivatalos zár engedélyezett alkalmazási köréről és felhelyezési módjáról a felhasználó részére írásos tájékoztatást átadni. A hivatalos zárral történő elszámolás keretében a hivatalos zár felhasználó köteles telephelyenként az általa átvett, felhasznált hivatalos zárakról típusonként a rendeletben meghatározott adattartalmú nyilvántartást folyamatosan vezetni. Ha több telephellyel rendelkezik az adóraktár engedélyes, a telephelyei között hivatalos zárat kizárólag szállítólevéllel szállíthat, amelyen fel kell tüntetni a zár egyedi azonosító jelét és sorszámát, a hivatalos zár előállítója köteles a rendelet szerinti nyilvántartást folyamatosan, hivatalos zár típusonként vezetni, és a zárókészletet naponta megállapítani. Továbbá, köteles naptári hónaponként a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig a hivatalos zárak előállított és készleten lévő, valamint kiadott mennyiségéről (adóraktár engedélyesenként, zártípusonként és azon belül sorszámtartományonként) a vámhatóság felé elszámolást adni. Az adóraktár helye, illetve a telephely szerint illetékes vámhatóság a hivatalos zár felhasználót a hivatalos zár készletéről elszámoltatja. III.2. Összegzés A hivatalos zár szűkebb körben alkalmazandó, elsődlegesen nem adójogi, hanem a termékkategória eredetéhez köthető az alkalmazása, amit jól mutat, hogy adófelfüggesztési eljárásban is alkalmazni kell bizonyos esetekben. Hivatalos zár kapcsán a megrendelés, kiadás egyszerűbb, kötetlenebb, ugyanakkor az ellenőrzés továbbra is biztosított, azonban a kapcsolódó szankciórendszer enyhébb. 18

IV. Zárjegy A zárjegy olyan bélyeg, amely igazolja, hogy a termék adóraktárban került előállításra (palackozásra) és onnan került kiszállításra, illetve, hogy az importból származó alkoholtermék vámjogi szabad forgalomba bocsátása megtörtént: harmadik országból, tagállamból a közösségi vámjog vagy a jövedéki adótörvény rendelkezései szerint került behozatalra. A zár- és ellenőrzőjegy formájában alkalmazott zárjegy igazolja továbbá a borpárlat külön jogszabályban meghatározott minőségét is. 2004. december 31-ét követően - a borszakmai jogszabályok EU-s harmonizációja miatt - megszűnt az állami ellenőrzőjegy, így a borpárlat zár és ellenőrzőjegye is megszűntetésre került azzal, hogy a gazdálkodói készleten lévő bélyegek még felhasználhatók. A különleges minőségű borpárlatok esetében eddig a legális eredet, a termék adózott voltának igazolására az un. zár- és ellenőrzőjegyet lehetett alkalmazni, ami állami ellenőrzőjegyként is funkcionálva egyúttal a különleges minőséget is igazolta. A csatlakozástól hatályos új bortörvény a korábbival ellentétben már nem tartalmazza a különleges borpárlatokra és az állami ellenőrzőjegyre, azzal való forgalmazásukra vonatkozó előírásokat, ezért az állami ellenőrzőjegy zárjegykénti használata is törlésre került. A továbbiakban minden alkoholra azonos típusú zárjegy alkalmazható. Zárjegyet az alkoholtermék esetében a szabadforgalomba bocsátást megelőzően kell alkalmazni. A zárjegyek kötött formátumú bélyegek, alapvetően tartalmazzák a termékcsoportra utaló megjelölést (szeszesital vagy kávé zárjegy) és a kiszerelési egységet is (pl.: 0,05 liter vagy 250 gramm). A szeszesital zárjegyek tartalmazzák továbbá az alkoholtartalomra utaló jelölést is (max. 35 tf% vagy 35 tf% felett). A 5. számú mellékletben láthatóak az alkalmazott Alkoholtermék zárjegyek. A zárjegyet az adóraktár engedélyese, a bejegyzett/ nem bejegyzett kereskedő, az importáló és a közösségi kereskedő köteles alkalmazni a szabadforgalomba bocsátást megelőzően, illetve ők jogosultak az adóügyi jelzés igénylésére is. Az igénylőket nevezzük zárjegyfelhasználóknak. A jövedéki terméknek minősülő nem közösségi áru, valamint az adóhatósági, a bírósági végrehajtási eljárásban lefoglalt áru esetén a zárjeggyel való ellátási kötelezettség azt a egyéb személyek mellett - nem jövedéki engedélyes kereskedőt terheli, amely (aki) a nem 19

közösségi árut, árut átveszi. A szabadforgalomba bocsátott és az importált alkoholtermék palackját a névleges térfogatnak megfelelő, az alkoholtermék tényleges alkoholfokára utalóan a max 35 tf%", illetve a 35 tf% felett" szöveget is tartalmazó zárjeggyel kell ellátni. Zárjegyet kell alkalmazni az alkoholtermék más tagállamból történő behozatalnál forgalombahozatalkor, így lehetőség van a zárjegy nélküli behozatalra és a belföldön történő zárjegyfelhelyezésre, azonosan az importtal. A bejegyzett kereskedő a fogadóhelyen a fogadást követő 5 munkanapon belül felhelyezheti a zárjegyet, függetlenül attól, hogy a termék fogadása egyébként szabadforgalomba bocsátásnak minősül adójogilag. A zárjegy alkalmazása alóli kivételek: a) a bérfőzött pálinka bérfőzető részére történő kiadása, b) alkoholtermékek harmadik országból nem kereskedelmi jellegű áruként történő behozatala vagy árumintaként importálása, illetve tagállamból magáncélra vagy árumintaként behozatala, c) a 2207 vámtarifaszámú alkoholtermékre, amennyiben - laboratóriumi vizsgálat, - kísérleti, kutatási és fejlesztési célok, - kísérleti termékek próbagyártása, - labor eszközök, gépek mosása, tisztítása, - szolgáltató tevékenységek, - kórházak, rendelőintézetek, - gyógyszer-nagykereskedelem, - gyógyszertárak céljára, valamint - a fermentált dohányvágat aromásítására, továbbá - az adómentes felhasználási célokra kerül adózottan értékesítésre, valamint d) a teljesen denaturált alkoholtermék, továbbá e) a 2207 vámtarifaszám alá tartozó, nyomdaipari célokat szolgáló hígító, oldószer. A kiskereskedelmi boltok üzlethelyiségében és tárolóhelyén (raktárában), a vendéglátó-ipari üzletek és a kereskedelmi szálláshelyek tárolóhelyén (raktárában), továbbá a nagykereskedés tárolóhelyén (raktárában) csak bontatlan fogyasztói csomagolású, zárjeggyel ellátott jövedéki termék tartható. A forgalmazás során a zárjegy bármely módon történő eltakarása (kivéve a díszdoboz csomagolású jövedéki terméket, illetve az országos parancsnokság által engedélyezett egyéb csomagolást), felülragasztása, a zárjegyen felirat alkalmazása tilos. A gyűjtőcsomagolás felbontásakor talált zárjegy nélküli vagy a hamis zárjegyű jövedéki 20

terméket a forgalomból ki kell vonni, és egyidejűleg a Jöt. szerint a jövedéki ügyben első fokon eljáró vámhatóságot értesíteni kell. Zárjegyet arra a jövedéki termékre is fel kell helyezni, amely nem önállóan, hanem más ajándéktárggyal együtt kerül értékesítésre. A tranzitadóraktárba be-, illetve a tranzitadóraktárból kitárolás kizárólag zárjegy nélkül történhet. A zárjegyek előállíttatását, rendelkezésre bocsátását, előállítási költségének a megfizettetését a vámhatóság képviseletében eljáró Pesti Jövedéki, Adójegy és Zárjegy Hivatal (továbbiakban Hivatal) végzi. Illetékessége az ország egész területére kiterjed. A Hivatal illetve alkalmazottja a megrendelés, valamint ellenőrzés során megadott adatok kezelése tekintetében az adótitok szabályai szerint köteles eljárni. IV.1. A zárjegyezés folyamata A zárjegyezés folyamata kötött. A zárjegyelőállítás a vámhatóság közvetlen felügyelete alatt zajlik, a zárjegy felhasználó ellentétben a hivatalos zár esetével meghatározott feltételek mellett, egységes formátumú bélyegeket tud átvenni. IV.1.1. Zárjegyelőállítás A zárjegyet a Magyar Állam állíttatja elő és a vámhatóság bocsátja a zárjegyfelhasználó rendelkezésére, elszámolási kötelezettség mellett. IV.1.2 Zárjegymegrendelés A zárjegyeket az erre a célra rendszeresített, a rendeletben meghatározott tartalmú, kettőpéldányos zárjegy-megrendelőlap egy példányának megküldésével a Hivatalnál kell megrendelni úgy, hogy az legkésőbb a megrendelésben kért átvételi időpontot megelőző 15. munkanapon beérkezzen. Ha az alkoholtermék adóraktár engedélyese több időpontban kívánja a havonta megrendelt zárjegyeket átvenni, a megrendeléséhez a kért időpontonként külön-külön kell megrendelőlapokat kiállítania. A 6. számú mellékletben megtekinthető a Zárjegy-megrendelőlap nyomtatvány. 21

A zárjegyfelhasználó (kivétel az adóraktári és az importőri) köteles a zárjegy- megrendelő laphoz, az igényjogosultság vizsgálata érdekében, csatolni a jövedéki biztosíték a beszerzésre kerülő alkoholtermékek kiszerelési egységének, mennyiségének, alkoholtartalmának függvényében történt kimunkálását. A megrendelőlap formanyomtatványa a jövedéki ügyben eljáró vámhivatalnál és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága által kijelölt nyomtatványforgalmazóknál szerezhető be vagy letölthető és kinyomtatható a vámhatóság Internetes honlapjáról. A zárjegyfelhasználó a bélyegzőlenyomatát és a zárjegy átvételére jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírásmintáját, első zárjegymegrendelés alkalmával köteles a Hivatalnak megküldeni, illetve a továbbiak során gondoskodni az esetleges változások bejelentéséről. Az átvételre jogosult személyében bekövetkezett változást haladéktalanul be kell jelenteni. Az egy alkalommal megrendelhető zárjegy mennyisége a rendelet melléklete szerinti kiszerelési egységre megadott darabszám vagy annak egész számú többszöröse lehet. Az adóraktári zárjegyfelhasználó havonta nyújthat be zárjegymegrendelést, a negyedéves termeléséhez szükségesnél nagyobb zárjegykészletet nem tarthat. A bejegyzett kereskedő havonta egy alkalommal, a nem bejegyzett kereskedő és a jövedéki engedélyes kereskedő beszerzésenként, az importőr importügyletenként nyújthat be zárjegymegrendelést. A Hivatal megvizsgálja a zárjegyfelhasználó igényjogosultságát, amely után engedélyezi a zárjegyek kiadását. A vizsgálat kiterjed a megrendelés mennyiségének megalapozottságára is. Ha a zárjegyek kiadásának- a Jöt.-ben és a rendeletben előírt - feltételei hiányoznak, vagy a zárjegyfelhasználónak a vámhatóság felé meg nem fizetett jövedéki adótartozása van - nem értve ide, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek -, a Hivatal a kiadás elutasításáról határozatot hoz. IV.1.3. Zárjegykiadás A vámhatóság a zárjegyek kiadását azzal a feltétellel engedélyezi, hogy a zárjegyek előállítási költségének megfizetését a zárjegyfelhasználó legkésőbb a zárjegyek átvételének időpontjáig teljesíti. A közösségi kereskedő esetében további feltétele az átvételnek, hogy megfizesse a jövedéki termék adóját is. A megrendelés visszaigazolását a zárjegyfelhasználónak meg kell küldeni, vagy kivételesen - az idő rövidsége miatt - a zárjegyek átvételekor kell átadni. Ez utóbbi esetben az átadás-átvétel pontos időpontjáról, a zárjegy fizetendő előállítási költségéről a zárjegyfelhasználót rövid úton is (telefonon, telefaxon) tájékoztatni kell. A megrendelés 22

visszaigazolása a kiadható mennyiséget, az átvétel pontos helyét, időpontját, a fizetendő zárjegy előállítási költség összegét tartalmazza. Ha a zárjegyfelhasználó a megrendelt zárjegyet - a megrendelés visszaigazolásában - az átadásra-átvételre megjelölt napot követő 10. munkanapig nem veszi át, a Hivatal a zárjegyek előállítási költségével a zárjegyfelhasználót megterheli. IV.1.4. Zárjegyátvétel A Hivatal az átadás-átvételre kerülő zárjegyekről számlát állít ki, amelyet az átadás-átvétellel egy időben köteles a zárjegyfelhasználónak átadni vagy megküldeni. A zárjegyeket a zárjegyfelhasználó személyesen vagy írásban meghatalmazott képviselője (megbízottja) útján veheti át, amennyiben a zárjegy előállítási költség összegének megfizetését igazoló bizonylat eredetijét bemutatja. A zárjegyfelhasználó a zárjegy előállítási költség megfizetését átutalási megbízással vagy készpénz-átutalási megbízással teljesítheti. A bankszámlával rendelkező zárjegyfelhasználó a zárjegy előállítási költségének megfizetését banki átutalással köteles teljesíteni. Igazolásként postai készpénz-átutalási megbízás felhasználása esetén a postai feladóvevény, illetve 100 ezer forintnál nagyobb összegű befizetés esetén a postahivatal által kiállított, befizetést igazoló lap eredeti példánya, pénzintézeten keresztül történő átutalás esetén a terhelés napján kelt bankszámlakivonat másolata vagy a terhelés megtörténtéről szóló banki igazolás fogadható el. A Hivatal a visszaküldött minőséghibás zárjegyek után a megfizetett zárjegy előállítási költséget - a zárjegyek visszavételét követő 15 munkanapon belül - visszatéríti. Ha a megfizetett zárjegy előállítási költség meghaladja a számlán szereplő összeget, a különbözetet a zárjegyfelhasználó kérésének megfelelően a) a Hivatal 5 munkanapon belül a zárjegyfelhasználó által megjelölt bankszámlára visszautalja, vagy b) a Hivatal a zárjegyfelhasználó következő zárjegymegrendelése során beszámítja. A zárjegyek tételes átadása-átvétele a szalagozott kötegek, tekercsek vagy dobozok átadásával-átvételével történik. A zárjegyfelhasználó a tételes átadás átvétel során egyéb módon is ellenőrizheti az átvett zárjegyek választékát és darabszámát. A dobozok tartalmát - a zárjegyek választékát, mennyiségét - a Hivatal és a zárjegyeket előállító nyomda együttesen hitelesíti úgy, hogy a lezárt dobozokon feltüntetik a zárjegyválaszték megnevezését, a 23

zárjegyek sorszámát és darabszámát, és azt aláírásukkal és bélyegzőlenyomatukkal igazolják. A zárjegyek átadásának-átvételének helye a zárjegyet előállító nyomda telephelye. A zárjegyek átadásáról-átvételéről két példányban - a zár- és ellenőrzőjegy esetében három példányban - szállítólevelet kell kiállítani, mely tartalmazza: a) az átadás-átvétel időpontját, b) a zárjegy választékát, c) mennyiségét, d) sorszámát. Az átadást-átvételt a Hivatal és a zárjegyfelhasználó vagy meghatalmazott képviselője (megbízottja) a szállítólevél példányain aláírásával, bélyegzőlenyomatával igazolja. A zárjegyek átvételekor az importőr zárjegyfelhasználónak nyilatkoznia kell a Jöt.-ben meghatározott elszámolási kötelezettség teljesítésének időpontjáról. Az átvett zárjegyek elszállítása a zárjegyfelhasználó feladata. A zárjegyfelhasználó az átvett zárjegyeket székhelyén (telephelyén), biztonságos tárolóhelyen köteles tárolni. IV.1.5. Zárjegyfelhelyezés Földrajzi helye: alkoholterméknek harmadik országból, importálással vagy más tagállamból behozatala esetén a zárjegy belföldön is felhelyezhető. Import esetén a vámjogi szabadforgalomba helyezést megelőzően a harmadik országban is fel lehet helyezni a zárjegyet, amelyet ideiglenes kivitelben kiszállítottak. A zárjeggyel ellátott jövedéki termék végleges rendeltetéssel harmadik országba történő kiszállítása nem, illetve csak abban az esetben megengedett, ha a zárjegyet a vámhivatal képviselőjének jelenlétében eltávolították és megsemmisítették, vagy felülragasztással érvénytelenítették. Kiszerelési egységen történő elhelyezkedése: a zárjegyet az alkoholtermék vagy a jövedéki termék azon legkisebb csomagolási (kiszerelési) egységére (a továbbiakban: fogyasztói csomagolás) kell felragasztani, amelyben a jövedéki termék közvetlenül a fogyasztóhoz kerül. A zárjegyet úgy kell felhelyezni, hogy a zárjegyen feltüntetett szöveg és sorszám olvasható legyen. Az alkoholtermék palackba történő kiszerelése esetén a zárjegyet a nyakon és a zárókupakon áthúzódva úgy kell felragasztani, hogy a zárjegy a palack nyitásakor eltépődjön. Amennyiben az alkoholtermék nem palackban, hanem attól eltérő más fogyasztói csomagolásban kerül forgalmazásra, a zárjegyet a Hivatal által előzetesen jóváhagyott módon 24

kell a legkisebb fogyasztói csomagolásra felhelyezni. Ettől eltérő módon történő zárjegyfelhelyezés indokolt esetben (különleges palackforma vagy zárási mód) a Hivatal külön engedélye alapján megengedett. A zárjegyet arra a jövedéki termékre is - a fentebb előírt módon fel kell helyezni, amely nem önállóan, hanem más ajándéktárgyakkal együtt kerül értékesítésre. Olyan ragasztóanyaggal köteles a zárjegyfelhasználó felragasztani a zárjegyet, hogy az a zárjegy sérülés nélküli eltávolítását kizárja. Ezen előírás betartását a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal köteles rendszeresen vizsgálni. A felhasználható űrtartalom jelzéseket a zárjegyrendelet melléklete tételesen tartalmazza, de eltérő űrtartalom jelzésű zárjegy a Hivatal külön engedélye alapján gyártható, illetve felhelyezhető. IV.1.6. Zárjegyelszámolás A zárjegyfelhasználónak a vámhatóság felé el kell számolni az átvett zárjegyekkel, az adóraktár és 2005. január 1-jétől a bejegyzett kereskedő periódikusan 3 havonta számol el. A zárjegyek átvételekor a zárjegyfelhasználónak nyilatkoznia kell az elszámolási kötelezettség időpontjáról. Az elszámolás időpontját legalább 3 munkanappal korábban a vámhivatalnál be kell jelenteni. Ha a Jöt. rendelkezései alapján az elszámolás bejelentett időpontban való teljesítésére halasztás adható, a halasztásra külön kérelmet kell benyújtani a Hivatalhoz. A Hivatal a kérelem alapján dönt az elszámolás új időpontjáról, és ezt határozatban közli az importőr zárjegyfelhasználóval. A zárjegyfelhasználónak a Jöt. szerinti zárjegyhiány utáni fizetési kötelezettsége az átadás-átvétel időpontjától áll fenn. Az alkoholtermék zárjegye darabonként 800 forint értéket képvisel, amelyet arra a zárjegyre kell megfizetni, amellyel a zárjegyfelhasználó nem tud elszámolni. Ezt nevezik zárjegyhiánynak. A zárjegyhiány megfizetésére az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénynek (Art.) az adóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A zárjegyhiány után a Jöt. szerinti zárjegyértékkel meghatározott fizetési kötelezettséget a Hivatal határozatban állapítja meg. A határozat végrehajthatóságát a bírósági felülvizsgálat nem érinti. Kérelemre a bíróság a végrehajtás felfüggesztéséről végzéssel határoz. A zárjegyfelhasználónak a Jöt. szerinti zárjegyhiány utáni fizetési kötelezettsége az átadás-átvétel időpontjától áll fenn. Ha elszámolási kötelezettségét az importőr zárjegyfelhasználó az engedélyezett időpontig nem teljesíti, a Hivatal mulasztási bírságot vet ki. Ha a zárjegyekkel az elszámolási 25