JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ

2500 Esztergom Aradi tér 2/A tel.: 06/33 412-693 EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ SZOLNOK HOSSZÚTÁVÚ VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÁTFOGÓ VÁROSMENEDZSMENT MEGALAPOZÁSA 2007 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ 2007. május

Egyeztetési dokumentáció, jóváhagyandó munkarész SZOLNOK HOSSZÚTÁVÚ VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÁTFOGÓ VÁROSMENEDZSMENT MEGALAPOZÁSA 2007 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Témavezetők: Balogh Ákos TT1 11-0008/02, TR1 11-0008/02, K1 11-0008/98 VIRIDITAS Bt. 2500 Esztergom Aradi tér 2/A Tel.: 06 20 340 4001, 06 33 412 693 E-mail: viriditas@t-online.hu Rosivall Emese K2 01-5190/05, TT2 01-5190/05 VÁTI Városépítési Tanácsadó és Tervező Iroda Kft 1016. Budapest, Gellérthegy utca 30-32 Tel.: 36 1 224 3100/4444, E-mail: erosivall@vati.hu Munkatársak: Orosz Bálint É1 01-3471/05, TT2 01-3471/05 Havas Mária TT1-01 1065 Szoboszlai Zsolt szociológus, tudományos osztályvezető Szarvák Tibor szociológus, szociálpolitikus Orosz Dániel marketing-kommunikáció Fülöp Péter TT1-01 0940/01, É1-01 0940/05 Lombár István közlekedéstervező Földesné Thurn Judit közműtervező (Hír-Csatorna Bt.) V3a-1 01-2497 Dr. Bischof Zsolt közgazdász Fazekasné Holényi Magdolna É2 01-3526/01, TT1 01-3526/01, TR1 01-3526/01 Tóth Sándor energia közmű Ügyvezető igazgató: Dr. Orosz Bálint 2

Egyeztetési dokumentáció, jóváhagyandó munkarész ÖSSZEGZÉS Magyarország belépett az Európai Unióba és ezzel új kihívásokat vállalt fel az egész ország. Európai, sőt világméretű verseny részesei lettünk. A belépés pillanatától nyílt verseny folyik az európai települések, kistérségek, megyék, régiók, országok között. A verseny célja a környezeti-természeti, társadalmi-gazdasági, térségi-táji élhetőség, versenyképesség és fenntarthatóság. Az eredményességen múlik egy város, egy térség lakosságmegtartó képessége, lakhatósági vonzereje, társadalmi-gazdasági fejlődése, stagnálása vagy visszamaradása. Ebben a versenyben kell Szolnoknak bekapcsolódnia, helytállnia. A város élhetősége mint mindenütt a világon - polgárainak otthonérzetén, identitásán, versenyképessége vállalkozóinak, gazdálkodóinak, befektetőinek innovációján múlik. Az élhetőséghez, a versenyképességhez a kohéziós feltételeket, az élhető-versenyképes rendszer egyensúlyát, a fenntarthatóságot a várospolitika, a térségpolitika kell, hogy biztosítsa. A verseny felvállalásához a városnak egységes, jól menedzselhető tervrendszerre van szüksége. Ennek megalapozását kezdte meg a város integrált fejlesztési-rendezési tervi kereteinek meghatározásával, a városfejlesztési koncepciójának kidolgozásával. Szolnok és térsége fejlődésének szinte korlátlan mozgástér csak akkor biztosítható, ha az uniós és a globális kihívásoknak, feltételeknek meg tud felelni. A kihívások és feltételek kényszerpályákat jelölnek ki. Három kényszerpályát célszerű beazonosítani: a gazdálkodásit, az együttműködésit valamint a fenntarthatóságit. A gazdálkodás kényszere Az elkövetkező évtizedek társadalmi, gazdasági létkérdése lesz a környezeti, a természeti feltételek biztosítása. Ezért elkerülhetetlen a környezeti-természeti, a társadalmi-gazdasági, a települési/térségi-táji javakkal történő gazdálkodás. A gazdálkodás a hatékonysága a társadalom és a gazdaság szervezettségén fog múlni. Az együttműködés kényszere A várospolitika csak a város civil szférájával és a versenyszférájával (gazdálkodók, vállalkozók, befektetők) együttműködve, a vonzáskörzet (kistérség, agglomeráció, kisrégió) civil/verseny szféráival összhangban tevékenykedve lehet eredményes. A partnerség és a partnerkapcsolatok, a társadalmi-gazdasági struktúrák meghatározóvá vállnak. A minőség és fenntarthatóság kényszere A mennyiségi fejlődés helyett a minőségi válik meghatározóvá. A (közép)európai települések/térségek közötti versenyben is a minőség lesz a döntő. Annak lesz esélye aki kedvező környezeti-természeti, társadalmi-gazdasági, települési/térségi-táji élhetőséget és versenyképességet tud teremteni, ugyanakkor az élhetőség és a versenyképesség egyensúlyát, a fenntarthatóságot emberöltőkre biztosítani tudja. A város és térségének menedzsmentje új kihívások elé néz, a tervszerűség, a szakszerűség felértékelődik. A három kihívást a várospolitika egyedül nem képes teljesíteni. Az önkormányzat ezért megkezdte partnerhálózatának kiépítését, partneri kapcsolatokra törekedve a civil szférával, mely a környezeti-természeti, társadalmi-gazdasági, térségi-táji élhetőség letéteményese a versenyszférával, amely a társadalmi-gazdasági és a térségi-táji versenyképesség bázisa és a vonzáskörzeti és s nagytérségi önkormányzatokkal, amelyek élhetőségi és a versenyképességi egyensúly, a fenntartható városmenedzsment biztosításában érdekeltek. A partnerség a kontraproduktiv fejlesztések kizárásának, a synergiák kibontásának egyetlen esélye. A partnerség különös jelentőséget kap a város megújulására kibocsátott kötvényekből nyert pénzeszköz társadalmi, gazdasági hatékonyságának alakulásában. 3

Egyeztetési dokumentáció, jóváhagyandó munkarész A pénzeszköz felhasználása csak az önkormányzat-civil-szféra-verseny-szféra partneri együttműködésével lehet hatékony. Csak az együttgondolkodás alapozhatja meg a pénzeszköz emberöltőre előretekintő befektetését a környezeti-természeti, társadalmi-gazdasági, térségi/településitáji örökség/lehetőség gazdálkodásba, a várost érő kihívások korszerű megválaszolását, a megtérülést. A városfejlesztési koncepció kidolgozásakor ezért két elvárásnak kellett megfelelni. Ezek: az integrált fejlesztési-rendezési terv előkészítése és a várospolitikai menedzsment megalapozása, a menedzsment-fejlesztés-rendezés hármas integrációjával A városfejlesztési koncepció célrendszere a kettős, illetve a hármas integrációnak megfelelően többfokozatú. A nagytérségi (az európai, a magyar-országi, az Észak-Alföldi régió és a Jász-Nagykun-Szonok megyei) fejlesztési programokkal összecsengő várospolitikai egyetemes cél: a környezetitermészeti, társadalmi-gazdasági, települési/térségi-táji élhetőség, versenyképesség és fenntarthatóság. A fejlesztés átfogó célja: Partneri együttműködés a várospolitikai döntéshozók és a versenyszféra, a civil-szféra, valamint a vonzáskörzeti települések (kistérségi, agglomerációs, kisrégiós) között a környezeti-természeti, a társadalmi-gazdasági és a települési/térségi-táji adottságok kihasználására, potenciálok kibontására Városfejlesztési stratégia a várospolitikai elvárásokat tükrözi. Négy stratégiai főirányt határoztunk meg: a partnerhálózat építésit, a fenntartható gazdálkodásit, a célharmonizációst és a piacorientációs. A négy stratégia párhuzamosan, egymást erősítve fejti ki hatását. Alkalmazásuk a várospolitikai menedzsment helyzetértékelésének függvénye, mindig azok kerülnek előtérbe, amelyeket a belső és külső feltételek indokolnak. (A stratégiai főirányok alkalmazhatóságának ellenőrzésére a 2002-2006 évi fejlesztési határozatokat az új rendszerbe illesztettük ld. VI. melléklet Az új várospolitikai menedzsment az önkormányzati határozatok tükrében.) A városfejlesztési koncepciót az említett négy stratégia szakaszolja Partnerhálózat építés stratégiai főirány ( A ) A partnerhálózat építés stratégiai főiránynak megfelelően a fejlesztéseket két részre bontottuk: az önkormányzati kompetenciához tartozókra, és az önkormányzat és partnerei által csak közösen kifejthetőkre, illetve csak a partnerek kompetenciájához tartozókra. Fenntarthartó gazdálkodás stratégiai főirány ( B ) részstratégiái az (újra)pozícionálás (B.a.) a város fejlesztésének, a verseny-szféra és a civil-szféra fejlődésének feltételeit határozza meg a fenntarthatósági (B.b.) a fenntartható pénzügyi- és vagyongazdálkodást, a pénzügyi- és vagyongazdálkodás civil és vállalkozói kontrolját biztosítja Célharmonizációs stratégiai főirány ( C ) részei a civil felkészítési (C.a.) a személyiség fejlesztés, humán erőforrás fejlesztés letéteményese, a kohéziós (C.b.) a társadalmi, gazdasági kohézió erősítése, a társadalmi-gazdasági szolidaritás javítását célozza a strukturális (C.c.)az partneri város/tájhasználattal összehangolt önkormányzati struktúrafejlesztést segíti az arculatépítési (C.d.) a társadalmi-gazdasági, települési/térségi-táji arculati-partnerség megteremtése, önkormányzati imázs építés. Piacorientáció stratégiai főirány ( D ) az európai és egyetemes piaci kihívások kezelésének, a települési/térségi válaszok megfogalmazásának, a Marketing partnerség kialakításának előkészítője. 4

Egyeztetési dokumentáció, jóváhagyandó munkarész TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 6. 1. SZOLNOK-VÁROSPOLITIKAI KIINDULÁSI ALAPOK 8. 2. SZOLNOK VÁROSPOLITIKAI JÖVŐKÉPE 8. 3. CÉLPIRAMIS A STRATÉGIÁKHOZ RENDELT SPECIFIKUS CÉLOKKAL 11. 4. A VÁROSPOLITIKAI MENEDZSMENTET TÁMOGATÓ VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 14. A PARTNERHÁLÓZAT ÉPÍTÉS STRATÉGIAI FŐIRÁNY 14. B FENNTARTHARTÓ GAZDÁLKODÁS STRATÉGIAI FŐIRÁNY 15. C CÉLHARMONIZÁCIÓS STRATÉGIAI FŐIRÁNY 23. D PIACORIENTÁCIÓ STRATÉGIAI FŐIRÁNY 42. MELLÉKLETEK I. melléklet SZOLNOK INTEGRÁLT FEJLESZTÉSI-RENDEZÉSI TERV, TERVEZÉSI FOLYAMATÁBRA 45. II. melléklet AZ INTEGRÁLT MENEDZSMENT-FEJLESZTÉS-RENDEZÉS 47. III. melléklet VÁROSPOLITIKAI STRATÉGIAI (FŐ)IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA 51. IV. melléklet STRATÉGIÁKKAL SZAKASZOLT CÉLPIRAMIS AZ INTÉZKEDÉSEKKEL 55. V. melléklet SZAKTERÜLETI ÖSSZEFOGLALÓK 64. VI. melléklet AZ ÚJ VÁROSPOLITIKAI MENEDZSMENT AZ ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZATOK TÜKRÉBEN 79. 5

Egyeztetési dokumentáció, jóváhagyandó munkarész BEVEZETÉS Magyarország belépett az Európai Unióba és ezzel új kihívásokat vállalt fel az egész ország. Európai, sőt világméretű verseny részesei lettünk. A belépés pillanatától nyílt verseny folyik az európai települések, kistérségek, megyék, régiók, országok között. A verseny célja a környezeti-természeti, társadalmi-gazdasági, térségi-táji élhetőség, versenyképesség és fenntarthatóság. Az eredményességen múlik egy város, egy térség lakosságmegtartó képessége, lakhatósági vonzereje, társadalmi-gazdasági fejlődése, stagnálása vagy visszamaradása. Ebben a versenyben kell Szolnoknak bekapcsolódnia, helytállnia. A város élhetősége mint mindenütt a világon - polgárainak otthonérzetén, identitásán, versenyképessége vállalkozóinak, gazdálkodóinak, befektetőinek innovációján múlik. Az élhetőséghez, a versenyképességhez a kohéziós feltételeket, az élhető-versenyképes rendszer egyensúlyát, a fenntarthatóságot a várospolitika, a térségpolitika kell, hogy biztosítsa. A verseny felvállalásához a városnak egységes, jól menedzselhető tervrendszerre van szüksége. Ennek megalapozását kezdte meg a város integrált fejlesztési-rendezési tervének kidolgoztatásával. Az élhetőségi, versenyképességi, fenntarthatósági elvárások a tervi funkciók kiszélesítését vonták maguk után. Ezek a részben új funkciók, amelynek a Szolnok integrált tervnek is meg kell felelnie: Közösségépítés a városi és a vonzáskörzeti (kistérségi, agglomerációs, kisrégiós, megyei, regionális) közösségek partneri bekapcsolása a tervezésbe, felkészítés az európai versenyre. Tervezés: Szolnok városát érő kihívásokra célirányos megoldás keresés, a partnerekkel optimális kompromisszumra törekvés. Katalizáció: a különböző közösségi szempontok (politikai-szféra és civil-szféra), települések (vonzáskörzet /agglomeráció, kisrégió/ és városhálózat) és térségek (kistérségek, megyék, régiók), valamint a szakterületi- (környezet, természet, társadalom, gazdaság) és az ágazati tervek között, a város átfogó menedzsmentjének megalapozására. A fejlesztés-rendezés-operatív munka hatékonyság-vesztése visszavezethető partneri együttműködés hiányosságaira. Partnerhálózatot kialakításával, működtetésével az eredményesség igen jelentősen javítható. Ehhez az élhetőségi, versenyképességi, fenntarthatósági hatékonyságjavításhoz vettük fel a kapcsolatot, illetve javasoltuk a kapcsolati-háló kialakítását. A várospolitika képviselői és a polgármesteri hivatal tisztségviselői a város fejlesztésbenrendezésben érintetteket partneri együttműködésre kérte fel. 1. Az örökség védelmen alapuló városrendezés (szerkezeti terv, szabályozási terv, helyi építési szabályzat) a környezeti-természeti, társadalmi-gazdasági, térségi-táji élhetőség letéteményese. Az ebben érdekelt szereplők: Civil kerekasztalok Kultúrintézmények: Szinház, Kultúrház, Múzeum, Könyvtár, Levéltár Oktatási intézmények, különös tekintettel a főiskolára 6

Egyeztetési dokumentáció, jóváhagyandó munkarész 2. A város-, az ágazatok- valamint a verseny-szféra (vállalkozói, a gazdálkodói és a befektetői) fejlesztések képezik az alapját a társadalmi-gazdasági és a térségi-táji versenyképességnek. Ebben érdekelt gazdasági szereplők: Ipari vállalkozások Építőipar vállalkozások Turisztikai gazdasági szereplők Mezőgazdasági, erdészeti vállalkozások Szolgáltatások (Ingatlan)befektetők és bankszféra 3. A civil élhetőségi és a verseny-szféra versenyképességi kereteit behatároló, az élhetőségversenyképesség egyensúlyát, a fenntarthatóságot biztosító önkormányzati együttműködések: Regionális, megyei partnerhálózat Észak-Alföldi regionális Jász-Nagykun-Szolnok megyei Városhálózati Vonzáskörzeti parnerkapcsolat Szolnok kistérségi Szolnok agglomerációs Szolnok kisrégiós, a regionális alközponti szerepkör ellátására Szolnok hosszútávú városfejlesztési koncepciójának elkészítésére az integrált fejlesztésirendezési terv megalapozására a VÁTI Kht. kapott megbízást. Az előkészítő fázisban a koncepció munkatervében állapodtunk meg (ld. I. melléklet Szolnok integrált fejlesztési-rendezési terv, tervezési folyamatábra). A tervezés partnerhálózat fejlesztéssel indult majd a helyzetfeltárás és a fejlesztési koncepcióalkotás következett. Az önkormányzati és a partneri egyeztetések során fogalmazódott meg a várospolitikai menedzsmentet megalapozó koncepció igénye. Ezért a városmenedzsment-fejlesztés-rendezés hármas integrációnak megfelelően dolgoztuk ki a fejlesztési stratégiát (ld. II. melléklet Az integrált menedzsment-fejlesztés-rendezés). 7

Egyeztetési dokumentáció, jóváhagyandó munkarész 1. SZOLNOK-VÁROSPOLITIKAI KIINDULÁSI ALAPOK A várospolitika a tervezés kereteit és alapelveit határozta meg. Várospolitikai keretek A várospolitika határozza meg az idő-keretet: választási ciklus, emberöltő, a térkiterjesztést: (közép)európai verseny felvállalása, térségi együttműködés (kistérség, agglomeráció, kisrégió), városhálózati kapcsolatrendszer, megyei/regionális harmonizáció és a tartalmi kiterjesztést: környezet-természet, társadalom-gazdaság, település/térség-táj. Várospolitikai alapelvek A várospolitikai alapelvek rögzítik a szabályozási kereteket: partnerség, szubszidiaritás, átláthatóság a tervezés tartalmát: fejlesztés, rendezés, operatív terv (környezet-természet, társadalom-gazdaság, térség/település-táj fizikai valósága) a társadalmi-gazdasági orientáció felépítését: marketing, tanítva-tanulás, kommunikáció. 2. SZOLNOK VÁROSPOLITIKAI JÖVŐKÉPE Várospolitikai vízió Szolnok és térsége fejlődésének szinte korlátlan mozgástér csak akkor biztosítható, ha az uniós és a globális kihívásoknak, feltételeknek meg tud felelni a város. A kihívások és feltételek kényszerpályákat jelölnek ki. Három kényszerpályát célszerű beazonosítani: a gazdálkodásit, az együttműködésit valamint a fenntarthatóságit. A gazdálkodás kényszere Az elkövetkező évtizedek társadalmi, gazdasági létkérdése lesz a környezeti, a természeti feltételek biztosítása. Ezért elkerülhetetlen a környezeti-természeti, a társadalmi-gazdasági, a települési/térségitáji javakkal történő gazdálkodás. A gazdálkodás a hatékonysága a társadalom és a gazdaság szervezettségén fog múlni. Az együttműködés kényszere A várospolitika csak a város civil szférájával és a versenyszférájával (gazdálkodók, vállalkozók, befektetők) együttműködve, a vonzáskörzet (kistérség, agglomeráció, kisrégió) civil/verseny szféráival összhangban tevékenykedve lehet eredményes. A partnerség és a partnerkapcsolatok, a társadalmigazdasági struktúrák meghatározóvá vállnak. A minőség és fenntarthatóság kényszere A mennyiségi fejlődés helyett a minőségi válik meghatározóvá. A (közép)európai települések/térségek közötti versenyben is a minőség lesz a döntő. Annak lesz esélye aki kedvező környezeti-természeti, 8

Egyeztetési dokumentáció, jóváhagyandó munkarész társadalmi-gazdasági, települési/térségi-táji élhetőséget és versenyképességet tud teremteni, ugyanakkor az élhetőség és a versenyképesség egyensúlyát, a fenntarthatóságot emberöltőkre biztosítani tudja. A város és térségének menedzsmentje új kihívások elé néz, a tervszerűség, a szakszerűség felértékelődik. Település- és térségpolitikai küldetés A település- és térségpolitikai küldetés a kényszerpályákhoz igazodik, hogy mozgástere minél szélesebb legyen. Szolnok fejlődése elválaszthatatlan térségétől, a politikai-, a civil- és a versenyszféra együttműködésétől. A város- és térségpolitikusok (országgyűlési képviselők, megyegyűlési elnökök és képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselők) küldetése: együttműködés a partnerség bázisán a környezeti-természeti, a társadalmi-gazdasági, a települési/térségi-táji javakkal történő fenntartható gazdálkodás érdekében. A közigazgatási szakemberek küldetése: a társadalmi, a gazdasági és a térségi partnerhálózatok létrejöttének támogatása, működésének segítése, a város és térségének környezetitermészeti, társadalmi-gazdasági, települési/térségi-táji javaival történő gazdálkodás menedzselése. A társadalmi és a gazdasági szereplők küldetése: partnerség az élhető és a versenyképes város megteremtésére. Szolnok jövőképe A civil-szféra és a várospolitika jövőképe: élhető jövő Környezeti-természeti élhetőség Környezet, természet és tájvédelem Társadalmi-gazdasági élhetőség Munkahelyteremtés, a munkanélküliség visszaszorítása, alacsony munkanélküliség Települési/térségi-táji élhetőség Teljes közművesítettség (vizi, energetikai közművek) Közlekedési infrastruktúra kiépítés, A verseny-szféra és a várospolitika jövőképe: a versenyképes jövő Szolnok gazdasági társadalmi helyzete javul, a város kedvező befektetési, vállalkozási és élettérré válik Környezeti-természeti versenyképesség Rekreációs, turisztikai és befektetési vonzerő fenntartása és fejlesztése Társadalmi-gazdasági versenyképesség Szolnok kiegyensúlyozott gazdasági szerkezettel bír A város gazdasága prosperál, jelentős versenyképességű és jövedelemtermelő képességű ágazatokkal rendelkezik Erős, versenypozíciót folyamatosan javító gazdasági együttműködés alakult ki vertikális és horizontális szinten egyaránt Minőségorientált megközelítés jellemző valamennyi gazdasági területen, biztosított a fenntartható (azaz a környezet terhelhetőségét figyelembe vevő) fejlődés 9

Egyeztetési dokumentáció, jóváhagyandó munkarész Az erős oktatási háttér és a gazdaság integrációja piaci és üzleti szempontból is értékes kutatás fejlesztési tevékenységet hozott létre, így Szolnok élenjáró az innovativitás, a hatékony tudás- és technológiatranszfer terén Rentábilis, fejlesztési lehetőségekkel bíró kis- és középvállalkozási kör tevékenykedik Vonzó befektetési környezettel jelentős nagyságú külső tőkebeáramlás valósult és valósul meg A város meghatározó központja a munka- és tudásintenzív tevékenységeknek (gépipar, elektronika a katonai oktatási háttér felhasználásával; feldolgozóipar) A város kiemelkedő jelentőségű logisztikai központtal rendelkezik A mezőgazdaság létbiztonságot és vonzó perspektívát jelent az ágazatban dolgozóknak Szolnok vonzó, minőségi vendégforgalmat bonyolító turisztikai desztináció Képzett, innovatív, versenyképes humán erőforrással rendelkezik Települési/térségi-táji versenyképesség Közlekedés fejlesztés (úthálózat, vasút, viziút, légi-közlekedés) A várospolitika jövőképe: a fenntartható jövő Szolnok országos viszonylatban meghatározó, európai színvonalú várossá növi ki magát. Olyan településsé, ahol jó élni, dolgozni, tanulni, vállalkozni és befektetni Környezeti-természeti fenntarthatóság Környezeti, természeti örökség védelem, fejlesztés Társadalmi-gazdasági fenntarthatóság A térségi funkció/munkamegosztásból adódó ipar, mezőgazdaság, turizmus, szolgáltatás fejlesztés A vonzáskörzet környezet-természetvédelem, térségfejlesztés, tájfenntartás szerepkör felvállalása és az erre alapozott élhető, versenyképes, fenntartható város és városkörnyék fejlesztés A város jelentős súllyal bíró település mind a régióban, mind országos szinten A település ismert, imázsa minden célcsopornak kedvező Szolgáltató önkormányzati imázs Települési/térségi-táji fenntarthatóság A peremvidék helyzet felvállalása, tudatosítása, előnyeinek kihasználása. (Regionális peremvidék: három régió találkozásánál, megyei peremvidék: /Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Bács-Kiskun/, határmenti régiók együttműködési sávjának peremvidéke) A környezeti-természeti, társadalmi-gazdasági, települési/térségi-táji javakkal történő gazdálkodás menedzselése A javakkal történő gazdálkodást megalapozó, átlátható, tervezési részdöntéseiben ellenőrizhető, folyamatában reprodukálható tervrendszer meghonosítása Hatékony társadalmi párbeszéd és munkamegosztás (önkormányzat gazdaság civilszféra és a lakosság között, illetve kistérségi, regionális vonatkozásban) A település erős, effektív társadalmi és gazdasági hozamokat generáló kistérségi, megyei, országos és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, szervező szerepet tölt be a régióban Társadalmi integráció és pezsgő közösségi élet 10

Egyeztetési dokumentáció, jóváhagyandó munkarész 3. CÉLPIRAMIS A STRATÉGIÁKHOZ RENDELT SPECIFIKUS CÉLOKKAL A nagytérségi (az európai, a magyar-országi, az Észak-Alföldi régió és a Jász-Nagykun- Szonok megyei) fejlesztési programokkal összecsengő várospolitikai egyetemes cél: Környezeti-természeti, társadalmi-gazdasági, települési/térségi-táji élhetőség, versenyképesség és fenntarthatóság Átfogó cél Partneri együttműködés a várospolitikai döntéshozók és a verseny-szféra, a civil-szféra, valamint a vonzáskörzeti települések (kistérségi, agglomerációs, kisrégiós) között a környezeti-természeti, a társadalmi-gazdasági és a települési/térségi-táji adottságok kihasználására, potenciálok kibontására Városfejlesztési stratégiai (fő)irányok Négy stratégiai főirányt határoztunk meg: a partnerhálózat építésit, a fenntartható gazdálkodásit, a célharmonizációst és a piacorientációst (ld. III. melléklet Várospolitikai stratégiai (fő)irányok meghatározása). A stratégiai főirányok és a hozzájuk tartozó stratégiák szakaszolják a városfejlesztési koncepciót. A négy stratégia párhuzamosan, egymást erősítve fejti ki hatását. Alkalmazásuk a várospolitikai menedzsment helyzetértékelésének függvénye. A PARTNERHÁLÓZAT ÉPÍTÉS STRATÉGIAI FŐIRÁNY Kompetencia megosztás Partnerség: városi, térségi partnerhálózat építés Prioritások meghatározása a partnerhálózat építés stratégiai főiránynak megfelelően Önkormányzati kompetencia Önkormányzati és/vagy partneri kompetenciák Partnerkapcsolatok kialakítása, ápolása, kapcsolati háló megteremtése I. A Szolnoki polgár személyiségfejlődésének elősegítése: szakértelem érzelem, identitás Humán erőforrás fejlesztés: tanítvatanulás, oktatás, egészségfejlesztés II. Környezetitermészeti, társadalmigazdasági, települési/térségi-táji struktúrafejlesztés, térszerkezet, gazdaságszerkezet, partnerhálózat III. Társadalmi kohézió fejlesztés: kultúra fejlesztés, szellemiség formálás IV. Civil-szféra fejlesztések, hálózatok (élhetőség) civil létesítése V. Kistérségi, agglomerációs, kisrégiós fejlesztések, vonzáskörzeti kapcsolati háló VI. Verseny-szféra fejlesztések: diverzifikált és integrált gazdaságfejlesztés, partnerhálózatok fejlesztése (versenyképesség) 11

Egyeztetési dokumentáció, jóváhagyandó munkarész B FENNTARTHARTÓ GAZDÁLKODÁS STRATÉGIAI FŐIRÁNY B.a. (ÚJRA)POZÍCIONÁLÁSI STR. Specifikus célok Gazdálkodás a környezeti-természeti, társadalmi-gazdasági, települési/térségi-táji pozíciókkal Szolnok és térsége újrapozícionálása Önkormányzati kompetencia B.a.II. Pozíciókkal történő gazdálkodás, a város (újra)pozícionálása, a külső és a belső feltételrendszer megváltoztatása, új fejlődési pályára állás. Önkormányzati és városi-térségi partnerkapcsolat újrapozícionálása Önkormányzati és partneri kompetenciák B.a.IV. A civil-szféra és az önkormányzat partner kapcsolatának újrapozícionálása B.a.V. Önkormányzati partnerkapcsolat újrapozícionálása: - a vonzáskörzeti (kistérségi, agglomerációs, kisrégiós) és - a városhálózati az alapján érdekazonosság B.a.VI. A verseny-szféra belső és önkormányzati partnerkapcsolatainak újrapozícionálása B.b. FENNTARTHATÓSÁGI STR Specifikus célok Fenntartható pénzügyi- és vagyongazdálkodás Önkormányzati kompetencia B.b.II. Pénzügyi egyensúly megteremtése, fenntartása, városi ingatlanvagyon gazdálkodás B.b.III. A fenntartható gazdálkodás tervi előkészítése Pénzügyi- és vagyongazdálkodás kontrolja Önkormányzati és/vagy partneri kompetenciák B.b.IV. A civil-szféra gazdálkodási igényének felkeltése B.b.VI. A vállalkozói szféra bekapcsolása a pénzügyi és vagyongazdálkodásba C CÉLHARMONIZÁCIÓS STRATÉGIAI FŐIRÁNY C.a. CIVIL FELKÉSZÍTÉSI STRATÉGIA Specifikus célok Személyiség fejlesztés, humán erőforrás fejlesztés Önkormányzati kompetencia Partneri részvétel a személyiségfejlesztésben, a humán erőforrás fejlesztésben Partneri kompetenciák C.a.I. Tanítva-tanulás, oktatás, humán erőforrásfejlesztés, egészségfejlesztés C.a.III. Esélyegyenlőség biztosítása, integráció, identitás fejlesztés C.a.IV. A folyamatos tanulás, felkészülés, igényesség C.a.V. Térségi partnerség a civil felkészítésben C.a.VI. Szolnoki Főiskola oktatási partnerség, verseny-szféra együttműködés C.b. KOHÉZIÓS STRATÉGIA Specifikus célok Társadalmi-gazdasági kohézió Önkormányzati kompetencia Társadalmi-gazdasági szolidaritás Önkormányzati és/vagy partneri kompetenciák C.b.I. Egészségügyi ellátás fejlesztése C.b.III. Szociális ellátás, ifjúságpolitika, kultúrpolitika C.b.IV. Közösségi fejlesztése: életmód, önsegélyezés élet egészséges civil C.b.V. Egészségügyi megteremtése vonzáskörzetben hálózat a C.b.V. A verseny-szféra társadalmi gazdasági szolidarítása 12

Egyeztetési dokumentáció, jóváhagyandó munkarész C.c. STRUKTURÁLIS STRATÉGIA Specifikus cél Önkormányzati struktúra-fejlesztés a partneri város/tájhasználattal és a fejlesztésekkel összhangban Város/táj-szerkezet, valamint infrastruktúra fejlesztés Önkormányzati kompetencia Partneri város/tájhasználat és fejlesztések Partnerek kompetenciája C.c.II. Környezeti-természeti, gazdasági struktúrák, településszerkezet, közlekedés és közműfejlesztések, vállalkozókat/befektetőket támogató infrastruktúra fejlesztés C.c.IV. Civil város/tájhasználat és élhetőségi fejlesztések C.c.V. Kistérségi, agglomerációs, kisrégiós partneri tájhasználat és fejlesztések C.c.VI. Befektetői, vállalkozói, gazdálkodói város/tájhasználat és versenyképességi fejlesztések C.d. ARCULATÉPÍTÉSI STRATÉGIAI Specifikus cél Arculat formálás Társadalmi-gazdasági, települési-táji arculatformálás, önkormányzati imázs építés Önkormányzati kompetencia Társadalmi-gazdasági, települési/térségi-táji arculati-partnerség Önkormányzati és partneri kompetenciák C.d.II. Önkormányzati fejlesztés, adminisztráció formálása imázs az arculat C.d.III. Társadalmi-gazdasági, települési/térségi-táji arculatformálás C.d.IV. Civil város/tájhasználati arculati elvárások megfogalmazása és az élhetőségi fejlesztések települési-táji arculatba illesztése C.d.V. Kistérségi, agglomerációs, kisrégiós partneri tájhasználati arculati elvárások megfogalmazása és fejlesztések táji arculatba illesztése C.d.VI. Befektetői, vállalkozói, gazdálkodói város/tájhasználati arculati elvárások megfogalmazása és a versenyképességi fejlesztések települési-táji arculatba illesztése D PIACORIENTÁCIÓ STRATÉGIAI FŐIRÁNY Specifikus célok Kínálati és keresleti piac-orientáció (környezeti-természeti, társadalmi-gazdasági, települési/térségi-táji piac) Európai és egyetemes piaci kihívások kezelése, települési/térségi válaszok Önkormányzati kompetencia D.II. Integrált városi, térségi marketing és kommunikáció (piacok és partnerek felé) Marketing partnerség kialakítása Önkormányzati és partneri kompetenciák D.IV. D.V. D.VI. A civil-szféra A városi, a kistérségi, az A városi, a vállalkozói és tájékoztatása, információ agglomerációs és a a gazdálkodói marketingkommunikáció igényének felkeltése kisrégiós marketingkommunikáció harmonizálása összehangolása Bővebben ld. IV. Melléklet Stratégiákkal szakaszolt célpiramis az intézkedésekkel 13

Egyeztetési dokumentáció, jóváhagyandó munkarész 4. A VÁROSPOLITIKAI MENEDZSMENTET TÁMOGATÓ VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A városfejlesztési koncepció teljes anyagát az alátámasztó munkarész tartalmazza. A jóváhagyandó munkarészhez kettős összefoglalót készítettünk: integrált fejlesztés-rendezés szempontú szakterületi összefoglalót (ld. V. számú melléklet) és menedzsment központút, amely a hármas integráció (menedzsment-fejlesztésrendezés) stratégiáján (partnerhálózat építési, fenntartható gazdálkodási, célharmonizációs, piacorientált főirányok) alapul. Ez utóbbi összefoglaló képezi a jóváhagyandó munkarész gerincét. A PARTNERHÁLÓZAT ÉPÍTÉS STRATÉGIAI FŐIRÁNY Kompetencia megosztás, partnerség: városi, térségi, partnerhálózat építés A partnerség a kontraproduktiv fejlesztések kizárásának, a synergiák kibontásának egyetlen esélye. A partnerség különös jelentőséget kap a város megújulására kibocsátott kötvényekből nyert pénzeszköz társadalmi, gazdasági hatékonyságának alakulásában. A 8,7 milliárd felhasználása csak az önkormányzat-civil-szféra-verseny-szféra partneri együttműködésével lehet hatékony, csak az együttgondolkodás alapozhatja meg a pénzeszköz emberöltőre előretekintő befektetését a környezeti-természeti, társadalmi-gazdasági, térségi/települési-táji örökség/lehetőség gazdálkodásba, a várost érő kihívások korszerű megválaszolását. A partnerhálózat építés stratégiai főiránynak megfelelően a fejlesztéseket két részre bontottuk: az önkormányzati kompetenciához tartozókra, és az önkormányzat és partnerei által csak közösen kifejthetőkre, illetve csak a partnerek kompetenciájához tartozókra. Önkormányzati kompetencia Önkormányzati és/vagy partneri kompetenciák Partnerkapcsolatok kialakítása, ápolása, kapcsolati háló megteremtése A prioritásokat is a partnerhálózat építés stratégiai főiránynak megfelelően tagoltuk. I. A Szolnoki polgár személyiségfejlődésének elősegítése: szakértelem érzelem, identitás Humán erőforrás fejlesztés: tanítvatanulás, oktatás, egészségfejlesztés II. Környezetitermészeti, társadalmigazdasági, települési/térségi-táji struktúrafejlesztés, térszerkezet, gazdaságszerkezet, partnerhálózat III. Társadalmi kohézió fejlesztés: kultúra fejlesztés, szellemiség formálás IV. Civil-szféra fejlesztések, hálózatok (élhetőség) civil létesítése V. Kistérségi, agglomerációs, kisrégiós fejlesztések, vonzáskörzeti kapcsolati háló VI. Verseny-szféra fejlesztések: diverzifikált és integrált gazdaságfejlesztés, partnerhálózatok fejlesztése (versenyképesség) Az önkormányzat partnereinek önálló programjai/intézkedései nem kerülhettek beépítésre. A stratégiai partnerségi megállapodás után kerülhet csak sor az adatok cseréjére, a célok harmonizálására, a prioritások összhangjának megteremtésére, majd az intézkedések egyeztetésére, a fenntartható környezeti-természeti, társadalmi-gazdasági, települési/térségitáji gazdálkodásra. A fejlesztési koncepció felépítése magában hordozza annak lehetőségét, hogy a partneri megállapodások után a civil-, a verseny-szféra és a térségi fejlesztési koncepciók, programok 14

Egyeztetési dokumentáció, jóváhagyandó munkarész a városfejlesztési koncepcióba integrálhatók pl. a Főiskola fejlesztési programjai ld. C.a. Civil felkészítési stratégia, C.a.VI. Szolnoki Főiskola oktatási partnerség, verseny-szféra együttműködés. B FENNTARTHARTÓ GAZDÁLKODÁS STRATÉGIAI FŐIRÁNY B.a. (ÚJRA)POZÍCIONÁLÁSI STR. Az (újra)pozícionálás a város fejlesztésének, a verseny-szféra és a civil-szféra fejlődésének feltételeit határozza meg Önkormányzati kompetencia Gazdálkodás a környezeti-természeti, társadalmigazdasági, települési/térségi-táji pozíciókkal Szolnok és térsége újrapozícionálása Szolnok-nagytérségi közlekedési kapcsolatok újrapozícionálása (B.a.II.1. Önkormányzati intézkedés) Az intézkedés célja a város és térsége közlekedési rendszerének javítása, a nagytérségi kapcsolatok fejlesztése a gazdaság fejlődésének és a lakosság életszínvonala emelésének alapvető feltétele. Ezáltal javítható a vonzáskörzetébe tartozó, jelenleg különböző adottságú települések, eltérő fejlettségű területek kiegyenlítődési tendenciája. A gyorsforgalmi hálózat fejlesztésének következtében a város még jobban be tud kapcsolódni a hazai és nemzetközi gazdasági áramlatokba, fejlesztési potenciálja megnő. A gyorsforgalmi hálózat kiépítése után lehetőség lesz az úthálózat egyéb elemein a forgalomi terhelések kiegyensúlyozására, a forgalom környezeti zavarásának (zaj, rezgés, levegőszennyezés) csökkentésére. A jelenleg ki nem használt lehetőségek feltárásával szorgalmazni kell a légi, vízi és kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtését. Mindezen közlekedési lehetőségek kiépítése segítheti a városban és térségében az általános gazdasági előnyökön túl az idegenforgalomból származó előnyök kiaknázását is. A minden alágazatra kiterjedő közlekedési, tömegközlekedési feltételek létrehozása csak a közöttük kialakítható maximális összhang, együttműködés megteremtésével éri el a kívánt városfejlesztési hatásokat, eredményeket Támogatható tevékenységek A nagytérségi közúti, vasúti, légi és vízi közlekedés fejlesztés a város érdekeivel összehangolt módon. A gyorsforgalmi úthálózat vonalvezetésének, csomópontkiosztásának és kapcsolatrendszerének Szolnokot is szolgáló módon való kiépítése a meglevő és tervezett területfelhasználás figyelembevételével. A főutak környezetet zavaró hatásának csökkentése elkerülő út építésével, csomópont-átépítés vagy forgalomtechnikai eszközök alkalmazásával. A városi és térségi kerékpárutak építése az országos hálózathoz csatlakozva. A különböző tömegközlekedési rendszereknek az utazóközönséget magasabb színvonalon kiszolgáló fejlesztése, az alágazatok közötti összehangolással (felesleges párhuzamosságok megszüntetése, az átszállási lehetőségeknek az utazási igényekhez való alakítása. A tiszai vízi közlekedés fejlesztése a vízjárás adta lehetőségek függvényében (elsősorban a turisztikai jellegű kishajóforgalom lehetőségeinek fejlesztése) A szolnoki repülőtér potenciáljának kihasználása a gazdasági jellegű kis és közepes gépek rendszeres használatának elősegítésével, könnyítésével. 15

Egyeztetési dokumentáció, jóváhagyandó munkarész Szolnok-városkörnyék vonzáskörzeti, városhálózati közlekedési kapcsolatok újrapozícionálása (B.a.II.2. Önkormányzati intézkedés) A közlekedési hálózat fejlettsége alapvető feltétele a térség gazdasági helyzete javításának. Ezáltal Szolnok és az együtt-élő települések nagyobb eséllyel számíthatnak a gazdaság szereplőinek jelentkezésére, a beruházások megindulására. A nem megfelelő kapcsolatok színvonalának emelésén túl a meglevő hálózat kiépítettségének javítása, az utak állapotának állandó jókarban tartása elengedhetetlen. Ez nem csak a gazdaság szereplőinek, hanem a lakosság életkörülményeinek jobbításához, a szolgáltatások egyenletesebbé tételéhez, a munkábajárási körülmények javításához is szükséges. A nagyobb forgalommal terhelt lakókörzetek helyzetének javítása szükséges (elkerülő utak, forgalomcsillapítás, stb.). A közúti és vasúti tömegközlekedés színvonalának emelése, ezek menetrendi összehangolása (javasolhatóan közlekedési szövetség megalakításával) a lakossági ellátások fontos eleme. Az esetenként még érintetlen alföldi táj és a Tisza megfelelő alapot képezhet az ilyen természeti-táji értékeket kereső idegenforgalom számára, de ennek speciális közlekedési vonzatai is vannak. Az ennek megfelelően kialakított közlekedés-hálózati elemek átgondolt kialakítása és üzemeltetése pozitívan befolyásolhatja a turizmus fejlődését. A kerékpáros útvonalak kijelölése, szükség esetén kerékpáros útvonalak építése mind a lakosság komfortérzete, mind az idegenforgalom fejlesztése szempontjából lényeges. Támogatható tevékenységek Szolnok és az együtt-élő települések úthálózati kapcsolatainak javítása, figyelemmel a város megyehatáron túlnyúló vonzására is. Az együtt-élő települések által Közlekedési Szövetség alapítása, ennek szakmai és pénzügyi alapjának megteremtése, majd a rendszer működtetése. A természeti-táji értékekre alapozott turizmus számára biztosított természetközeli közlekedési megoldások lehetőségeinek feltárása, építése, működtetése (vízi- és kerékpáros közlekedés, a természetes környezetet a lehető legkisebb mértékben zavaró közúti kiszolgálás). Kerékpáros útvonalak kijelölése szükség esetén kerékpárút építésével, az országos és helyi rendszerek összehangolása úgy, hogy a hétköznapi lakossági és az idegenforgalmi igényeket egyaránt szolgálja. Szolnok és térsége élhetőségi, versenyképességi feltételeinek javítása, a tájfenntartás társadalmi, gazdasági elismertetése, (a területfejlesztés és a vidékfejlesztés harmonizálásának elősegítése) (B.a.II.3. Önkormányzati intézkedés) A területfejlesztés ipari/szolgáltatási tengelyei (esetünkben Dunaújváros-Kecskemét-Szolnok-Debrecen tengely) az országos fejlesztési tervekben (Új Magyarország fejlesztési terv) és a Regionális operatív programokban kiemelten kezeltek. A tengelyek között húzódó környezeti/természeti/táji örökség-védelmi térség (a Szolnoki kistérség, a város agglomerációja, kisrégiója jelentős része ebbe a zónába tartozik) tervi problémakezelése nem arányos funkciójával. A gazdasági szabályozás egyoldalú, nem organikus, a környezeti, a természeti fenntarthatóságot biztosító tájhasználatot, a tájfenntartást (ld. vidékfejlesztés) nem preferálja jelentőségének megfelelően. Szolnok gazdasági, társadalmi fejlődése elválaszthatatlan térségétől. Amennyiben a térség nincs súlyának megfelelően kezelve a város légüres térbe kerülhet. A fejlődés megtorpanása részben erre vezethető vissza. A környezeti/természeti/táji örökség-védelmi térség ugyanakkor fokozatosan felértékelődik. A klímaváltozás szélsőségessé váló időjárási következményei, az árvízi-belvízi és a kisvízi-aszályos periódusok váltakozásai csak következetes vidékfejlesztéssel kezelhetők. Pl. a vízkészletek védelmének jelentősége a száraz éghajlati periódusban és/vagy a klímaváltozás szélsőséges időjárási viszonyai közözött felértékelődik. Ezért különös figyelmet kell fordítani az árvíz/belvíz védelemre, ugyanakkor a vizek helyben tartására a kisvizi periódusok vízszennyezés mérséklésére (mezőgazdasági eredetű és kommunális, ipari szennyvíz terhelés csökkentés) a vízgazdálkodásra, a természetvédelmi és mező-, erdőgazdasági szempontoknak egyaránt megfelelő vízkormányzásra. 16

Egyeztetési dokumentáció, jóváhagyandó munkarész A természetvédelmi filozófia átértékelése is szükségessé válhat. Az új filozófia a természetvédelem társadalmasítását, a gazdálkodók és a polgárság széles rétegeinek bevonását kell jelentse. A természetvédelem mai szabályozása sem a ma, sem egy klímaváltozási időszak természet- és biodiverzitás védelmét nem segíti, inkább hátráltatja. A város erőnyerésének egyik feltétele a vidékfejlesztés felértékelődése, ezért ez az újrapozícionálás egyik kulcskérdése. Támogatható tevékenységek A Szolnoki kisrégió/agglomeráció/kistérség környezeti/természeti/táji örökségvédelmi térség meghatározása, vidékfejlesztési modellalkotás. A Szolnoki kisrégió/agglomeráció/kistérség környezeti/természeti/táji örökségvédelmi térségi településeinek, bevonása, lobbyterv összeállítása Tájfenntartás rentábilis gazdálkodási ággá fejlesztése A gazdálkodók bevonásával irányított és menedzselt környezet/természet/tájvédelmi gazdálkodás beindítása Szolnok térségi vízrendezés újrapozícionálása (B.a.II.4. Önkormányzati intézkedés) Fel kell készülni a szélsőséges időjárási viszonyokra, az egységes vízelvezető hálózatok kiépítésével. A vízfolyások, a belvízcsatornák és a szivattyútelepek rendszeres karbantartása szükséges. A kiépítésüknek meg kell felelni a belterületekről elvezetett csapadékvíz elvezető hálózatok és a térségből elvezetendő belvizek fogadására. A hordalékok megfogásával a csatornák jókarban tarthatók és a környezetszennyezések is csökkenthetők. Tovább kell fejleszteni a központi belterületek csapadékvíz elvezető hálózatát. Belvizes időszakban az Alcsi Holt-Tisza medrét belvíztározás céljára hasznosítani kell. A meglevő, nem megfelelő útkapcsolatok kiépítettségének javításakor, az utak állapotának jókarban helyezésével egyidejűleg megoldandó az útmenti vízelvezető hálózat kiépítése. A térség gazdasági helyzetének a javítását, beruházások indulását közvetetten segíti a közlekedési hálózat fejlesztés. A mérsékelten belvizes terület adottságait figyelembe véve kell a tájgazdálkodást kialakítani. Vizsgálni kell, mely területek alkalmasak megújuló növénykultúrák (pl. elefántfű stb) telepítésére. Az energianövények feldolgozási helyének megkeresése, kialakítása és a felvásárlói piac rászervezése, támogatások keresése szükséges. A vízrendezési hálózati elemeknek és a tájgazdálkodásnak az egymásra hatása, pozitívan befolyásolhatja a természeti-táji értékeket kereső idegenforgalom fejlődését. Támogatható tevékenységek A vízfolyások árvízvédelmének a biztosítása, a belvízcsatornák karbantartása. A belvizes területek rendezése, a terület adottságaihoz illeszkedő tájgazdálkodás megteremtése, együttműködések kidolgozása. Csapadékvíz gazdálkodás (tisztítás, helyben tartás). A környezetszennyezés csökkentése és a felszíni vizek minőségének javítása Szolnok és az együtt-élő települések úthálózati kapcsolatainak javítása, az utak vízelvezetési hálózatának a felújítása és rendszeres karbantartása szükséges még a város megyehatáron túlnyúló szakaszain is. A természeti-táji értékekre alapozott turizmus számára kialakított központok természetközeli módon történő közműellátása. Szolnok és vonzáskörzetének befektetési piaci pozícionálása (B.a.II.5. Önkormányzati intézkedés) Az intézkedés célja beruházás élénkítés, foglalkoztatottság, fizetőképes kereslet és népesség megtartó erő növelése. A partnerkapcsolat a versenyszférával a piaci pozícionálás alapfeltétele. A működő tőke, és az azzal kapcsolatos elsősorban zöldmezős ipari beruházások a rendszerváltás óta folyamatosan elkerülték a várost. Ennek legfőbb következménye, hogy hiányzik egy, vagy néhány olyan nagyberuházás, amely legalább 300-500 főt foglalkoztatna, és amelyhez a beszállítói hálózat is stabilan ki tudna épülni. A kis- és középvállalkozások helyzetén elsősorban a beszállítói háttér igényének hiánya határozza meg. Szolnok munkaerő-kapacitását és gazdasági struktúráját a korábbi évtizedek iparosítása határozta és határozza meg (olajipar, vegyipar, papír- és cukorgyártás, vasúti szolgáltatás, járműgyártás). 17

Egyeztetési dokumentáció, jóváhagyandó munkarész Ez mára jelentős strukturális munkanélküliséget eredményez, mivel a meghatározó vállalatok részben megszűntek, részben pedig a tulajdonosváltással és kapacitáscsökkenéssel a foglalkoztatottak számát csökkentették. Új elem a gyógyszergyártás, az autóipari alkatrészgyártás, bőripar, fafeldolgozás. Cél, hogy a két kiemelt ipari övezetet (Piroskai út ipari park és a Nagysándor József út környéke) meg kell erősíteni, részben a helyi vállalatok fejlesztéseivel, részben pedig idegen/külföldi tőkeberuházásokkal. Ehhez új befektetési piaci stratégiára van szükség. Specializálni, szegmentálni kell a befektetői kört, elsősorban a képzett munkaerőhöz (vonzáskörzettel együtt a lakosság cca. 120-150 ezer fő), másrészt pedig a meglévő infrastruktúrához igazítva (fejlett iparvágány-rendszer, közművesített ingatlanok, jó/centrális földrajzi elhelyezkedés). Erősíteni kell a kutatás-fejlesztést is idetelepíteni szándékozó vállalatokkal a kapcsolatok keresését, a helyi humán-erőforrás erre megfelelő feltételeket biztosít (közgazdász, agrár- és műszaki mérnökképzés közép- és felsőfokú képzésekben egyaránt). Támogatható tevékenységek Gazdaságfejlesztési stratégiai terv kidolgozása. Integrált marketing tevékenység folytatása, intézményesített formában (lobby, érdekképviselet, információ eljuttatása a potenciális érdekkörökbe). A képzési struktúra és gazdasági/vállalati igények összehangolása. Az önkormányzati ingatlannal való hatékony gazdálkodás megvalósítása Az önkormányzat által fenntartott, illetve működtetett intézmény hálózat átstrukturálása Szolnok logisztikai bázis pozícionálása (B.a.II.6. Önkormányzati intézkedés) A pozícionálás célja, hogy Szolnok a kelet-közép-európai térségben meghatározó, Kelet-Magyarországon pedig vezető logisztikai központ legyen. A Szolnoki Logisztikai Központ megvalósításával a munka elkezdődött. Erre a célra nyert pályázati pénzből az elképzelések szerint a korábban a MÁV tulajdonában lévő területen egy olyan európai színvonalú logisztikai központ kialakítása valósul meg, amely különböző ipari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységeknek fog otthont adni. A logisztikai központ hatékony kihasználása azonban csak akkor valósulhat meg, ha ezzel együtt komoly ipari termelő bázis jön létre, azaz szorosan kapcsolódik a szolnoki ipari park fejlesztéséhez. A projekt két, jól elkülönülő részprogramból áll: a logisztikai központ területének rendezése, közművesítése valamint a logisztikai központ elérhetőségét biztosító úthálózat fejlesztése. A logisztikai központ kiépítése, a kombiterminál teljes körű megvalósítása azonban csak akkor reális cél, és lehet megtérülő befektetés, ha nem csak a térségi, megyei vagy kelet-magyarországi tranzitra fókuszál, hanem a tőlünk keletre, dél-keletre lévő posztszocialista országok európai tranzitállomásává képes fejlődni. Ehhez mind a vasúti, mind pedig a közúti infrastruktúra kapcsolatot ki kell építeni, s hosszabb távon esetleg a hajózást is. Mivel Szolnok beleesik a transzeurópai vasúti tranzitútvonalba, ezért a logisztikai bázis vasúti központúságára külön oda kell figyelni. Támogatható tevékenységek A logisztikai központ, a kombiterminál kiépítése, az ipari parkkal való szerves együttműködéssel együtt. Pályázati projektek elkészítése és uniós pályázati források lehívása, tekintettel arra, hogy regionális fejlesztésről van szó. Erőteljes marketing és lobby-program a keleti országok és azok vállalatai irányába. 18

Egyeztetési dokumentáció, jóváhagyandó munkarész Önkormányzati és partneri kompetenciák Önkormányzati és városi-térségi partnerkapcsolat újrapozícionálása Ágazati és egyéb civil hálózatok fejlesztése (B.a.IV.1. Önkormányzati és partneri intézkedés) Egy megyeszékhely társadalmi fejlesztésében fontos kitörési pontot jelenthet a civil-szféra további erősödése, amelynek egyik fontos mozzanata lehet a civil szervezetek fejlesztése mellett a közös együttműködések számának növelése (hálózatiság) és a meglévő kooperációk javítása. A helyi civil stratégia tartalmi szélesítése révén bővülhet a Civil Ház szerepköre és a civil szervezeti professzionalizáció következtében javulhatnak az ágazati civil kapcsolatok is. Mindezeken túl az önkormányzat és a civil-szféra közötti viszonyban a szerződéses kapcsolatok fejlesztése az önkormányzat számára forrásmegtakarítást, a civilek számára pedig komoly működési specialitást eredményezhet. Támogatható tevékenységek A szolnoki Civil Ház szerepének bővítése, e-civil Ház kialakítása. Civil kerekasztalok és a Civil Tanács munkájának professzionalizálása Civil szervezetek és az önkormányzat közötti szerződéses kapcsolatok erősítése Hosszabbtávú és projektalapú városházi támogatások A szolnoki civilek és a testvérvárosi NGO-k kapcsolatainak bővítése A területfejlesztés partnerségi kapcsolatainak fejlesztése (B.a.IV.2. Önkormányzati és partneri intézkedés) Az intézkedés célja: a civil szervezetek fejlesztése, a kistérségi, az agglomerációs, a regionális-alközponti (kisrégiós), és a megyei civil-ágazati együttműködés elősegítése. Az Európai Unió normáinak teljesítése különös tekintettel a partnerségre - érdekében szükség van a hatalom további decentralizálására, a döntési kompetenciák egyértelművé tételére. Várható az is, hogy a területfejlesztés partnerségi kapcsolataiban a civil hálózati együttműködések kulcsszerepet fognak játszani a jövőben. Ebben a civil szervezeteknek (amelyek innovatívabbak) elengedhetetlen a szerepük. Ennek alátámasztásaként Rechnitzer János megfogalmazása a leginkább találó: egy teljesítményt csak úgy lehet elérni, ha nem a versenytárs legyőzését tűzik ki célul, hanem keresik az együttműködés, a kooperáció új tereit, amivel az erőforrások körét bővíthetik, s ezzel a megújítás formáit is szélesíthetik. Támogatható tevékenységek A térségfejlesztési tanácsok mellett működő Civil Egyeztető Fórum (CEF) aktivizálása, külső kommunikáció fejlesztése A fejlesztési tanácsi tagságú civil szervezetek hatékonyabb bevonása a területi tervezés folyamatába A helyi térségi fejlesztési nívódíjak átadása Szolnoki és Szolnokról elszármazott közéleti és tudományos emberek bevonása a város jövőjét meghatározó politikák alakításába (B.a.IV.3. Önkormányzati és partneri intézkedés) A történelmi, kulturális tradícióknak, táji összetartozásnak rendkívül fontos szerepe van a helyi közösségek kohéziójának fejlődésében. A gyökerek feltárása, egymás megismerése megkönnyíti a későbbi együttélést, együttműködést, kommunikációt. Ennek nagy jelentősége lehet a gazdasági kooperációktól a települési környezetet befolyásoló hatásokig. A gyökereket lehetőség szerint az ifjúkorban kell erősíteni, ezért intézkedésünkben nagy szerepet kapnak az oktatási-nevelési intézmények, valamint a tudományos ismereterjesztő rendezvények. A város fejlesztési programjának sikeres megvalósításában, a települési megtartó képesség erősítésében lokálpatrióta, egyfajta,,találjuk ki mozgalmak kialakítására is szükség van, amelyek sikeresen integrálják egyegy településrész civil szervezeteit annak érdekében, hogy a programban megfogalmazott prioritások teljesülhessenek. Célszerű ezek tevékenységét, működési kereteit összehangolni a városban zajló egyéb humán (intézmény)fejlesztési elképzelésekkel. 19

Egyeztetési dokumentáció, jóváhagyandó munkarész Mivel a hatékony települési közegnek a nyitottságot és a sokszínűséget kell hangsúlyoznia és meg kell könnyítenie a társadalmi beilleszkedést és a reintegrációt, javasoljuk a kreatív tanács létrehozását is. Támogatható tevékenységek Kreatív tanács létrehozása Találjuk ki Szolnokot programiroda indítása Szolnok Tudásegyeteme elnevezésű kezdeményezés támogatása Városok között városversenyben való hatékonyabb részvétel biztosítása (B.a.V.1. Önkormányzati és partneri intézkedés) Az intézkedés célja: a kulturális mintaadás, a térség népességmegtartó erejének növelése, a társadalmi modernizáció elősegítése, a külső társadalmi, gazdasági vérkeringésbe való beágyazottság elmélyítése. A városok versenyében való részvétel interdiszciplináris területeket érint. Egy helyi közösség fejlődése többek között attól függ, hogy kinek az ellenőrzése alatt állnak a helyi források, vagyis lényeges, hogy a közösség tagjai meg tudják-e szerezni a szükséges ellenőrzést tulajdon helyi forrásaik - föld, tőke, infrastruktúra, emberi erőforrások, és szaktudás felett. Olyan programokra van szükség, amelyek sikeresek az arculatok komplex megfogalmazásában, másrészt hatékonyan integrálják egy-egy település elképzeléseit, lobbiját annak érdekében, hogy a programban megfogalmazott prioritások helyben és (kis)térségi szinten teljesülhessenek és makroérdekérvényesítési folyamatban is helyet kaphassanak. Véleményünk szerint ezért fontos mozzanat a városok versenyében a,,látni és látszani elv. Támogatható tevékenységek Önkormányzati és civil látóutak szervezése Konferencia-turizmus és fesztiválok szervezése A térség tudásközpontjaival való operatív partnerség fejlesztése Érdekazonosságon alapuló partnerkapcsolat a Szolnok térségi településekkel: kistérségi, agglomerációs és kisrégiós (B.a.V.2. Önkormányzati és partneri intézkedés) Az intézkedés célja: 150-200 ezer lelket számláló területi egység létrehozása a hatékony társadalmi-, gazdasági fejlődés elősegítésére. Szolnok társadalmi gazdasági fejlődésének záloga a város és térségének együttműködése. Az uniós csatlakozás ugyanis térségi együttműködést feltételez. A régiók Európájában ez a verseny felvállalásának az egyik feltétele. A környezeti-természeti, társadalmi-gazdasági javakkal sem lehet egy városon belül gazdálkodni. Települési/térségi-, táji gazdálkodás lehet csak eredményes. Az infrastruktúra fejlesztési, az oktatási (középiskola, főiskola), a kulturális (színház, zeneművészet), az egészségügyi ellátási stb. kapcsolatokat kell továbbfejleszteni a gazdaságra (különös tekintettel a turizmusra), a civil szervezeti együttműködésre, az önkormányzatok összefogására, közös lobbytevékenység kifejtésére. A kistérségi kapcsolatokból kiindulva meg kell határozni az agglomerációs gyűrűt, majd a kisrégiós települési szövetség körvonalait. A három régió, két megye csuklópontjában elhelyezkedő város csak megyei és regionális határokon átnyúló térségi együttműködéssel nyerhet új pozíciót. Támogatható tevékenységek Kisrégiós kapcsolat fejlesztés. Az agglomerációs térségi együttműködés A kisrégiós kapcsolatrendszer kiépítése A városhálózati kapcsolati háló kialakítása A gazdasági célok és a településpolitikai elképzelések integrációja (B.a.VI.1. Önkormányzati és partneri intézkedés) Az integráció célja: A logisztikai központ lehetőségeink jobb kihasználása, a helyi vállalkozások gazdasági helyzetének monitorozása, az önkormányzat és a helyi vállalkozások gazdaságfejlesztési céljainak egyeztetése 20