Patandzsali Jóga- szútrái A prakriti és a purusa Atma Center, 2009.04. 09. Gauranga Das atmacenter.hu
Bevezető mantra Harih Óm Szaha návavatu Szaha nau bhunaktu Szaha vírjan karavávahaih Tédzsaszvinávadhítamasztu má vidvisávahaih Óm sánti sánti sánti Óm Hari! Bárcsak az Úr megvédene minket, bárcsak táplálna minket! Bárcsak erővel tudnánk együtt tevékenykedni! Bárcsak a tanulmányaink töretlenek és sikeresek lennének! Bárcsak elkerülnénk a gyűlölködést! Óm, legyen béke bennem, legyen béke körülöttem, és legyen béke az erőkben, melyek rám hatnak!
A vivéka látásmódja parináma- tápa- szamszkára- duhkhair guna- vritti- virodhács csa duhkham éva szarvam vivékinah (2.15.) A vivékával (megkülönböztetéssel) rendelkező számára a változások, az intenzív szenvedés és a szamszkárák (lenyomatok) háromféle szenvedése a gunák működésének és az elme változásainak következményeként ellentmondásos, ezért mindent szenvedésnek lát.
A háromféle szenvedés Parináma változás. Minden tett változással jár, ami a szenvedés forrása Tápa aggodalom, vagy intenzív szenvedés Szamszkára benyomás, szokás A gunák változása és a mentális tendenciák között folyamatos konfliktus áll fenn.
A szenvedés a jövőben héjam duhkham anágatam (2.16.) A még be nem következett szenvedést el kell kerülni. A jövőben bekövetkező szenvedést a jelenlegi tetteink, döntéseink határozzák meg. Kerüljük a vikarmát, hogy elkerülhessük a szenvedést.
A szamjóga és a vijóga drastri- drisjajóh szamjógó héja- hétuh (2.17.) Az elkerülendő [szenvedés]nek a látó (a lélek) és a látott (a prakriti) kapcsolata az oka. Patandzsali a vijógát, vagyis a szétbontást javasolja, a purusa és a prakriti közötti kapcsolat megszűntetésének érdekében.
A prakriti természete prakása- krijá- szthiti- sílam bhúténdrijátmakam bhógápavargártham drisjam (2.18.) Az [érzékekkel] megtapasztalt világ (prakriti) jellegét [és változatosságát] a tisztaság, az aktivitás és a tétlen tompaság hármas minősége hozza létre. Alapvető természete szerint [a benne létrejövő] elemek (a föld, a víz, a tűz, a levegő és az éter) és az érzékszervek (az elme, a tudás- szerző és a cselekvő érzékszervek) egyaránt [a látó lélek] érzéktapasztalását (szenvedését, vagy boldogságát) vagy pedig az e világból való felszabadulását szolgálja.
A gunák négy szintje visésávisésa- linga- mátrálingáni guna- parváni (2.19.) Az anyagi természet e három kötőereje egymásra hatásának [és a belőlük megnyilvánuló teremtésnek négy egymásból kialakuló] szintje a következő: a megnyilvánulatlan és differenciálatlan (alinga), a megnyilvánult és differenciálódó (linga- mátra), a differenciálódott, de nem elkülönült (avisésa) és az elkülönült (visésa) anyag.
A szamádhi és a gunák szintjei visésa vitarka szamádhi specifikus élmények avisésa vicsára szamádhi asztrális szint, nem elkülönült élmények lingamátra ánanda kauzális tudat, szimbólummal teli alinga aszmitá szamádhi szimbólum nélküli.
A tapasztalás természete dristá drisi- mátrah suddhó pi pratjajánupasjah (2.20.) A látó csupán tiszta tudat, ennek ellenére úgy tűnik, mintha látna a mentális képek által. A tapasztalás folyamata önmagában egy pratjaja, vagyis fedőréteg a tiszta lélek tudatán, ami által kapcsolatba lép a világgal.
A prakriti célja tadartha éva drisjaszjátmá (2.21.) A prakriti csupán a [purusa] céljai érdekében létezik. Az illúzió létezésének célja az, hogy kikerüljünk az illúzióból, vagyis a világban megtaláljuk a kivezető utat és a felszabadulás eszközét.
A kogníció kritártham prati nastam apjanastam tadanya- szádháranatvát (2.22.) Aki beteljesítette a célját, annak számára [a prakriti] nem létezővé válik, de mások számára nem szűnik meg, mert a kogníció (tapasztalás) mindenkire vonatkozik. A dzsívanmukta is tapasztal, de ez nem befolyásolja a tudatát. A prakriti is örök, de nem független.
Az összekapcsolódás célja szva- szvámí- saktajóh szvarúpópalabdhi- hétuh szamjógah (2.23.) A purusa és prakriti összekapcsolódásának célja az eredeti természetének megtapasztalása és a bennük rejlő erő kibontakoztatása. taszja hétur avidjá (2.24.) Az összekapcsolódás oka a tudatlanság.
A kaivalja (felszabadulás) tadabhávát szamjógábhávó hánam tad- driséh kaivaljam (2.25.) Ez az összekapcsoltság a tudatlanság eloszlatásával megszűnik, s ekkor a lélek [eléri] a tökéletes szabadság, a felszabadulás [állapotát]
A valódi tudatosság vivéka- khjátir aviplavá hánopájah (2.26.) A valóságra irányuló rendíthetetlen tudatosság (vivékakhjáti) az avidjá elkerülésének módszere.
A hét szint taszja szaptadhá prántabhúmih pragjá (2.27.) A purusa számára hét fokozat vezet a megvilágosodásig. Ez a szútra a jóga hét fokozatát is jelenti a szamádhiig, de a tudatosság felébredésének hét szintjét is.
A tudatosság hét szintje A kerülendő dolgok felismerése Az elkerülés eszközeinek felismerése A lelki evolúció folyamatának felismerése A beteljesedés és tökéletesedés felismerése A tapasztalás céljának és a felszabadulásnak a felismerése A gunák működése beteljesülésének felismerése Az önvaló felismerése
A hét szint gyakorlásának eredménye jógánganusthánád asuddhi- ksajé gjánadíptirávivéka- khjátéh (2.28.) A jóga elemeinek kitartó gyakorlásával elpusztulnak a [szívben lévő] tisztátalanságok, felragyog a transzcendentális tudás fénye és eljutunk a [lélek és az anyag közötti] különbség megtapasztalásához.
Befejező mantra Óm púrnam adah púrnam idam Púrnát púrnam udacsjaté Púrnaszja púrnam ádája Púrnam evávasisjaté Óm sánti sánti sánti Az Istenség Személyisége tökéletes és teljes, és mivel maradéktalanul tökéletes, mindabban, ami Belőle kiárad s így ebben a mulandó világban is, minden megvan ahhoz, hogy hiánytalanul teljes legyen. Bármit hozzon létre a Teljes Egész, az önmagában is teljes. Ő a Teljes Egész, ezért bár számtalan hiánytalan egység árad ki Belőle, megmarad teljes egésznek. Óm, legyen béke bennem, legyen béke körülöttem, és legyen béke az erőkben, melyek rám hatnak!
Következő előadás a jámától a pratjáháráig május 14, 18 óra, Atma Center Pest