2010 november 21. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Indiaiértékelve titkaim 15.Give Indiai titkaim 15.Give Indiai titkaim 15.Mérték Give Indiai titkaim 15.Give Indiai titkaim 15.- 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Somfa... Így hívják a következő települést, melyen hosszú utunkon áthaladtunk. December 14-én hajnalban, 1993 telén. Persze ma már nem Somfának hívják. Sőt eredetileg sem így hívták. A Bánát nagy része a török időkben elnéptelenedett, csak a XVIII. Században népesült újra, de Somfáról még így is későn, 1873-ban jelenik meg az első említés. Ekkoriban még Korniának hívták és román telepes falu volt. Később kapta a Somfa nevet. Ma Corneának hívják. A Bánát déli részén jártunk egy völgyben. 1. oldal (összes: 6)
Somfának 1910-ben 3181 lakosa volt, javarészt románok, 40 magyar és 9 német lakossal kiegészülve. 2002-ben 2178 lakosból 31 cigány, 3 ukrán és 1 magyar. Somfa-Cornea után sokáig néptelen tájon haladtunk. Mindenki aludt a buszon, kint egyre hidegebb lett az idő. Ki tudja mennyi lehetett az idő, amikor újra házak között utaztunk. Ez volt Plugova. Plugovát régen Ekésnek hívták. Romániában több falu tartozik egybe. Olyan lehet ez, mint nálunk a járások? Ekés Mehádia körzetébe tartozik. Karánsebestől már 80 km-re jártunk. Plugova-Ekés lakossága Somfával ellentétben száz esztendő alatt majdnem megduplázódott (2402 főről 4474 főre emelkedett). Miután Plugovát elhagytuk, hamarosan megérkeztünk Mehadába, magyarul Mehádiába. Itt már a rómaiak is letelepedtek. Ad Mediam volt a település és a mellette lévő katonai tábor neve. A középkorban a várat Miháldként emlegették. A rómaiak utáni évszázadairól Mehádiának nem tudunk semmit. Annyi bizonyos, hogy az Árpád-ház idején már lakott település volt, vára a tatárjárást követően épült. Később maga Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár is járt a várban. Majd jöttek a törökök. Már 1440-ben is ostromolták (akkor sikertelenül), de 1523-ban (3 esztendővel Mohács előtt) elfoglalták. Igaz. 1529-ben már Szapolyai Jánosé volt. 1605-ben Bocskai a törökök segítségével foglalta el, majd 1630-ban a törököké, 1692-ben a Habsburgoké, ám egy évvel később már a törökök zsoldjában (szövetségében?) álló Thököly ostromolta. A Rákóczi-szabadságharc után a Habsburgok megerősítették, kibővítették a várat. Miért volt ez ennyire fontos hely? A szűk völgyben kapu a bánáti területek felé. Jelentőségét mutatja, hogy 1737 és 1739 között nyolc alkalommal cserélt gazdát a törökök és a császári csapatok között. Végezetül a Habsburg sasé lett a vár egy 1788-89-es török intermezzótól eltekintve. 1888-ig a községhez tartozott a régen Mehádia fürdőnek, később Herkulesfürdőnek nevezett fürdőhely, mely melegvizű forrásait már a rómaiak is ismerték, sőt ezen a helyen, a Cserna patak mentén még templomot is emeltek Herkulesnek. Herkules, vagy Héraklész görög félisten, Zeusz és Alkméné királynő gyermeke. Bár görög félistenről 2. oldal (összes: 6)
volt szó, kultuszát a rómaiak is ápolták. Héraklész nevezetes 12 próbájáról: Először meg kellett ölje a hatalmas nemeai oroszlánt, másodszor végeznie kellett a kilecfejű viziszörnnyel, a Hidrával. E feladatnál nehéz dolga volt, mert ha levágta a Hidre egyik fejét, kettő nőtt a helyébe. Az Úr Ráma, a tízfejű Rávanával kellett, hogy megküzdjön! A párhuzam az Indiában népszerű isteni megtestesüléssel nem véletlen. Herkules is megvédi (bár a próbák miatt elsősorban) a szörnyektől szenvedő embereket, míg Ráma is védelmezi a gyengébbeket. Herkules harmadik feladata szerint el kellett fognia Artemisz istennő aranyszarvú és rézlábú szarvasünőjét. Negyedik feladata az volt, hogy elfogja a Phophisz városát rettegésben tartó erümathoszi vadkant. Ötödszörre ki kellett takarítania Augeiász istállóját, ahol nem erejét, hanem leleményességét kellett használnia. Hatodik feladata az volt, hogy ölje meg a sztümphaloszi húsevő madarakat. Hetedik feladata annyi volt, hogy szelídítse meg Krétán Minosz király bikáját. Nyolcadikként meg kellett szereznie Diomédész emberevő lovait, de ez a próba is sikerült neki. Kilencedikként Hippolüté, az amazon királynő övét kellett megszereznie. Herkules először tárgyalt, majd harcolt, de csak az övé lett az öv. Tizedik feladata sem volt egyszerű: Gerüon bíborszínű marhacsordáját kellett Mükénébe vinnie. Herkulesnek tizenegyedik feladatként a Heszperiszek aranyalmáit kellett megszerezni, Utolsó feladata volt talán a legnehezebbb: Fegyver nélkül kellett elhoznia az Alvilágból Kerberoszt, a háromfejű kutyát (hopsz, ezek szerint Rowling is olvasott a Harry Potterhez ókori mitológiát? Hiszen ott is szerepel háromfejű kutya) Herkules végezetül megkapta jutalmát, Déianeira kezét. Boldogan éltek, amíg meg nem haltak.. Volna, ha Nesszosz a kentaúr nem rabolta volna el feleségét. A kentaúrt megölte, de felesége felfogta a vérét és később e vértől halt meg Herkules. De a halotti máglyáról az Olimposz istenei maguk közé emelték és Istenné vált. 3. oldal (összes: 6)
Ennyi mitológia után engedtessék meg egy párhuzam utazásunkhoz. Egyik térsunk, Tara kisöccse ekkoriban még csak általános iskolai népdalversenyeket nyert, de úgy 12 esztendővel később egy feltörekvő hódmezővásárhelyi rock-banda a Végletek énekese lett. Az együttes egyik nagy slágere a Nesszusz vére. (Indítsuk el őket a világhír felé: http://www.youtube.com/watch?v=vutsopeeksy ) Herkules volt a ókori világ Pókembere és Batman-je egy személyben, így nem véletlen, hogy a filmipar is felfigyelt rá. A kilencvenes években hat évadot élt meg a meglehetősen egy kaptafára készülő, de a maga idejében nagy sikert befutó sorozat. E sorozat meglehetősen szabadon kezelte az ókori mitológia történeteit és némileg oda nem illő tárgyakat, ruhákat is felvonultatott, a frizurákról és a beszédsítlusról nem is beszélve. De kiskamaszok kedvenc sorozata volt... Visszatérve a névadótól Herkulesfürdő történetéhez, a rómaiak után a népvándorlás viharaiban fürdő elpusztult és csak a XIX. Században éledt újjá. Ekkor palotasor épült, mely mára meglehetősen elhanyagolt állapotban maradt meg, kiegészülve a szocreál stílus tömbházaival. Herkulesfürdőnek még 1992-ben 51 magyar lakosa volt. A fürdő önálló település lett. Mehádia, melyhez tartozott, arról is nevezetes, hogy itt vívták 1849. augusztus 23-án a szabadságharc utolsó ütközetét. E csatában a Fockner ezredes vezette lenygel és olasz honvédsereg hátráltatta az osztrákokat és így a szabadságharc vezetői közül sokan Törökországba tudtak szökni, Mehádiában 1910-ben 132 magyar nemzetiségű lakos élt. Ha nem száguldottunk volna India felé, és megállunk e városkában, akkor megtekinthettük volna az ősi Miháld várának maradványait, vagy középkori templomának romjait. 4. oldal (összes: 6)
De mi haladtunk tovább. Elhagytuk Herkulesfürdőt is, majd folytatva utunkat, éles kanyart véve és az eddigi dél-keleti irányból észak-keleti lett. Közel volt a bolgár határ, csak éppen határátkelő nélkül. Utunk egy víztározó, egy mesterséges tó mellett haladt el, melyből természetesen semmit nem láttuk. A tó partján áll Lacul Prisaca. Sok-sok megtett km után buszunk délre fordul. Búcsút intünk Krassó-Szörény vármegyének, de még Karas-Severin megyének is. Elértük a Selistea nevű falucskát. De erről majd legközelebb. India még nagyon messze volt. Úgy 7600-7650 km-re... Nawesh Szerző a Flag Polgári Műhely tagja Tweet 5. oldal (összes: 6)
(adsbygoogle = window.adsbygoogle []).push({}); Ajánló 6. oldal (összes: 6)