Leíró magyar hangtan 12.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere Olvasnivaló: * Deme LászlL szló: A magyar fonémák rendszeréhez és rendszerezéséhez. Néprajz és Nyelvtudomány, 1516 (19711972): 8999 = (több íráshibával:) Deme László: Nyelvünkről, használatáról, használóiról. Szeged, 1994. 518. Mássalhangzós jegyek (Bolla 20911, 3336) 0. Vokalikus konszonantikus 1. A tüdő tev. 2. A gégefő tev. a gégefő elmozdulása hangszalagműködés a hangrés nyitottsága a hangszalagok feszítettsége 3. A velum és az uvula Fonetikai felhasználása: tiszta vokálisszemivokális konszonáns exspirációsavulzívainspirációs implozívejektív zöngészöngétlen glottális zárhehezetessuttogott érdesmodálisrekedtes orálisnazális Fonológailag: 1
Mássalhangzós jegyek (Bolla 20911, 3336) 4. A képzés módja akadály milyensége az akadály elhárítása 5. Ajaknyílás a rés formája ajakcsücsörítés termuláns affrikáta Fonetikai felhasználása: teljes zár (explozívaokkluzíva) rés (centrálislaterális) vibráló (trill)ballisztikus (tap) lökésszerű (flap) kerek (labiális)lapos (illabiális) csücsörítettsemlegesszétfeszített Mássalhangzós jegyek (Bolla 20911, 3336) 6. Akadályképzés helye Ajakkal képzett Nyelvvel képzett A szájpadlás és garatfal részvétele Fonetikai felhasználása: bilabiálislabiodentális labiolingvális dentálisinterdentálisalveoláris prepalatálismediopalatális posztpalatálisvelárisuvuláris faringális Fonológailag: Fonológailag: Mássalhangzós jegyek (Bolla 20911, 3336) 7. Az állkapocs helyz. nyitottsági foka 8. A képzési idő tartama Fonetikai felhasználása: zártközepesen zártközepesen nyitottnyitott redukáltrövidfélhosszúhosszú ultrahosszú koronális (apikális/kakuminális/ retroflex)(pre/medio/poszt)dorzálisradikális (faringalizált/semleges/palatalizált) Fonológailag: 2
Disztinktív jegyek 0. Vokalikus konszonantikus 2. Hangszalagműködés 3. A velum és az uvula 4. A képzés módja 6. Akadályképzés helye 8. A képzési idő tartama Fonetikai felhasználása: tiszta vokálisszemivokális konszonáns zöngészöngétlen orálisnazális zár (explozíva/okkluzíva)rés (centrális/laterális)termuláns affrikáta bilabiálislabiodentális (pre/poszt)alveolárispalatális palatovelárisveláris faringális/laringális rövidhosszú Fonol. 2. Hangszalagműködés 4. A képzés módja 6. Akadályképzés helye 8. A képzési idő tartama 0. Vokalikus konszonantikus Disztinktív jegyek zöngészöngétlen explozívanazálisspiráns laterálistermulánsaffrikáta bilabiálislabiodentális alveolárisposztalveoláris palatálispalatovelárisveláris faringális/laringális rövidhosszú tiszta vokálisszemivokális konszonáns helyette: 0. Zengősség Zengőnem zengő Minimális párok Disztinktív jegy: 2. Hangszalagműködés zöngészöngétlen 4. A képzés módja explozívanazálisspiráns laterálistermulánsaffrikáta 6. Akadályképzés helye bilabiálislabiodentális alveolárisposztalveoláris prepalatálispalatoveláris faringális/laringális 8. A képzési idő tartama rövidhosszú pók bók, dél tél, agya atya, gép kép, volt folt, zár szár, zsír sír expl.nazális: bár már, szád szán zárrésaffrikáta: tél szél cél zárrés: bér vér, de le, merre melle spiránslaterális: jó ló, zászló László bilab.laiodent.: bak vak, pont font alv.posztalv.vel.: vád vágy vág alv.posztalv.prepal.: máza mázsa mája baba babba, rímel rímmel, lap lapp, fed fedd, ina inna, vice vicce 3
A mássalhangzók fonetikai rendszere a főbb képzési jegyek alapján A mássalhangzók fonetikus jelei (Bolla: 37) A magyar nyelvben előforduló/előfordult fontosabb mássalhangzók fonológiailag releváns jegyek alapján felállított fonetikai rendszere Mód Zárhang Explozíva Okkluzíva Tremuláns Affrikáta Réshang Centrális (spiráns) Laterális Hely orális nazális orális orális orális orális bilabiális p b m Y y j b labiodentális } f v alveoláris t d n r c dz sz z l posztalveoláris cs dzs s zs (pre)palatális ny ty gy é j ly (palato)veláris k g á c g laringális % h 4
5
IPA palatális : magyar prepalatális IPA: palatoveláris : magyar palatális IPA: veláris : magyar palatoveláris vagy mediopalatális [w] (labioveláris approximáns) : ²/Ý IPA [C] : magyar é (kapj, rakj) IPA: [cìh] [x@] : magyar é (ihlet, pech, technika) zárhang: IPA [c Ô] : magyar ty gy affrikáta: IPA [cìc ÔÌ ] : magyar ty gy Szóvégi mássalhangzó szonoráns megmaradhat, ha szonoráns szonoráns: görl, ajánl (?: ajáll), fájl (file) hanghelyettesítés: szonoráns szonoráns: sámli obstruens szonoráns: kasz(t)ni, fecni, nudli, pemzli Ybli, Mádli, Kindli szingli 6
Körmagyar a Lidl-boltok előtt Népszabadság 2004. november 19. Több százan várakoztak tegnap reggel a dunaharaszti Lidl-áruház nyitására, hogy a biztosan megkaparinthassák a fillérekért kínált akciós árukat. A korai vevőket itt és a másik tizenegy Lidlinél csak az ár érdekelte: kartonszám vitték az ismeretlen márkájú termékeket. Hajnali sorban állás Dunaharasztin, a Lidl-üzletnél 7
A magyar sztenderd mássalhangzó fonémái (Siptár Péter) labiális ajakhangok alveoláris foghangok veláris hátulsók Obstruensek Explozíva Spiráns Affrikáta zöngés zöngés zöngés p b f v t d sz z c dz ty gy s zs cs dzs k g h Nazális m n ny Szonoránsok Tremuláns Approximáns l j palatális szájpadláshangok r 8
Másodlagos artikulációs folyamatok (sajátos képzésmozzanatok, mellékhangszínek) Zöngétlenedés Zöngésedés Aspiráció (hehezet) Palatalizáció Velarizáció Labializáció Kakuminális ejtés Réshangszerű ejtés Faringalizáció Lehelt/Mormolt ejtés Rekedtes ejtés Nazalizáció Lateralizáció stb. A mellékjelekkel jelölt képzésmódosulások listáját és jelölését ld. Bolla: 4143. tenuisz média (zár) fortisz lénisz (rés) fortisz (feszes) lénisz (laza) (lenizáció) p b B k g G Másodlagos artikulációs folyamatok (sajátos képzésmozzanatok, mellékhangszínek) Zöngétlenedés (B, D, G) Zöngésedés Aspiráció (p$, t$, k$, p h, t h, k h ) Palatalizáció (t, l, p) Velarizáció (Ł, ł) Labializáció (k, k w ) Kakuminális ejtés ({, ) Réshangszerű ejtés (ř) Faringalizáció Lehelt/Mormolt ejtés Rekedtes ejtés Nazalizáció Lateralizáció stb. A mellékjelekkel jelölt képzésmódosulások listáját és APhI jelölését ld. Bolla: 4143. 9
Zárhangok néhány változata a világ nyelveiben (Crystal: 201) Koartikuláció megelőző koartikuláció megmaradó koartikuláció gy A d rokonsági csoportja r n d z l dz t egy képzőmozzanatos eltérés két képzőmozzanatos eltérés homorgán hangok 10
d > gy: palatalizáció gy > d: depalatalizáció d > dz: affrikálódás dz > d: dezaffrikálódás d > z: spirantizáció z > d: zárhangúsodás d > t: zöngétlenedés t > d: zöngésülés d > n: nazalizáció n > d: denazalizáció A d változásai A magánhangzók és a mássalhangzók együttes ábrázolása (Deme) 11
A hanghenger (Bodnár Ildikó: ÁNyT. 19: 25) A zöngétlen réshangok körkörös elrendezése (Bodnár Ildikó: ÁNyT. 19: 15) 12