hosszú szénláncú, telített vagy telítetlen karbonsavak palmitinsav (hexadekánsav) olajsav (cisz-9 oktadecénsav) néhány, állatokban előforduló zsírsav

Hasonló dokumentumok
MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak

Valin H 3 C. Treonin. Aszpartát S OH

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

INFORMATIKA EMELT SZINT%

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK

A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános

CHO CH 2 H 2 H HO H H O H OH OH OH H

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i

Táptalaj E. coli számára (1000 ml vízben) H 2 O 70% Fehérje 15% Nukleinsav 7% (1+6) Szénhidrát 3% Lipid 2% Szervetlen ion 1%

(neutrális lipidek) glicerofoszfolipidek szfingolipidek galactolipidek

,:/ " \ OH OH OH / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / "CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere

Aminosavak általános képlete NH 2. Csoportosítás: R oldallánc szerkezete alapján: Semleges. Esszenciális aminosavak

Gáspári Zoltán. Élő molekulák az élet molekulái

A cukrok szerkezetkémiája

Nukleinsavak építőkövei

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

NUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag

Tel: ;

Táptalaj E. coli számára (1000 ml vízben) H 2 O 70% Fehérje 15% Nukleinsav 7% (1+6) Szénhidrát 3% Lipid 2% Szervetlen ion 1%

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT)

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket!

Lipidek. Lipidek. Viaszok. Lipidek csoportosítása. Csak apoláros oldószerben oldódó anyagok.

Az anyag- és energiaforgalom alapjai

3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások)

3. Aminosavak gyártása

CHO H H H OH H OH OH H CH2OH HC OH HC OH HC OH CH 2

Transzláció. Szintetikus folyamatok Energiájának 90%-a

Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE

alanin (Ala, A) valin (Val, V) leucin (Leu, L) izoleucin (Ile, I) szerin (Ser, S) treonin (Thr, T)

Táplálkozási ismeretek. Fehérjék. fehérjéinek és egyéb. amelyeket

Az aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András

Az AS nitrogénjének eltávolítása

3. Sejtalkotó molekulák III.

aminosav!-aminosav természetes (natural)!-aminosav >200 fehérjealkotó (proteinogenic)!-aminosav genetikailag kódolt

Biogén elemek. Szén. Oxigén, hidrogén ELSŐDLEGES. a sejtek 98%-át teszi ki. Nitrogén. Foszfor. Nátrium, Kálium, Klorid ionok. Magnézium MÁSODLAGOS

A tejfehérje és a fehérjeellátás


4. FEHÉRJÉK. 2. Vázanyagok. Az izmok alkotórésze (pl.: a miozin). Inak, izületek, csontok szerves komponensei, az ún. vázfehérjék (szkleroproteinek).

EGYSZERES VÁLASZTÁSÚ KÉRDÉSEK

BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.

(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

1. jelentésük. Nevüket az alkotó szén, hidrogén, oxigén 1 : 2 : 1 arányából hajdan elképzelt képletről [C n (H 2 O) m ] kapták.

Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István

Szerves kémiai és biokémiai alapok:

Szénhidrátok I. (Carbohydrates)

2. Aminosavak - Treonin

A gyakorlat elméleti háttere A DNS molekula a sejt információhordozója. A DNS nemzedékről nemzedékre megőrzi az élőlények genetikai örökségét.

Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István

Biogén elemek

Szerves kémiai és biokémiai alapok:

AquaWorld Resort, Budapest 2017 április

Aminosavak, peptidek, fehérjék. Béres Csilla

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

Javító vizsga követelményei kémia tantárgyból augusztus osztály

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

A fehérjék hierarchikus szerkezete

CHO H H H OH H OH OH H CH2OH CHO OH H HC OH HC OH HC OH CH 2 OH

Az élő anyagot felépítő kémiai elemek

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

3.6. Szénidrátok szacharidok

KDOP A

9. Szilárdfázisú szintézisek. oligopeptidek, oligonukleotidok

TAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia

transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

Szénhidrátok. Szénhidrátok. Szénhidrátok. Csoportosítás

A glükóz reszintézise.

A cukrok szerkezetkémiája

Glikolízis. Csala Miklós

R-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

EMELT SZINTŰ GYAKORLATI VIZSGA

1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.

neutrális zsírok, foszfolipidek, szteroidok karotinoidok.

SZÉNHIDRÁTOK (H 2. Elemi összetétel: C, H, O. O) n. - Csoportosítás: Poliszacharidok. Oligoszacharidok. Monoszacharidok

Bevezetés. Szénvegyületek kémiája Organogén elemek (C, H, O, N) Életerő (vis vitalis)

[A S E] [N R E] [1 2 Ar]

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2.

FEHÉRJESZINTÉZIS: a transzláció mechanizmusa és a polipeptidlánc további sorsa. Bay Péter

4. Előadás. Nukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak

Biológiai membránok és membrántranszport

Aromás: 1, 3, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 13, (14) Az azulén (14) szemiaromás rendszert alkot, mindkét választ (aromás, nem aromás) elfogadtuk.

POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK

Egyed alatti szerveződési szint

A fehérjék hierarchikus szerkezete. Szerkezeti hierarchia. A fehérjék építőkövei az aminosavak. Fehérjék felosztása

Néhány biológiai membrán lipidösszetétele a Százalákos összetétel. humán mielin. foszfatidilkolin foszfatidiletanolami.

Átírás:

Lipidek: zsírsavak hosszú szénláncú, telített vagy telítetlen karbonsavak palmitinsav (hexadekánsav) sztearinsav (oktadekánsav) olajsav (cisz-9 oktadecénsav) Szénatomszám Kettős kötések száma néhány, állatokban előforduló zsírsav Közönséges név Szisztematikus név Képlet 12 0 laurát n-dodekanoát 3 ( 2 ) 10-14 0 mirisztát n-tetradekanoát 3 ( 2 ) 12-16 0 palmitát n-hexadekanoát 3 ( 2 ) 14-18 0 sztearát n-oktadekanoát 3 ( 2 ) 16-20 0 arachidát n-eikozanoát 3 ( 2 ) 18-22 0 behenát n-dokozenoát 3 ( 2 ) 20-24 0 lignocereát n-tetrakozanoát 3 ( 2 ) 22-16 1 palmitoleát cisz- 9 -hexadecenoát 3 ( 2 ) 5 =( 2 ) 7-18 1 oleát cisz- 9 -oktadecenoát 3 ( 2 ) 7 =( 2 ) 7-18 2 linoleát cisz, cisz- 9, 12-3 ( 2 ) 4 (= 2 ) 2 ( 2 ) 6 - oktadekadienoát 18 3 linolenát all-cisz- 9, 12, 15 - oktadekatrienoát 20 4 arachidonát all-cisz- 5, 8, 11, 14 - eikozatetraenoát 3 ( 2 ) 2 (= 2 ) 3 ( 2 ) 6-3 ( 2 ) 4 (= 2 ) 4 ( 2 ) 2 -

Lipidek: foszfolipidek zsírsav zsírsav g l i c e r i n Általános membránalkotók általános felépítés: foszfát alkohol 2 2 2 2 2 2 2 glicerin szerin etanolamin 2 3 2 kolin 3 3 inozitol 3 3 2 2 2 3 2 3 2 3 2 + 3 foszfatidsav 3 lecitin (foszfatidil-kolin)

Lipidek: szfingolipidek & glikolipidek szfingozin 2 2 13 27 R 1 2 3 3 3 szfingomielin cerebrozid 13 27 R 1 2 glükóz vagy galaktóz koleszterin 3 3 3 3 3 bizonyos idegsejtek membránjában akár 25% is lehet, egyes intracelluláris membránokból hiányzik

Biológiai membránok a folyékony mozaik modell A lipid-és fehérjemolekulák mozgása (diffúziója) oldalirányban szabad, átfordulásuk gátolt A membránban minden transzport szabályozottan zajlik (?): porinok, csatornák,. olaritás: a két oldal nem ekvivalens! Membránfehérjék: integráns + perifériális

ukrok olihidroxi-alkoholok vagy polihidroxi-ketonok Szénatomszám szerint: triózok, tetrózok, pentózok, hexózok, heptózok yílt láncú és gyűrűs formák (pentózoknál és hexózoknál) olimerizáció: mono-, di, poliszaccharidok Királis molekulák: a természetben D-konfigurációjú cukrok fordulnak elő 2 glicerinaldehid (aldotrióz) 2 2 dihidroxi-aceton (aldoketóz) 2 D-glicerinaldehid 2 eritróz 2 2 2 2 ribóz ribulóz 2 glükóz 2 fruktóz 2 β-d-glükóz

ukrok: gyűrűs formák R 1 + + R 2 R 2 R 1 R 2 R 2 intramolekuláris félacetálvagy félketálképzés R 1 R 3 R 1 R 3 szék téralkat axiális csoport ekvatoriális csoport β-anomer β-d-glükopiranóz pirán az α-anomer: a 2 és a glikozidos ellentétes oldalon áll boríték téralkat (4 atom egy síkban) 2 2 furán 2 -endo ribofuranóz 3 -endo ribofuranóz

ukorkocka ( kockacukor ; KöKéL 1992/3-4) 4 3 2 gulóz allóz altróz mannóz glükóz galaktóz talóz idóz

ukrok: diszaccharidok 2 cellobióz: 2 β-d-glükóz (cellulóz) 2 2 2 maltóz: 2 α-d-glükóz (keményítő: maltodextrin) 2 2 2 szacharóz: 1 α-d-glükóz és 1 β-d-fruktóz

ukrok: poliszaccharidok

ukrok: módosított cukrok 2 2 3 -acetilgalaktózamin (GalAc) glükóz (Glc) fukóz (Fuc) 3 2 3 3 R R= 2 -acetilglükózamin (GlcAc) sziálsav

Az AB0 vércsoportrendszer 0 A B Fuc α-1,2 Gal β-1,3 GlcAc β-1,3 Gal Fuc GlcAc α-1,2 Gal α-1,3 β-1,3 GlcAc β-1,3 Gal Fuc α-1,2 Gal Gal α-1,3 β-1,3 GlcAc β-1,3 Gal

ukleinsavak:építőkövek DS: adenin (A), citozin (), guanin (G), timin (T) hargaff-szabályok: A=T, G=, magyarázat: bázispárosodás cukorrész: dezoxiribóz (deoxyribose) RS: adenin (A), citozin (), guanin (G), uracil (U) nem érvényesek a hargaff-szabályok cukorrész: ribóz 2 2 adenin 2 2 guanin citozin 3 uracil timin 2 foszforsav ribóz 2 2-dezoxiribóz DS-részlet (egyszálú)

ukleinsavak: egybetűs kódok 3 guanin-citozin: 3 hidrogénhíd adenin-timin: 2 hidrogénhíd Kód ukleotid(ok) Jelentés Komplementer A A (adenin) T (citozin) G G G (guanin) T T (timin) A M A vagy amino K R A vagy G purine Y W A vagy T Weak (értsd: -híd) W S vagy G Strong (értsd: -híd) S Y vagy T pyrimidine R K G vagy T Keto M V A vagy vagy G nem T B A kérdéses bázis A vagy vagy T nem G D betűjele utáni D A vagy G vagy T nem (első szabad ) betű B vagy G vagy T nem A V X/ A vagy vagy G vagy T ay nem A,, G vagy T A DS-szekvenciákban előfordul, hogy egy nukleotid leolvasása nem egyértelmű, vagy jelölni szeretnénk az egy pozícióban lehetséges polimorfizmusokat

DS: A bázispárok közötti molekuláris kölcsönhatások csak a 3D-ben nyerik el valódi jelentőségüket: timin 2,8 Â adenin citozin guanin 2,8 Â 3,0 Â 3,0 Â S=sugar (cukor) =phosphate (foszfát)

A nukleoszóma Eukariótákban a genetikai állomány térbeli szerveződősének alapegysége + fontos génszabályozó szerep Mag (hisztonfehérjék): {2A, 2B, 3, 4} x 2

ukleinsavak:módosított bázisok 2 3 3 dihidrouridin pszeudouridin 3-metilcitidin 5-metilcitidin 3 3 2 6-metiladenozin inozin 3 7-metilguanozin Quenozin (Q) 2 2 2 3 3 2 Wyozin (Y) A módosítások a nukleinsavba már beépült bázisokon történnek Kivétel: Q bázisok: egy enzim a beépült G-t egy szabadon elkészült Q-ra cseréli

Egyéb nukleotidok 2 Adenozin-trifoszfát (AT) 2 2 R=: ikotinamid-adenin-dinukleotid (AD) R=foszfát: ikotinamid-adenin-dinukleotid-foszfát (AD) R 3 Flavin-adenin-dinukleotid (FAD) 3 2 2 2

Aminosavak és fehérjék Fehérjék: α-aminosavakból felépülő heteropolimerek Az aminosavak peptidkötéssel (amidkötéssel) kapcsolódnak egymáshoz Az aminosavak az oldalláncukon különböznek, általános képletük: 2 R 2 R 1 R 2 R 3 eptidkötés: planáris (síkalkatú) agyományosan 20 fehérjealkotó aminosavat sorolnak fel Az aminosavakat az oldallánc alapján csoportosíthatjuk: Apoláros poláros töltött Alifás aromás Apoláros aminosavak: 2 2 2 2 glicin (Gly, G) 2 2 3 3 3 valin (Val, V) alanin (Ala, A) 2 3 2 3 3 3 leucin (Leu, L) izpleucin (Ile, I)

Aminosavak és fehérjék Apoláros aminosavak: 2 2 2 2 2 2 2 S fenilalanin (he, F) triptofán (Trp, W) 3 metionin (Met, M) Apoláros, ráadásul szigorúan véve iminosav: 2 2 2 prolin (ro, ) oláros aminosavak: 2 2 2 3 szerin (Ser, S) treonin (Thr, T) 2 2 2 2 2 2 2 2 2 aszparagin (Asn, ) 2 2 glutamin (Gln, Q) tirozin (Tyr, Y) S cisztein (ys, )

Aminosavak és fehérjék Töltött aminosavak: 2 2 2 2 2 aszparaginsav (Asp, D) glutaminsav (Glu, E) 2 2 2 2 2 2 2 2 lizin (Lys, K) 2 2 2 arginin (Arg, R) 2 2 hisztidin (is, )

Módosított aminosavak 2 2 2 idroxiprolin (yp, ) γ-karboxi-glutaminsav 2 2 3 2 szénhidrát-kötött Asn foszfoszerin Utólagos (poszttranszlációs) módosítások A szelenocisztein transzláció közben épül be! Van még: foszfo-thr, foszfo-tyr metil-lizin, acetil-lizin -terminális acetiláció v. metiláció Se 2 szelenocisztein

Módosított aminosavak: GF Ser-Tyr-Gly 2 Zöld fluorescens fehérje (GF) Medúzából származik Géntechnológiai jelentőség: világító sejtek, szövetek (egér!) A fluoreszcens csoport spontán, a fehérje feltekeredése után alakul ki Szintetikusan reprodukálható! 2

Aminosavak és fehérjék éhány fehérjékben előforduló csoport jellemző pk a értéke soport Sav Bázis Tipikus pk a Terminális α- karboxicsoport Aszparaigsav, glutaminsav 3,1 4,1 isztidin Terminális α- aminocsoport isztein S 6,0 8,0 S 8,3 Tirozin 10,9 Lizin 10,8 Arginin 12,5 A szekvencia alapján jósolható a fehérjemolekulák izoelektromos pontja