A szá mító gé p álkálmázá si léhétó sé géi á tánítá si-tánulá si fólyámátbán I.

A szá mító gé p álkálmázá si léhétó sé géi á tánítá si-tánulá si fólyámátbán I. 1 / 87

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 5 1.1. A képzés célja, tematikája, módszerei... 5 2. Alapismeretek... 6 2.1. Kapcsolódó alapfogalmak... 6 2.2. Operációs rendszer... 7 2.3. Felhasználói felület... 7 2.4. Programok elindítása, futtatása... 10 2.5. Műveletek fájlokkal, mappákkal... 10 2.5.1. Fájlok, mappák... 10 2.5.2. Mappaszerkezet... 10 2.5.3. Fájl és mappakezelés Windows intézővel... 11 2.5.3.1. Mappakezelés... 12 2.5.3.2. Fájlkezelés... 13 2.6. Feladatok... 13 3. Perifériák... 14 3.1. A billentyűzet és használata... 14 3.2. Az egér és használata... 16 3.3. Nyomtatók... 17 3.4. Projektor... 18 3.5. CD/DVD lemezek... 18 3.6. Háttértárolók... 18 3.6.1. Fizikai és logikai meghajtók... 18 3.6.2. Cserélhető, hordozható adattárolók... 19 3.7. Feladatok... 20 4. Irodai alkalmazások... 20 4.1. Szövegszerkesztés... 20 4.1.1. A felhasználói felület bemutatása... 20 4.1.2. Műveletek dokumentumokkal... 21 4.1.3. Egyszerűbb formázási lehetőségek... 24 4.1.3.1. Betűformátumok... 24 2 / 87

4.1.3.2. Bekezdésformátumok... 26 4.1.3.3. Oldalbeállítás... 28 4.1.4. Feladatok... 29 4.2. Táblázatkezelés... 30 4.2.1. A felhasználói felület bemutatása... 30 4.2.2. Műveletek állományokkal... 31 4.2.3. Műveletek cellákkal, sorokkal, oszlopokkal... 34 4.2.3.1. Mozgás a táblázatban... 34 4.2.3.2. Adattípusok, adatbevitel... 34 4.2.3.3. Kijelölés a táblázatban... 35 4.2.3.4. Cellák, oszlopok és sorok beszúrása, másolása, törlése... 35 4.2.4. Műveletek, függvények... 38 4.2.4.1. Alapműveletek... 38 4.2.4.2. Hivatkozások... 39 4.2.4.3. Függvények... 41 4.2.5. A táblázat formázási lehetőségei... 43 4.2.5.1. Oszlop- és sorformátumok... 43 4.2.5.2. Cellaformátumok... 44 4.2.6. Diagram készítése... 45 4.2.7. Feladatok... 48 4.3. Bemutató készítés... 49 4.3.1. A felhasználói felület bemutatása... 49 4.3.2. Műveletek állományokkal... 50 4.3.3. Nézetek, diavetítés... 53 4.3.4. Diák létrehozása, törlése, mozgatása... 53 4.3.5. Diák tartalmának szerkesztése... 54 4.3.6. Objektumok beszúrása... 55 4.3.7. A prezentációkészítés legfontosabb szempontjai... 57 4.3.8. Feladatok... 58 4.4. Rajzoló és képszerkesztő alkalmazás... 58 4.4.1. Műveletek képállományokkal... 58 3 / 87

4.4.2. Alapvető műveletek... 60 4.4.3. Feladatok... 61 5. Az Internet alkalmazása... 61 5.1. A World Wide Web... 61 5.1.1. Keresés... 61 5.1.2. Net-etikett... 62 5.1.3. Szerzői jogok... 63 5.1.3.1. Creative Commons... 63 5.2. Levelező rendszerek használata... 64 5.2.1. Online levelező rendszerek... 64 5.2.2. Az elektronikus levelezés szabályai, veszélyei... 65 5.3. Alkalmazások az interneten... 65 5.3.1. Online adatbázisok, gyűjtemények... 65 5.3.1.1. Sulinet portál (http://www.sulinet.hu)... 65 5.3.1.2. Magyar Elektronikus Könyvtár (http://mek.oszk.hu/)... 66 5.3.2. E-ügyintézés... 66 5.4. Online multimédia tartalmak... 67 5.4.1. Képek keresése, letöltése... 67 5.4.2. Videók felhasználási lehetősége... 69 6. E-portfólió... 70 6.1. A Pedagógus e-portfólió és típusai, a kompetenciák... 70 6.2. A Pedagógus e-portfólió feltöltésének módja a jelenleg működő felületre... 72 6.3. A felület... 74 7. Vizsgafeladat... 86 4 / 87

1. Bevezetés 1.1. A képzés célja, tematikája, módszerei A számítógép alkalmazási lehetőségei a tanítási-tanulási folyamatban I. modul alapvető célja, hogy a résztvevő pedagógusok mindazon alapvető elméleti és gyakorlati ismeretet elsajátítsák, melyek az informatikai eszközökkel támogatott oktatási-nevelési tevékenységhez, pedagógiai munkához szükségesek. A képzés célkitűzései: - A résztvevő váljon képessé a számítógép és perifériáinak legalapvetőbb módon, a legszükségszerűbb területeken történő kezelésére, a mappa- és fájlrendszer használatára/kialakítására, programok megnyitására (grafikus felületű operációs rendszer mellett). - Biztonsággal, kellő határozottsággal legyen képes használni az irodai alkalmazásokat. - Ismerkedjen meg az internet által nyújtott lehetőségekkel, használjon böngészőt, online adatbázisokat, olyan szint elérése mellett, amely már az önálló felfedezés igényét is kialakítja. - Ismerje meg az internetezés alapvető biztonsági szabályait. - A digitális kapcsolattartás alap formáit alkalmazza. - Képek, videók megtekintésére, lejátszására, letöltésére problémamentesen képessé váljon a résztvevő. - Ismerkedjen meg e-portfólió szoftverekkel, használatukkal. A képzés során megszerezhetőek azok az alapvető ismeretek, melyek a további IKT és digitális pedagógiához kapcsolódó módszertani képzések bemeneti feltételeinek teljesítéséhez szükséges. Fontos hangsúlyozni, hogy a képzés nem egyenértékű ECDL képzési és vizsgarendszer különböző, egyedi moduljaival, elvárásaival! A képzés során minden modul, minden témakör az elméleti háttér ismertetésével kezdődik, melyet gyakorlati bemutatók követnek. Az elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítását, rögzítését pedig különböző számítógépen végrehajtandó példák, feladatok segítik. A modul tartalmának megismerése, elsajátítása során a résztvevők egyéni munka, páros munka, esetenként csoportos munka, egyéni bemutató formáit alkalmazzák. Az elvégzendő feladatokat az egyes témáknál, témaköröknél meghatározott formában kell elkészíteni. A képzés sikeres teljesítésének kritériumai: - a továbbképzés 90%-án való jelenlét - az egyes feladatok legjobb tudás szerinti elkészítése - a vizsgamunka elkészítése 5 / 87

2. Alapismeretek 2.1. Kapcsolódó alapfogalmak A számítógépek ma már az élet minden területén megtalálhatóak, így az oktatási során is megkerülhetetlenek. A többi műszaki eszközhöz hasonlóan a számítógép pontos működési mechanizmusa, felépítésének, részegységeinek ismerete nem feltétlenül szükséges a hatékony alkalmazásához. A képzés jelen része ezért mindössze azt a célt szolgálja, hogy a számítógéphez kapcsolódó legfontosabb fogalmakat tisztázza, rögzítse. A hardver a számítógép működését lehetővé tevő elektronikus egységek összefoglaló neve. A számítástechnikában hardvernek hívják magát a számítógépet és minden, fizikailag megfogható külső és belső részegységét (pl. memória modulok, háttértárolók), valamint tartozékait. A szoftver a hardver egységeket működtető, vezérlő programok összessége, de szoftvernek nevezzük a különböző felhasználási célokra készült alkalmazásokat is. A program pedig valamilyen feladatot old meg a számítógépen. Alkalmazásnak, felhasználói programnak nevezzük azokat a programokat, melyek valamilyen jól meghatározható feladat megoldására, támogatására hoztak létre (pl. szövegszerkesztő, navigációs program, könyvelő alkalmazás). Ezek a felhasználói alkalmazások a számítógéptől függetlenül is beszerezhetőek, megvásárolhatóak. A szoftvert egyrészt tehát a gépet működtető programok, másrészt a felhasználói alkalmazások összessége, valamint a számítógéppel való feldolgozásra előkészített adatok alkotják. Az adat rendkívül sokféle lehet: szöveg, kép, mozgókép, hang és a legtöbb felhasználói program, alkalmazás képes arra, hogy különféle információkat, adatokat hozzunk létre és kezeljünk a segítségükkel. Általában elmondható, hogy adott programmal létrehozott adat csak ugyanazzal (vagy hasonló célú) típusú alkalmazással módosítható. Pl. egy szövegszerkesztővel létrehozott dokumentum, csak szövegszerkesztő programmal nyitható meg és módosítható. A számítógépen lévő információtárolási egysége a fájl (file, állomány). Egy fájl tartalma a gép szempontjából vagy adat, vagy program. Ez utóbbi a processzor által végrehajtható utasításokat tartalmazza (néha bináris fájlnak is hívják). A fájlban tárolt adat tetszőleges, lehet szöveg, grafikus kép, hang stb. Az adatok formájára nézve nincs előírás, a gyakorlatban nagyon sokféle formátum létezik. A fájlt minden operációs rendszer használja, konkrét megjelenése, alkalmazási lehetősége azonban már az operációs rendszertől és a kezeléséhez szükséges felhasználói alkalmazástól függ. A program a számítógépnek szóló utasítások sorozata, amely egy kidolgozott algoritmus alapján meghatározza, hogy a számítógép milyen módon végezzen el egy adott feladatot. Egyaránt programnak nevezzük a programozók által készített forrásprogramot, amely az ember által olvasható formában tárolja a feladat leírását, és azt a kódot, amelyet a számítógép ténylegesen végrehajt: a futtatható programot, amely a forrásprogramból speciális programok - fordítóprogramok - közreműködésével jön létre. A programokat valamilyen háttértárolón tároljuk, ha éppen nem futnak. Ha egy programot elindítunk, az operációs rendszer a háttértárolóról betölti a memóriába, majd a program ezután átveszi a számítógép vezérlését és futni, működni kezd. 6 / 87

2.2. Operációs rendszer A személyi számítógép (PC) működését, vezérlését, a felhasználói programok futtatását, a számítógép erőforrásainak kezelését az ún. operációs rendszer biztosítja. Ennek érdekében az operációs rendszer végzi: - a különböző részegységek (memória, perifériák, egyéb erőforrások) kezelését, - egységes keretet biztosít a különböző programok, felhasználói alkalmazások futtatásához, - az adatok, információk, tárolását, betöltését, - a felhasználó és a számítógép közötti kommunikációt biztosítását. Az operációs rendszerek is folyamatosan fejlődnek, változnak. A korai speciális vezérlőegységekről (ún. terminál) irányítható számítógépes rendszerektől, a felhasználó számítógépeken (PC) alkalmazható parancssoros DOS (Disk Operating System) verzióktól jutottunk el a jelenlegi grafikus felhasználói felületekig, melyek egyre jobban elrejtik a felhasználó elől az adott parancs, adott szolgáltatás tényleges technikai, informatikai végrehajtását és egyre jobban támogatni kívánják a felhasználóbarát megjelenést, működést. Bármilyen jelenlegi operációs rendszert is vizsgálunk, mindegyik biztosítja - a felhasználó számára könnyen kezelhető grafikus felületet, mely segítségével minden szolgáltatás, funkció, parancs elérhető, végrehajtható; - a különböző perifériák (nyomtató, monitor, lapolvasó stb.) telepítését, illesztését a számítógéphez; - az adatok, programok tárolására szolgáló logikai rendszer (mappastruktúra) létrehozását, módosítását, kezelését; - az adott számítógépen található programok, alkalmazások futtatását és újak telepítését, vagy éppen eltávolítását, törlését; A számítógép alkalmazásához mindenképpen szükséges az operációs rendszer alapvető szolgáltatásainak megfelelő szintű ismerete. 2.3. Felhasználói felület Ebben a fejezetben a Windows 7 felhasználói felület legfontosabb részei kerülnek bemutatásra, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a grafikus felhasználói felületek jellemzői (rugalmasan testre szabható felület, rengeteg felhasználói beállítás) miatt, illetve a különböző operációs rendszer verziók miatt az adott számítógép felhasználói felülete kisebb-nagyobb mértékben eltérhet az itt bemutatottaktól. A grafikus felhasználói felület a számítástechnikában olyan, a számítógép és ember közti kapcsolatot megvalósító elemek összessége, melyek a monitor képernyőjén szöveges és rajzos elemek együtteseként jelennek meg. 7 / 87

1. ábra: A Windows 7 operációs rendszer felhasználói felülete A mai modern Windows operációs rendszereknél a legnagyobb helyet a kezelőfelületen az asztal foglalja el. Az asztal szinte teljesen testre szabható és a számítógépet használó felhasználók a saját beállításaiknak megfelelő felületet fogják látni minden egyes belépésnél. Az asztalon nyílnak meg az alkalmazások ablakai (pl.: Sajátgép) és itt találhatóak az ikonok is, melyekkel könnyedén elérhetjük gyakran használt programjainkat. Az asztalon található ikonok átrendezhetőek, csoportosíthatóak, akár törölhetőek is. Fontos hangsúlyozni, hogy egy programhoz tartozó ikon törlése nem eredményezi magának az alkalmazásnak a törlését, de ha egy dokumentum az asztalra került elmentésre és az ikon töröljük, akkor maga a dokumentum is a lomtárba kerül. A lomtárban található ikonok, dokumentumok még nem kerültek végleges törlésre, lehetőség van azok visszaállítására. Az asztalon található leggyakoribb grafikus felhasználói elemek az ablakok, menük, a tálca, választógombok, jelölőnégyzetek és ikonok, valamint a mutatóeszközhöz kapcsolódó egérkurzor. 2. ábra: A tálca A tálca alapesetben a képernyő alsó részén található (de helyzete és egyéb jellemzői is testre szabhatóak). A tálcán található a Start menü (a Windows logóval jelölt gombbal érhetjük el), melynek segítségével a telepített programok, alkalmazások indíthatóak el, elérhetjük a Windows beállításához szükséges eszközöket. A Start menü közvetlen elérést biztosít a leggyakrabban használt alkalmazásokhoz, a felhasználó dokumentumait tartalmazó 8 / 87

mappához, az utoljára megnyitott fájlokhoz, dokumentumokhoz, keresési menüpont szolgáltatásait illetve az operációs rendszer összes beállítási lehetőségét tartalmazó Vezérlőpulthoz. Az alkalmazások, dokumentumok, táblázatok megjelenítése ablakokban történik. 3. ábra: Az ablak részei Az ablakok alapvetően az alábbi részekkel, kezelőszervekkel rendelkeznek: 1. Címsor: az ablak (illetve a benne megjelenő program vagy dokumentum) nevét tartalmazza. A címsor húzásával (azaz az egérkurzorral a címsort kiválasztva és az egér gombját nyomva tartva) az ablak áthelyezhető a képernyő egyik pontjából egy másikba. 2. Menüsor: az ablakban megjelenő alkalmazás tartozó menüsor. 3. Kis méret gomb: az ablakot elrejti a tálcán. 4. Teljes méret gomb: az ablakot a teljes képernyőt elfoglaló méretre állítja. 5. Bezárás gomb: bezárja az ablakot (és a benne futó programot is). 6. Függőleges gördítősáv (és a csúszka): ha az ablak tartalma nem fér el az ablakban, a Windows automatikusan megjeleníti a gördítősávot. A legkönnyebben a csúszka vonszolásával mozgatható. 7. Vízszintes gördítősáv: mint az előző pontban, de vízszintesen. 8. Keret: az ablak méretét a keret (vagy valamelyik sarokpont) vonszolásával lehet változtatni. Ha egyszerre több ablak van nyitott állapotban, akkor az ALT billentyű nyomva tartása mellett a TAB billentyűvel lehet váltogatni az ablakok 9 / 87

között. Ugyanez a hatás azaz egy adott ablak aktívvá tétele, kiválasztása elérhető úgy is, ha bármely részére (pl. címsor, ablakon belüli terület) kattintunk az egérrel. 2.4. Programok elindítása, futtatása Egy ikonra duplán kattintva (vagy jobb egérgombbal kattintva az adott ikonon, majd a Megnyitás menüpontot kiválasztva) az adott program, dokumentum elindítható, megnyitható. Ez nemcsak az asztalon található ikonokra igaz, hanem bármilyen mappában, ablakban található ikon ugyanígy viselkedik a dupla kattintás hatására. 2.5. Műveletek fájlokkal, mappákkal 2.5.1. Fájlok, mappák A számítógéppel végzett tevékenységek eredményei és maguk a munka során alkalmazott programok is fizikailag fájlokban, állományokban kerülnek tárolásra. A számítógép, az operációs rendszer számára értelmezhető, futtatható, elindítható fájlokat programfájlnak nevezzük. Az felhasználói információkat, adatokat tartalmazó fájlokat adatfájlnak nevezzük. A fájlok azonosítását a nevük, illetve az azt követő ún. kiterjesztésük segíti. A kiterjesztés abban nyújt segítséget, hogy megállapítható legyen milyen típusú az adott fájl, milyen alkalmazáshoz tartozik, milyen programmal nyitható meg. A fájl nevét és kierjesztését egy pont választja el. Fontos hangsúlyozni, hogy a kiterjesztés módosítása azt is eredményezheti, hogy nem lehet megnyitni a hozzá tartozó alkalmazással, ezért a fájlok átnevezése során körültekintően járjunk el! Az alábbi képen mappák és fájlok is találhatóak: 4. ábra: Mappák és fájlok A Device Documents és a Saját nevű ikonok mappát jelölnek, de láthatunk képet tartalmazó fájlt (Festmény.bmp), Microsoft Word dokumentumokat (Olvasmány.docx) is. 2.5.2. Mappaszerkezet A mappák és almappák rendszere a számítógépen tárolt fájlok, programok rendszerezését teszi lehetővé. A mappák, almappák rendszere tetszőlegesen bővíthető, igényünk szerint lehet újabb mappákat létrehozni. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy adott mappán belül (pl. Dokumentumok) további mappák kerültek létrehozásra (Bemutatók, Levelek, 10 / 87

Táblázatok). A mappaikonok előtt található + jel jelzi, hogy az adott mappa tartalma tovább bontható, további almappákra. Ha erre kattintunk, akkor kibontásra kerül a mappa tartalma. A - jelentése, hogy az adott mappa már kibontásra került. 5. ábra: Mappaszerkezet Ha egy mappa előtt található - jelre kattintunk, akkor a kibontott ág, mappaszint elrejtésre kerül. Ha egy mappa előtt sem +, se pedig - nem található, az azt jelenti, hogy az adott mappa nem tartalmaz további mappákat, almappákat, azaz itt nincsenek további ágai a mappaszerkezetnek. 2.5.3. Fájl és mappakezelés Windows intézővel A számítógépünkön található fájlok és mappák kezelésére, karbantartására az operációs rendszer Windows Intéző alkalmazása használható, mely a Start menü Programok» Kellékek menüpontból indítható el. A program megnyitása után az ablak bal oldalán a Kedvencek, a saját Könyvtára, a számítógéphez csatlakoztatott meghajtók (Számítógép) és a Hálózat láthatók, a jobb oldalon pedig az aktuális objektum tartalma. 11 / 87

6. ábra: A Windows Intéző felhasználói felülete A bal oldalon található objektumok elemei rendszerint mappákat és fájlokat tartalmaznak, amelyek a jobb oldalon jelennek meg (a bal oldalon rendszerint nem láthatunk fájlokat). Az Intéző felületén a navigációs gombok alatt található az adaptív menüsor, amely a kiválasztott objektum tulajdonságainak megfelelően változtatja tartalmát. A menüsorral egy vonalban, a jobb oldalon találjuk a További beállítások parancsgombot, amely az Intéző elemeinek megjelenítési módját (Extra nagy ikonok, Nagy ikonok, Közepes ikonok, Kis ikonok, Lista, Részletek, Mozaik, Tartalom) szabályozza egy csúszka, illetve a listás választás segítségével. E gomb mellett jobbra található a betekintő ablaktábla megjelenítését ki-, illetve bekapcsoló gomb, amely a különböző médiaelemek (hang, kép, videó) megjelenítésére szolgál. E gomb mellett jobbra található a súgó gomb. 2.5.3.1. Mappakezelés A bal oldalon található fastruktúrában egérrel kattintva tudunk kiválasztani, kinyitni egy adott mappát. Ha az adott mappán belül szeretnénk létrehozni egy almappát, akkor az Intéző ablakának felső részén található parancssoron az Új mappa menüpontot kell kiválasztani, majd a mappa nevét megadni. Az aktuális mappában úgy is létre tudunk hozni egy almappát, ha a jobb oldalon talál ablakrészben (ahol a kiválasztott mappa tartalma megjelenik), bel egérgombbal kattintunk és a megjelenő helyi menüből kiválasztjuk az Új» Mappa menüpontokat. Mappa törlése érdekében ki kell választani a törölni kívánt mappát, akár a bal oldalon lévő struktúrában, akár a jobb oldalon található ablakrészben. A kiválasztott mappa a Delete billentyűvel vagy jobb egérgombbal történő kattintás után a megjelenő helyi menüben a Törlés menüpontot kiválasztva törölhető. Mappák átnevezése, az eddigiekhez hasonlóan történik: ki kell választani az átnevezni kívánt mappát, majd egy újabb bal egérgombbal történő 12 / 87

kattintás után a mappa neve szerkeszthetővé válik. Itt is használható a helyi menü, ha a mappa kiválasztása után jobb egérgombbal kattintunk az átnevezni kívánt mappa nevén. 2.5.3.2. Fájlkezelés Fájlok, állományok kezelése esetén ki kell választani azt a fájlt, vagy azokat a fájlokat melyekkel a műveletet végre kívánjuk hajtani. Több fájl kiválasztására számos lehetőségünk van: - Ha a kijelölni kívánt fájlok folytonosan helyezkednek el a mappában (pl. Lista nézetben), akkor ki kell választani az első állományt és a SHIFT billentyű nyomva tartása mellett ki kell választani az utolsó fájl. Ezzel a módszerrel a listában megjelenő, az első és az utol állomány között elhelyezkedő összes állomány kijelölhető. - Ha a CTRL billentyűt nyomva tartjuk és így kattintunk rá bal egérgombbal a fájlokra, akkor szabadon jelölhetünk ki a listában különböző helyeken megjelenő fájlokat. A kiválasztott fájl törlése történhet: - a Delete billentyű leütésével, - illetve jobb egérgombbal történő kattintás után a megjelenő helyi menüből a Törlés menüpont kiválasztásával. Az átnevezéshez a fájl kiválasztása után: - egy újabb bal egérgombbal történő kattintás szerkeszthetővé teszi a fájl nevét, - vagy jobb egérgombbal történő kattintás után a megjelenő helyi menüből az Átnevezés menüpont kiválasztásával szintén végrehajtható a kívánt művelet. A fájlmásolás két fő lépéssel hajtható végre: - A kiválasztott fájl, vagy fájlok nevére kell kattintani jobb egérgombbal és kiválasztani a megjelenő helyi menüből a Másolás menüpontot. - A mappaszerkezetben meg kell keresni, ki kell választani azt a mappát, ahová másolni szeretnénk a fájlt, vagy fájlokat és jobb egérgombbal kattintva a mappa tartalmát mutató ablakrészben a megjelenő helyi menüből a Beillesztés menüpontot kell kiválasztani. A fájlok másolása, mozgatása elvégezhető egérrel is: - Ha a mozgatni kívánt fájlt, vagy fájlokat kiválasztottuk, akkor a bal egérgombot nyomva tartva, vonszolásos módszerrel át lehet mozgatni a kívánt mappába, ami mondjuk az Intéző ablakának bal oldali paneljében látható. - A másolás a mozgatáshoz, áthelyezéshez hasonló módon történik, de a vonszolás közben a CTRL billentyűt nyomva kell tartani. 2.6. Feladatok 1. Az oktató által megadott meghajtón és mappán belül hozza létre az alábbi mappastruktúrát: 13 / 87

Szöveg Gyakorlás Táblázat Bemutató Vizsga Alapanyag Kész 2. Keresse meg az oktató által megadott mappát és a benne található szöveg.txt fájlt másolja át a saját Gyakorlás\Bemutató mappába. 3. A Gyakorlás\Bemutató mappában lévő szöveg.txt fájlt helyezze át a Gyakorlás\Szöveg mappába. 3. Perifériák 3.1. A billentyűzet és használata A billentyűzeten található billentyűket az alábbi főbb csoportokba lehet sorolni: - Írásra szolgáló (alfanumerikus, írógép) billentyűk. Ezek a billentyűk megegyeznek a hagyományos írógépeken található betű, szám, írásjel és szimbólum billentyűkkel. - Vezérlőbillentyűk. Ezeket a billentyűket önmagukban, vagy más billentyűkkel együtt lenyomva bizonyos feladatok végrehajtására lehet használni. A leggyakrabban használt vezérlőbillentyűk a Ctrl, az Alt, a Windows-embléma A Windows billentyű és az Esc. - Funkcióbillentyűk. A funkcióbillentyűk konkrét feladatok elvégzésére használhatók. A billentyűk neve F1, F2, F3 és így tovább, egészen az F12 billentyűig. Ezeknek a billentyűknek a feladata programról programra változik. - Navigációs (kurzor) billentyűk. Ezen billentyűk használatával lehet mozogni dokumentumokban vagy weboldalakon és szövegszerkesztés során. Ezek közé a billentyűk közé tartozik a Home, az End, a Page Up, a Page Down, a Delete és az Insert billentyű. - Numerikus billentyűzet. A numerikus billentyűzet számok gyors beírásához hasznos. A billentyűk egy blokkban vannak elhelyezve, mint egy hagyományos számológép vagy összeadó gép esetében. 14 / 87

7. ábra: Billentyűzet elrendezés (forrás: Wikipedia) A különböző alkalmazásokban a szöveg beírásakor egy villogó függőleges vonal látható, ami a kurzor. A kurzor jelöli az aktuális beírási pozíciót, itt fog megjelenni a beírt szöveg. A kurzor mozgatása történhet egérrel (a kívánt helyre kattintunk), vagy a navigációs gombokkal. A betűkön, számjegyeken, írásjeleken és szimbólumokon kívül a billentyűzet részei még a Shift, a Caps Lock, a Tab, az Enter, a szóköz és a Backspace billentyűk: - Shift: A Shift nyomva tartása mellett egy adott betű billentyűjét lenyomva a betű nagybetűként jelenik meg, illetve számbillentyű esetén, a billentyű felső felén található szimbólum jelenik meg. - Caps Lock: A Caps Lock billentyűt egyszer kell lenyomni, ha csak nagybetűket kívánunk folymatosan írni. A funkció kikapcsolásához ismételten le kell nyomni a Caps Lock billentyűt. - Tab: A Tab megnyomásával a kurzort egyszerre több szóköznyi hellyel mozdítja előre. A szövegszerkesztő alkalmazásokban a tabulátor pozíciók pontosan beállíthatóak. Ezen kívül a Tab billentyűvel léphet a következő szövegmezőbe az űrlapokon. - Enter: A következő sor elejére mozgatja a kurzort. - Szóköz: Egy szóközzel mozgatja előre a kurzort. - Backspace: A kurzor előtti karakter vagy a kijelölt szöveg törléséhez nyomja le a Backspace billentyűt. A legtöbb alkalmazásban lehetőség van arra, hogy a leggyakrabban használt műveleteket, funkciókat billentyűkombinációkkal, billentyűparancsokkal érjük el. Ezek segítségével a gyakorlott felhasználók gyorsabban tudnak bizonyos műveleteket végrehajtani. Valójában az egérrel végrehajtható a legtöbb művelet vagy parancs sokkal gyorsabban elvégezhető a billentyűzet egy vagy több gombjának használatával. A CTRL+A például azt jelenti, hogy nyomja le és tartsa lenyomva a CTRL billentyűt, majd nyomja le az A betűt. A CTRL+SHIFT+A például azt jelenti, 15 / 87

hogy nyomja le és tartsa lenyomva a CTRL és a SHIFT billentyűt, majd nyomja le az A betűt. A legtöbb programban különböző dolgokat lehet végrehajtani a billentyűzet használatával. Egyes alkalmazásokban az adott menüpontot megnyitva láthatóak a konkrét parancsokhoz tartozó billentyűzetkombinációk. A billentyűparancsok (amennyiben léteznek) a menüelemek mellett vannak feltüntetve. 8. ábra: Billentyűparancsok a Jegyzettömb alkalmazásban Más alkalmazások esetében pedig a program felhasználói dokumentációja, beépített Súgója adhat információt az elérhető billentyűzetparancsokról. 3.2. Az egér és használata A grafikus felhasználói felületen történő navigálásra, a kurzor pozicionálására az informatikában több eszköz is elterjedt. A leggyakrabban erre a feladatra az egeret használjuk. Speciális célokra (pl. játék) léteznek különlegesen kialakított eszközök is, de az általánosnak mondható egér két gombbal és görgető kerékkel rendelkezik. Az két gomb közül az egyik az elsődleges gomb (ez általában a bal oldali gomb), a másik pedig a másodlagos gomb (ez általában a jobb oldali gomb). A legtöbb művelet esetében az elsődleges gombot kell használnunk. A legtöbb egéren található egy görgető kerék is a két gomb között. Ennek a használatával könnyebben tud a dokumentumokban és weblapokban görgetni. Használata az ablakoknál található függőleges görgetősávot váltja ki. Egy a képernyőn található elemre mutatni azt jelenti, hogy úgy kell mozgatni az egeret, hogy a mutató érintse az adott elemet. Amikor rámutatunk egy elemre, gyakran megjelenik egy kis mező, amely az elem leírását tartalmazza. Az egér mutató megváltozhat attól függően, hogy éppen mire mutattunk rá. Ha például egy hivatkozásra mutat a böngészőben, vagy egy dokumentumban a mutató nyíl helyett Az egérmutató képe (nyíl) egy kinyújtott ujjat ábrázoló kézre változik. A legtöbb egérművelet során rá kell mutatni valamire, majd meg kell nyomni az egér egyik gombját. A kattintás (egy kattintást, bal gombbal történő kattintást) akkor használjuk, ha valamilyen elemet, menüpontot ki kell választani. Ekkor az adott objektumra rá kell először mutatni, majd meg kell nyomni és fel kell engedni az elsődleges gombot (ez általában a bal oldali gomb). Ha duplán kel kattintatnia egy elemre, mutasson rá a képernyőn, majd kattintson gyorsan egymás után kétszer. Amennyiben túl sok idő 16 / 87

telik el a két kattintás között, a számítógép azokat valószínűleg két különálló kattintásként, és nem pedig egy dupla kattintásként értelmezi. A dupla kattintást leggyakrabban az asztalon található elemek megnyitásához kell használni. Például elindíthatunk egy programot, vagy megnyithatunk egy mappát úgy, hogy először rámutatunk a kívánt objektumra, majd pedig duplán kattintunk rajta. A jobb gombbal (másodlagos gombbal) történő kattintás általában az adott objektummal végezhető műveletek listáját jeleníti meg egy ún. helyi menüben. Először rá kell mutatnunk az adott objektumra (fájl, kijelölt szöveg a szövegszerkesztőben stb.), majd egyet kattintunk a jobb oldali gombbal. Ekkor általában megjelenik egy lista, ami az elemen elvégezhető műveleteket tartalmazza. A képernyőn látható elemeket húzással (vonszolással) lehet áthelyezni. Egy objektum húzásához rá kell mutatni az objektumra a képernyőn, folyamatosan nyomva kell tartani az elsődleges gombot, eközben az objektumot át kell húznia az új helyére, majd fel kell engedni az elsődleges gombot. Ezt a módszert leggyakrabban fájlok és mappák más helyre történő áthelyezésére, vagy a képernyőn található ablakok és ikonok áthelyezésére használjuk. 3.3. Nyomtatók A számítógépünkön található dokumentumokat, szövegeket a nyomtatók segítségével tudjuk papíron is reprodukálni. A nyomtatók lehetnek: - közvetlenül (pl. kábellel vagy vezeték nélküli módon) csatlakoztatva a számítógépünkhöz, ekkor helyi nyomtatóról beszélünk, - illetve a hálózaton elérhető eszközök is (hálózati nyomtatók) A különböző nyomtatók rendelkezhetnek egyedi tulajdonságokkal, lehetőségekkel, de alapesetben minden nyomtatónál meglehet adni: - a kívánt példányszámot, - a nyomtatási tartományt, azaz hogy a teljes dokumentumot, vagy csak bizonyos oldalakat akarunk kinyomtatni. A számítógépünkről elérhető nyomtatók megtekinthetőek Start gomb» Eszközök és nyomtatók menüpontra kattintva: 9. ábra: Nyomtatók a Windowsban Ebben az ablakban külön csoportosítva találhatóak a nyomtatásra alkalmas eszközök. 17 / 87

3.4. Projektor A projektor olyan kivetítő eszköz, mely a számítógéphez csatlakoztatva nagyobb méretben vetíti a számítógép által megjelenített képet. Lehet monitor helyett és mellett is használni. A nagyméretű vetített kép miatt alkalmas bemutatók megtartására (pl. konferencia), de a háztartásokban is megjelent már (házimozi rendszerek). Az oktatásban a frontális oktatás egyik legfontosabb informatikai eszköze lehet, de az interaktív táblával együtt használva már nagyobb módszertani lehetőség, mozgástér állhat rendelkezésre. A projektor csatlakoztatása után általában azonnal megjelenik a kivetítendő kép, de ha automatikusan nem érzékeli a számítógépről érkező jelet, akkor általában a projektoron vagy a projektor távirányítóján lehet kiválasztani a jelforrást (Source). A hordozható számítógépeken pedig billentyűzetparanccsal (Fn+F7) lehet váltogatni az alapbeállításokon: a) csak a laptop/notebook beépített képernyőjén jelenik meg a kép, b) csak a projektoron jelenik meg a kép, c) ugyanaz a kép jelenik meg a projektoron és a laptop/notebook beépített képernyőjén, d) a projektor és a laptop/notebook képernyőjén különböző kép jelenik meg, a Windows felhasználói felülete két megjelenítőre kerül kiterjesztésre. 3.5. CD/DVD lemezek CD vagy DVD lemezen tárolhatóak különböző alkalmazások, programok. Ilyen esetekben általában a CD-ről vagy DVD-ről előbb telepíteni kell a számítógépünkre az adott alkalmazást. Ez általában automatikusan elkezdődik, ha egy telepítendő alkalmazást tartalmazó CD-t/DVD-t helyezünk el a számítógépünkben. Azonban ezek a lemezek adattárolásra is alkalmasak. Régebben külön alkalmazást kellett telepíteni ahhoz, hogy az írható CD-re, DVD-re adatokat tudjunk felmásolni. Az újabb verziójú Windows operációs rendszerekkel azonban már közvetlenül lehet akár adatokat tartalmazó DVD-t készíteni, akár olyan zenei CD-t mely bármely CD-lejátszóban meghallgatható. 3.6. Háttértárolók 3.6.1. Fizikai és logikai meghajtók A számítógépen található fájlok, mappák, dokumentumok, programok tárolására alkalmas háttértárolókat a Windows fájlkezelési rendszere meghajtóként értelmezi, mely eltérő lehet fizikai és logikai létezése alapján. Például, ha a számítógépben található egy adattárolásra alkalmas merevlemez, azt logikailag több meghajtóra lehet bontani (pl. C: és E: meghajtók), ugyanakkor több merevlemez is szervezhető egy logikai meghajtó alá. Nemcsak a számítógépben található merevlemezek, hanem a hálózaton elérhető, fizikailag a hálózati szerveren, kiszolgálókon található háttértárak is meghajtóként érhetőek el a felhasználók számára. Fontos hangsúlyozni, hogy adott számítógépes hálózatban a különböző felhasználók, adott hálózati meghajtót lehet, hogy logikailag más néven érnek el, de 18 / 87

valójában fizikailag ugyanazon szerveren található merevlemezen dolgoznak. Ez az adott hálózat, az adott felhasználói beállításaitól függ. A CD/DVD lemezek írását, olvasását biztosító meghajtók is logikai meghajtóként (általában D: betűjellel azonosítva) érhetőek el. 3.6.2. Cserélhető, hordozható adattárolók A hordozható adattárolók között a legnépszerűbbek a mozgó alkatrészeket nem tartalmazó pendriveok (SB-flash-tároló, USB-kulcs, pendrájv, tollmeghajtó, USB memória), melyek szabványos USB csatlakozással köthetőek össze a számítógépünkkel. 10. ábra: USB memóriák Az USB memóriák néhány száz GB-os tárolókapacitással rendelkeznek, de ebből a szempontból egyre nagyobb kapacitású eszközök jelennek meg. Nagyobb adatmennyiség mobil tárolására alkalmasak a külső háttértárolók, melyek már akár egy-két TB (1 terabyte= 1024 gigabyte) kapacitást is biztosítanak, méretük pedig kb. megegyezik az okostelefonok méretével. 11. ábra: Külső háttértár Csatlakoztatás után ezek a memóriák, külső háttértárak is úgy működnek, mint a számítógépünkben található merevlemezek, azaz 19 / 87

betűjellel rendelkező logikai meghajtóként tudjuk őket elérni. Ezeken a meghajtókon a szokásos módon tudunk mappákat létrehozni, állományokat másolni. 3.7. Feladatok 1. Próbálja ki a http://minimouse.us/ oldalon található játékos feladatokat, melyek az egérhasználat begyakorlásában nyújtanak segítséget! A feladatok értelmezésében az oktató segítséget nyújt! 2. Ha az egérhasználata magabiztos, akkor tekintse meg az alábbi módszertani bemutatókat: - Nyomtatás: http://windows.microsoft.com/hu-hu/windows7/help/videos/printing-options - CD írás: http://windows.microsoft.com/hu-hu/windows7/help/videos/burn-a-cd 4. Irodai alkalmazások 4.1. Szövegszerkesztés 4.1.1. A felhasználói felület bemutatása A következő fejezetekben található képernyőképek és parancsleírások a Microsoft Word 2013 szövegszerkesztőn alapulnak. A legtöbb esetben azonban az egyes szolgáltatások, funkciók nagyon hasonló módon érhetőek el a Microsoft Word előző verzióiban, illetve más szövegszerkesztőkben is. Mivel a Microsoft Word felhasználói felület (lásd 12. ábra) szinte minden eleme módosítható, személyre szabatható, ezért elképzelhető, hogy adott számítógépen, adott felhasználóval belépve eltérő elrendezést, különböző elemeket fogunk találni. A Menüsor azonban minden esetben rendelkezésre áll majd, melynek segítségével a szövegszerkesztő összes szolgáltatás, funkciója elérhető. A Menüszalag a legfontosabb, leggyakrabban használt parancsok gyorsabb elérését biztosítja. Az alkalmazás ablakának bal felső sarkában a mentés ikonja, illetve a végrehajtott szerkesztési műveletek visszavonására szolgáló ikonok találhatóak. 20 / 87

Visszavonás Menüsor Menüszalag Vonalzók Nagyítás 12. ábra: A Microsoft Word felhasználói felülete A Vonalzók segítségével a beírt szöveg laphoz, odalhoz, margókhoz viszonyított helyzetét állapíthatjuk meg. Az ablak jobb alsó sarkában pedig a szövegre vonatkozó Nagyítás/Kicsinyítés adható meg. Ennek segítségével lehet például a képernyő szélességéhez igazítani a megjelenítést. A megjelenítés további beállításai a menüsoron található Nézet menüpontban érhetőek el. 4.1.2. Műveletek dokumentumokkal A szövegszerkesztőt elindítva üres dokumentumban tudjuk a munkát megkezdeni, melynek a neve alapértelmezésben Dokumentum1. A fájlokkal végrehajtható műveletek a Fájl menüponttal érhetőek el: - Az Információ menüponttal az aktuális dokumentum különböző tulajdonságai tekinthetőek meg - Az Új menüpont segítségével lehet új, üres dokumentumot létrehozni. - Meglévő, korábban már elmentett dokumentumot a Megnyitás menüpontra kattintva tudunk megnyitni. Lehetőségünk van azok közül a fájlok közül válogatni, melyeket az elmúlt időszakban használtunk (Legutóbbi dokumentumok), behívhatunk különböző online, virtuális tárolási helyeken (Sharepoint, SkyDrive) található fájlokat. A leggyakrabban azonban a saját számítógépünkön, illetve hálózati meghajtókon lévő dokumentumokat szoktuk megnyitni (Számítógép). 21 / 87

13. ábra: Dokumentum megnyitása a Microsoft Word alkalmazásban - A Mentés menüpont első használatakor meg kell adnunk hogy melyik meghajtóra, melyik mappába milyen néven kívánjuk elmenteni a dokumentumot. Ha már rendelkezik névvel a dokumentum, azaz nem első alkalommal mentjük, akkor a Mentés menüpontra kattintva kérdés nélkül elmenti a dokumentumot az adott névvel, a korábban már megadott helyre. A normális mentési funkció elérhető a szövegszerkesztő bal felső sarkában található ikonnal is. - Ha egy dokumentumot más névvel, más helyre kívánunk elmenteni, vagy egy meglévő dokumentumból szeretnénk egy másolatot, akkor ezt a Mentés másként menüponttal tudjuk megtenni. Ebben az esetben az első mentéshez hasonlóan meg kell adnunk a dokumentum nevét és a mentés helyét (meghajtó, mappa). - A Nyomtatás menüpontban elérhető az összes kapcsolódó lehetőség (lásd 14. ábra): o a nyomtató kiválasztása (a számítógéphez telepített, a számítógép által elérhető helyi és hálózati nyomtatók közül választhatunk), o megadhatjuk hogy a teljes dokumentumot, vagy csak bizonyos oldalakat akarunk kinyomtatni, o ha a nyomtató alkalmas rá, akkor a papír mindkét oldalára nyomtathatunk, o innen is elérhetőek az oldalbeállításhoz kapcsolódó parancsok 22 / 87

14. ábra: Dokumentum nyomtatása - A Megosztás menüponttal lehetőségünk van az adott fájlt különböző helyi hálózaton vagy interneten található online felületeken megosztani más felhasználókkal, annak érdekében, hogy közösen szerkeszthető legyen a dokumentum. A leggyakrabban azonban ezt a menüpontot arra használjuk (amennyiben a Microsoft Outlook programot használjuk a levelezésre), hogy csatolt dokumentumként elküldjük az aktuális dokumentumot a címzetteknek. A dokumentum fájlokkal kapcsolatban fontos kiemelni a következőket: - A Microsoft Word régebbi verzió doc kiterjesztésű fájlokat hoztak létre, kezeltek. A Microsoft Word 2007-es verziójától jelent meg az új szabvány, mely docx kiterjesztésű állományokat hoz létre. A doc kiterjesztésű dokumentumok alapesetben minden Word verzióval megnyithatóak, de a docx kiterjesztés csak az újabb Microsoft Word verziókkal! Ezért nagyon fontos, hogy mentésnél csak a fájl nevét adjuk meg, a kiterjesztését ne módosítsuk! 23 / 87

15. ábra: A Microsoft Word 2013 által kezelt fájlformátumok - A Microsoft Word saját állományain kívül további fájltípusokat is képes megnyitni, illetve több formátumba is képes menteni (lásd 15. ábra). Például lehetőség van arra, hogy véglegesnek szánt dokumentumunkat pdf kiterjesztéssel elmentsük, ami az Acrobat Reader alkalmazással lesz megnyitható, de nem lehet majd szerkeszteni, módosítani. 4.1.3. Egyszerűbb formázási lehetőségek A szövegszerkesztőkben a formázási lehetőségek a dokumentum különböző szintjeihez, objektumaihoz kapcsolódnak: - A dokumentum legkisebb eleme a karakter. A karakterek formázása a különböző betűformátumok alkalmazásával történik. - A szövegfolyam tagolása bekezdésekre történő bontással történik. Egy bekezdés az Enter billentyű leütéséig tart. 4.1.3.1. Betűformátumok A betűformátumok alkalmazása esetén két lehetőségünk van: - Már meglévő szöveg formázásához előbb kijelöljük a módosítani kívánt szövegrészt. Ez lehet egy szó, több bekezdésnyi szöveg, vagy akár a dokumentum teljes szövege. Majd pedig ezután a kijelölt szövegre vonatkozóan állítjuk be a kívánt szövegformátumot. - Az adott karakterpozíción állva beállítjuk a kívánt formátumot. Ezután ha elkezdünk szöveget írni, a beírt karakterek a kívánt formátumban fognak megjelenni. A szövegszerkesztőben beírt szöveg megjegyzi a formátumokat, így ha például egy félkövér és 14-es méretű szövegbe állunk bele és elkezdünk írni, akkor az újonnan beírt szöveg is ilyen formátumú lesz. A betűformátumokat tartalmazó párbeszédablak elérhető: - A menüszalag Kezdőlap főlapjáról (lásd 16. ábra) - Illetve a szövegben a formázni kívánt helyre, kijelölésre jobb egérgombbal kattintva, majd a megjelenő helyi menüből a Betűtípus menüpontot kiválasztva. 24 / 87

16. ábra: Betűformátumok elérése a menüszalagról Mindkét esetben a Betűtípus párbeszédablak jelenik meg: 17. ábra: A betűformátumok párbeszédablaka Ebben a párbeszédablakban lehetőségünk van összes formázási lehetőség végrehajtására. Választhatunk különböző Betűtípusok közül: - Times New Roman - Bauhaus 93 - Courier New - Mistral Betűstílusokat állíthatunk be: - Normál - Félkövér - Dőlt - Félkövér dőlt Módosítható a betűméret, mely nyomdai mértékegységben pont került meghatározásra: 25 / 87

- 5 pont - 11 pont - 18 pont - 28 pont Az általában használt betűméret 10-13 pont között van, de ez függ a betűtípustól is. De lehetőség van a betűszín, különböző aláhúzások alkalmazására is, továbbá felső és alsó index is itt állítható be, ami különböző mértékegységek (pl. 23 m 2 ), képletek (pl. a 1+b 3) esetében jelenthet segítséget. Fenti beállítások többsége elérhető a menüszalagról is (lásd 16. ábra), azaz a gyakran használt formázások miatt nem kell a menübe belépni. 4.1.3.2. Bekezdésformátumok A szövegszerkesztés során a beírt szöveg tagolása alapvetően a bekezdésekre való tördeléssel történik. Minden egyes Enter billentyű leütése, lezárja az adott bekezdést és új bekezdést kezd. Éppen ezért fontos kiemelni, hogy a sorok végén nem kell Enter-t ütni, a szövegszerkesztők automatikusan új sort kezdenek, ha beírás során az adott sor végére értünk. A bekezdések végét a jel mutatja. Ez illetve a többi formázási szimbólum akkor látszik csak, ha a menüszalag Kezdőlap főlapján a szintén jellel ellátott kapcsolóval ezt engedélyezzük. Megjegyzés: a SHIFT-ENTER billentyűkombinációval új sort kezdhetünk egy adott bekezdésen belül, mely speciális lehetőséget ad a szöveg tördelésére. A betűformátumokhoz hasonlóan a bekezdésformátumok alkalmazása esetén is két lehetőségünk van: - Már meglévő szöveg formázásához előbb kijelöljük a módosítani kívánt szövegrészt. Ez lehet egy bekezdés vagy több bekezdést tartalmazó szöveg, vagy akár a dokumentum teljes szövege. Majd pedig ezután a kijelölt szövegre vonatkozóan állítjuk be a kívánt bekezdésformátumot. - Az adott karakterpozíción állva beállítjuk a kívánt formátumot. Ezzel az aktuális bekezdés formátumát tudjuk átállítani. A bekezdésformátumokat tartalmazó párbeszédablak elérhető: - A menüszalag Kezdőlap főlapjáról (lásd 18. ábra) - Illetve a szövegben a formázni kívánt helyre, kijelölésre jobb egérgombbal kattintva, majd a megjelenő helyi menüből a Betűtípus menüpontot kiválasztva. 18. ábra: Bekezdésformátumok elérése a menüszalagról Minden esetben a Bekezdés párbeszédablak jelenik meg: 26 / 87

19. ábra: A bekezdésformátumok párbeszédablaka Ebben a párbeszédablakban tudjuk beállítani a bekezdésünkre vonatkozó összes formázási lehetőséget. Igazíthatjuk a bekezdést balra: Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum. jobbra: Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum. középre: Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum. 27 / 87

illetve sorkizárt is lehet: Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum. Lehetőségünk van a sortávolság beállítására, a bekezdés előtti és utáni térközt, megadhatjuk a bekezdés jobb és baloldali behúzását és az első sorra vonatkozó beállítások is itt találhatóak. Az alábbi bekezdésre beállított formátumjellemzők: - bal oldali behúzás: 2 cm - jobb oldali behúzás: 0,5 cm - az első sor 1,25 cm-rel beljebb kezdődik - a bekezdés előtt és után térköz került beállítva, melynek mértéke mindkét esetben 12 pont - a sorköz: dupla Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum. 4.1.3.3. Oldalbeállítás Az oldalbeállítások segítségével a margók mérete, a papírméret állítható be. Ezek a beállítások a leggyakrabban a teljes dokumentumra vonatkoznak, azonban lehetőség van csak a dokumentum egy adott részére, szakaszára beállítani ezeket a jellemzőket. 20. ábra: Oldalbeállítások elérése a menüszalagról Az oldalbeállításokat tartalmazó párbeszédablak elérhető: 28 / 87

- A menüszalag Lapelrendezés főlapjáról (lásd 20. ábra) - Illetve a szövegben a formázni kívánt helyre, kijelölésre jobb egérgombbal kattintva, majd a megjelenő helyi menüből a Betűtípus menüpontot kiválasztva. 21. ábra: Az oldalbeállítás párbeszédablak Ennek a párbeszédablaknak a Margók fülén lehetőségünk van: - beállítani a margókat a teljes dokumentumra vonatkozóan, - eldönteni, hogy álló vagy fekvő formátumban kívánjuk az oldalt használni. A Papírméret fülön állíthatjuk be, ellenőrizetjük a lapméretet, mely alapesetben a szabványos A4-es méretre van állítva. 4.1.4. Feladatok 1. A korábban a Gyakorlás\Szöveg mappába másolt szöveg.txt fájlban található szöveget másolja át a Microsoft Word szövegszerkesztő üres dokumentumába. 2. Hajtsa végre az alábbi formázási feladatok: a. A dokumentum margói: i. felső és alsó margó: 3,5 cm ii. jobb és bal margó: 3 cm b. A szöveg legyen Calibri típusú és 12 pont méretű és sorkizárt. c. A dokumentum első sora (Interaktív táblák a tanteremben) legyen cím: i. 18 pontos méret ii. Courier New betűtípus iii. félkövér és dőlt iv. középre igazított 29 / 87

d. A használatra kész összeállítás és a kiválasztási szempontok utáni felsorolás legyen tetszőleges sorszámozott felsorolás. 3. Az így formázott kész dokumentumot mentse el a Gyakorlás\Szöveg mappába, interatívtábla.docx néven. 4.2. Táblázatkezelés 4.2.1. A felhasználói felület bemutatása A következő fejezetekben található képernyőképek és parancsleírások a Microsoft Excel 2013 táblázatkezelőn alapulnak. A legtöbb esetben azonban az egyes szolgáltatások, funkciók nagyon hasonló módon érhetőek el a Microsoft Excel előző verzióiban, illetve más táblázatkezelőkben is. Mivel a Microsoft Excel felhasználói felület (lásd 22. ábra) szinte minden eleme módosítható, személyre szabatható, ezért elképzelhető, hogy adott számítógépen, adott felhasználóval belépve eltérő elrendezést, különböző elemeket fogunk találni. A Menüsor azonban minden esetben rendelkezésre áll majd, melynek segítségével a táblázatkezelő összes szolgáltatás, funkciója elérhető. A Menüszalag a legfontosabb, leggyakrabban használt parancsok gyorsabb elérését biztosítja. Az alkalmazás ablakának bal felső sarkában a mentés ikonja, illetve a végrehajtott szerkesztési műveletek visszavonására, illetve megismétlésére szolgáló ikonok találhatóak. Visszavonás Menüsor Aktív cella Oszlopcímkék Szerkesztőléc Menüszalag Sorcímkék Munkalap Nagyítás 22. ábra: A Microsoft Excel felhasználói felülete Az ablak jobb alsó sarkában pedig a szövegre vonatkozó Nagyítás/Kicsinyítés adható meg. Ennek segítségével lehet például a képernyő szélességéhez 30 / 87

igazítani a megjelenítést. A megjelenítés további beállításai a menüsoron található Nézet menüpontban érhetőek el. A Szerkesztőlécbe írt információk (számok, szövegek, képletek) jelennek meg az Aktív cellában, illetve a kiválasztott cella tartalma is a Szerkesztőlécben módosítható. Az aktív cella kiválasztása történhet billentyűzetről a kurzormozgató nyilakkal, illetve egérrel kattintva is aktívvá tehető az adott cella. A táblázaton belüli tájékozódást a Sorcímkék (sorszámok) illetve az Oszlopcímkék (betűk) alapján megadható hivatkozások segítik. A fenti ábrán pl. az A1-es cella az aktív. 4.2.2. Műveletek állományokkal A táblázatszerkesztőt elindítva üres táblázatban tudjuk a munkát megkezdeni, melynek a neve alapértelmezésben Munkafüzet1. Az Excel által kezelt munkafüzet munkalapokat tartalmazhat. Egy új munkafüzet alapesetben Munka1 munkalapot tartalmaz (lásd 22. ábra) és a név mellett található + jel segítségével lehet újabb munkalapot létrehozni a munkafüzeten belül. A munkalapokon lehet számokat, adatokat, képleteket, szöveges információkat tartalmazó táblázatokat létrehozni. A munkafüzetek között kapcsolatok, hivatkozások is lehetnek, azaz a különböző munkalapok adatait fel lehet használni közös képletekben. A fájlokkal végrehajtható műveletek a Fájl menüponttal érhetőek el: - Az Információ menüponttal az aktuális táblázat különböző tulajdonságai tekinthetőek meg - Az Új menüpont segítségével lehet új, üres táblázatot létrehozni, de akár az Excel által javasolt különböző célokra szánt sablonok felhasználásával is indíthatjuk a munkát. - Meglévő, korábban már elmentett táblázatot a Megnyitás menüpontra kattintva tudunk megnyitni. Lehetőségünk van azok közül a fájlok közül válogatni, melyeket az elmúlt időszakban használtunk (Legutóbbi munkafüzetek), behívhatunk különböző online, virtuális tárolási helyeken (Sharepoint, SkyDrive) található fájlokat. A leggyakrabban azonban a saját számítógépünkön, illetve hálózati meghajtókon lévő táblázatokat szoktuk megnyitni (Számítógép). 31 / 87

23. ábra: Táblázat megnyitása a Microsoft Excel alkalmazásban - A Mentés menüpont első használatakor meg kell adnunk hogy melyik meghajtóra, melyik mappába milyen néven kívánjuk elmenteni a táblázatot. Ha már rendelkezik névvel a munkafüzet, azaz nem első alkalommal mentjük, akkor a Mentés menüpontra kattintva kérdés nélkül elmenti a fájlt az adott névvel, a korábban már megadott helyre. A normális mentési funkció elérhető a táblázatkezelő bal felső sarkában található ikonnal is. - Ha egy táblázatot más névvel, más helyre kívánunk elmenteni, vagy egy meglévő táblázatból szeretnénk egy másolatot, akkor ezt a Mentés másként menüponttal tudjuk megtenni. Ebben az esetben az első mentéshez hasonlóan meg kell adnunk a fájl nevét és a mentés helyét (meghajtó, mappa). - A Nyomtatás menüpontban elérhető az összes kapcsolódó lehetőség (lásd 24. ábra): o a nyomtató kiválasztása (a számítógéphez telepített, a számítógép által elérhető helyi és hálózati nyomtatók közül választhatunk), o megadhatjuk hogy a teljes munkafüzetet, vagy csak bizonyos munkalapokat akarunk kinyomtatni, o ha a nyomtató alkalmas rá, akkor a papír mindkét oldalára nyomtathatunk, o innen is elérhetőek az oldalbeállításhoz kapcsolódó parancsok 32 / 87

24. ábra: Táblázat nyomtatása - A Megosztás menüponttal lehetőségünk van az adott fájlt különböző helyi hálózaton vagy interneten található online felületeken megosztani más felhasználókkal, annak érdekében, hogy közösen szerkeszthető legyen a táblázat. A leggyakrabban azonban ezt a menüpontot arra használjuk (amennyiben a Microsoft Outlook programot használjuk a levelezésre), hogy csatolt állományként elküldjük az aktuális munkafüzetet a címzetteknek. A dokumentum fájlokkal kapcsolatban fontos kiemelni a következőket: - A Microsoft Excel régebbi verzió xls kiterjesztésű fájlokat hoztak létre, kezeltek. A Microsoft Excel 2007-es verziójától jelent meg az új szabvány, mely xlsx kiterjesztésű állományokat hoz létre. A xls kiterjesztésű munkafüzetek alapesetben minden Excel verzióval megnyithatóak, de a xlsx kiterjesztés csak az újabb Microsoft Excel verziókkal! Ezért nagyon fontos, hogy mentésnél csak a fájl nevét adjuk meg, a kiterjesztését ne módosítsuk! 25. ábra: A Microsoft Excel 2013 által kezelt fájlformátumok - A Microsoft Excel saját állományain kívül további fájltípusokat is képes megnyitni, illetve több formátumba is képes menteni (lásd 25. ábra). 33 / 87

4.2.3. Műveletek cellákkal, sorokkal, oszlopokkal 4.2.3.1. Mozgás a táblázatban A munkafüzet munkalapjai között egyszerűen úgy lehet váltani, hogy a kívánt munkalapra kattintunk. Adott munkafüzeten belül a cellák között vagy a kurzormozgató nyilakkal lehet mozgatni az aktív cellát vagy pedig egyszerűen a kiválasztani kívánt cellára kattintunk az egérrel. Az ablak vízszintes és függőleges görgető sávjaival a munkalapon az adott irányban lehet mozogni, de ekkor az aktív cella kijelölése nem változik. 4.2.3.2. Adattípusok, adatbevitel Adatot bírni az aktív cellába lehet. Az adatbevitel közben a szokásos szerkesztési lehetőségünk van (pl. BACKSPACE billentyűvel lehet visszatörölni). Az adatbevitel végén az ENTER billentyű leütésével a beírt adat rögzítésre kerül a cellába és az aktív cella eggyel lejjebb kerül. Egy kijelölt cella tartalma a DELETE billentyűvel törölhető. Ha csak módosítani kívánjuk a cella tartalmát, akkor elsőként aktívvá kell tenni, azaz ki kell választani. Ezután vagy szerkesztőlécbe kell kattintanunk vagy az F2-es billentyűvel is szerkesztési üzemmódba tudunk lépni. A 26. ábra néhány példát tartalmaz a szöveges és szám adattípusokra: Táblázat kijelölése 26. ábra: Adatbevitel a táblázatba A B2-es cellában szereplő szöveget az Excel automatikusan balra igazítja, de ez később, a cellaformázási parancsokkal módosítható. A törtszámok esetében, ha nincs kerekítési szabály beállítva a cellára vonatkozóan, akkor a beírás szerinti állapotában jeleníti meg a táblázatkezelő (lásd B4-es cella). Ettől eltérő viselkedés is lehet, ha túl keskeny az oszlop. Számokat, karaktereket vegyesen tartalmazó cella esetében a tartalom szöveges információként lesz kezelve (lásd B5-ös cella). A számokat a táblázatkezelő alapértelmezett esetben jobbra igazítja (lásd B3-as cella). Az Excel számként, képletként kíván minden olyan adatot kezelni ami -, + vagy = jellel kezdődik. Ha a mi szándékunk az lenne, hogy ezen esetekben szöveges információként értelmezze az adatokat, akkor aposztróf karakterrel kell kezdenünk az adatbevitel. Ez csak a szerkesztőlécben történő beírás, szerkesztés során fog látszani, a cellában már nem. Ha egy cellába hosszú szöveget írunk bele, akkor túl fog lógni a mellette lévő cellákba (lásd B7-es cella), ami alapvetően nem jelent problémát. Azonban ha a mellette lévő cellában is van adat, akkor viszont nem 34 / 87

fog látszani a cellán túllógó szöveg (lásd B8-as cella). Ebben az esetben az adott oszlop szélességét megnövelve lehet láthatóvá tenni a szöveget, vagy több sorba lehet tördelni a szöveget (lásd később a cellaformázásoknál). 4.2.3.3. Kijelölés a táblázatban A különböző műveletek (pl. formázás) során ki kell jelölnünk azokat a cellákat, melyekkel dolgozni akarunk. Erre több lehetőségünk is van: - Ha csak egy cellát szeretnénk módosítani, akkor aktív cellává kell tennünk, azaz ki kell jelölnünk. - Több szomszédos cella (azaz cellatartomány, cellákból álló téglalap alakú terület) kijelölése minden esetben a tartomány két átellenes sarkának kijelölésével történik: o Egérrel: a kívánt cellatartomány egyik sarkára kattintva és az egér bal gombját nyomva tartva, áthúzzuk az egeret az átellenes sarokig. o A sarokcella kijelölése után billentyűzettel is történhet a tartomány kijelölése. Ebben az esetben a SHIFT nyomva tartása mellett kell a tartomány átellenes cellájába navigálnunk. - Adott oszlop kijelöléséhez az oszlop címkéjére kell kattintanunk. Több oszlop is kijelölhető az egér bal gombjának nyomva tartása mellett. - Adott sor kijelöléséhez a sor címkéjére kell kattintanunk. Több sor is kijelölhető az egér bal gombjának nyomva tartása mellett. - A teljes táblázat kijelöléséhez a táblázat sarkában, az A oszlop és az 1-es sor találkozásánál található területre (lásd 26. ábra). 4.2.3.4. Cellák, oszlopok és sorok beszúrása, másolása, törlése A tartalom törlése minden táblázatrész esetében ugyanúgy történik: - Ki kell jelölni az a cellát, tartományt, oszlopot vagy sort melynek a tartalmát törölni akarjuk. - A DELETE billentyű törli a kijelölt rész tartalmát. Ha egy adott sort (vagy akár többet) törölni akarunk (azaz nemcsak a tartalmát), akkor először ki kell jelölni (a sorcímkére ki lehet jelölni a teljes sort, de elég egy olyan cellatartományt kijelölni, mely megegyezik a törölni kívánt sorral, sorokkal). Majd a kijelölt táblázatrészen jobb egérgombbal kattintva megjelenik egy helyi menü, melyből az Egész sor törlése paranccsal tudjuk a kívánt szerkesztést végrehajtani (lásd 27. ábra, ahol a felesleges márciust kell eltávolítani a táblázatból). 35 / 87

27. ábra: Sor törlése Ugyanilyen módszerrel lehet oszlopokat is törölni, de természetesen ebben az esetben, a táblázatban a törölni kívánt oszlopot, oszlopokat kell kijelölni. Az oszlopok, sorok törlésére szolgáló parancs a menüszalagon is elérhető (lásd 28. ábra) 28. ábra: Sor vagy oszlop törlése a menüszalagról Ha a táblázatba egy adott helyére sort (vagy akár többet) akarunk beszúrni (azaz új, üres sort vagy sorokat), akkor először ki kell jelölni (a sorcímkére ki lehet jelölni a teljes sort, de elég egy olyan cellatartományt kijelölni, mely megegyezik a beszúrni kívánt sor, sorok helyével, számával) az a sort vagy sorokat melye fölé kívánjuk beszúrni az új sort. Annyi sort lehet beszúrni, ahányat kijelöltünk. Majd a kijelölt táblázatrészen jobb egérgombbal kattintva megjelenik egy helyi menü, melyből az Egész sor beszúrása paranccsal tudjuk a kívánt szerkesztést végrehajtani (lásd 29. ábra, ahol a kihagyott márciusnak kell egy új sort beszúrnunk). 29. ábra: Sor beszúrása Sorok, oszlopok beszúrását ugyanilyen módon lehet a menüsoron található parancs segítségével is végrehajtani (lásd 29. ábra). 36 / 87

Adott táblázatrész (cella, tartomány, oszlop, sor) másolása minden esetben hasonló módon történik. Első lépésként a másolni kívánt területet kell kijelölni, majd különböző módon tudjuk a másolás első lépését megtenni: - a CTRL+C billentyűkombinációval, - a menüszalag, Vágólap lapján a Másolás menüpontra kattintva (lásd 30. ábra), - a kijelölt táblázatrészen jobb egérgombbal kattintva, a helyi menüből a Másolás menüpontot kiválasztva (lásd 30. ábra). - Ilyenkor a másolni kívánt tartalom egy átmeneti tárolóba kerül, az ún. Vágólapra. Bármelyik módszert is választjuk, a végrehajtása után a másolni kívánt terület körül megkülönböztető keret fog megjelenni. 30. ábra: Cellatartomány másolása A másolás második lépését ekkor tudjuk végrehajtani: - Ki kell választani a másolás helyét. Tartomány esetében ez a másolt tartalom új helyének bal felső sarka. - Majd be kell szúrnunk a vágólapon tárolt tartalmat a kívánt helyre: o A CTRL+V billentyűkombinációval, o a menüszalag, Vágólap lapján a Beillesztés menüpontra kattintva (lásd 30. ábra), o a másolni kívánt tartalom új helyének bal felső sarkán jobb egérgombbal kattintva, a helyi menüből a Beillesztés ikont kiválasztva (lásd 31. ábra). 37 / 87

Beszúrás 31. ábra: Tartalom beszúrása a vágólapról Amennyiben egy adott táblázatrész új helyre kívánunk mozgatni (áthelyezés), akkor a kivágás műveletsort kell végrehajtanunk, melyek folyamata teljes mértékben megegyezik a másolással, mindössze a kivágni kívánt táblázatrész kijelölése után: - CTRL+X billentyűkombinációval, - a menüszalag, Vágólap lapján a Kivágás menüpontra kattintva (lásd 30. ábra), - a kijelölt táblázatrészen jobb egérgombbal kattintva, a helyi menüből a Kivágás menüpontot kiválasztva (lásd 30. ábra). - Ilyenkor is a másolni kívánt tartalom a Vágólapra kerül. Az új helyre történő beillesztés már megegyezik a másolásnál leírtakkal. A másolás, áthelyezés, akkor ezt egér műveletekkel is gyorsan végre tudjuk hajtani: - A másolni, áthelyezni kívánt táblázatrészt ki kell jelölni. - A kijelölt táblázatrész szélére pozícionálva az egérmutatót annak alakja megváltozik. - Ekkor vonszolásos (húzásos) módszerrel (az egér bal gombját nyomva tartva) át tudjuk húzni a tartalmat a kívánt helyre. - Ha a vonszolásos művelet előtt a CTRL billentyűt is nyomva tartjuk, akkor egy + jel jelenik meg az egérmutató mellett és a tartalom másolását tudjuk elvégezni a vonszolással. 4.2.4. Műveletek, függvények 4.2.4.1. Alapműveletek Az Excelben az adatok bevitelén túl, lehetőségünk van műveletek megadására is. Ebben az esetben amelyik cellába műveletet írtunk be, ott a művelet végrehajtása után az Excel a művelet eredményét fogja megjeleníteni. A műveletek beírását minden esetben = egyenlőségjellel kell kezdeni. Az alapműveletek esetében használható műveleti jeleket mutatja be a 32. ábra. 38 / 87

32. ábra: Alapműveletek A C oszlopba szöveges adatként kerültek rögzítésre a műveletek, míg a D oszlopban egyenlőségjellel. Jól látható, hogy az aktív cellában (D8) a művelet értéke (5) jelent meg, míg a szerkesztőlécen látszik az eredetileg rögzített művelet (=100/20). Ez azt is jelenti, hogy a képletek szerkesztése a szerkesztőlécben hajtható végre (lásd 4.2.3.2 fejezet, 34. oldal). A műveletek számítási sorrend a matematika szabályainak megfelelően történik, balról jobbra haladva, a művelet prioritásokat, illetve a zárójeleket figyelembe véve. 4.2.4.2. Hivatkozások A konstans értékek mellett a táblázatkezelő képes adott, hivatkozott cellák tartalmát is felhasználni a műveletek során. Az alábbi ábrán bemutatott példában szeretnénk az A termékre vonatkozó adatsort összegezni a B7- es cellában. A művelet végrehajtásához nem a konkrét adatokat írjuk be, hanem cellahivatkozásokat használunk. Ennek eredményeképpen például minden héten aktualizálhatjuk az egyes napok adatait és a B7-es cellában lévő képletet a táblázatkezelő minden egyes esetben újra fogja számolni. A cellahivatkozások beírásához az előbbiekben leírtak szerint járunk el, azaz egyenlőségjellel kezdjük a képlet beírását. Ezután azonban nem konstans számokat írunk be, hanem a cellahivatkozásokra van szükségünk, amit többféleképpen tudunk elérni: - a cellahivatkozásokat (azaz az oszlop- és sorcímkéket) a billentyűzetről begépeljük, - a kurzormozgató billentyűkkel választjuk ki az éppen meghivatkozni kívánt cellát, - az egérrel választjuk ki a szükséges cellát. 33. ábra: Relatív cellahivatkozás Bármelyik megoldást is választjuk, a cellahivatkozások között minden esetben szükség van a kívánt műveleti jelre, jelen esetben az összeadásra. Az Excel a cellák könnyebb azonosítása érdekében azonos színnel jelöli a cellahivatkozást a képletben és magát a cellát a táblázatban. 39 / 87

Az utolsó hivatkozás után ENTER billentyűt leütve az Excel a művelet értékét jeleníti meg a képletet tartalmazó cellában. A relatív cellahivatkozás hatékonysága abban mutatkozik, hogy ha oszlopokkal vagy sorokkal ugyanazt a műveletet kell elvégeznünk, akkor a képletet tartalmazó cella átmásolásával nagyon gyorsan tudjuk az azonos logikára épülő számításokat elvégezni. Pl. a 33. ábra által bemutatott példában szeretnénk a C oszlopban is összegezni a B termék adatait. Nem kell újra képletet írnunk a C7-es cellába, hanem elég átmásolni (bármelyik a 4.2.3.4. fejezetben bemutatott megoldási móddal) a B7-es cellát a C7-re. Illetve van egy még ezeknél is gyorsabb megoldási lehetőség: - A másolni kívánt képletet tartalmazó cellát választjuk ki. - A cella jobb alsó sarkába pozícionálva az egeret, az egérmutató át fog változni vékony keresztté. - Ekkor nyomva tartva az egeret áthúzzuk a cella kijelölését a szomszédos cellába. Bármelyik megoldást is választjuk, a C7-es cellában ez a képlet fog megjelenni: =C2+C3+C4+C5+C6. Ugyanis a relatív hivatkozás működése azon alapszik, hogy attól függően melyik irányba másoljuk az adott képletet, a képletben szereplő hivatkozások a másolás irányának megfelelően változnak. 34. ábra: Relatív hivatkozás másolása A fenti ábrán jól látszik, hogy a D4-es cellába írt képletben felfelé másolva egy cellát, a sorcímkék eggyel csökkenek, míg eggyel lejjebb másolva a sorcímkék eggyel növekednek. Ugyanígy eggyel balra másolva a képletet, a sorcímkék változatlanok, de az oszlopkoordináták balra tolódnak el. Azonban elképzelhető, hogy nem szeretnénk, ha a képletek így viselkednének másolásnál. Ehhez az abszolút hivatkozásokat kell használnunk: 35. ábra: Abszolút hivatkozás A fenti példában minden termék esetében szeretnénk kiszámolni a bruttó árat. Ha az A termék esetében a C3-as cellába a =B3*C1 képletet írnánk, akkor ezt egy cellával lefelé másolva a =B4*C2 képletet kapnánk. A B2 tagja szorzatnak megfelelő lenne, de nem a C2- es cellával szeretnénk megszorozni, hanem mindenképpen a C1-es cellával. 40 / 87

Az abszolút hivatkozás lényege, hogy az így megadott cella koordinátája nem fog megváltozni, bármely irányba, bármilyen távolságba másoljuk. A fenti példa megoldásához a C3-as cellába =B3*$C$1 szorzat került, ahol a C1-es hivatkozásnál az oszlop- és a sorkoordináta elé is $ jel került, ezzel jelölve, hogy a hivatkozás abszolút típusú. A C3-as cellát le lehet másolni az alatta lévő két cellába. A B3-as hivatkozás eggyel lejjebb B4-re, míg két sorral lejjebb B5-re fog módosulni. Azonban a $C$1-es hivatkozás mindenképpen változatlan marad, azaz minden esetben az ÁFA kulcs kerül meghivatkozásra a képletekben. 4.2.4.3. Függvények Az alapműveletek mellett a táblázatkezelő számos matematikai, trigonometriai, pénzügyi, logikai és egyéb típusú függvényt tartalmaz, melyek a megadott paraméterek, bemeneti értékek alapján, adott szabály alapján állítják elő a kimeneti értékeiket. A függvények általános alakja: függvénynév(argumentum 1;argumentum 2; argumentum n). A függvénynévvel lehet megadni a konkrét transzformációt, míg az argumentumlista a függvény működéséhez szükséges adatokat adja meg. Az argumentumok száma az adott függvényre jellemző tulajdonság, illetve vannak kötelező és opcionális argumentumok is. Az argumentum lehet: - konstans, - cellahivatkozás, - tartomány hivatkozás, - művelet - beágyazott függvény - stb. A függvények beírása a műveleteknél ismertetett módon történik, azaz egyenlőségjellel kezdjük, majd a függvény neve következik. Zárójelekben pedig megadjuk a művelet bemeneti értékeit, jelen esetben a műveletek során felhasználni kívánt tartomány hivatkozását. Az alábbi ábrán a leggyakrabban használt függvények láthatóak egy táblázatban: 36. ábra: A leggyakrabban használt függvények A táblázatban használt függvények - SZUM(B3:B7): az argumentumként megadott tartomány számadatokkal kitöltött celláinak összegét adja meg. 41 / 87

- MIN(B3:B7): az argumentumként megadott tartományban szereplő legkisebb értéket adja eredményül. - MAX(B3:B7): az argumentumként megadott tartományban szereplő legnagyobb értéket adja eredményül. - ÁTLAG(B3:B7): az argumentumként megadott tartomány számadatokkal kitöltött celláinak átlagát adja meg. A függvények argumentumaként megadott tartományhivatkozás relatív hivatkozásként működik, azaz a függvényeket tartalmazó cellákat jobbra másolva, mindig a kívánt oszlopokkal végezhető el a művelet. Mivel a táblázatokban az összegzést használjuk a leggyakrabban, így a SZUM függvény alkalmazására rendelkezésre áll még az eszköztáron az AutoSzum eszköz. Alkalmazásához ki kell jelölni az összegezni kívánt cellákat (pl. az alábbi példában a hétfőre vonatkozó adatok és rákattintva az AutoSzum ikonra a kijelölés mellett egy SZUM függvénnyel összegezve meg fog jelenni a kijelölt tartományban található értékek összege. 37. ábra: AutoSzum alkalmazása A függvényeket nem csak közvetlenül nevük beírásával tudjuk a táblázatba illeszteni, hanem a menüszalag Képletek főlapjáról is. Itt egyrészt magán a menüszalagon is megtaláljuk a különböző típusú függvények csoportjait, másrést a Függvény beszúrása menüpont kiválasztásával egy külön párbeszédablakban lehet a függvények között keresni, illetve a kívánt függvényt beszúrni a táblázat adott cellájába. 42 / 87

4.2.5. A táblázat formázási lehetőségei 38. ábra: Függvények beillesztése 4.2.5.1. Oszlop- és sorformátumok A cellák méretét az oszlopok szélessége és a sorok magassága határozza meg. Az előzetesen kijelölt oszlopok és sorok tulajdonságait az egér segítségével, illetve menüparancsokkal is beállíthatjuk. Az oszlopok szélessége, illetve a sorok magassága közvetlenül az őket elválasztó (az oszlopok betű-, illetve a sorok számjelzései között található) választóvonal egérrel történő elhúzásával módosítható. A kiválasztott, kijelölt oszlopok, sorok tulajdonságai pedig a menüszalagon a Kezdőlap főlapon a Formátum menüpont kiválasztásával is beállíthatóak. 39. ábra: Oszlop- és sorformátumok beállítási lehetőségei A kívánt sormagasság és oszlopszélesség megadása mellett, mindkét esetben lehetőségünk van arra, hogy a kijelölt oszlop(ok) vagy sor(ok) 43 / 87

tartalmának megfelelő érték kerüljön beállításra, az Automatikus sormagasság és Automatikus oszlopszélesség menüpont segítségével. 4.2.5.2. Cellaformátumok A kijelölt cellák tulajdonságait tartalmazó parancsok többféleképpen is elérhetőek az Excel-ben: - A kijelölt cellákon, tartomány jobb egérgombbal kattintva, majd a megjelenő helyi menüből a Cellaformázás menüpontot kiválasztva. - A menüszalag Kezdőlap főlapján elérhető Betűtípus, Igazítás, Szám menüpontokat alkalmazva. - Illetve a menüszalag Kezdőlap főlapján elérhető Formátum menüpont is tartalmazza a Cellaformázás menüpontot. Illetve a menüszalagon néhány, leggyakrabban használ parancs közvetlenül elérhető, pl. a betűtípus, méret kiválasztása, a félkövér, dőlt és aláhúzott írásmód, a különböző cellán belüli igazítási parancsok. 40. ábra: Cellák formázására szolgáló párbeszédablak A párbeszédablakban elérhető lehetőségek minden esetben a kijelölt cellákra, tartományra állíthatóak be. A Szám fülön különböző számmegjelenítési kategóriákból lehet választani, melyek esetében csak az adott szám cellán belüli megjelenítése módosítható, a cella értéke változatlan. Az Igazítás fül segítségével lehet az adott érték cellán belüli elhelyezését (függőleges, vízszintes igazítás) beállítani. A Betűtípus fülön lehet a kívánt betűtípust, betűméretet, színt és további paramétereket beállítani a kijelölt cellákra vonatkozóan: 44 / 87

41. ábra: Betűformátumok Az Excel alapesetben cellarácsokkal jeleníteni meg a táblázatot, de ez nyomtatásban nem fog megjelenni. A táblázat szegélyekkel történő ellátáshoz kell a Szegély fül parancsait használnunk: 42. ábra: Cellarácsok A párbeszédablak segítségével a kijelölt tartományra vonatkozóan lehet beállítani, hogy a külső szegély, illetve a belső cellarácsok milyenek legyenek. 4.2.6. Diagram készítése Az adatokat tartalmazó táblázatainkat diagramok segítségével is kiegészíthetjük. A diagramokat gyorsan elő lehet állítani, főleg ha előrelátóan az oszlop- és sorneveink beszédesek. Diagram elkészítéséhez első lépésként ki kell jelölni az adott táblázatot vagy a kívánt részét amihez a grafikus ábrázolást el kívánjuk készíteni. 45 / 87

43. ábra: Diagram beszúrása Majd a Menüszalagon a Beszúrás főlapon az Ajánlott diagramok menüpontra kattintva megjelenik a Diagram beszúrása párbeszédablak. Különböző diagramtípusok közül választhatunk, amit bármikor módosíthatunk. Az Ajánlott Diagram fülön a leggyakrabban használt típusok közül választhatunk, míg a Minden Diagram fülön a teljes kínálat a rendelkezésünkre áll. A megfelelő diagram kiválasztásakor vegyük figyelembe az ábrázolni kívánt adatsorok, -oszlopok mennyiségét, az adatok közötti összefüggést (pl. adatok összegzésére a halmozott oszlopdiagram megfelelő). A kiválasztott diagramtípusra kattintva a grafikon meg fog jelenni a táblázatunkkal azonos munkalapon. Itt a grafikon átméretezhető, a kereten található kicsiny négyzetek egérrel történő megragadásával és húzásával. A példánkban az összesen, maximum, minimum és átlag adatokat tartalmazó sorokat is kijelöltük, így ezen adatok is megjelenítésre kerültek a grafikonban (lásd 43. ábra). Ha azt szeretnénk, hogy ezen sorok ne kerüljenek ábrázolásra a grafikonba, akkor: - a grafikon beszúrása előtt ezen sorok nélkül kell kijelölni a táblázatot vagy - módosítanunk kell a grafikonhoz felhasznált adatforrást. 46 / 87

44. ábra: Adatok kiválasztása a diagramhoz Amennyiben a grafikonra kattintunk, akkor a Menüszalag kibővül a Diagrameszközök menüponttal, így az utóbbi megoldáshoz a Menüszalagon az Adatok főlapon ki kell választanunk az Adatok kijelölése menüpontot (lásd 44. ábra). Itt lehetőségünk van kiválasztani a jelmagyarázattal ellátni kívánt adatokat, illetve kijelölhetjük, hogy mely értékek jelenjenek meg a grafikonban. Ezenkívül, fel is cserélhetjük az ábrázolás logikáját (Sor/oszlop váltása), azaz jelen példában a vízszintes tengelyen szerepelhetnek az egyes termékek, míg az oszlopok az egyes napokhoz tartozó értékeket fogják ábrázolni. A grafikon teljes mértékben testre szabható: - A Diagrameszközök menüben a Tervezés menüpontra kattintva más színösszeállítást alkalmazhatunk a grafikonban. - Bármikor megváltoztathatjuk a grafikon típusát. - A Diagram-összetevő hozzáadása menüponttal újabb diagramelemeket adhatunk a grafikonunkhoz (pl. tengelyek elnevezését). A grafikon formázása során a módosítani kívánt diagram-összetevőre duplán kattintva megjelenik az összes formázási lehetőség. 47 / 87

45. ábra: Diagram-összetevők formázása A fenti ábrán látható oldalsó formázási panel jelenik meg például akkor, ha a grafikon jelmagyarázatán kattintunk. Szöveges diagram-összetevők esetében (pl. tengely és diagram címek) használhatóak a Menüszalag Kezdőlap főlapján található betűformázási lehetőségek (pl. betűtípus, méret). További formázási, testre szabási lehetőségek: - Alakzatokat adhatunk a grafikonunkhoz a Diagrameszközök menü Formátum menüpontjában. - Speciális szövegeffektusokat használhatunk. Az így elkészített és saját elképzelésünkre kialakított grafikon kapcsolatban van azzal a táblázattal, amit kijelölve létrehoztuk. Így, ha a táblázatban változnak az értékek, akkor a grafikon is módosul. 4.2.7. Feladatok 1. Készítse el az alábbi táblázatot és grafikon: 2. Mentse el a Gyakorlás\Táblázat mappába eladás.xslx néven! 48 / 87

4.3. Bemutató készítés 4.3.1. A felhasználói felület bemutatása A következő fejezetekben található képernyőképek és parancsleírások a Microsoft PowerPoint 2013 prezentációkészítő programon alapulnak. A legtöbb esetben azonban az egyes szolgáltatások, funkciók nagyon hasonló módon érhetőek el a Microsoft PowerPoint előző verzióiban, illetve más prezentáció-, bemutató-készítő alkalmazásokban is. Mivel a Microsoft PowerPoint felhasználói felület (lásd 46. ábra) szinte minden eleme módosítható, személyre szabatható, ezért elképzelhető, hogy adott számítógépen, adott felhasználóval belépve eltérő elrendezést, különböző elemeket fogunk találni. A Menüsor azonban minden esetben rendelkezésre áll majd, melynek segítségével a prezentációkészítő összes szolgáltatás, funkciója elérhető. A Menüszalag a legfontosabb, leggyakrabban használt parancsok gyorsabb elérését biztosítja. Az alkalmazás ablakának bal felső sarkában a mentés ikonja, illetve a végrehajtott szerkesztési műveletek visszavonására, ismétlésére szolgáló ikonok találhatóak. Visszavonás Menüsor Menüszalag Vázlat ablaktábla Munkaablak Dia ablaktábla Jegyzet ablaktábla Nézetválasztás Nagyítás 46. ábra: A Microsoft Powerpoint 2013 felhasználói felülete Az ablak jobb alsó sarkában pedig a diákra, diatartalom vonatkozó Nagyítás/Kicsinyítés, illetve a kíván Nézet adható meg. Ennek segítségével lehet például a képernyő szélességéhez igazítani a megjelenítést. A megjelenítés további beállításai a menüsoron található Nézet menüpontban érhetőek el. A Vázlat ablaktáblában prezentációnk diáit tudjuk áttekinteni, míg a Dia ablaktáblában a kiválasztott diát tudjuk szerkeszteni. Egyes szerkesztési műveletek aktivizálják a jobb oldalon található Munkaablakot, ahol a szerkesztési műveletek részleteit lehet beállítani. 49 / 87

Az egyes diákhoz megjegyzéseket tudunk fűzni, amit a diák alatt megjeleníthető Jegyzet ablaktáblában tudunk megtenni. 4.3.2. Műveletek állományokkal A prezentációkészítőt elindítva üres diasorban tudjuk a munkát megkezdeni, melynek a neve alapértelmezésben Bemutató1. A bemutatóban lehet különböző szöveget, képeket, illusztrációkat tartalmazó diákat létrehozni. A fájlokkal végrehajtható műveletek a Fájl menüponttal érhetőek el: - Az Információ menüponttal az aktuális bemutató különböző tulajdonságai tekinthetőek meg - Az Új menüpont segítségével lehet új, üres bemutatót létrehozni, de akár az PowerPoint által javasolt különböző célokra szánt sablonok felhasználásával is indíthatjuk a munkát. 47. ábra: Bemutatósablonok - Meglévő, korábban már elmentett bemutatót a Megnyitás menüpontra kattintva tudunk megnyitni. Lehetőségünk van azok közül a fájlok közül válogatni, melyeket az elmúlt időszakban használtunk (Legutóbbi bemutatók), behívhatunk különböző online, virtuális tárolási helyeken (Sharepoint, SkyDrive) található fájlokat. A leggyakrabban azonban a saját számítógépünkön, illetve hálózati meghajtókon lévő bemutatókat szoktuk megnyitni (Számítógép). 50 / 87

48. ábra: Bemutató megnyitása a Microsoft Powerpoint alkalmazásban - A Mentés menüpont első használatakor meg kell adnunk hogy melyik meghajtóra, melyik mappába milyen néven kívánjuk elmenteni a bemutatót Ha már rendelkezik névvel a prezentáció, azaz nem első alkalommal mentjük, akkor a Mentés menüpontra kattintva kérdés nélkül elmenti a fájlt az adott névvel, a korábban már megadott helyre. A normál mentési funkció elérhető a PowerPoint ablakának bal felső sarkában található ikonnal is. - Ha egy bemutatót más névvel, más helyre kívánunk elmenteni, vagy egy meglévő bemutatóból szeretnénk egy másolatot, akkor ezt a Mentés másként menüponttal tudjuk megtenni. Ebben az esetben az első mentéshez hasonlóan meg kell adnunk a fájl nevét és a mentés helyét (meghajtó, mappa). - A Nyomtatás menüpontban elérhető az összes kapcsolódó lehetőség (lásd 49. ábra): o a nyomtató kiválasztása (a számítógéphez telepített, a számítógép által elérhető helyi és hálózati nyomtatók közül választhatunk), o megadhatjuk hogy a teljes bemutatót, vagy csak bizonyos diákat akarunk kinyomtatni, o ha a nyomtató alkalmas rá, akkor a papír mindkét oldalára nyomtathatunk, o innen is elérhetőek az oldalbeállításhoz kapcsolódó parancsok 51 / 87

49. ábra: Bemutató nyomtatása - A Megosztás menüponttal lehetőségünk van az adott fájlt különböző helyi hálózaton vagy interneten található online felületeken megosztani más felhasználókkal, annak érdekében, hogy közösen szerkeszthető legyen a bemutató. A leggyakrabban azonban ezt a menüpontot arra használjuk (amennyiben a Microsoft Outlook programot használjuk a levelezésre), hogy csatolt állományként elküldjük az aktuális bemutatót a címzetteknek. A bemutató fájlokkal kapcsolatban fontos kiemelni a következőket: - A Microsoft PowerPoint régebbi verzió ppt kiterjesztésű fájlokat hoztak létre, kezeltek. A Microsoft PowerPoint 2007-es verziójától jelent meg az új szabvány, mely pptx kiterjesztésű állományokat hoz létre. A ppt kiterjesztésű bemutatók alapesetben minden PowerPoint verzióval megnyithatóak, de a pptx kiterjesztés csak az újabb Microsoft PowerPoint verziókkal! Ezért nagyon fontos, hogy mentésnél csak a fájl nevét adjuk meg, a kiterjesztését ne módosítsuk! 50. ábra: A Microsoft PowerPoint 2013 által kezelt fájltípusok 52 / 87

- A Microsoft PowerPoint saját állományain kívül további fájltípusokat is képes megnyitni, illetve több formátumba is képes menteni (lásd 50. ábra). 4.3.3. Nézetek, diavetítés A bemutató szerkesztése közben különböző nézetek között választhatunk, melyek a Menüszalag Nézet főlapjáról válaszhatóak ki, illetve a főbb lehetőségek a PowerPoint ablakának jobb alsó sarkában is rendelkezésre állnak 51. ábra: Nézetet a Microsoft PowerPointban - A leggyakrabban Normál nézetben dolgozunk a bemutatóval, mely három ablaktáblát tartalmaz: A Vázlat, a Dia és a Jegyzet ablaktáblákat. - Diarendező nézetben a Nagyítási beállítástól függően a bemutató összes diája áttekinthető. - Jegyzetoldal nézet segítségével a diákhoz írt hosszabb, magyarázó szövegek szerkeszthetőek, áttekinthetőek, melyek az előadás vetítése közben, az előadónak nyújthatnak segítséget, vagy nyomtatásban is megjeleníthetőek. Speciális nézetnek tekinthetjük azt is, amikor az elkészült prezentációnkat levetítjük. Erre a Menüszalag Diavetítés főlapja által biztosított beállításokkal van lehetőségünk: 52. ábra: A vetési üzemmód beállításai Kezdhetjük a vetítés az első vagy az aktuális diától, illetve használhatunk egyedi beállításokat, időzítéseket is. 4.3.4. Diák létrehozása, törlése, mozgatása A bemutató készítését kezdhetjük teljes üres, sima diákkal, de lehetőség van sablonok alkalmazására is (lásd 4.3.2. fejezet, 50. oldal). Bárhogy is döntünk új diák létrehozása, törlése, módosítása ugyanúgy történik. Az indulásnál egy, üres diából áll a prezentációnk, a választott sablonnak megfelelő szín-, betű- és egyéb beállításokkal. Ha új diát szeretnénk létrehozni, akkor erre több lehetőségünk van: - A Vázlat ablaktáblában kattintunk jobb egérgombbal és a megjelenő helyi menüből az Új dia menüpontot választjuk ki. 53 / 87

- A Menüszalagon a Kezdőlap főlapon az Új Dia menüpontra kattintunk (53. ábra). Ennél a megoldásnál még a beszúrni kívánt dia elrendezését is kiválaszthatjuk. 53. ábra: Új dia beszúrása Egy már létező dia elrendezését is megváltozathatjuk, szintén ebben a menüben, az Elrendezés menüpontban. Egy dia törlés történhet: - A Vázlat ablaktáblában kattintunk jobb egérgombbal a törölni kívánt dián (vagy több dia esetén a kijelölt diákon) és a megjelenő helyi menüből az Dia törlése menüpontot választjuk ki. - Ki kell választani a törölni kívánt diát vagy diákat és a DELETE billentyű segítségével végrehajtható a törlése. A prezentációban lévő diák sorrendje nagyon egyszerűen módosítható: - Az áthelyezni kívánt dián kattintva és az egér gombját nyomva tartva áthúzhatjuk a kívánt pozícióba. 4.3.5. Diák tartalmának szerkesztése A különböző diákon elhelyezett szövegdobozok, előre beállított formátumait bármikor megváltoztathatjuk. A szövegdoboz mérete, elhelyezkedése is módosítható, ha a szövegdoboz sarkain, illetve oldalain elhelyezett kis négyzeteken kattintunk egérrel és nyomva tartott bal gombbal a kívánt pozícióba húzzuk. Lehetőségünk van betű- és bekezdésformátumokat megadni a szövegdobozokon belül elhelyezett tartalomra. Ezeket a beállításokat a szövegszerkesztésnél látott módon vagy a szöveg beírása előtt állíthatjuk be, vagy egy már beírt szöveget utólag is formázhatunk, ha előtte kijelöljük a módosítani kívánt szöveget. 54 / 87

54. ábra: Szövegdoboz betűformátumok A Menüszalag Kezdőlap főlapján a Betűtípus menüben a leggyakrabban használt parancsok közvetlenül elérhetőek, de kinyitható a teljes párbeszédablak is. A bekezdésformátumok szintén a Menüszalagról érhetőek el. 4.3.6. Objektumok beszúrása A szöveges tartalom mellett lehetőség van különböző típusú objektumok beszúrására is. Ha valamelyik beépített diaelrendezést használtuk (53. ábra), akkor ott adott szövegdobozon belül, a PowerPoint felajánl különböző beszúrható tartalomtípusokat: - táblázat, - diagram, - Smart-ábra, - a számítógépen található vagy online kép, - videó. 55. ábra: Diára beszúrható tartalmak 55 / 87

Ha a szövegdobozon belül kattintunk a kívánt típusra, akkor a PowerPoint végigvezet a beszúrási folyamaton. Természetesen beszúrhatunk a szövegdobozokon kívül is, üres diára vagy bármikor más lépésben is különböző tartalmakat. Erre szolgálnak a Menüszalagon a Beszúrás főlap menüpontjai. 56. ábra: Beszúráshoz kapcsolódó menüpontok Táblázat beszúrása legegyszerűbben úgy végezhető el, hogy megadjuk hány oszlopból és sorból álljon a táblázat. A kívánt méretű táblázat később természetesen módosítható. 57. ábra: Táblázat beszúrása Képek beszúrásakor a számítógépen található, illetve az Office online képgyűjteményében található képek közül választhatunk. A beillesztett kép méretét és egyéb jellemzői a beszúrás után bármikor módosíthatjuk. A bemutató kiegészíthető különböző adatsorokat bemutató diagramokkal is. Kész diagramok egyszerűen átmásolhatóak a Microsoft Excel táblázatszerkesztőből is. Az adott dián azonban létrehozhatunk új diagramot is, melynek első lépése a kívánt diagramtípus kiválasztása, ami később természetesen bármikor módosítható. A diagram beszúrása után megjelenik az ábrázolt adatokat tartalmazó táblázat is, ami valójában egy mini táblázatszerkesztő. 56 / 87

58. ábra: Diagram beszúrása Ebben a táblázat végrehajtott minden módosítás hatással lesz a dián belül megjelenő diagramra. 4.3.7. A prezentációkészítés legfontosabb szempontjai A bemutatók készítése során témától, célközönségtől, rendelkezésre álló időtől és még sok más tényezőtől függően, sok szempontot kell figyelembe venni. Vannak azonban általános szempontok, javaslatok melyeket érdemes szem előtt tartani: - Mielőtt nekilátunk a prezentáció készítésének, készítsünk vázlatot. Ehhez egy nagyon egyszerű szövegszerkesztő alkalmazás is megfelelő. Írjuk le, hogy milyen főbb pontokról szeretnénk beszélni. Ha már kész a vázlat, és látszik, hogy honnan hova szeretnénk eljutni a prezentáció során, csak akkor érdemes a konkrét eszközt elővenni. - Egy jó arculati sablon kiválasztása, elkészítése sokat segíthet a mondanivalónk eladásában. Legyünk igényesek a grafikai kiegészítők használatánál. - Inkább készítsünk több diát kevés szöveggel, mint fordítva. Egyes felmérések szerint a közönség nagy része 6-7 sort, azon belül ugyanennyi szót képes a dián áttekinteni. Csak a kulcs mondatokat, szavakat írjuk le, és a többit élőszóban mondjuk el, így nem érzi úgy a közönség, hogy felolvasóesten ül. Ha a prezentációt ki szeretnénk osztani, akkor a dia jegyzet oldalához írhatjuk az élőszóban elmondott információkat. - Az első benyomás nagyon fontos, ezért érdemes egy ütős, humoros bevezetővel kezdeni, ez felcsigázza a közönség érdeklődését. Az is jó lehet, ha egy előző felszólaló előadásához kötjük a mondanivalónkat. Természetesen aztán ebből a színvonalból ne adjunk lejjebb, és a zárásnál is legyen egy slusszpoén, illetve ütős konklúzió. - A prezentációt úgy kell elkészíteni, hogy ne untassa a közönséget, vagyis a hallgatóság tudásszintjénél magasabb szintre kell a tartalmát belőni. 57 / 87

- A betűméretet úgy állítsuk be, hogy az messziről is jól olvasható legyen (36pt, vagy nagyobb). - A betűtípus igazodjon a témánk stílusához. - Ügyeljünk a szöveg és a háttér megfelelő kontrasztkülönbségére is. Ha az előadóterem nincs megfelelően lesötétítve, vagy a kivetítő nem túl jó minőségű, a kevésbé kontrasztos szöveg nem lesz olvasható. A kontrasztkülönbséget persze többféleképpen elérhetjük. Lehet világos a háttér és sötét a szöveg (pozitív szöveg), illetve beállítható a sötét háttér a világos szöveggel (negatív szöveg). Azonban vegyük figyelembe, hogy ez utóbbi jobban fárasztja a szemet. - A színválasztás igazodjon a témához, illetve a célközönséghez. A színkombináció egyaránt hordozhat konzervatív, vagy vidám, fiatalos megközelítést. - Használjuk ki a multimédiában rejlő lehetőségeket. Egy-egy ábra, fotó esetleg animáció, videó, sokkal élvezetesebbé teheti a bemutatónkat. - Ha számadatokat is szerepeltetni szeretnénk, készítsünk megfelelő stílusú diagramokat. 4.3.8. Feladatok 1. Készítsen min. 5 diából álló prezentációt egy szabadon választott tanórai témához kapcsolódva. 2. A prezentációt mentse el a Gyakorlás\Bemutató mappába tanóra.pptx néven. 4.4. Rajzoló és képszerkesztő alkalmazás 4.4.1. Műveletek képállományokkal A Microsoft Paint programot a Start menü programjai között, a Kellékek csoportban találjuk. A Paint alkalmazás elindításakor egy üres ablak jelenik meg. A rajzoló- és festőeszközök az ablak tetején, a menüszalagon találhatók. 58 / 87

Gyorselérési eszköztár Paint gomb Menüszalag Rajzterület 59. ábra: A Microsoft Paint felhasználói felülete Az alábbi ablak mutatja be a Paint felhasználói felületének különböző részeit: - A Gyorselérési eszköztár segítségével lehet menteni az aktuális rajzot, illetve visszavonni és megismételni az utolsó szerkesztési műveletet. - A Paint gombra kattintva érhetőek el a mentéshez, megnyitáshoz, nyomtatáshoz kapcsolódó fájlműveletek (lásd 60. ábra). - A Menüszalagon lehet elérni a rendelkezésre álló parancsokat, eszközöket. - A Rajzterületen lehet a szerkesztési műveletek végrehajtani. A Rajzterület mérete módosítható, beállítható. Érdemes gyakran menteni az aktuális képet. A mentéshez a Paint gombra kell kattintani, majd a Mentés menüpontra. Ezzel lehet elmenteni a képen az utolsó mentés óta végrehajtott összes módosítást. Amikor az első alkalommal mentünk egy képet (vagy a Mentés másként menüpontot használjuk), meg kell, meg lehet adni egy fájlnevet a képhez, illetve a kívánt formátum is megadható: - A Paint gombra kell kattintani, majd a Mentés parancsra. - A Fájl típusa mezőben kell kijelölni ki a kívánt fájlformátumot. - A Fájlnév mezőbe kell megadni a rajz nevét, majd a Mentés gombra kell kattintani. 59 / 87

60. ábra: A Paint által kezelt mentési formátumok A Paint különböző képformátumú állományokat épes megnyitni és az általa kezelt mentési formátumokba menteni. 4.4.2. Alapvető műveletek Egyes eszközökkel, mint a Ceruza, Ecset, Vonal és Görbe, különböző egyenes, görbe és kanyargós vonalakat készíthetünk. Az adott rajzeszköz viselkedése attól függ, hogy rajzolás közben hogyan mozgatjuk az egeret. A Vonal eszközt például egyenes vonal rajzolására használható. - A Kezdőlap Alakzatok csoportjában kell kattintani a Vonal elemre. - Ezután a Színek csoportban kattintunk az 1. szín elemre, majd a használni kívánt színre. - Rajzoláshoz az egér mutatót kell nyomvatartott bal egérgombbal húzni a rajzterületen. A rajzok nem csak egyenes vonalakból állhatnak. A Ceruza és az Ecset használatával teljesen tetszőleges alakzatokat lehet létrehozni. - Kattintani kell a Kezdőlap lap Eszközök csoportjában a Ceruza eszközre - A Színek csoportban az 1. szín elemre kattintva tudjuk kiválasztani a használni kívánt színt. - Rajzoláshoz az egér mutatót kell nyomvatartott bal egérgombbal húzni a rajzterületen. A Paint programban sok különböző alakzatot lehet rajzolni. Lehet mértani, illetve beépített alakzatokat rajzolni, például téglalapokat, köröket, háromszögeket és nyilakat. Saját egyéni alakzatot is rajzolhatunk a Sokszög alakzat használatával. - A Kezdőlap Alakzatok csoportjában választunk egy előre elkészített alakzatot, például egy téglalapot. - Úgy adhatjuk hozzá az alakzatot, hogy a rajzterületen a megfelelő méretűre húzzuk az egérmutatóval. - A körvonal stílusának módosításához az Alakzatok csoportban kattintunk a Körvonal elemre, és kiválasztunk egy körvonalstílust. - Ha nem szeretnénk, hogy az alakzatnak legyen körvonala, kattintsunk a Nincs tagolás beállításra. 60 / 87

- A Színek csoportban kattintva az 1. szín elemre, a körvonal kívánt színét tudjuk kiválasztani. - A Színek csoportban kattintva a 2. szín elemre, a kívánt kitöltőszín állítható be. - A kitöltés stílusának módosításához az Alakzatok csoportban kell kattintani a Kitöltés elemre, és ki kell választani egy kitöltésstílust. - Ha nem szeretnénk, hogy az alakzat ki legyen töltve, a Nincs kitöltés beállításra kell kattintani. Ha a kép szerkesztése közben hibázunk, vagy egyszerűen csak meg kell változtatnia a kép egy részét, a radírt használhatjuk. Alapértelmezés szerint a radír a radírozott területeket fehérre változtatja, de módosíthatjuk a radír színét. Ha például a kék színt adjuk meg háttérszínként, minden kitörölt elem két színűre vált. - Kattintsunk a Kezdőlap lap Eszközök csoportjában a Radír eszközre. - A Színek csoportban a 2. szín elemet kell kiválastani, majd kattintsunk a színre, amivel törölni szeretnénk. Amennyiben fehér színű radírt kívánunk használni, nem kell színt kijelölni. - Az egér húzásával radírozzuk ki a megfelelő területet. 4.4.3. Feladatok 1. Készítsen logót a Szuper Zöldség Bt-nek! 2. Mentse el a logót a Gyakorlás\Táblázat mappába! 3. A kész lógót szúrja be a Gyakorlás\Táblázat mappában található eladás.xslx táblázatba! 4. Mentse el az így módosított táblázatot! 5. Az Internet alkalmazása 5.1. A World Wide Web 5.1.1. Keresés A világháló folyamatosan változik, weboldalak jelennek meg, weboldalak lesznek időlegesen vagy végleg elérhetetlenek. A rendelkezésre álló, elérhető információmennyiség azonban folyamatosan növekszik, így az internet működéséhez a kezdetektől fogva hozzátartoznak a különböző keresési szolgáltatást nyújtó oldalak is. Ezek a internet tartalmához hasonlóan folyamatosan változnak, fejlődnek, jelennek és szűnnek meg. Jelenleg a Google és a Microsoft (Bing) által nyújtott keresési szolgáltatást használják a legtöbben, de vannak különböző speciális keresők, illetve minden online szolgáltatás, tartalomtár lehetőséget ad különböző keresési metódusokra saját tartalmára vonatkozóan. A következő néhány példa a Google keresőjével kerül bemutatásra, de általában ezek a lehetőségek más kereső esetén is használhatóak. A keresés a keresőmezőbe beírt kulcsszó, kulcsszavak alapján történik. Ha több kulcsszót írunk be, akkor azok között logikailag ÉS kapcsolat van, azaz azok a találatok fognak megjelenni, melyek mindegyik kulcsszót tartalmazzák. 61 / 87

61. ábra: Google keresés találati oldal Alapértelmezésben a Google keresője az internetes oldalakat fogja a találati listában megjeleníteni, de lehetőségünk van különböző tartalomtípusok szerint s keresni: - Képek; - Videók: ebben az esetben nemcsak a Youtube videók fognak megjelenni, hanem más olyan mozgóképes tartalmak, melyet a rendszer be tud azonosítani; - Térkép: címjellegű adat esetén a Google saját térkép és navigációs szolgáltatása nyújtja a keresési találatokat; - Könyvek: a Google saját online könyváruházának tartalma alapján jelennek meg a releváns találatok; - Alkalmazások: a Google Play áruházban található programok között kerül végrehajtásra a keresés. A Keresőeszközök segítségével tovább finomíthatjuk a keresés területét: - Nyelv megadásával szűkíthetjük a keresést; - Megadhatjuk, hogy milyen friss találatokra, mikor publikált tartalmak vagyunk kíváncsiak (az elmúlt évben, hónapban stb. megjelent tartalmak); - Szűrhetünk a tartalmak között aszerint, hogy már meglátogatott, vagy még számunkra új oldalakon történjen a keresés. 5.1.2. Net-etikett A Netikett az internet használatának általános illemszabályait foglalja össze. Erre azért van szükség, hogy az emberek az internet használata közben is udvariasak, segítőkészek és türelmesek legyenek egymással. Ezek a korábban íratlan szabályok ma már több helyen olvashatók is az interneten, több változata is létezik. 62 / 87

Az online kommunikáció során is be kell tartani a törvények szabta korlátokat, így a gyűlöletkeltés, a kirekesztés sem megengedett az internetes munka, játék és egyéb tevékenységek során. Attól függően, hogy milyen virtuális közösségbe lépünk be és kommunikálunk, lehetnek speciális, csak arra a közösségre jellemző elvárások. Ezekről mindenképpen tájékozódni kell, ha egy új levelezési listára, fórumba lépünk be. A számítógépes hálózatokhoz kapcsolódó legtöbb illemszabály az elektronikus levelezésre vonatkozik. Az e-mail legvonzóbb tulajdonsága, hogy gyors, ezért nem illik levelezőpartnerünket napokig megvárakoztatni a válasszal. Ha levelet írunk, minél rövidebben és érthetőbben fogalmazzuk meg közlendőnket, mert az embereknek általában csak néhány percük van napközben az elektronikus postaládájuk megnézésére. A reklám jellegű szövegeket lehetőleg kerülni kell, ezeket levél helyett inkább valamelyik hirdetőtáblára célszerű kitenni. A számítógépek világméretű hálózata, az internet, szinte azonnali üzenetváltást is lehetővé tesz. Az csevegő (IRC) szolgáltatáson keresztül zajló beszélgetés egy közös lapra való írást lehetővé tevő szolgáltatás. Ez tulajdonképpen az elektronikus beszélgetés, más néven chat. Használatával akár több távoli számítógép gazdája lehet kapcsolatban egyszerre egymással, így csoportos csevegésre is lehetőség adódik. Az üzenetek csak a begépelés végén kerülnek elküldésre, s az elküldés után azonnal megjelennek a többiek képernyőjén. Az online csevegésre is vonatkoznak az e-mailezés kapcsán leírt általános szabályok. 5.1.3. Szerzői jogok Az interneten is elérhető szellemi termékek felhasználása során mindenképpen körültekintően kell eljárnunk. Általánosan elmondható, hogy a szerzői által az interneten publikált bármilyen tartalom esetén jogunk van az megtekinteni. Minden más esetben azonban utána kell nézni, ellenőrizni kell, hogy milyen más tevékenységekre vagyunk jogosultak. Adott online rendszerek esetében a regisztráció során is megtekinthetőek a felhasználói jogosultságok, kötelezettségek köre. 5.1.3.1. Creative Commons A Creative Commons ( kreatív közjavak ) egy olyan nonprofit szervezet, melynek céljai azon az egyszerű felismerésen alapulnak, hogy az internetes közösség számos kreatív művet hoz létre, melyet azok publikálásával valójában szerzői jog véd. A Creative Commons e művek létrehozóinak és publikálóinak különböző licenc formákkal segít abban, hogy a szerzői jogok egy részét megtarthassák, más részét azonban felajánlják a közösségnek. Például a szerző rendelkezhet afelől, hogy művének forrását minden esetben feltüntessék, kereskedelmi forgalomba ne hozzák, és változtatás nélkül közöljék akárhol is. Más licencek még szigorúbbak vagy éppen engedékenyebbek, némely munkákat alapul lehet venni saját művek létrehozásához vagy akár fel is lehet használni bevételszerzés céljából. A szervezet célkitűzése, hogy a szerzői jogi kérdésekben - legyen szó egy tananyagról, fényképgyűjteményről vagy videómegosztó oldalon közzétett videóról - egyértelmű, tiszta helyzeteket teremtsenek. 63 / 87

A szerzői jogokról szóló Sulinet tananyag elérhetősége: http://szerzoijog.sulinet.hu/ 5.2. Levelező rendszerek használata 5.2.1. Online levelező rendszerek A weben elérhető szolgáltatások között nagyon hamar megjelentek a külön e-mail alkalmazás telepítése nélkül használható, online levelezőrendszerek. Ezek egyértelmű előnye, hogy a megfelelő bejelentkezési információk (felhasználói név, jelszó) birtokában bármilyen számítógépről be tudunk lépni a rendszerbe és meg tudjuk tekinteni leveleinket. Ami előny az egyben hátrány is! Nagyon körültekintően kell eljárnunk, ha leveleinket nem a saját, hanem idegen, nyilvános gépről tekintjük meg: - Ne maradjunk bejelentkezve a levelezőrendszerben! - Privát dokumentumokat, tartalmakat ne mentsünk le ilyen hozzáférésű gépen. - A legbiztosabb, hogy a nyilvános gépen történő belépés után megváltozatjuk a jelszavunkat. 62. ábra: Google fiók létrehozása A Google által nyújtott szolgáltatások jellemzője, hogy egyetlen egy regisztrációval (Google-fiókkal) több szolgáltatás elérésére is jogosultak leszünk. Ezek közül az egyik a Gmail, mely @gmail.com végződésű e-mail címet és online tárhelyet kínál leveleinknek. A levelek küldése, fogadása, rendszerezése web-en történik, az internet böngészőnkben. Minden alapvető művelet végrehajtható (e-mail küldése, fogadása, mellékletek csatolása stb.). 64 / 87

5.2.2. Az elektronikus levelezés szabályai, veszélyei Általában elmondható, hogy az elektronikus levelezés során ugyanazokat a szabályokat érdemes betartani, mint a valós életben (pl. köszönés, bemutatkozás első találkozáskor; mások beszélgetésének tiszteletben tartása stb.), csak éppen a virtuális térhez alkalmazkodva. Fontos, hogy válasszuk szét a magán és hivatalos levelezésünket. Ez utóbbin csak a munkánkhoz, munkahelyünkhöz kapcsolódó kommunikáció végezzük! Családunkkal, ismerőseinkkel, barátainkkal privát e-mail címről tartsuk a kapcsolatot. Általános szabályokként a következőket érdemes betartani: - Az elektronikus levelezés során érdemes szem előtt tartani, hogy nem lehet 100%-os módon biztosítani, hogy ne kerüljön az adott levél illetéktelenek kezébe. Ezért a nagyon személyes, bizalmas, fontos információkat, csak erre a célra szolgáló alkalmazással titkosítva érdsemmi érdemes elküldeni. - A levelek továbbküldésének (forward) legfőbb szabálya, hogy ne változtassuk meg annak tartalmát, szóhasználatát. A nem releváns részek főleg ha az eredeti levél nagyobb terjedelmű törölhető, de ez semmiképpen sem mehet az eredeti értelmezés, jelentés rovására. - Ha ez a levél személyes üzenet volt, de egy csoportnak szeretnénk továbbítani, akkor mindenképp ki kell kérni a szerző engedélyét. - A lánc levelek (reklámanyagok, és az ún. hoax-ok) elektronikus továbbítása tilos az interneten. - A levelek végére érdemes odaírni a nevet és az elérhetőséget, mert sok levelezőprogram levágja a fejléc-információkat, amelyek tartalmazzák többek között a válaszcímet is. Ez a sig/signature (aláírás) ne legyen hosszabb 4 sornál. - Óvatosan bánjunk a csupa nagybetű használatával, ugyanis ez a virtuális térben kiabálásnak számít. - A hangszínt smiley-kal, emotikon-okkal (mosolygók ) lehet szemléltetni, viszont mértékletesen és óvatosan kell velük bánni. - Válaszolásnál tömörnek kell lenni anélkül, hogy túlságosan lényegre törők lennénk. Csak annyit szabad idézni az eredeti anyagból, hogy érthető legyen a válasz. A felesleget törölni kell. - Ha mi vagyunk a címzettek és a válaszadáshoz több időre van szükségünk, illik egy rövid választ írni a feladónak, hogy megkaptuk a levelét, ha a levél fontossága szükségessé teszi ezt. - Nem illik mások e-mail címét továbbítani harmadik személy felé. Levéltovábbítás esetén a továbbított levél fejlécének ezen részei törlendők. Ez utóbbi gyakorlat azért is fontos, mert az e-mail vírusok terjedését jelentős mértékben csökkenti. 5.3. Alkalmazások az interneten 5.3.1. Online adatbázisok, gyűjtemények 5.3.1.1. Sulinet portál (http://www.sulinet.hu) A Sulinet Portál és Tudásbázis megjelenése a magyar nyelvű taneszközök és tananyagelemek számát több százezerre növelte. Az 65 / 87

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által felügyelt, üzemeltetett rendszer ma már a digitális kompetencia fejlesztését végző pedagógusok legfontosabb háttere. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. a tananyagok/taneszközök mellett szakmai, pedagógiai támogatást is nyújt a pedagógusok számára, akik különböző tantárgyak tanórái szeretnék az informatika lehetőségeit kihasználni. A támogatás nem egy kötelezően használandó tankönyv vagy feladatgyűjtemény, hanem egy olyan környezet, melyben a pedagógusok a saját tantervükhöz, pedagógiai elképzeléseikhez válogathatnak a digitális tartalmak között, de ezek mellett tanmeneteket, óravázlatokat, technikai tanácsokat, szoftvereket is kaphatnak. Az ingyenes és nyilvános tananyag-adatbázis szolgáltatásai, funkció minden segítséget megadnak abban, hogy a felhasználó megtalálja és saját igényeinek megfelelően fel tudja használni a Sulinet Portálon található képeket, animációkat, mozgóképeket vagy akár teljes foglalkozásokat. 5.3.1.2. Magyar Elektronikus Könyvtár (http://mek.oszk.hu/) A MEK-ben csak magyar nyelvű vagy magyar ill. közép-európai vonatkozású, tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumok kapnak helyet: elsősorban szöveges művek, kisebb részben pedig térképek és kották. Gyűjtik továbbá az elektronikus újságokat és folyóiratokat, valamint egyéb, könyvtári szempontból érdekes információforrások, szolgáltatások és dokumentumok címeit is. 5.3.2. E-ügyintézés Egyre több hivatal, szolgáltató, bank teszi lehetővé, hogy különböző ügyeinket online, elektronikusan is intézhessük. Ezek a szolgáltatások természetesen nagyon különbözőek, így az adott szolgáltatást nyújtó oldalon kell tájékozódni arról, hogy milyen feltételekkel lehet igénybe venni és milyen funkciókat lát el. Az állampolgárként intézendő ügyek többsége már intézhető a http://www.magyarorszag.hu oldalon: 63. ábra: Az Ügyfélkapun keresztül intézhető ügyek 66 / 87

Itt a regisztráció abból a szempontból speciális, hogy a véglegesítése a lakóhely szerinti okmányirodában történik. 5.4. Online multimédia tartalmak 5.4.1. Képek keresése, letöltése A különböző webes keresési szolgáltatások segítségével kereshetünk képeket is (lásd 5.1.1. fejezet, 61- es). Azonban ezek felhasználása saját tartalomban (pl. honlap, kiadvány, tananyag stb.) már problémás lehet, így mindenképpen érdemes körültekintően eljárni. A képek tárolására, megosztására számos weboldal kínál megoldást. A képmegosztó rendszerek azóta lettek igazán népszerűek, amióta a digitális fotótechnika mindennapossá vált, és sok milliónyi fénykép születik minden órában. Az oktatás és a projektmunka szempontjából egy ilyen szolgáltatás a képanyag színvonalas publikációja és jó minőségű, legálisan használható fotók beszerzése okán fontos. Az internetes közösség számára hozzáférhetővé tett képek már a feltöltéskor magukban hordoznak információkat. Ilyenek például a fájlokból kiolvasható adatok, technikai információk (formátum, méret, dátum, fényképezőgép típusa stb.), amelyeket kiegészítenek a feltöltő által megadott adatok (cím, leírás, szerző neve, felhasználhatóság módja stb.). Maga a szerző is ellátja a képeit kulcsszavakkal, ún. címkékkel (tag), melyek az összes többi adattal együtt a kereshetőséget támogatják. Egy web 2.0 típusú képmegosztó alaptulajdonsága, hogy a képeket a felhasználók is bővíthetik címkékkel és megjegyzésekkel, így finomítva a kategorizálást és gazdagítva a képhez tartozó információkat. A legismertebb képmegosztók közül megemlítjük a Yahoo azonosítóval használható flickr-t (http://www.flickr.com), a Google szolgáltatását a Picasat (http://picasa.google.com/), a Google Earthhöz kapcsolódó Panoramio-t, illetve a magyar Inda Fotót (http://indafoto.hu/). A képek keresése kapcsán a flickr által nyújtott alapvető szolgáltatásokra nézzünk néhány példát! Bár egyre több a magyar (nyelvű) felhasználó a flickr oldalon, de azért jellemző módon még angol nyelvű kulcsszavakkal lehet releváns és nagyobb mennyiségű tartalmat találni. De azért érdemes próbálkozni! Az alábbi példában a vulkán kulcsszóra történt keresés eredményének egy részét lehet látni: 67 / 87

Részletes keresés 64. ábra: flickr találati lista Az adott képre kattintva megtekinthető a kép maga, illetve a kapcsolódó a kép tulajdonosa által feltöltött tulajdonságok. A flickr rendszer szolgáltatásai közül azonban kiemelném azt a lehetőséget, hogy kereshetünk olyan képeket is, melyeket a tulajdonosuk a Creative Commons (lásd 5.1.3. fejezet, 63. oldal) szabályai szerint publikált és így szabad(abb) felhasználási lehetőséggel rendelkezünk ezen képek esetében. 65. ábra: flickr részletes keresés 68 / 87

Ezen szolgáltatás eléréséhez a részletes keresést kell használnunk (64. ábra). Ha erre kattintunk, akkor: - lehetőségünk van olyan kulcsszavakat megadni melyeket ki kívánunk zárni a keresésből (none of these words); - típus szerint szűkíthetjük a keresést fotókra/videókra, képernyőképekre, illetve grafikákra/animációkra; - dátum szerint is meghatározhatjuk a keresés határait ; - illetve beállíthatjuk, hogy csak a Creative Commons (CC) szerint publikált tartalmakat kérjük, akár azon belül is azokat, melyek kereskedelmi célra felhasználhatóak, illetve módosíthatóak. A keresési oldalon (65. ábra) beállított értékek szerint lefutatott keresés után a találati listában csak valamilyen CC séma alapján publikált tartalmak fognak megjelenni. Hogy az adott kép pontosan mire és hogyan használható fel, ahhoz a képre kell kattintani, majd a jobb oldalon megjelenő fekete információs sávban az bekeretezett i betűvel jelzett Info ikonra, majd a CC ikonra. 66. ábra: Creative Commons (CC) A megjelenő tájékoztató szöveg magyar nyelven is megjeleníthető, ha az oldal alján található nyelvi változatok közül azt választjuk. Az példában szereplő kép (66. ábra) esetében a tartalmakat szabadon megoszthatjuk, akár üzleti célra is, de meg kell nevezni a szerzőt és nem lehet az eredeti tartalmat módosítani, megváltoztatni. 5.4.2. Videók felhasználási lehetősége Mindaz, amit a képmegosztó szolgáltatásról írtunk, vonatkozik a videomegosztókra is, melyek alaposan megváltoztatták az elektronikus média világát azzal, hogy a tévé, a web és a rádió mellett új információs csatornákként működnek. A legnépszerűbb ezek közül a YouTube (http://www.youtube.com), magyar nyelvterületen pedig a Videa (http://videa.hu) és az Inda Videó (http://indavideo.hu/). Létezik oktatással foglalkozó videómegosztó is, a TeacherTube (http://www.teachertube.com/) Ezen online alkalmazások esetében is kulcsszavak szerint tudunk tartalmat keresni. 69 / 87

6. E-portfólió 6.1. A Pedagógus e-portfólió és típusai, a kompetenciák Bevezető A pedagógus portfólió egy olyan dokumentumgyűjtemény, amely alapján végigkísérhető a pedagóguskompetenciák fejlődése, a pedagógus szakmai útja, tevékenysége, fejlődése, nehézségei és sikerei egyrészt a tények tükrében, másrészt magának a pedagógusnak a reflexiói, értelmezése alapján. (Tehát a dokumentumok egyik része leíró, a másik része elemző, értékelő jellegű.) A két rész csak egymással összefüggésben értékelhető, csak ez a kétoldalú megközelítés teszi lehetővé a pedagógus munkájának mélyebb megértését. Az iskolai gyakorlatban két kiemelten fontos funkciója van/lesz a portfóliónak. Egyrészt a szakmai fejlődés folyamatos segítése, másrészt az életpálya egyes szintjein a feljebb lépést lehetővé tevő minősítés megalapozása. A rendszeres szakmai ellenőrzés-értékelés során a szakértők és szaktanácsadók számára fontos információforrás a pedagógus portfóliója, amelyet a támogatás/segítés szándékával elemeznek, értékelnek. Az életpálya különböző szintjeire való pályázások során viszont az értékelés lesz jellemző. A kétféle megközelítés a portfólió két különböző típusát: a folyamatosan készített munkaportfóliót, illetve a cél által meghatározott értékelési vagy bemutató portfóliót részesíti előnyben. A munkaportfólió a tanári pálya eseményeinek folyamatos rögzítését jelenti, munkanaplószerűen. Célja az egyéni fejlődés támogatása. Elsősorban a készítője számára bír jelentőséggel, mert összegyűjti mindazokat a szakmai tapasztalatokat, amelyek tudatosítása és felhasználása későbbi munkája során nagy segítséget jelenthet. Ebből következik, hogy összeállítása egyedi, készítése nem igényel részletes központi előírásokat. A minősítés során alkalmazott portfólió esetében ettől eltérő szabályozás történik. A pedagógusok válogatását saját munkájuk dokumentumaiból azzal segítik, hogy előzetesen megismertetik értékelésük kritériumrendszerét, területeit, s ezek alapján kapnak egy ajánló listát, amit célszerű mindenképpen megjeleníteni a portfólióban, meghatároznak ún. kötelező dokumentumokat, és ajánlásokat tesznek a további tartalmi elemekre is. (Forrás: Kotschy Beáta: A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési folyamatában) A Pedagógus e-portfólió a Pedagógus Élepálya Modell (PÉM) rendszer első eleme. Szerepe, hogy a pedagógusok digitális 70 / 87

formában is összegyűjthessék és tárolhassák munkáikat, szakmai teljesítményüket bemutató dokumentumaikat. 71 / 87

Kompetenciák A minősítési eljárás során a pedagógus értékelésének elemei, az értékelés szempontjai a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódnak, indikátorok meghatározásával. A kompetenciák a szakmai felkészültség komponenseit: a tudást, az attitűdöket/nézeteket és a képességeket foglalják magukba. A pedagógusi kompetenciák vizsgálata során a tevékenység mögött meghúzódó szakmai tudás, a megvalósítás képességének színvonala és a pedagógus elkötelezettsége, elhivatottsága egyaránt értékelhetővé válik. A minősítés alapját képező pedagóguskompetenciák: 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 3. kompetencia: A tanulás támogatása 4. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 6. kompetencia: Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. kompetencia: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. kompetencia: Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért 6.2. A Pedagógus e-portfólió feltöltésének módja a jelenleg működő felületre 72 / 87

1. A feltöltés szabályai A felhasználónak dokumentumokat kell a felületen jelzett helyekre feltöltenie illetve esetleg azokhoz kapcsolódóan fejléceket űrlapszerűen kitöltenie. A felület minden fájlfeltöltési lehetőségnél pontosan egy fájl feltöltését engedélyezi. A feltöltendő fájlnak PDF formátumúnak kell lennie. Bármely feltöltendő fájl maximális mérete 10 MB. Felhasználónként a rendelkezésre álló tárhelyre 100 MB adatmennyiség tölthető fel, a dokumentumok számától függetlenül. 2. PDF formátumú dokumentum készítése 2007-es vagy attól újabb verziójú Microsoft Office csomag esetén Word, Excel vagy PowerPoint formátumból PDF formátumú fájl készítése: (Minden fájlt eredeti (Word, Excel vagy PowerPoint) formátumban is tároljon a saját számítógépén vagy egyéb adathordozón, mert később azt tudja szerkeszteni!) A szövegfájlok ajánlott formátuma: Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, másfeles sorköz, normál margó (mind a négy oldalon 2,5 cm). 1. Nyissa meg az eredeti (Word, Excel vagy PowerPoint) fájlt, és válassza a Mentés másként parancsot! 2. Írja be vagy válassza ki a dokumentum nevét a Fájlnév mezőbe! 3. A Fájl típusa lista legördülő mezőjénél válassza a PDF elemet! 73 / 87

4. Ha mentés után szeretné megnyitni a fájlt, jelölje be a Fájl megnyitása a közzététele után jelölőnégyzetet. Attól függően, hogy a nyomtatási minőség vagy a fájlméret a fontosabb szempont, jelölje be az alábbi lehetőségek egyikét az Optimalizálás felirat mellett: Ha a minél kisebb fájlméret a fontos, jelölje be a Méret minimalizálása (online közzétételhez) választógombot. (A portfólióba való feltöltéshez ezt javasoljuk.) Ha jó minőségben kell kinyomtatni a dokumentumot, jelölje be a Szokásos (online közzétételhez és nyomtatáshoz) választógombot. Ha mentés után változtatni szeretne a PDF-fájlon, végezze el a módosítást az eredeti, a 2007-es vagy annál újabb verziójú Microsoft Office rendszer Word, Excel vagy PowerPoint formátumában lévő fájlon, és mentse ismét PDF formátumban. (Jelenleg a portfóliókban filmek, videók, hangfájlok megjelentetése nem lehetséges a tanulók személyiségi jogainak védelme érdekében.) 6.3. A felület 74 / 87

Az ismertetésre kerülő felület a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatokat elérni kívánó felhasználók e-portfóliójának feltöltőfelülete. 1. Belépés A rendszert kizárólag olyan felhasználók érhetik el, akik az Oktatási Hivataltól az e-portfólió feltöltésére engedélyt kaptak, továbbá a www.oktatas.hu oldalra regisztráltak (egy látogató típusú, felhasználó által választott felhasználónév és jelszó segítségével), ezzel beléptek a Saját oldal nevű felületükre, és ott elvégezték a validáció folyamatát. A Saját oldal nevű felület használatához és a validáció folyamatának elvégzéséhez segítséget a https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/tamop3115/felhasznaloi_segedlet_sajatold al.pdf link alatt található Felhasználói segédlet az oktatas.hu oldalon elérhető Saját oldal és a szervező alkalmazás felületeinek és funkcióinak használatához című dokumentumban talál. További bejelentkezések alkalmával a Saját oldal a regisztráció során megadott felhasználónév és jelszó kombinációjának megadásával érhető el; onnan Az e-portfólió felülete a Pedagógus menüpontból a Portfólió megtekintése link alól. 2. A pedagógus e-portfólió felülete 75 / 87

A fejléc alsó sávjában un. lapozófülek láthatóak, ezekre kattintva lehet a felület különböző oldalai között navigálni. Egy-egy oldalon blokkokat találunk, vagy lenyíló-visszazárható ablakokat (szürke sávok), amelyek a blokkokat tartalmazzák. Például a Pedagógiai tevékenység dokumentumai oldal blokkokat tartalmaz: 76 / 87

77 / 87

A Szakmai önéletrajz oldal olyan lenyíló-visszazárható ablakokat, amelyek a blokkokat tartalmazzák: A kék hátterű blokkok adatai (mezői) nem szerkeszthetőek, azok tartalma automatikusan betöltődik a KIR rendszerből érkező adatokkal, a sárga hátterű blokkok adatai (mezői) szerkeszthetőek a felhasználó által. Ha egy dokumentum blokkjának mezőit a felhasználó elkezdi kitölteni, akkor annak a blokknak minden egy- illetve két csillaggal jelölt mezőjét kötelező kitölteni a véglegesítéshez. Tehát a blokkot vagy teljessé kell tenni, vagy ha nem kötelezően kitöltendő a blokk, akkor minden adatát törölni kell. 78 / 87

A Nyitólapon statikus jellegű tájékoztató információk és linkek találhatók. A Szakmai önéletrajz lapozófülön található elemek közül a Személyes adatok lenyílóvisszazárható ablakban lévő blokk elérhetőség adatának kitöltése kötelező. A Szakmai önéletrajz oldalon a többi lenyíló-visszazárható ablak blokkjainak kitöltése opcionális. A Pedagógiai tevékenység dokumentumai lapozófül blokkjai: Eredetiséget igazoló nyilatkozat (a blokk kitöltése kötelező): 79 / 87

Intézményvezetői nyilatkozat: Pedagógiai szakmai tevékenységek bemutatása, dokumentumai: Egyéb pedagógiai tevékenységek bemutatása, dokumentumai: A további 3 blokk (az Önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatása, dokumentumai; a Pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása; a Szakmai életút értékelése) a fentiekhez hasonló. (A Pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása; és a Szakmai életút értékelése blokkok kitöltése kötelező.) A Nevelő-oktató munka dokumentumai lapozófülön először portfóliójelleg választása szükséges: 80 / 87

Ha a Pedagógiai tevékenység dokumentumai oldalon az Intézményvezetői blokkban a felhasználó nyilatkozott arról, hogy olyan intézményvezető, aki kötelező tanítási órával/foglalkozással nem rendelkezik, akkor a portfóliójelleg választó blokkja a következő: 81 / 87

Majd ezen a fülön A portfólió alapdokumentumai sávban látható nyílra kattintva válnak láthatóvá az alapdokumentumokat jelképező ikonok és megkezdődhet azok feltöltése. A portfólió dokumentumcsoportjai munkakörönként eltérőek. A nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakörben dolgozók portfóliótípusa képezi a következő példa alapját. A többi munkakör esetén is hasonló szerkezetű blokkokkal, jelölésrendszerrel, de eltérő dokumentumcsoportokkal találkozhat a felhasználó. (Pl.: pedagógusok esetén óraterveket/foglalkozásterve dokumentumcsoporttal találkozhatunk; szakszolgálati dolgozók esetén speciális szakszolgálati dokumentumokkal (esettanulmány, ülésterv ); gyermekvédelmi területen dolgozók esetén foglalkozási egység dokumentumaival.) A dokumentumokat a dokumentumcsoportok neve mögött látható színes, sorszámozott négyzetek szimbolizálják. 82 / 87

A felhasználónak lehetősége van szabadon választható dokumentumok feltöltésére, A portfólió szabadon választható dokumentumai sávban látható nyílra kattintva. A megjelenő szabadon választható dokumentumok közül a felhasználó tetszése szerint legalább 4, legfeljebb 6 db dokumentumot tölthet fel. 83 / 87

A véglegesítés további feltétele, hogy mind a 8 kompetencia bejelölésre kerüljön valamelyik dokumentumhoz kapcsolódóan. 3. Dokumentum-függőségek A Nevelő-oktató munka dokumentumai felületen található dokumentumcsoportok egymással függőségi viszonyban vannak, mivel azokban olyan adatmezők találhatók, melyek értékei a magasabb rendű dokumentumból öröklődnek az alacsonyabb rendű dokumentumba. Kezdetben csak egy csoportprofil adható meg, más dokumentumcsoport dokumentumai nem. Ha létezik egy csoportprofil dokumentum, akkor ahhoz kapcsolódóan lehet csak tematikus tervet megadni. Ha pedig a felhasználó létrehozta a tematikus tervet, csak akkor lehet ahhoz kapcsolódó óratervet elkészíteni. Ezt a függőséget az alkalmazás kezeli. 84 / 87

A fenti képernyőképen levő státuszok azt jelentik, hogy a felhasználó a véglegesítésnek megfelelő módon feltöltött egy csoportprofilt, egy ahhoz kapcsolódó tematikus tervet és ehhez a tematikus tervhez kapcsolódóan sikeresen feltöltötte a 2. számú óratervét, ami mentésre került, de nem véglegesíthető (még hiányos a töltöttsége), valamint a 3-as számú óratervét hibátlanul, hiánytalanul feltöltötte, a többi óratervét pedig még el sem kezdte tölteni. 85 / 87

4. Példa: egy óraterv feltöltése 7. Vizsgafeladat Az eddig tanult eszközök és ismeretek alkalmazásával készítsen el egy választott tanórához kapcsolódó feladatlapot! A feladatlap Microsoft Word formátumú legyen. A feladatlap min. 5 tanulói feladatot tartalmazzon szöveges leírással, megfelelő formázással. Legalább 1 internetes hivatkozás szerepeljen benne! 86 / 87