TÁJÉKOZTATÓ a K&H fix plusz futball származtatott zártvégű értékpapír befektetési alap forgalomba hozatalához Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély száma: E-III/110.643/2008. Alapkezelő: K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. (1051-Budapest Vigadó tér 1.) Letétkezelő: K&H Bank Zrt. (1051-Budapest Vigadó tér 1.) Forgalmazó: K&H Bank Zrt. (1051-Budapest Vigadó tér 1.) Felügyeleti szerv: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013-Budapest Krisztina krt. 39. Tel: 489-9100 web: www.pszaf.hu) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Tájékoztató jóváhagyása során az abban szereplő adatok valódiságát nem vizsgálja és nem vállal felelősséget az abban foglalt információk valódiságáért. 2008. április Az Alap származtatott eszközökbe fektető alap, ezért a szokásostól eltérő kockázati szintű! A származtatott ügyletek révén felvehető - a Tpt. 273. (1) alapján számított - nettó pozíciók összértéke és az alap saját tőkéje hányadosának - Tpt. 278.. (4) b) szerint megállapított korrekció nélkül számított - megengedett legnagyobb mértéke 800%.
tartalomjegyzék összefoglaló... 3 1. a kibocsátásra kerülő alap kockázati tényezői... 5 1.1. a kibocsátásra kerülő alap befektetési politikája... 5 1.2. a kibocsátásra kerülő alap hozamát befolyásoló kockázatok... 5 1.3. a másodpiaci értékesítést befolyásoló kockázat... 6 1.4. egyéb kockázatok... 6 2. a kibocsátásra vonatkozó általános rendelkezések... 7 a Tájékoztatóban használt fogalmak... 8 3. a kibocsátásban szereplő felelős személyek... 10 3.1. alapkezelő... 10 3.2. alvállalkozó... 10 3.3. letétkezelő... 10 3.4. forgalmazó... 10 3.5. könyvvizsgáló... 10 4. az ajánlott értékpapírra vonatkozó általános információk... 11 4.1. a nyilvános ajánlattétel... 11 4.2. az alap további jellemzői... 14 4.3. a befektetési jegyek további jellemzői... 15 4.4. a lejáratkor kifizetendő hozamra vonatkozó további rendelkezések... 15 4.5. a jegyzés nyilvános ajánlattételben nem szabályozott további jellemzői... 16 4.6. befektetési célkitűzések és politikák, befektetési korlátozások... 17 4.7. értékelés... 17 4.8. a befektetők tájékoztatása... 17 5. a forgalombahozatal szereplőinek bemutatása... 18 5.1. az alapkezelő társaság bemutatása... 18 5.2. az alvállalkozó bemutatása... 21 5.3. a letétkezelő bemutatása... 21 5.4. a forgalmazó bemutatása... 24 5.5. könyvvizsgáló... 24 6. a kibocsátásban érintett jogi és természetes személyek érdekei... 24 6.1. a kibocsátásban érintett jogi és természetes személyek érdekei... 24 6.2. összeférhetetlenség... 24 6.3. érdekütközés elkerülésére vonatkozó szabályok... 25 7. megtekinthető dokumentumok, a tájékoztató érvényessége... 25 8. jogviták rendezése... 25 felelősségvállaló nyilatkozat... 26 2
összefoglaló A K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhelye: 1051 Budapest, Vigadó tér 1.; a továbbiakban: Alapkezelő) és a K&H Bank Zrt. (székhelye: 1051 Budapest, Vigadó tér 1.; a továbbiakban: Forgalmazó) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2008. április 17. napján kelt E- III/110.643/2008. számú engedélye alapján nyilvános kibocsátás útján kívánja forgalomba hozni a K&H fix plusz futball származtatott zártvégű értékpapír befektetési alap (rövidített neve: K&H fix plusz futball származtatott alap) (a továbbiakban: az Alap) 20 000 darab, futamidő alatt vissza nem váltható, egyenként 10 000 forint névértékű K&H fix plusz futball befektetési jegy elnevezésű dematerializált, névre szóló befektetési jegyét (a továbbiakban: befektetési jegy). A kibocsátásról szóló Alapkezelői határozat ideje és száma: Nyilvántartásba vételről szóló Felügyeleti határozat száma és ideje: Nyilvántartásba-vételi szám (lajstromszám): 22/2007. (11.23) (2007. november 23.) E-III/110. /2008 (2008. június.) 1112-XX Az Alap futamideje: 2008 június 09. - 2011 június 09. Az Alapkezelő neve és székhelye: K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. (1051 Budapest, Vigadó tér 1.) A Letétkezelő neve és székhelye: K&H Bank Zrt. (1051 Budapest, Vigadó tér 1.) Könyvvizsgáló: KPMG Hungária Kft. 1139 Budapest, Váci út 99. (000202) Seres Péter (eng. szám: 002850) Tájékoztatások, hirdetmények megjelentetése: A befektetési jegy lényeges jellemzői és kockázatai Az Alapkezelő és a Forgalmazó honlapja (www.khalapok.hu; www.kh.hu), valamint a www.kozzetetelek.hu weboldal. A kibocsátásra kerülő befektetési jegy jellemzőiről további részletes információkat a Tájékoztató 4. pontja, kockázatairól a Tájékoztató 1. pontja tartalmaz A kibocsátásra kerülő befektetési jegy legfontosabb kockázatai: a befektetési jegy futamidő alatt tőzsdén keresztül történő eladása esetén a másodpiaci értékesítést befolyásoló kockázatok. A befektetők a befektetés kockázatairól részletesen a Kockázati tényezők című fejezetből tájékozódhatnak. Jegyzési időszak nyitó és zárónapja: Nyitó nap: 2008. április 21. Záró nap legkésőbb: 2008. május 30. Az Alapkezelő a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 49. (3) bekezdése alapján a kitűzött zárónap előtt is jogosult a jegyzési időszakot lezárni a 4.1.2 és 4.6.2. pontban megjelölt feltételek betartása mellett. A jegyzés sikeres lezárását követően az Alapkezelő haladéktalanul kezdeményezi az alap nyilvántartásba vételét a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 253. rendelkezései szerint. Az Alap a nyilvántartásba vétellel jön létre, ezt követően nyílik meg az Alapkezelő joga arra, hogy a befektetők által befizetett összeg felett az alap befektetési politikájának megfelelően rendelkezzen. 3
Az Alapkezelő a 2001. évi CXX. törvény 263. (2) bekezdésének megfelelően az alap létrehozatalát követő egy hónapon belül kezdeményezi a befektetési jegyek szabályozott piacra történő bevezetését. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy - a leendő befektetők alaposan vizsgálják meg a Tájékoztatóban és Kezelési Szabályzatban foglalt adatokat, különös tekintettel a Kockázati tényezők című fejezetben foglaltakra, - befektetési döntésük meghozatala során a befektetőknek saját maguknak kell felmérniük a befektetéshez kapcsolódó kockázatokat és lehetőségeket, - a leendő befektetők a jelen Tájékoztató és Kezelési Szabályzat tartalmát nem értelmezhetik jogi, adózási, vagy számviteli tanácsként, ellenben javasoljuk, hogy a befektetési jegyekbe történő befektetésről kérjék ki jogi, pénzügyi és üzleti tanácsadóik véleményét, - jelen Összefoglaló a Tájékoztató bevezető része, - befektetési döntést a Tájékoztató és Kezelési Szabályzat egészének ismeretében lehet meghozni - ha a Tájékoztatóban és a Kezelési Szabályzatban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően a Tájékoztató és Kezelési Szabályzat fordításának költségeit, - az összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve az összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban a Tájékoztató más elemeivel. 4
1. a kibocsátásra kerülő alap kockázati tényezői 1.1. a kibocsátásra kerülő alap befektetési politikája Az Alapkezelő a kibocsátásra kerülő jelen alap esetében határozott ígéretet tesz arra, hogy az adott alap futamidejének lejárta után legalább milyen mértékű kifizetést biztosít a befektetési jegy tulajdonosoknak (Hozamígéret). Az Alapkezelő Hozamígéretét kizárólag az adott alap pénzügyi eszközei és befektetési politikája biztosítják, arra harmadik személy garanciát nem vállal. 1.2. a kibocsátásra kerülő alap hozamát befolyásoló kockázatok betéti ügylet kockázata Az Alapkezelő az alap befektetési politikájának megvalósítása érdekében az összegyűjtött tőke jelentős részét bankbetétbe fekteti. A betéti konstrukciót biztosító pénzintézet kiválasztása előtt az Alapkezelő körültekintően tájékozódott a betétet befogadó bank működési feltételeiről. A betételhelyezés során az alap a betétet befogadó bank működésének kockázatát futja, azaz annak a kockázatát, hogy a kamatfizetés időpontjában illetve a betét futamideje végén a betétet befogadó bank nem képes, vagy csak részlegesen képes kifizetni a bankbetét, illetve az arra járó kamat összegét. származtatott ügyletek kockázata Az alap a befektetési politika megvalósítása érdekében tartalmaz származtatott ügyleteket. Ezeknek az ügyleteknek a jellegéből adódóan a legnagyobb bizonytalansági tényezőt az üzleti partnerek fizetőképessége jelenti a származtatott ügyletek határidejének lejárati időpontjában. A származtatott ügyletek megkötésekor az Alapkezelő a partnerek kiválasztásakor körültekintően jár el. A származtatott ügyletek értéke a mögöttes termék(ek) árainak alakulásának függvénye. A származtatott ügylet által biztosított lejáratkori kifizetés emiatt jelentős kockázatokat hordoz mind a kifizetés nagysága mind esetenként a devizaneme tekintetében. kamatláb változás kockázata Az alap futamideje alatt a vonatkozó pénzpiaci kamatlábak változhatnak. Az alap indulásakor még vonzónak tűnő hozamszintek a futamidő alatt az esetleges kamatemelkedések következtében veszíthetnek attraktivitásukból. alvállalkozó igénybevételének kockázata Az Alapkezelő az alap kezeléséhez Alvállalkozót vesz igénybe. Az alvállalkozóként igénybe vett alapkezelő kiválasztása előtt az Alapkezelő körültekintően tájékozódott a kiválasztott társaságról és annak működési feltételeiről. Ennek ellenére az összegyűjtött tőke befektetését átmenetileg befolyásolhatja a kiválasztott alapkezelő működési kockázata. Az Alvállalkozó tevékenységéért az Alapkezelő úgy felel, mintha az alvállalkozó tevékenységét maga végezte volna. a mögöttes termék(ek) ár(folyam) kockázata Minden mögöttes termék ár(folyam)alakulását több olyan tényező befolyásolhatja, amelyre az Alapkezelőnek nincs ráhatása. Ezek a tényezők az adott mögöttes termék(ek) megítélésében nagy hangsúllyal bírnak (a teljesség igénye nélkül: földrajzi elhelyezkedés, felvevő- és termelőpiacok, piaci koncentráció). Például politikai környezet, természeti csapások, gazdasági (de)konjunktúra, illetve jogi-adózási feltételek alakulása. a mögöttes termék(ek) ár(folyam)számításának kockázata Az Alapkezelő az ígért hozam megállapításánál részletesen szabályozza a származtatott ügyletek mögöttes terméke(i) ár(folyam)változásából való részesedés módját. A mögöttes termék(ek) a 4.1. nyilvános ajánlattétel pontban kerülnek meghatározásra. Előfordulhat, hogy az alap futamideje alatt a megjelölt temék(ek) ár(folyam)ának számítási metódusa, közzétételi módja megváltozik. Szélsőséges esetben egy-egy releváns tőzsde huzamosabb ideig zárva lehet, sőt véglegesen be is zárhat, esetleg valamelyik mögöttes termék ár(folyam)ának közzétételét huzamosabb időre felfüggeszthetik, illetve megszüntethetik. Ezekben az esetekben az Alapkezelő kellő gondossággal eljárva a befektetési jegy tulajdonosok érdekeinek szem előtt tartásával - az ígért hozam számítására új módszert vezethet be. 5
a deviza árfolyammozgás kockázata Azon befektetőknek, akik más devizában eszközölnek befektetést mint amilyen devizában kimutatják befektetésük eredményét (pl. gazdasági társaságok) árfolyamkockázattal kell számolniuk. Mint minden nyilvántartási devizától eltérő devizában történő befektetésnél, a lejáratkor kifizetett (tőke+kamat) devizaösszeg nyilvántartási devizára aktuális árfolyamon átszámolt értéke a piaci árfolyamváltozás következtében kevesebb is lehet, mint a befektetett devizaösszegnek az induláskori árfolyamon nyilvántartási devizára átszámolt értéke. hatósági korlátozások Az alap futamideje során, vagy még inkább a futamidejének végén nem zárhatók ki olyan hatósági intézkedések, amelyek korlátozhatják az egyes tőkepiaci tranzakciók megvalósulását, ami a befektetőknek részleges vagy akár jelentős veszteségeket okozhat. 1.3. a másodpiaci értékesítést befolyásoló kockázat értékelésből eredő kockázat Az Alapkezelő a törvényi előírások betartásával úgy határozza meg az eszközértékelés szabályait, hogy azok a lehető legpontosabban tükrözzék a portfolióban szereplő befektetési eszközök aktuális piaci értékét. Mivel a portfolióban lévő származtatott ügyletek egyediek, likviditásuk alacsony, a másodpiacon rá árat jegyző szereplők köre korlátozott. Ez a másodpiaci árak nominális értékének, valamint a vételi és eladási ár közötti árrés különbségének (spread) az ingadozását megnövelheti. Előfordulhat az is, hogy a másodpiaci árjegyzés időszakosan megszűnik. Ilyen helyzetben az értékelés a korábbi árak, vagy amennyiben a piaci információ régi elméleti alapon számított értékek alapján történik. Ezek a tényezők az eszközök átmeneti alul- vagy felülértékeltségét eredményezhetik. a befektetési jegyek tőzsdei árfolyamának alakulása Az alap kibocsátását követően az Alapkezelő kezdeményezi a befektetési jegyek tőzsdei bevezetését, azzal a céllal, hogy szükség esetén a befektetők az alap lejáratát megelőzően a tőzsdei forgalomban értékesíthessék a befektetési jegyeiket. A tőzsdei árfolyam alakulását a mindenkori kereslet és kínálat határozza meg. Előfordulhat, hogy nagyon csekély vételi érdeklődés esetén a tőzsdei ár az alap nettó eszközértékéhez képest jelentősen alacsonyabb lehet. Az ilyen típusú kockázat kivédésére az Alapkezelő azt javasolja, hogy csak azok a befektetők fektessenek pénzt az Alapba, akik a vásárlás időpontjában biztosan tudják, hogy képesek lesznek megőrizni befektetésüket az alap futamidejének végéig. a másodlagos forgalmazás során felmerülő árfolyamkockázatok Felhívjuk a Befektetők figyelmét, hogy a Budapesti Értéktőzsdén történő másodpiaci forgalmazás forintban történik. A forintban történő elszámolás esetén a tőzsdei ügyletek teljesülését garanciarendszer biztosítja, azonban a forintban történő kereskedés miatt a befektetőknek devizában denominált befektetési jegyek esetében devizaárfolyamkockázattal számolniuk kell. A futamidő alatt a tőzsdei szabályok, vagy a devizajogszabályok esetleges változása miatt a másodpiaci forgalmazás elszámolásában bekövetkezhetnek változások. 1.4. egyéb kockázatok működési kockázatok A befektetési eszközök értékeléséhez, elszámolásához, könyveléséhez, nyilvántartási eljárásához, őrzéséhez illetve az elszámolásához szükséges megfelelő rendszerek esetleges hiányosságából eredő veszteségek kockázata fennáll. adózási kockázat A befektetési alapokra és befektetési jegyekre vonatkozó adózási szabályokat a mindenkor hatályos adózási jogszabályok tartalmazzák, melyek a jövőben változhatnak. jegyzési időszak korábbi lezárásának kockázata Mivel az Alapkezelő a jegyzést a meghirdetettnél korábban is lezárhatja, és a jegyzés csak akkor érvényes, ha a jegyzett összeg az értékpapírhoz kapcsolódó ügyfélszámlán rendelkezésre áll, ezért a befektetőnek átutalás esetén a jegyzés lezárásának kockázatát is viselnie kell. Amennyiben ugyanis a 6
jegyzési szándék kinyilvánítása és a jegyzett összeg számlára érkezése között egy munkanapnál hosszabb idő telik el, és ezalatt az Alapkezelő a jegyzést érvényesen lezárja, úgy az ügyfélszámlára ez után érkezett összegeknek megfelelő jegyzések nem érvényesek. esetleges aluljegyzés kockázata Amennyiben a jegyzési eljárás során a befektetők nem jegyzik le a kibocsátásra meghirdetett értékpapír mennyiségét, a kibocsátás meghiúsul, az alap nem jön létre. 2. a kibocsátásra vonatkozó általános rendelkezések A jelen Tájékoztató a Magyar Köztársaság joga, különösen a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései és a Rendelet alapján nyújt a befektetőknek információkat a K&H fix plusz futball származtatott zártvégű értékpapír befektetési alapra vonatkozó általános rendelkezésekről. A jelen Tájékoztatót a K&H fix plusz futball származtatott zártvégű értékpapír befektetési alap, mint Kibocsátó törvényes képviselője, azaz az Alapkezelő, a Forgalmazóval együttműködve készítette el. A Törvény a Kibocsátó, a Forgalmazó és a befektetési jegy szabályozott piacra történő bevezetéséért felelős személy (Alapkezelő) felelősségéről a következőképpen rendelkezik (a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szövege): 26. (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetőleg az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítésére kezességet (garanciát) vállaló személy piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. (2) A tájékozatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie. (3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyezteti. 29. (1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó és a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának. 57. (1) A szabályozott információk nyilvánosságra hozatalának elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel. A jelen dokumentum a K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. által szolgáltatott információ alapján készült. Ennek alapján a K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. mint a kibocsátó törvényes képviselője és a K&H Bank Zrt., mint forgalmazó jelen Tájékoztatóban foglaltakért egyetemleges felelősséget vállalnak, amit az Tájékoztató végén és külön nyilatkozatban aláírásukkal erősítenek meg. A K&H Befektetési Alapkezelő Zrt., mint alapkezelő és a K&H Bank Zrt., mint letétkezelő társasággal szemben a befektetési jegyek eladásának megkezdését megelőző három naptári éven belül csődeljárást nem rendeltek el. 7
a Tájékoztatóban használt fogalmak Bank Befektetési alap, alap: jelen Tájékoztató esetében a K&H Bank Zrt. befektetési jegyek nyilvános kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel; Befektetési alapkezelési tevékenység: a befektetési alapkezelő által, a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfoliójában lévő egyes eszközelemeknek a befektetési alapkezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele; Befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevékenységre engedéllyel rendelkező részvénytársaság; jelen Tájékoztató esetében a K&H Befektetési Alapkezelő Zrt., (a továbbiakban Alapkezelő); Befektetési alap letétkezelési tevékenység: az a Bszt. 5. (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység, amely során a letétkezelő a befektetési alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának - ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapír számlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelők sajátos ellenőrzését végzi; Befektetési alap letétkezelő: a befektetési alap letétkezelési tevékenységet végző hitelintézet; jelen Tájékoztató esetében a K&H Bank Zrt. (továbbiakban Letétkezelő); Befektetési eszköz: Befektetési jegy: Befektető: Bszt.: Dematerializált értékpapír: Értékpapírszámla: a Bszt. 6. -ában felsorolt pénzügyi eszközök közül mindazok, amelyekbe történő befektetést jelen Tájékoztató lehetővé teszi az alap számára; befektetési alap nevében a Törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel - sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír; az a személy, aki a befektetési alapkezelővel vagy más befektetővel kötött szerződés alapján,, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, a szabályozott piac, tőzsde illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja; jelen Tájékoztató esetében az alapban befektetési jegyet szerző személy; 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól. a Törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség; a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás; 8
Felügyelet: Forgalmazó: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, vagy felügyeleti hatáskörét gyakorló jogutódja; az értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő befektetési vállalkozás. Jelen Tájékoztató esetében a K&H Bank Zrt. (továbbiakban Forgalmazó); Hozamígéret: az Alapkezelő tőke megóvására és kifizetésére és hozamfizetésre (=tőke- és/vagy hozamvédelem) vonatkozó ígérete, amely a Kezelési Szabályzatban kerül meghatározásra. A Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. Törvény alapján az Alapkezelő Hozamígéretét a hozamot biztosító pénzügyi eszközökkel és befektetési politikával köteles alátámasztani az ügyfél részletes tájékoztatása mellett; Kibocsátó: MNB: Nettó eszközérték: Nyilvános forgalomba-hozatal: Ptk.: Rendelet: Törvény: Ügyfél: Ügyfélszámla: Zártvégű befektetési alap: az a jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja; jelen Tájékoztató esetében az adott alap; Magyar Nemzeti Bank; a befektetési alap portfoliójában szereplő eszközök ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfoliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is; értékpapírok, jelen esetben az adott Alap befektetési jegyeinek nem zártkörű forgalomba hozatala a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény; az Európai Közösségek Bizottsága 809/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatóban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény; az a személy, aki a Törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokat igénybe veszi, jelen Tájékoztató esetében az adott alap befektetési jegyét birtokló személy; az Ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló a Forgalmazónál vezetett számla; az olyan befektetési alap, amelyre a futamidő lejáratának kivételével vissza nem váltható befektetési jegyek kerülnek kibocsátásra és forgalomba hozatalra. 9
3. a kibocsátásban szereplő felelős személyek Alapkezelő: K&H Befektetési Alapkezelő Zrt., 1051 Budapest, Vigadó tér 1.; Tel.: 06 1 483-5000 Forgalmazó: K&H Bank Zrt., 1051 Budapest, Vigadó tér 1.; Tel.: 06 1 300 0000 3.1. alapkezelő Az Alapkezelő igazgatósága Stefan Duchateau elnök a Választmány elnöke KBC Asset Management S.A. Havenlaan 2, B-1080 Brussels Jan Swinnen ügyvezető igazgató K&H Bank Zrt. 1051 Budapest, Vigadó tér 1. Zobor Zsuzsanna Johan De Ryck vezérigazgató K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgató CSOB Asset Management 1051 Budapest, Vigadó tér 1. Perlova 5, 110 00 Prága, Cseh Köztársaság Marko Voljč vezérigazgató, K&H Bank Zrt. 1051 Budapest, Vigadó tér 1. Dr. Bába Ágnes Erwin Schoeters Johan Daemen vezérigazgató-helyettes, K&H Bank Zrt. ügyvezető igazgató, KBC Asset Management N.V. ügyvezető igazgató, KBC Insurance N.V. 1051 Budapest, Vigadó tér 1. Havenlaan 2, B-1080 Brussels Havenlaan 2, B-1080 Brussels Az Alapkezelő Felügyelő Bizottsága dr. Kosdi-Kovács Zoltán ügyvezető igazgató K&H Bank Zrt. 1051 Budapest, Vigadó tér 1. Izsák Sándor főosztályvezető K&H Bank Zrt. 1051 Budapest, Vigadó tér 1. Gombás Attila pénzügyi igazgató, K&H Bank Zrt. 1051 Budapest, Vigadó tér 1. 3.2. alvállalkozó KBC Asset Management N.V., 1080 Brussels, Havenlaan 2, Belgium 3.3. letétkezelő K&H Bank Zrt., 1051 Budapest, Vigadó tér 1. 3.4. forgalmazó K&H Bank Zrt., 1051 Budapest, Vigadó tér 1. 3.5. könyvvizsgáló A 4.1 nyilvános ajánlattétel pontban meghatározottak szerint. 10
4. az ajánlott értékpapírra vonatkozó általános információk 4.1. a nyilvános ajánlattétel 4.1.1. az alap befektetési célja Az Alap célja, hogy a befektetőket úgy részesítse a nemzetközi részvénypiacokon elérhető hozamokból, hogy közben a kamatozó megtakarításokhoz hasonló biztonságot élvezzenek. A K&H fix plusz futball származtatott alap célja, hogy lejáratkor visszafizesse a jegyzéskor befizetett tőkét, növelve vagy egy előre meghatározott fix hozammal, ami a jegyzéskori névérték %-ában van kifejezve, vagy jó nemzetközi részvénypiaci teljesítmény esetén a mögöttes részvényekből összeállított Kosár hozamából való részesedéssel, ha az így elérhető hozam kedvezőbb a befektető számára, mint az előre meghatározott fix hozam, de hozamként névértéken felül legfeljebb a befektetési jegyek névértékének Hozamígéretben meghatározott maximális %-át. 4.1.2. alapadatok Kibocsátó (Alap) neve Alap rövid neve Forgalombahozatal módja Alap devizaneme Alap kibocsátását, valamint tőzsdei bevezetését jóváhagyó Alapkezelői Igazgatósági határozat száma és időpontja PSzÁF kibocsátást engedélyező határozatának száma és dátuma Megjelentetési, megtekintési hely, idő, mód Alapkezelő (a kibocsátó törvényes képviselője) K&H fix plusz futball származtatott zártvégű értékpapír befektetési alap K&H fix plusz futball származtatott alap nyilvános, jegyzési eljárás HUF (azaz forint)* 22/2007. (11.23); 2007. november 23. E-III/110.643/2008; 2008. április 17. az Alapkezelő és a Forgalmazó honlapján (www.khalapok.hu; www.kh.hu); a forgalmazási helyeken üzleti órákban; valamint a www.kozzetetelek.hu weboldalon K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. (1051 Budapest, Vigadó tér 1) Letétkezelő K&H Bank Zrt. (1051 Budapest, Vigadó tér 1) Forgalmazó K&H Bank Zrt. (1051 Budapest, Vigadó tér 1) Könyvizsgáló neve KPMG Hungária Kft. Könyvvizsgáló címe 1139 Budapest, Váci út 99. Könyvvizsgáló regisztrációs száma 000202 Kijelölt könyvvizsgáló neve Kijelölt könyvvizsgáló regisztrációs száma Befektetési jegy neve Befektetési jegy megjelenési módja Befektetési jegy ISIN azonosítója Befektetési jegy devizaneme Befektetési jegy névértéke Kibocsátásra meghirdetett értékpapír Seres Péter 002850 K&H fix plusz futball befektetési jegy dematerializált, névre szóló HU0000706734 megegyezik az alap devizanemével 10 000,- HUF, azaz tízezer forint 20 000 db 11
mennyisége Túljegyzés Jegyzési időszak kezdő napja 2008. április 21. Jegyzési időszak záró napja legkésőbb** Jegyzők köre Jegyzési helyek Jegyzési ár Jegyzéskor fizetendő vételár a kibocsátásra meghirdetett értékpapír mennyiségét meghaladó jegyzést a Kibocsátó a jegyzés lezárásáig korlátozás nélkül elfogad 2008. május 30. devizabelföldi- és devizakülföldi magán- és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok korlátozás nélkül vásárolhatják a K&H Bank Zrt. 1. sz. Mellékletben meghatározott fiókjai minden jegyzési napra külön kerül meghatározásra. A jegyzési ár a névértéknél alacsonyabb diszkontált ár, amely a névértékhez viszonyítva, forintra és felfelé kerekítve kerül megállapításra évi xx%-os kamat figyelembevételével. a jegyzett darabszám és a jegyzési ár szorzata Jegyzési alszámla száma 10402142-50495354-51521018 Jegyzési ár fizetésének módja Minimum jegyezhető összeg Maximum jegyezhető összeg Futamidő kezdete (alap indulásának napja) Futamidő vége (alap lejáratának napja) Záró nettó eszközérték megállapításának dátuma Megszűnési jelentés elkészítésének és a Felügyelethez történő benyújtásának dátuma átutalással a jegyzési helynél vezetett korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számlájára (ügyfélszámla), vagy készpénzbefizetéssel a jegyzési helyen, ahol az összegeket haladéktalanul a letéti számlára helyezik 200 000,- HUF, azaz kétszázezer forint Egy befektető által jegyezhető összeg maximálva nincsen. 2008. június 09. 2011. június 09. 2011. június 10. 2011. június 15. Hozamkifizetés megkezdése 2011. június 16. *Jelen dokumentumban használt forint (HUF) megjelölés alatt a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközét kell érteni. **Az Alapkezelő a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX törvény 49. (3) bekezdése alapján a kitűzött zárónap előtt is jogosult a jegyzési időszakot lezárni, ha a kibocsátásra meghirdetett értékpapír teljes mennyiségét a befektetők lejegyezték. Aluljegyzés A kibocsátás meghiúsul, ha a kibocsátásra meghirdetett 200 000 000,- forint névértékű befektetési jegy a jegyzés zárónapjáig nem kerül lejegyzésre (aluljegyzés). Aluljegyzés, vagy érvénytelen jegyzés miatt el nem fogadott jegyzés esetén a jegyzési időszak utolsó napját követő öt naptári napon belül az Alapkezelő a Letétkezelőn keresztül a forgalmazó útján kötelezően kifizeti a Befektető által befizetett összeget a jegyzés helyén kamat- és levonásmentesen a jegyzési ív bemutatása ellenében a jegyzőnek, vagy meghatalmazottjának. A befizetett összeget a Letétkezelő a Forgalmazókon keresztül a befektető ügyfélszámlájára térítésmentesen visszavezeti. Jegyzés módja A befektetési jegyeket jegyezni személyesen, vagy meghatalmazott képviselő útján lehet. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba kell foglalni. A meghatalmazást a befektető ügyfélszámlája felett rendelkezésre jogosult(ak) aláírásával ellátva kell 12
megadni, és abban részletesen meg kell határozni a a meghatalmazott rendelkezési jogosultságának kereteit, a meghatalmazás időbeli hatályát, a befektető ügyfél-azonosító számlaszámát. A befektetési jegy dematerializált értékpapírként kerül kibocsátásra, ezért jegyzés csak olyan személytől fogadható el, aki a Forgalmazóval értékpapír-számlavezetésre szerződést köt és a jegyzési íven értékpapírszámlája számát feltüntette. A jegyzés során a befektetőnek, vagy képviselőjének jegyzési ívet kell aláírnia, amelyen a jegyzési kötelezettségvállalás mellett fel kell tüntetni a befizetett pénzösszeget, az igényelt befektetési jegyek számát és névértékét, valamint az értékpapír-számlavezető nevét, székhelyét, valamint az értékpapírszámla számát. A jegyzés akkor minősül érvényesnek, ha a jegyzett befektetési jegyek kibocsátási ára a jegyzés pillanatában a befektető ügyfélszámláján rendelkezésre áll. A jegyző a jegyzési ív aláírásával hozzájárul ügyfélszámlájának a jegyzett befektetési jegyek ellenértékével történő megterheléséhez. Az elfogadott jegyzések alapján forgalomba-hozatalra kerülő befektetési jegyeket a forgalmazó a befektető javára értékpapírszámlán tartja nyilván. Az Alap indulását követően az értékpapírok transzferálhatóak a Forgalmazó mindenkor hatályos hirdetményében meghatározott díj megfizetése mellett. A Tájékoztató, amely a befektetési jegyre és a befektetési alapra vonatkozó lényeges információkat és tényeket tartalmazza, a nyilvános ajánlattételt követően és a jegyzési időszak alatt hozzáférhető, nyomtatott formában rendelkezésre áll a jegyzési helyen, üzleti órákban, továbbá megtekinthető a megjelentetési helyeken. Az Alap kibocsátását követő 1 hónapon belül az Alapkezelő kezdeményezi az alap befektetési jegyeinek tőzsdei bevezetését. 4.1.3. Hozamígéret A Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX törvény 241. alapján az Alapkezelő az alap nevében a következő pénzügyi eszközökkel és befektetési politikával alátámasztott Hozamígéretet teszi az alap teljes futamidejére vonatkozóan: Az Alapadatok pontban meghatározott futamidő végén a befektetők kézhez kapják a befektetési jegyek névértékét ezen felül lejáratkor hozamként o vagy a befektetési jegyek névértékére vetített X%-os minimális fix hozamot (továbbiakban: Minimális Fix Hozam, vagy MFH), (EHM:XX%)** o vagy a mögöttes részvényekből összeállított Kosár (a továbbiakban: Kosár) növekményének Y%-át, ha az magasabb az MFH-nál, a befektetési jegyek névértékére vetítve, o de hozamként névértéken felül legfeljebb a befektetési jegyek névértékének Z%-át. (EHM:ZZ%)* A Hozamígéretben feltüntetett hozam a teljes futamidőre vonatkozó hozam. * EHM: egységesített értékpapír hozam mutató Az EHM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő futamidő legalább 365 nap:,ahol: n: a kamatfizetések száma, r: az EHM értéke, t i: a vásárlás napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+tt) i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és tőketörlesztés összege. 13
Az Alapkezelő alapra vonatkozó Hozamígéretét kizárólag az adott alap pénzügyi eszközei és befektetési politikája biztosítják, arra harmadik személy garanciát nem vállal. A meghirdetett Hozamígéret a következő képlettel írható le: Hozam a Futamidő végén = Maximum { X% ; Maximum [0% ; Minimum (Y % * kosár hozama; Z%) ] } Az Alapkezelő Hozamígéretből származó fizetési kötelezettsége megszűnik abban az esetben, ha a befektetési politika megvalósítását, egyben a Hozamígéret teljesítését az Alapkezelőn és a Bankon kívül eső elháríthatatlan külső ok korlátozná vagy akadályozná. Az Alapkezelő az alap által biztosított tőke- és/vagy hozamvédelemre vonatkozó összefüggést, valamint a tőke és/vagy hozam kifizetésre vonatkozó ígéretét legkésőbb a jegyzés kezdő napján a közzéteteli helyein a befektetők tájékoztatása érdekében nyilvánosságra hozza (a továbbiakban: Hozamígéret). 4.1.4. a befektetési jegyekhez fűződő jogok - A forgalomba hozott alap lejáratakor annak befektetési jegyével rendelkező Befektető jogosult a tulajdonában lévő befektetési jegyek névértékének, valamint az ígért hozamnak megfelelő részesedésre a Hozamígéretnek megfelelően. - Jogosult a Befektető arra, hogy a Kezelési Szabályzatban meghatározottak szerint a tőzsdén keresztül, másodpiaci forgalomban értékesítse a befektetési jegyét az adásvételt lebonyolító befektetési vállalkozás által alkalmazott jutalékkal csökkentett tőzsdei áron. - A befektető részére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a jelen Tájékoztatót, a Kezelési Szabályzatot, a féléves és éves jelentést. A jelentésekhez a befektetési jegy tulajdonosok egyébként hozzáférhetnek az Alapkezelő és a Forgalmazó honlapján (www.khalapok.hu, www.kh.hu), a Forgalmazási helyeken, az Alapkezelő, és a Letétkezelő irodáiban. Az elektronikus úton közzétett Tájékoztatót a befektető részére - kérésére nyomtatott formában ingyenesen rendelkezésre kell bocsátani. - A Befektető jogosult a tulajdonában álló befektetési jegyekre vonatkozó, a Törvény szerinti rendszeres és rendkívüli tájékoztatásra. - Befektető jogosult a tulajdonában álló befektetési jegyekre vonatkozóan a Törvényben meghatározott egyéb jogok gyakorlására. 4.1.5. joghatóság, háttérszabályok A jelen Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat alapján létrejövő bármely jogviszonyra a Magyar Köztársaság joga az irányadó. Minden, az Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat alapján létrejövő jogviszony, így különösen a befektetési jegyek jegyzését szabályozó jog- és egyéb nyilatkozatokban, szerződésekben nem szabályozott kérdések tekintetében az Tájékoztató, a Kezelési Szabályzat, a Törvény, a Rendelet, a Bszt., a Ptk., továbbá az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 4.2. az alap további jellemzői Az alap típusa, fajtája, futamideje, formája: nyilvános, zártvégű, határozott futamidejű, értékpapír befektetési alap, melynek üzleti éve a naptári évvel egyezik meg. A forgalomba hozott alap zártvégű befektetési alap, ami azt jelenti, hogy a kibocsátott befektetési jegyek futamidő közben nem, csak a futamidő lejáratakor válthatók vissza. A befektetési jegyek másodlagos forgalmazásának szabályait a Kezelési Szabályzat 1. pontja tartalmazza. 14
4.3. a befektetési jegyek további jellemzői 4.3.1. a befektetési jegyek megjelenési formája Az alap befektetési jegyei dematerializált értékpapírként kerülnek kibocsátásra. A dematerializált értékpapír olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, és az egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza. Az Alapkezelő a jegyzés tényleges lezárását követő banki munkanapon értékpapírnak nem minősülő okiratot állít ki a dematerializált értékpapírról, amit a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt-nél (székhely: 1075 Budapest, Asbóth u. 9-11, továbbiakban mint KELER Zrt.) helyez el. Ezt követően a befektetési jegyet az Alapkezelő a KELER Zrt-nél keletkezteti. A befektetési jegy fizikailag kinyomtatásra nem kerül, így az fizikai formában nem kérhető ki, és annak nyomdai úton történő előállításáról az Alapkezelő később sem rendelkezhet. 4.3.2. a befektetési jegyek nyilvántartása A dematerializált befektetési jegyek nyilvántartása a Befektető nevére nyitott értékpapírszámlán történik. A befektetési jegy tulajdonosa részére értékpapírszámlát a Forgalmazó vezet. A Forgalmazó tulajdonában álló értékpapírról értékpapírszámlát a KELER Zrt. vezeti (a továbbiakban együtt: számlavezető). Az értékpapírszámla értékpapír-számlaszerződéssel jön létre. Értékpapírszámlaszerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló dematerializált értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost értesíti. A dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják. Az értékpapírszámla feletti rendelkezésre a számla tulajdonosa, illetve az a személy jogosult, akit erre a számla tulajdonosa meghatalmazott. A számlavezető felé a meghatalmazás csak akkor hatályos, ha azt vele az üzletszabályzatában meghatározott módon és tartalommal írásban közölték. 4.4. a lejáratkor kifizetendő hozamra vonatkozó további rendelkezések 4.4.1. a hozamígéretre jogosultak köre Az Alapkezelő alapra vonatkozó Hozamígéretét kizárólag az adott alap pénzügyi eszközei és befektetési politikája biztosítják, arra harmadik személy garanciát nem vállal. Ez a korlátozás nem érinti a Befektetővédelmi Alapnak, az Alapkezelő felszámolása esetén a Törvény alapján fennálló kártalanítási kötelezettségét a befektető felé. A Hozamígéret alapján hozamra kizárólag az a Befektető jogosult, akinek az értékpapírszámláján az adott alap futamidejének lejárata napján az alap befektetési jegyét a számlavezető nyilvántartja. Azt a Befektetőt, aki az adott alap futamideje alatt másodlagos forgalomban jutott az alap befektetési jegyeihez, és azokat a számlavezető a lejárat pillanatában az értékpapírszámláján nyilvántartja, úgyszintén a Hozamígéretnek megfelelő kifizetés illeti meg. A Hozamígéret alapja ebben az esetben is a befektetési jegyek darabszámának és névértékének szorzata. Azt a Befektetőt, aki az adott alap futamideje alatt befektetési jegyét másodlagos forgalomban eladja, kizárólag a másodlagos forgalomban elérhető piaci ár illeti meg, Hozamígéret nélkül. 4.4.2. a befektetés értékét befolyásoló tényezők A befektetés értékét az adott alap által elhelyezett betétek kamatai valamint a Kezelési Szabályzat 2.3 pontjában meghatározott mögöttes termék(ek) teljesítménye határozza meg. 15
4.4.3. hozamfizetés Az alap tőkenövekménye terhére futamidő közben nem fizet hozamot. A teljes futamidő alatt elért hozamot a befektetési jegy tulajdonosok az alap lejártát követően a befektetési jegyek visszaváltásával realizálhatják. A Hozamígéret kifizetésének szabályai a 4.1 nyilvános ajánlattétel pontban találhatók. 4.4.4. adózás A nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegynek a Törvény szerinti hozama a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján kamatjövedelemnek minősül, melynek mértéke az Tájékoztató elkészítésének időpontjában 20 %, melyet a kifizető köteles kifizetéskor levonni. 2008. január 1. napjától a befektetési jegyek tőzsdén történő átruházásából származó jövedelem utáni adó mértéke 20%, melyet - a kifizető által adott igazolás alapján - a magánszemély önadózás keretében vall be és fizet meg. A tőzsdei ügyletből származó jövedelem számításánál a magánszemély által adott évben elért, összes ügyleti nyereség összegének az adott évben elért összes ügyleti veszteségek összegével csökkentett értéket kell figyelembe venni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a befektetési jegyekre vonatkozó adózási szabályokat a mindenkor hatályos adótörvények, így különösen a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint devizakülföldiek esetében, abban az esetben, ha a Magyar Köztársaság és a befektetési jegy tulajdonos adózás szerinti honos országa között létrejött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezései tartalmazzák. 4.5. a jegyzés nyilvános ajánlattételben nem szabályozott további jellemzői 4.5.1. a jegyzés során befolyt összeg kezelése A Letétkezelő a jegyzés folyamán az alap indulásának napjáig a jegyzés során befolyt összeget az elkülönített letéti számlán tartja, amely számlára az alap nyilvántartásba vételéig a Letétkezelő az Alapkezelőtől terhelésre szóló megbízást nem fogad el. Diszkont áron történő jegyzés esetén alap indulásának napján a jegyzési árat a Letétkezelő az alap letéti számláján a befektetési jegy névértékére kiegészíti. Névértéken történő jegyzés esetén a jegyzési árat a Letétkezelő az alap letéti számláján őrzi. Az alap indulásának napján a befektetők értékpapírszámlájára a jegyzett befektetési jegyek névértéken kerülnek jóváírásra. Sikeres jegyzés esetén a jegyzési hely az alap indulását követő öt napon belül postai úton, írásban teljesítési igazolást küld a Befektetőknek. A nyilvános forgalomba hozatal eredményét az Alapkezelő az eljárás lezárását követő öt napon belül a Felügyeletnek bejelenti, és honlapján (www.khalapok.hu) valamint a Forgalmazó honlapján (www.kh.hu) nyilvánosságra hozza. 4.5.2. a jegyzési időszak záró napja A záró nap alatt azt a napot értjük, amelyen a jegyzés korábbi lezárása hiányában utoljára lehet az adott befektetési alap befeketetési jegyét jegyezni. Az Alapkezelő a Törvény 49. (3) bekezdése alapján a kitűzött zárónap előtt is lezárhatja a jegyzési időszakot, ha a kibocsátásra meghirdetett értékpapír teljes mennyiségét a befektetők lejegyezték és a Törvény 49. (2) bekezdése alapján a jegyzési időszak kezdő napjától számítva három banki munkanap már eltelt. Az Alapkezelő az adott alap hirdetményi helyein és a Forgalmazás helyein egy banki munkanappal megelőzően hirdetményben tájékoztatja az adott alapból jegyző Befektetőket a jegyzési időszak korábbi lezárásáról. A jegyzés sikeres lezárását követően az Alapkezelő haladéktalanul kezdeményezi az adott alap nyilvántartásba vételét a Törvény 253. -nak rendelkezései szerint. Az alap a nyilvántartásba vétellel 16
jön létre, ezt követően nyílik meg az Alapkezelő joga arra, hogy az abból jegyző befektetők által befizetett összeg felett az alap befektetési politikájának megfelelően rendelkezzen. Az Alapkezelő a Törvény 263. (2) bekezdésének megfelelően az alap létrehozatalát követő egy hónapon belül kezdeményezi az alap befektetési jegyeinek szabályozott piacra (a Budapesti Értéktőzsdére) történő bevezetését. 4.5.3. érvénytelen jegyzés Érvénytelen a jegyzés, ha: - a jegyzési ív nem felel meg a jogszabályi formai és tartalmi követelményeknek, - a jegyzés ellenértéke a jegyzési időszak végéig a jegyzési íven megjelölt számlaszámon nem kerül jóváírásra, - a jegyző személy nem rendelkezik érvényes jegyzési ívvel, - a jegyzés nem a jegyzési időszak alatt, vagy nem a jegyzési helyen történik, - a jegyzés beleütközik az Tájékoztató vagy valamely jogszabály rendelkezéseibe. 4.5.4. jegyzési garancia A kibocsátásra meghirdetett értékpapír mennyiségének lejegyzésére harmadik személy jegyzési garanciát nem vállal. 4.6. befektetési célkitűzések és politikák, befektetési korlátozások A forgalomba hozott alap befektetési célkitűzéseit, befektetési politikáját és a rá vonatkozóan Törvényben előírt befektetési korlátozásokat a Kezelési Szabályzat 2.6 pontja tartalmazza. Amennyiben az Alapkezelő a befektetési korlátozásokat megszegi, arról haladéktalanul tájékoztatja a befektetőket az adott alap hirdetményi helyein és a befektetési korlátozás megsértését haladéktalanul megszünteti. A Rendelet szerint ha egy alap a befektetési eszközeinek több, mint 20%-át egy befektetési szolgáltatónál helyezi el, akkor a kibocsátási dokumentációban ezt a befektetési szolgáltatót részletesen be kell mutatni. Az alap bruttó befektetési eszközeinek több mint 20 %-át várhatóan a K&H Bank Zrt-nél, bankbetétben helyezi el. A K&H Bank Zrt. részletes bemutatását az 5.3 pont tartalmazza. 4.7. értékelés A forgalomba hozott alap nettó eszközértékének és az egy jegyre jutó nettó eszközérték kiszámításának szabályait a Kezelési Szabályzat 4. pontja tartalmazza. 4.8. a befektetők tájékoztatása Az Alapkezelő az Alappal kapcsolatos minden rendes és rendkívüli eseményről tájékoztatja a Befektetőket a következő dokumentumok segítségével: Tájékoztató, Kezelési Szabályzat, éves jelentés, féléves jelentés, hirdetmények, amelyek az Alapkezelő és Forgalmazó honlapján (www.khalapok.hu, www.kh.hu) jelennek meg. A fenti dokumentumok megjelenéséről, a Tájékoztatóban és Kezelési Szabályzatban beállt változásokról kizárólag az Alapkezelő és a Forgalmazó honlapján közzétett hirdetményekben értesülhetnek, azokról a Befektetők külön értesítést nem kapnak. Felhívjuk a Befektetők figyelmét a hirdetmények folyamatos figyelemmel kísérésének szükségességére ahhoz, hogy teljeskörű tájékozottsággal bírjanak befektetési döntéseik meghozatalához. Az Alapkezelő további helyeken történő közzétételekre kötelezett a Tpt. 56. alapján, mely kötelezettségének jelen Tájékoztató elkészítésekor a Felügyelet által üzemeltetett honlapon (www.kozzetetelek.hu) tesz eleget. A Letétkezelő naponta közzéteszi az alap nettó eszközértékét és egy jegyre jutó nettó eszközértékét az Alapkezelő és Forgalmazó honlapján (www.khalapok.hu, www.kh.hu). 17
5. a forgalombahozatal szereplőinek bemutatása - Az Alapkezelő olyan részvénytársaság, amely befektetési alapkezelői tevékenységet végez. Ennek keretében az alap részére általa kialakított portfoliókat, a Kezelési Szabályzatban meghatározott befektetési politika alapján kezeli. - A Forgalmazó az értékpapír értékesítésében részt vevő befektetési szolgáltató. - A Letétkezelő olyan hitelintézet, amely az alapkezelési tevékenységgel kapcsolatban felmerülő értékpapír- és pénzmozgásokat nyilvántartja, kiszámolja és közzéteszi az alapok nettó eszközértékét, valamint sajátos módon ellenőrzi az Alapkezelőt. 5.1. az alapkezelő társaság bemutatása Alapkezelő: K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. Alapkezelő székhelye: 1051 Budapest, Vigadó tér 1. Alapkezelő telefonszáma: 00-36-1-4835020 Alapkezelő alaptőkéje: Működésének időtartama: Az alapítás időpontja: 1997. október 10. Felügyeleti engedély száma: 850.000.000,-Ft, amely befizetésre is került Az Alapkezelő határozatlan időre alakult. PSZÁF III./100.058/2002. Felügyeleti engedély időpontja: 2002. július 18. Bejegyzés helye: Magyarország, Hajdú-Bihar Megyei Bíróság, mint Cégbíróság a Cg. 09-10-0000249 számú cégjegyzékbe részvénytársaságként 1997. november 05. napján. Nyilvántartó bíróság: a Fővárosi bíróság, mint Cégbíróság a Cg. 01-10-043736 cégjegyzékszámon Alkalmazotti létszám: 27 fő Alapkezelő könyvvizsgálója: Ernst & Young Kft., 1132 Budapest, Váci út 20. Alapkezelő hirdetményeinek közzétételének helye: az Alapkezelő honlapja (www.khalapok.hu). 5.1.1. az alapkezelő üzleti tevékenységének múltja és fejlődése A K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. ABN AMRO (Magyarország) Vagyonkezelő Rt. néven 1997. őszén alakult kizárólag értékpapír portfolió-kezelési (asset management) tevékenység végzésére. 2001. július 19-től a társaság K&H Vagyonkezelő Rt. néven működött tovább, mint önkéntes és magánnyugdíjpénztári vagyonkezelésre, értékpapír portfoliók kezelésére szakosodott befektetési szolgáltató gazdasági társaság. 2002. július 18-tól a K&H Vagyonkezelő Rt. neve és tevékenységi köre megváltozott, és mint K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt. működik tovább. Jelenlegi tevékenységi körébe tartozik a befektetési alapkezelés, portfoliókezelés, önkéntes pénztári és magán nyugdíjpénztári vagyonkezelés, valamint befektetési tanácsadás. A nemzetközi befektetések menedzselésében a KBC Asset Management Brüsszel nyújt az Alapkezelőnek segítséget elsősorban a termékfejlesztésben, az alapok befektetési politikájának kialakításában, elemzések és piaci információk átadása terén. A Társaság története során az egyik legnagyobb hazai befektetési alapkezelővé nőtte ki magát, eddig tizenhat nyíltvégű alapot és több, mint harminc zártvégű hozamvédett szerkezetű alapot hozott létre. A Társaság által befektetési alapokban kezelt vagyon 2007. december végén meghaladta az 530 milliárd Ft-ot, az összes kezelt vagyon pedig elérte az 712 milliárd forintot. 18
5.1.2. az alapkezelő üzleti tevékenysége Tevékenységi köre: 66.30 08 Alapkezelés (főtevékenység) 66.12 08 Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység Az Alapkezelő jelen Tájékoztató aláírásával nyilatkozik arról, hogy fő tevékenységként kizárólag a Felügyelet engedélyéhez kötött befektetési alapkezelési tevékenységet végez, amelyre engedéllyel rendelkezik. Egyéb tevékenységei közé tartoznak a Törvény 229. (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott portfoliókezelés és e) pontjában foglalt befektetési tanácsadás. 5.1.3. az alapkezelő tulajdonosának bemutatása Az Alapkezelő 100%-os tulajdonosa a K&H Bank Zrt., bemutatását ld. 5.3. pontban. 5.1.4. az alapkezelő szervezeti felépítésének ismertetése Az Alapkezelő a K&H Bank Zrt-vel összevont alapú felügyelet alá tartozó cégcsoport tagja. A cégcsoport további jelentősebb tagjai: K&H Equities Tanácsadó Zrt., K&H Alkusz Kft., K&H Lízingadminisztrációs Rt., K&H Csoportszolgáltató Központ Kft., K&H Pannonlízing Zrt. Az Alapkezelő stratégiai irányítását az Igazgatóság, tevékenységének ellenőrzését a Felügyelő Bizottság látja el. A vezető állású munkavállalókat a Tájékoztató 5.1.5 pontja tartalmazza. Az Alapkezelő munkaszervezetének főbb egységei: termékfejlesztés és tudásmenedzsment, portfoliókezelés, intézményi értékesítés és middle office. Az Alapkezelő kockázatkezelőt, megfelelési vezetőt, főkönyvelőt és belső ellenőrt foglalkoztat. A munkaszervezet a vezérigazgató közvetlen irányítása alatt áll. 5.1.5. az alapkezelő irányító és felügyelő szervei, vezető állású munkavállalók Igazgatóság tagjai: Stefan Duchateau: diplomáját pénzügyi tervezés szakterületen, doktori címét pedig Business Economics területen szerezte. Karrierje során vezette a Kredietbank Befektetési üzletágát, majd igazgatóként tevékenykedett több befektetési, vezetési tanácsadási vállalatnál és brókercégnél. 1998- ban nevezték ki a KBC Vagyonkezelési és Befektetési Igazgatóságának élére. Jelenleg a KBC Asset Management Igazgatóságának elnöke, egyetemi tanár és a Belga Alapkezelők Szövetségének elnöke. Zobor Zsuzsanna: a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1985-ben szerzett közgazdász és szociológus diplomát, 1994-ben ugyanott bankmenedzseri posztgraduális diplomát. Pénzügyi pályafutását 1989-ben kezdte a Pénzügyminisztériumban. 1991-1996 között az Általános Értékforgalmi Bank Befektetési és Értékpapír Osztályán dolgozott. 1997-től az ABN Amro Vagyonkezelő munkatársaként kezdetben befektetési alapok kezelésével foglalkozott, később a szervezet jogutódjánál a K&H Befektetési Alapkezelő Zrt-nél a termékfejlesztési és értékesítéstámogatási területet vezeti, majd 2004 őszétől vezérigazgatói tisztséget lát el. Jan Swinnen: a HORAMA egyetemen Belgiumban szerzett diplomát számvitel, bank és biztosítási területen, majd emberi erőforrás menedzsmenttel kapcsolatos tanulmányokat folytatott. 1984-ben a Kredietbanknál fióki ügyintézőként, majd fiókvezetői asszisztensként, később fiókvezetőként dolgozott. 1996 tól a KBC munkatársa, fiókvezető, majd régióvezető munkakört látott el. 2003-tól a K&H Bank Zrt.- nél senior ügyvezető igazgató a lakossági üzletág termék, stratégia, értékesítés területén, 2005- től pedig senior ügyvezető igazgató a lakossági területen. Johan De Ryck: a belgiumi Vrije Universiteit Brussel egyetemen 1992-ben szerzett közgazdász diplomát, majd a Boston University egyetem pénzügyi szakán, a The John Hopkins University 19
egyetemen nemzeti jogi szakon folytatott tanulmányokat. 1994-től nyugdíjpénztári alapok és portfoliók kezelése során pénzügyi tanácsadóként dolgozott. A KBC Bank belgiumi csoportjánál 1996-tól intézményi befektetések és nyugdíjpénztári alapok kezelésével foglalkozott senior managerként, majd 2002-től a bankcsoport Cseh Köztársaságban lévő befektetési társaságának, a CSOB Fund Management vezérigazgatója, valamint a KBC Asset Management kelet-európai régiójának vezetője. Marko Voljc: a ljubljanai egyetemen szerzett közgazdasági diplomát, majd 1976. évtől a Szlovén Nemzeti Bank elemző osztályának volt vezetője. 1979-1992. évek között Washingtonban dolgozott a Világbanknál. 1992. évtől a Nova Ljubljanska Banka elnök-vezérigazgatója, 2004. február hónaptól a KBC Bank Közép-európai Igazgatóságának ügyvezető igazgatója, majd 2006. május hónaptól a K&H Bank Zrt. vezérigazgatója. Dr. Bába Ágnes: a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1982. évben szerzett diplomát, majd egyetemi doktori tanulmányokat folytatott. 1993-ben okleveles könyvvizsgálói minősítést szerzett a Missouri Egyetemen Kansas city-ben, az USA-ban. 1992- től a Credit Lyonnais Bank Magyarország Rt-nél gazdasági igazgató, 1998-tól a Rabobank Magyarország Rt-nél ügyvezető igazgató, majd vezérigazgató-helyettes. 2001-től a K&H Bank Zrt-nél senior ügyvezető igazgató, majd 2004-től vezérigazgató-helyettes. Erwin Schoeters: a Leuven-i Katholieke Universiteit jogi fakultásán 1989. évben jogi diplomát, majd 1991. évben a Leuven-i Katholieke Universiteit közgazdasági karán közgazdaság-tudományi diplomát szerzett, ezt követően a Fiscale Hogeschool Brussels intézményben pénzügyi jogi tanulmányokat folytatott.1992. évtől termékmenedzser a Kredietbank vagyonkezelési területén, majd 1995. évtől termékfejlesztési osztályvezető. 1998. évtől a KBC Bank Asset Management Department termékfejlesztési és marketing területek vezetője, majd 2000. évtől a marketing és üzletfejlesztési terület igazgatója, 2001. évtől ügyvezető igazgató. Johan Daemen: a Leuven-i Katholieke Universiteit természettudományi fakultásán matematika tudományterületen 1979. évben szerzett diplomát, majd a Leuveni Katholieke Universiteit Közgazdasági és Alkalmazott Közgazdaságtudományi Karán biztosítás-matemetikai tudományokból szerzett 1981. évben egyetemi oklevelet. 1982. évtől az ABB Insurance társaságnál áll alkalmazásban, mint aktuárius, 1993. évtől az ABB Insurance társaság életbiztosítási ágánál menedzser, majd 1994. évtől a biztosító társaság Life and Health csoportjának ügyvezetője. 1998. évtől a KBC Insurance társaság Life and Health csoportjának ügyvezető igazgatója. Felügyelő Bizottság: dr. Kosdi-Kovács Zoltán: 1993-ban szerzett jogi diplomát az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen Állam- és Jogtudományi Karán, majd 1996-ban gazdálkodási szakirányú közgazdasági szakokleveles jogászként végzett az Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Két évvel később az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Jogi továbbképző Intézetének bank szakjogász posztgraduális képzésén szerzett diplomát. Szakmai pályafutását a K&H Banknál kezdte 1993 ban jogi előadóként, majd 1996 júliusától jogtanácsos, egy évvel később a Speciális jogi osztály osztályvezetője. 1999 novemberétől a Jogi Főosztály osztályvezetője, majd 2001. januárjától főosztályvezető ugyanitt. 2001. júliusától a K&H Bank Jogi és társasági titkársági főosztályán, 2004. júniusától a Jogi főosztályon tevékenykedik vezető jogtanácsosként, 2004. júniusától a bank ügyvezető igazgatója. Izsák Sándor: Első diplomáját 1989-ben szerezte a Matematika és Fizika Tudományegyetemen, majd 2002-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen diplomázott. 1995-től az AHICO Nyugdíjpénztár adminisztrációs vezetője, 1997-től a Citibanknál kontroller, pénzügyi elemző, csoportvezető. 1999-től az ABN AMRO Banknál az Üzleti Teljesítmény Elemzés/Kontrolling osztályán vezető, 2001-től a K&H Bank Zrt.-nél az Üzleti Teljesítmény Elemzés/Kontrolling Igazgatóságon főosztályvezető. Gombás Attila: A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1994-ben szerzett diplomát pénzügy és EU tanulmányok szakon. Pénzügyi pályafutását a diploma megszerzése után a K&H Banknál 20